Szujó Flórián

Nemek közötti egyenlőtlenségek az iskolában 2. – Tanulók háttere és iskolai környezet

Annak érdekében, hogy megértsük az iskolában tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségeket, fontos megismerni a tanulók hátterének és az iskolai környezetnek a hatását is. Az első részben általánosan ismertettem a fiúk és a lányok iskolai eredményessége közötti különbségek főbb tendenciáit, ezúttal azt nézzük meg, hogy a családi háttér és az iskolai környezet, hogy hat(hat) erre. Készült Norvégiában egy átfogó riport a fiúk iskolai hátrányairól, amely ismertette a problémát, a lehetséges okokat és következményeket számba vette, illetve javaslatokat fogalmazott meg egy olyan szakpolitika kidolgozásához, aminek célja, hogy ezek a különbségek megszűnjenek. E riport ismertetésének a 2. része következik, kiegészítve hazai adatokkal is.

Családi háttér

Hogyan hat az iskolai eredményességre a családi háttér és a nem?

Egyik fontos kérdésünk, hogy az iskolai eredményességre a nemnek a családi háttérhez képest mekkora hatása van. A családi hátteret sokféleképp szoktuk vizsgálni, de az egyik leggyakoribb módja ennek az iskolai végzettség. A norvég jelentés a szülők iskolai végzettsége alapján két szintet állapított meg: felsőfokú végzettségűek-e a szülők, vagy nem. Azok a tanulók, akik olyan családból származnak, ahol valamelyik szülő felsőfokú végzettségű, az 1-től 6-ig terjedő norvég osztályzási rendszerben 0,59-el jobb tanulmányi átlaggal rendelkeznek, mint a nem diplomás szülők gyerekei. A nemek közötti különbség bár enyhén kisebb ennél, de nagyságrendileg hasonló: a lányok átlagosan 0,46-al jobb tanulmányi átlaggal rendelkeznek, mint a fiúk. Arányosan, 1-től 5-ig terjedő osztályzási rendszerben a szülők iskolai végzettsége szerinti különbség 0,47-nek, a nemek szerinti különbség 0,37-nek felelne meg. A jobb összehasonlíthatóság érdekében így ábrázoltam (1. ábra). (*1)

Magyarország esetében, az Országos Kompetenciamérés 2017-es, 6. és 8. osztályos tanulói adatai azt mutatják, hogy Norvégiához képest Magyarországon az iskolai eredményre a nemnek kisebb hatása van, a családi háttérnek pedig nagyobb. A 6. osztályos tanulók esetében a fiúk és a lányok tanulmányi átlaga közötti különbség 0,27, míg a felsőfokú végzettségű és nem felsőfokú végzettségű anyák gyerekei közötti különbség 0,58. A 8. osztályos tanulók esetében is hasonló a helyzet (a nemek közötti különbség 0,29, a szülők iskolai végzettsége szerinti különbség szintén 0,58). (*2)

1. ábra: A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező szülők gyerekeinek hátránya a felsőfokú végzettségű szülők gyerekeihez képest (családi háttér), illetve a fiúk hátránya a lányokhoz képeset (nem) a tanulmányi átlagban Norvégiában (általános isk. átlag) és Magyarországon (6. oszt. átlag) (*1, *2)

Kép1

A családi háttér hatása a nemek közötti különbségekre

Az Egyesült Államokban és más OECD országokban a kutatások azt mutatják, hogy a nemek közötti különbségek nagyobbak az alacsony társadalmi-gazdasági réteghez tartozó családok esetében (Autor, Figlio, Karbownik, Roth & Wasserman, 2016a; Wollscheid et al., 2018). Ez nem minden esetben igaz, például Norvégiában nem látszik ilyen különbség az alapfokú oktatásban, a nemek közötti különbségek stabilnak mutatkoznak az eltérő családi háttérrel rendelkező tanulók között, a középiskolában azonban már megfigyelhető.

Magyarországon viszont a 6. osztályos fiúk iskolai hátránya az ugyanolyan helyzetű lányokhoz képest lényegesen nagyobb azokban a családokban, ahol az édesanya legmagasabb iskolai végzettsége 8 általános, szakiskola, vagy szakmunkásképző, mint azokban a családokban, ahol főiskolát, vagy egyetemet végzett. A legmagasabb iskolai végzettség szerint a fiúk és a lányok tanulmányi átlaga közötti különbség így alakul: egyetem: 0,18, főiskola: 0,23, érettségi: 0,28, szakmunkásképző: 0,35, szakiskola: 0,34, általános iskola 0,31. (*3)

Ez alól a szabály alól kivételt képeznek azok a családok, ahol az anya nem végezte el a 8 általánost sem (esetükben a különbség: 0,17), de itt érdemes megemlíteni, hogy ez egy viszonylag szűk csoport és mindez feltehetően azzal van összefüggésben, hogy főleg olyan deprivált társadalmi rétegek tartoznak ide, ahol a lányok tizenéves korú gyermekvállalása és az ezzel kapcsolatos családi értékek, minták, nemi szerepek egészen máshogy befolyásolják ezt, mint a többi rétegben. A cigány lakosság esetében a lányok iskolai hátrányai a fentebb említett okok miatt egy napirenden lévő probléma, a roma lányok továbbtanulási esélyeinek növelése a kormány célkitűzései között is szerepel és el is indított ennek érdekében társadalmi programokat.

