A férfimozgalom, az apajogi mozgalom hosszú ideje minden eredmény nélkül ismételgeti, hogy az apai jogállás megállapítása és az apai jogok bírósági érvényesítése tekintetében nagyon súlyos hiányosságok állnak fenn hazánkban. A Valódi Egyenlőségért Civil Társaság és a Férfihang Civil Társaság most arra tesz kísérletet, hogy egy sajnos szokványosnak nevezhető apai perspektívából mutassuk be, hogy a magyar jogrend miként taposhatja sárba az elvált apák jogait. Interjúalanyunk, Takács László, csak egyetlen azok közül a millió számra létező apák közül, akiknek a nők irányba elfogult magyar bíróságok és a nőszervezetek összefonódásának köszönhetően eredményesen sikerült tönkretenni az életét a gyermekével együtt.
Ahogyan azt ennek az interjúnak az első részéből is láthatjuk, elképesztő kettős mérce feszül a magyar jogrendben: gyakorlatilag a nők bármiféle számonkérés nélkül hónapokra is elzárhatják a gyermeket az apa elől, de az apán számon kérik, ha ennek az állapotnak véget kíván vetni. A nyugati apaszervezetek már régen felismerték és próbálnak küzdelmet folytatni a szinte általános anyai önkény és az azt aktívan támogató jogrend ellen. A jelenségnek neve is van: “parental abduction”, amit nemes egyszerűséggel “szülői elrablásnak” vagy “szülői gyermekrablásnak” fordíthatunk. Ahogyan azt az interjú alany, Takács László is jól megfogalmazza, a jogrend gyakorlatilag a női gyermekbántalmazóknak, gyermekrablóknak, elidegenítőknek nyújt segédkezet, akik visszaélve az anyaság iránti társadalmi tisztelettel gyakorlatilag a gyermeket mindenféle retorzió nélkül elzárhatják az apától, ezzel fejlődésében visszavethetik, gyakorlatilag megnyomoríthatják őket.
Súlyosan elfogult, prekoncepciózus tárgyalási módszerek, elfogult bírák és gyámügyi szakemberek, manipulált jegyzőkönyvek, manipuláló szakértők, feminista szervezetek a bíróságokon, szándékosan olyan hosszan elhúzott eljárások, amely idő alatt a gyerek lényegében elidegenedik az apától, mi több felnő, és így válik az egész peres ügy végül okafogyottá. Ez képezi ma az igazságszolgáltatást ebben az országban az apák részére.
Figyeljünk az interjúban elhangzó nevekre különösen: ott találjuk például Dr Spronz Júlia nevét is, aki Magyarország egyik első számú férfigyűlölő szervezetének az alapítója. A PATENT egyesület vagyis a “Patriarchátust Ellenzők Társasága” már a nevében is egy vicc: mintha valaki hókuszpókról beszélne valóságként, úgy beszélnek ők a “patriarchátus” igazolatlan feminista elméletéről. Ha létezne a patriarchátus, vagyis az apajogú társadalom, akkor még véletlenül sem történhetne meg, hogy ma a magyar bíróságokon egy apa még a másik fél alkalmatlansága esetén sem kaphat felügyeleti jogot a gyermekei felett. Ha valaki úgy érzi, hogy szégyenteljes morális összeférhetetlenség, hogy valaki egy ilyen férfigyűlölő szervezetben vezető tisztségviselő és emellett jogászként praktizál, az talán nem jár messze a valóságtól. De a feminista, férfigyűlölő szervezetek és a jogrendszer valóban alávaló összefonódásáról mesélhetünk hátborzongatóbb történetet is: említhetjük a Justitiát megcsúfoló “Bírónők Egyesületét” is, amely szervezet egyik alapítója egyben a NANE vérfeminista, férfigyűlölő szervezetnek az egyik vezető tisztségviselője is, Dr Wirth Judit. Az egyebek mellett általa életre hívott Bírónők Egyesülete évek óta “érzékenyíthet” a bíróságokon, hogy miként kell a nők irányában kellően szenzibilis, valójában lényegében előítéletes, férfigyűlölő eljárásokat lefolytatni, mintha azok nem lennének maguktól is kellően elfogultak. Mit kereshet egy ilyen szervezet a magyar bíróságok közelében?
Nem marad más lehetősége a férfiszervezeteknek, minthogy a köznyilvánosság szégyenfalára írjuk mindazoknak a nevét, akik feminista szervezetként az apák, férfiak ellen uszítanak és akik akár bírósági, akár gyámügyi szakemberként egy ilyen jogrendszer működtetésében személyesen részt vállalnak.
Határozottan felszólítjuk az államot, hogy az apák diszkriminációjára uszító, apahibáztató, férfigyűlölő szervezetektől vonjon meg minden állami támogatást! A férfigyűlölet és az apaellenes jogi uszítás és manipuláció nem képezheti legitim részét Magyarország államilag támogatott civil szférájának. Méltányos, tisztességes, időhúzástól mentes, sőt gyorsított bírósági és gyámügyi eljárásokat követelünk az apáknak! Követeljük a megfelelő, új, diszkriminációtól mentes törvényeket és rendeleteket az apák jogainak érvényesítéséhez! A gyermek-szülő kapcsolatokból eltékozolt évek soha nem hozhatóak vissza!
Kíváncsiságból leszek egy kicsit az ördög ügyvédje.
Nem úgy van, hogy ha láthatási időn kívül az apa odamegy a gyerekhez, és kvázi “elhozza”, amíg az anya éppen nem figyel, akkor az vmiféle gyerekrablásnak/emberrablásnak minősül? Nemtom mi a jogi kifejezés erre, de nekem olyasmi rémlik, hogy ennél még súlyosabb következményei is lehettek volna a dolognak. Pl fennállhat a veszélye annak, hogy az apa egyszerűen megszökik a gyerekkel.
Nyilván maga a bírósági eljárás az megdöbbentő és elfogadhatatlan, hát ez egyértelmű, erre nem is vesztegetnék szót.
Jó lett volna hallani valamit a gyerektartásról. Hogy ment annak az odaítélése, milyen összegről van szó (csak nagyságrendileg, nem akarok senki zsebében turkálni), és tisztességesen fizeti-e az apa. Biztos vagyok benne, hogy korrektül, de ez belekerülhetett volna.
Összességében szomorú a helyzet, és nagyon nagyon nagyon meg kell nézni, hogy kivel vállal az ember gyereket. Fura, h már a gyerek fél éves korában különköltözés volt.
Nem ártana egy apasági teszt amúgy.
Igen, biztosan súlyosabb is lehetne az ügy, tekintve, hogy az elmondás szerint, az egész úgy azzal kezdődik, hogy az anya elrabolta a gyereket hónapokra. Mármint sokkal súlyosabb az anyára nézve. Még az ördög ügyvédje is az apát vonná kérdőre, amikor az e miatti jogsérelmet állítja helyre? :) Ráadásul ha semmilyen végzés nincs, akkor mindkét fél ugyanolyan joggal gyakorolja a szülői jogait.
