Nekünk hugyoztak – környezeti ösztrogéneket – és azt isszuk (Második rész)

A bevezetőt követően (amely erre a linkre kattintva olvasható) környezetünk ösztrogénhatású szennyezőiről kell szót ejtenünk. Vágjunk is a közepébe, mint a harcias sebész: egyszer régen, mikor még szex előtt a férfiak borotválkoztak, 1992-ben egy dán kutatás – E. Carlsen és N. E. Skakkebæk – hívta fel talán először szélesebb körben a figyelmet arra – amit egyébként 10-20 évvel korábban már az andrológusok folyamatosan tapasztaltak, csak megfigyeléseik nem álltak össze egységes egésszé –, hogy a megfigyelt férfipopuláció spermiumszáma és ezzel együtt megtermékenyítő képessége folyamatosan csökken Dániában. Tegyük hozzá, egyébként az egész nyugati világban, de akkor még csak ott észlelték. Dán spermabankok 15 ezer mintát megvizsgálva az 1940-es évektől folyamatos csökkenést figyeltek meg, ami 1966 után felgyorsult. Ennek okai után már akkor sem csak tapogatóztak, de vonakodtak azt határozottan, nyíltan kimondani. Egyidejűleg a férfiak tesztoszteronszintje is egyre inkább világszerte csökkenést mutat, és az ösztrogén-tesztoszteron aránya is az ösztrogén irányába tolódik el. Nagyon leegyszerűsítve, sarkítva a dolgokat a férfiak tesztoszteronszintje ideális esetben 19-20 éves korra nő a legmagasabbra, de nagyjából 30 éves korig változatlan marad, majd utána ökölszabályként évi kb. egy-két százalékkal csökken. Ha az európai populációt vizsgáljuk, azt kell látunk, hogy korosztályom (egészséges) átlagának a tesztoszteronszintje 40-45 évesen is magasabb, mint a mai 20-25 éveseké, annak nemcsak megtermékenyítőképesség-beli, hanem általános másodlagos nemi jellegbeli következményeivel együtt is. Tehát ezek a kétméteres, de girhes, vékonycsontú, tyúkmellű, kifejezetten eunuchoid testfelépítésű telefonnyomkodók nem véletlenül olyanok, amilyenek. Ma már ott tartunk, hogy a dán férfiak csak mintegy egynegyede rendelkezik megfelelő megtermékenyítő képességgel, a többi vagy kezelésre szorul(na) vagy úgy sem ér vele semmit.

Nem csoda, hogy Európának arab kanokat kell importálnia. Sajnos, hosszú távon ez sem fog segíteni, mert ma már ez többé-kevésbé világjelenség, és hiába fogják a szűk farmerre és a dohányzásra. Míg hetven éve egy átlagos ejakulátum 300-400 millió spermiumot tartalmazott, ma jó ha százmilliót (30 Mdb/ml) és ezek életképessége, mozgékonysága is csekélyebb. A kilencvenes években francia adatok szerint a Párizsi-medencében 1300 spermadonor mintáját vizsgálták 20 éven át, és azt tapasztalták, hogy a minták évről évre szignifikánsan 2%-al kisebb ondósejt-tartalmat mutatnak az ejakulátumban. Hát, ez így nem fog menni. Szokták volt mondani, hogy Európában drasztikusan csökken a születésszám, és nem kell messzire menni megtalálni ennek társadalmi, szociológiai, lélektani okait. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ma már a házaspárok 20-25 %-a meddő, vagy csak mesterséges megtermékenyítéssel lehet gyermeke. Régebben a házasság meddőségéért mindig az asszonyt okolták, ha a férj „tudott”, azaz nem volt impotens, ma már ez koránt sincs így. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsán a pingvinszar…

Mi lehet ennek az oka? Ok és okozat vizsgálata nem egyszerű, pusztán az egyidejűség nem elegendő, kapcsolatnak is lennie kell. Mondhatjuk, hogy nagyjából azóta van globális felmelegedés, mióta mikrohullámú sütő, a mikrosütő melegít is, mégis kevesen hiszik (legfeljebb a harp-chemtrail-laposföld szinten) hogy a globális felmelegedés oka a mikrohullámú sütők elterjedése lenne. Azonban nehéz lenne nem észrevenni az elférfiatlanodás és az ösztrogénhatást mutató vegyületekkel történő környezetszennyezés közötti több mint valószínű ok-okozati viszonyt. De mellékesen azért tegyük hozzá, a globális mindentösszemocskolás csak az egyik súlyos tényezője a feminizálódás problémájának.

Kezdjük a legeslegelején. Mi az az ösztrogén, és hogy kerül a vízbe? Most egy alapos bocsánatkérést kell megejtenem, mert feltételezem, hogy az olvasók többségének nem a kémia volt a kedvenc tantárgya a középiskolában (mikor még volt ilyen a magyar középiskolákan – mert ma már éppen csak a gimnáziumokban maradt) és főleg nem a biokémia, molekuláris biológia érdeklődésük középpontja, (akinek pedig igen, annak valószínűleg nem mondok most új dolgokat), de a jelen cikk megértéséhez, erősen, már-már végletesen leegyszerűsítve (a szakmabeliektől ezúton elnézést kérve) elengedhetetlen pár dolgot tisztázni. Először is: mindkét nem termeli mindkét nem nemi hormonjait, csak nagyon eltérő arányban, ez is példázza a jing-jang ábra igazságát, miszerint minden feketében van egy kis fehér, és viszont; és mindkettő kölcsönhatásban áll egymással.

Az emberi szervezet – és a legtöbb emlős is – háromféle ösztrogént termel, melyek hatásukban a különböző receptorokon, célszerveken kismértékben eltérnek, ezért hoznak létre komplex, árnyalt nemi jelleget.

Másrészt az összes emlős, bármennyire is buta feminista szövegnek tűnik ez, alapkonfigurációban lány szeretne lenni. Ahhoz, hogy egy melegvérű élőlény, még aprócska, sérülékeny embrió (félőlény) korában fiú pályát válasszon, hímhormonok, úgynevezett androgének jelenléte, éspedig folyamatos jelenléte szükséges. Ettől lesz nagy, erős és szőrös, gondolunk itt a tesztoszteronra (testis = here) és az androszteronra (Androsz – görögül – András – férfit jelent. Alex androsz, azaz Sanyi pedig „férfiak védelmezőjét”). Ha az ember azon részét, amely ezt termeli, apró korában lenyisszantják, ami egyébként a történelmi idők nagyobbik részében nem volt egy ritka dolog, akkor egy nagy termetű gyerek lesz, gyermeki hanggal, testalkattal, testaránnyal és pszichével. Gyakran nagyon nagy gyermek is lehet, mert az összhormonális átrendeződés miatt a csontszerkezet fejlődése hosszan kitolódik, így gyakran 30 éves koráig is nő az eunuch, ahogyan Cseng Ho, Kína híres, ellenben kigolyózott admirálisa is így érte el a kínaiak között szó szerint is kiemelkedő kétméteres testmagasságot. Mindeközben általános fizikumukat tekintve mégis gyengébbek, betegségekre, gyulladásokra hajlamosabbak, és lelkiekben és szellemiekben általában eléggé férfiatlanok maradtak, tehát a „töketlen viselkedés”, mint olyan, nem véletlenül fogalomszerű.

Bizáncban és a Távol-Keleten (és ha valaki ismeri a Bibliából Fülöp történetét, tudja, hogy az ókorban pl. Etiópiában is) a kasztráltak jó eséllyel pályáztak köztisztviselői életpályára. Tény, hogy ez az alkalmazási szempont sikeresen előzte meg a korrupciót, és vadkeleten mindig is ez volt fő szempont (család híjján pénzre, más vágy híjján nőre nem igazán hajtottak, ugyanakkor a „felfelé nyal, lefelé tapos” szolgalelkű viselkedésük tökéletes volt), de a kapcsolt áru, a hivatalnoki kar fantáziátlansága, merevsége, eredendő gyávasága, rugalmatlansága, önállótlansága nem volt éppen főnyeremény. Bár, ezt mindig meg kell jegyezni, a történelem feljegyzett nagyon sikeres kasztráltakat, elég talán Khadim Alira, Herculaneusra vagy Narsesre utalni. Az egy tapasztalati tény, hogy a kasztráltak tovább élnek, egyrészt, mert férfiatlan voltuk miatt kevésbé élnek veszélyesen (nem úgy, mint például Narses, aki hetvenhat csatát vívott meg majdnem százéves élete során), másrészt, a hímségnek ára van: magas vérnyomás, magasabb vérlipidszint, nagyobb hajlam számos betegségre, önpusztító szokásokra (drog, alkohol, cigaretta, autóverseny), és a férfias alapgondolkodás miatt kevesebb hajlam a nyavajgásra, és az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételére, azaz a legtöbb férfi „nem beteg”, nem panaszkodik, mint a nők, hanem „egyszercsak felbukik”, és akkor már nem megy az orvoshoz, hanem viszik, de többnyire már eredménytelenül.

