Gondolatok a nyersanyag-, és energiaéhségről, a megújuló energetikáról, a klímaváltozásról, az
ökorettegésről és a „globális felmelegedés hiszti”-ről… – Jelen cikknek nem feltett szándéka, hogy egzakt, forrásokkal és számsorokkal sűrűn terhelt tudományos dolgozatként szolgáljon. Aki akarja, a benne leírt tényeket a legvégén megadott és egyéb irodalmi forrásokból ellenőrizheti. Persze, bizton azt sem állítom, hogy mindenben tökéletesen igazam van. Bár sok szempontból nem tűnik annak – ez főként egy véleménycikk.
„Nekem homok legyen a föld alól is, elvtársak!” Avagy: pár szó a nyersanyagéhség kultúrtörténetéről és következményeiről.
„Rivalizálás”. Verseny. Versengés. Maga, a „rival” szó latinul forrást jelent. A „forrás” akárcsak magyarul, latinul is nemcsak konkrétan a tiszta ivóvíz felfakadását jelenti, hanem átvitt értelemben vett, minden más forrást, erőforrást is. Nyilvánvaló, hogy az emberiség hajnalkorán a különböző csoportok rivalizálása, versengése az erőforrásokért még valóban a forrásért való versengést jelentette, de nem sokkal később már az egyéb forrásokért vívott harcot is. És azóta is…
Az, hogy mi az érték, és mi az értéktelen, azt pusztán kereslet ténye, és nem annak az árunak hasznosság dönti el. Az arany és a heroin például (csaknem) teljesen haszontalan holmik, azaz értéküknek nullához közelítőnek kellene lennie. Ma azonban magas ára van olyan dolgoknak is, amiről az emberek jó része azt sem tudja, hogy micsoda, például a szelénnek, a galliumnak, vagy bitcoinnak. Normális ez? Hát kérem, ahogy szokták volt mondani, az, hogy ki a pszicháter, és ki az ápolt, gyakran csak az dönti el, ki felé néz az asztalfiók, nem a gondolkodásmód, tehát, hogy mégis mi a „normális”, azzal bizonyos határig bánjunk csínján.
A neolitikumból kilépő, a követ és a kőkorszakot letevő, az ókorba belépő emberi társadalom első fontos nyersanyaga az első, kohósításra alkalmas, először használatba vett fém, a réz volt, mivel a réz könnyen felismerhető ásványokból nyerhető és viszonylag egyszerű módon fémmé alakítható, könnyen megolvasztható és érceiből könnyen redukálható. Nem mellékes dolog ez, hiszen a cink például olyan gonosz, hogy faszénnel izzítva a kohó hőmérsékletén egyszerűen elpárolog, és nem hagy mást maga után, mint az elképedt kovácsot. Ezért is nevezték el az ógörögök a cink-szulfidot szfalerosznak, (szfalerit) azaz csalfának, mint a bővérű asszonykát: lám, íme a nehéz, fekete kő, mindenki látja, hogy ez bizony érc, és ott terem az ólom és a réz ércei mellett, és belőle annyi valósul meg, mint a választási ígéretekből. Egészen Agricola és Basilius Valentinus koráig maximum dobálózni tudtak vele, mikor rájöttek a trükkjére.
A réz azonban ugye, nem ilyen, márpedig a fém alkalmasabb szerszámkészítése, mint a fa, a kő, a csont. Az óegyiptomi civilizációnak bőven volt reze a Sínai-félsziget és a Negev-sivatag kézi fejtőiben „horpáiban”, uralta is a nyugati világot. A legtöbb réz Ciprus szigetén volt, maga a név is ezt jelenti Cyprum görögül, Cuprum latinul rezet jelent. Rudabányán legkevesebb ötezer éve szintén bányászták a rezet. Hanem a réz korát hamarosan felváltotta a bronz kora: az ónnal ötvözött réz a tiszta vörösréznél sokkal kedvezőbb mechanikai tulajdonságokkal bíró anyag. Használata túlélte nemcsak a vas, hanem az alumínium és kompozitanyagok korát is, hiszen egyes technikai célokra ma is használatos. A Földközi-tenger kis ónkészletei, az ónérc, a kassziterit lelőhelyei azonban igen rövid idő alatt kimerültek, és ezért az ón birtoklása a hatalmat jelentette.
A bronzkor tengeri fuvarosai a főníciaiak voltak. Bár maguk sem filozófusokat, sem tudósokat, sem művészeket nem tudtak felmutatni, mégis fennmaradt a nevük és egykor volt hatalmuk híre. Összelopkodtak mindent: fémművességet, térképeket, ábécét. Mert ők tudták, amit az egyiptomiak, sumérok, káldeusok, lűdek nem tudtak: azt, hogy honnan lehet ónt szerezni. A főníciaiak egészen a Brit-szigetekig, Cornwall érchegyeiig hajóztak ónért, mikor a görögök számára még ezer évvel később is „Herkules oszlopai”-nál azaz Gibraltárnál véget érni látszott a világ. Főnícia az első, de az óta is találó példa arra, ami a XXI. században is evidencia: 1. ha van nyersanyag, nem számít hol van, akár a világ végén is, ha arra kereslet van, akkor az kitermelendő és elszállítandó (lásd: Avatar). 2. az őslakosokat, ha ez nem tetszik neki, nem adják szépszerével, egyszerűen le kell mészárolni őket a fenébe, legfeljebb megmagyarázzuk, hogy tulajdonképpen ezek terroristák. 3. aki monopóliumot birtokol, addig emeli az árat, amíg nem szégyelli.
Főnícia kereskedő-hajós városállamai nem is tudták már hová emelni az ón árát, össze is hordtak annyi gazdagságot, amennyit nem szégyelltek, és sémik lévén, semennyit se szégyelltek. Aztán megtapasztalták azt, amit a világ mai urai azóta sem hisznek el: de újra és újra ugyanúgy meg fognak tapasztalni: a pénzt nem lehet megenni. A gőg letaszít, a könnyen szerzett vagyon könnyen elvész, és a gazdagság, ami felfuvalkodottá, istentelenné és nagyképűvé tesz, azt eredményezi, hogy elhagynak a barátok és a szerencse. Végül marad a puszta nagy harc, ami csak arra jó, hogy könnyű legalább egy nagyot behúzni.
Főníciai kereskedőhajó a Kr.e. XV. században. Nem volt tőkesúlya, se bordázottsága, se fedélzete, mégis sokezer kilométeres utakra indultak vele. A főníciaiak folyamatosan fejlesztették hajóikat, feltalálták a bordázott hajótestet, a többevezősoros elrendezést, hajóikból származtak a görög triérészek, a bizánci dromonok és az arab dhau. Forrás: Gulas-Lescinsky: A vitorlás hajók története.
Főnícia katasztrófája az volt, hogy a Kr.e. XV. század folyamán kezdetben a Kaukázusi-térségben, majd onnan viharosan terjedve, Közép-Európában és Kisázsiában szinte egy időben felfedezték a vas érceit és kohósításának titkát, melyet a görög mitológia Hephaisztosznak tulajdonít. (Megemlítendő, hogy a sánta kovácsisten kultusza kisázsai eredetű és a görögök Hephaisztosza eredetileg – bronzkovács (és aprócska, mint a bányásztörpök). Miért? Mert sánta. Nem azért sánta, mert Zeusz rásújtott rossz gyermekére. Sántaságának oka az idült arzénmérgezés, mely a szennyezett ércek feldolgozása során a fújtató által kiporzó anyagba kerül, és a térdelve dolgozó kovács azt beszívja, míg a fújtatót állva kezelő segéd nem. A sántaság foglalkozási ártalom volt az ókor réz-, és bronzfeldolgozó mestereinél. A feministák ma sem igényelnek kohászkvótát, se ércbányászkvótát.) Szóval, a vas mindent tud, amit a bronz, mindet jobban tud, és ércei nagyon sokfelé hozzáférhetőek, a szkíták és a türk lovas-nomádok kiváló fegyvereik és nyílhegyeik gyártáshoz például a egyszerűen a sztyeppei mocsarak (kénmentes) gyepvasércét, vas-hidroxidját használták fel. A szkíták már Kr.e. XVIII. században vashegyű nyilakat készítettek. Aki kíváncsi arra, hogy mennyi nyílhegyet gyártottak a belső-ázsiai lovasnomádok, menjen el Hejőkeresztúr keleti határába, a Muhi csata mezejére, és nyomja le az ásót, hétszázhetven évvel a csata után. Az első igazi „vasba öltözött birodalom” azonban mégis a hettiták indoeurópai népe volt, akik vas fegyvereikkel kettévágták az egyiptomi bronzkardokat a Kr. e. 1296-os kádesi csatában megsemmisítették a fáraó seregét. Nem volt azért az akkoriban még annyival jobb, mint a bronz, a több csata után Mariusnak két napot kellett adni a légióinak, hogy kiegyenesítgessék az össze-vissza görbült kardjaikat, de olcsó és nagy tömegben hozzáférhető volt. A főníciaiak az ónjukat hamarosan a hajukra kenhették, és büszke városaik nemsokára ki voltak szolgáltatva a hettita, majd a méd, majd a perzsa, majd a makedón uralkodók kényének-kedvének. Így múlik el a világ dicsősége. Kr.e. 520 után a főníciai hajóhad már csak a perzsa nagykirályok parancsait volt hivatott követni. Akkor is inkább rúgták, mint küldték.
A hatalmas és büszke Róma uralmát nem a kereszténység törte meg. Plasztikusan fogalmazva: nem azért kel fel a nap, mert kukorékol a kakas, hanem azért kukorékol a kakas, mert kel a nap. A kereszténység a már szétzüllött Birodalom romjain szökkent virágba. Nem is a friss keleti lovasnépek csapásai ölték meg Rómát. Rómát az ölte meg, hogy gazdasági rendszere, amely leginkább napjaink rabló-, és kamatkapitalizmusára emlékeztetett, önpusztító volt, a politikai berendezkedése társadalmilag és ökológiailag egyaránt csődbe juttatta a Birodalmat.