Mindez azt jelezheti, hogy a társadalmi-gazdasági háttér befolyással van a nemek közötti kölcsönhatásokra, mintákra, szerepekre és ez az iskolai eredményekre is hatással van. A motiváció nagyon fontos a teljesítéshez és a társadalmi környezet meghatározó jelentőséggel bír a normák és az értékek kialakításában. A szülők és mások, akik a tanuló közvetlen környezetében vannak motivátor szerepet töltenek be ebben.

2. ábra: Nemek közötti különbség (fiúk hátránya) a tanulmányi átlagban az anya iskolai végzettsége szerint, OKM 2017, 6. osztályos tanulók (*3)

Kép2

Tanulási környezet

Az iskolával való elégedettség, tantárgyak szeretete, az iskolai konfliktusok, az iskolai bántalmazások, az iskolai stressz, a magatartás – és beilleszkedési problémák, a speciális oktatásban való részvétel mind az iskolai környezet meghatározó tényezői, mely befolyásolhatja a tanulók iskolai eredményességet is. Amennyiben ezekben nemek közötti különbségeket tapasztalunk az a fiúk és a lányok iskolai eredményességére eltérő hatással lehet, ezeket vesszük sorra az alábbiakban.

Szeretnek-e iskolába járni?

Norvégiában a kutatások szerint a fiúk és a lányok hasonló véleménnyel vannak az iskoláról. 2017-ben a középfokú oktatásban tanulók 65%-a értett egyet azzal az állítással, hogy “Szeret iskolába járni” és nincs szignifikáns különbség a lányok és a fiúk között. Egy hazai nem reprezentatív mintán alapuló kutatás (két osztályt vizsgáltak a kutatók) szerint második osztályban még a fiúk, negyedik osztályban viszont már a lányok szeretnek jobban iskolába járni és nemtől függetlenül úgy gondolják a gyerekek, hogy a lányoknak könnyebb az iskolában jól teljesíteni, azért mert szorgalmasabbak és fegyelmezettebbek (Rostás-Fodorné 2003).

Magyarországon az Országos komptenciamérés tanulói kérdőíve azt vizsgálja, hogy az egyes tantárgyakat mennyire szeretik a tanulók. Ez azt mutatja, hogy vannak nemek közötti eltérések ebben. 6. osztályban a lányok a fiúknál nagyobb arányban kedvelik a magyar nyelvtant és irodalmat, az idegen nyelveket, a rajzot, és az ének-zenét, mint a fiúk. A fiúk ezzel szemben a lányoknál jobban szeretik a matematikát, történelmet és a földrajzot. A biológiát a fiúk és a lányok közel hasonló arányban kedvelik. 8. osztályban ugyanezek a különbségek figyelhetőek meg, kivétel a biológia, amit ekkor már a lányok kedvelnek jobban. Az új tantárgyak (ezeket 6. osztályban kevesen tanulták ahhoz, hogy következtetéseket tudjunk levonni) közül a kémiát a lányok és a fiúk hasonló arányban kedvelik, a fizikát pedig inkább a fiúk. (*4)

Iskolai konfliktusok

A norvég jelentés arról számol be, hogy az iskolai konfliktusokra vonatkozó indikátorok jelentős nemek közötti különbségeket mutatnak. Jóval gyakorabban számolnak be a fiúk olyan konfliktusokról, mint hogy kiküldték őket az osztályteremből, hogy az igazgatóhoz behívták őket, mert valami rosszat csináltak, vagy hogy összetűzésbe kerületek a tanárokkal. A 2000-es években csökkenés mutatkozott abban, hogy a tanulók milyen gyakran kerültek összetűzésbe a tanárokkal, de a csökkenés különösen a lányok esetében volt nagy. 2010-ben a fiúk 30%-a és a lányok 15%-a számolt be arról, hogy összetűzésbe került a tanárokkal. (Øia, 2011)

Kis különbségek vannak a nemek között abban, hogy milyen arányban tapasztaltak a tanulók iskolai bántalmazást. A középiskola korai szakaszaiban a norvég tanulók 6,5%-a számolt be arról, hogy iskolai bántalmazást szenvedett el két, vagy több alkalommal az elmúlt hónapban, a fiúk és a lányok aránya hasonló. A képzés vége fele ez csökken és kis különbség mutatkozik a nemek között (a fiúk 3,0%-a, a lányok 2,5%-a tapasztalta).

