Csuzi Attila

1956 a Szabad Európa Rádió tükrében

Figyelemre méltó történelemkutatási projekt ösztönzi az 1956-os magyar forradalomról szóló gondolkodást. A Szabad Európa Rádió a korszak egyik meghatározó médiumaként lehetett befolyással az 1956-os Magyarországi eseményekre. A rádió adásfolyamának egy jelentős része hangfelvételen fennmaradt és egyfajta hiteles kordokumentumként ma is kutatható. A hangfelvételek léte a német kormánynak köszönhető. A Szabad Európa magyar adásának 1956-os műsorait átjátszóállomásokon rögzítették, ami alapján a német kormány a forradalom után vizsgálatot indított a Szabad Európa Rádió forradalomban betöltött szerepét illetően és ehhez bekérték a folyamatosan rögzített adásfolyamot. A hangszalagok a vizsgálat lezárulta után egy pinceraktárban maradtak évtizedekig, majd a lappangó, 60 szalagból álló anyagot a 90-es években újra felfedezték és átjátszották kazettás hangszalagokra. Később a hangfelvételeket az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Történeti Interjúk Tára digitalizálta, műsoronként helyreállította, és közkinccsé tette a www.magyaroktober.hu cím alatt működtetett közgyűjteményi honlapon. Majd az ELTE-n működő Első Pesti Egyetemi Rádió (EPER) egy eredeti adásmenetet visszaállító gyűjteménybe szervezte a hangfelvételeket, amelyekből végül élő adásfolyamot hozott létre a YouTube-on. Ennek köszönhetően október 19 és november 12 között “élő” adásban hallgathatjuk a Szabad Európa Rádió adását, vagyis minden műsor pontosan akkor szólal meg, amikor 63 évvel ezelőtt elhangzott. Így hitelesen követhetők az 1956-os forradalmi események.

A Szabad Európa Rádió története önmagában is fontos történelmi és politikai gondolkodásra ösztönözhet mindannyiunkat. Az alábbiakban a Wikipedia vonatkozó  címszavának idézésével tehetünk kísérletet arra, hogy helyére tegyük a Szabad Európa Rádió történelmi és jelenkori politikai szerepét:

A Szabad Európa Rádiót és testvérszervezetét, a Szabadság Rádiót (SZER, angolul Radio Free Europe/Radio Liberty) az Amerikai Egyesült Államok kormánya hozta létre a hidegháború kezdetén azzal a céllal, hogy híreket és információkat sugározzon Kelet-Európába, Közép-Ázsiába és a Közel-Keletre azokba az országokba, ahol „a kormányzatok betiltották vagy akadályozzák az információk szabad áramlását”.

A Szabad Európa Rádiót hivatalosan az amerikai kormány által létrehozott National Committee for a Free Europe nevű szervezet alapította 1949-ben az antikommunista propaganda céljaira. A főleg a Szovjetunióba sugárzó Szabadság Rádió két évvel később jött létre, majd a két szervezet 1976-ban egyesült. Az érintett kommunista kormányok gyakran küldtek hírszerzőket a két szervezetbe, több ilyen beépülés tartós sikerrel járt. A rádió adásait emellett igyekeztek elektronikusan zavarni, vételi lehetőségeit korlátozni.

A Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió a kezdetektől 1972-ig költségvetési támogatást kapott az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségtől (CIA). Az első években a CIA és az amerikai külügyminisztérium irányelveket dolgozott ki a rádió számára, a későbbiekben a rádió által képviselt politikai irányvonal a hivatalos szervek és a szerkesztőség tagjai közötti konzultáció során alakult ki.

A rádió megalakulását a második világháborút követő nemzetközi politikai viszonyok indokolták. A Szovjetunió kiterjesztette hatalmát Kelet-Közép-Európára és ráerőltette saját társadalmi rendszerét. Ennek következményeként sokan menekültek Nyugatra, leginkább az Amerikai Egyesült Államokba. Az Egyesült Államok kormánya a szovjet terjeszkedés feltartóztatása érdekében ezért kezdeményezte 1947-ben egy olyan szervezet létrehozását, amely a szovjet befolyás alá került kelet-közép-európai lakosság számára a polgári demokrácia értékeit kívánta sugározni. 1949. május 17-én New York államban bejegyezték a Szabad Európa Bizottságot (Committee for a Free Europe), amelynek osztályaiként megalakultak a Nemzeti Bizottmányok (1949. július 21-én a Magyar Nemzeti Bizottmány) és 1949 decemberében a Szabad Európa Rádió. New Yorkban megkezdődött a Magyar Osztály megszervezése, munkatársainak kiválasztása. 1950. augusztus 4-én kísérleti jelleggel beindították a magyar nyelvű adást. A New Yorkból sugárzott műsor naponta kétszer jelentkezett, s főleg híreket közvetített. 1951 májusában a SZER európai központja Münchenbe került át. 1951. október 6-án már Münchenből adta magyar nyelvű egész napos műsorprogramját a Szabad Európa Rádió.