Agricola XVI. századi rézmetszete az ezüstkivonásról az olvasztott ólomból (kupelálás).
Róma megvalósította azt, amit ma globalizációnak nevezünk. A birodalom értékes központi területeiről minden termelő tevékenységet kiszerveztek a provinciákra, az olcsó rabszolgamunkát használó latifundiumok gabonaáraikkal alátettek a magánparasztoknak, a kistermelők piacaikat elvesztve csődbe jutottak. A nincstelenek tömege a nagyvárosokba özönlött és segélyen tartott, lebutult, gondolkodni is lusta, manipulálható plebs-sé süllyedt. Itáliában a földek parlagon álltak, és a gabonát a büszke Róma Egyiptomból, Lybiaból és Hispániából hozta. A „proletár” latin kifejezés. Proles, azt jelenti utód: azaz a proletár az, akinek mása sincs, csak a kölykei. Ismerős helyzet, ugye? A vagyoni különbségek elképesztő méreteket öltöttek, a szegények még szegényebbé, a gazdagabbak még gazdagabbá váltak, a latinok megvalósították a ma latin-amerikainak mondott állapotokat. Általánossá vált az intrika, a szószegés, a címek megvásárlása, a korrupció, a homoszexualitás, a szabadosság, az örökségvadászat. Ilyen körülmények között a hadsereg ütőképessége lassan nullára csökkent, mert harc nincs önfeláldozás, bátorság és büszkeség nélkül) A korabeli kereskedőmultik mindent kiszipolyoztak, a földművelő multikat pedig annyira érdekelte a gyarmat sorsa, mint – manapság. Hogy ostorozta Aurelius a kortársait? Elnőiesedett (feminizálódott) a népük: keménység helyett kényelem, adott szó helyett intrika, írta. Ma már el se hinnénk, hogy Észak-Afrika ma forró szélfútta csontszáraz homoksivatagaiban akkoriban még zöld búzamezők hullámoztak, csak a rablógazdálkodás elpusztította a talajt, a cédrus-, és olajfaerdőket kivágták – az olajfát törvénnyel tiltották ki, mint hazánkból a cukorrépát, hogy ki ne szorítsa (odavaló, alkalmas lévén) – a többre becsült (tájidegen, ökológiailag nem odaillő) búzát – hogy helyet csináljanak a gabonának. A téli viharos esők a tengerbe mosták a fekete földet. Így teszi tönkre a profit a környezetet, s ezzel az országot, mert egészséges ország nincs egészséges környezet nélkül. Hamarosan a hajók már meg sem tudták közelíteni a ma Tunéziában lévő Leptis Manga kikötőjét, ahol a Kr.u. I. században még évi ötszázezer tonna gabonát raktak hajóra, ahol Plinius szerint minden elültetett búzaszem százötven szemet adott, a IV. század elejére már nem volt olyan sekély járatú hajó, ami odajutott volna – igaz, nem is volt már miért. Ma a környék terméketlen sivatag, az egykori kikötő öt kilométerre van a mai parttól. (Ugye, nem gond egy kis klímaváltozás?) Diocletianus nemcsak a keresztényüldözésben jeleskedett, de gazdasági, pénzügyi, jogi és katonai reformintézkedéseivel megpróbálta a lehetetlent: megmenteni a Birodalmat. Ez ideig-óráig működött is, de hamar bebizonyosodott, amit korunk társadalmán is látunk: az erkölcsi hitványságon, a szellemi semmirekellőségen hosszabb távon semmiféle gazdasági reform vagy technikai fabrikáció nem segít. Diocletianus tüneti kezelése is éppen ezért nem vált be, mert az alap-okhoz, a társadalmi dekadenciához, az erkölcsi züllöttséghez nem nyúlt. Az erkölcstelenség kifinomult Birodalma átadta a helyét az egészséges lelkű barbároknak. Mert a pénz nem minden. Aranyért szinte mindent kapni – csak a legfontosabbakat nem: becsületet, hűséget, tisztességet, észt, szorgalmat, akaratot, egészséget, ezeket megvenni nem lehet, legfeljebb eladni. De szinte minden más eladó aranyért.
A rómaiak a hűvös éghajlatú északi tartományokban is általában ragaszkodtak klasszikus öltözködésükhöz, különösen a nők – legfeljebb telente ki se tették a lábukat a villákból, legalábbis a gazdagabbak. A nem-romanizált gall lakosságú vidékeket lefitymáló hangon, csak mint „nadrágos Gallia” emlegették, szemben a Pó-síkság vidékével, amely gall eredetű lakossága már a Kr.e. II. században „tógás”. A nadrág, a meleg lábbeli hiánya, a térdvédő miatt az amúgy sem erős római lovasság az északi provinciákban ősztől tavaszig nem működött, zsoldosokat voltak kénytelen fogadni a légiók mellé (un. auxilia). A III. századtól már egyre többet kénytelen-kelletlen átvettek a „barbároktól”, mert az éghajlati változások miatt (is) gyengülő birodalomnak nem volt sok választása.
Más kérdés, hogy ez sem volt így mindig, hiszen ma ugyan az arany ára nagyságrendileg közel százszorosa (jellemzően kb. 70-80-szorosa) az ezüst árfolyamának, de például az ókori egyiptomiak többre becsülték az ezüstöt az aranynál. Miért? Vicces, de azért, mert az arany sárga. Nem azért, mert nem tetszett nekik a sárga szín, hanem azért, mert az arany természetes előfordulását, ha nem keverik össze a pirittel, könnyen megtalálható, addig a színezüst előfordulása nemcsak ritka, de megkeresni se könnyű. Zárójelben jegyzem meg, hogy Kőműves Kelemen története legalább háromezer évvel idősebb a jelenlegi dévai kővárnál, és ezt nemcsak onnan tudjuk, hogy a nagy építkezések követelte emberáldozat bronzkori (kelta, germán, de szkíta is..) szokás. E ballada elődje valószínűleg már akkor létezett az erdélyi hegyek között, mikor még vas nem volt. Hanem onnan is, hogy az építők fél véka ezüstért és fél véka aranyért dolgoznak, azaz, a szerződésben megadott bér (amely még tizenkét részre osztva se kevés, más kérdés, hogy tizenkét kőművesmester az legkevesebb még hatvan építőmunkást, százhúsz fogatost és több tucatnyi segédszemélyzetet is jelent) értékhányadai kb. egyformák, márpedig az ezüstnek utoljára a kései bronzkorban volt az aranyhoz mérhető ára. Miért „értéktelenedett el” az ezüst? Hogy lett belőle…sok?
Magos Déva vára. A szerző felvétele. A középkori vár helyén, mivel stratégiai fontosságú átkelőhelyet őriz a Maroson, a sóvidék és az aranbányák irányába, már a kora bronzkorban már erőd állott. Kőműves Kelemenné, a világ első beépített embere története meglehetősen érdekes: kultúrantropológusok egyetértenek azzal, hogy a bronzkori Európában eléggé elterjedt emberáldozatok- keltáknál, germánoknál, iráni eredetű törzseknél, ibéreknél, stb. – egyaránt férfiak voltak. Szülőképes korú nő kultikus áldozat – nem lehetett. Erre a munkakörre sem volt feminista női kvóta.
A válasz erre paradox módon az ólom, mert a természetes ólom-szulfid, a galenit nagyon sok, jelentékeny mennyiségű ezüstöt tartalmaz. Ezüsttartalma akár a 1,5-2%-ot is elérheti, ami nem tűnik soknak, de aki vágott már bele a turcbányai tömzsökbe, és szakadt le előtte mázsás galenittömb, az tudja, hogy jé, hát ezzel egy kiló ezüst is jön! Hogy ki és mikor ismerte fel a nyers ólomérc ezüsttartalmát, nem tudjuk, de azt igen, hogy a rómaiak már veszettül finomították az ólmot, sőt, a nyers ólomöntecsekre rá is ütötték, hogy „nyers” (cr- crudum)-e az ólom, vagy már kinyerték belőle az ezüstöt. Mivel a birodalomban sokfelé voltak ólombányák, meg rabszolga is, tekintettel arra, hogy közismerten az ólombányászat sem éppen olyan szakma, melyben a feministák női kvótát követelnek, a Kr.e. I. századra a római ólomérc-termelés drasztikusan felfutott, a középkori elejének értékének sokszorosára, annyira, hogy az ólomkitermelés csak az ipari forradalom idején űberelje majd ezt – és hirtelen sok lett az ezüst. A római ezüst arra volt jó, hogy a Római Birodalom globális kereskedelmet kezdjen el folytatni, azaz Arábiából, Indiából, Ceylonból, Kínából, illetve az indokínai Fűszer-szigetekről hatalmas lelkesedéssel hozzon be, mit is? Gyakorlatilag tök felesleges (99%-ban hölgyek igényét kielégíteni hivatott) luxusholmit, exkluzív divatárut – fűszereket, legfőképpen borsot, szegfűszeget, gyömbért, meg illatszereket, parfümöket, kenetolajokat, masztixot, tömjént, elefántcsontot, állatbőröket, gyémántot, zafírt, jádét, selymet is. Talán meglepő: a Vörös-tengeri kikötőkből a Kr.u. I-II. században már évi több mint háromszáz római hajó indult az indiai partokhoz, és valószínű, több tucatnyi „a szorostól keletre”, azaz Kína felé is elhajózott. Az európaiak kereskedelme azonban egészen addig, míg a XVIII. században át nem vette a vezető szerepet az ököljog, Ázsia felé erősen deficites volt, boron, mézen, rézen és ólmon kívül kelet felé csak nemesfémpénz ment. Mikor Clive 1757-ben berúgta az ajtót a bengáli nagymogul kincseskamrájába, ott több mint háromnegyed részben európai vert pénzt talált- bizánci aranytól velencei dukáton keresztül – igen , hatalmas mennyiségű római sesterciusig. Róma előkelő hölgyeinek luxusfogyasztását deficites külkereskedelme ellenére évszázadokig finanszírozni tudta.