A múlt század első felében folyamatosan sikerült megfejteni a hormonrendszer alapvető szabályzóit, és a legtöbb nem-peptid hormont előállították és szerkezetét megfejtették. A természetes androgén hormonok félszintézisével, majd szerkezetük bátor módosításával a hatvanas évek közepére sikerült egy rakás olyan félszintetikus androgén hormont, úgynevezett anabolikumot előállítani, amelyek kevésbé virizálnak, férfiasítanak, azaz kevéssé okoznak reggeltől estig, de még inkább másnap reggelig tartó kangörcsöt, baromi méretű gennyes pattanások tömegét (amelyek a tizenhat évesek reggeli merevedését hivatottak lelombozni ébredés után két perccel a fürdőszobatükör előtt „ilyen fejjel sose szerzek nőt” felszólamlással) és jókora nyílttengeri prosztatarákot, de annál hatásosabb fehérjeszintézis-fokozók és izomtömeg-növelők. Nagyjából 1958-ig nemigen állt rendelkezésre olyan csodaszer, amellyel baromi nagy izomzatot lehetett növeszteni, így, jobb híján maradt az óriási mennyiségű fehérjefogyasztás és a testedzés. Vagy esetleg az arzén. Nem vicc, mivel az arzén, persze, apró adagokban, erőteljes roboráló és testtömeg-növelő hatású anyag, ami miatt ősidők óta alkalmazták, persze ez ma már teljességgel elavult módszer. Az, hogy nagy izomtömeghez sok fehérje kell, alap, az ógörög pankrátorok némelyike naponta 10-12 kg (!) húst is bekebelezett, aztán elvitte őket a vesebaj. Az anabolikumok kidolgozásával viszont a gyógyszervegyészet értékes szerekhez jutott, amelyek segítségével égett és traumás sérültek, leromlott állapotú betegek állapotát viharos eredményességgel lehetett javítani. Talán mondani sem kell, hogy az új szerek fő profilja mégsem ez lett, hanem már az 1964-es tokiói olimpián megcsodálhattuk az enyhén szakállas, de oszloptermetű NDK úszó-, és atlétalányokat, (meg persze, fiúkat is, de ők azért nem mentek ebbe annyira tönkre) és aztán az anabolikus szteroidok tömeges alkalmazása a versenysportban egészen az 1988-as szöuli olimpiáig tartott, amikor azonban Ben Johnsontól is elvették az aranyérmet, mert gyanússá vált, hogy kétszer akkora, mint egy gorilla, csak gyorsabban fut, mintha oroszlánok edzették volna. Ekkor a doppingszakembereknek más eszközöket kellett keresniük és természetesen megoldották. Hasonlóképpen épültek fel egész hadseregek (személyi állománya) szteroidokon, jól példázva, hogy a hidegháború éveiben minden csúcskutatás katonai célokat szolgált. (Bezzeg ma, nyilván a kiscserkészek számháborúit, naná…) Meg kell még jegyezni, hogy az andrgénhormonok szerkezetének módosításával sikerült előállítani olyan anyagokat is – ezek közül a cyproteron-acetát vált be legjobban – amelyek lekókasztják a tulipánt, azaz, amelyek antiandrogén hatásúak. Ezekkel ideiglenesen aszexualitást és impotenciát lehet kiváltani, amelyek egyrészt elég jól beválnak bizonyos prosztatarákok kezelésére, másrészt a tapasztalatok szerint nemi erőszakolók és pedofilok felfokozott nemi vágyának megszüntetésére is, ezt nevezik sok kérdőjelet felvetve „kémiai kasztráció”-nak.

A lányok persze, mint mindent, ezt is bonyolultabban adják elő. Míg a férfiak egyszerűen serdülőkoruktól vén szakállas aggastyán korukig termelik a hímhormont, ezzel folyamatosan hímek, és megtermékenyítő képesek (hajaj, az régen volt, sóhajtja erre a nyolcvanhét éves Kohn bácsi), addig a nők ebből a szempontból is komplikáltabbak. Középiskolai biológiatanárom, Farkas István releváns megállapítása szerint „ha a nőknek a nemi ciklust tudatosan kellene vezérelniük, nyolcvan-kilencven százalékuk terméketlen lenne, de egyébként ez a fajta agyi szelekció nem is lenne feltétlenül káros az összemberiségre”. A nőknél nem folyamatos és egyféle hormon termelése folyik, hanem az (az erszényes és méhlepényes) emlőshölgyek esetén peteérési ciklusok folynak le, amelyet bonyolult visszacsatolási folyamtokkal a hipotalamusz (agyalap) idegi ingerei és a hipofízis (agyalapi mirigy) peptidhormonjai szabályoznak, ezek közzé véve a tejelválasztást (a férfi emlőben is…) kiváltó prolaktint is, mivel annak is van vagonnyi egyéb funkciója is. A kislányból funkcióképes női nemi szervek létrejöttéért, a mell megnövekedéséért és a női másodlagos nemi jellegek – szőrzet, hajzat, zsírpárnázás, csípő/derék arány, testalkat, stb. – és psziché fenntartásáért az un. ösztrogének a felelősek. Közrejátszanak az anyagcserében is, kalcium-, és foszfátvisszatartó hatásúak, a menopauza után, mikor az ösztrogéntermelés csökken, a idősödő hölgyek ezért vesztenek csonttömeget. Enyhe értágítók, növelik a perifériás keringést, ezért alacsonyabb a nők vérnyomása általában, és egészen addig, míg szét nem stresszelik és formátlanra nem hízzák magukat, ezért kevésbé hajlamosak a nők az szív-, érrendszeri megbetegedésekre.

Az ösztrogének nem azért vannak többesszámban, mert királynők, hanem mert tényleg többen vannak, az emberben konkrétan hárman (ösztron, ösztradiol és az ösztriol). Az ösztrogének a szervezetben androgénekből keletkeznek, ezért, a női szervezet, ha akarna se tudna férfihormon nélkül létezni, mert az ösztrogén is ebből készül. Biológiai meghatározásukat első ízben 1923-ban egy Allen és egy Doisy nevű brit kutatópáros végezte, kísérleti patkányok hüvelyhám-megvastagodását vizsgálva, azaz reggeltől estig patkánypunciban turkáltak. Kb. 100-130 éve még nem igazán tudták kristályosan kinyerni a hormonokat, a felébe-harmadába« tisztított készítményeket ezért biológiai módszerekkel kellett standardizálni, amelyet mellékesen a vitaminok és az antibiotikumok alkalmazásánál is használtak. Tiszta anyag hiányában nehéz volt szerkezetet meghatározni, szerkezeti képlet hiányában pedig szintézist sem lehetett kidolgozni, ezért a korabeli kutatóknak általában vágóhídi hulladékot kellett feldolgozniuk nagy türelemmel, hogy jófajta hormonokhoz jussanak. Nyilván nem lehetne ezer olimpikont doppingolni, ha egy gramm tesztoszteronhoz harminc tonna pulyka-, és kakasherét kellene feldolgozni, hiszen akkor az ára horribilis lenne. Az ösztrogéneket legjobb hatásfokkal vemhes kancák vizeletéből tudták beszerezni, mondani sem kell, hogy hordószámnyi lóhúgyra volt szükség pár milligramm termékhez az elhivatott és nyilván kellemes illatú biokémikusoknak. Ekkoriban nem lehetett csak Európában 30-50 millió nőt fogamzásgátlóval etetni, mert egy középiskolai lányosztály igényét se lehetett volna kielégíteni a világ összes lópisájával se. Ma azonban van már annyi ösztrogén a bolygón, gazdátlanul, széthagyva a természetes vizekben, hogy az már felettébb sok a jóból.

Egy kitérő: A másik női nemi hormon, amelynek, mint környezeti tényezőnek, nemigen van szerepe, a progeszteron, amely a petefészekben lévő sárgatestben termelődik, a terhesség alatt pedig a méhlepény termeli. Ciklikus képződését már 1903-ban megfigyelték. A progeszteron és az ösztrogének hatásai részben kiegészítik egymást, de részben egymás ellen hatnak. Durván leegyszerűsítve a progeszteron a terhesség hormonja, a magas progeszteronszint tartja fenn a méhnyálkahártya azon állapotát, hogy be tudja fogadnia megtermékenyült petét, az beágyazódjon és fejlődjön. Ha nincs pete, folyamatos progeszteron-adagolással fenn lehet tartani az állapotot, mert addig nincs is peteérés, míg van progeszteron. Ha nem következik be megtermékenyülés, a sárgatest a ciklus huszonikszedik napján szépen abbahagyja a progeszteron termelését, a megvastagodott méhnyálkahártya, progeszteron hiányában, nem marad a helyén, és teliholdkor, mikor a vérfarkas tisztára ebszerű pofáját a Holdra emeli, minden hónapban egyszer az egész vérzés és görcsös hasfájás és tányércsapkodás közepette kilökődik. Ekkor fellépő hirtelen ösztrogéntúlsúly a szokottnál is nőiesebb női viselkedést okoz, amelyet bölcs férjek megfigyelnek, hogy ez évente 12 x hány falhoz vágott tányér családi költségvetésbe állítását és a kritikus időszakban ipari védősisak viselését jelenti. Tapasztalati megfigyelés, hogy a poligámia a nagyszámú anyós mellett már csak azért sem célszerű, mert nőközösségekben (apácakolostorok személyi állománya is) ezek a ciklusok rendszerint összehangolódnak. Ilyenkor püspök legyen a talpán, aki beteszi a lábát a szerzetesnővérekhez. Ha pedig bekövetkezik a megtermékenyülés, a placenta egészen addig nyomja a progeszteront, míg az szükséges, hogy a terhesség fennmaradjon (vagy ha nem, nem is marad fenn…) majd mikor a baba azt a felettébb logikátlan döntést hozza, hogy a meleg, puha és jó világból ki akar jönni erre a valósra, küld egy hormonjelet anyuci agyalapi mirigyének, amely megkezdi egy ciklikus peptidhormon, az oxitocin elválasztását (ezzel egyidejűleg keletkezik egy csomó prosztaglandin, meg mások is…) amely beindítja a szülést és az anyai ösztönt, azaz ez is hat a központi idegrendszerre. Másképpen nem is nagyon lehetne tudni levezényelni egy olyan bonyolult és fájdalmas folyamatot, mint egy ekkora fejű magzat szülőcsatornába illesztése és kipréselése, ami finoman szólva sem egyszerű. (És az Úr mondá Évának: „fájdalommal szülöd gyermekedet”. – Kellett neked emberré válni.) Viszont az ember, szemben pl. a nyulakkal, a szülés után nem eszi meg a méhlepényt. Kivéve Kínát…

