Pash Cutter

Feminizmus – önvizsgálat, vitakultúra, reform

Feminista önvizsgálat? A feminizmus hívei vitatkoznának a feminizmus bírálóival? A feminizmus megreformálható, egyáltalán van igény a megreformálására?

Az angolszász feministáknál felmerült a gondolat: lehet, hogy a harmadik vonalas feminizmus nem különb, mint a bolsevizmus és a fasizmus? Én tartok tőle, hogy amit most látunk, illúzió, de persze lehet realitás is: a harmadik vonalas feminizmuson belül csigalassúsággal megkezdődött egyfajta önvizsgálat. Ami az angolszász politikai világban történik (USA/Anglia), az lecsurog Magyarországra is: kisebb mértékben elindult a magyar feminizmuson belül is egyfajta öneszmélés és a gondolat, hogy talán nyitottabbnak kellene lennie a párbeszédnek férfi és nő között, még akkor is, ha az adott férfi és női beszélgetőpartner nem osztja a feminizmus nézetrendszerét és világlátását.

A Moly.hu így mutatja be Naomi Alderman “A ​hatalom” című könyvét:

nők a világ minden táján felfedezik, hogy különös erővel rendelkeznek. Ujjuk egyetlen érintésével képesek szörnyű fájdalmat okozni, sőt: gyilkolni is. A férfiak pedig rájönnek, hogy kicsúszott a kezükből az irányítás…

Elérkezett a Lányok Napja, de vajon hogyan fog véget érni?

„A hatalom” az elmúlt évek legnagyobb könyvsikereinek egyike, megjelenése óta megtalálható a legfontosabb sikerlistákon, 15 héten át szerepelt a New York Times mérvadó listáján. Már több, mit két tucat nyelvre lefordították, rendkívüli aktualitásával, melyben egy új, nők irányította jövőt vizionál, jelentős visszhangot váltott ki az irodalmi életben, a közéletben, a sajtóban és a politikában. Sorra kapja a fontos elismeréseket, a New York Times az év tíz legjobb könyve közé választotta, ahogyan Barack Obama is ajánlotta, mint az év egyik legfontosabb könyvét.”

Minderre egy antifeminista reakció:

„Ez nagyjából megvan a mai valóságban is, egy ujjmutatás (rapist!) elég egy férfi életének tönkretételéhez.” (Don Fefinho)

A könyv egyik értékelése, recenziója Gaura Ágnes, feminista írónő tollából:

Amikor elkezdtem olvasni, akkor ott suttogott a fejemben egy hang, hogy Alderman vette Atwood klasszikusát, „A szolgálólány meséjé”-t, leporolta, és megnézte, hogy néz ki ugyanaz a történet a másik oldalról (is). Aztán amikor az utolsó oldalakat olvastam, a hang elkezdett kiabálni, hogy nohát, a lezáró szerkezetben egy az egyben Atwood megoldása köszön vissza, az utólagos „komment”, amely nélkül csak fele olyan jó volna a regény, mint amilyen ténylegesen lett így. Végül, amikor szokásomhoz híven nekiálltam a köszönetnyilvánításnak is, naná, hogy az első név Atwoodé volt.

Nos, a legjobbaktól nem szégyen inspirálódni, tanulni, és Alderman igen jó tanítványnak bizonyult. Ezt a regényt lehet / kell feminista kiáltványként olvasni, de mondjuk a feminizmus harmadik hullámának szellemiségében, amely az általános egyenlőség kérdését helyezi a középpontba. A hatalom nem a nők vagy a férfiak hatalmát taglalja, hanem a hatalom természetét, amely simán lehet a nemek közötti háború mozgatórugója, de a birtokló nemétől függetlenül tudja romlásba dönteni egy komplett civilizációt – és akkor meg már oly mindegy, hogy „ki kezdte”, nem igaz?

Erőteljes és fontos könyv, talán a #metoo éra egyik alapszövege lesz, és nagyon drukkolok, hogy akik olvassák, azoknak leessen, hogy ez egy nem a gyűlölet és bosszú vágyálomkönyve, hanem a párbeszéd és a kölcsönös megértés igényének a könyve. Én ebben látom a könyv erejét, és ezért örülök, hogy a váltott nézőpontoknak köszönhetően egyértelműen kirajzolódik, hogy az egyenlőtlenség és a másik fél nem tisztelése hosszú távon csak szenvedéstörténetet szül.”

Mintha megint felvillant volna a lehetőség arra, hogy beindul egy párbeszéd a feminizmus hívei és bírálói között. „A hatalom” is valami ilyesmi akar lenni.  Naomi Alderman észlelte és jelezte, hogy a feminizmusban is felbukkantak azok a negatív tendenciák, amik egykor releváns részei voltak a bolsevizmusnak és a fasizmusnak is. Jobban mondva: egy tekintélynek számító feminista bölcsésznő jelezte a problémát, miszerint a feminizmus totalitárius jegyeket visel magán. Ezt előtte több százan jelezték, csak azok az emberek nem voltak feministák, vagy ha igen, nem voltak tekintélyek. Alderman könyve siker lett; robbant a közéletben, de akkorát, hogy beindított egy párbeszédet, valószínűleg nemcsak az angolszász feministák körében, hanem a nemzetközi elvtársak között is.

Ez okot ad valami reményre?

Magam részéről nem vagyok naiv.

Szerintem az az ember, aki hisz abban, hogy a harmadik vonalas feminizmus a lelke mélyén jóságos és nemes, az félelmetesen buta; aki úgy gondolja, a #metoo egy becsületes kezdeményezés, az hülye a világ dolgaihoz; aki szerint “A szolgálólány meséje” a megfelelő alap az igazi párbeszédhez, az nem is akar valódi párbeszédet; aki tisztességes tudománynak tartja a Gender Studiest, az valójában nem tudja, mi a különbség a tudomány és az áltudomány között.

De a kérdés lebeg a levegőben:

Ha felmerül a lehetőség a feminizmussal való bármiféle párbeszédre, akkor érdemes élni a lehetőséggel? Vagy ez egy olyan csapda, amit érdemes elkerülni messziről?

Egyre több emberrel találkozok a jobboldalon és a libertariánusok között, akik szerint léteznek normális feministák. Sokak szerint Gaura Ágnes például pont a normális feministák egyike. Vissza-visszatérő gondolat az antifeminista táborban, hogy érdemes a normális feministákkal a párbeszéd, a diskurzus, a kommunikáció, az eszmecsere, az egészséges vita. Én gondoljak akármit a feminizmus filozófiájáról (elmaradott és meghaladott), valamilyen téren bennem is felsejlik a gondolat, hogy szükség lenne arra, hogy szóba álljunk egymással. De valahogy mindig szkeptikus vagyok, látva, hogy nem csupán a feminizmus, de a tágabb halmaz, az újbaloldal eszköztára is egyre durvul.

A párbeszéd: érdemes vagy felesleges?

Egy figyelemre érdemes antifeminista vélemény Deansdale-től:

„Sajnos nem hiszek abban, hogy egy ilyen párbeszéd lehetséges, illetve ha igen akkor csak néhány magánszemély között, aminek a feminista fősodorra semmilyen ráhatása nem lesz. A feminizmus rejtett mozgatórugója a nők férfiak ellen uszítása, az oszd meg és uralkodj, ezért sosem fogják engedni, hogy bármiféle társadalmi párbeszéd hatására megszelídüljön vagy lecsengjen. Itt csak eszkalációt lehetséges, semmi más.

Ettől függetlenül természetesen minden lehetőséget meg kell ragadni a párbeszédre – ha csak egy ember felébred a hülyeségből, már az is valami, de nagy hatókörű eredményeket nem szabad ettől várni, főleg mivel az ő kezük messzebb elér, mint a miénk. Amíg te egyvalakit kijózanítasz, az ELTE-ről kijön 50 új degenerált.”

Maradjunk egy kicsit a Gaura Ágnes-szövegnél. Szimpatikus szöveg – első olvasatra. Én többször elolvastam, és egy idő után feltűnt néhány dolog.

Én úgy gondolom, a feminizmusnak van két funkciója, ami eleve rövidzárlatossá teszi a híveit. A feminizmus egyrészt vallás, jobban mondva valláspótlék. A vallás jó esetben erősíti az egyén személyiségét, de a gyengébb jellemeknél csak kapaszkodó, fogódzó. A feministák többsége jellemben gyenge, aki feminizmus nélkül értéktelennek érzi az életét. Itt pedig rakódik rá a másik funkció: a feminizmus drog. A drog bódít, vigasztal, segít elviselni az életet, azzal, hogy megadja az erő és a gondtalanság illúzióját. A feminizmus bódít, vigasztal, segít elviselni az életet, azzal, hogy megadja az erő és a gondtalanság illúzióját. A vallás és a drog funkciója egyes emberek esetében összemosódhat, kiegészítheti egymást: hiszen a vallás is működhet drogként (lásd Jehova Tanúi).

Gaura Ágnes feminista bejegyzésein a Moly-on és a Facebook-on halványan ugyan, de érződik a pótvallás és a kábítószer jelleg. Mert oké, tényleg okosabb és intelligensebb a csaj, leginkább az olyan két lábon járó sötétségekhez képest, mint Czapáry Veronika és Karafiáth Orsolya. Mint ahogy mellesleg művészként is tehetségesebb náluk. De a feminista megnyilvánulásaiból igenis érződik a mankójelleg, a valláspótlék, a drog:

„Ezt a regényt lehet / kell feminista kiáltványként olvasni, de mondjuk a feminizmus harmadik hullámának szellemiségében, amely az általános egyenlőség kérdését helyezi a középpontba. (…) Erőteljes és fontos könyv, talán a #metoo éra egyik alapszövege lesz, és nagyon drukkolok, hogy akik olvassák, azoknak leessen, hogy ez egy nem a gyűlölet és bosszú vágyálomkönyve, hanem a párbeszéd és a kölcsönös megértés igényének a könyve.”

Az irodalom megváltó erejében hinni dőreség. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij és Thomas Mann életműve tele van életbölcsességgel, amiből tanulhatott volna az emberiség – mégis emberek milliói mészárolták le egymást a II. világháborúban, hogy most ne is említsem a fasizmus, a nemzetiszocializmus és bolsevizmus mészárszékeket eredményező nagy ívű kísérleteit! Naomi Alderman regénye humanizálja a feminizmust? Na jah…!

Tévedés ne essék: ez vallásos szöveg. Kvázi-vallásos szöveg, persze. A “feminizmus harmadik hulláma” és a “metoo” szent tehenek, kvázi-vallási dogmák. Az eszkatológikus cél is adott: az „általános egyenlőség”. Az egyébként mi? Homályos a fogalom, mint minden vallásos vagy kvázi-vallásos szövegnél, gondolkodásnál.

A feminista kiáltvány egyenlő a szent szöveggel. Olyan szöveggel, amit áhítattal olvasnak és idéznek a feminista hívek. Naomi Alderman skolasztikus bölcselő, mint Margaret Atwood. Az Atwood-regény és az Alderman-regény egyaránt feminista kiáltványok, vagyis szent szövegek. Regények politikai kiáltványként, vagyis szent szövegekként való kezelése elég abszurd, már-már beteges. Ilyet még a marxista esztétika művelt a „régi szép időkben”. De hát, ahogy ezen logika szerint a magánélet közügy, úgy az irodalom is politika.

„Amikor elkezdtem olvasni, akkor ott suttogott a fejemben egy hang, hogy Alderman vette Atwood klasszikusát, „A szolgálólány meséjé”-t, leporolta, és megnézte, hogy néz ki ugyanaz a történet a másik oldalról (is). Aztán amikor az utolsó oldalakat olvastam, a hang elkezdett kiabálni, hogy nohát, a lezáró szerkezetben egy az egyben Atwood megoldása köszön vissza, az utólagos „komment”, amely nélkül csak fele olyan jó volna a regény, mint amilyen ténylegesen lett így. Végül, amikor szokásomhoz híven nekiálltam a köszönetnyilvánításnak is, naná, hogy az első név Atwoodé volt.”

Margaret Atwood az a lektürszerző, akinek a nevét áhítattal ejtik ki a progresszív bölcsészlányok. Kvázi-vallásos áhítattal. Margaret Atwood valami olyasmi a feminista kvázi-vallásban, mint a katolicizmusban Szent Ágoston. Egyházanya. A női szent, aki lefektetett egy dogmát a feminista skolasztikában. Mivel Atwood szent, ezért szóba sem jöhet semmiféle interpretációban a kritikus megközelítés.