Az 1950 augusztusában megindult magyar adások hangszalagjait kezdetben repülőgépen Athénba szállították, majd egy hajón lévő rádióállomás sugározta Magyarországra. 1951 és 1962 között a rövidhullámú magyar adások nagy részét a München melletti Holzkirchenből, ezután Portugáliából sugározták. A magyar osztály 81 munkatárssal dolgozott.

A SZER tevékenységének egyik legtöbbet kritizált fejezete az 1956-os forradalom alatti működése. A Magyar Osztály munkatársai a hazai viszonyok hézagos ismerete ellenére az események közvetítésére vállalkoztak. Az amerikai vezetéstől nem kaptak irányítást a magyarországi események kezelésére, mert őket is váratlanul érte a fegyveres konfliktus.

A szerkesztőket gyakorta átgondolatlan és szubjektív kommentjeik jellemezték. Szinte végig hibásan ítélték meg Nagy Imre szerepét, sőt a szovjet csapatok behívását is vele hozták párhuzamba. Radikális rendszerváltást követeltek. Gyakorlati tanácsokat adtak az egyenlőtlen fegyveres harchoz, s ezzel számos értelmetlen áldozatot okoztak. Később pedig a fegyverek megtartására szólítottak fel.

A forradalom két hete alatt a magyar szerkesztőség egyetlen alkalommal sem ült össze azzal a szándékkal, hogy az eseményeket átgondolja, a követendő utat és magatartást eldöntse. A szerkesztőség munkáját végig a rögtönzés jellemezte. Nem járt sok haszonnal az sem, ha például New Yorkból politikai vonatkozású utasítás érkezett. Mintha a Szabad Európa Rádió is követte volna azt a szervezetlenséget és spontaneitást, amely a magyar forradalmat jellemezte.

A magyar forradalom leverése után a megosztott nemzetközi közvélemény nyomására amerikai és európai vizsgálat indult a SZER szerepéről, amely azonban nem zárult érdemi eredménnyel. Az NSZK kormánya s a CIA tagadta, hogy a rádió fegyveres segítséget ígért volna Nyugatról a magyar felkelőknek. Sőt állítólag a CIA-nak fogalma sem volt arról, hogy a magyar szekció valójában mit is sugárzott. Mikes Imre azonban húsz évvel később nyilvánosságra hozott egy Budapestről kapott levelet: „Kedves Uram! Ön ma egy éve, 1956. október 28-án azt mondta Reflektorában, hogy ifjaink, ne tegyétek le a fegyvert! Az én fiam 21 éves volt, leendő orvos, szintén nem tette le. Most jövök a sírjától. Erről mit gondol, tisztelt Uram? D. Istvánné.” (Magyarország a Szabad Európa Rádió hullámhosszán, 1951–1956; Országos Széchényi Könyvtár – Gondolat Kiadó, Budapest, 2005, 346 oldal)

42 éven át, 1993. október 31-i megszüntetéséig közvetítette a magyar hallgatók számára az emigrációban élők véleményét. Az alapítók és a későbbi vezetők következetesen tartották magukat ahhoz a véleményhez, hogy a Szabad Európa Rádió nem a magyar emigráció intézménye, hanem az amerikai népé és kormányzaté, felelősséggel csak ennek tartozik és nem a magyaroknak. Ezt magyar részről tudomásul vették, a többi között abból is kiindulva, hogy akik anyagilag lehetővé tették és fenntartásáról gondoskodnak, azoké a végső szó. A SZER megszűnését követően tárgyalások kezdődtek a rádió dokumentumainak megfelelő elhelyezéséről. Legfontosabb szempont az állomány megőrzése és az érdeklődők számára a minél szélesebb nyilvánosság biztosítása volt. Ennek megfelelően a magyar szerkesztőség dokumentumainak másolatát az Országos Széchényi Könyvtár, míg a SZER kutatóintézetének anyagát (benne a magyar anyaggal) a Nyílt Társadalom Alapítvány/Közép-európai Egyetem kapta meg.