Érdekes módon a válóperes ügyek egy jelentős része azzal kezdődik, hogy ha kell ha nem, az anya vindikálja magának a jogot, hogy megváltoztassa a gyerek addigi elhelyezési körülményeit és a gyerek önbíráskodó elrablásával indítják a válópert.
Én teljesen egyetértek veled, és gondolhatod, hogy melyik “oldalon állok”, de így megpróbáltam objektíve (és jogilag) is nézni a dolgot.
Amikor az anya hónapokig nem engedte a találkozást, akkor azzal már bírósági rendeletet szegett meg? Mintha ez nem derült volna ki, de lehet csak figyelmetlen voltam, majd megnézem újra az első részt.
Ha azzal már bírósági rendeletet szegett meg, akkor az apa elment a bíróságra/rendőrségre/gyámügyre panaszt tenni? Vagy ahova kell?
Nem én készítettem az interjút, tehát ilyen kérdésekre nem tudok most válaszolni, de megkérdezem. Amennyiben csak megegyezés volt és végzés nem, akkor szerintem nincs alapja semmilyen marasztalásnak az apával szemben, hiszen csak élt egy szülői alapjoggal, és nem is indokolatlanul vitte volna el magával a gyereket, hiszen a másik fél a megállapodás ellenére súlyos jogsérelmet okozott az önbíráskodással. Ha viszont volt végzés, akkor meg főleg az anya indította a jogsértést a gyerek hónapokra történő elrablásával. Egy jogsértő helyzetben pedig még egy idegen is beavatkozhat a törvény nevében. Vagyis bárki elkaphatja és a helyszínen marasztalhatja például a betörőt, és gondolom a gyerekrablót is.
Ahogyan megígértem, feltettem a kérdésed az interjúban szereplő apának. Közvetítem a válaszát:
Tehát én arra következtetek, hogy az apa eljárása, amivel magához akarta venni a gyerekét, az egy jogosult és a körülményekből adódóan szükségszerű cselekvés volt.
Dennis, vélhetően egy kisebb üzemzavar miatt meghibásodott a képed, mert a kezdőoldalon nem látszik az avatarod. Megtennéd, hogy feltöltöd újra? Köszi!
Sikerült?
Igen, tökéletes. Köszönöm!
Pontosan ez volt az én meglátásom is. Hiába szimpatikus az apuka, azt is értem, hogy érzelmileg felzaklatott állapotban volt, de könyörgöm emberek. Veszélyes, aljas és gazember ellenséggel állunk szemben. Semmilyen ilyen hiba nem megengedhető. Ez gólhelyzet az ilyen PATENT-es NANE-s szennynek.
A torkunkat már ne tartsuk oda!
Amennyiben az anya hónapokra eltűnt a gyerekkel, akkor gyámügynél volt, hogy akadályozzák a láthatási jogát? Begyűjtötte a megfelelő papírokat? Akár rendőrrel is mehetett volna, ismeretségi körömben volt olyan, aki ki tudta kényszeríteni a láthatást. Csak annyit, és ráadásul mérhetetlenül méltatlan gyakorisággal, de ami kiharapható, azt el kell venni.
Remek eredmény, hogy miután elrabolták a gyerekét, ki tudta kényszeríteni a láthatást! Bravó! Nem ám felügyeleti jogot, hanem kéthetente egy órás láthatást… Zseniális eredmény és szép kilátások mindenkinek.
“Jó lett volna hallani valamit a gyerektartásról.”
Ja. Az is vicces, ha a gyerek az apjával él a nőknél nem játszik a gyerektartás.
Az apasági tesztet én is javasolnám.
Nem olvasom el a cikket, mert sejtem mi van benne, de nálam az anya a másfél éves gyerekkel lépett le, mert a családsegítője (az is korrupt volt, mert velem csak utólag beszélt – értitek “családsegítő”) azt javasolta neki, hogy mert még szoptat mindenképp ő nyerné a gyerekelhelyezést. Mondom így megy ez egy olyan korrupt országban ahol a bírók nemcsak szóban, de még írásban is nyugodtan hazudhatnak, max ejnyebejnye az ügyészségtől. Annyit érdemes megjegyezni, hogy sose az számítson mit akar akár egy bírónő, hanem az, hogy mit akarunk mi férfiak. Engem a punci már untat, az utód sokkal fontosabb és nagymérvűbb mint akármelyik csecs vagy pina amiről mindannyian származunk. Nem szabad bedőlni az édességnek, mert csak úgy maradhatunk erősek.
A gyerekünk anyja sohasem lesz a vérünk csak a gyerekünk félvére, így az összes apának tudnia kell mi a fontosabb, az anya vagy a gyerek. Van amikor az anyától kell megvédeni a gyereket és nem a nő szorul állandó védelemre ahogy a feminista ürülékek hangoztatják, ezért is kellenének erős (ellenálló) apák és nem tutyi-mutyi mangina pinanyaló papucsok ami a barátzónás (egyenlőségpárti) Z generáció úgy 80%-a.
Még a gondolat is ijesztő, hogy valami feminista zsidó bírónő dönthet arról, hogy láthatom-e innentől a gyerekemet vagy sem. Különösen akkor, ha a válás nem az én hibámból történik, hanem mert a nő egy nap arra ébredt, hogy már nem repkednek pillangók a gyomrában úgy, mint anno 16 évesen.
Többek között ezért nem fogok megházasodni még akkor sem, ha gyakorlatilag alapítok családot. Nekem ezek a vadidegenek nem fogják megmondani, hogy merre hány óra, a magyar állam takarójával burkolózva.
Egyszer ezen már csattantunk. A zsidósága itt mennyiben releváns? Az, hogy feminista, az nagyon is. Szerk. illetve a neme is fontos lehet.
Nagyon is releváns, gpetersz. Nem csak ebben az esetben, hanem az az ország egyik legnagyobb tragédiája, hogy a jogi pályát elárasztják a zsidók. Mit várna el egy magyar ember a jogtól? Igazságszolgáltatást. A magyar nép erkölcsének és igazságérzetének megfelelő törvénykezést és végrehajtást. Ez lenne a magyar jogi szemlélet.
A zsidók viszont onnantól, hogy 1867 után emancipálták őket és jogi területen is dolgozhattak, belevitték a talmudista szemléletet, amitől a mai napig szenvedünk. Biztos te is olvasol pl. olyan bírósági ítéletekről, amitől kinyílik a bicska a zsebedben, olyan szinten szembe megy a lakosság szemléletével és a józan paraszti ésszel. Ez azért van, mert ilyen a talmudista jog, és ezt kényszerítik ránk.