Amúgy nem csupán Gaura Atwood-imádatában, hanem Alderman Atwood-ra való hivatkozásában is tetten érhetőek kvázi-vallásos elemek:

„Én ebben látom a könyv erejét, és ezért örülök, hogy a váltott nézőpontoknak köszönhetően egyértelműen kirajzolódik, hogy az egyenlőtlenség és a másik fél nem tisztelése hosszú távon csak szenvedéstörténetet szül.”

És itt már kicsit én is fogtam a fejem, mert nem igazán értettem, mit akar Gaura. De hát ez egy ilyen bagázs!

Gond van a szenvedéstörténettel?

Gaura szerint a férfi és a női szenvedéstörténet egyaránt káros. Oké, ezzel még egyet is értek.

De ha Gaurának problémája van a szenvedéstörténettel, akkor miért fontos neki a #metoo, ami a női szenvedéstörténet alapján kezdte meg a tevékenységét; Margaret Atwood, aki a női szenvedéstörténetnek adott egy regényes formát; és a feminizmus harmadik hulláma, aminek a fundamentuma a női szenvedéstörténet?

Harmadik hullám, #metoo, Margaret Atwood – három olyan létező, amelyet rendesen felhasználtak az elvtársak a férfiak elleni gyűlöletkampányra. Már csak az Isztambuli Egyezmény hiányzott a szövegből!

Hajaj, itt már tetten érhető a kognitív disszonancia!

Hol van itt a reagálás a harmadik hullámos feminizmus árnyoldalaira, a Gender-kurzus rémtetteire?

Természetesen sehol!

Kvázi-vallásos emberekkel érdemes a párbeszéd?

Költői kérdés!

1 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 5 1 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Pash Cutter

Pash Cutter
Önmagunk legyőzése a legnehezebb. Az önmagunk feletti győzelem sokkal nehezebb, mint legyőzni egy államférfit. Önmagunk sokkal keményebb ellenfél, mint egy ország legkiválóbb kardforgatója. Tudatában vagyok ennek, hiszen folyamatosan küzdök önmagammal. Az önmagunkkal való küzdelem viszont nem felmentés; juthatunk az őrület határára, de ez a tény nem ad engedélyt a határ átlépésére. Soha nem léphetünk a kísértésbe, soha nem követhetjük el a bűnt, bármilyen bukásra ítélt a nyugati civilizáció, bármilyen dekadencia rágja a nyugati kultúrát, bármilyen káosz bontja fáradhatatlanul a rendet. Önmagammal küzdök... folyamatosan... Az Úr adjon ehhez erőt és kitartást! A katolicizmus egy felnőtt vallás. Köztem és az Úr között dől el valójában, mi bűn és mi nem bűn. A felszínes látásmódnak ez kényelmes hozzáállás, de annak, aki komoly energiákat fektet bele egy katolikus identitás kialakításába, tudatában van annak, hogy kemény meló. A katolikus egyház betartatja velem a vallási előírásokat, és bár ezzel segíti utamat, nem ad útlevelet a mennybe - az én felelősségem, hogy megkapom az isteni kegyelmet vagy sem. A katolikus egyház feladata ebben annyi, hogy nem enged a hagyományok kiüresedésének, és megállít abban, hogy becsapjam önmagam.

93
olvasói vélemény eddig. - Szólj hozzá te is! Minden hang számít!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
8 Egyéni hozzászólás
85 Válasz hozzászólás
1 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
15 Hozzászólások szerzői
lapposguttacs002KockaDeadpoolHunn Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Hunn
Olvasó
Hunn

A koronavírussal járó lehetséges tömeghalál, és az ezzel járó tömeges halálfélelem árnyékában, talán ideje lenne újragondolni a saját magunkkal, a minket körülvevő emberekkel, és az ellenséges és közönyös nagyvilággal való kapcsolatunkat és viszonyunkat. Beleértve ezzel a nőkkel, a szexualitással, és a feminizmussal kapcsolatos dolgainkat is.

Egészen más tudatállapotot és hozzáállást kíván a “holnap mind meghalhatunk” lehetősége, mint az, ha hosszú, biztonságos életre és fix nyugdíjra számíthatunk… És ha ebből a második tudatállapotból egyszer eljutottunk az elsőbe, onnan az elmének már nincs visszaút… de ez egyáltalán nem is baj. Hiszen erre vártál egész életeben, te nem érzed? Végre érzed, hogy ÉLSZ!

Az első legfontosabb dolog a túlélés. A második legfontosabb dolog a szaporodás. Hiszen ha nem szaporodunk, akkor minek túlélni? Harmadik legfontosabb dolog pedig nincs.

Tényleg az lenne az életünk lényege, hogy “jó pasik” legyünk? Hogy minden erőnket megfeszítve kielégíteni próbáljuk a nők amúgyis kielégíthetetlen, hipergám igényeit? Külsőben, anyagiakban, szexuálisan? És ha nem felelünk meg a nevetséges elvárásaiknak, akkor szenvedjünk incelként, úgymond “belátva, hogy nem vagyunk elég jók”, dolgozzunk szorgalmasan, csendben, a pofánkat befogva, amíg fel nem dobjuk a talpunkat? És szépen adjuk át a munkában a most következő gazdasági recesszió során a ránk kényszerített, kvótás női főnököknek, az ágyban meg az “alfahímeknek” a terepet? Nem hiszem!

A szaporodáshoz különben is fasz kell, nem kigyúrtság, jóképű arc és nagy bankszámla… Le kell rugdalni a nőket fejben a piedesztálról, amire helyeztük őket, és ennek megfelelően, férfiasan kell bánni velük. Csak tökösen és vagányan nyomulni kell, és leszarni a nők véleményét. Kit izgat hogy mit hisznek, mit gondolnak, mit szeretnének? Mondhatnak nemet, azt annyi.

De az a nők dolga, hogy megfeleljenek a mi elvárásainknak, nem pedig fordítva. Nagyobbak, erősebbek, gyorsabbak és agresszívabbak vagyunk náluk, és ezt nekik is tudniuk kell és ennek megfelelően kell viselkedniük. Mi önként lovagiasak vagyunk velük, de ha elfelejtik, hogy részünkről ez önkéntes és nem kényszer alapú, akkor azonnal helyre kell tenni őket, hogy tudják a helyüket.

A feministák? Milyen hatalmuk is van ezeknek pontosan felettünk? A hatalmuk a médián keresztül történő kondicionálásunkból ered. Ha ezt a tudati bilincset leráztuk, mi marad nekik? Semmi. Ezekkel nem tárgyalni kell, hanem szólni nekik, hogy kuss van, a pofátokat befogjátok. Ha a szép szóból nem értenek, ütni kell. Minek tárgyalgatni, párbeszédet kezdeményezni? Szenvedtünk miattuk már eleget. Nem az úrnőink ezek, sem személyes jó barinőink. Mi a jó kurva anyjukat hisznek ezek, hogy beleugathatnak az életünkbe és az asszonyainkkal való kapcsolatunkba? A férfi-női viszonyainkba, a szexuális életünkbe? Ha nem fogják be a rühes pofájukat ezek a picsák, oda kell baszni nekik ököllel és kész!

Nem tetszik? Pestisjárvány van, baszod, itt a Halál a kaszával! Nincs idő! Nem lehet itt már tökölődni, gyerekek, mert lehet, hogy holnapután már itt se vagyunk!

VIGYÁZZATOK MAGATOKRA, JÓ URAK!

Taki
Olvasó

Nem véletlenül jogi harcot hirdetnek és folytatnak, mivel az akaratuknak intézményesített erőszakkal akarnak érvényt szerezni – ez a dolog lényege. És ehhez nem is kell feltétlenül polgárjogi törvény, céges szabályzatok megregulázása, vagy nyilvános metoo lincseléssel bedöntött karrierek réme olyan erőszakos kényszerként lebeg a férfiak feje felett amivel egyéni erővel nem tudnak szembeszállni, és nem tudják megvédeni magukat.

Hunn
Olvasó
Hunn

Pedig Taki a legfontosabb dolog a férfi, mint egyén számára, hogy saját magának kell, cselekvéssel, tettekkel, megteremtenie azt az életet saját maga számára, amit élni akar. A világ és a társadalom ellenséges a férfival szemben, vagy legjobb esetben is közönyös a férfi iránt. Nem várhatjuk a világtól és a társadalomtól, hogy úgy változzon, hogy nekünk jobb legyen, és hogy figyelembe vegye a mi érdekeinket. Nekünk rá kell kényszerítenünk az akaratunkat a világra és a társadalomra.

Az életünk rövid, véges, és életre-halálra megy. A végén meghalunk mindenképp, tehát nincs mitől féljünk igazából. Én speciel egyetlenegy dologtól félek már csak ebben az életben: hogy úgy halok meg, hogy nincs gyermekem, hogy nem lesznek utódaim. Feminizmus? lol A feminizmus nem egy olyan dolog, amitől félni kell, hanem egy olyan dolog, ami ellen fel kell lépni, amit el kell tiporni.

Mi, férfiak nagyobbak, erősebbek, gyorsabbak és agresszívabbak vagyunk bármelyik nőnél. Ha akarjuk és úgy döntünk, rájuk kényszeríthetjük az akaratunkat. Elnyomhatnánk őket, a nők viszont nem tudják ránk kényszeríteni az akaratukat. Ez hangsúlyozottan igaz a szexualitásra is. A kőkemény természeti valóság az az, hogy egy férfinak nem kell megfelelni semmiféle női, hipergám elvárásnak ahhoz, hogy magáévá tegyen egy nőt, a nőnek viszont meg kell felelnie a férfi elvárásainak ahhoz, hogy megkívánják. Ehhez nem kell “alfahímnek” lenni, ehhez elég, hogy farkad van és férfi vagy.

A nők fejében, tudat alatt, ez áll a feminizmus hátterében is (többek között). Mert lelkük legmélyén mindezt ők is érzik, és úgy akarják befolyásolni a gondolkodásunkat, hogy 1. mindez fel se merüljön bennünk, 2. hogyha felmerül is, helytelennek tartsuk, és 3. hogyha az első két pont nem válik be, akkor legyenek olyan más férfiak, akiknél ezek a pontok beváltak, és akik megakadályoznak minket abban, hogy megtegyük, illetve megbüntessenek, ha mégis megtesszük. A legnagyobb félelmük az, hogy mi, átlagos férfiak felismerjük, hogy valójában azt csinálhatnánk velük, amit csak akarunk. Ezért bástyázzák körül magukat feminista törvényekkel és agymosott manginák hadával.

De mi is tudjuk, és lelkük mélyén ők is tudják, hogy ez így van, és hogy emiatt az ún. “női egyenlőség” csakis a férfiak kegyéből, önkéntes vagy kikényszerített együttműködésével lehetséges, nem pedig valami magától értetődő dolog. A nőkkel való helyes, férfias viselkedéshez, a megfelelő hozzáálláshoz és fellépéshez, illetve az ezekhez szükséges önbizalomhoz pedig kellő és elegendő alap a fentiek tudata. Ha mindezt tudod, és az ebből a tudásból fakadó férfias önbizalommal lépsz oda hozzájuk, ajkadon a rejtett tudást sejtető huncut félmosollyal, arra csakis nőiesen, a benned lévő férfit felismerve reagálhatnak. És akkor már nem lesz szükség az elnyomásukra sem, hiszen a magabiztos férfidominanciának önként és dalolva hódolnak be… Istenem, de szeretem a feminin, nőies nőket!!! :)

cs002
Olvasó
cs002

Álmodozunk, álmodozunk.

Hunn
Olvasó
Hunn

Nem! Gondolkozunk, gondolkozunk!

AK-47
Olvasó
AK-47

Jól mondod tesó, ez a világ az ellenségünk, közönyösek, hiába sírunk, és hiába vagyunk áldozatok, az senkit nem érdekel, főleg a nőket nem. Nem hajlandóak megsajnálni minket, felismerni a valódi értékünket és szeretni minket.

Neked hogy sikerült rákényszerítened az akaratodat a világra és a társadalomra?
Hogyan kell azt csinálni?
Biztos, hogy csak olyan erősek, mint te, azok képesek, vagy akár én is, aki gyáva vagyok, vajon nekem is sikerülhet? Mit kell tennem, hogy olyan sikeres legyek mint te?

Attól én is félek, hogy nem lesznek gyerekeim, de itt elég sokan vannak, akik nem is
akarnak, tudatosan, vajon ők nem is férfiak?

Minden nap azon vagyok, hogy eltiporjam a feminizmust, de valaki most már segíthetne és megmutathatná a módszert, hogy ezt hogyan kell.