Még egy kitérő: Alapkérdésnek mondható, hogyha az izompor-gyártás legalább akkora üzlet, mint a narkó, és nem kevésbé illegális, miért nem tolja ezerrel az illegális laborok világa, és miért az ezzel foglalkozó gyógyszergyártó vállalatok állnak inkább szoros hatósági ellenőrzés alatt? (Kívéve megint csak Kínát… – pontosabban ott is állnak, csak más szemléletű alatt.) Miért van az, hogy egy valamirevaló gyógyszergyártó cégnek saját referense van a nemzetbiztonságnál? A válasz kézenfekvő: míg heroint vagy amfetamint csinálni nem bonyolultabb, mint csúzlit, addig az anabolikus és egyéb szteroidhormonok előállítása komoly szakértelmet és felszerelést igényel, és nem is egykönnyű kitalálni. Piciny szervezetünk is sokat pepecsel az ilyesmivel, a négy gyűrűből álló és megfelelő térszerkezetű szteránvázat nem lehet csak úgy összecsapni. Maga a „szteroid” kifejezés a közismert „koleszterin” kifejezésből ered (tehát nem a fiú kolesz Terézia nevű kollektív barátnőjére kell gondolni), és a nevet egy Chevreul nevű francia bácsi adta ennek az azóta elhíresült és a közmédiában és a közgondolkodásban patás ördögként lefestett vegyületnek, mikor azt 1815-ben epekőből kivonta (kholé = epe, sztereosz = szilárd, állhatatos, alaposan megtámogatott). Jó közelítéssel és általánosságban szólva a gaz gerincesek valamennyi szteroidhormonjukat, a nemi hormonokat ugyanúgy, mint a mellékvesekéreg anyagcsere-szabályzó hormonjait koleszterinből állítják elő. Ezt a vegyületet nagyon frappáns módon az állati szervezetekben egy szkvalén nevű többszörösen telítetlen szénhidrogénből, ecetsavmaradékokból rakja ki a biokémiai kirakós, és mellesleg a növények hasonló alapon gyártják illatos terpénjeiket, de egyébként a kaucsukfa az ő természetes gumiját is. A koleszterint az ember nemcsak több forrásból eszi, hanem maga is szintetizálja, és belőle a hormonok mellett epeösszetevőket gyárt. Az érelmeszesedéshez és a szívinfarktushoz a koleszterinnek kis túlzással nagyjából annyi köze van, mint pingvinnek a harangöntéshez, az, hogy kinek meddig tart a szíve, az öröklött tényezők mellett elsősorban az edzettségi állapot, az életmódbeli aktivitás, a lelki egészség és az elhízás mértéke befolyásolja, na meg, hogy természetes, valódi élelmiszerekhez jut, vagy nyomelem-, és vitaminhiányosan, ugyanakkor üres kalóriákkal fullig nyomott junck food-on él-e.

Harmadik, ígérem, egyelőre az utolsó kitérő: bármennyire hihetetlen a növények – legalábbis sok növény – is termelnek ösztrogénhatású vegyületeket. Az nem egészen világos, hogy miért teszik ezt. Például a sárguló karbolszagú csiperkegomba (Agaricus xanthoderma) olyan hatóanyagot termel, amely a központi idegrendszerre hatva tartós gombaundort okoz, ami egy praktikus biokémiai megfogalmazása annak, hogy „Öreg, én full rendes vagyok, ezért most nem nyírlak ki, de lécci, ne egyél meg többé”. Úgy tűnik, hogy a legjelentősebb ösztrogéntermelő növények általában olyan mezei növényfajok, amelyek pont a tavaszi időszakban, frisshajtásos állapotukban ontják a legtöbb ösztrogént. És ha ezt magyarázni igyekszünk, akár arra a következtetésre is juthatunk, hogy a növények így kérik meg a legelésző tulkocskákat, hogy lehetőleg akkor szerelmeskedjenek és gyártsanak kisborjúkat, mikor a legelő növényei a legkönnyebben tudják magukat pótolni, nem pusztulnak ki a túllegelés és a tiprás következtében. A Teremtő szemmel láthatóan semmit sem bízott a véletlenre, és az elbarmolást sem a (legelésző) barmok számlájára kell írnunk. Ebben az esetben sem. Paradox, hogy a növények esetében női hormonok leginkább a herefélékben találhatóak. Ez nem vicc, például a lucerna, a fehér here (Trifolium repens) és a vörös here ösztrogéntartalma olyan magas, hogy Haraszti doktor (Mérgező növények, növényi mérgezések – Mezőgazdasági kézikönyv, 1985) azt írja, hogy a vemhes teheneknek nem is szabad adni ezekből, mert elvetélhetnek. Ezeken kívül a rekettye, a csillagfürt és a szója(!) is sok ösztrogént tartalmaz. Nemcsak szteroidok, hanem ösztrogénhatású izoflavonok is vannak bennük, melyek orálisan gyorsabban és jobban felszívódnak. Számos legelészőnél okoz spontán vetélést, méhvérzést a fuzáriumos gombafertőzés, mert a fuzárium mikotoxinjainak egyik fajtája szintén ösztrogénhatású. Ezért nem szabad rothadt szénát adni a tehénnek, ahogy az öreg paraszt megfigyelte egykor, de aztán jött a modern világ, és a paraszti tudást kinevezték korszerűtlennek, hogy aztán pár évtized elmúltával kiderüljön, hogy a hülye parasztjának ebben (is) igaza volt.

A komló (Humulus lupulus) növényt a legtöbb ember a sörből ismeri csak. Számos növényfaj tartalmaz ösztrogénhatású összetevőt, un. fito-ösztrogéneket, ezek egyike a komló. Tehát a sör nem férfiasít, hanem éppen ellenkezőleg.

Gondolkodó ember hamar felteszi a kérdést: hogyha a világ tele van ösztrogénekkel, a nőstény állatok fel-alá pisálják össze a bolygót, a bálnák és a delfinek eleve belebrunyálnak az óceánba, de ha ez nem lenne elég, még a mezőkön is úgy terem az ösztrogén, mint a gomba, és a világnak évmilliók óta semmi baja nincs mindezzel, akkor mégis miféle ösztrogénszennyezésről beszélünk most egyáltalán? Nos, arról van szó, hogy a természetes ösztrogének és az ösztrogénhatású növényi vegyületek értelemszerűen egyensúlyban vannak a környezettel, gyorsan lebomlanak, mert a talajban és a vízben élő gombák és baktériumok szépen elfogyasztják őket reggelire. A természetes ösztrogénhatású vegyületek – legyenek azok valódi ösztrogének, azaz szteroidvegyületek vagy ahhoz közelálló szerkezetű flavonok – a talaj és a természetes vizek mikroszervezetei számára enzimatikusan bonthatóak. A baktériumok és a gombák számára ezek a melegvérű-hormonok hormonhatással nem bírnak. Számukra ez kaja, egyszerűen szénforrás. A mesterséges szteroidhormon-származékok jelentős része halogénezett vegyület, ezért enzimatikusan nem vagy nehezen bonthatóak, és egy csomó mesterséges, de ösztrogénhatású vegyület pedig, részben a gyógyászatban használtak, részben egészen más, technikai célokra alkalmazott olyan vegyületek, amelyek „tök véletlenül” rendelkeznek ösztrogénhatással – egyáltalán nem szteroidok, csak mondjuk, hasonlítanak rájuk. Ezekkel a természetes lebontó szervezetecskék és folyamatok nem tudnak mit kezdeni, nagyjából az történik, mint mikor az amazóniai indiánok lelkesen lőnek nyíllal egy helikopterre. Ennek egyenes következménye ezen vegyületek nagyfokú feldúsulása a talajban és a természetes vizekben, végül pedig az óceánok vizében. Márpedig egyrészt a gyógyszeripar sokkal több női nemi hormont állít elő, mint hímhormont – lévén a termelés kb. 99%-a mesterséges fogamzásgátló – ezenkívül nemcsak tonnában, hanem biológiai hatásban mérve is jelentősebb az egyéb ösztrogénhatású vegyületek környezetbe jutása, ezért ez a környezeti szennyező „női irányba” tolja el a hormonális egyensúlyt.

Hamarosan folytatjuk…

5 votes, average: 4,20 out of 55 votes, average: 4,20 out of 55 votes, average: 4,20 out of 55 votes, average: 4,20 out of 55 votes, average: 4,20 out of 5 5 olvasó átlagosan 4,20 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Tóth György Károly

60
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
8 Egyéni hozzászólás
52 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
14 Hozzászólások szerzői
SerialSluthunbagiraApa35evBlackurwittukind Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
ulomenen
Újságíró

Tetszik a cikk, csak egy apróságot emelnék ki, ami bántja a szemem:

“…az ógörög pankrátorok némelyike naponta 10-12 kg (!) húst is bekebelezett, aztán elvitte őket a vesebaj.”

Egyrészt a húsevés egészséges embereknél nem okoz vesebajt- ha így lenne, az ősember sem élte volna túl a jégkorszakot, az eszkimók pedig nem léteznének.

Másrészt napi 10 kiló hús- gondoljunk bele, az egy nap 10 x 1 kg hús- azaz másfél óránként 1 kg hús elfogyasztását jelenti. Ezt a számot és mennyiséget akkor “ízlelgessük” kicsit, és rájövünk, hogy lehetetlen. Még egy alkalommal is, de rendszeresen végképp….

Ezt az adatot nyugodtan tegyük a legendák mellé, ahova való.

blackfriday
Olvasó
blackfriday

Fekete László sem bírná ezt a “diétát”:)

ulomenen
Újságíró

Na igen, aki megevett egy csordát sütve, majd “lefujtotta” huszonnyolc tepsi krémessel, hogy “ne zörögjön”… :)

hopelesshun
Olvasó
hopelesshun

Szerintem is legenda a 10-12 kg hús. A vesekárosodás az már egy kicsit más történet.
Az ősember is meg az eszkimók is nagyon sok zsírt ettek, korántsem csak fehérjét.
A másik, hogy az ősember meg az eszkimók várható élettartama 25-30 év körül volt. Vagyis irreleváns volt, hogy mondjuk 45 éves korukra vesebetegek lettek volna-e, mert a döntő többségük nem érte meg ezt a kort. A mai ember viszont megéri. Másrészt meg ha volt is valamilyen vesekárosodásuk akár 25 éves korra, azt honnan tudtuk volna? Nem végeztek rajtuk labort, a korabeli boncolási jegyzőkönyvek sem maradtak fenn…

ulomenen
Újságíró

“az ősember meg az eszkimók várható élettartama 25-30 év körül volt”

Az (átlagéletkor) jav.: “várható élettartam” ennyi volt, ami azt jelenti, hogy a kőkori népek gyakorta meghaltak gyerekkorukban, vagy valami durva betegségben, vadállat támadásban, esetleg egy kőbunkó által, ha viszont ezeket elkerülték, akkor eléldegéltek 70- 75 évig, vesekárosodás nélkül. Amiket mi kikerülhetetlen dolognak gondolunk, azok valójában civilizációs betegségek.