A feminista zsidó bírónők még erre is rátesznek egy lapáttal. Azért fontos, hogy zsidó, mert az azt jelenti, hogy eleve gyűlöli a magyarokat, mert ők mindig is jobban gyűlöltek minket mint mi őket. Ugye nem gondolod azt, hogy ők csak az antiszemitákat nem szeretik köztünk, a többi magyart viszont kedvelik és jót akarnak nekik? Mert ennyire nem lehetsz naiv. Az ilyen bírónő zsidó voltából fakadóan nem akar jót pl. a te magyar gyermekednek akkor, amikor a válásodról és az elhelyezésről dönt.
Köszönöm a részletes választ. Őszinte leszek, nem győztél meg. Számomra, ebben a magyarázatban, a valós történelmi tények (zsidók egyenjogúsítása) keveredik, teóriákkal.
Ám tekints vaknak, de bizonyos dolgok közt nem látok ok-okozati összefüggést. Ebben lehet, hogy sokat számít, hogy gyerekkorom óta két nagyon jó barátom is származott a körükből, akiknél ezen emberi aljasság nyomát nem fedeztem fel, így az “ám blokk” zsidó kifejezést nem tudom értelmezni.
Arról nem is beszélve, hogy a “talmudista szemlélet” (jelentsen ez bármit, felteszem a a Talmud alapján való “gondolkozás”?) is feltehetően nem egy évezredek óta változatlan valami, és ha a jogalkotás változott Magyarországon 1867 óta, akkor abban elég sok egyéb környezeti hatás is megtalálható. Nem kicsit fordult a világ, és az emberek világnézete az elmúlt 150 évben.
Nincs mit, gpetersz. Nem is számítottam rá, hogy a kommentem elolvasása után egyből rohansz, és felvételed kéred az NSDAP-ba… :)
Nem kell semmit bemondásra elhinni, a zsidókkal kapcsolatban sem. Nekem sem azért az a véleményem, ami, mert anno Adolf aszonta.
Ma a nyugati világban az emberek születésüktől fogva – hasonlóan a feminizmushoz – a zsidó kézben lévő médiától meg a történelemoktatásban kapnak egyfajta kondicionálást arra nézve, hogy hogyan szemléljék a zsidókérdést. Ez nagy vonalakban a következőkből áll: zsidó-nem zsidó konfliktus, mint olyan, nem létezik, azt mindig csak az antiszemiták generálták, akik vagy ok nélkül, vagy pszichológiai okokból (irigység, másokkal szembeni előítélet, butaság, stb…) rosszat akarnak a zsidóknak. Okos ember nem hisz “zsidó összeesküvésben”. És ami legfontosabb: minden okos, emberséges és erkölcsös ember a zsidókérdésben szemben áll az antiszemitákkal, és megvédi tőlük a zsidókat, a zsidók pártjára áll. Ez így körülbelül össze is foglalja a lényeget.
Ezzel szemben én pl. azt mondom, hogy a zsidó-nem zsidó konfliktus létezik, melynek során a zsidók kezébe került a média, és a fenti üzenetüket is ennek megfelelően kell értelmezni: befolyásolni akarják, hogy hogyan gondolkodjunk róluk, mert ez a pszichológiai hadviselés hatalmas előnyhöz juttatja őket. Az antiszemiták a zsidók tetteire és viselkedésére reagálnak csupán. A “zsidó összeesküvés” az nem egészen olyan, mint amire a kifejezésből magából következtetni lehet, de erről talán majd máskor. Mi nem a zsidókat gyűlöljük hanem a sajátjainkat szeretjük, és azt akarjuk, hogy ne a zsidók diktáljanak. És azt látjuk, hogy a kondicionálásánál fogva a legtöbb ember ebben a konfliktusban, mely a sajátjai és a zsidók közt fennáll, a zsidók pártjára áll, gyakorlatilag árulóvá lesz a saját fajtája ellen, és büszke rá, hogy a zsidók ezért megveregetik a vállát.
Nem mondtam én azt, hogy a magánéletben az ember nem találhat szimpatikus zsidókat, akikkel barátkozni lehet. Én a politika szintjéről beszélek, amikor az antiszemitizmusról beszélek.
És nem kell semmit bemondásra elhinni, de viszont van egy nagyon fontos dolog ezzel kapcsolatban. Nem kell bemondásra elhinni azt, amit az antiszemiták mondanak, ez igaz. De viszont azt sem kell bemondásra elhinni, amit a zsidók mondanak ebben a témában. Meg kell vizsgálni, hogy mi van, mi tapasztalható a valóságban, mit csinál, hogyan viselkedik ez a két csoport, ki mit mond és miért, hogy ugyanazzal a dologgal kapcsolatban a két ellentétes állítás közül, amit az antiszemiták és a zsidók mondanak, melyik az igaz, és ez alapján tud kialakítani az ember egy véleményt. Én is így tettem.
Én nem tudom milyen fajtából de,hogy összeesküvés az biztos.Mert mi történik? Szándékosan tönkreteszik a jövőt.Minél több ilyen gyerek aki gyakorlatilag egy általuk előállított abnormális gyerekkort kénytelen leélni természetesen nagy eséllyel újratermeli önmagát vagy megpusztul magányosan.Ez lenne a cél? A mienk biztos nem de ezeknek a gonosz geciknek igen.
Egy rövid kivonat Magyarország Alkotmányából:
XV-IK Cikk- 5-ös bekezdés:
-Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, gyermekeket, nőket, időseket és a fogyatékkal élőket.
Tiszelt Társaságok erre kéne fókuszáljanak, ilyen a román alkotmányban nincs..maga a bekezdás már ellentmondás, nem tudom hogy mikor el lett fogadva, léteztek-e ezek a nane valamik de a férfiak mit őriztek? melyikek azok a “kül9n intézkedések” és ha vannak hogy sikerült átvinni őket? vagyis van baj és nem is kicsi…
Korrekt. Van egy mérhetetlen módon elhajló intézményrendszer, amivel a mostani Fideszes kurzus sem kezdett semmit, sőt, kimondottan blue pill módon áll hozzá. Ellenben ügyes jogászokkal ki lehet, sőt ki kell vívni az apákat megillető jogokat, alkotmányos alapon. (mely jogok a gyereknek is jók!)
Az apa nélkül felnövő gyermekek kilátásai sokkal rosszabbak, azoknál, ahol az apa jelen van a mindennapokban. Az apa elengedhetetlen összetevője az egészséges gyermekkornak:
https://thefatherlessgeneration.wordpress.com/statistics/
Ismerek nem egy olyan embert, aki szétszakított családban nőtt fel. Az apa hiánya leginkább abban mutatkozott meg náluk, hogy fogalmuk sem volt, hogyan kell közeledni a nőkhöz. Kell a férfipélda, legyen bármilyen nemű a gyerek. Fiúknak a viselkedésük miatt (manapság látszik a szétcseszett eredmény, pl.: pávák), lányoknak pedig, hogy megtanuljanak bízni a férfiakban, biztonságérzetet kell kapniuk.