A Szabad Európa Rádió történetének összekuszálódó szálai napjainkban sem szakadnak meg. A rádió kutatóintézetének anyagát ismeretlen okból a Soros György nevével fémjelzett és ma a magyar társadalmat erősen megosztó Open Society Fundation (Nyílt Társadalom Alapítvány) és a CEU (Közép-európai Egyetem) birtokolja. A magyar és nemzetközi sajtó az év közepe óta cikkezik arról, hogy újraindulhat a Szabad Európa Rádió egy magyar nyelvű online adás formájában. A sajtóértesülések szerint abból a 770,3 millió dolláros pályázati pénzből fordíthatnak erre, amelyet a kelet-európai és ázsiai demokráciák erősítésére szánnak Washingtonban. Az új Szabad Európa Rádió amerikai és magyar támogatói úgy érvelnek, hogy jelenleg nagy szükség lenne egy, a magyar kormánytól független médiumra.

Nem régen a The New York Times írt arról, hogy a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adása már 2020 májusában elindulhat. John Lansing, az Egyesült Államok Globális Médiaügynökségének vezetője a lapnak azt mondta, hogy a költségvetés 750 ezer dollárra is emelkedhet és ráadásul még irodát is nyitnának Magyarországon. Jamie Fly, a Szabad Európa Rádió jelenlegi elnöke szeptember végén már a magyar kormány vezetőivel, köztük Kovács Zoltán államtitkárral egyeztetett a visszatérésről, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban egy interjúban élesen kritizálta a rádió visszatérésének ötletét, mondván, hogy sértőnek gondolja, hogy egy olyan országban, ahol véleménye szerint teljes a médiaszabadság, újra akarják indítani a Szabad Európa Rádiót.

A The New York Times meg nem nevezett amerikai tisztségviselőkre hivatkozva arról is írt, hogy David Cornstein, az USA magyarországi nagykövete – aki szemmel láthatóan szimpatizál a fennálló magyar kormánnyal -, biztosítékot akart szerezni a médiaügynökségtől arra, hogy az új Szabad Európa Rádió nem csak azokra a hírekre összpontosít majd, amelyek kedvezőtlen megvilágításba helyezhetik a magyar kormányt, továbbá hogy az “oknyomozást” sem viszik majd túlzásba. Míg egyesek ezt örömmel fogadták, addig mások visszautasították, hogy David Cornstein – szerintük az USA törvényeivel ellentétesen – befolyást próbált gyakorolni a Egyesült Államok Globális Médiaügynökségére. Másik oldalról pedig nyilvánvalóan előtérbe tolakodik a kérdés, hogy az mennyiben “törvényes” és mennyiben morálisan igazolható, ha egy állam dollármilliárdok felhasználásával jelentős sajtóbefolyást kíván gyakorolni a huszonegyedik században egy másik szabad, független állam területén.

Mint látható, a Szabad Európa Rádió története önmagában is korszakokon átívelő kérdéseket vet fel Magyarország világpolitikai, ideológiai beágyazottságával, az ország szuverenitásával, a nagyhatalmi befolyásgyakorlással, manipulációval és 1956 valódi jelentőségével kapcsolatban.

A vita ma leginkább arról szól, hogy ki az, aki egy hajdanvolt vagy újabb keletű elnyomó diktatúrának a letéteményese, és ki az, aki új, valódi szabadsággal akarja felruházni Magyarországot. Ki az, aki leginkább erővel akarja a másik félbe fojtani a szót, és ki az, aki a médiabefolyás erejével akarja manipulálni a magyar társadalmat. Ha az átlagember a félinformációkon nyugvó, mondhatni szektás hiten túl csak pár elmélyültebb pillantást vet az összekuszálódott történelmi és jelenkori szálakra, akkor számos nehezen megválaszolható kérdéssel találja szembe magát.  – Most akkor merre is van a “baloldal” és merre is a “jobboldal”? Merre van “nyugat” és “kelet”? Hol is székelnek a totalitárius ideológiák? Kié is a forradalom? Milyen is valójában a “Szabad Európa”?