Hadd idézzem Szendit:

“Adataink másik forrása a kőkori körülmények közt élő természeti népek, akik “itt rekedt” ősemberek valójában. Előadásaimban be szoktam mutatni, hogy a különféle természeti népeknél a fiatal felnőttkort megért emberek élettartama simán eléri a 72-76 évet, és a népesség 20%-a ennél is tovább él…Ebből az a sajnálatos tény következik, hogy a nyugati ember mindössze 5-10 évvel él tovább a kőkori körülmények közt élő természeti emberhez képest, miközben a modern társadalom nyújtotta vívmányok (orvoslás, közegészségügy, higiénia, biztonság) legalább 30-40 év különbséget kéne hogy teremtsenek. Ráadásul a természeti ember élete végig aktív és egészséges, míg a magyar ember 65 éves kor fölött még átlagosan 3-5 év egészséges évet remélhet, s utána 10 évet krónikus betegségben fog eltölteni. 70 évesen a magyar emberek 20%-a már halott, 40%-a még egészséges, 40%-a már krónikus betegségben szenved.

https://www.tenyek-tevhitek.hu/a-negyven-evet-sem-elt-osember.htm

Reszet Elek
Szerkesztő

“Az átlagéletkor ennyi volt, ami azt jelenti, hogy a kőkori népek gyakorta meghaltak gyerekkorukban, vagy valami durva betegségben, vadállat támadásban, esetleg egy kőbunkó által, ” – Ez nincs igazán bizonyítva. Túl kevés lelettel rendelkezünk hogy ilyen demográfiai adataink legyenek. Sokkal inkább közmegegyezéses vélekedésről van szó, amolyan axiómának elfogadott, meggyökeresedett tézisről.

ulomenen
Újságíró

“Adataink másik forrása a kőkori körülmények közt élő természeti népek, akik “itt rekedt” ősemberek valójában.”

Szerintem ez elég.

Namégegy:

“Harmadsorban, és ez nagyon fontos, a tanulmány megdönti azt a gyakori álláspontot, hogy a magas állati táplálék tartalmú evolúciós étrend káros lehet, mert nem arra fejlődtünk ki, hogy túléljük a 40.-ik életévünket, amikor a táplálkozással kapcsolatos betegségek elkezdenek megmutatkozni. Gurven és Kaplan világosan rámutatnak, hogy mivel a humán evolúció nagyrésze a földművelés megjelenése előtti 2 millió év során ment végbe, és a “fajunkra legjellemzőbb tulajdonságok, mint a nagyméretű agy, a hosszú élet, a házasság, és a hím utódokba való invesztálása” mind ebben a periódusban alakult ki, valószínű, hogy az ember “kor-specifikus halálozási mintája” ugyancsak “vadászó-gyűjtögető múltunk” során alakult ki. Ez azt jelenti, hogy az ember hosszú életre való lehetősége nem a modern életforma vívmánya, hanem a Homo sapiens-ben meglévő genetikai tulajdonság. Mint ahogy az asszimilálódott vadászó-gyűjtögető népek adatai is mutatják, az orvosi technológia fejlődése nem oka, csak megerősítője a természetünknél fogva jelenlévő hosszú életűségnek.

Ezek az adatok megmutatják, hogy a humán élettartam nem a modern életforma terméke, hanem velünk született hajlam a hosszú élet elérésére, amennyiben eleget teszünk bizonyos feltételeknek: rendszeres táplálkozás és lakhatás, valamint a fertőzések, traumák, betegségek, és erőszakos sebesülések elkerülése. Az az evolúciós életforma, amely tartózkodik a modern, iparilag feldolgozott élelmiszerektől, és támogatja az egészséghez szükséges normális mértékű mozgást, ugyanaz, mint ami az evolúció során hozzásegítette a Homo sapiens-t a hosszú élethez. A modern technológia, a higiénia, és az orvosi módszerek csupán egy már biztos lábakon álló, kialakult rendszer kiegészítői”

https://www.tenyek-tevhitek.hu/meddig-el-a-termeszeti-ember-elethossza.htm

hopelesshun
Olvasó
hopelesshun

Szendit nekem ne idézzél, mert teljesen megbízhatatlan.
Hülyeséget ír. Eleve megbízhatatlan forrásokból idéz, és azokat is félremagyarázza.

Egyrészt senki, de az égvilágon senki nem bizonyította, hogy az ősemberek főként húson éltek volna. Éppen ellenkezőleg, amennyire ez megállapítható (például megkövesedett széklet, fogmaradványok nyomán), mindig is inkább növényi koszton éltek.

Másrészt a “természeti népek” elég ködös meghatározás, azok között van mindenféle, a csaknem 100%-ban húst fogyasztó ausztrál őslakosoktól a csaknem 100%-ban növénye étrenden élő okinawaiakig.

Harmadrészt rosszl használod az átlagéletkor kifejezést, az átlagéletkor azt jelenti, hogy egy adott pillanatban hány éves egy “átlagos” polgár. Ma Magyarországon az átlagéletkor 40 év körül van. Nem keverendő össze a születéskor várható élettartammal (bár hozzád hasonlóan sokan összekeverik). Tehát ha mondjuk ketten vannak egy szobában, egy 5 éves meg 55 éves, akkor a szobában lévők átlagéletkora 30 év lesz. Ennek semmi köze a születéskor várható élettartamhoz.

Negyedrészt mesebeszéd, hogy régen olyan sok ember megérte az öregkort. Az emberek tömegesen haltak meg 25-40 éves koruk között fertőzésekben, nők szülés nyomán, meg mindenféle ma már kideríthetetlen eredetű megbetegedésben. Az eszkimók között egy 50 éves már bőven aggastyánnak számított. A középkorban is 40 fölött már öregembernek számított valaki. Tizedszázalékre tehető azoknak a száma, akik 70-80 éves korukat megélték. Az eszkimóknál dívott (amúgy sok más kultúrában, így Magyarországon is) az a szokás, hogy ha valaki elég sokáig élt, akkor szépen eltették láb alól).
Nem vagyok egyébként semmilyen táplálkozási irányzat elkötelezettje.

Még a 20. század elején is tudod, mi volt a leggyakoribb halálok a férfiak között? A szifilisz. Ami nem tipikusan az aggastyánokat támadta meg.

Csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy evolúciós érveket nem igazán felsorakoztatni ilyen vagy olyan táplálkozási irányzat mellett, mert evolúciós szempontból egy dolog a lényeg: hogy életben maradjak addig, amíg az utódaim el nem érik azt a kort, amikor már önállóan elboldogulnak. Ha mondjuk valaki 16 éves korban hozzálát a gyerekcsináláshoz, akkor ez az időpont (3-4 gyerekkel kalkulálva) nagyjából úgy 35 éves kora körül következik be. Utána már tökmindegy, mi lesz vele, sőt, evolúciós szempontból annál jobb, minél hamarabb elpatkol, nem eszi el mások elől az élelmet.

ulomenen
Újságíró

Szendit nekem ne idézzél, mert teljesen megbízhatatlan.

Semmi baj, nem is neked idéztem. :) A végén még megsértődsz…

Hülyeséget ír.

Néha igen, többségében azonban pontos.

Eleve megbízhatatlan forrásokból idéz, és azokat is félremagyarázza.

Erre ugye kellene némi bizonyíték is, hogy javarészt így tesz, meg jelen téma kapcsán főleg arra kéne bizonyíték, hogy a fent idézett cikkében meghivatkozott tanulmány megbízhatatlan, és ő azt félremagyarázza. Amíg ezt nem bizonyítod, addig az ő tanulmányra hivatkozó érvelése tudományos szempontból relevánsabb, mint a te minden bizonyítékot nélkülöző véleményed,

Harmadrészt rosszul használod az átlagéletkor kifejezést…Nem keverendő össze a születéskor várható élettartammal.

Valóban rossz értelemben használtam, köszönöm a pontosítást, javítottam is.

…evolúciós érveket nem igazán felsorakoztatni ilyen vagy olyan táplálkozási irányzat mellett, mert evolúciós szempontból egy dolog a lényeg: hogy életben maradjak addig, amíg az utódaim el nem érik azt a kort, amikor már önállóan elboldogulnak.

Egyrészt egy egészséges férfi 60 évesen még tud gyereket nemzeni, tehát érdemes neki életben maradni ilyen alapon is. Másrészt ha a család v csoport túlélését nézzük, akkor egy már nem termékeny, de egészséges 45 éves nő nagyon is sokat tud segíteni. Nyilván ezek a csoportok voltak evolúciósan sikeresebbek, ahol jobban segítették egymást- és így a csoportba tartozó egyének is sikeresebbek lehettek.

A hosszabb- és egészséges- élet tehát mind az egyénnek, mind a csoportnak hasznos lehet.

Másrészt a “természeti népek” elég ködös meghatározás, azok között van mindenféle, a csaknem 100%-ban húst fogyasztó ausztrál őslakosoktól a csaknem 100%-ban növénye étrenden élő okinawaiakig.

A Szendi- cikkben hivatkozott tanulmány háromféle természeti népcsoportot hasonlít össze, az adatokból releváns következtetéseket levonva.

Egyébként meg csak simán nem értem: a civilizációnk tele van beteg, elhízott emberekkel. Érdekes módon azok, akik a civilizációs szemét kajáktól tartózkodnak, valamint rendszeresen sportolnak, szignifikánsabban jobban néznek ki, egészségesebbek és idős korukban is aktívabbak. A táplálkozás minél jobban hasonlít a “paleo”-ra, annál eredményesebb. Én még senkit nem láttam fogyni, szálkásodni, fizikailag teljesítőképesnek lenni fehérkenyér- cukor- fagyi diétától… Szénhidrát- kontrollt alkalmazó, magas fehérjetartalmú diétától annál inkább. Aminek egy szigorúbb változata a paleo.

Lehetne, hogy csak egyszer nyilatkozzon olyasvalaki elítélően a paleo diétáról, aki legalább fél évig csinálta szigorúan, és nem jelentkezett nála szignifikáns változás? Továbbá tud helyette jobbat javasolni, mert ez sem igazán szokott sikerülni… Ez valahogy mindig olyan nekem, mint ha ideológiai- áltudományos alapon magyaráznák meg azt, hogy egy halom fém meg üveg nem képes arra, hogy mozgóképeket rögzítsen vagy jelenítsen meg…

hopelesshun
Olvasó
hopelesshun

Arról rengeteg cikk, anyag található a neten, hogy Szendi hány és mekkora hülyeségeket ír, utána lehet keresni. A bőség zavarával küszködik az ember, ha bele akar menni.

Egyrészt egy egészséges férfi 60 évesen még tud gyereket nemzeni, tehát érdemes neki életben maradni ilyen alapon is. Másrészt ha a család v csoport túlélését nézzük, akkor egy már nem termékeny, de egészséges 45 éves nő nagyon is sokat tud segíteni. Nyilván ezek a csoportok voltak evolúciósan sikeresebbek, ahol jobban segítették egymást- és így a csoportba tartozó egyének is sikeresebbek lehettek.