Britanniában előkerült római kori ólomtömb. „Ex. arg.” felirata mutatja: ez már olyan ólom, amiből az ezüstöt már kivonták. Hajigálni még jó. Forrás: Geóda 2019/2
Az ezüstkitermelés mellékterméke lett a hatalmas mennyiségű ólom, azaz, a rómaiak úgy jártak az ólommal, mint az Egyesült Államok hadiipara a hatvanas években a szegényített uránnal: ott van dögivel a fém, feladat kéne neki, különben szemét! Ekkor terjedt el az ólom parittyalövedék (Dávid még kaviccsal küldte kupán Góliátot), amellyel messzebbre, pontosabban és halálosabban lehetett lőni, az ólomtető a templomokon és villákon, majd az ólomedény és az ólom vízvezetékcső. Meg a szokás, hogy a drága méz helyett a rómaiak ecetes savanyú bort ólomkupában, ólomedényben forraljanak, és édes ízű ólom-acetátot („ólomcukor”) nyerjenek, amely megédesíti az ételt és az életet – fájdalom, idült ólommérgezést okozva, és ezzel tömeges ideggyulladást, terméketlenséget és szellemi hanyatlást előidézve köznépben-patríciusban egyaránt. Caligulának még alkimista módon arzént kellett desztillálnia, hogy a tehetséges fiatalember meghülyüljön, és vérszomjas zsarnokká váljon, pár évszázaddal később már Róma „elitje” fogatlan, gyenge fizikumú, és szellemileg hanyatló társaság volt komplett – az ólomtól (is). A nagyságos patríciák szerették az édeset, a következmény: ha szültek is, ólommérgezett, fejletlen csontozatú, agylágyulásos, szellemileg terhelt gyereket. Az ugyan nem állítja meg a szőke germánt, vagy Attila harcos hunjait. Csak, mert csinálni kellett valamit a sok ólommal. Így jár, ki a gazdagságot hajszolja. De maradjunk az ezüstnél, aranynál.
Ma már a magyar nép irigy és tehetetlen nosztalgiával tekint Károly Róbert és Nagy Lajos államára, nem is beszélve Hunyadi Mátyásról. Mikor még a Szent Korona királyságának partjait három tenger mosta! (összement a mosásban) Reálisan megítélve azonban, hát, nekik igencsak könnyű dolguk volt.
Károly Róbertnek nem volt nehéz dolga nagyhatalmat építenie. Minden feltétele megvolt hozzá. Mert ő már tudta, amit majd Montecuccoli majd csak háromszáz év múlva ír le, hogy a háborúhoz csak három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Le kell számolni az oligarchákkal, a semmirekellő oláh vajdával, bárkivel? Jó aranypénzt veretek, a saját aranyamból, és hipp-hopp terem hirtelen minden: paripa, fegyver, páncélos vitéz, foszlós cipó, tüzes bor, jó nő, rossz tanácsadó.
Erdély aranya: ágaskodó jegesmedve alakú termésarany. A szerző felvétele a Bradi Aranymúzeumban.
Károly Róbert Magyarországa – Nagybörzsöny, Telkibánya, Igló, Rozsnyó, Beszterce, Selmec, Körmöc, Abrud, Nagybánya, Radna, Kapnik – adták a korabeli Európa aranytermelésének háromnegyed részét, az ezüstnek közel a felét. A Kárpát-medencei ércövezet arany-, ezüst-, fém-, és sóbányái a XIV, XV. század során ontották a jövedelmet. Ebből aztán már könnyű legénykedni. Ma már nosztalgiával emlegetjük, hogy meghalt Mátyás király, így hát oda a populista, nem jogállami, demokráciadeficites, nem független, illiberális, fasisztoid jogszolgáltatási gyakorlat (népies nevén: az igazság) , az óta jogállamiság van (igazság helyett), de ne feledjük, hogy egyrészt nagy despotánk halála után két évvel Kolumbusz leszúrta Aragónia zászlaját a rézbőrűek földjén, de nem ám rezet, hanem aranyat keresve, másrészt – köszönhetően a Fugger-Thurzó féle rablógazdálkodásnak, hiába, a bankárlélek – lassanként kimerültek a Magyar Királyság arany-, ezüstbányái, termelésük 1550-re az 1350-es szint egytizedére süllyedt. Magyarországnak a XVI. század elejétől nincs aranya, ergo, nincs pénze, ergo, nincs gazdasági és katonai ereje, ergo nincs hatalma, ergo kuss – ez a helyzet ma is. Spanyolország viszont ekkoriban jutott hozzá a tengerentúl szinte korlátlan nemesfémvagyonához, egyrészt hatalmas aranymennyiséget öntve Európára hatalmas inflációt okozott, másrészt sikeresen elérve, hogy Európa addigi kincseskamrája kapitulált a török előtt.
II. Lajos királyunk védhetetlen helyzetbe hozásában, a kincstár kiürítésében „elévülhetetlen” érdemeket szerzett Fortunatus Imre nevű nagyban játszó “piramisjátékos”, korabeli királyi kincstárnok is, akit a mai Wall Streat-i bankcsőd-összehozók méltán tekinthetnek mesterségük megalapítójának. Azt, hogy nevezett személy mely vallási-etnikai csoporthoz tartozó volt, az olvasó fantáziájára bízom. Kolumbusz és Vasco De Gama földrajzi felfedezései előtt a törökök busás hasznot szedtek a levantei kereskedelemből, annak megadóztatásából, a kerülőutak megtalálása után az Oszmán Birodalom gazdasága megroppant, ezért új források után kellett néznie, ezért indítottak hódító háborút Európa szíve irányába, azaz a nagy nyugati kapitalista társadalmi rendszer kialakulása kifejezetten Magyarország kárára történt. Európa egészen addig a füle botját se mozdította a török ellen, míg 1571 után Szelim szultán – Szulejmán fia, akit a török történetírás csak „részeges Szelim” néven emleget, el akarta ragadni Ciprust Velencétől, mert ott remek borok teremnek. Ez borkereskedője, bizonyos Joseph Nassy felbiztatására történt – akinek etnikai-vallási hovatartozása megint csak az olvasó fantáziájára bízott – aki szerette volna magát ottani alkirálynak kineveztetni. Ennek a következménye lett a tengeri háború, amely a lepantói csatában csúcsosodott ki, hol a Velence segítségére siető spanyolok, Asturia hercege vezetésével végül fossá verték a török flottát. Hajedin Barbarossa tengernagyot a szultán elcsapta, ő maga pedig nem sokkal később részegen elesett, és beverte a fejét egy márvány mosdókádba, és meghalt. Nem vele, hanem Szokoli Mehmed nagyvezér sírba szállásával pedig elkezdődött a birodalom felbomlása. Ugyanis a csalódott és alkirályságát fújható Józsi bérgyilkost küldött a nagyvezírre, és 1579-ben végül ők is megtértek a kárhozat tüzére.
Természetesen azért a nagyságba belehabarodott Spanyolországot se irigyeljük túlságosan, mivel aranyért minden kapható, a hatalmas nemesfémvagyon gyakorlatilag minden termelő ágazatot likvidált Spanyolországban, szinte mindent importból oldottak meg, ezért odahaza nem maradt semmi. Az angolokkal szembeni tengeri harc elvesztését követően 1610-ben Spanyolország lényegében államcsődöt jelentett – és, hogy a spanyol történelmet a szlovák történelemhez hasonló tömörségben tekintsük át – a mai napig úgy maradt.
Ha már Spanyolország, az ár-érték viszonylatára jó példa egy amerikai nemesfémbánya-történet: a dél-amerikai aranytartalmú kőzetek feldolgozása során a spanyol mineralógusok –mondhatni, alkímisták – új fémet nyertek. Sápadt volt, mint az ezüst, de ugyanolyan „nemes” – nem korrodeáló, nem rozsdásodó, savaknak ellenálló – mint az arany. Elnevezték ezüstöcskének, azaz ezüst-hulladéknak. Ezüst, spanyolul: La Plata, így lett ebből az anyag La Platina. Úgy jártak vele, mint a rómaiak az ólommal: kezdeni kellett vele valamit. De nem tudtak. A platinát akkoriban semmire se nézték, tudták, hogy szívós, nem rozsdásodik a vízben, meg jó nagy a sűrűsége, ezért jobb híján tömbökbe öntve egyszerűen csak ballasztnak használták a hajófenekekben, ha manapság találunk egy ezüsttel megrakott spanyol gálya maradványait, bízvást állíthatjuk, hogy a benne talált „értéktelen ballaszt” értéke sokszorosa az ezüstrakománynak. (Mivel ma a platina azonos tömege durván százötven-kétszázszorosát éri az azonos súlyú ezüstnek.) Mivel ma a platina már jól eladható, akkoriban meg nem volt rá kereslet. Eladni. Ez a lényeg. Ahogy Kína elad.
A recski rézbánya csillései 1954-ben. Furcsa módon erre a munkakörre sem követel senki női kvótát. Forrás: Geóda, 2018/3
Kína Huang-Ti óta, ötezer éve nagyhatalom. Miért van sok kínai? Mert nincs emberfeleslege. Mióta ember nagy tömegben él a bolygón, akár a patkány, alapvetően gabonát eszik, a húsfogyasztás csak nassolásnak tekinthető. Én magam is vegetáriánus vagyok, azaz csakis növényevő állatokat eszek (eltekintve a süllőtől és a harcsától). Az európai búzát termeszt, mert itt az él meg jól, az afrikai kölest, az amerikai kukoricát. (Kenyeret ugyan nem lehet csinálni minden gabonából, de sört igen!) Ezekből – mármint búzából, kölesből, kukoricából – egy ember már kézi eszközökkel és faekével is több hektárt meg tud művelni.