Agresszívnak agresszív vagyok, de cingár, 55 kilósan és 160-as magassággal nem vagyok sem nagyobb, sem különösebben erősebb a nőknél, bár gyorsabban tudok futni náluk, főleg ha kövérek, akkor hamar lehagyom őket.

Én már eldöntöttem, hogy rájuk kényszerítem az akaratomat, csak még azt nem tudom, hogy ezt hogy tudom megtenni.

Alig várom, hogy elnyomhassuk őket, mikor fogjuk ezt megvalósítani vajon, nem csak egyénileg, ahogy ezt te is sikeresen megtetted, hanem, társadalmi szinten, hogy nekünk is jó legyen? Neked ez hogyan sikerült? Mert a példád sokunknak erőt és útmutatást adna, oszd meg velünk kérlek, hogy mi is kitörhessünk az incel létből.

Én már rég úgy döntöttem, hogy nem felelek meg egy nőnek sem, tőlem aztán megpukkadhatnak a hipergám elvárásaikkal és juszt is csóringer maradok, és ha nem tetszik ez nekik , még pofán is vágnám őket, ha lenne elég merszem hozzá, de csak álmodozni szoktam ezekről, főleg ha behergelem magam, hogy milyen szemetek és nem látják bennem az igazi férfit.

Én sem vagyok alfahím, de nem is akarok az lenni, mert azok szemetek, csak megkúrják a jó nőket és aztán meg otthagyják őket.

De az is biztos, hogy akármilyen nő nem kell nekem, hiszen van farkam, férfi vagyok, és nem érem be mindenféle leharcolt roastie-kal.
Ha akarnának is tőlem valamit, akkor sem.

Nekem csak a fiatal, romlatlan, ropogós, friss lányok jönnek be. Azokat kéne valahogy elcsábítanom, hogy megszeressenek.
Mindig örömmel olvasom a hozzászólásaidat, mert sok mindent megtanulok belőlük a nőkről.

Azt álmomban sem gondoltam volna, hogy úgy akarják befolyásolni a gondolkodásunkat, hogy minket így elnyomjanak, és ha ezt még ők is érzik, akkor
tulajdonképpen tudatosan teszik, ezek a kígyók.

Rávesznek ezek a szemetek más férfiakat, hogy minket megakadályozzanak abban, hogy nőink legyen, és gyakorlatilag manipulálják őket ezek a kurvák, hogy minket megakadályozzanak, hogy ne férjünk hozzá a jogos jussunkhoz! És ezért még meg is büntetnek, ha erre rájövünk? Ez felháborító, hogy képesek ezt megtenni velünk, hát nincs ezeknek szívük?

Jó is, ha félnek attól, hogy ezt mi felismerjük, mert én, hála neked, már fel is ismertem, na innen kezdve nekik annyi. Azt csinálunk, amit akarunk.

Hiába bástyázzák körül magukat ezek a szemét kurvák és az őket kiszolgáló manginák feminista törvényekkel, mi ezt le fogjuk győzni! Félhetnek is tőlünk, legyen is rémálmuk ettől, mert egyszer, majd megkapják a magukét ezek a szemetek.

Jól mondod, csak a mi kegyünkből művelhetik ezt, elég, hogyha úgy döntünk és egy csettintésre megszüntethetjük, simán, akár most is megtehetnénk.

Akkor nem fognak minket már kényszeríteni, elsöpörjük ezt a méltatlan rendszert és majd szeretni fognak minket, hogy milyen férfiasak vagyunk.

Most már én is tudom ezeket, hála neked és így, majd megpróbálok én is férfiasan viselkedni a nőkkel, ezentúl így fogok hozzáállni, most már lesz önbizalmam is, hiszen tudom a titkukat és a fentiek tudatában már nem fognak tudni megvezetni!

Már gyakorlom is az ajkamon rejtett tudást sejtető félmosolyt, a tükör előtt már prímán megy, és tuti, hogy erre csak úgy fognak tudni reagálni, hogy a bennem lévő férfit felismerik, végre.

És akkor már nem is kell elnyomnunk őket, hiszen maguktól fognak a karjainkba omlani, mint a szemét alfáknak, csak most mi leszünk a helyükbe, magabiztos férfidominanciával és nekünk hódolnak be, önként és dalolva, nem holmi semmirekellő alfáknak.

Köszönöm a segítséget, holnap már csakis ezzel a félmosollyal fogom ledönteni a feminin, nőies nőket és akkor végre, hátha, én is dughatok egyszer, nem csak azok a szemét alfák.

Hunn
Olvasó
Hunn

Mondd, kedves Ak-47, te hogy gondolod: mit teszel hozzá a világhoz, vagy a férfimozgalomhoz, vagy – hogy ne is menjünk annyira messzire – konkrétan a te saját életedhez azzal, hogy megírod ezeket az engem és a gondolataimat gúnyosan kifigurázni próbáló, a mondanivalóm lényegét totálisan eltorzító kommentjeidet?

Én beljebb vagyok tőlük az életben? Aligha. Bele-beleolvasgatok egy-két mondatba, rálegyintek, leszarom. Az lenne talán a cél, hogy el kell érni, hogy én ne kommenteljek itt, ezen az oldalon? Vagy hogy belássam végre, hogy mindent rosszul gondolok, hogy semmi sem úgy van ahogy láttam és tapasztaltam az életben, és minden következtetésem hibás? Hogy bármi, amit én mondok vagy gondolok, az alapból téves, de ha meggondolnám magamat és onnantól az ellenkezőjét mondanám vagy gondolnám, az is alapból csak téves lehetne? És ennek az az egyetlen oka, hogy én én vagyok, és nem egy másik személy? Vagy mi a faszom?

Vagy arról lenne szó, hogy én alapból nem számítok, a tapasztalataim és a gondolataim alapból nem számítanak, az érzéseim meg aztán pláne még annyit se számítanak? Hogy az, hogy van-e nőm vagy nincs, és hogy élek-e vagy megdöglök-e, az lófaszt se számít, ezt kívántad a tudomásomra juttatni ilyen cirkalmas módon? Hogy senkit a világon nem érdekel, hogy mi van velem? Ezért kár volt fáradnod. Mondjál valami újat, baszd meg. Valami olyat, amit nem tudok. (Hiszen korábban sem ott követtem el a hibát, hogy azt hittem, számítok valakinek is. Hanem ott, hogy még saját magamnak sem számítottam… de ez már nem a te dolgod, ezt csak úgy mondtam, saját magamnak.)

Azon kívül, bárki más, ide tévedő és a kommentedet elolvasó férfi vagy nő beljebb van azzal, ha elolvassa ezeket a fajta válaszaidat? Meglepődnék. De engem igazából nem ez érdekel. Engem most csak egyetlen dolog érdekel: TE, konkrétan, mivel vagy beljebb az életben ezeknek a kommentjeidnek a megírásával?

AK-47
Olvasó
AK-47

Kedves Hunn, köszönöm kérdésed, hozzád képest én porszem vagyok, arról nem is álmodom, hogy olyan nagy hatással legyek a világra és másokra, amilyennel te vagy, én hozzád képest sehol nem tartok, gyáva , nyüzüge, fotelharcos incelként csak tanulni tudok az olyan vezetőktől, mint pl. te is, akik képesek voltak kitörni az incel létből és már van nőjük, és a tudásukat közkincsé teszik, hogy mások is profitáljanak belőle.

A saját éltemben nem vittem sokra, nem voltam annyira szerencsés, hogy fussa pl. drogokra, így nekem csak az alkohol maradt csak, de erről már korábban azt hiszem beszéltem.

Te már olyan szinten vagy, hozzám képest, amiről én csak álmodni tudok még , de remélem, hogy egyszer én is eljutok oda.

Nem is kell végig olvasnod a kommentjeimet, nincs is szükséged rá, hiszen te már nem vagy incel, már van nőd, és férfimozgalmi vezetőként nem kell meghallanod a sanyarú sorsunkat, ezért bármennyit is olvasol el belőle, ha csak bele-bele nézel is, az is megtiszteltetés számomra.

Nehogy abba hagyd a kommentelést, mert nélküle, mi, a láthatatlan incelek sokasága, elvesznénk, ki éltetné bennünk a reménység lángját, ki adna nekünk tanácsokat saját példamutatásával?

Minden gondolatod, történeteid, és a tetteid, aranyat érnek, minden következtetésed precíz és pontos, olyan mélységeket tár fel a nőkről, a világról, a feminizmusról és a kultúrmarxista háttérhatalmakról, amikről sokszor csak itt, a te kommentjeidből tudunk tájékozódni.

Tökéletes alapigazságokat fogalmazol meg, isten őrizz, hogy meggondold magad és tönkre tedd az eddig, nagy nehezen felépített rendszert, ami a saját példamutatásoddal reményt és erőt ad az elkeseredett incelek hadának, akik egyszer csak a vezetéseddel kirobbantják az incelforradalmat.

Te te vagy, nem egy másik személy.

Nagyon sokat számítasz, a tapasztalataid kincset érnek, sokunknak még a fele sem jutott, a gondolataid mindig megvilágítják a követendő utat, az érzéseid pedig feltüzelnek, egyúttal vezérelnek és hitet is adnak nekünk.

Mivel a sok okosság, ami fejedben van, elvezetett téged ahhoz a kegyelmi állapothoz, már elértél egy olyan szintre, hogy már van nőd, hogy kérdezhetsz olyat, hogy számít-e, hogy élsz?

Épp hogy most kezdesz élni igazán, annyi sanyarú incel lét után, végre kitörtél és te nem akarod megragadni ezt az alkalmat? Ne szomoríts el minket, hiszen te vagy a példaképünk.

Mindenkit, legalábbis minket, inceleket nagyon érdekel, hogy mi van veled, hiszen te mutatod kritálytisztán az utat, amit követnünk érdemes.Nem tudok újat mondani, mert én csak szeretnék olyan sikeres lenni, mint te, de még nem jutottam el erre a szintre, pedig minden nap töröm a fejem, hogy hogyan tudnék kitörni ebből az incel létből.

Az idetévedő, a kommentjeinket elolvasó nők és férfiak kristálytisztán látják a te karizmatikus sikereidet és remélem, hogy egy kicsit engem is megsajnálnak és lesz olyan, akinek én is számítani fogok, hacsak virtuálisan is.

Hamár incelként lenéznek, elutasítanak azok a szemét nők, akik nem látják bennem azt a sok jót, amiről így lemaradnak, de később, amikor roastie-ként, ha mégis szeretnének, ami sajnos, vagy sem, de még eddig nem történt meg, akkor majd el tudom utasítani őket büszkén és öntudatosan.

Én konkrétan a kommentjeimmel ki tudom fejezni azt az örömömet, amit a példád, az alázatos küzdelmed és az ezekből eredő, dicső eredményeid jelentenek számomra, mert úgy érzem, hogy van remény, hiszen neked sikerült, és téged követve, nekem is, hátha sikerülhet.

Deadpool
Olvasó
Deadpool

:’DDDDDDDDDDDDD

Kurvajó komment! Azt hiszem sikerült egy kicsit megértenem csakszi helyét a teremtésben. Köztetek mintha valamiféle szimbiózis lenne. :)

Hunn, neked, hogy végre tovább tudj lépni, azt kellene már elfogadni, hogy te nem vagy fontosabb mint én, vagy bárki más, mint ahogy én sem vagyok fontosabb, mint te vagy csakszi. Te, én és a szőke, akit megbasznál, a legalapvetőbb emberi szabadságainkban ugyanannyit érünk, nem többet és nem kevesebbet. Nem rendelkezhetsz a másik szabad akarata felett – nincs az a méltányolható ok, ami erre feljogosít. A sorsát mindenkinek joga van saját magának eldöntenie, mindenkinek magáért kell felelősséget vállalni.

“Hogy az, hogy van-e nőm vagy nincs, és hogy élek-e vagy megdöglök-e, az lófaszt se számít, ezt kívántad a tudomásomra juttatni ilyen cirkalmas módon? Hogy senkit a világon nem érdekel, hogy mi van velem?”

Azért annyira mégsem lehet jelentéktelen az életed, hiszen van egy rajongód, aki fél kilométeres szerelmeslevelekkel bombáz. És ezt az időt, amit a kommentjeibe feccöl, nem akárkiktől veszi el – a tulajdon gyerekeitől. Ezek szerint te fontosabb vagy neki, mint a felesége és a gyermekei.