Nos, ez akár igaz is lehetne, de mégsem igaz. Akkor lenne igaz, ha tetszőlegesen lehetne növelni az élelmiszerek termelését (vagy begyűjtését). De ez a legtöbb természeti népnél nem így van. Tehát a fókák száma adott, az eszkimóké nőhet. Ebből adódik hogy választani kell: vagy a fiatal pusztuljon, vagy az idős. És hát akkor már az idős szokott pusztulni. Bizonyos életkor felett. Az eszkimóknál például az volt a szabály, hogy ha meghalt egy férfi, akkor a nő egy bizonyos kor (már nem tudom, talán 6 év) alatti gyerekeit köteles volt személyesen megölni. Az öregeket szintén eltették láb alól, akár nemzőképesek voltak, akár nem, akár tudtak segíteni, akár nem. Mert adott mennyiségű élelmiszer volt csak, amit nem lehetett növelni.

Ami a paleót illeti, nem olyan,hogy “a” paleó, mert számos irányzata van. Van például a paleó vegán (más néven pegán). Egyes paleó irányzatok engedélyeznek tejtermékeket, mások nem. Maga a kifejezés leginkább marketing jellegű.
Az persze jó dolog, hogy minél kevesebb feldolgozott élelmiszert együnk, ezzel egyetértek, de ezt nem kell paleónak hívni, mert nem ők találták ki. Sőt, senki nem találta ki, nincs rá copyright.
Egy nagy csomó ember van, akinek egy ideig bejön az alacsony szénhdiráttartalmú paleó, jellemzően 2-3 évig. Utána viszont drasztikusan romlik az állapota. Ennek is megvan az oka.

És az ugye megvan, hogy a testépítők meg az élsportolók nem szoktak paleózni? Tudod, miért: mert ott csak az eredmény számít.

fehérkenyér- cukor- fagyi diétától

Ez a tipikus szalmabábu technika: mondok valamit, amit a másik soha nem állított, aztán látványosan megcáfolom.
Természetesen a sportolók, testépítők a szénhdrátot nem fehérkenyér, fagyi vagy cukor formájában fogyasztják, sokkal inkább rizs (esetleg barnarizs), tészta, zabkása, esetleg krumpli formájába. És úgy már nagyon is hatékony a dolog.

ulomenen
Újságíró

Arról rengeteg cikk, anyag található a neten, hogy Szendi hány és mekkora hülyeségeket ír….

Hát ez eléggé nesze semmi, fogd meg jól, nem pedig az állításod bizonyítéka.

Tehát a fókák száma adott, az eszkimóké nőhet.

Amit írsz, nagyjából igaz is lehet – az eszkimókra- csakhogy ők a szélsőséges körülmények miatt kivétel, nem pedig egy “tipikus” vadászó gyűjtögető népcsoport.

Van például a paleó vegán …

Ami ugye fából vaskarika, épp olyan, mint pl. a követelés, hogy nők is lehessenek a katolikus egyházban vezetők.

És az ugye megvan, hogy a testépítők meg az élsportolók nem szoktak paleózni? Tudod, miért: mert ott csak az eredmény számít.

A testépítő versenydiéta egy célszerszám, nem átlagembereknek találták ki, mint ahogy a Forma1-es versenyautók sem közúti közlekedésre valók.

Ez a tipikus szalmabábu technika: mondok valamit, amit a másik soha nem állított, aztán látványosan megcáfolom.

A cukordiétás dolgot nem te állítottad, már csak hozzátettem a gondolatmenethez.

hopelesshun
Olvasó
hopelesshun

Látom, nem sok ismereted van arról, hogy működtek a gyűjtögető-vadászó társadalmak.
Nos, a következőképpen: van egy fix terület, amely egy fix népességet képes eltartani. Ha a népesség meghaladja azt a számot, amit a terület képes eltartani, akkor a népességet korlátozzák. Ez nem csak az eszkimóknál van így, hanem mindenféle más népeknél is. A leginkább persze ott, ahol egy szigeten élnek. Ennek egészen durva módjai annak, beleértve a gyilkosságot is. Leginkább az öregeket ölik meg, utána pedig a kisgyerekeket.

Nem akartam Szendibe belemenni, de tessék, ez csak ízelítő:?

TÉNYEK ÉS TÉVHITEK
A honlap Szendi Gábor személyes honlapja és egyben a hazai paleolit mozgalom fő felülete. Indulása óta sokat bővült a témakínálat, az elmúlt években Szendi Gábor sokoldalúságának egyik legjobb példája, mert az orvostudomány bármely területéről képes kritikus cikkeket írni és közölni, újabban éppen az oltásellenesség képezi az egyik húzó témát az oldalon, én már nagyon várom, hogy a chemtrail is felkerüljön a kínálatba.

Saját írások mellett a tartalom többségét fordítások teszik ki, e tekintetben olyan „nagy nevek” jelennek meg az oldalon, mint Dr. Joseph Mercola, Kris Gunnars vagy Mark Sisson és Sayer Ji. Ezek a személyek első pillantásra nagy szaktekintélynek tűnnek, ha ez ember kicsit utánanéz, lényegében az áltudományos mozgalmak élharcosaiként lehet őket azonosítani. Csak példaként: Dr. Mercola honlapját a skeptoid.com a 10 legrosszabb tudományellenes honlap listáján a 6. helyig rangsorolta – Szendi Gábor oldalán jelen pillanatban 66 írást lehet tőle olvasni.

(Alimento blog)

Szóval a lényeg: a paleót (bármi is legyen az, mivel ez egy marketingkifejezés) azért nem alkalmazzák a sportolók (nem csak a testépítők, más sportolók sem), mert VAN JOBB.

Természetesen egy átlagembernél, aki átlagkosztot eszik, mindenféle értelmes diéta képes nagyon pozitív változásokat előidézni, a nyers zöldségkoszttól az Atkins-diétán keresztül a paleóig

common man
Olvasó
common man

Látom, nem sok ismereted van arról, hogy működtek a gyűjtögető-vadászó társadalmak.

Vagy tovább vonultak.Mondjuk az őseink (most mindegy ,hogy ők voltak vagy nem) elég nagy terület állt rendelkezésre senkit nem kellett lekőbunkózni.

wittukind
Olvasó
wittukind

“látom, nem sok ismereted van arról, hogy működtek a gyűjtögető-vadászó társadalmak”- hacsak nincs egy időgéped amivel visszamenj, akkor se neked, sem a tudósoknak sincs más csak valami föltételezések…nekem, pl, akárki akármit mond akkor sem veszem be hogy a legkeményebb jégkorszak idején valami négerek idejöttek a fagyott Európába és kifehéredtek….ez legalább annyira hiteles mint a Szilmarilok…

common man
Olvasó
common man

A négerek idejöttek az szerintem is hülyeség.De Oroszország népsűrűsége ma is 8fő/km2 úgy ,hogy benne van Moszkva stb.Na most ott ahol az egyes tudósok által feltételezett magyar őshaza volt ma is lehetne gyűjtögetni halász-vadászni.Azon kívül ,hogy némi bányászati tevékenység folyik,folyt *meg esetleg a gyerekeket elviszik a központi iskolába senkit nem kell az öregek közül agyonverni.Olvastam ilyet egyébként a világjárók sorozatból a kannibáloknál,talán a fiának kellett az öreget agyoncsapnia aztán ő ehette vagy kellet neki megennie az agyvelejét…Azt nem tudom mennyire volt ez az egész földön elterjedt gyakorlat.
* most jutott eszembe meg néhány rakéta…

wittukind
Olvasó
wittukind

És még egy- mi az a “paleo” étrend? trilobiták még léteznek?

common man
Olvasó
common man

Te tudsz németül :ez egy szkeptikus de szakértő elmagyarázás:
https://www.youtube.com/watch?v=SWrxyoA9GxU

wittukind
Olvasó
wittukind

Nagyon érdekes volt, köszi szépen….tehát ez a paleo étrend nem a jelenlegi városi homosapiensznek való, akárhány gyúrószalonba is járna vagy körbeszaladja naponta kétszer Budapestet…

common man
Olvasó
common man

Nyilván akik paleóznak (a legtöbben) a modern változatot alkalmazzák ami természetesen lehet jó hatású. Akik kipróbálták azok be tudnak számolni a tapasztalataikról.De látod itt is a hozzáfűzött ideológiáról meg az azt képviselő személyről vitáznak a dolog helyett.

ulomenen
Újságíró

van egy fix terület, amely egy fix népességet képes eltartani. Ha a népesség meghaladja azt a számot, amit a terület képes eltartani, akkor a népességet korlátozzák.

Hát, egy szigeten biztosan. De ez nem default, hanem alkalmazkodás a szélsőséges környezethez. Egyéb helyeken egyszerűen elvándoroltak, vagy együtt, vagy egy kisebb csoport kiszakadva új törzset hozott létre.

Csak példaként: Dr. Mercola honlapját a skeptoid.com a 10 legrosszabb tudományellenes honlap listáján a 6. helyig rangsorolta – Szendi Gábor oldalán jelen pillanatban 66 írást lehet tőle olvasni. (Alimento blog)

Egy blog azt írja, hogy egy honlap amazt írja??? Ugyan már… Ugye tudod, hogy ez semmilyen formában sem Szendi forrásának tudományos cáfolata?
Szendit általában tekintélyelvű oldalról szokták támadni, nem sok sikerrel. Emlékezetes Boldogkői Zsolt professzor próbálkozása, hogy a paleot- t és Szendit lejárassa. Deansdale-t idézve “Szendi felmossa vele a padlót”: https://www.tenyek-tevhitek.hu/boldogkoi_zsolt_hienak_a_betegagy_korul_szendi_gabor_kritikaja.htm

….a paleót (bármi is legyen az, mivel ez egy marketingkifejezés) azért nem alkalmazzák a sportolók (nem csak a testépítők, más sportolók sem), mert VAN JOBB.