Ázsia a teraszos rizsművelésre állt rá. Ez viszont, szemben a búzával, kölessel, tengerivel, rengeteg munkáskezet igényel: sokkal többet, mint a szárazföldi gabonák. Lényegében: akármennyit. Míg a többi kontinens túlnépesedett, időnként háborúkkal kellett létszámot csökkenteni, addig Kínában ötezer éve nincs háborús kényszer. (L’ Pour L’art háborúznak.) Ezért vannak sokan. A kínai a nemkínait barbárnak tartja. Ők a középső Birodalom, van a menny és a pokol. Ja, meg vannak a barbárok, de az lényegtelen. A kínai féltve őrizte technológiai titkait: a porcelánt, a selymet, az értékes fűszereket. A puskapor ugyan hamar közkinccsé vált, azért ilyen világboldogító erőt mégse’ lehet monopolizálni, de Kína évezredeken át megélt abból, hogy olyanjai voltak, ami másnak nincs, és ezeket a holmikat eladhatta. Aztán, mikor ezek a titkok a XVIII. századtól nem voltak titkok többé, mert Böttger Meisenben felfedezte a porcelángyártást – habár ő is aranyat akart csinálni, de valószínűleg jobban járt így -, a selyemhernyópetéket kicsempészték, a fűszereket Amerika olcsón adta, Kína hirtelen egy züllött kormányzatú, kaotikus belső viszonyú félgyarmat szerepében találta magát, aki nem való másnak, csak az indiai ópium felvevőpiacának. Most, hogy Kína visszatér a világ élére, nincs csoda: épp ellenkezőleg: a világ rendje áll helyre kétszáz év anomália után, ennyi történik, nem több.
Kína ma is dirigál, mert van lítiuma, Európának meg nincsen, márpedig, nagyon úgy néz ki, hogy a XXI. század sztár-nyersanyaga a lítium. Ezért is van ám félnivalója egyes Dél-Amerikai államoknak, ahol annak idején sok salétromot hordtak el, ma a sivatag homokjának semmirevaló sójában annál drágább holmit lehet észrevenni: lítiumsókat. Ehj, egyből megérkezik a demokráciadeficit, ha valakinek túl sok vagyona van, és bennszülött, ehj, nem kell az neki…biztosra vehetjük, hogy Bolívia és Chile 2019 őszi belső válságának és tömegmegmozdulásainak az ég adta egy világon semmi köze sincs az országok jelentős chilei salétrom, azaz lítiumsó-készletéhez, még véletlenül sem történt senki részéről semmiféle titkosszolgálati beavatkozás….ugyebár….
Az, hogy mely nyersanyag mennyit ér, láthatóan ha nem is pillanatok, de némi gazdasági trend hatására pár év vagy évtized alatt elképesztő mértékben tud fordulni. A példákat napestig lehetne sorolni, mint például hogyan omlott össze Brazília kaucsuk-impériuma, Manaus 1900 körül példájában a maga korában Dubait idéző gazdagsága, mikor Holland-Indiában elkezdték tömegesen termelni ültetvényeken a kaucsukot, vagy miképpen lett semmivé a zafír-, és rubinbányák jövedelme, mikor elérhetővé vált az olcsó szintetikus rubin, és lett az exkluzív drágakőből közönséges nyersanyag, egy alkatrészdarabka a lézerben. Az, hogy 1979-ben a recski rézbányából kitolták az utolsó csillét (bár a Középső-György táróban ma is van pár…) 40 éve logikus és gazdaságilag indokolt döntés volt: a mélyművelésű rézkitermelés, amely ráadásul nagy tömegében nem is kalkopiritből (réz-vas-szulfdid) vagy kupritból (réz-oxid) áll, hanem ronda fekete enargitból (réz-arzén-szulfid) amely mérgező és nehezen feldolgozható, az akkori nyersanyagárak mellett a Mátrában veszteséges volt. Ma már ez nincs így. A réz ára többszörösére emelkedett, a Lahóca érce e mellett ezüstöt, aranyat bőven tartalmaz, de ami igazán kellő belőle: a szelén. Ami 40 éve szemét volt, ma az elektronikai ipar kulcsnyersanyaga, ami akkor sz.rt se ért, ma keresett nyersanyaggá vált. A recski érckitermelés újraindítása gazdasági, mérnök-közgazdasági szemmel nézve elkerülhetetlen.
Hogy mit hoz a jövő? Sose tudhatjuk. Erre a helyes válasz nem is az, hogy ezen bazírozunk, hanem az innováció, a kutatás, és a felelős környezetgazdálkodás, és az, ami ezekből következik: a gyors, határozott reagálókészség és az előre gondolkodás. Plasztikusan szólva, ahogy az egyszeri kiképző őrmester mondta, nem tudhatjuk, hol és milyen harcban fogunk részt venni, de egy biztos: minél edzettebbnek, erősebbnek kell lenni, és minél jobban lőni. A többi változhat, de ez, ha megvan, ez biztosan nem árt….
Követéssel nem lehet előzni. Követéssel csak lemaradni lehet. Előzni az fog, akinek gyorsabb a kocsija, vagy aki tud egy jobb utat. Ebben benne van az eltévedés is – ezért kellenek a kiművelt emberfők és a felelős államférfiak, hogy az agyukra, ne dzsipíeszre hallgassanak. De vajon mit mond ma a dzsípíesz, és mit mond a józan ész, merre menjen, aki a jövő technológiáját keresi?
Folytatása következik…
Hát én is várom már a fúziós erőművek beindulását, ezzel a szinte korlátlan áramtermelés elindulását, a hidrogéntermelést ezzel az árammal és hidrogén hajtású járművek elterjedését. És akkor a kőolaj/földgáz termelésre alapozott “arab toronyvárosok” végre visszasüllyedhetnek a jelentéktelenségbe. Erőltetik ezt az akkumulátoros autózás ügyet, de a jövő ez lesz: http://www.autoszektor.hu/hu/content/2-millio-kilometer-felett-mirai-hidrogen-flottaja-nemetorszagban
Akkor várj még egy kicsit. Az olaj jelentőségének csökkenésétől hidd el ők félnek a legjobban. Szerintem-semmivel nem tudom igazolni- van ott jópár elfeledett találmány amivel majd előjönnek.
https://www.iter.org/ Határtalan energia…. Fel fog ez gyorsulni, mármint a fúziós energiatermelés alkalmazása. Az araboknál elfeledett találmány? Nincs ott semmi. Annak a világnak az abszurditását ez jelképezi a legjobban: https://sielok.hu/siterep/dubai/ Ha van annyi eszük – és technikai képességük – az araboknak, akkor esetleg építhetnek a sivatagban majd naperőműveket, hogy hidrogén üzemanyagot termeljenek a németeknek: https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/merkel-hidrogen-megujulo-energia-klimavedelem.699456.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link De érzésre azt mondanám, hogy a a hidrogén üzemanyagot előállító naperőműveknek inkább a világóceánokon kell úszniuk és a meteorológiai előrejelzések alapján mindig a napsütéses területekre úszniuk. A világóceánok pedig mindenkié, nem nagyon lesz szükség az arabok tengerparti sivatagjaira hidrogén termelés végett.
Az ITER egyre inkább egy gigantikus csődtömegnek tűnik számomra. Évtizedek óta nyeli a pénzt azért, hogy ha megépül valaha is, akkor 20 éven keresztül csak kísérletezgessenek benne, mert meghatározó energiatermelésre valójában alkalmatlan lesz; arra majd a valamikor a távoli jövően megépülő DEMO-t szánják… Ami még mindig csak “demo”, ugye…
Eközben az ITER gigantomán konstrukciójával szemben a Lockheed Martin a “Compact Fusion” projekttel azt ígéri, hogy pár éven belül egy kamion méretű hordozható erőművel egy egész várost képesek lesznek elektromos árammal ellátni.
https://www.lockheedmartin.com/en-us/products/compact-fusion.html
Persze, kérdés, hogy ebből mennyi a valóság… Lehet, hogy csak kellenek a túlzó reklámok a Lokheed-nek a minél nagyobb haditechnikai megrendelések eléréséhez, vagy a CIA előírta, hogy ezzel kell riogatni az egész világot. :) Egy ilyen technikai ugrás mindenféle tematikus térképeket (és határokat?) vastagon átrajzolna, az egyszer biztos…
A hidrogén cellás kontra akkumulátosros autóról: nekem nem tűnik okos dolognak, hogy az árammal előbb hidrogént csináljunk, minek újfajta “benzinkutakat”, ellátóhálózatot kell építeni, csak azért, hogy az autóban aztán megint áram legyen a hidrogénből. Vezetéken továbbítani illetve akkumulátor-telepeken tárolni az elektromos energiát logikusabbnak és sokkal kifizetődőbbnek tűnik számomra.
Hát fűtésre/hűtésre/világításra továbbra is nagy eséllyel fúziós erőművek termelte, dróton érkező áramot fogunk használni a jövőben. A közlekedés azonban valószínűleg nem a most erőltetett akkumulátoros sztori lesz, hanem valószínűleg az óceánokon/napos területeken elhelyezett napelem erőművek termelte hidrogén meghajtás. A németek helyében én sem szeretnék mindenféle zavaros (Kongó, stb.) vagy hataloméhes (Kína) ország nyersanyag kincseire szorulni, ami ahhoz a rengeteg akkumulátorhoz kellene. A kőolajjal megjártuk, az egész Közel-Kelet egy jelentéktelen hely lenne, ha a járműveinket nem benzin/gázolaj hajtaná. És a Közel-Kelet is tele van zavaros meg hatalom éhes országokkal, ami csak a gondokat okozza. Nem lenne szabad még egyszer ebbe a hibába esni. Műanyag gyártáshoz elég kőolaj van Európában is.
A fúzióhoz több millió fok hő kell a kémia már csak ilyen a hideg fúzió még odébb van. A korlátlan energia utópia ha nem a kelet akkor ahogy Alter írta ázrajzolt határok, más hatalnak kezében lesz. Amit fentebb írtam fenntartom, Tesla, Egely György munkássága valahogy eltűnt , majd előkerül. A hidrogénghajtás veszéyes és drága a hidrogén nagyon diffúz, tárolni, szállítani nehéz.
https://www.google.com/amp/s/index.hu/tudomany/olah0611/amp
Oláh György ezért is kapott Nobel-díjat es is eltűnt érdekes.