Iskolai stressz

Az általános iskolában 1993 és 2006 között a fiúk nagyobb arányban számoltak be arról, hogy tapasztalták iskolai stresszt, azonban ez a különbség az elmúlt években eltűnt és ma nincs szignifikáns különbség a 11 éves norvég lányok és a fiúk között e tekintetben. A középiskolában azonban a lányok nagy stressznek kitettsége volt megfigyelhető korábban is és ez a különbség nőtt, legutóbb már kétszer több középiskolás lány számolt be iskolai streszről, mint fiú (2013-ban a 15 éves norvég tanulók között a lányok 66%-a és a fiúk 36%-a tapasztalt iskolai streszt).

3. ábra: Iskolai stresszről beszámolt fiúk és lányok aránya 1993 és 2013 között (lila vonal: 11 éves fiúk, sárga vonal: 11 éves lányok, lila szaggatott: 15 éves fiúk, sárga szaggatott: 15 éves lányok)

Speciális oktatás, beilleszkedési – és magatartásproblémák

A speciális oktatásban résztvevők 70%-a fiú Norvégiában. A speciális oktatásban résztvevők aránya az 1. osztálytól kezdve fokozatosan nő, a nemek közötti különbség stabil marad. Összességében a fiúk 10%-a és a lányok 5%-a részesül speciális oktatásban. Magyarországon a speciális oktatásban résztvevők között 66% a fiúk a aránya (KSH, 2017). A beilleszkedési problémával küzdő gyerekek között a 6. osztályban 65%, a 8. osztályban 60% a fiúk aránya. A magatartási problémával küzdő gyerekek között még nagyobb a különbség: 6. osztályban  74%, a 8. osztályban 69% a fiúk aránya. (*4) A fiúk magas aránya a speciális oktatásban, illetve a beilleszkedési – és magatartásproblémával küzdő gyerekek között arra is utalhat, hogy az iskolák nem tudnak megfelelően adaptálódni a fiúkhoz és nem képesek megfelelő feltételeket biztosítani számukra.

Összegzés

A családi háttér vizsgálatát követően látjuk tehát, hogy a fiúk és a lányok közötti különbség a tanulmányi eredményekben Norvégiában közel azon, Magyarországon fele akkora szinten van, mint a diplomás és nem diplomás szülők gyerekei közötti különbség. Ez azért is megdöbbentő adat, mert a szülők alacsonyabb iskolai végzettsége a családi mintán túl számos egyéb hátránnyal (alacsonyabb jövedelem, rosszabb anyagi és lakhatási körülmények, a rosszabb gazdasági helyzetű területeken gyengébb színvonalú iskolák stb.) jár együtt, ami mind olyan további hátrány, ami a nem esetében nem merül fel. Az anya iskolai végzettsége szerinti adatokat elemezve látjuk, hogy Magyarországon is igaz az a több OECD országban megfigyelt jelenség, hogy a fiúk iskolai hátrányai nagyobbak az alacsonyabb szociális-gazdasági háttérrel rendelkező családokban. Kivételt képez az alól a legalsóbb rétege a társadalomnak, ahol az anya a 8 osztályt se végezte el, itt kisebb a nemek közötti különbség, ebben a rétegben gyakori a lányok korai gyermekvállalása és mindez a társadalom többi csoportjához képest egészen más irányba befolyásolhatja azokat a családi mintákat, értékeket, amiknek ezekben a különbségekben szerepe van. Ezek az eredmények tehát azt jelezhetik, hogy a társadalmi-gazdasági háttér befolyással van a nemek közötti kölcsönhatásokra, mintákra, szerepekre és ez az iskolai eredményekre is hatással van.

A tanulói környezetnek számos aspektusa ronthatja a fiúk (és lányok) tanulmányi eredményeit. Abban, hogy a tanulók mennyire szeretik az iskolát Norvégiában nem találtak különbséget, azonban kérdéses, hogy ez Magyarország esetében is igaz-e, egy korábbi magyar nem reprezentatív kutatás szerint ugyanis a 2. osztályban még a fiúk, 4. osztályban viszont már a lányok szeretik jobban az iskolát. A fiúk Norvégiában sokkal gyakrabban kerülnek iskolai konfliktusba, mint a lányok és míg az iskolai stresszben az általános iskolában nincs különbség, addig a középiskolában már kétszer annyira jellemző a lányokra. Az iskolai konfliktusra és stresszre vonatkozóan magyar adatokat nem találtam. A speciális oktatásban, mind Magyarországon, mind Norvégiában nagyjából a fiúk kétharmados többsége jellemző, ahogy a magatartás – és viselkedésproblémás tanulók között is. Ezek az különbségek arra is utalhatnak, hogy az iskolák nem tudnak ugyanúgy alkalmazkodni a fiúkhoz és a lányokhoz és nem tudnak számukra ugyanannyira megfelelő tanulási környezetet biztosítani.