Ha a család, mint a legfontosabb társadalmi közösség, nem létezik, sokkal könnyebb manipulálni az embereket, sérülékenyebbek lesznek, nem gondolkodnak majd családalapításon, hiszen azt sem tudják majd, mi is az.
Ez az! A férfiakat, apákat a kutya sem védi. A szar, szemét szaralak polcról indulva csöppennek a válóperes tárgyalásokra. Nekünk természetesen általánosítanunk tilos!! A keresetet zömmel a nők adják be: 75%. A bírói kart kiherélték pár éve, amikor 63 évesen nyugdíjazták a “nagy öregeket”. Helyükre érkeztek a 35-45 körüli nők. Bravó! Nincs több kérdésem. Nekem még mákom volt, mert csak ex élettárs vagyok. Ingatlanaim stb megmaradtak, nem kerültem a híd alá. 11 éve a fiam anyja a jelenlegi párjához cuccolt,(Más városból jött, zavaros előéletéről nem voltak infóim) egyedül életképtelen lett volna… aztán jött a közös gyerek stb. lakáscsere nagyobbra, kottognak is rendesen. A láthatások, közös nyaralások a gyerekemmel két évvel ezelőttig rendben mentek. Akkoriban ütött be a baj. Szép kényelmesen elengedték a kezét, a nyugalmuk érdekében. A tanulmányait lerontva csavargott stb a gyerek. Erről persze hallgattak, ill. kozmetikázott verziót hallottam csak. Kibukott a szar, mikor évet kellett ismételjen. Erre még nem volt példa a családban, hát most lett. Ekkor, már későn, leszúrtam a kölyköt, na nem durván mint apám engem anno, csak a kellő mértékben. De ez is sok volt az uraságnak. Utál most mindenkit, hozzám nem is jön… Én csak megbíztam bennük. Kár volt.
Első körben még egy férfi számára is – akinek férfitermészetéből ösztönösen adódik a nők, gyerekek és idősek védelme – látszólag semmi kivetnivaló nincs ebben. Szerintem a férfiak 99%-nak, de lehet hogy 100%-nak, ha az Alkotmánynak ezt a bekezdését felolvasnánk, maximálisan egyetértene a szöveggel.
Csakhogy ha nem hagyjuk magunkat befolyásolni a velünk született lovagiasságunk által, és hátralépve egyet logikai úton közelítjük meg a dolgot, azonnal felmerül bennem a kérdés:
-“Egészen pontosan KITŐL is védi meg az Alkotmány a nőket, gyerekeket és időseket?”
Csak nem arra gondolnak, hogy TŐLÜNK KELL MEGVÉDENI ŐKET? TŐLÜNK, A MAGYAR FÉRFIAKTÓL?
Ismerve a mai feminista, nőközpontú rendszer hozzáállását, a válasz az, hogy DE IGEN. Hiszen a hazug feminista történelemszemlélet szerint eddig évezredekig elnyomtuk őket, logikus tehát, hogy a továbbiakban meg kell őket védeni tőlünk, mert különben biztos újra elnyomnánk őket.
Ez a válasz. És így már egészen más a leányzó fekvése, nem igaz?
Egy Alkotmányban nincs helye ilyenszerű bekezdéseknek, mert ez ellentmond az előbbi cikkelyeknek és még benne is ellentmondás van…viszont ilyen kijelentésekkel burkolózva egy csomó visszaélést lehet törvényesen elkövetni….
Még egy kicsi- nálatok olyan hogy Családjog nem létezik? nincs szükség külön törvényekre amelyek egyiknek vagy másiknak adjon kiváltságokat hanem mindenki ugyanaz a törvény előtt…olvasom hogy az a nanepatentosak birónők is…nos, az ilyet rögtön ki kellet volna rúgni a posztjából mert nem lehet nem részrehajló…
Az Alaptörvény szerint a magzatot a fogantatás pillanatától védelem illeti meg. Abortuszok pedig “szükséghelyzetre” hivatkozással gyakorlatilag bemondásra történnek.
Nem az édesapa korholása a célom, de ezt nagyon rosszul csinálta. Sajnos nem sikerült időben kivel/mivel áll szemben. A reakciója (maga sem tudta mit csinál) teljesen érthető és emberi, de durván kontraproduktív volt.
Az én megítélésem szerint ezt nem az a helyzet, amikor törvényekkel kellene foglalkozni. Azokon át lehet lépni, meg lehet szegni őket. Gyerek érdekében ezt meg kell tenni.
Az pedig, hogy az anya bántalmazó-e, gondját viseli-e megfelelően a gyermeknek nem lehet kérdés, mivel erre a válasz egy nyilvánvaló nem. Hiszen nem engedi a kapcsolattartást(ami egy vicc, hiszen egy apának ugyan olyan joga van a gyerekéhez), azaz egyértelműen bántalmazó a magatartása. Ha ebben az, borítékolható, hogy másban is. Ez pedig gyerekbántalmazás.
Ide tök kell, gyereket elvinni az anyjától és egy jó ügyvéd.
A lényeg, hogy sosem szabad engedni, hogy egy helyzet idáig eszkalálódjon. MINDIG kell legyen egy nagyon durva zsarolásra alkalmas anyag a férfi kezében(szexvideó pl) a nővel szemben.
A szerelem, bizalom, stb mind nagyon szép és jó dolgok, de egy mentálisan terhelt és/vagy személyiségzavaros embert időben felismerni szinte lehetetlen. Márpedig az 100%ig biztos, hogy az a nő nem ép elméjű, aki gyerekkel zsarol.
Szexvideó zsaroláshoz? Ez akár még működhet is.
Szerintem elég lenne azt tudatosítani a nőkben, hogy minden férfi pontosan két percre van egy gyilkosság elkövetésétől. Akkor is, ha békében éli le az egész életét, betartva az udvariasság és a közösségi élet kötelező normáit. Magyarul, hogy annak ellenére, hogy mit mond a feminista egyenlőség és egyenjogúság, még mindig nagyobbak, erősebbek, gyorsabbak és agresszívabbak vagyunk náluk. Az, hogy ezzel ne éljünk vissza, annak az a feltétele, hogy a nők se éljenek vissza azzal, hogy mi ezzel nem élünk vissza.
Legyen már meg bennük az egészséges félelemből fakadó egészséges életösztön, és ne csináljanak olyan dolgokat, amivel retorziót provokálnak ki belőlünk. Mint pl. váláskor a gyerekünk elvitele. Vagy mondjuk a vagyonunk felének ellopása, meg mindenféle tartásdíjak: ne kelljen már egy olyan nőnek is fizessünk, akit onnantól meg sem baszhatunk, egy olyan gyerek után, akit nem is láthatunk. Mint ahogy ez a feminizmus előtt, évezredeken át történt.