Vegyük ketté: míg a testépítésben ügyelnek az étrendre és használnak táplálékkiegészítőket, addig ez egyéb sportágakban csak egy- két évtizede divat. Szó szerint. A testépítőktől tanulták- tanulják ők is.
A versenysport- főleg a testépítés versenydiétája nem átlagembereknek való. Még pontosabban: nem hosszútávú diéta, nem arra való, hogy valaki évtizedeken át kövesse. Céleszkösz. Ez egyébként bármilyen diétának a próbaköve: lehet-e élethosszig követni? A zöldségdiétát és egyéb hülyeségeket nem. A paleo-t évtizedeken, élethosszon át lehet gond nélkül követni. Atkins diétát szintén.

hopelesshun
Olvasó
hopelesshun

Az Alimento tudományos alapokon áll, Szendi meg áltudományos alapokon. De rengeteg más helyre is lehet hivatkozni, most nem teszem, mert ez a blog nem arról szól.

Hát, egy szigeten biztosan. De ez nem default, hanem alkalmazkodás a szélsőséges környezethez. Egyéb helyeken egyszerűen elvándoroltak, vagy együtt, vagy egy kisebb csoport kiszakadva új törzset hozott létre.

Ja, csak egy apróságot felejtesz el. Nevezetesen azt, hogy a hely pillanatok alatt betelik. És itt sok tízezer vagy százezer évről beszélünk. Vagyis nincsenek felfedezetlen, belakatlan területek. Ahol egy terület el tud tartani egy bizonyos populációt, ott élnek is már. Nem úgy van, hogy kicsit arrébmegyek, oszt jó.

Természetesen lehet paleót (bármi is legyen az, mert ahogy mondtam, számos irányzata van, még vegán is) meg Atkins-t is sokáig használni, csak aztán – és itt visszakanyarodtunk a dolog elejéhez – bírja az illető vesével meg májjal, mert ezeket bizony alaposan megsínyli.

A zöldségdiétát és egyéb hülyeségeket nem.

Már hogyne lehetne nagyon sok példa van rá. Ráadásul ezek az emberek jellemzően magas kort érnek meg. Ennyi a “hülyeségről” (Nem vagyok vegán, eszemben sincs, de az biztos, hogy a vegánok vagy majdnem-vegánok többsége jó egészségnek örvend, és sokáig él.

A paleo-t évtizedeken, élethosszon át lehet gond nélkül követni. Atkins diétát szintén.

Vagy mégsem. Egyrészt nincs rá példa, mert még nincs annyi ideje forgalomban (ellentétben a vegán diétával, ami több évezredes múlttal rendelkezik). Másrészt már most nagyon sok példa van arra, hogy valaki 3-4 éven át paleózik (értve ez alatt a drasztikus szénhidrátmegvonást), és fokozatosan romlik az egészsége egészen addig, amíg vissza nem tér a fokozottabb szénhidrátfogyasztásra.

Ami a sportolókat, testépítőket illeti: nem igaz, hogy a sportban (leszámítva a testépítést) egy-két évtizedes múltja van a tápkiegeknek, inkább 50-60 évről beszélhetünk. De most nem is ezekről van szó. Arról van szó, hogy a sportolók is meg a testépítők is tudják, hogy a drasztikus szénhidrátmegvonás nem egészséges, és nem segít hozzá a jobb teljesítményhez SEM. És az ő szervezetük is csak olyan, mint bárki másé, csak csúcsra van járatva a teljesítményük. Nem lehet éles határt meghúzni a sportoló meg a nem-sportoló emberek között. A sportolókra, testépítőkre azért érdemes hivatkozni, mert náluk tényleg csak a teljesítmény számít, nem a marketing bullshit. Volt olyan sportoló, aki elkezdte a paleó diétát, aztán visszatért a magasabb szénhidrátfogyasztáshoz, mert azzal ért el jobb teljesítményt.

common man
Olvasó
common man

Ha azt mondom ,hogy a paleo azért jó mert a nagy majomisten szent energiája lakozik benne ,ez a rész elég valószínűtlen,de ettől még maga a rendszer lehet akár nagyon jó is.

ulomenen
Újságíró

Az Alimento tudományos alapokon áll, Szendi meg áltudományos alapokon.

Ez egy vélemény, nem bizonyíték. Még mindig nem.

Vagyis nincsenek felfedezetlen, belakatlan területek.

Hogyne lettek volna. Tudod, népsűrűség- a kőkorban nemigen volt magas, volt hova elvándorolni, nem kényszerültek maradni az esetek döntő többségében.

már most nagyon sok példa van arra, hogy valaki 3-4 éven át paleózik (értve ez alatt a drasztikus szénhidrátmegvonást

A paleo lowcarb diéta, de semmiképpen sem “drasztikus” szénhidrátmegvonással él. Persze a drasztikus viszonyítás kérdése. A “tudomány” egy átlagembernek, aki cukorbeteg, naponta 200 g szénhidrátot javasol, 5 részre elosztva. Ennyi szénhidráttal én diéta alatt fenntartok egy 90 kg-os, alacsony testzsírszázalékú, izmos testtömeget, olyan mértékű edzésterheléssel, aminek a harmadát- negyedét sem tudná egy átlagember elvégezni. Ez a szénhidrátmennyiség feleslegesen sok egy átlagembernek, főleg egy cukorbetegnek. A cukorbeteget csak példának mondtam, ahhoz van hivatalos szénhidrát-ajánlás.
De az átlagember is feleslegesen sok szénhidrátot eszik, és ettől hízik el. A fehérje gyakorlatilag nem tud zsírként raktározódni, a szénhidrát viszont nagyon- nagyon könnyen raktározódik zsírként.
A “drasztikus szénhidrátmegvonás” valójában a túlzott szénhidrátfogyasztás optimális mértékűre csökkentése- akkor tűnik drasztikusnak, ha fordítva ülünk a lovon. Ja, és a paleo nem tiltja a magasabb fizikai terhelés miatti magasabb szénhidrátfogyasztást – a szénhidrát forrását szűkíti le.

Ami a sportolókat, testépítőket illeti: nem igaz, hogy a sportban (leszámítva a testépítést) egy-két évtizedes múltja van a tápkiegeknek, inkább 50-60 évről beszélhetünk.

Mo-on a kilencvenes évek elejétől- közepétől érhetők el táplálékkiegészítők, de ezeket szinte kizárólag a testépítők fogyasztották. Szép lassan kezdett el “beszivárogni” a használatuk egyéb sportágakba, a folyamat még most is zajlik. Nyugaton ez hamarabb történt meg, de hasonló lépésekben.

Arról van szó, hogy a sportolók is meg a testépítők is tudják, hogy a drasztikus szénhidrátmegvonás nem egészséges, és nem segít hozzá a jobb teljesítményhez SEM.

Ez már tényleg csak bónusz, de azért leírom: a testépítők versenydiéta alatt drasztikus szénhidrátmegvonást alkalmaznak. Az tényleg drasztikus. Az ő teljesítményük ugyanis az izmos ÉS szálkás fizikum, ez utóbbit!!! szénhidrát megvonással lehet a leggyorsabban és legalaposabban elérni.

Egyébként pedig a sportolóknak is a céljaikhoz kell igazítani a szénhidrátbevitelt és ahhoz képest meghatározni, mi a túl sok és mi a túl kevés, mi pedig az optimális.

És az ő szervezetük is csak olyan, mint bárki másé, csak csúcsra van járatva a teljesítményük.

1. Nem olyan, az élsportolóknak semmiképpen. Ettől élsportolók. Adott szempontból az emberiség 0.001%-ába tartoznak.
2. A Forma 1-es versenyautókba sem 95- ös benzint tankolnak, nem véletlenül. Pedig alapvetően az is autó, ugyanolyan, mint a Suzuki Swift. Legalábbis szerinted…

György Károly Tóth
Olvasó

Logikus a felvetése, és ez egy releváns kérdés, és tulajdonképpen egyetértek. De. …. Olyan ez, mint a régi viccben, mikor jenki katonai delegáció érkezik Pekingbe, és mondja a kínai tábornok, hogy a kínai hadseregben minden katona naponta kétezer kalória ennivalót kap. Az amerikai nagy arccal visszaszól: az amerikai hadseregben minden katona naponta négyezer kalóriát kap! – Az kizárt. – így a válasz. Senki nem tud megenni annyi rengeteg rizst!… … Arisztotelész vagy Plutharkosz megemlékezik olyan nehézatlétáról, aki nem kevesebb, mint egy talentum (26,2 kg) marha-, vagy sertéshúst fogyasztott naponta. Na, ez a legendák világa, amely Arisztotelésznél egyébként nem ritka. Elemezték ugyanis biológusok, diabetológusok eleget ezeket a forrásokat, és megállapították, hogy na, ez már biztosan mesécske habocsával, a REÁLIS felső határ 75-80 g/ttkg körüli érték lehet, azaz, ha abból indulunk ki, hogy a dógozó mondjuk, +130 kg kategóriában adta elő a pankrációt, nem lepkesúlyú, akkor ez megközelítőleg 10-12 kg táplálékot jelent, hozzátéve, hogy biztosan nem CSAK húst evett, mert elég gyorsan elvitte volna a skorbut (bár a friss hús tartalmaz C vitamint). Hogy lehet megenni 12 kg húst? A válasz kézenfekvő: húspor formájában, melyet a spártai harcosok ellátmányként is hordtak maguknál, mivel a hús szárítással történő tartósítását (és a tejporkészítést) a szkítáktól a Fekete-tengeri gyarmatvárosokban a hellének eltanulták. A kapott mennyiség légszárazva szárítva (10-14% nedvességtartalom) mindjárt 11 kg helyett csak 3200 g, amely napi hatszor étkezéssel már “viszonylag könnyen” fogyasztható, és ez egyébként megközelítőleg 2,5 kg fehérjét (teljesértékűt) jelent. Ma persze, messze nem esznek ennyit az erőemelők, a nehézatléták és a testépítők, mivel ez céltalan (a cikkben említettek okán). Megjegyzendő, hogy az ember minimális fehérjeszükséglete úgy 0,5 g/ttkg naponta, azaz egy 80 kilós ember jobban jár, ha 40 g fehérjét (teljesértékűt) elfogyaszt, ellenkező esetben hamarosan Gandhi-testalkatú lesz. A rendes élettani érték meg ennek a háromszorosa, aki pedig nehéz fizikai munkát végez, inkább a négyszerese. Namármost, mi történik, ha hosszútávon energiaszükségletünket KIZÁRÓLAG aminosavak felhasználásával, azaz fehérje (hús)-fogyasztással kívánjuk fedezni? Zsírra nincs szükségünk, a zsír előnye, hogy kevés helyet foglal el és könnyű, bár, ha az ember ránéz az úszógumijára, nem ez jut az eszébe, de sajnos, az idegsejtek csak cukorral mennek el, válogatósak. Energiaigényünk nemcsak zsír-, és cukorfogyasztással, hanem fehérjefogyasztással is fedezhető, mint ahogy nem muszáj tüzifával begyújtani a kályhába, lehet fűteni kötegelt százdollárosokkal vagy Rembrand-képekkel is, egyetlen gond, hogy peppet drága. A fehérje is alkalmas arra, hogy kis habtestünket azzal melengessük, csak nem olcsó. Ez még önmagával nem volna baj, csak sajnálatos módon a fehérjéket dezaminálni kell, hogy elégethető szerves savakat kapjunk, amiből végül ecetsavmaradékokat csinálunk, amit betolunk a citrátkörbe, és energiatermelünk belőle, sőt, a májacskánknak, mivel, mint említettük, az idegsejtek működéséhez glükózra van szükségük, még cukrot is kell belőle csinálnia, mintha szerencsétlen májnak nem volna elég baja pálinkával. (Eszkimókáék és bizonyos esetekben/időnkét/talán/feltételezzük, barlanglakóék energaigényük kb. háromnegyedét zsírral fedezték.) Namármost, az gaz melegvérűek dezaminálásból nyert ammóniából karbamidot csinálnak, amit kipisálunk (és a karbamidból lehet robbanóanyagot, karbamid-nitrátot gyártani, ezzel töltik a palesztin harcosok a Kassam-rakétáikat, azaz a pisa felettébb értékes, és ha a tyúkszarból nem is, de húgyból igen, lehet bombát csinálni) . Ezen kívül mivel a hús izomból, az iziom állatból, az állat meg sejtekből van, és a sejtnek sejtmagja van, ebben meg DNS és RNS van, meg azok bázisai, nagy mennyiségű purinbázist is beviszünk, amit húgysav formájában bronzolunk ki. Vagy beépítjük húgysavkristályok formájában az izületeinkbe, és köszvényt kapunk tőle. Egy szó mint száz, napi 2500 g fehérje bevitele azt jelenti, hogy a dolgozó személy napi megközelítőleg 140 g ammóniát kell kitoljon, ebből, napi legkevesebb 255 g karbamid előállítását jelenti, ennek a kiválasztásához alsó hangon 6 litert kell pisálni. Ugyanennyi idő alatt a dolgozó 40 g húgysavat termel, és ha napi… Tovább olvasás »