Folytatás következik.
Következő rész: Nemek közötti egyenlőtlenségek az iskolában 3. – Okok, hipotézisek
Előző rész: Nemek közötti egyenlőtlenségek az iskolában 1. – Helyzetkép

 

Módszertan:

(*1) A Stoltenberg-bizottság jelentése alapján. 2018-as adatok az általános iskolás tanulók tanulmányi átlaga alapján. Családi háttér: a szülők iskolai végzettsége alapján diplomás és nem diplomás szülők gyerekeinek tanulmányi átlaga közti különbség ; Nem: fiúk és lányok tanulmányi átlaga közötti különbség ; Norvégiában 1-től 6-ig terjedő osztályzási rendszer van, a magyar adatokkal való összehasonlíthatóság érdekében a különbségeket arányosítottam is az 1-től 5-ig terjedő osztályzási rendszerhez
(*2) A 6. és 8. osztályos tanulók Országos Kompetenciamérés 2017-es tanulói kérdőívére adott válaszai alapján, saját számítás; Családi háttér: édesanya iskolai végzettsége alapján diplomás és nem diplomás anyák gyerekeinek tanulmányi átlaga közti különbség; Nem: fiúk és lányok tanulmányi átlaga közötti különbség
(*3) A 6. osztályos tanulók Országos Kompetenciamérés 2017-es tanulói kérdőívére adott válaszai alapján, saját számítás
(*4) A 6. és 8. osztályos tanulók Országos Kompetenciamérés 2017-es tanulói kérdőívére adott válaszai alapján, saját számítás
1 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 5 1 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Szujó Flórián

Szujó Flórián
A Valódi Egyenlőségért Civil Társaság alelnöke vagyok. Fontosnak tartom, hogy a nemi alapú igazságtalanságok megváltozzanak, és hogy legyenek erre adott válaszok a férfiak esetében, valamint létrejöjjenek olyan civil kezdeményezések, amelyek ezeket az ügyeket képviselik. Szeretném, hogy a nemekkel és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó a nők és a férfiak létező problémáira adjon megoldást, a férfiak és a nők egységét teremtse meg és igazságosabbá tegye a társadalmunkat. Ehhez azt gondolom, hogy feltétlenül szükséges az, hogy ennek kialakításában a nők és a férfiak is részt vegyenek és a gátlástalan érdekérvényesítés helyett legyen törekvés a másik megértésére is.

3
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
3 Egyéni hozzászólás
0 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
3 Hozzászólások szerzői
BlackurGábor Farkaswittukind Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
wittukind
Olvasó
wittukind

Azért mégis evvel a szaros maoista Stoltenberggel példázódni…hiszen ami van Norge-ban most, masszivan benne van a keze hogy ilyen lett…más…én itt úgy vettem észre hogy pont a nem annyira tehetős családok gyerekei teljesitenek jobban mint azok akiknek minden a seggük alá van rakva. ehhh…inkább jött volna a pisilős cikk folytatása, ez a cikk olyansmi mint zabot hegyezni…

Gábor Farkas
Olvasó

Ezért sem értem, h mi a lópikuláért erőltetik, hogy legyen ugyanannyi programozó/ács nő mint férfi? Felesleges. Én is azt tapasztaltam általános/középiskolai koromban, hogy a lányokat többségiben (90%+) a humánus (bemagolós) tárgyak érdekelték, míg a fiúkat a logikai tárgyak, mint matek, fizika. Minek akkor ezt erőltetni? Én azt hittem, egy vállalatnak/országnak az a célja, hogy maximum hasznossággal/jóléttel létezzen. Én ha multicég vezetője lennék, nem erőltetném, hogy 10 női programozó + 10 férfi legyen, különben irgumburgum. Számomra a hasznosság lenne a fontos. Ha a nők nem programozók, akkor nem programozók. Ha biológusok akkor biológusok. A lényeg, hogy hasznosság… Egyébként a nők nem épp a logikus gondolkodásról híresek (szerintem), ők érzelmi alapon döntenek. A matematikában meg nincs olyan, hogy 2+2=4, de néha öt, attól függ haragszom-e Józsira.

Blackur
Olvasó
Blackur

https://anyavilag.reblog.hu/egy-falu-ahol-csak-lanyok-szuletnek

https://anyavilag.reblog.hu/tyukudvar-fiuknak-belepni-tilos

Au elsőbben egy gyöngyszem :
fiúk hangosak, szófogadatlanok és rosszakk. „Legalább Béke és csend van a faluban” − állítja.