Lehet tippelni, hogy a csávó a hírekben, aki kinyírta a feleségét, a gyerekét, és végül saját magát, vajon miért tette:
https://index.hu/belfold/2019/08/25/zoldlomb_utca_rozsadomb_gyilkossag_szomszedok_beszamoloja/
Ide a rozsdás bökőt, hogy ez a szerencsétlen tróger is dolgozott mint az állat a családjáért, jó férj és apa volt, a nő meg félrebaszott, majd beadta a válást, le akarta húzni és elvinni tőle a gyerekét. Mondjuk bírói úton kitenni őt a saját házából, hogy nyugodtan kefélhessen ott az új bikájával, míg a szerencsétlen továbbra is fizeti a hitelrészleteket. (Sőt, lehet, hogy a gyerek nem is az övé volt csak azt hitte.)
A csávó meg úgy gondolta, hogyha az én életemnek és a jövőmnek vége, akkor pusztuljon ez a ringyó is. Amerikában egyre több férfi választja ezt a megoldást, mert tudják, hogy a törvényes úton férfi számára nincs igazságszolgáltatás. Még ha ő nem is hibás semmiben. Engedjétek meg, hogy jósoljak itt is, ahogy az incel-témában szoktam: egyre több férfi fogja bevállalni a családirtást Magyarországon is, a feminizmusnak köszönhetően. És jól is teszik, basszus: legyen már benne a nőkben is a para, hogy nem csinálhatnak meg egy férfival bármit, következmények és retorzió nélkül. Én eszerint az elgondolás szerint élek újabban.
Szerintem lehet, hogy ott követjük el az alapvető hibát, hogy azt akarjuk, arra vágyunk, hogy a nők szeressenek minket, kívánjanak minket, és tetszeni akarunk nekik. A túléléshez és szaporodáshoz valójában elég annyi, hogy szétrakják a lábukat és gyereket szülnek nekünk. És mivel farkunk van, ezért szexre valójában bármelyik nőnek megfelelünk. Ez a feminista Clown World egyszerűen nevetséges. Női orgazmus, jók vagyunk-e az ágyban, meg a kicsi faszom. Vért ne adjak?
Kevés ilyen elmebeteg van, viszont a demográfiai mutatók nem véletlenül zuhannak. Megoldás sem lesz, amíg azt hiszi a társadalompolitikai hogy mindez azért van, mert a nők feneke még nincs eléggé kinyalva.
Tudod Alter Ego, azt mondom, hogy túl könnyen elmebetegezünk le olyan embereket, akik embertelen és szélsőséges helyzetekre szélsőségesen reagáltak. Holott pont az a normális. Az, hogy mi a jelenlegi, normális helyzetünkben úgy gondoljuk, hogy szélsőséges helyzetbe kerülvén mi bizony nem szélsőségesen reagálnánk, mert ugyebár nem vagyunk elmebetegek? Nos, ez egy nagy tévedés. Simán lehet, hogy adott szélsőséges élethelyzetben mi is pontosan ugyanezt tennénk.
A negatív tendencia pedig egyértelmű. Olvastam a hírekben, hogy Amerikában az ilyen, apa által elkövetett családirtások száma, ahol is a férfi a (legtöbbször válni akaró) feleségét és a közös gyermeküket/gyermekeiket megöli, majd saját magával végez, egyre növekszik. Hogy ez nyugaton egyre gyakrabban választott “megoldás” a férfiak részéről. És egyre többet olvasok ilyet a magyar hírekben is. Begyűrűzött ide is a jelenség, itt is egyre több lesz, sőt, már egyre több ilyen van. Nem a semmire jósolok, ugyanazon okból, ami miatt Amerikában is megjelent, azért jelent meg Magyarországon is a tendencia.
És nem azért, mert számbelileg több lenne az olyan elmebeteg aki megházasodik, és véletlenül pont olyan az elmebetegsége, ami családirtáshoz vezet. Az előző férfigenerációkkal azért lehetett megjátszani a válásos kifosztást és a saját gyermektől való megfosztást, mert ez egy új dolog volt, új, feminista törvényekkel és új, feminista bírói gyakorlattal, egy új jelenség. Azok a férfiak, akik keresztülmentek rajta, induláskor még nem tudták, hogy mi vár rájuk, hogy mi lesz a vége. Ezért ők még reménykedtek valamiben. Mondjuk abban, hogy a férfiakat igazságosan fogja kezelni az igazságszolgáltatás. Hogy a józan észnek is szerepe van a folyamatban.
A mi generációnk esetében ilyenfajta naiv reményeknek már híre-hamva sincs. Mi már pontosan látjuk és pontosan tudjuk, hogy az ilyen remények teljesen alaptalanok. Hogy egy ilyen helyzetbe kerülvén alapból vesztettünk már azelőtt, hogy bármit is tehettünk volna ellene. És hogy a nők is pontosan tudják ezt, hogy a nők úgy vannak vele, hogy mi – apák, férjek, férfiak – úgysem tehetünk ez ellen semmit sem. Hogy így jártunk, hogy úgyis szó nélkül el fogjuk fogadni, hogy úgyis bele kell törődjünk, hogy úgysem csinálunk semmit. Szinte ezt várják el tőlünk, tűpontosan erre számítanak.
Tudom, miért gondolod elmebetegnek a dolgot: azért, mert a saját gyermeküket is megölik. Csakhogy ebben a szélsőséges helyzetben és beszűkült tudatállapotban ennek is megvan ám a maga kérlelhetetlen logikája. Egyébként pontosan a saját gyerekük megölése az az ok, amiért a végén saját magukkal is végeznek ezek a férfiak. Pusztán a feleség megölése miatt még fütyürészve mennének a börtönbe.