2 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 5 2 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Csuzi Attila

Csuzi Attila
Informatikával, reklámmal, írott és audio-vizuális művészettel foglalkozom már évtizedek óta. Elkötelezetten hiszek a tehetség, az autodidaktizmus és a civil kezdeményezések erejében. Mindezek talaján állva régi ideám az online alkotói közösségek szervezése. A Férfihang.hu magazint tartom a legsikerültebb projektnek. A sors kegye folytán, miközben csak egy szűkebb tematika (férfimozgalom, férfijog) mentén szerveződött, mégis sokkal jelentősebb dologgá nőtte ki magát; egy olyan internetes férfimagazinná, mely tartalmas, gondolatokkal teli internetes újságírást valósít meg. Leginkább arra vagyok büszke, hogy egyik kezdeményezője lehettem ennek az alkotói közösségnek, amely pusztán az önszervezés erejéből építkezve elképesztő lendülettel halad előre. A hajtóerő szerzőtársaim elismerésre méltó írói tehetsége és társadalmi elhivatottsága.

5
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
4 Egyéni hozzászólás
1 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
5 Hozzászólások szerzői
Reszet ElekKalmanNaooowittukindOldm4n Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Oldm4n
Olvasó
Oldm4n

Nagyon jó cikk és még jobb kérdések. Szerencsére ma, az internet korában senkinek sem kell(ene) felülnie semmilyen propagandának, hiszen szinte bárminek utána lehet járni, ha alapos és felelős döntéseket akar hozni az ember. Még ha törvény tiltja is a kutatást. Hiába, “egy üres zsák nem áll meg magában.”
Sajnos azonban az emberek lusták, képtelenek gondolkodni, szeretik, ha más végzi el helyettük ezt a fárasztó és kimerítő munkát. Természetesen ez a világon is igen jól látható. (Igen, magunknak építjük börtöneinket.)

wittukind
Olvasó
wittukind

Itt, romániában egyesek úgy örvendtek ennek a zúj szabadeurópa rádiónak mint bolond a faszának…..anno 82-83 tájt halottam a régin a Metal Daze-t és az igazi volt…de most… mit akarnak? nem vették észre hogy van olyan hogy nett?

Naooo
Olvasó
Naooo

“Csodálatos módon a feltüzelt tömeg elképesztő gyorsasággal fegyverhez jutott. A Kádárné rokonságához tartozó dr. Tamáska Lóránd írja: saját szemével látta, hogy október 23-án este 8 és 9 óra között a Madách körúton kék rendőrök Kopácsi Sándor főkapitány utasítására fegyvereket osztogattak a tüntetőknek. És hát ez is: mint minden fegyveres konfliktus „úgy kezdődött, hogy visszalőttek”. Az ölükbe hullott fegyverekkel a forradalmárok 24-én reggel már el is foglalták a rádió épületét és a stúdiót. Az október 23.-i délutáni tömegtüntetés idején Nagy Imre és a pártvezetés között valami félreértés keletkezett. Minden bizonnyal titkos előzetes egyeztetés történhetett, amennyiben a kiprovokált események szükségessé teszik, miniszterelnökként ismét ringbe kell szállnia. Nagy Imre otthon a rádió adásaiból kísérte figyelemmel a helyzet alakulását. Este 7 és 8 óra között úgy érezte, eljött színrelépésének ideje, s gyalog elindult a parlamentbe. Elindulása után nem sokkal már hívták is telefonon a pártközpontból. Nagy Imre szerénysége miatt ezúttal nem jött létre a közvetlen kapcsolat.
A parlamentbe érve ez a tíz napja pártba visszavett minden párt- és kormányzati funkció nélküli Nagy Imre fogja magát, kimegy az egyik erkélyre beszélni kezd az ekkor már több százezerre nőtt tömeghez. Nagy Imre a forradalom alatt mindvégig fegyelmezett kommunistaként viselkedett. A kiprovokált szabadságharc nemzeti céljaival egyetlen percig sem azonosult. Beszédét még ebben a felizzott hangulatban is „elvtársak!” megszólítással kezdi. A tömeg azonban rendre utasította: „Nem vagyunk mi elvtársak!” A váratlan esemény kissé megzavarta, de a tudatába döngölt ideológiai felfogása, miszerint a cél érdekében, ha kell az ördöggel is cimborál, ezen átsegítette. Az ebben a helyzetben semmire sem jó mondókája befejezése után, mint aki elvégezte pártfeladatát átsétált a mintegy száz méterre lévő akadémia utcai pártközpontba. Mégpedig egyenesen Gerő dolgozószobájába, ahol fáradtan rogyott le az egyik fotelbe. Az időpont nem sokkal a Gerő-beszéd elhangzása után lehetett, mert Nagy Imre a korabeli feljegyzések szerint izgatott tanácskozás közben érkezik. Gerő éppen arról igyekszik meggyőzni a jelenlevőket, hogy a rend helyreállításához szükség van a szovjet csapatok segítségére. Miközben Révay József szinte folyamatosan, látszólag önkívületi állapotban rikácsolva követeli Gerőtől, hogy lövessen a tömegre.
Arról egyetlen szó sem esik, hogy a tömeget valami békés ígérettel kellene megnyugtatni és elvonulásra bírni. Nem is lehet, hiszen provokációs megszervezése még nem érte el célját. Hiányzik még a fasiszta jellegűnek deklarálható erőszakos fellépése. A tömeg közé pedig nem a pártközpontból kell lövetni, hanem olyan helyről, amelyet a tömeg kiprovokált támadása ér. Erre Gerőék a szükséges intézkedéseket már korábban megtették. A szovjet segítség kérésére vonatkozó Gerő felvetésére a válasz teljes egyetértés volt. Ellenvéleményt senki sem nyilvánított. Nagy Imre sem. Bár ismételjük, erre Nagy Imrének abban a pillanatban semmiféle hivatalos kompetenciája nem is volt. Az a tény, hogy ezen a nagyon fontos rendkívüli ülésen megtűrték, önmagában is bizonyítja a forradalom kiprovokálásába való beavatottságát. Képzeljük csak el, ha merő véletlenül erre az ülésre benyitott volna egy, a pártból jobboldali elhajlásért kizárt, majd tíz napja visszavett csepeli munkás, hány lábbal rúgják ki onnan?”