“nem a most erőltetett akkumulátoros sztori lesz”
Nem látom erőltetettnek a dolgot. Egyetlen forradalmi eltökéltséggel rendelkező autógyártó (Tesla) elég volt hozzá, hogy teljességgel számításba vehető töltőhálózat jöjjön létre az USA-ban és Európában egyaránt. Ehhez képest a hidrogénhajtáshoz szükséges infrastruktúra egyszerűen nem létezik. Inkább ennek a létrehozása lenne erőltetett, de még csak nem is erőltette eddig senki sem komolyan.
Még ha technikai nehézségeket, veszélyeket számításba sem vesszük, akkor is lassan okafogyott lesz ezen gondolkodni, mert a technikai problémák hiányában az akkumulátoros elektromos autózás elképesztő dinamikával terjed:
https://villanyautosok.hu/elektromos-toltoallomasok-magyarorszagon/
Amúgy arról van valamilyen végiggondolt terv, “hatástanulmány”, hogy mi történne a helyi vízbázisokkal, ha hatalmas mennyiségű vizet szivattyúznánk, bontanánk le, pumpálnánk az autókba és szórnánk szanaszét?
“‘A németek helyében én sem szeretnék”
Gondolom a német autógyártás válsága mögött az is áll, hogy lemaradtak az e-autózás globális versenyében.
És akkor itt kerül képbe nem is az akarás, hanem a nyersanyaghiány, nyersanyagéhség:
https://g7.hu/tech/20181018/allami-gigagyarral-porgetnek-fel-a-nemetek-az-elektromos-autogyartast/
Pár gondolat : a 3 tenger tévhit. A feminizmus hogy jön ide? Többször van cikkben. A chilei salétromot nekem mind vegyipari középsuliban mind vegyipari egyetemen nátrium nitrátnak tanították. Ez mikor lett lítium?
Köszönöm.
“az egykori kikötő öt kilométerre van a mai parttól. (Ugye, nem gond egy kis klímaváltozás?)”
Nekem aztán nem, Magyarországnak nincs kikötője, lenyúlták azt is, hát öntse el a víz. Amúgy is kit érdekel a tengerimádat.
…
Megjegyzései véleményem szerint is helyesek, relevánsak, csak annyit fűznék hozzá, hogy terjedelmi okokból ezek részletesebb kifejtésére nem vállalkozhattam. Így is nagyon hosszú a cikksorozat, kíméletlenül szelektálni kényszerültem.
Egy hozzáfűznivalóm azonban így is kell hogy legyen: szerintem ön abban viszont téved, hogy mi a “kapitalizmus” és “szocializmus” jellemzője. Feltételezem, mindketten egyetértünk, hogy ókori viszonylatban csak sarkítva feleltethetünk meg valamit XX. századi társadalmi berendezkedésnek. Ön szerint a kapitalizmusban mindenben a közvetlen nyers szabadpiaci logika érvényesül? Szerintem nem. Totális szabadpiac sosem volt, sosem lesz. A kapitalizmusban nincs segélyezés? Már hogyne volna! Akkor is volt, most is van, mivel a segélyezendőnek is van valamije, amit eladhat – adott esetben szavazata, vagy egyszerűen közvéleménye, vagy pusztán veszélyessége – azaz “be kell fogni a pofájukat”. Egy kapitalista – ma sem – nem kapar ezer körömmel a buta, közpénzen tartott plebs léte ellen. A kapitalistának édesmindegy, csak a pénzénél legyen, és a rendszer működtetésének előfeltétele vagy jó-rossz, de szükséges kisegítő csatornája egy ingyenélő tömeg eltartása – akkor azt igényelni is fogja.
…
“Nincs világvége, de igény van rá”
https://aristo.pestisracok.hu/meleg-lesz/
“Most, hogy Kína visszatér a világ élére, nincs csoda:….” Azért mikor ezt írtad, még gondolom nem volt ismeretes előtted ez a koronavírus-járványnak álcázott kínai államcsőd. Ezek most nagyjából leállították az országukat. Kb. így néz ki ugyanis egy államcsőd, mint ami most Kínában van. Mert csak egy picivel elegánsabb azt mondani, hogy maradj szépen otthon (mert így nem is mész a benzinkútra üzemanyagért), mint őrjöngve állni sorban egy államcsődnél a sorstársaiddal üzemanyagra várva egy benzinkútnál. Kína elég nagy, ezért csak az ország egy részét “zárta be” és csak ott szimulál el egy járványt, várva hogy történik valami. Hogy valaki esetleg megmenti őket. A kínaiak a bizniszt soha nem hagyták megállni semmiféle okból, sem a légszennyezettség miatti halálozás, sem más nem érdekelte őket. Most sem érdekelné őket a szokásosnál néhány ezerrel több hulla egy kicsit erősebb influenza szerű járványnál. Ez a kínai “áljárvány” egy nagyon komoly gazdasági válság első tünete. Ez a probléma nem egészségügyi jellegű. https://pestisracok.hu/a-koronavirus-hatasara-zuhanorepulesben-kina-olajkereslete-a-renault-pedig-tovabbra-sem-gyart-vuhani-gyaraban/
Nem logikusabb inkább arra gondolni, hogy valaki szándékosan szabadított rájuk egy vírust a várható gazdasági csapásra is tekintettel? Mert bennem inkább ez ötlött fel. – Nagyon nem hiányozhatott nekik ez.
De,logikusabb és az is az , hogy úgy tűnik a közeli Thaiföldnek sikerült megtalálni a gyógymódot. Hisz nekik elemi érdekük , mivel szinte kizárólag turizmusból élnek. Az anyagi érdekek csodákra képesek.
https://168ora.hu/kulfold/koronavirus-ellenszer-thaifold-kina-beteg-gyogyszer-influenza-hiv-virus-181266
Hát ez az tomgal, ez egy speciálisabb influenza, amit Thaiföldön ezek szerint gyógyítani is képesek azért. Mindenesetre a kínaiak nyugodtan mehetnek Thaiföldre, a thai kormány nem fél a kínai turistáktól és szeretné a pénzüket is. Csak a kínai állam félti a saját állampolgáraitól Thaiföldet és ki sem engedi őket az országból. Miért jut eszembe az, hogy Kína a bankrendszerén keresztül nem tudja ellátni valutával a Thaiföldre készülő állampolgárait? Miért is képzelgek én a kínai államcsődről? Miért gondolom azt, hogy Kína (állam, vállalatok, turisták) képtelen lenne mindent kifizetni valutában, ha a következő hónapokban minden az eddigiek szerint menne? Ha 31-én elfogy a pénzem és csak 10-én kapok fizetést, akkor én is csődben lennék. Kivéve ha abban a hónapban lemondok valamiről pl. lekapcsolom a fűtést. Kínában most “lekapcsolták a fűtést” ezzel a remek áljárvánnyal.
Várjuk ki a végét, most ,hogy bedobta “ingyér” Thaiföld a közösbe a gyógymódot ( hisz hosszú távon ez a biznisz neki), sok minfen kiderül
Thaiföld csak annyit “mond”, hogy nyugodtan jöhetnek a kínai turisták, ők nem félnek tőlük, hozzák csak a pénzüket. Még a lázasak is mehetnek akár Thaiföldre, mert meg is tudják őket gyógyítani. Csak Kína nem hiszi, hogy a thaiföldiek elbírnak a kínai betegekkel. Kína önmagától óvja a világot. Leginkább attól, hogy a kínai turisták bankjai nem tudnak majd fizetni a turisztikai szolgáltatóknak, mert a kínai államnak/vállalatoknak kell a valuta, turistáknak már nem jut.
De miért mondod, hogy “áljárvány”? Hiszen a járvány tény, és más állampolgárok is megfertőződtek Kínában. Kínának a legnagyobb gondja az, hogy túlhiszterizált a járvány és emiatt állnak a kiszállításaik, blokkolva van a nemzetközi kereskedelmük, a valuta bevételük. Ha létezne valaki, aki ezt elő akarta volna idézni, akkor az arra számítana, hogy ez aztán spirálba rántja a behozatalukat is és egyre mélyülő válságot indít el. – Nem?
Kinai pénzemberek nagyon jelentős összegeket ajánlottak fel vakcinafejlesztésre. Európában azt mondják, hogy egy év is lehet az oltóanyag kifejlesztése. Szerintem meg Kína pont nem az a hely, ahol túl sokáig vacakolnának a teszteléssel, ha valamilyen vakcina jónak látszik, akkor nagy tempóban oltani fognak vele, hogy megállítsák a vírus terjedését, mert ez az állapot jelentős gazdasági károkat okoz.
https://index.hu/kulfold/2020/02/03/kinai_koronavirus_aldozatok_jarvany/ Mert 362 halott abban a 11 milliós városban (Vuhan) és környékén olyan kevés, ráadásul januárban és idősebbek között, hogy Magyarországon egy speciálisabb influenza törzs által okozott ilyen mértékű halálozásnövekedést elintézték volna a “Szokásos influenza járvány miatt magasabb januári halálozás” indokolással. Nálunk is volt már plusz 5.000 halott influenza miatt januárban. És érdekelt különösebben valakit? https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/otezer_magyart_vitt_el_az_influenza_januarban_megsem_nepszeru_az_oltas.632435.html
Itt egy remek összefoglaló a valós helyzetről . A tényleges megbetegedések száma Kínában elérheti a 75 ezret! Itt nem az ad aggodalomra okot, hogy mennyien haltak meg eddig, mert az elenyésző ( nyilván nekik és családjuknak nem ), hanem az, hogy míg egy normál infuenza esetében a többség otthoni körülmények között felgyógyul, itt speciális ellátásra szorulnak a betegek. Az az 5000 magyarországi influenzás , ha orvoshoz fordul, ha időben kórházba kerül, nem alakulnak ki szövődmények , csak párszáz lenne.
https://infostart.hu/tudomany/2020/02/03/rohamleptekben-keresik-a-gyogyirt-a-koronavirus-fertozesre
A koronavírus is főleg az idősebbek és krónikus betegek közül szedi az áldozatait , mint a ” normál” influenza, itt az a rohadt nagy veszély, hogy ha tényleg világjárvány alakulna ki, egyszerűen nem jut ellátás mindenkinek. Nincs elég kórházi férőhely, orvos, nővér, gyógyszer, műszer, stb. Tehát nem magába a betegségbe halnának bele a legtöbben, hanem a kezelés, gyógyítás hiányába, mert ebben viszont van különbség a hagyományos és új mutálódó vírusok között. Ezért is nagy a jelentősége a thaiföldi gyógymódnak, akik nem vakcinát, hanem hatásos gyógyszert találtak.