Nem kis szó!

common man
Olvasó
common man

Te neki valójában fontosabb vagy, mint a saját gyermekei.

még kiderülhet ,hogy a csakszi az a fekete sisakos….azért törődik annyit vele

Deadpool
Olvasó
Deadpool

Fekete sisakos…? A miben a ki? :)

common man
Olvasó
common man

Nem tudom ,hogy hívják ezeknek már nem tudom annyira a nevét.Azt hittem ti ismeritek egymást mint a zorró meg a tenkes kapitánya vagy a Vágási Feri meg a Berényi Miki.
https://www.youtube.com/watch?v=ohjvEj7Hnes

Deadpool
Olvasó
Deadpool

:DDD

Leesett. Máskor azt mondd, hogy budisisak.

…Na, ez aztán nem akármilyen fordulat lenne, így, a Dallas 6. évadában.

lapposgutta
Olvasó
lapposgutta

Kurva jó paródia!

Naooo
Olvasó
Naooo
Kocka
Olvasó
Kocka

Témába vág, bár kissé pesszimista hangvételű:

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200404/olyan-negativ-spiralban-van-magyarorszag-amibol-a-szuletesszam-robbanas-sem-tudja-kihozni-423458

Ha nem sikerül elmozdulni a mostani termékenységi szintről, és a jelenlegi reprodukciós deficit tartóssá válna, akkor a szülői és a gyermeknemzedékek egyensúlytalansága egy olyan negatív spirált indítana el, amelyben egyre csökkenő létszámú szülőképes korú nő egyre kevesebb gyermeket hozna világra, és ez a népesség lélekszámának gyorsuló ütemű csökkenésével járna együtt – állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, demográfiai tanulmánya. Jelenleg 1,5-ös szinten áll a termékenység, és még a 2,1-es ráta elérése is azt eredményezné, hogy a jelenlegi halandósági viszonyok és várható élettartam mellett, a népességszám természetes fogyásának ütemét csak mérsékelni tudnánk, de megállítani nem lehetne.

Naooo
Olvasó
Naooo

Szarszínűeket kivonták belőle? A többi meg 20 millióért se akar szülni.

Kocka
Olvasó
Kocka

Húha, jó kérdés. Ha állampolgárokról beszélnek, akkor kitalálható a válasz…
A többivel kapcsolatban pedig fennebb leírta Hunn a lényeget; nem azt kell kérdezni tőlük, hogy akarnak-e. Tudom, hogy ennek a hozzáállásnak az ellentettjét programozzák a fiúkba, férfiakba…

Naooo
Olvasó
Naooo

Szóval csak brutális nemzeti diktatúrával lehet túlélni és gyarapodni, minden más hazaárulás.

Naooo
Olvasó
Naooo

Pfej de utálom az angolszefárdokat.

Reszet Elek
Szerkesztő
cs002
Olvasó
cs002

Pár dolgot érdemes lenne tisztázni. A feminizmus valójában nemi alapon megkülönböztetést, nőközpontúságot jelent, mindig, minden körülmények közt a nők (vélt vagy valós) „javát” tartja szem előtt és azért „küzd”. Elvileg „ellenpólusa” a férfi (valamikori) („fizikai”) erejének, az abból fakadó „hatalmának” és elviekben „korlátja” is annak. Egyik evolúciós örökségünk, hogy létfenntartás szempontjából, rövid és hosszútávon is „értékesebb” (volt) a fiú-férfi, viszont a fajfenntartás kizárólagos letéteményese, egy bizonyos mennyiség fölötti, szülőképes, nő. Általánosan egy férfiben a fajfenntartás (ezen belül is a saját vérvonal!) ösztöne erősebb, mint a létfenntartásé, míg egy nőben ez fordítva van. Egy férfi bármit megtesz (és ebben a fő hajtóereje a pina utáni véget nem érő sóvárgás), hogy legyen saját utóda, míg egy nő a már megszületett, saját utódjáért tesz meg bármit. Ezek ösztönkésztetések. Persze, a keretek és a körülmények ezeket behatárolják, korlátozzák, vagy adott esetben teljesen meggátolják. Egy „bajba” lévő nőn (gyereken) egy férfi általában gondolkodás nélkül segít, ösztönösen. Persze, mindkét nem szempontjából van egy 1-100-ig terjedő skála, aminek 90%-ára igaz a fentebb leírtak, és mindig lesznek ellenpéldák, kivételek, „bezzegek”, de az idők távlatában ezek csak porszemek, bár az adott egyén (rövid) életében ezek mindent eldöntő szempontok lehetnek, a saját, egyedi életét tekintve, viszont a közösség, faj szempontjából igazán 0 a hatása. A feminista önvizsgálat ezért a két nem esetében nagyon is eltér. A nő részéről az a veszély, hogy a fellazult keretekkel valamit kezdenie kéne. Mint a gyerek, aki betéved az édességboltba és felügyelet nélkül hagyják. Lehet, hogy ki van írva egy szabályrendszer, de vagy nem tud olvasni(nem fogja fel), vagy leszarja, ugyanis, maximum egy gyomorrontás, vagy szóbeli szidás a következmény, ennek is az ereje egy idő után a 0-ra erodálódik. Elvárható-e tőle bármilyen önkorlátozás, ha nincs (drasztikus) következmény? Elvárható-e tőle „felnőtt”, tudatos, ösztönkorlátozó magatartás? Egy, maximum 80-as IQ szinttel rendelkező, 13-14-15 évesen szülő lány képes elemi szinten ellátni és életben tartani az általa megszült utódot, ha a minimális (lét)feltételek a rendelkezésére állnak. (És meg is tud ragadni ezen a szinten!) Cserébe, egy 13-14-15 éves fiú a „reménységen” kívül, igazán értéktelen, nem alkalmas (még) szülőnek sem. „Értéke” jelenleg nincs, pár év múlva is csak a „potenciálja” lehet. A mai, fehér, „nyugati” férfijának részéről, ha nem a „szerencsés” 20-30%-ba tartozik, akkor előbb vagy utóbb rájön (még ha sokszor nem is tudatosul az okok összessége), hogy „szar van a palacsintába” és neki nem sok babér fog teremni a jelen keretek és feltételek között. Ha rátalál a RedPillre, és képes józanul értelmezni és értékelni a valóságot, akkor annyi haszna elvileg lesz, hogy magyarázatot kap arra, hogy miért szív, de az ösztönein nagy valószínűséggel így sem fog tudni úrrá lenni. Mindkét nemből van és lesz elenyésző mennyiségű egyén, amelyik képes kilépni a saját keretei közül és adott esetben példaként mutogathatóak, de a 90%-ra ez nem lesz hatással. Nem lehet izmusok ellen, szellemekkel harcolni, küzdeni, csak az izmusok hús-vér megtestesítői, képviselői ellen, akkor meg már személyekről van szó, és a személlyel kellene megküzdeni, harcolni, és legyőzni („megsemmisíteni”) az „ellenséget”. A feminizmusnak vannak „képviselői” bőven mindkét nemből, túlnyomórészt (elbaszott) nők, de sok értelme nincs sem küzdeni ellenük, sem meggyőzni őket, mert ösztönlények, nem lehet sem „meg” sem „áttéríteni”, ugyanis ez az „érdekeikkel” ellentétes, és hülyék lennének feladni a jelenlegi, illetve a jövőbeni „pozíciójukat”. Egy ösztönön nem lehet „reformálni”. Annak ellenére cselekedni, korlátozni, visszafojtani, figyelmen kívül hagyni, persze lehet, ahogy egy szenvedélybeteg képes (jó esetben), tudatosan kontrollálni és drasztikusan ellenállni a késztetésnek, de az ember gyarló és tömegesen ez sem megvalósítható. Egyéni, egyedi szinten nem kizárt, sőt, biztos vannak pozitív példák, de tömegesen, rendszerszinten nem megvalósuló és nem is megvalósítható, még kényszer hatására sem. A feminizmus egy velünk született mindkét nemben meglévő ösztönkésztetés, aminek megvolt a haszna, nem véletlenül maradt fenn mindkét nemben. Megvolt és megvan most is a szerepe, a fajfenntartás, a szelekció, legrátermettebb stb. szempontjából, amibe az ember elég mélyen „beleavatkozott”, főleg az elmúlt 200 évben bekövetkezett változások bizonyos dolgokat felülírtak és lehetővé tették, hogy azok a szigorú keretek fellazuljanak és erodálódjanak, új szintre (szabadjára) engedve és büntetlenül tombolhat a ma látható formájában.. „A virágnak megtiltani nem lehet, Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet; Kikelet a lyány, virág a szerelem, Kikeletre virítani kénytelen. „ (Erre még pluszban rácsatlakozik a „Szív hangja” is:) A feminizmus/antifeminizmus egy gumicsont, soha nem volt kezdete és soha nem lesz vége, lehet rajta rágódni, a nevében mellette és ellene rengeteg hülyeséget csinálni, szidni és áldani, de csak egyénileg, egyedileg lehet rá választ keresni és adni. Ha valaki ösztönösen(<20%), vagy tudatosan, már megismerve, megértve és átlátva a törvényszerűségeit, képes az érzelmein felülemelkedve, sokszor az ösztönkésztetései, a szokásai, szocializációja ellenére cselekedni, akkor lehet nyertes. Elvárni a másiktól, a nőktől, a világtól (pl. „egy nagyobb jó, közös érdek stb. miatt”), hogy a kedvünkre változzon, botorság. Küzdeni az elemekkel, szidni őket, botorság. Megismerni, kiismerni a törvényszerűségeit, felkészülni a kivételekre, a „legrosszabbra” és igába hajtani, felhasználni és kihasználni lehet. Dühöngeni, hisztizni,… Tovább olvasás »

common man
Olvasó
common man

A feminizmus egy velünk született mindkét nemben meglévő ösztönkésztetés

ez csúsztatás.

Az egész cikk végkövetkeztetése, hogy kutyából nem lesz szalonna,

…szukából…

cs002
Olvasó
cs002

Bocs, mindig elfelejtem, hogy te kivétel vagy, benned nincs meg.

common man
Olvasó
common man

Attól még csúsztatás.(de hamar elkezdtél szeméjlyeskedni…)

cs002
Olvasó
cs002

Csak neked:

Csúsztatás

“Érvelési hiba; valakinek a szavait nem az eredeti szövegkörnyezetben idézzük, hanem onnét kiemeljük és más szövegösszefüggésbe helyezzük, ahol a szöveg új – akár az eredetivel ellentétes – jelentést kap. Ezáltal torzítottuk vitapartnerünk gondolatait. Egyfajta csúsztatás az is, ha az ellenfél vádjaira nem valódi választ adunk, hanem visszatámadunk, azaz ugyanazzal vádoljuk vitapartnerünket, amivel ő minket.”
http://enciklopedia.fazekas.hu/retorika/Csusztatas.htm

Semmit nem emeltem ki sehonnan, nem idéztem vitapartnertől, nem torzítottam semmit, hanem állítottam valamit. Nem volt semmilyen vád, amire én ne valódi választ adtam volna, illetve semmivel nem vádoltam meg és engem sem vádolt senki semmivel.

Gondolom, hogy “relativizáció” -ra mint fogalomra gondoltál, a csúsztatás helyett, csak épp ennyire futotta, kapargattad, meg is közelítetted, csak nem találtad el, de majd legközelebb.

A személyeskedésben viszont igazad van, veled szemben nem először, valószínű, hogy nem utoljára és azt sem mondanám, hogy véletlenül.
Szégyellem is magam érte, hogy ilyen gyarló vagyok, de nem tudtam megállni.

zgy001
Olvasó
zgy001

“A feminizmus egy velünk született mindkét nemben meglévő ösztönkésztetés, aminek megvolt a haszna, nem véletlenül maradt fenn mindkét nemben.”
Ez konkrétan baromság.
Ha így lenne, soha nem jött volna létre a patriarchális társadalom.

“mert ösztönlények, nem lehet sem „meg” sem „áttéríteni”, ugyanis ez az „érdekeikkel” ellentétes”
1. Az érdekük nem a társadalom pusztulása, hanem fennmaradása.
2. És mivel ösztönlények, pont ezért lehet alakítani rajta, hatni rá.
És itt is előjön, ami fent:
A patriarchális rendszer is létrejött, pedig elvileg a nők ‘érdekeivel’ volt ellentétes. Ha a logikádból kiindulunk, vajon melyik nő akarta volna az őskorban, hogy el kelljen köteleződnie az őt eltartó férfi felé? Hiszen addig is eltartották a férfiak, ő meg kufircolhatott az alfáikkal kedvére. Meg miért volt neki jó, hogy csak adott férfival kufircolhasson, hiszen ez az ösztönei ellen való volt?
Mégis létrejött a patriarchális rendszer, a nők ‘érdekeivel’ szemben.
Igen, pont azért sikerült, mert a férfiaknak volt töke. Tudott hatni a nőre (2. pont).
Ma is képesek lehetünk rá. Kivéve persze akkor, ha belenyugszunk abba a kényelmes elméletbe, hogy nem vagyunk képesek rá. Mert akkor tényleg nem leszünk rá képesek.

cs002
Olvasó
cs002

A patriarchális társadalmi rendszer létrejöttének semmi köze a feminizmushoz, sőt, annak ellenére jött létre, a szűkös erőforrások, külső kényszerek, a korlátozó keretek következtében.