Csakhogy az apa a gyermekét akkor is elvesztette egy életre, ha hagyja, hogy a nő elvigye tőle, de akkor is, ha csak a feleséget öli meg, a gyermek anyját. Vagyis a gyermek mindenképp elveszett. Azt nem hagyhatja, hogy a nő elvigye, a nő halálával viszont ő börtönbe kerül, a gyermeke traumát kap, intézetbe kerül, stb… tehát úgymond jobb neki is holtan. Viszont ezek után már ő sem tud és nem is akar tovább élni, ezért végez magával. És pont. Mondjuk lehetne úgy is vele, hogy leülöm, aztán kijövök és csinálok másikat, de hát ilyen a beszűkült tudatállapot…
Figyelem, NEM azt mondom, hogy ez lenne a helyes cselekvés, csak azt, hogy logikus és érthető. És ha el akarjuk kerülni, hogy egyre több ilyen legyen, akkor a kiváltó okok megszüntetésére kell koncentráljunk – és az bizony nem az elmebetegség…
Szerintem sem kell ehhez elmebetegnek lenni.Néhány feltétel pl: hosszabb ideje gyülemlő feszültség,a férfi rájön dolgokra,+ehhez még egy vita során pofátlan lekezelő provokatív viselkedés(itt hagylak nem szeretlek nem is szerettelek soha a gyerek meg nem is tőled van, ennyi),és nem lát más kiutat.Akár hirtelen felindulásból akár hosszabb idejű”hirtelen felindulásból” beszűkült tudatállapotból el tudom simán képzelni” normál” embernél is.(nyilván nem értek egyet a megoldással én sem)
Tudod Hunn, azok az állatokat, akik megölik a saját gyermeküket, akármilyen szélsőséges helyzetben is vannak, semmiképpen nem tudom normális embernek tekinteni, csak elmebetegnek. Erre a cselekedetre nem tudok semmilyen más magyarázatot adni. Ne ezeket népszerűsítsd!
Nem népszerűsítek én semmit, sRPd. Annyit mondok, hogy felütötte a fejét egy tendencia, melynek oka ez és ez. Ha ezeken az okokon nem változtatunk, mégpedig társadalmi szinten, akkor egyre több lesz belőle, akár tetszik, akár nem. És mivel nem fognak változtatni, mert maradni fog fő társadalomszervező elvként az egyre erősödő feminizmus, ebből következően egyre több és több ilyen eset lesz. Én csak ennyit mondok, NEM pedig azt, hogy örülnék ennek, vagy hogy ez jó dolog, és csinálja mindenki így.
Nem mondom, hogy a szélsőséges pszichés terhelések nem vezetnek elmezavarhoz, sőt, de a hirtelen beálló elmezavar is elmebetegség és nem racionális döntés. A családirtásban végső soron nincs semmi racionális, semmi épelméjű. Ez a megállapítás viszont nem kisebbíti azt a felismerést, hogy a társadalmi berendezkedésünk olyan szélsőértékekhez kezd közelíteni, ami egyre nagyobb eséllyel nagyon súlyos személyes válságok kialakulásához is vezethet a férfiak körében.
Mindenesetre nem kárhoztatlak, hogy te ezt egy sajátos megközelítésben és nyelvezettel tudtad körülírni, láttatni, megértetni, hiszen fontos dolog, egy olyan értékes megállapítás, amihez sokan nem jutunk el.
Na, így legyen ötösöm a lottón:
A büdös ringyó 31 évesen visszakívánkozott a faszkörhintára, le akart lépni a családjáért hajtó, nekik rózsadombi környezetet előteremtő, informatikus srác 4 éves kisfiával. -“Majd adok én neked faszkörhintát!”-felkiáltással a 35 éves S.L. hazabaszta a jó kurva anyjába a tetves roastie-t. Jól tette. A kisfiúért kár, bár gyermekét egyedül nevelő, elvált emancipált nő fiaként felnőni a halálnál is rosszabb sors lehet…
https://pestisracok.hu/elore-eltervezte-tettet-a-rozsadombi-csaladirto/
Idézem a cikkből a legfontosabb mondatot:
“Amikor még régebben a családról beszélgettünk, azt mondta egy buliban, hogy ő megölné a párját, ha el akarná hagyni. Azt hittük, azért mondja, mert sokat ivott. A tragédia után jöttem rá, hogy ő ezt komolyan gondolta – részletezte az ismerős.”
Mondom én, itt a jelenség Magyarországon is, kiváltó okai pontosan ugyanazok, mint Amerikában, ha azok nem változnak – és nem fognak – akkor nálunk is egyre több ilyen lesz.
Elmondom a lényeget. Ha a nő azt csinálhat veled, amit csak akar, ahogy azt éppen érzi és ami épp az eszébe jut, függetlenül attól, hogy az milyen hatással van a férfira, és ebben az egész társadalom támogatja és az állam fegyveres ereje is ott van a háta mögött, és te ez ellen – normális úton – nem tehetsz semmit, és azt mondják így jártál, ezt be kell nyelned szó nélkül, akár tetszik, akár nem…
… akkor a férfiak előbb-utóbb azt fogják mondani, hogy tudjátok mit, baszod? Akkor én is azt csinálok veled, amit csak akarok, ahogy azt éppen érzem és ami épp az eszembe jut, függetlenül attól, hogy az milyen hatással van a nőre, akár tetszik, akár nem.
Szerintem logikus. Akció-reakció, hatás-ellenhatás. Mégis, mi másra lehetne számítani?
Újabb tragédia, ezúttal Hevesben.
https://www.origo.hu/itthon/20190902-andoraktalya-csaladirto.html
És szerinted levonják a következtetést ? Elszégyellik magukat és visszatérnek a régi értékekhez…
Természetesen csakis és kizárólag akkor fogják levonni a következtetést, common man, ha ténylegesen következményekkel és retorziókkal jár tőlünk az általunk elfogadhatatlannak tartott női cselekedetek. Akkor lesz bennük a para, ha tudják, hogy pontosan mire számíthatnak tőlünk ha megcsinálják. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, hogy maguktól nem fognak visszavenni magukból, tényleg kénytelenek leszünk néha elkenni a szájukat. Nem véletlenül mondták régen az öregek, hogy a pénz számolva, asszony verve jó…
Hála Istennek, semmi ilyenről nincs szó, de én már nyilvánvalóvá tettem, ha esetleg ki akarná sajátítani a gyerekeket, vagy felhasználni őket ellenem, akkor elásom a kertben, akkor is, ha a gyerekek így szülők nélkül maradnak, bár én előbb-utóbb szabadulok. Aztán elbújhat szüleihez, világ végére, megtalálom.
Van ennek értelme? Itt panaszkodunk a férfihangon, hogy keresztény fehér férfiként milyen cudarul bánnak velünk. Próbáljuk lemosni magunkról mindazt a szart, amit ránk kentek, mint pl. toxikus maszkulinitás, meg egyéb hasonló agyament baromságok.
Erre te ezzel állsz elő.
Persze hogy van értelme, sRPd. Nem árt ha egyre többen megtudják, hogy mivel játszanak. Ha továbbra is a nőknek, a feministáknak, a mainstream-nek akarunk megfelelni, abból sosem lesz itt patriarchátus… Felejtsük el az öncenzúrát, mint olyat, nem kis mértékben amiatt tartunk ott, ahol. Így-is úgy-is toxikusnak fogják nevezni a férfiasságot, bármit is mondjunk, mi értelme hát becuckulni? (Ezt a szót most költöttem, az angol “cuck” és a magyar becsicskulás keresztezésével. Szerintem jól hangzik, ha bejön, használjátok kedvetek szerint. ) Szép szóból úgysem értenek, a kedvességet pedig gyengeségnek fogják fel, marad hát számukra a pofon.