Én nem látom, hogy Kínának bármilyen érdeke lenne ebben az egészben , semmit nem nyer vele. A turizmusa a zéróra csökkent. Vállalatok állnak le, stb.
Miből gondolod , hogy nincs elég valuta? Kínának van az egyik legnagyobb 3 ezer milliárd dolláros tartaléka.
https://www.origo.hu/gazdasag/20190828-kina-juan-jegybank-deviza-dollar-arfolyam.html
Ráadásul a kínai yuant váltják a legtöbb helyen, pl Thaiföldön is, nincs szükségük dollárra, euróra.
És még az is előfordulhat ( mert erre is van esély), hogy mindenféle összeesküvés elméletet megcáfolva, valóban spontán mutálódó , állatról emberre terjedő vírusról van szó és az egészért nem más felelős, mint egy denevér. ( vagy akármi)
“Az elmúlt 13 évben két kiemelkedően erős influenzajárvány betegítette a lakosságot Európában, így Magyarországon is. A 2014/15-ös szezonban 503 ezer, a 2016/17-es szezonban 481 ezer influenzás beteg fordult orvoshoz. ” https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/otezer_magyart_vitt_el_az_influenza_januarban_megsem_nepszeru_az_oltas.632435.html Nevetségesek a kínai számok (75.000 beteg és eddig 400 halott) egy akkora országban. Nálunk egy jelentős influenza járvány 1-1,5 hónap alatt kb. 500.000 beteget és 6.000 halottat jelent egy 10 millió alatti népesség mellett. És különösebben nem történik semmi Magyarországon sem, amikor 500.000 beteg mellett van 6.000 halott is 1-1,5 hónap alatt. Városokat lezárni…… Meg üzemeket…. Ugyan már, nem egészségügyi kérdés ez. De itt lezárom a vitát, mert a tények téged különösebben nem érdekelnek. Az egészségügyi tényadatok a kínai intézkedéseket nem indokolják, különös tekintettel az eddigi, az emberéletet mindenképpen a biznisz mögé soroló kínai mentalitást ismerve. Ami most Kínában történik, az az államcsőd, a világ pedig igyekszik nem észrevenni, hogy “meztelen a király”. Túl sokáig persze a mesében sem lehetett eljátszani a hülyét, előbb-utóbb konstatálni kell, hogy Kínában államcsőd van.
Sejtettem…
Hát Reszet Elek, szerintem is a Denevérember oldhatja már csak meg a kínai problémákat….. Vagy ő okozhatta? Végül is szinte mindegy, hogy okoljuk őt a problémákért vagy a megoldást várjuk tőle. Kb. ugyanannyira hatékony mind a kettő. Kína problémája akár egészségügyi jellegű inkább, akár gazdasági jellegű, amit csinálnak most abban az országban, az kb. annyira hatékony, mint ha a Denevérember lenne ott felkérve a problémák megoldására. Nevezném inkább Kína magatartását egyfajta segélykiáltásnak, annyira értelmetlen, amit művelnek. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200204/sinko-otto-a-koronavirus-miatt-ellatasi-zavarok-lehetnek-a-magyar-gazdasagban-is-414543 Az elvárásokat azért már nálunk is megfogalmazták Kína felé a csatolt cikkben: “A mostani helyzet már azzal fenyeget, hogy szakadások lesznek az ellátási láncban, amelynek a hatása néhány héten belül Magyarországra is megérkezhet. A kínai kormány hamarosan választás elé áll: vagy a GDP-növekedést helyezi előtérbe (és dolgozni küldi az embereket) vagy a vírus megfékezését (és újabb korlátozó intézkedéseket vezet be). ” Ennek pár héten belül el kell dőlnie.
Ha az USA-ban kitörne egy nagy influenzajárvány, akkor is inkább államcsődre spekulálnál?
(Úgy tűnik, van egy lapvetően erősen negatív érzelmi viszonyod Kína felé. De nem biztos, hogy ezt most érdemes kibontani.)
Ha valóban Magyarországon egy kutyaközönséges influenzába is sokkal többen halnak bele, az nem biztos, hogy azt jelenti, hogy kitaláció az egész járvány. Lehet, hogy inkább mélyen magunkba kellene néznünk:
Megeshet, hogy a magyar egészségügy olyan siralmas és nyomorúságos állapotban van, hogy még Kína is fényévekkel előzött be minket. Sőt, lehet, hogy nem csak az egészségügyünk sokkal rosszabb, hanem az a szemlélet is, amellyel az “emberi erőforrások”-hoz viszonyulunk. Sőt az a morál(!), amellyel, az embert, mint embert nem tiszteljük és nem tekintjük humanista értelemben sem értéknek. Na ebben lemaradni még Kína mögött is, az az igazán szégyenteljes, gyászos valami.
Elképesztő például, hogy a huszonegyedik században Magyaroszágon minden télen hozzávetőleg 300 ember fagy meg. És akkor az általad hozott adatok szerint nálunk egy szokásos influenza is jobban letarolja az embereket, mint Kínában egy komplikáltabb változat. Ezek 400 halott miatt halálra aggódják magukat és tíz nap alatt felhúznak egy gigantikus járványkórházat, nálunk meg ezrével tarol az influenza és senki a vállát meg sem rándítja.
Jó reggelt! Így élünk (halunk) mi! Szóval úgy tűnik, jó nagy mocskot kell a saját portánkon elsöprögetni, ha már Kínában is nagyobb érték az emberélet… Nálunk meg még számító gazdasági érdekből sem…
Hát legyen igazad Alter Ego: Kínában megvilágosodtak és az emberi élet és egészség már fontosabb ott, mint Európában. Amit mi itt Európában elintézünk komolyabb influenzajárványok esetén is egy általános kórházlátogatási tilalom elrendelésével, ott teljes városok, régiók és üzemek lezárásával vélik csak megoldhatónak kb. ugyanazt a problémát. Itt mi Európában elbagatellizáljuk a dolgokat, bezzeg a kínaiak……. Azt hiszem komolyan elgondolkodom majd a Kínába való kivándorláson, mert úgy tűnik, hogy Európa már nem tiszteli az emberi életet és egészséget, Kína mögé kerültünk ezen a téren fényévekkel. Csak nyissanak ki egyszer már azok a kínai repülőterek….. Nem, valóban nem sokra tartom a jelenlegi kínai útját a civilizációnk fejlődésének. És ez a kínai zsákutca mostanra vált teljesen nyilvánvalóvá ezzel a teljesen nyilvánvaló összeomlással.
:)
Én egyébként nem “Európáról” beszéltem, hanem Magyarországról. Szerintem az, hogy “Európa” nem vesz minket emberszámba, az nem is egy megvitatandó valami, hanem egy súlyos tény. Ami itt van, annak semmi köze “Európához”. Én arról beszélek, hogy mi Magyarok nem vesszük magunkat emberszámba.
Egyébként figyelted, hogy milyen gazdasági háborút folytatott Trump Kína ellen az elmúlt évben? Nem csak a rettegett digitális kiszolgáltatottság miatt, hanem például a valutaárfolyamok manipulációja miatt is?
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20181206/letartoztattak-a-huawei-alapitojanak-lanyat-2-306927
https://modernmagyarorszag.blog.hu/2017/03/08/manipulalja-e_valutaja_arfolyamat_kina
Már ebből is kikövetkeztethető, hogy Kína egy olyan dinamikusan fejlődő gazdasági, pénzügyi, tudományos, katonai hatalommá nőtte ki magát, amely komolyan fenyegeti az USA szuperhatalmi státuszát. Még, hogy “államcsőd”. Az legfeljebb szerintem az USA vágyálma, mert szerintem ők már kikalkulálták a pénzügyi MI szoftvereik előtt ücsörögve, hogy ha ez így megy tovább, akkor ők bizony nagy bajban lesznek…
“- Elnök úr, idézzünk elő világgazdasági válságot vagy keltsünk járvány- pánikot? Vagy együtt a kettőt?”
Valamiért nem érzek teljesen elvetemült és elrugaszkodott sci-finek egy ilyen fiktív beszélgetést sem… és akkor meg “ezt az útját se kellene sokra tartanunk a civilizációnk fejlődésének”.
Hát Alter Ego….. Miután Kínában szinte mindent hamisítanak és szinte mindenről hazudnak, ezért szerintem sem az ottani gazdasági helyzettel sem az egészségügyi helyzettel nincs tisztában senki. A saját kormányuk sem. Az okokat most nem keresem, csak rögzítem ezeket a tényeket. Mi itt csak találgatni tudjuk, hogy amit most látunk Kínában, az pontosan mi is lehet? De a kínai észjárást azért ismerve: valószínű, hogy szokásuk szerint megint csak hazudnak ezzel az egész járvány témával kapcsolatban. A valóság azért pár hónapon belül meg csak ki fog majd derülni.