zgy001
Olvasó
zgy001

Tetszik a cikk, kiváló megfogalmazásokat tartalmaz, borzalmas mennyiségű érdekes adattal és információval, ráadásul kellő mennyiségű humorral is fűszerezve vagyon. Le a akalappal előtte! De ha nem baj, azért itt-ott nekiállnék vitázni. Későbbre terveztem, mert gondoltam megvárom a végét, de nem bírom ki. :) A cikkből eddig az jön le (címből főként), hogy elsősorban a környezetben megtalálható mesterséges hormonok okozzák a férfiak férfiatlanodását. (Ha mégsem ez lenne a kiinduló helyzet, akkor elnézést kérek érte.) Ugyanakkor én elsősorban nem ennek tudnám be, még ha a hatását nem is hagyhatjuk figyelmen kívül. Ezért pár felvetés (nevezhetjük kritikának is): 1. A parti szűrésű vizek aránya nagyjából 50%-os. Ezeknek van kapcsolata a folyókkal, a vizük egy részét (akár jelentős részét) a folyó adja. Viszont a települések mintegy másik fele nem parti szűrésű, hanem rétegvizet használ, aminek nincs kapcsolata a folyókkal, így az azokba juttatott hormonokkal sem. A rétegvizek többsége nem tudott (még) szennyeződni sem hormonokkal, sem mással. Ha a hormonszennyezés a vizekből jönne, akkor a férfiak nőiesedése egyes területeken lenne kimutatható (ahol pl. parti szűrésű kutakat használnak), míg más helyeken (ahol rétegvizet isznak) nem. Ha van erre vonatkozó adat, az nem csak bizonyítaná a cikkben írt felvetést, hanem nagyjából tökéletes kontrollcsoportot is jelentene a probléma mértékének meghatározásában. 2. Ha a férfiakra ilyen hatása lenne az így bejuttatott hormonoknak, akkor nyilván a nőkre is hatással lenne a megnövekedett hormonszint (vetélések arányának drasztikus növekedése, stb.), amiről nem hallottam még. (Ha esetleg van, akkor itt is mea culpa.) 3. Nem tudok arról, hogy a bevitt ösztrogén egyúttal kiváltana alacsonyabb tesztoszteronszintet. (Ha mégis lenne ilyen hatása, akkor megint elnézést kérek. Illetve ha van, akkor arról szeretnék kérni egy forrást.) Az arányuk nyilván felborulna az ösztrogén irányába, de attól a mennyisége a tesztoszteronnak még nem csökkenne. X egység tesztoszteron meg Y egység ösztrogén után a bevitt újabb ösztrogén adag nem X-1 tesztoszteront, hanem és Y+1 ösztrogént fog jelenteni. Viszont a t. szint csökkent a férfiaknál, ez kimutatható. Ezért szerintem nagyrészt más lesz a dolog mögött. 4. A herék termelik a tesztoszteront (meg a spermiumokat is). A férfi heréi nem véletlenül nincsenek a testben jóformán egyik emlősállatnál sem. A megfelelő működésükhöz alacsonyabb hőmérséklet szükséges. Ez viszont a mai világban nem valósul meg. – Az említett (és olvasatra elbagatellizált) szűk nadrág csak egy része az egésznek. – Az ülő testhelyzet, főleg hosszabb idő alatt, sokkal problémásabb, mint a szűk naci. Márpedig a mai emberek jelentős része a napja nagy részét üldögéléssel tölti. Ez a nőkre (ilyen szempontból) nincs hatással, viszont a férfiak heréjét a testhez nyomja (főleg ha az aberrált feminácik még tiltani is igyekeznek a terpesztett ülést). – A férfiak manapság gyerekkoruktól kezdve ülnek. Régen még sokkal kevesebbet. Később bejött az iskola (megint ezzel jövök, hogy káros az iskola – itt is). Ezt követően a 70-80-as évektől már a TV elé is leültek (iskola után), majd még később jött a számítógép elé ülés. Manapság meg már a szünetben sem játszik annyi fiú, hanem inkább a mobilt nyomkodja. … Ülve. Összegzés: Szerintem az ülő testhelyzet (a herék melegítése) elsődleges a férfiatlanodás szempontjából. Nem mondom azt, hogy a vizekbe kerülő hormonoknak ne lehetne ilyen eredménye. De a hormonok bekerülése, hatása – legalábbis részben – a fenti kérdőjeleket hozza magával. Ellenben az ülő testhelyzet mértékének növekedése teljesen egybevág a férfiasság csökkenésének mértékével. Tehát ha nem is 100%-ig ez az ok, de én mégis inkább ezt tekinteném elsődlegesnek, mintsem a hormonokat. (Persze mindenképpen komolyabban kellene vizsgálni ezt a területet. Pl. amit felvetettem, hogy létre lehetne hozni kontrollcsoportokat, hiszen van, aki hormon-szennyezettebb vizet iszik, meg van, aki nem. Ha a fogyasztott vízben lévő hormon mennyiségét összevetjük az ott élő, azonos tevékenységet végző férfiak tesztoszteron-szintjével, spermaszámával, akkor… Tovább olvasás »

György Károly Tóth
Olvasó

Felvetései logikusak, és a további részekben ezek a kérdések elő is fognak jönni. Javaslom, kísérje figyelemmel.

zgy001
Olvasó
zgy001

Várom! :)

Blackur
Olvasó
Blackur

Üdv!
Egy két gondolat: ha az ösztrogén oldva van akkor nem szűri ki semni max molekulaszűrő ergo mindegy hogy honnan isszák a vizet. Nemcsak a vizek a fű a hús a tej is szennyezett…anno a 90s évekven olvastam erről kíváncsi vagyok a cikk írója ehhez mit tesz hozzá.

zgy001
Olvasó
zgy001

Nem teljesen értem, hogy a fű, hús és tej hogyan lehet szennyezett. Főleg a fű érdekes számomra. Van erre valamilyen forrás?

A szűrést értem, nem is vitatom, hogy nehéz megszűrni. De ha eleve nem kerül bele a vízbe, akkor a kiszűrése sem lehet gond.

tobbneju
Olvasó

Érdekes lenne vizsgálni a férfiak trendszerű tesztoszteron/spermaszám csökkenése során pl. a következőket:
1., Ritkábban lakott részeken (falvak, stb.) hogy áll ez a folyamat ?
2., Az elmúlt száz évben hogyan alakult egy átlagférfi lakásának 3 km-es körzetében élő emberek száma ? Hány embert lát egy nap az átlagférfi ?
3., Hogyan változott az átlagférfi testmagassága és testsúlya az elmúlt 100 évben ?
Kérdéseim alapján nyilvánvalóan vannak feltevéseim: alapvetően túl sok embert látni egy nap nem tesz jót a férfiaknak (tesztoszteron, spermaszám), valószínűleg olyan hormonális változást indít be a túl sok ember szaga/zaja/látványa, ami előnytelen. A túl bőséges táplálkozás és az elhízás sem kedvező a modern kor férfijának. Alapfeltevésem: a nagyvárosban élő elhízott férfi tesztoszteronszintje és egy kanadai erdőben élő favágó tesztoszteronszintje között óriási az eltérés. De ezt vizsgálni is kellene, jelenleg ez egy hipotézis csak tőlem. Vizsgálhatja ezt bárki is ?

common man
Olvasó
common man

Vizsgálhatja ezt bárki is ?

Van belőle haszna?
Szerintem még olyan is van de ez is saját feltevés ,hogy ugyan az a külső hatás más mértékben befolyásol dolgokat A és B személynél.

wittukind
Olvasó
wittukind

Ha már ennyire elburjányzott a vizsgálási inger, akkor ott a szahelban meg a shudd-ban ki vizsgál mit? ott Ancoraghe környékén nem hiszem hogy ilyensmivel töltik az idjöket…

Hunn
Olvasó
Hunn

Bocs az offért, de muszáj megkérdeznem valahol: mi a véleményetek erről az Epstein-ügyről?