Gondolj bele pl. az én esetembe. 35 évesen álltam neki csajozni. Tegyük fel, találok egy huszonéves lányt az elkövetkező 10 évben, akivel családot alapítok, és szül nekem egy-két gyereket. Én dolgozok, hogy eltartsam őket, hajtok mint az állat, eltervezem a hátralevő életemet, elképzelem a boldog családi jövőt, ahogy nevelem és támogatom a kis lurkókat, amíg fel nem nőnek… Erre a nő mondjuk pár év múlva kitalálja, hogy nem azt a szerelmet érzi irántam, amit 13 évesen érzett az első fiújával, ezért nem én vagyok a nagy ő, és hogy ő még élni akar és visszamenni a faszkörhintára… Válás, a gyerekeimet többet nem látom, vagyonom ugrott. A jövő nincs többé. Lehetőségem többször családot alapítani nincs… Szerinted hazavágom-e a büdös ringyót? Hogy merülhet fel egyáltalán bárkiben is a gondolat, hogy esetleg nem???
Azt még el tudom képzelni, hogy blöfföljetek. Az asszony hiszi is, meg nem is. Azt is elhiszem, hogy van értelme, persze, hogy van, mert a blöffök működnek. Hunn! Nálad viszont nem tudom eldönteni, hogy mikor gondolod komolyan, és mikor trollkodsz. Kezdem azt gondolni, hogy nem trollkodsz. Viszont innentől kezdve, nincs miről beszélnünk.
Úgy látszik, kyncza_ már nem vállalja arccal a véleményét.
Jó reggelt kívánok…….
Az öcsike az….
Közöd nincs hozzá de egy néven írkálok itt. Idősebb vagyok tesonál max bátyuska lehetnék vágod???
kyncza nagyon helyesen teszi, ha nem arccal vállalja a véleményét, bennem eleve fel sem merült, hogy saját fényképe lenne az avatárja. Ha az lenne, tanácsolnám, hogy ne legyen.
Ami engem illet, van amit komolyan gondolok, van, amit komolyan trollkodok, és van, ami valahol a kettő között van.
Komolyan gondolom például, hogy semmi értelme becuckulni, direkt úgy fogalmazni, hogy abban a feministák se találjanak semmi kivetnivalót. Ugyanis nem társadalmi párbeszédben állunk egy alapvetően jót akaró, bár a miénkkel ellenkező véleményen lévő, de azért valahol mégiscsak hozzánk tartozó embercsoporttal, hanem kulturális háborút vívunk egy fizikai és lelki elpusztításunkra törekvő, halálos ellenséggel, melynek tétje élet vagy halál mind a mi, mind a gyermekeink, a jövő generációk számára. Nem az ellenségnek, magyarul nem a feministáknak kell megfelelni.
Ami a blöffölést illeti: úgy tudsz a legjobban, a legmeggyőzőbben blöffölni, ha készen állsz be is váltani a fenyegetést arra az esetre, ha nem működne a blöff, és ezt látják is rajtad. Feltételezem, örömödre – és egyben megnyugtatásodra is – fog szolgálni az a tény, hogy soha életemben még nem volt olyan, hogy egy nővel szemben túl kellett volna lépnem a blöffön. Soha, semmikor, egyikükkel sem. 100%-ig biztos vagyok benne, hogy ez a társadalom szintjén is így menne.
Viszont ha mi, a férfitársadalom, megmondjuk előre, hogy nyugi lányok, csak blöffölni fogunk, igazából nem is akarunk és nem is fogunk bántani titeket, akkor kurvára nem fognak minket komolyan venni, és akkor marad a feminizmus. Viszont ez esetben sajnos be kell váltanunk a blöfföt, amit ugyan szeretnénk elkerülni, de készen kell rá álljunk rá, hogy megtegyük, ha szép szóval nem megy. És pont az, hogy készen állunk beváltani, elvezethet arra, hogy mégis komolyan vegyenek minket. Oké?
kyncza_ -tól elnézést kérek. Bátor srác.
Nem trollkodsz te itt semmit sem, csak utólag mentegetőzől, takarózol vele. Az a helyzet, hogy indulatos alak vagy, aki minden hülyeséget összeír, anélkül, hogy egy kicsit is megfontolná előtte. Csak tudnám, hogy a francba van ennyi időd irkálni, nekem még végigolvasni is teher a hozzászólásaidat .
Csak annyit javaslok, hogy ne bízz az internet anonimitásában, mert az nem létezik!
Én nem parázok már ilyesmin, sRPd.
Én már nagyon régen, véglegesen és megmásíthatatlanul elhatároztam – még annak idején, amikor láttam, hogy pl. Amerikában kidoxxolnak embereket és tönkreteszik az életüket pusztán azért, mert anti-feminista vagy alt right-os véleményt mertek megfogalmazni és leírni anonim módon az interneten, – hogy ha velem ilyen megtörténik, akkor hazavágom az illetőt vagy illetőket, aztán leülöm.
Az életem, ha velem ilyesmi történne, azzal akkor és ott már úgyis visszavonhatatlanul és véglegesen tönkremegy, magyarul nem lesz már semmi veszteni valóm.
És ha engem ki lehet doxxolni és meg lehet találni, akkor őket is. Szolgáim lesznek a másvilágon.
Ez ennyi.
Ez a nőpárti, a férfiakat és apákat csak katonásan viselkedő és kussoló rabszolgáknak tekintő Magyarország amiben élünk szimplán váláspárti amikor gyerekről van szó, mert gyerek esetén a pernyertes nevelőszülő közös egyezség híján mindent visz a különélő szülő pedig kiszorul minden állami támogatásból ami a gyerekkel jár. Nekem csak 2 nap pótszabadság jut, mert azt elfelejtették tiltani, hogy jár nekem mert gyerekem van mégha nem is vagyok “nevelőszülő” státuszú az anyuka miatt. De nem csupán a jogrendszerünkkel van a gond hanem a társadalom hozzáállásával amit a KDNP tokosodott dogmái okoznak (védelmezzük még a hülye, gonosz nőket és gyerekeket is ész nélkül, mert a “nők és gyerekek..”) és leginkább az, hogy a magyar anyák a saját tulajdonuknak tekintik a gyerekeiket.
Pedig nem az övék, nem a tulajdonuk csak kihordták az államnak és az apáknak. Ezen a tényen el lehet gondolkozni.
Miért a nőnek van gyereke a férfinek pedig nincs (amikor van, csak nem ő szüli meg ami csak egyszeri esemény és a 17 éves ember is kiskorú még).