Szó szerint létkérdés volt és nem “szerződés a két nem között.

A feminizmus nem mai találmány, a nő védelme egyidős az emberiséggel.

A nőknek nincs a társadalom szempontjából „érdekük”. Önös , személyes érdekük van. Magasról tesznek a törzs, nemzet, nép meg hasonló huncutságokra.
Nem véletlen az exogámia, az ösztönszintű működés, az önös érdek, az idegen jó, az idegen szép, az erős, a gazdag biztonságot ad stb. Közben meg leszarja magasról, hogy az árja fehér, vagy hottentotta, hogy milyen nemzet, ki fia borja. Sorba állnak a „legjobbért”, jelentsen bármit is aktuálisan a legjobb.

Egy „gyereket” nem érdekli a társadalom, a felelősségérzete nem ennyire fejlett, a saját pillanatnyi érdeke (ha van gyereke akkor még annak) a haszonmaximalizációja számára az elsődleges, és ennek mindig hajlandó “megfizetni az árát”, legyen az bármi, néha kényszerből, néha szájhúzogatva, de sokszor örömmel.

Az ösztönlényt amely nem képes magát korlátozni, nem lehet alakítani, „nevelni”, csak kordában tartani, korlátozni lehet.

A patriarchális rendszer létrejötte nem egy „társadalmi szerződés”, amikor két (felnőtt, tudatos ) fél saját akaratából úgy dönt, hogy akkor holnaptól patriarchális társadalomban élünk, hanem külső, kényszerítő körülmények és kemény szelekció eredménye.

A nő kurvára nem akarta, ahogy most sem, hogy „elköteleződjön” egy férfi mellett, de nem nagyon volt választási lehetősége, mert ha nem tette, akkor vagy mindenki ringyójaként és e miatt sokszor kitaszított páriaként végezte dicstelenül, vagy éhenhalt, sok más lehetősége nem volt.
Arról meg nem is beszélve, hogy mindig az (aktuális) „győztes” -hez húzott és dörgölőzött, mert az egyedi esélyei így voltak a legnagyobbak.

Ma sincs ez másképp, csak a forma változott, a tartalom nem.

Tévedés, hogy a random nőt eltartották a mezei lúzerek.

Az alfáknak megvolt a háremük, onnan kiesve sok jóra nem számíthattak. Minél lejjebb megyünk a rangsorban, annál kevesebb nő marad és annál több férfi.

Aki nem jutott be az alfák háremébe, az bizony kemény megalkuvásra kényszerült, az egyre silányabb maradékkal kellett beérnie.

A nőnek nem igazán volt sok döntési lehetősége, ha az elöljárónak megtetszett, senkit nem érdekelt a véleménye, a vágyai stb.

Per definitionem: minden közösségben a „felső 20% az alfa”, ha tíz alfát válogatunk össze, akkor azok közül is legjobb 2 a nyerő.

Nem tudom, hogy miért folyik itt is időnként a hülyítés, hogy bárkiből válhat alfa?

Tény, hogy bizonyos szintig el lehet jutni ha a saját legjobb verziónkat hozzuk ki magunkból, vagy fejlesztjük azzá , de azért egy Danny de Víto fényévekre van, nemhogy Brad Pitt-től, de annak unokatestvérétől is. Sok mindenre képes lehet, még időnként prémium kategóriájú nőt is megdughat egyszer-kétszer, de hosszabb távon esélytelen, még akkor is, ha van rá példa, amit lehet mutogatni, azért ez ezrelék alatti számossággal szerepel ami nem releváns.

Az összes népmesénk, anekdotáink tömkelege nem nagyon azt támasztja alá, hogy az átlagférfi tudott volna hatni egy nőre, sőt, épp hogy arról, hogy egy átlagnő eléggé tudta “csavargatni” a random férfi fejecskéjét.

zgy001
Olvasó
zgy001

“A patriarchális társadalmi rendszer létrejöttének semmi köze a feminizmushoz, sőt, annak ellenére jött létre, a szűkös erőforrások, külső kényszerek, a korlátozó keretek következtében.”
A patriarchális rendszer milyen szűkös erőforrások, külső kényszerek, meg pláne milyen korlátozó keretek között jött létre? Erre roppant kíváncsi lennék. Ugyanis a patriarchális rendszer pont egy olyan korban kezdett kialakulni és jött létre, amikor a jégkorszak után egy felmelegedési idő jött és egyre nagyobb jólét köszöntött az emberekre. Ha létkérdés lett volna, akkor sokkal inkább az előtte lévő jégkorszakok évtízezredei során jött volna létre és már több tízezer évvel előtte is létezett volna. De nem létezett. A patriarchális rendszer egy igen új ‘találmány’, mintegy 10ezer éve kezdett kialakulni, pont akkor, amikor az emberiség még soha nem élt olyan jó és könnyű viszonyok között.
Szóval ezt a hűde nagy kényszert szerintem erősen át kéne gondolnod.

“A feminizmus nem mai találmány, a nő védelme egyidős az emberiséggel.”
A nő védelme és a feminizmus egyáltalán nem azonos.

“A nőknek nincs a társadalom szempontjából „érdekük”. Önös , személyes érdekük van.”
Ha így vesszük, akkor nekünk sincs ilyen érdekünk.
Ha meg józan ésszel nézzük, akkor van neki is meg nekünk is. Minden élőlény célja a saját génkészletének szaporítása és támogatása. Ebbe beletartozik a hozzá hasonló egyedek támogatása is. A nőknél is megvan az, hogy a csoportért tesznek, csak annyi a különbség, hogy nem önfeláldozóak. De ettől még létérdeke a nőnek is, hogy a csoportja fennmaradjon, mert önmagában kevés ahhoz, hogy a génkészlete szaporodjon.

“Nem véletlen az exogámia”
Az exogámia a férfinál is megvan. De a mértéke mindig jóval kisebb, mint a csoport fennmaradásának a kérdése.

“Sorba állnak a „legjobbért”, jelentsen bármit is aktuálisan a legjobb”
Máris eljutottunk ahhoz, amit írtam.
Ha mi fehér férfiak leszünk a legjobbak, akkor mi kellünk. Tehát már az általad írtak is alátámasztanak engem. Mégpedig hogy van értelme tököt növeszteni. Mert ugye az a férfi a legjobb, amelyik nem hódol be a nőnek. Akár egyéni, akár társadalmi szinten.

“Az ösztönlényt amely nem képes magát korlátozni, nem lehet alakítani, „nevelni”, csak kordában tartani, korlátozni lehet.”
Egyfelől minden ember ösztönlény. A férfi is.
Másrészt a nő is képes nem csak ösztönei szerint cselekedni, hanem racionálisan is. Egyedül abban más, hogy a döntései érzelmiek (és nem is szeret dönteni, mivel kockázatkerülő), míg nekünk érzelmi és racionális döntésünk is van (és mellette kockázatvállalóak vagyunk, így nem okoz gondot a döntés).

“mert ha nem tette, akkor vagy mindenki ringyójaként és e miatt sokszor kitaszított páriaként végezte dicstelenül, vagy éhenhalt, sok más lehetősége nem volt”
És vajh miért is végezte így?
Nem tán azért, mert a férfiak tököt növesztettek és azt mondták, hogy nem nyalom ki a valagad és teszem alád a házat/kaját csak pusztán a két szép szemedért? Hanem cserében el is várok valamit? Ja de, igen. Pont ezért. Pont ez volt az oka a patriarchális rendszer létrejöttének.
Ma a fehér férfi a nő valaga alá rakja a saját pénzét (állam bácsin keresztül – szocializmus), így kiváltja a feminizmust. De ha nem tenné, akkor a feminizmus is megszűnne és visszatérnénk a patriarchális rendszerbe. Régen is megtehette volna a sok férfi, hogy papucsként eltartja a nőt, és mellette hagyja, hogy az alfa dugja helyette. De nem tette, hanem tököt növesztett.

“Aki nem jutott be az alfák háremébe, az bizony kemény megalkuvásra kényszerült”
És ez most is így lehetne, ha a béták nem tartanák el az adójukból a nőt.

“Nem tudom, hogy miért folyik itt is időnként a hülyítés, hogy bárkiből válhat alfa?”
Ez nem hülyítés. A nő nőnek születik. A férfi férfivá válik. Így bárki lehet alfa. nem beszélve arról, hogy sokszor a helyzet dönti el, hogy melyik lesz alfa. Vannak élethelyzetek, mikor X tulajdonság felértékelődik, míg más tulajdonság leértékelődik.

“de azért egy Danny de Víto fényévekre van, nemhogy Brad Pitt-től”
Ha de Víto domináns avagy gazdag, míg Pitt nem az, akkor mindegy, melyik hogyan néz ki, akkor is de Víto az alfa.
Pont.
Az alfaság nem előre meghatározott, nem a születéstől függ. Vannak olyanok, akik előnyösebb helyen, előnyösebb külsővel, jobb adottságokkal születtek, de a játszma nincs lejátszva. Ráadásul ha de Víto mondjuk megveri Pittet, akkor még azonos gazdasági és dominanciabeli érték mellett is de Víto az alfa. Avagy ha a nők valamiért de Víto iránt rajonganak (mindegy miért), míg Pittet nem ismerik, akkor megint de Víto az alfa. Mindegy milyen ronda és kiöregedett, lecsúszott és elszegényedett egy rocksztár, mégis ha megjelenik a közönség előtt és a nők sikongatnak utána, akkor az adott nőnk bizony őt fogja választani, nem a fiatal jóképű gazdag csávót. Miért? Mert a többi nő is a rocksztár iránt rajong. (A párválasztásuk során rengeteget számít nekik a többi nő véleménye. hiszen ha egy másik nő tesztján már átment a férfi, akkor bizonyított. Ha pedig sok nőén átment, akkor a többinek is nedvesedni fog a bugyija tőle.)
(Egyébként pedig 10-ből nem 2 alfa van, hanem 1. Meg 100-ból is. Alfás lehet a 20%, de nem alfa. Az alfa mindig csak egy lehet egy adott szituációban.)