Kalman
Újságíró

Csak most olvastam el a cikket, mert látszott rajta, hogy komoly téma, és az ilyenhez rendesen le kell ülni. Mivel ritkán ülök le rendesen, ezért inkább csak a bulvárkönnyű dolgokat fogyasztom nagy bölcsen.

A kérdések jók és egyben nyugtalanítóak is: akárhogy szeretném, nem tudok állást foglalni, hogy akkor pontosan kik voltak 56-ban a jó fiúk és kik nem. Mármint az irányítókra gondolok, a harcokban életüket vesztő magyar forradalmi katonák számomra mind hősök. Két lényegi megközelítés van, amik már eleve nem feltétlenül esnek egybe:

* Vizsgálni kell, hogy az egyének vagy szervezetek tevékenységének mi lett a rövid- és hosszútávú hatása.
* Nézni kell a cselekedetek mögötti emberi motivációt és szándékot.

Úgy érzem, hogy az 56-os forradalmat a nép részéről jogos felháborodás tüzelte fel, azonban az USA a szokásos módon a saját céljai szerint avatkozott be. Illetve a komcsik is beépítették a saját embereiket a saját céljaik szerint. (És hogy teljes legyen az összeesküvéselmélet: a legfelső szinten akár teljes egyetértésben is lehettek a két blokk valódi irányítói.)

A magyar nép legjobbjait – akikben még mindig égett a harci tűz – pedig feláldozták a harcokban. Sokat veszítettünk hogy megmutassuk él még bennünk az életösztön.

A tisztesség kedvéért pedig tegyük hozzá, hogy az ide vezényelt szovjet katonák állítólag nem is tudták, hogy hol harcolnak és mi célból. És persze nem kérdezték őket, hogy akarnak-e a népünk ellen harcolni. Ezért erkölcsi értelemben ők sem mind bűnösök, és bizony sokan borzalmas halált haltak. Nagyapám fotói között van egy összeégett szovjet katona holtteste, ahogy fekszik az úton a harcok után. Borzalmas.

Ahogy az újkori történelmünk során számtalanszor előfordult, végül itt is az európai fehér népek gyermekei vívták meg a harcot, adták a vérüket, és végül a nagyhatalmak kaszálták be a hasznot. Csak azt kívánom, hogy a jövő forradalmaiban és háborúiban ne a nagyhatalmak érdekeit szolgáljuk, hanem csakis a sajátunkat! És ne a testvérnépek ellen háborúzzunk, hanem a valódi ellenségeink ellen!

Reszet Elek
Szerkesztő

A franciák és a britek is. Kivárták a megfelelő pillanatot hogy leszámoljanak Nasszerrel. Az oroszok a magyar helyzet miatt voltak lekötöttek, az amerikaiaknál meg nagyban ment a választási kampány. A zsidók meg mindig mindenben benne voltak, ha az arabokon lehetett ütni vele.