Az igazmondó nagyhatalom olyan, mint a zöld ló… – Hogy ez Kínára is igaz, azzal szerintem nem mondtunk el túl sokat. :)
Én arra fogadnék, hogy nem fog kiderülni semmi sem… :)
Kína és az államcsőd…te tényleg elhiszed amit írsz? Itt már azt írod senki nincs tisztában az ottani gazdasági és egészségügyi helyzettel, két kommenttel fentebb még kijelentetted ,hogy bizony Kínában államcsőd van. Hogy is van ez ?
“Megeshet, hogy a magyar egészségügy olyan siralmas és nyomorúságos állapotban van, hogy még Kína is fényévekkel előzött be minket. Sőt, lehet, hogy nem csak az egészségügyünk sokkal rosszabb, hanem az a szemlélet is, amellyel az “emberi erőforrások”-hoz viszonyulunk. “
USA becslés a 2019-20-as influenza járványra (CDC):
19-26 millió megbetegedés
8,6-12 millió orvosi ellátás
180-310 ezer kórházi kezelés
10-25 ezer halott
Nyilván az USA is Kína mögött kullog
https://www.cdc.gov/flu/about/burden/preliminary-in-season-estimates.htm
Mikor jöttek a hírek, hogy járvány van és már 200 a halottak száma… belegondoltam, mennyien is éldegélnek arrafelé és elkezdtem röhögni. Szerintem évente többen halnak meg Kínában attól, hogy a fejükre esik egy zongora…
Úgy tűnik ” picit” több a valódi halálos áldozatok száma. Ami mondjuk Kína esetében nem meglepő. Nyilván ez sem biztos, de lazán el tudom képzelni, hogy tényleg ez a valós szám…
24589 vs 304
https://www.taiwannews.com.tw/en/news/3871594
Taiwan meg vagy betart, vagy direkt tényleg valós adatokat közöl
Ha kívűlről kapták -nak ellentmond amit lenntebb írsz, hogy nincs vagy nem tudunk olyan biológiai fegyverről ami spec egy országban tarol és nem üt vissza.
Ha kívülről kapták, akkor aki küldte felkészült arra is , ha visszaütne és hirtelen lenne gyógyszer, vakcina ( lehet Thaiföld volt :) )
Egy biztos, Kína nem csinálta magának. Vagy a természet adta, vagy USA. Ezek a legesélyesebbek.
Szándékosan nem csinálta magának, de kikerülhetett gondatlanság miatt. Vuhanban van Kína egyetlen BSL-4 szintű laborja. Érdekes véletlen. Persze az is lehet, hogy ezért ott engedte szabadon a vírust az USA (vagy egy “emberbarát” milliárdos stb.), így van fedősztori (főleg ha a kutatók nagyon gyanakodnának, hogy nem természet adta, hanem minden jel szerint laborban készítették – hiába nem folyat egy állam sem hivatalosan támadó biofegyver-kutatásokat, a “védekező” kutatások során is többek között felturbózott vírusokat állítanak elő, elvileg azért, hogy az ellenük való védekezés módját tanulmányozzák, ha megjelennének ilyenek “természet adta” módon).
Vakcina még lehet “hirtelen”, Kínán kívül még jelentéktelen az esetek száma. Valamelyik amcsi cég egyenesen azt nyilatkozta, hogy most hogy megkapták a vírus genetikai kódját, órákon belül előjönnek az első vakcinával (persze aligha fog működni, meg tesztelni is kell). Vagy ennyire jók, vagy… de hagyjuk az összeesküvés-elméleteket. Viszont az tény, hogy már évek óta erősen kutatják a denevérekben előforduló vírusokat az amerikai kormány pénzén. Persze megvan az oka, a denevér valóságos vírustenyészet az alacsony testhőmérséklete miatt, viszont “megtanult” együtt élni ezekkel, nem ölik meg.
Azért a SARS-nál is voltak komoly intézkedések, csak az nem terjedt ilyen könnyen, ezért nem kellett ilyen blokád. Ha ez blöff lenne, és ez is csak egyszerű influenza lenne, már lehívták volna a blöfföt mások. Egyébként is abszurd elképzelés, hogy Kína azzal akarna elleplezni egy államcsódöt, hogy összeomlasztja magát… Ha valamit lepleznek, akkor azt, hogy rosszabb a helyzet annál, mint bevallják. Valószínűleg sok beteg el sem jut a kórházig, vagy meggyógyul, vagy meghal, a halálozási arány pedig majdnem akkora, mint a felgyógyultak aránya, a többiről még nem tudni, meghal-e vagy meggyógyul, csak hogy elkapta.
Kína “bebukását” a vágyakozó nyugati elemzők már 15 éve menetrendszerűen megjósolták a legközelebbi jövőre, sosem jött be. Lehet, most úgy döntöttek, ideje elősegíteni.
Nem szimpatizálok a kínai rendszerrel, főleg nem a micimackó-féle mao-nosztalgiával, de bármi lehet emögött, az is hogy az USA elérkezettnek látta az időt a bedöntésükre. Voltak már ennek jelei, a “spontán kitört” hongkongi lázongás, előtte Trump fenyegetőzései. Kína elkezdett kihívást jelenteni az USA egyeduralmi pozíciójára (az oroszok, akiket a fő gonosznak állít be a nyugati propaganda, nem jelentenek semmiféle veszélyt, gyengék és elmaradottak), elkezdett hadihajókat gyártani gyors ütemben más fegyverkezési programok mellett stb.
Vessük el a legcsúnyább összeesküvés-elméleteket. És nézzük a többit. Az ismertté vált, közölt morbiditási és mortalitási ráta egyaránt alacsony, de a globális pánikkeltés mégis turbó üzemmódban pörög. Ha másban meredek dolog is bármit mondani, de ebben a tekintetben nem túl nagy merészség valamilyen szándékoltságot és idegenkezűséget sejteni.
Nem tűnik alacsonynak, hogy csak mostanában lett valamivel több a felgyógyultak száma, mint a belehaltaké a hivatalos számok szerint. A semmitől azért nem sz.rtak volna be ennyire a kínai hatóságok.
A pánikkeltés nekem is mesterségesnek tűnik, de Kína sem mondja el véleményem szetint a “tutit” . Itt egy jó tényszerű összehasonlítás SARS-szal ( legalábbis azt is tartalmazza)
https://hvg.hu/itthon/20200204_influenza_koronavirus_jarvany_egeszsegugy_higienia_kisokos
Ha ezt ők találták volna ki álcázni az államcsődöt, akkor miért próbálták eltussolni? – és már tavaly ismerték, és sikerült is erővel titokban tartani:
https://index.hu/techtud/2020/02/02/new_york_times_egy_honapon_at_titkoltak_a_koronavirust/#
Kár ezért a cikkért.
A téma nagyon aktuális, és a szerző sok érdekes tényre ill. történelmi-gazdasági összefüggésre hívja fel a figyelmet. A színvonalat azonban nagyon lerontják a “vallási-etnikai csoportra” vonatkozó sanda utalások. Több okból is:
1) A lényeget nem érinti az egyes politikai szereplők vallási-etnikai hovatartozása. Teljességgel mindegy például, hogy Fortunatus Imre üknagyanyja kazár volt-e vagy besenyő.
2) A lóláb erősen kilóg a szintén teljesen fölösleges megjegyzésből, miszerint a föníciaiak “sémik lévén, semennyit se szégyelltek”. Ebből gyanítom, hogy a szerző nem kedveli pl. az arabokat (az is sémi nép ugyebár).
3) A szerzőnek szíve joga, hogy bizonyos “vallási-etnikai csoportokat” gyűlöljön. Ez magánügy. De ha már nem bírja ezen gyűlöletét magában tartani, akkor viszont legyen benne annyi kurázsi, hogy egyenesen, őszintén és bátran kimondja, “én utálom X népet/vallást/csoportot”. Ez már csak azért is kívánatos lenne, mert többször is utal arra például, hogy a Római Birodalom bukását az erkölcsi züllés és hitványság jelentős mértékben elősegítette. Mármost: jellemes, karakteres ember őszintén vállalja a meggyőződését. S ha nem teszi, akkor vonatkozik rá a híres példázat, miszerint “más szemében a szálkát, magáéban a gerendát…”.
Amely példázatot egyébiránt egy másik sémi népből származó ember tanította hajdanán néhány szegény, szintén sémita halásznak. Ld. Mt 7:3.
Hamár zsidózunk:
Nagyon szép, nagyon jó, meg nagyon megható, csak épp a gojok nem tartoznak bele a felebaráti körbe, de amúgy szuper:
https://lekvaresjam.blog.hu/2020/02/04/felebarati_szeretet_mint_a_zsido_hit_alapja
Ne tegyük, ha kérhetném. Van arra más internetes fórum.
Pontosabban az emberek körébe nem tartoznak bele, mert azonos értelemben használja az ember és a zsidó szót.
Szóval ha a lényegbe (mivel az igaz és ezt szinte mindenki tudja már) nem tud belekötni a jereváni rádió helyszíni jelentője akkor bele kell kötni a személybe. Ja és az milyen volt aki meggyilkoltatta a csecsemőket?Az én ismereteim hiányosak ezért kérdezem.Remélem nem zsidó volt.Nem kell ám félni annyira a kínaiaktól.Mondjuk nekünk könnyű rócsild helyett lo csing bankház lesz(ez szerintem is kurva gyenge de beírtam) Nekünk ugyan úgy dolgoznunk kell azután is , nektek meg dolgoznotok kell…
Nem bizony, hanem föníciai :-))))
Emil bácsi!
Hú, mert rohadt nagy különbség van a főniciai sémi és héber sémi szomszédja között. :D kb, mint az erdélyi és az alföldi magyar között. Vagy egy kanadai és amerikai között, ha nem a southpark az elsődleges forrásunk.:D
Ha a vérvád pereket vesszük alapul, könnyen lehet, hogy zsidók voltak. Pláne, hogy ennek a szakértői szerint a héberré vált főniciak terjesztették el eme szokást.
Heródes király föníciai mivoltával kapcsolatosan vicceltem, ez remélem, nyilvánvaló.