cs002
Olvasó
cs002

A patriarchális rendszerben a férj a nő ura. Pont. Ennek hiányában az apa, annak hiányába nagyapa, nagybáty, esetleg fiútestvér, vagy a „rangban” következő férfi. Elég 200 évvel visszamenni és egy normál falu, vagy kisváros életét megnézni. De ha derogál, akkor 400 évvel korábban, stb. A nő nem volt szabad a mai értelemben, nem volt önálló döntése, fontos dolgokban legalábbis biztosan nem. Persze, ilyenkor jön a riposzt, hogy férfi sem szabad, az is pontosan úgy ki volt szolgáltatva. Ez is igaz. A nő, viszont, ha betartotta az írott és „íratlan” szabályokat, akkor a túlélése biztosítva volt, míg egy férfinak a „szabadsága” látszólag tágabb mozgásteret biztosított, de a valóságban a képességei/vagyona behatárolták a lehetőségeit. Egy random nőnek a való életben a túlélési esélyei egy random férfihez képest sokkal nagyobbak voltak, a szülést leszámítva. A patriarchális rendszernek a jóléthez sincs sok köze. Mert az egyik igazán az egyed jólétéről és csak áttételesen a tovább örökítésről szól, míg a másik kőkeményen az utódlásról, az örökítésről szól, azt is szabályozza. A patriarchátus felbomlása, lazulása, és jelenlegi megszűnése nem a jólét miatt következik be, vagyis nem csak az „élet-szükségletek” javulása, bővülése miatt, ez inkább csak erősített rajta, hanem az utód túlélés esélyeinek a megnövekedése miatt, a szülés kockázatának nagymértékű csökkenése miatt. A „sokat, hátha egy -kettő túléli, mert akkorák a kockázatok”-at felváltotta a „csak egyet -kettőt, mert meg tudom védeni az elhullástól” ez a jelen kor „átka” és egyben ”áldása„ is, de ez a második opció 1800-as évek előtt nem igazán volt elérhető, mert akármilyen gazdag és nagy hatalmú lehetett, egy járvány őt is simán elvihette. Koedukáció sem volt, ami többek közt azt is jelentette, hogy korlátozott formában, ideig és szabályozott körülmények között találkozhattak. A puszta jólét önmagában, nem eredményezi a patriarchális rendszer kialakulását, erősödését, vagy gyengítését, esetleges bomlását sem. A patriarchális rendszer azért került „kiválasztásra” az (evolúciós szelekció által) mert hatékony(abb) volt a többihez képest. Ez evolúciós örökség, amit a kezdeti környezeti feltételek és keretek szabtak meg. Ezért (is) feminista minden megszülető ember nemtől függetlenül. Az is szelekció eredménye. Persze ez is differenciált a Pareto elv szerint , 80% „nagyon”, 20% „kevésbé”. És mindig a 80% a döntő, legalábbis „békeidőben”. Egy nő bizonyos, nem rövid időszakon keresztül önmagában fizikailag életképtelen, segítségre, ellátásra szorul és ezen az ő és az utódának élete múlik, kezdve a terhesség bizonyos szakaszától, aztán a szülés (ami a legnagyobb kockázat), majd a szülés utáni jópár hónapig. Önállóan életképtelen, nemhogy éhen halna egyedül, hanem még azelőtt elpusztul, hogy éhen halna. Ez a kiszolgáltatottság „könyörög” a szociális együttműködésért, és vele párhuzamosan a patriarchátusért. Cserébe nem lehet tudni, hogy mikor fogamzóképes, egy dugás általában kevés, így akár az erőszaknak is( ha csak egyszeri és nem folytatólagos, több napon-héten keresztül tart) nagy valószínűséggel nem volt teherbeesési következménye. Csak akkor lehet bizonyos egy férfi, hogy az ő utódját szüli meg, ha folyamatosan rajta tartja a szemét, legalábbis addig amíg teherbe nem esik. A patriarchátus nem egy „egyszer csak úgy gondolták és megegyeztek/szerződtek/kialakult” valami. Több féle evolúciós irány volt/van, amibe belekavar még a szociális evolúció is, és az ember történetesen ezt „választotta”. Ne dobálózzunk 10 meg akárhány ezer évekkel, mikor a „közelmúlt”, hellyel közzel ismert történelme egyértelműbb válaszokat ad, mint az elképzelt valamikori 10.000 éves hipotézisek, amik már 100.000-re híztak, de millió éves emberi leleteket is találtak és eléggé hipotetikus az egész emberi fejlődéstörténet. Azt sem tudjuk, hogy jelenleg hányadik „hullámnál” tartunk, és a kezdetek óta hány „reset” volt, Édenkertestől, Lilith-től Ádámig -Éváig bezárólag? A nő (feltétel nélküli ) védelme pedig épp, hogy a feminizmus maga, mert a neme, méhe miatt „védett”! Objektív, biológiai szempontokat figyelembe véve: – A nő egyszerre kiszolgáltatottabb és egyúttal értékesebb is, mint a férfi. – A férfiak nagy része fölösleges a szaporodás szempontjából – Ha van elég (nők által is könnyen beszerezhető ) élelem, védett hely, nincs ellenség, akkor a nők, gyakorlatilag, csoportban, arányaiban max 20%-nyi férfival( ami a szaporodáshoz szükséges), tökéletesen elvannak – Elzárva, helyhez kötötten, „konzerv édenkertben” ez tökéletesen működő stratégia, de egyúttal korlátot is jelenthet – Megszokás, szocializáció, kevés „lázadó”, azt is „kezelni” lehet. Vannak ilyen közösségek?, Igen. De, relatíve, elég kevés. Vajon miért? Ami még kérdésként felmerülhet, hogy a nemek csoporton belüli számaránya vajon milyen, és mennyire „nőiesedtek” el a férfiak ezekben a közösségekben? A szocializáció, a megszokás, az adott normák közé születés szerepe eléggé meghatározó, látjuk napjainkban is, hogy akár túlzó feminista dogmák és a valódi férfiasság hiánya, lekicsinylése is természetesek egy 20 év alatti számára, mert ilyen környezetben nőtt fel, ezt tekinti alapnak ez számára a természetes. Amikor a degenerált pont annyira értékes, mint az ép, sőt, több joga van és ezt az épnek nem hogy el kell viselnie, hanem még örülnie is kell neki, akkor ott valami nagyon el van baszva. Hány generáció szükséges, (azon belül milyen születésszabályozás(!), kit, mit tartunk meg, szelektálunk-e nemi alapon?,), milyen előfeltételek vezethettek egy matriarchátus kialakulásához? Megfogyatkoztak a férfiak valami… Tovább olvasás »

zgy001
Olvasó
zgy001

“A patriarchális rendszerben a férj a nő ura.”
Nem. A p. rendszerben nyilván tartjuk az apát. (A matriarchálisban nem.) Ennek egyik megnyilvánulási formája lehet, hogy a nő ura a férj. De nem feltétlen és nem is szükségszerű.
De értem, miért írod. Oké, gondolkodjunk a továbbiakban a felvetésed alapján.

“A nő nem volt szabad a mai értelemben, nem volt önálló döntése”
Kis felvetés:
Nem szabad nem volt. Hanem más területen voltak jogai, mint a férfinak.
https://mult-kor.hu/cikk.php?id=18317
Teszem azt a várúrnő azonos szinten állott, mint a várúr. Csak más volt a feladata. A várgazdaság vezetésébe pl. a férj nem szólt bele. Az a nő dolga volt. A férfi dolga a külvilág volt. Abba meg a nő nem szólhatott bele. Ezért tűnt úgy a külvilágnak, hogy a nőnek nincs joga. Igen, kifelé nincs joga, az a férfi dolga.

“Egy random nőnek a való életben a túlélési esélyei egy random férfihez képest sokkal nagyobbak voltak, a szülést leszámítva.”
Egyetértünk.

“A patriarchális rendszernek a jóléthez sincs sok köze.”
Épp ezt írtam.
Akkor miért és hogyan jöhetett létre?

“A patriarchátus felbomlása, lazulása, és jelenlegi megszűnése nem a jólét miatt következik be”
Nem a megszűnése érdekel. Hanem hogy mi váltotta ki a megjelenését.

“A patriarchális rendszer azért került „kiválasztásra” az (evolúciós szelekció által) mert hatékony(abb) volt a többihez képest.”
Pár ezer év alatt nem jön létre evolúciós kényszer. És azzal, hogy írtad, hogy a p. létrejötte nem anyagi okokból jött létre, így még kevesebb evolúciós kényszer volt.
Ergo a te elved szerint semmilyen oka nem volt, hogy létrejöjjön. Mégis létrejött.

“Ez evolúciós örökség, amit a kezdeti környezeti feltételek és keretek szabtak meg.”
Milyen környezeti feltételek? Milyen keretek?
Ne hantázzunk már. Nem volt semmilyen környezeti feltétel, ami indoka lett volna. (És pláne nem volt evolúciós örökség. Nem is lehetett, mivel korábban soha nem volt még hasonló sem.)
Mégis létrejött.

“Ez a kiszolgáltatottság „könyörög” a szociális együttműködésért, és vele párhuzamosan a patriarchátusért.”
– Ez a kiszolgáltatottság mindig is megvolt a nő esetében. Mégsem volt patriarchális rendszer a régmúltban. A férfiak közösen eltartották a nőt, az meg kufircolt, akivel akart. (Matriarchális rendszer.)
– Emellett ez a kiszolgáltatottság ma is megvan. Csak látszat, hogy eltartják magukat, Nem tartják el. Ma is a férfi tartja el. Csak most megint közösen tesszük ezt (matriarchális rendszerbe megyünk át).

“A papucsok száma sem volt kevesebb, és a tökösök száma sem volt több.”
Ennek ellenére azért mégis írod, hogy anno a férfi volt a nő ura.
Nem látsz itt némi ellentmondást? Mert én nagyon.
Papucs férfiak uralják a nőt, megakadályozzák, hogy kufircoljon fűvel fával?
Na az már azért annyira csak nem papucs.

De a lényeg:
Semmilyen elfogadható okát nem írtad, hogy a patriarchális rendszer milyen nyomásra, hatásra jött létre.

“Egy nő bizonyos, nem rövid időszakon keresztül önmagában fizikailag életképtelen”
Annyira tetszik egyébként, hogy pont azokat a mondatokat használod a velem szembeni vitádban, amit én írtam ide évekkel ezelőtt. :) Külön tetszik a Wesselényi link a végén. Mivel évek óta példaképem Wesselényi, amit nem egyszer írtam is már itt. Többször tapasztaltam már, hogy először a felvetéseimmel hadban állnak sokan, szidnak, mint a bokrot. Majd eltűnök egy időre, és mikor visszajövök, akkor a saját szavaimat látom viszont. Egyre gyakrabban fordul ilyen elő.
De hogy valaki nekem kezdje magyarázni azt, amit anno én magyaráztam itt, na olyan még nem volt. ;)

cs002
Olvasó
cs002

Akkor most patriarchális rendszer van, hiszen nyilvántartjuk a (vélelmezett:) apát. Minden happy, akkor miről beszélünk?

Persze, a gyerek is szabad, meg a rabszolga is, ahogy a fogyasztó sincs kiszolgáltatva a forgalmazónak, a fizikai munkás sem a tőkésnek, csak épp más területen vannak a jogai……

Ha papucs volt a várúr, akkor a várúrnő nemhogy azonos szinten, hanem sokkal magasabban is volt, mint a várúr. (Mert “a nyak fordítja a fejet, arra amerre akarja……”)

A nő pedig mindig és mindenbe beleszólt és ma is beleszól, ilyen a természete, aztán hogy azt (egyedileg!) hogy kezeli az „ura”, azon megy itt a vinnyogás több ezer éve.

Ha a férj nem volt otthon, akkor bizony, hogy a nő dolga volt minden, távollétében a férj összes dolgai is.

De ugye várúrból és úrnőből elég kevés volt, az alatta lévő “középosztályból” sem sokkal több, „sanyarú sorúból” pedig rengeteg, így megint oda jutunk vissza, hogy:
„Ezek a parasztok miért nem esznek kalácsot? Hát nem tudják, hogy ez jobb?

A patriarchátus „megjelenését” az embernél pontosan ugyanaz váltotta ki, mint a gorilláknál: sok-sok 10-100 ezer (egyesek szerint millió) évvel ezelőtt, egyszer gondoltak egy nagyot és leültek egy lapos sziklán a hímek meg a nőstények, körülöttük a horda apraja-nagyja.
Egyetértettek abban, hogy ez így nem mehet tovább, mert valami nem kóser.
Ezért egyenlő(!), felnőtt félként(!), tudatosan(!) megegyeztek, hogy holnaptól kezdve itten márpedig patriarchális társadalom lesz.
Miután megegyeztek, megitták az áldomást, jól berúgtak és mulattak egész éjjel.
Reggel, az ezüsthátú, a szerződés értelmében, kiválogatta a háremét, a behódoló hímek maradtak, a többieket, akik még félálomban, kótyagosan ébredeztek, lerugdosta szépen a szikláról és tádám: létrejött a patriarchátus.
Ez a rövid és egzakt verzió.

Mindig is, önként és dalolva tartja el a férfi a nőt és a gyereket is, akkor is, ha esetleg neki nincs se nője, se gyereke, mert ez egy atavisztikus, automatikus ösztön.

Ahogy kérdés nélkül menti a süllyedő hajóról, égő házból, mert ez számára természetes, automatikusan kódolt viselkedési forma, nem tudatos.

Megáll a nő lerobbant kocsija mellett, segít neki, felveszi a női stopposokat.

Attól, mert egy férfi (papíron) a nő ura, semmi nem akadályozza meg őt abban, hogy ne legyen a papucsa. Ennél durvább perverziók is előfordulnak nap mint nap.

Attól még simán lehet papucs, hogy odafigyel, hogy ne kúrja meg más a nőjét, sőt, akkor igazán a papucs, ha erre neki figyelnie kell.
Mert ha ezt meg meri tenni a nő, akkor ez azt is jelenti egyúttal, hogy az ura már papucsnak is kevés. Attól még lehet az ura, csak épp ezt nem tudja „érvényesíteni”, kikényszeríteni.

Annyira azért ne ájulj el magadtól, másnak is vannak tapasztalatai, más is olvas és tájékozódik, tőled függetlenül ugyanúgy feltalálhatja a spanyol viaszt. Attól, hogy bizonyos dolgokban egyetértünk, vannak amiben nem, és vannak olyanok , amiben nagyon nem.

zgy001
Olvasó
zgy001

“Akkor most patriarchális rendszer van, hiszen nyilvántartjuk a (vélelmezett:) apát.”
A két rendszer nem X és Y, hanem átmenet. És egyre jobban megy a matriarchális felé. Egyre kevésbé tartjuk nyilván az apát (anya neve a gyereknek, válások drasztikusan magas aránya, házasság előtt a nők szüzességének megszűnése, apasági teszt tiltása, stb.).