A múlt héten felkeresett egy ismerősöm ismerőse tanácsot kérve mit tegyen, vajon kaphat -e apaként valamit a magyar igazságszolgáltatástól és hatóságoktól, családsegítő lányoktól. Van 1 éves kislánya és kezd elmérgesedni a viszonya a jóédesanyával, mert az nem engedi a gyerkőcöt még az apa családjához se az apával. A srác jóképű, jófej nagy csajozós volt régen, de most kezd már leépülni úgymond kondícionálódni a “magyar családok” átlagára ahol a “nő az úr” a házban.
Mondom neki egyetlen előnye van ha gyerekelhelyezési pert indítasz mostanában. Mert kicsi a gyerek nem fogsz sok tartásdíjat fizetni, de kéthetenete pár hónap gyámhatósági hercehurca után lehet apai “láthatásod” is a saját lányodra, igaz mert még kicsi akkor se viheted el magaddal 2,5-3 éves koráig a szülő entitás (anya) engedélye nélkül.
Gondolkozik még mit tegyen együtt maradjon az “élettárs”-ával aki a gyerek miatt majd ugráltatni fogja mint egy kutyát (a modern anyák ugye erre vágynak: vidd le a szemetet, északázz a gyerekkel, moss-vasalj te is mint én.. mert nemi egyenlőség) vagy kéri a szabályozott kapcsolattartást és fizet is a nőnek, mert a gyerekelhelyezési per három eleme, kinél lesz a gyerek, mennyi a tartásdíj és mikor vannak a kapcsolattartások.
Valszeg a szenvedést fogja választani azzal a nővel ha már megnevelni nem tudja férfiként, pedig nem rossz stratégia a korai szétválás alacsony tartásdíjjal aztán fizetsz a nőnek külön, de igazolhatóan a gyerekre költeted és nem fogják akkor növelni a tartásdíjat. 25-35 ezer tartásdíj korrekt ilyen korú gyereknél. A “tulajdon” gyerekemért még mindig ennyit fizetek 10 éves korára, azért mert sokkal többet költök rá amikor velem van és az anya retteg, hogy a gyerekelhelyezés megváltoztatását kérem ha tartásdíj emelését merészelné kérni. Az új nőmet meg lájtosan megfenyegettem, ha te is lelépnél a közös gyerekkel akkor a régi gyerekem miatt nem számíthatsz magas tartásdíjra az állambácsin keresztül és jobban jársz ha megbecsülsz engem és nem lépsz te is az elvált anyák beteg és gyötrelmes útjára. Hamarosan terhes lesz, mert kell egy (fél)testvér a fiamnak. Így mindkét nőt sakkban tudom tartani és nem leszek teljesen a szolgájuk ahogy Orbán meg a ballib feministák szeretnék.
Így megy ez, csak alig beszél róla valaki.
“kezd elmérgesedni a viszonya a jóédesanyával, mert az nem engedi a gyerkőcöt még az apa családjához se az apával”
Tipikus családon belüli erőszak, amit szinte kivétel nélkül nők követnek el.
1 éves kislányról van szó akit nemrég vettek ki a méhéből, nyilván ez túlféltés vagy valami más aberráció a gyerek teremtőjével (Apa) szemben. Úgy gondolhatja az anya, hogy az icike-picike baba az ő tulajdona és ezt is neveli belé a társadalom. A kutyának is van tulajdonosa a kiskönyv szerint. Ott a születési anyakönyvi kivonat is.
Máig nem értem miért is számít szülőnek egy apa, amikor sosem lehet az, az apának teljesen más a szerepe (a kormányunk szerint csupán csak egy “eltartó” az apa és semmi több) és legalább olyan fontos a jelenléte mint az anyáé, pláne 7 éves kor felett. Azt nem látja nőként, hogy az a baba pár év múlva már nem lesz baba, mivel az érzelmei befolyásolják, instabil lény és félre van vezetve (legtöbbször az anyós, egy barátnő vagy a média miatt). Érdekes mennyire nem számít egy apa szimpla kérése egy államilag szétistenitett anya felé. Itt családsegítők tudnának érdemben segíteni, ha képzettek lennének és meg lennének fizetve, de ugye nálunk inkább csak az számít, hogy minél több gyerek szülessen. A többi részletkérdés, mehet a szőnyeg alá.
A kommunista bírók, akik ítélkeznek fölöttünk, mindig is a normalitás ellen voltak: ha egy falkányi cigány megtámad, megver és kirabol az utcán, téged hurcolnak meg, mert nem adtad át önként, s dalolva az értékeidet. Ezek a bírák csak azért léteznek, hogy bomlasszák a már úgyis rothadásnak indult társadalmat, hogy káoszt és felfordulást okozzanak. Nem csak a politikában, hanem a bíróságokon is jól jönne már a nagytakarítás…
Családjogi szempontból Izrael az Angolszászoknál is szélsőségesebb. Az elvált férfiak között nagyon magas az öngyilkosságok száma. Ezzel kapcsolatban az alábbi filmet ajánlom figyelmetekbe: No Woman, No Crime: Israeli Men, legally harassed by women
További információt találhattok ezen oldalon is: Think twice if you should even have children in Israel
“Felfüggesztett börtönt kapott az anya, aki súlyosan bántalmazta 4 hónapos csecsemőjét. A halásztelki nő betegsége miatt egy kórház pszichiátriai osztályán állt kezelés alatt. A férjével elhatározták, hogy gyermeket vállal, így a kezelőorvos átállította a vádlott gyógyszeres kezelését, fokozatosan csökkentve a gyógyszeradagot. A nő 2016 januárjában megszülte a kislányát, akit egy májusi hajnalban egy felsírást követően olyan súlyosan bántalmazott, hogy a gyermek koponyasérülést és töréseket szenvedett. A kislánynál maradandó fogyatékosság és súlyos egészségromlás is bekövetkezett a bántalmazás következtében. Az anyától elvették szülői felügyeleti jogát, majd bűnösnek mondták ki emberölés kísérletében. A bíróság két év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztették. (MTI)”
A kislánynál maradandó fogyatékosság és súlyos egészségromlás is bekövetkezett a bántalmazás következtében.
= két év felfüggesztett.
Nem, nem érdekel, hogy gyógyszert szed, meg mit tudom én, milyen kezelése van.
Ez nem mentség arra, hogy egy másik ember életét tönkre tette.
Pontosan. Tökéletesen egyetértek. Plusz még a kezelőorvost is meghurcolnám. Egyébként nem úgy van,hogy ha “nem beszámítható”,akkor nem ítélhető el, ha viszont elítélhető (olyan a beszámíthatósági szint), márpedig itt kapott felfüggesztettet tehát olyan ,akkor meg mi a túró ez a két év felfüggesztett ?!! Ilyen esetben szerintem sem kellene beszámítani a gyógyszer szedést. Ha annyira beteg,meg nem beszámítható,akkor meg ne szüljön.
Az Elvtárs idejében, itt nálunk, rögtön ki lett volna végezve..