Amúgy pedig a dolog azért nem ilyen egyszerű. “A föníciai nép főleg tengeri kereskedelemmel foglalkozott, az ókor leghíresebb hajósai voltak.” (https://hu.wikipedia.org/wiki/Fön%C3%ADcia) A héberek nem igazán hajóztak, leszámítva Jónás kalandját a cethallal :-). Egyébként is meglehetősen különböző kultúrákról van szó. Például a föníciaiak több istenben hittek, a zsidó vallás monoteista. Etc.etc. Nehéz elképzelni, hogy ugyanarról a népről lenne szó.
Az stimmel, hogy a föníciaiak nyelve is a sémita nyelvcsaládba tartozott, ez azonban nem jelent etnikai azonosságot. Ezért tartom az “antiszemita” megnevezést pontatlannak, amikor a zsidógyűlölőkre alkalmazzák. Pontosabb lenne “antijudaistának” nevezni őket. Bár lehet, hogy vannak antiszemiták, akik minden sémi népet gyűlölnek, rájuk alkalmazva helyes a megnevezés.
Találtam ezenfelül még egy szórakoztató tidbit-et: “A modern Libanon keresztény lakossága, amely bár arab nyelvű, de önmagát nem érzi arab nemzetiségűnek. A libanoni keresztények főníciainak vallják magukat.” (https://hu.wikipedia.org/wiki/Fön%C3%ADciaiak, kiemelés tőlem.)
Most viszont befejezem, mert kezdünk nagyon eltérni a cikk témájától, ami ugye nyersanyagokról meg klímaváltozásról, és mindennek politikai és társadalmi vonatkozásairól szól. Kíváncsian várom a folytatást, abban reménykedve, hogy a szerző az eredeti témára fog összpontosítani, mellőzve az egyes szereplők leszármazásának elemzését.
Annyira nem tér el mert valakik csak kivágták azt a sok libanoni cédrust.Ma már több van arborétumban mint az eredeti helyén.Még jó ,hogy az a festő lefestette.
Megnyugtatom: a cikksorozat további részei szintén csakis és kizárólag aljas előítéleteket és felettébb gonosz rasszista kijelentéseket fognak tartalmazni, tehát nem feltétlenül tartanak számot az ön érdeklődésére.
Valamikor régen ismerősökkel beszélgettünk a pénzről,kik hol,hogyan “találták fel”. Ők rávágták a zsidók.Én,tanulmányaim alapján rávágtam :a föníciaiak.Ők rávágták:az ugyan az.Én nem de ők zsidó gimnáziumba jártak…
Igen, elismerik ők a dolgokat, ha pozitív a kontextus. Ha negatív, akkor mocskos antiszemita leszel. :)
Ön, uram, értékelve logikáját és szándékát, de röviden szólva, téved.
Először:
A “lényeget” – azaz a történések mikéntjét – szemben az ön kijelentésével – valójában nagyon is érinti az – többek között – hogy ki mely etnikai-vallási-nemzetiségi csoportba tartozik. Azaz: mi a neveltetése, mi a kulturális háttere, mi a gondolkodásmódja, miképpen látja és képzeli a világot, honnan jött, mi a célja, mi cselekedeteinek oka, mozgatórúgója, miféle etikát alkalmaz -vagy éppen nem alkalmaz – mit gondol a világról, hogyan sorolja önmagát és mit szeretne meglátni a történésekből.
Ezek nem lényegtelen dolgok, korántsem. Még kis léptékekben is: más mozgatórúgója van gyilkosságai elkövetésében egy assasinnak, egy nyugat-európai sorozatgyilkosnak vagy egy japán roninnak. A végeredmény ugyanaz: halottak. Az okok és a következmények, valamint a “dolog” kezelésének és értelmezésének módja ugyancsak eltérő.
Ezért bármely történés megértéséhez, következményeinek elemzéséhez, és a jövőre vonatkozó következtetések és tanulságok levonásához elengedhetetlenül szükséges ennek megértése is. A megértés előfeltétele a tárgyilagosság, a tárgyilagosság alapfeltétele a pártatlanság. A pártatlanság nem azt jelenti, hogy senkiről nem mondunk rosszat, hanem azt, hogy mindenkiről meglássuk és helyesen lássuk az igazat, akkor is, ha azt nagyokosék nem tartják politikailag korrektnek.
Epameinóndaszról írták a történetírók, hogy annyira tisztelte az igazságot, hogy még tréfából sem hazudott.
Ezt tudja, aki ismeri a világot, képes reális, elfogulatlan és tárgyszerű, tényszerű ítéletalkotásra.
Ön nyilván nem olvasta eddig itt megjelent és máshol megjelent cikkeimet, írásaimat. Ha ismerné – mint ahogy nem ismeri – gondolkodásmódomat, tanítási, oktatási metodikám lényegét, akkor tudná, hogy az összefüggések, ezen belül a diffúz, többszörös ok-okozati kapcsolatok felismerésének fontosságát tartom elsődlegesnek, ezen belül és ezzel párhuzamosan rámutatva a valóság bonyolultságára, arra, hogy az egyszerű, leegyszerűsítő válaszok gyakorlatilag mindig hibásak. Nem titkoltam soha, hogy nagy hibájának tartom a magyarországi közoktatásnak, hogy száraz adatokkal akarja tölteni a gyerekek fejét, nem akar és nem is képes gondolkodtatni és előre vinni, önálló véleményt kialakíttatni. Horribile dictu, az nagyon veszélyes! A végén még dönteni tud, a helyett, hogy engedelmes szolga legyen… (A felnőtteket pedig mindenki csak hülyíteni akarja…) Ön nagyon sajátos, valóban érdekes, őszintén figyelemre méltó logika alapján azt rója fel nekem, hogy ha már zsidózok, miért nem zsidózok nyíltan? Egyszerűen azért uram, mert nem akarok zsidózni. Nem tartom sem helyesnek, sem kívánatosnak. Nem akarok senkit kész konzerv-véleménnyel etetni, akkor se, ha az egyszerű és közismert menü, és évezredek óta mindenhol felszolgálják a népétkeztetésben. Azt akarom, az a célom, hogy leírom, mi, hol, mikor miképpen történt. Ki, mit és miképpen csinált f.szságot. És akinek esze van, meg logikai készsége, az majd önmaga alkothat véleményt. Aki pedig erre nem képes, annak felesleges bármit is mondani. Márpedig a világ “egyfelől-másfelől” dolgokból áll össze, akkor is, ha ön csak az “egyfelől”t akarja észrevenni, és azt keresi, mibe köthetne bele, az már az ön baja, és nem az enyém. Ha az ön ítélete reális, tárgyilagos lenne, akkor ugyanúgy megsértődhetne egyiptomiak, rómaiak, lűdök, törökök, spanyolok, oroszok, poroszok, görögök, kínait, pirézek, polinézek, majonézek, marslakók, stb. nevében, mert ha végigolvassa az írásaimat, mindenkiről írok negatívot. Meg vicceset. Meg vérlázítót. Meg érdekeset. Tudja, mit nem írok? Valótlant.
Csakhogy mindketten tudjuk, hogy ön nem tárgyilagos akart lenni, hanem kötekedni akart. A leírtakba nem tudott belekötni, ezért személyeskedni kezdett. Ha a leírtat bírálja, azt elfogadnám, ha nem az lenne a cikk(sorozat) bevezető mondata: ez egy véleménycikk, és nem állítom, hogy mindenben igazam van – tehát nem tekintem személyes sértésnek az ellenkező véleményt. Viszont a becsületsértést, azt annak tekintem, ami.
Képzelje el, nem mindenkit a gyűlölet mozgat. Van, akit a logika és a józan ész. Nagyon jól tudjuk, hogy nincs is ennél veszélyesebb. Nem véletlenül utálja ezt mindenféle hatalom, és akarja elhitetni az emberekkel,hogy egyedül csak a gyűlöletre hallgassanak, mert az a természetes.
Végezetül:
“Mármost: jellemes, karakteres ember őszintén vállalja a meggyőződését. S ha nem teszi, akkor vonatkozik rá a híres példázat, miszerint “más szemében a szálkát, magáéban a gerendát…”. “(told meg egy lépéssel, teszem hozzá…)
Nos, ez esetben, kedves “Emil bácsi”, akkor ugyebár, nem túlzott elvárás öntől, hogy amennyiben nem kíván bort inni és vizet prédikálni, felvállalja nevét, arcát (ha van neki…), elérhetőségét, és a továbbiakban kijelentéseit, nem gyáván, nicknév mögé bebújva, hanem arccal, névvel vállalva teszi? Hajlandó ezekkel a kijelentésekkel szemtől szemben is elszámolni? Az ilyen nyíltan személyeskedő, becsületsértő kijelentések, amelyeket ön megenged magának, a polgári világban párbajjal jártak, feltételezem, ön sem fizikailag, sem státuszát tekintve nem párbajképes, így ezért inkább a büntető törvénykönyv 227. §. tartalmára hívnám fel a szíves figyelmét. kiegészítve a kúria 1760/2008 sz. elvi határozatával, mely szerint az elektronikus média (tartalomszolgáltató) felülete nagy nyilvánosságnak számít. Addig gondolkodjon el dolgokon, míg arra szépen kérik, és saját érdekében tudja máskor, hol a határ.
Mit felel arra az, aki saját szerény véleménye és saját szemének szálkatartalma alapján szerint oly jól ismeri a “jellemes, karakteres ember” jellemzőit?
Természetesen elfogadok őszinte bocsánatkérést. Gondolom, a fentiekből világos, hogy határozottan javaslom is.
Megköszönöm Szerző részletes magyarázatát. Ezennel kijelentem, hogy nem állt szándékomban Szerzőt személyébeń megsérteni. A kifogásolt mondataimat visszavonom. Sajnálom, ami történt, és kérem Szerző bocsánatát.
Elfogadom. Én pedig tartalmi, érdemi észrevételeit és kritikáit szívesen fogadom.
Köszönöm.