“Persze, a gyerek is szabad, meg a rabszolga is”
Szándékosan csúsztatsz. Ez nem visz előre.

“a fogyasztó sincs kiszolgáltatva a forgalmazónak”
Pont annyira, mint a forgalmazó a fogyasztónak.

“a fizikai munkás sem a tőkésnek”
Lásd fentebb. Ez is egy csere. Ha sok a melós, akkor a melósok egymás alá ígérnek. Ha kevés a melós, akkor meg a tőkés van ‘kiszolgáltatva’ nekik.

“A nő pedig mindig és mindenbe beleszólt”
Volt, amikor igen, meg volt, amikor nem.
Bizony voltak korok, mikor nem szólt (és szólhatott) bele dolgokba, csak az ura engedélyével. (Esetleg majd nézd meg mondjuk Japánt a legutóbbi időkig.)

“Ezek a parasztok miért nem esznek kalácsot? Hát nem tudják, hogy ez jobb?”
Megint csúsztatsz.

“A patriarchátus „megjelenését” az embernél pontosan ugyanaz váltotta ki, mint a gorilláknál”
Nem csak azért baromság, amit írsz, mert a gorillák társadalma éppen a legtávolabb van a patriarchátustól (hiszen konkrét háremtartás zajlik, ahol csak és kizárólag egy hím van – ehhez képest még a matriarchális rendszer is közelebbi a patr.-hoz, mivel nem egy hím párosodik, hanem legalább egy része). Hanem mert megint nekiállsz csúsztatni. Próbálj meg rendesen vitázni, vagy hagyjuk a picsába az egészet, mert nem érek rá ökörségekre.

“Mindig is, önként és dalolva tartja el a férfi a nőt és a gyereket is, akkor is, ha esetleg neki nincs se nője, se gyereke, mert ez egy atavisztikus, automatikus ösztön.”
Ergo megint csak nem sikerült megmagyaráznod, hogy mi oka is volt a patriarchális modell létrejöttének. Hiszen ha a nőt amúgy is eltartják a férfiak, akkor nincs szüksége arra, hogy elköteleződjön a béták felé. Mégis megtette.

“Annyira azért ne ájulj el magadtól, másnak is vannak tapasztalatai, más is olvas és tájékozódik”
Azzal nem is lenne baj. Az érdekesség csak annyi ,hogy amit írtál, azok az én szófordulataimmal vannak megírva. ;)

cs002
Olvasó
cs002

Eddig arról sehol nem volt szó, hogy a matriarchátus és a patriarchátus között bármilyen átmenet lenne, a kettő elvileg kizárja egymást, vagy -vagy, diszjunkt halmazoknak nem nagyon van metszetük.

Ezek szerint mindig is, minden korban, de amióta személyi igazolványok vannak, azóta biztosan, matriarchátusban élünk, hiszen soha, senki nem kíváncsi az apánkra, mindig az anyánk nevét kérdezik, az számít.

Arról meg nem is beszélve, hogy bárki, bármilyen nevet felvehet, változtathat, de az anyját kissé nehezebb „megtagadnia”. Főleg, amióta ezt írásban rögzítik.

Általában akkor van a gyereknek az anyja neve, ha az apa ismeretlen, nem vállalja fel, az anya titkolja, stb.

A válásoknak mi köze van a vélt „matriarchátushoz”, ahogy a házasság előtti szüzesség megszűnésének? A koedukáció első körben, aztán, az „elbújás” lehetősége, a valóságos kontroll hiánya teremti meg a gyakorlati feltételeket ahhoz, hogy ne legyen szűz x idős kora után egy lány. Nincs felügyelet alatt, ennyire gyakorlati oka van annak, hogy már nem szűz x kora fölött.

Nem tudom, hogy tényleg nem vagy képes felismerni, hogy a feltételek nem azonosak egy forgalmazó-fogyasztó, munkáltató-munkavállaló, tőkés-munkás, multi-kisvállakozás stb. esetében?

Hogy ha az egyik fél előnyben van a másikkal szemben, akkor nem lehet önkéntességről, hozzájárulásról, beleegyezésről beszélni?

Hogy ha az egyik hatalommal bír a másik felett, akkor mindig ki van szolgáltatva a „kicsi” a nagynak? És erre még rájön az emberi természet, az egyed kapzsiságával, a visszaéléseivel?

A látszólagos „egyenlő feltételek” csak konjunktúra idején, ideig óráig tűnnek úgy, mintha megvolnának?

A valóságban az erőviszonyok különbözősége miatt, az ügyletek 90%-a nem win-win? Hanem mindig az erősebb kutya baszik?

Az biztos, hogy ha ezt a valóságos, de számodra eretnek tényt, bármilyen formában belátod, akkor az összes, tiszta kapitalizmussal kapcsolatos elképzelésed gellert kap és mehet a kukába.

Elég megnézni a jelent. A tőkés simán bezárja a gyárat és szélnek ereszti a melósokat, amelyiknek nagy része, legalább a 90%-a proli(máról holnapról él és többet költ mint amit megkeres, nem gondol soha a szűk esztendőkre).

A tőkésnek van tartaléka, ha bezár, akkor sem hal éhen, míg a proli szó szerint x hónap múlva igen.

Nem a melósok fognak egymás alá ígérni, ha ingyen sem kellenek!

A kevés melós, „a tőkés van kiszolgáltatva” azt jelenti, hogy kisebb profitot tud realizálni a tőkés, mint esetleg korábban.

A nincs meló pedig végzetes. Meg lehet baszni a „csere” elméletet akkor, amikor nincs a másik félnél fogadó készség. Amikor a munkaerő semmit nem ér, akármennyit ígérhet akárki a másik alá, nem kell.

A tőkés „kiszolgáltatottsága”, ha nagy ritkán előfordul, egyrészt „rövid idejű”, néha “fájdalmas”(mert a kisebb profitot senki sem szereti), de nagyon ritkán jelenti számára az éhhalált, míg a másik oldalon egy csöppet mások az arányok.

Az egyedi, mint pl. Japán, meg mondjuk az Amazonas közepén még fehér embert soha nem látott populációkkal lehet példálózni, de ennek a mi életünkre x száz, ezer éve sem volt semmi hatása.
Minta, példa lehet, de az, hogy beleszólt-e egy nő, vagy sem, az egyedi-egyéni, mikroközösségi/családi dolog volt a valóságban, most is, a feminizmus tombolásának dacára.

Kifele azt mutatták akkor is, amit a „köz megkövetelt” jelen esetben pedig “megenged”.

De aki nem tudta kordába tartani az asszonyt, azt kiröhögték akkor is, ha panaszkodott.

A beleszólás, vagy legalábbis a próbálkozások, shit tesztek mennyisége/aránya nem volt kevesebb, csak a transzparenciája volt kisebb. Erről nem beszéltek, csak “megénekelték”, és mindig “mással történtek” ezek az anekdoták.

“Ha te tudnád amit én…..”

https://youtu.be/ovgABH5SUq8?t=39

És akkor még csak a felszínt karcolgatjuk.

A nő soha nem köteleződött el a béta felé, csak ott és akkor, ez volt a számára az elérhető legjobb, ha a körülmények számára (jobb irányban) változtak és reálisan felmerült kis, vagy 0 kockázattal jobb lehetősége, akkor pontosan úgy váltott, ahogy manapság teszi.

A mikroközösség “tartatta be” vele mindig is a “szabályokat”.

Az tény, hogy a korabeli, sokkal merevebb keretek közt ezeknek a lehetőségeknek a bekövetkezte jóval kisebb volt, mint manapság, de ha megtörtént, nem nagyon haboztak. Ahogy nyíltak a lehetőségek, úgy éltek vele.

A patriarchátusnak nincs “oka”, ahogy a szemnek sincs oka, evolúciós örökség, hatékonyság, szelekció eredménye, nem a résztvevők döntése, vagy valamilyen “szerződés”/”megegyezés” következtében jött létre a két nem között.

zgy001
Olvasó
zgy001

“Eddig arról sehol nem volt szó, hogy a matriarchátus és a patriarchátus között bármilyen átmenet lenne, a kettő elvileg kizárja egymást” Miért zárná ki? Adott 5millió nő és 5millió férfi egy országban. Ha ebből a többség patriarchális módon él (a gyerek apja elismert, lásd korábban), akkor az közelebb van a p. rendszerhez. Ha a kisebbség él így, akkor a m. rendszerhez van közelebb. Ha a törvények a p.-nak kedveznek inkább, akkor ahhoz vagyunk közelebb, ha a másiknak, akkor meg ahhoz. Írtam már jópárszor, hogy a patriarchális és matriarchális rendszer nem egy kapcsoló, hanem egy skála. Mint egy hangerőszabályzó, amin a társadalom valahol elhelyezkedik. (Ahogy a kapitalizmus-szocializmus is egy hasonló skála, nem pedig egy fix kapcsoló.) “mindig az anyánk nevét kérdezik, az számít” Elég szépen csúsztatsz megint. nem tudom, szándékosan, vagy csak nem érted a lényeget. Az anya nevét azért használják manapság, mert AZONOSÍTJÁK az embert. Hogy legyen még egy szempont, mert önmagában a neved nem elég, hiszen a nagyobb társadalomban több Kis József is lehet. Régen ezzel nem volt gond, mert egy faluban jó eséllyel egy Kis József volt, de most már kellett valami más is. ELőször az anya nevét hozták be segítségként (később a személyi számot), és megmaradt. De ha nem tűnt volna fel neked, a nevedet az apádtól kaptad. Kis Józsefnek az apja is Kis volt. Nem gyanús? Ez is az apa elismerése. “Arról meg nem is beszélve, hogy bárki, bármilyen nevet felvehet, változtathat” Pont erről pofázok. Hogy mára egyre jobban felborul a rendszer, megyünk át a m.-ba. Míg korábban nem változtatott senki nevet, ma megteszik. Komolyan, most csak szándékosan fárasztasz? “A válásoknak mi köze van a vélt „matriarchátushoz”, ahogy a házasság előtti szüzesség megszűnésének?” – A válási arány növelése egy léps felé. – A házasság előtti szüzesség azért (volt) fontos a patriarchálisabb rendszerben, mert ha te vagy az első, aki megdugod a nőt, akkor legalább az első gyerek a tiéd. Míg ha már más is megdugta, akkor nem 100%, hogy tőled a gyerek. Ezért rakták ki anno egyes helyeken a véres lepedőt a nászéjszaka után. Hogy mindenki lássa, hogy a nő szűz volt. Ergo a gyerek az APÁTÓL VAN. Mivel ma már nem számít a házasság előtti szüzesség, így ez is egy lépés a matriarchális rendszer felé. “Nem tudom, hogy tényleg nem vagy képes felismerni, hogy a feltételek nem azonosak egy forgalmazó-fogyasztó, munkáltató-munkavállaló, tőkés-munkás, multi-kisvállakozás stb. esetében?” Mivel éppen hogy azonosak, így nehéz is felismerni. “Hogy ha az egyik fél előnyben van a másikkal szemben, akkor nem lehet önkéntességről, hozzájárulásról, beleegyezésről beszélni?” Bármelyik lehet előnyben. Csak ugye ha az egyik fizikailag (pl. többségben van) erősebb, ezért nagyobb az érvényesítő képessége a balos világban. Érthetőbben: Aki hangosabban hisztizik (több szavazatot kap), azt támogatja az állam. A boltban az eladó a ‘gonosz kizsákmányoló’, ezért segíti a vevőt a fogyasztóvédelem. Míg a munkaerőpiacon a vevő (munkaadó) a ‘gonosz kizsákmányoló’, és ezért az eladót (munkavállaló) segíti az állam. Pedig ugyanolyan kapcsolatról van szó. Csak míg a boltban a vevőből van több szavazata a kormányoknak, addig a munkaerőpiacon meg az eladóból. De ettől a kapcsolat még azonos. “Az biztos, hogy ha ezt a valóságos, de számodra eretnek tényt, bármilyen formában belátod, akkor az összes, tiszta kapitalizmussal kapcsolatos elképzelésed gellert kap és mehet a kukába.” Hisztiből eredő faszságot nyilván nem fogok belátni. “Elég megnézni a jelent.” Ami éppen szocialista. Köszönjük. “A tőkés simán bezárja a gyárat és szélnek ereszti a melósokat” 1. Azt a gyárat, amit ő épített, és amivel neki is kevesebb lesz a bevétele. Hű de elnyom. 2. A melós bármikor kereshet másik melót (lásd manapság, ahol pl. a targoncások kéthetente mennek másik céghez), a tőkés meg néz ki a fejéből és akár az egész cége becsődölhet. Egyik sincs kiszolgáltatva a másiknak. Csak a rinyafaktor van magas szinten tartva a mi kis szocializmusunkban. hiszen a rinyálásból jól meg lehet élni. “legalább a 90%-a proli(máról holnapról él és többet költ mint amit megkeres, nem gondol soha a szűk esztendőkre” Erről meg nem a tőkés tehet. Nem elnyomás az, ha a másik idióta. “A tőkésnek van tartaléka” És ha nincs? Ha becsődöl és a kezdéshez felvett hitel miatt mehet a híd alá lakni? Ja ő nem számít, mivel ők kevesen vannak, kevés szavazót jelentenek. Értem. Rinya. “A kevés melós, „a tőkés van kiszolgáltatva” azt jelenti, hogy kisebb profitot tud realizálni a tőkés, mint esetleg korábban.” Vagy tönkremegy, becsődöl. Tőkés alatt ti szocik mindig a nagy gyártulajt látjátok. Csaxólok: Tőkés a kisbolt tulaja, meg a villanyszerelő is! “Az egyedi, mint pl. Japán” Japán kurvára nem egyedi. Csak megmutattam vele, hogy mifelénk is volt ilyen, csak mára megszűnt, míg ott még (nyomokban) megtalálható. “A mikroközösség “tartatta be” vele mindig is a “szabályokat”.” Jééé! nem tán volt idő, mikor be lehetett vele tartatni egyes szabályokat! És akkor ma miért nem lehet? “A patriarchátusnak nincs “oka”, ahogy a szemnek sincs oka, evolúciós örökség, hatékonyság, szelekció eredménye ,… Tovább olvasás »