1. Mert ha 13 év alatti gyerekeket molesztált, akkor felnégyelni, leönteni benzinnel és felgyújtani, és lehugyozni még a sírját is a rohadt pedofil zsidajának…

2. …de ha idősebb, önkéntes kis tiniribancokkal hentergett pénzért (vagy akár ingyen is), akkor még az antiszemita is azt mondja bennem, hogy álljon már meg a fáklyásmenet: már megint a maszkulinitás és az egészséges férfiszexualitás elleni #MeToo-s támadásról van szó. El akarják venni a férfiaktól a motivációt hogy elérjenek bármit is az életben. Hiszen mi értelme van akkor milliárdossá válni, ha az ember nem cicázhat fiatal ribancokkal, hanem csak roastie-kat döngethet?

Szóval nem tudom mit gondoljak, a híradások nem egyértelműek. Illetve csak 15-16 éves lányokat emlegettek eddig…

common man
Olvasó
common man

Ki az az Epstein?

common man
Olvasó
common man

Az erőszakra: Jókat is mond de elsősorban a két bejátszás az érdekes.
Na ez erőszak(1′ 13″ és 8’35”)
https://www.youtube.com/watch?v=8BZbxbFPv1o

Reszet Elek
Szerkesztő
common man
Olvasó
common man

Egész hallgatható.Ha 1 03 nál az 13 akkor én is megyek a börtönbe.A farkas nagyon szép állat.

Reszet Elek
Szerkesztő

Az Monica Belucci fénykorában és bőven nem 13. Amúgy meg a téma miatt van itt.

wittukind
Olvasó
wittukind

Szépek a farkasok…ilyen a valóságban már nemnagyon van.

common man
Olvasó
common man

Láttam most egy filmet egy menhelyről ahol hibridek meg háznál tartott farkasok voltak.Nagyon szépek de tényleg nem kutyák.

common man
Olvasó
common man

A Monica Belucci ötvenévesen is tetszik.

Apa35ev
Olvasó

Fontos tudnunk, hogy minden ötödik nőt zaklatnak és erről beszélnünk kell, állítja egy nő a városi hordából: https://24.hu/kulfold/2019/07/16/nok-elleni-eroszak-jogallam-ursula-von-der-leyen-beszed/
Arról nem, hogy kábé minden 1,5. férfit is zaklatnak, mert a szintén bűnös jobboldaliak szerint férfi attól férfi, hogy sziklaszilárdan tűr minden golyót és bullshitet, tehát nem nyávog mint Urszula az EU leendő úrhölgye. Na ennek a jövőben véget kell érnie, ahogyan a nők kezébe egyre több fegyvert engednek a mangina hülyék és egyes kislányos apukák akik egyetemre engedik csemetéjüket, hogy fiúknak csak fizikai munka maradhasson a robotok korában.

Hunn
Olvasó
Hunn

Az a baj, hogy egy női EU elnök létezésének ténye automatikusan jelenti azt, hogy minden férfi az EU-ban nem más, mint CUCK…

Kétségeink ne legyenek, (és a cikket végigolvasva nem is maradhatnak): ez a nő, ez a német Ursula von der Leyen, ez egy vérbeli FEMINISTA. Ettől a nőtől egyetlen férfi sem várhat semmi jót az egész EU-szerte.

Hogy a nők védelmét hogy tudja összeegyeztetni a migránsok befogadásával az egy olyan mentális gimnasztika lehet nála, amit én logikus férfiaggyal elképzelni sem tudok. Bár biztos vagyok benne, hogy a nőket a gonosz fehér, keresztény férfiak elnyomó patriarchátusától akarja megmenteni, nem pedig a színesbőrű migránsok által elkövetett tömeges nemi erőszaktól. Hogy miféle nőelnyomó patriarchátus az olyan, amiben ő elnök lehet, és kikényszerítheti a tisztségek nemi alapon történő 50-50%-os kiosztását, abba inkább már bele se menjünk…

Mondjuk ki nyíltan: ez a nő ELLENSÉG, akinek a kezébe hatalmat adnak fölöttünk… Istenem, de gyűlölöm ezt a kibaszott Clown World-öt, és ezeket a bohócokat akik uralkodhatnak felettünk…

common man
Olvasó
common man

A nőkben több a kompromisszumképesség állítólag.

hunbagira
Újságíró

Meg a jóság, az intelligencia, a szorgalom, az erkölcs (LOL) és úgy minden
Az, hogy a civilizáció mégis a férfiak vállán nyugszik az a “patriarchális elnyomás miatt van.(hiszen, úgy szeretnének ők ipari alpinista villanyszerelő technikusként 30mes nagyfeszültségű távvezetéken lógni, hóbanfagyban/kánikulában, hogy csak úgy tolonganak, de a gonosz fehér férfi nem engedi őket kibontakozni LOL2) :D:D:D

hunbagira
Újságíró

De komolyra fordítva a szót, ha a kompromisszum-képességen, a felfele nya..szopok, lefele taposok, magatartasát értjük, akkor igen.

Ezért a középvezetők olyan 70%a közölük kerül ki, eunuchok “híjján” visszautalva a cikkre..

Hunn
Olvasó
Hunn

A nők “kompromisszumkészsége” abból a pszichológiai helyzetből indul ki, hogy míg a férfiak harcolnak az ellenséggel, a nők ugyanabban a helyzetben szétteszik nekik a lábukat…

Ma a politikában nem kompromisszumkészségre van szükség, hanem arra, hogy agresszívan támadva, egy lépést sem hátrálva kitakarítsuk a hatalomból és az életünkből a liberál-bolsevik szemetet. (Ezért is támadja az alt-right a cuckservative-eket néha jobban, mint a bal-liberálisokat.) A progresszív baloldallal nincs kompromisszum, nincs közös platform, nincs miről egyezkedni, ők a pusztulásunkat akarják. A probléma abból fakad, hogy EU-s szinten a “vezetőink” az ellenséghez tartoznak. Köztük ez a picsa is.

hunbagira
Újságíró

Orbánod volt a fő (és sokáig) egyetlen támogatója. :D
Bár a zsideszes “magyarázó” blogokon megtudhattam, hogy ő volt a legkisebb “rossz” :D és utána a “szokásos”, hogy a kis pocakos megint mekkora győzelmet aratott. :D
Emlékeim szerint kurcsány is nyomatott ilyen propagandát valamikor 2005-2007 között

hunbagira
Újságíró

Ez a mentális gimnasztika a skizófrénia, amit orwell bácsi-tekintve, hogy nem nagyon olvasott freudot, jungot- a dupla(és akárhány)gondol fogalmával ír le.
És itt eszembe jut a 84 masik veretes mondata: “winston irtozótt a nőktől, ők voltak a Párt legelvakultabb hívei, műkedvelő kémek, besugók, szimatolók…”

hunbagira
Újságíró

A tisztelt cikkirótól kérdezném, hogy jól értelmezem a cikk ama részét, miszerint a mesterséges/szintetikus hormonokat, csak a melegvérű emlősök vonatkozó receptorai veszik fel, és a többi élőlény nem. Illetve a többi élőlény (cikkben szereplő természetes ösztrogént bontó gombák) meg tudja “különböztetni” a “gyári” ösztogént a természetestől?

common man
Olvasó
common man

Ez csak nagyon halványan súrol(meg nem is értek hozzá)
https://www.origo.hu/tudomany/20190716-drogos-aligatoroktol-tartanak-amerikaban.html

hunbagira
Újságíró

Úgy tudom az aligátorok (és rendjük egyéb tagjai) az egyetlen melegvérű hüllő típusok, úgy hogy nem véletlen.

György Károly Tóth
Olvasó

Erre nem igazán lehet röviden és egyben helyesen is válaszolni. Természetesen gyakorlatilag minden fejlettebb többsejtű termel hormont, de pl. a tudomány – én meg pláne – marha keveset foglalkozik a pogonoforák vagy a tüskésbőrűek hormonjaival. Egyszerű gyakorlati okok miatt: a gerincesek mellett a rovarokkal és a férgekkel érdemes foglalkozni, és utóbbiakat is jórészt leginkább csak irtani akarjuk.
Természetesen – ez a cikk második részének végén olvasható is – a gondot ezen a téren ÉPPEN AZ okozza, hogy míg a természetes hormonok bonthatóak, addig a nem-szteroid öszrogénhatású vegyületek jelentős része gyakorlatilag nem, vagy csak nagyon lassan, ezért feldúsul a talajban.
Javaslom, kísérje figyelemmel a további négy cikkrészt is, mert részletesen fogok szólni róluk. Valószínű, számos ellenvéleményt kiváltva.

hunbagira
Újságíró

Köszönöm a választ.

hunbagira
Újságíró

https://demokrata.hu/velemeny/devirilizacio-a-feher-ferfiassag-felszamolasa-145056/

Újabb (állandó) “redpill’ cikk Gazdag Pistatól, amivel szinte teljesen reflektál Tóth úr kiváló cikkére.

Ui, amikor élsposrtos cselgáncsosként szétkokszoltam magam, akkor – ezt tekintetbe véve- tulajdonképpen fenntartottam csak az egyensúlyt, miután erkölcstelen asszonyaink széthugyoztak mindent a kurva gyógyszereikkel??? :D nah megyek is “luftizhoz” egy kis stanazolért…:D

common man
Olvasó
common man

Megnéztem mi az a stanazol,akkor neked valami traumád vagy mélyvénás trombózisod volt? Amúgy ha valakinek felírnak egy ilyen gyógyszert egy darabig zárt műanyag kannába kéne vizelnie amit aztán leadhatna a veszélyes hulladék kezelőben.A széklet maradékanyagtartalmáról a szakértő tudna nyilatkozni…

hunbagira
Újságíró

Most miért common, ha ők -hogy kurválkodhassanak szabadon- telehugyozzák méreggel természetet, akkor én is, hogy erős legyek..:D es még egyszer, csak helyre állítom ezzel a sajat és természet hormonális egyensúlyát. Tehét a jelszó egészség, természetvédelem és koksz..:D

SerialSlut
Olvasó

A te temperamentumoddal még kokszolni is, az egy halálos kombináció lehet. :)

hunbagira
Újságíró

:D

common man
Olvasó
common man

Az összegyűjtött anyagot ugyanúgy visszaváltanák mint a sörösüvegeket.Egy ügyes eljárással kivonnák a hatóanyagot és újból eladnák kinek mire van szüksége.Mint az alumíniummal ott is alig gyártanak újat.