Naooo
Olvasó
Naooo

A kapitalizmus meg a szocializmus egy és ugyanannak a zsidóságnak a két arca, persze buta vagy ezt felfogni.

zgy001
Olvasó
zgy001

“A kapitalizmus meg a szocializmus egy és ugyanannak a zsidóságnak a két arca”
Ezek szerint elismered, hogy Hitler a zsidók embere volt.
Ez dicséretes. ;)

Naooo
Olvasó
Naooo

Hitler a földönkívüliek embere volt, mint Jézus, tudtam nem fogod fel, mert ennyire ostoba vagy.

cs002
Olvasó
cs002

A matriarchátus társadalomban igazán semmi joga nincs egy férfinek, azt sem tudja, hogy van-e gyereke, nagy része még szexhez sem jut, ennek ellenére „építik a társadalmat”, nincs lázongás, ingyen és bérmentve dolgoznak, a semmiért cserébe. Ez egy ideig-óráig megy, csakhogy az a sok incel az istennek sem lázadozik , nem forradalmaskodik x száz-ezer év óta. Ha nem „feministák” ezek a férfiak, akkor mégis mi hasznuk abból, hogy nagyrészüknek nemhogy utódja nem lesz, de pinához sem jutnak? Logikailag ez sehogy sem áll össze. A patriarchátusban lévő férfiak is feministának születnek, ösztönösen, mert ez korábbi, erősebb ösztönkésztetés, mint a csoportkésztetés. A törvények már Hammurapi-tól kezdődően a nőket részesítik előnyben, de ugye te sem gondolod komolyan, hogy azóta matriarchátusban élünk és ingadozunk a rendszerek közt? Itt is van sipítozás: https://eletforma.hu/csalad/baj-van-osszezavarodtak-a-nemi-szerepek/ Nem, bizony, hogy nem skála. A matriarchátus társadalomban a nők hordják a nadrágot, nincs olyan , hogy hol ez, hol az, is, meg egyik jobban, másik kevésbé. Az „anyakönyvezést” nem manapság kezdték használni, hanem jó 500 éve, nem véletlen, hogy ez a neve és akkor azért semmilyen matriarchátusos skála nem igazán volt fellelhető. Ez az apa „elismerése” is sántít, mert azt is a nő „mondja be”, vagy kussol, ha a vélelmezett apa bemondja és ő tudja hogy nem ő. Semmi elismerés nincs benne, vélelmezés igen. Kis Józsefnek az apja, feltehetően(!) Kis, de biztosan csak az anyja tudja. A házasság előtti szüzességnek sincs igazán köze az apa biztos kilétéhez, csak abban az esetben, ha a szüzesség elvesztése után 9 hónapon belül születik gyerek, ha már egy hónappal később, vagy bármikor azután, akkor semmi bizonyíték arra, hogy a szüzességet elvevő illető az apja akár az első gyereknek. A kezdeti szüzesség csak arra garancia, hogy „tiszta, romlatlan árut” kap a férj, de a később megszületendő gyerekekre vonatkozóan az „őrzésnek” van a legnagyobb szerepe, az egyértelmű apaság szempontjából. Az „Ergo a gyerek az APÁTÓL VAN”, igaz, csak a fő kérdést, hogy ki a „valódi” apa, a szüzesség megléte/hiánya ezt lófaszt nem befolyásolja egy idő után. Nászéjszaka után bármikor, bárki teherbe ejthette, a szüzesség nem garancia az apaságra, az őrzés viszont igen. Vagy “saját kezűleg” vagy megbízható, rokon, anya, apa stb megteheti. Ma is számít a házasság előtti szüzesség, csak ez is olyan, mint a „járni jár, de nem jut”. Régen ha elvesztette a szüzességét házasság előtt, akkor ezzel azt is kockáztatta, hogy végérvényesen “megromlik”, vagyis teherbe esik. Ma már van fogamzásgátló, anonim abortusz lehetősége, így ez is büntetlenül, rejtetten megtehető. Nincs őrizve a lány, így idő előtt megdugják, és mivel nincs sok romlatlan, ezért azzal kell főzni, ami van. Valahogy úgy, mint a rasszizmussal, hogy „nálunk nincs a faluba, de igény, az volna rá…..” A vevő-eladó tekintetében a „Bármelyik lehet előnyben” igaz, csak annyi az icipici kiegészítés, hogy az egyik 99%-ban míg a másik az esetek 1%-ban van előnyben, ha a gyakorlati tényeket vesszük alapul, de az „egy-csiga, egy disznó” logikával tényleg fifty-fifty. A boltban az eladó nem a gonosz kizsákmányoló, hanem megteheti, hogy ha igazad van ha nem, simán elküldhet a picsába és ez ellen te nem tehetsz semmit. Gyakorlatilag az ő jóindulatán múlik. Korábban még ki is volt, írva, ma már a jogszabály tiltja, hogy „Pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el”. Magyarul, ha rábasztál, így jártál. Ha adott esetben sikerült átvernie, akkor nincs lehetőséged reklamálni, így jártál. A PTK-ban régóta, (a fogyasztóvédelmi törvény előtt évtizedekkel!), pontosan le volt és most is le van írva mindkét fél kötelezettsége, egyértelműen. A probléma az, hogy a jog érvényesíthetősége csekély, igazán 0 a fogyasztó/vevő részéről. Persze, mindig lehet bírósághoz fordulni, illetékbélyeg, időpont, kiszolgálószemélyzet, helység stb, helyből 50-100 ezer körüli összeg, idő, no meg jogász, mert nem mindenki jogvégzett, az megint legalább ugyanennyi, és ha bukik a panaszos, akkor kb 10.000 Ft-os átlagos ügyértékért kockáztatta annak minimum a 10-szeresét. A hülyének is megéri. Pedig minden joga megvan , le van írva, a másik fél kötelezettsége is, csak épp a gyakorlatban pofán röhögnek, ha érvényesíteni szeretnéd, mert az egyik fél „érdekérvényesítő képessége a másikhoz képest elenyésző, vagy nulla”, mert javarészt nem álomvtlágban a “Tiszta eszmék” közt, hanem a való világ racionális kereti között élünk jelenleg. Ez a természetes alapja az “erősebb kutya baszik”-nak, a hatalmasabb, gazdagabb etc. nyer 99%-ban, mert ilyen a valóság gyakorlata. A “fizikai többség” semmit nem jelent, főleg, ha van a boltnak „biztonsági szolgálata”, netán ha ez az egyedüli bolt van csak a helyiségben és nem akarsz éhen halni, ha esetleg balhézol és e miatt kitiltanak és akkor mást sem vehetsz, vagy csak ott kapsz meg valami mást amire szükséged van etc. De ugye, ahogy a sok átvert, fizikailag többségben lévők lerohannák a boltot mert átbaszták őket, és összeálltak, akkor egyből hisztis parazita prolivá változnak, hiszen az ő hibájuk, hogy átbaszták őket, “tiszták voltak a feltételek”, miért vett olyan árut, ami rejtett hibás, ez ugye az egyén, a vásárló felelőssége, ha átbaszták, akkor az az ő… Tovább olvasás »

zgy001
Olvasó
zgy001

cs002
Innentől, ha nem bánod, igyekszem majd kihagyni a veled való társalgást.
Okai:

– Kicsit kezd zavaró lenni, hogy az én gondolataimat írod le elém.
Sok esetben az én szavaimat használva. Nem az a zavaró, hogy engem idézel. Örülök neki, hogy ide jártál és tanultál tőlem. Az már inkább zavaró, hogy megpróbálod nekem elmagyarázni azt, amit évekkel ezelőtt (meg éveken át) írtam ide. Köszönöm a kioktatásokat, de ezeket a dolgokat nagyon prímán tudom én is.
(Egyébként itt derült ki számomra, hogy nem csaxi vagy. Eddig azt hittem, mert annyi nicken volt már, hogy a jóisten sem követte. De a szoci elvek hangoztatása, meg ez a fenti együtt egyértelművé tették, hogy nem vagy az. Nem baj ez, csak felvetettem.)

– Olyan dolgokat adsz a számba, amit éppen te írtál.
pl.: ‘Tetszik neked az evolúciós „kényszer”’
Kezdjük ott, hogy éppen te hoztad fel ezt az evolúciós kényszer (evolúciós szelekció) dolgot, nem én. Utána most meg úgy tálalod, mintha én mondtam volna?

– Saját magadat cáfolod.
Egyszer azt írod, hogy van evolúciós kényszere a patriarchális társadalom létrejöttének. Majd utána meg azt, hogy nincs ilyen kényszer.
(Most arról ne is beszéljünk, hogy az evolúciós kényszer meg szelekció alapvetően a genetikában, biológiában értelmezhető elsősorban, a szociológiában nem. De még így sem látok semmilyen evolúciós kényszert, amit felvetettél. Illetve amit meg utána elvetettél.)
Ideje lenne eldöntened, hogy mit is akarsz, azon kívül, hogy írsz.

– Nem hogy bizonyítékot, de logikus levezetést sem hozol a kijelentéseidre.
Teszem azt pl. az általad írt evolúciós kényszerre (-örökségre, -szelekcióra). Többször kijelentetted, hogy létezik ilyen kényszer/szelekció, de közben semmilyen érdemi példát nem hoztál rá. Sőt, éppen magadat cáfoltad néha. (Sőt, legutóbb most meg tagadtad a létét.) De ott van a kijelentésed, miszerint a p. és a m. nem skála. De logikai levezetést, aavgy bizonyítékot egyet sem hozol rá.

Szóval szerintem megleszel te nélkülem is.

Naooo
Olvasó
Naooo

Már megint eliszkolsz a valóság elől?

cs002
Olvasó
cs002

Megköszönöm, ha nem írsz választ, mert én megunom egy idő után, ha galambbal sakkozom.

http://www.termeszetvilaga.hu/tv99/tv9905/csoport.html

zgy001
Olvasó
zgy001

Én pont azt untam meg. Csak nem így akartam megfogalmazni.

Naooo
Olvasó
Naooo

Te nem meguntad, hanem beégsz állandóan a kamujaiddal.

common man
Olvasó
common man
Naooo
Olvasó
Naooo

A kapzsi kereskedő ki van szolgáltatva a fogyasztónak? Mennyi drogot nyomsz egy nap átlagba?

zgy001
Olvasó
zgy001

Én a helyedben nem erőltettem volna ezt a drog kérdést.
Csak mert megint sikerült egy ordas nagy pofára esést produkálnod. :)
Lásd:
https://torimaskepp.blog.hu/2018/08/13/a_bedrogozott_fuhrer
És ugye amilyen a vezérürü, olyan a birkanyáj is:
https://torimaskepp.blog.hu/2018/09/01/a_fuhrer_doppingolt_hadserege

Nyalóka, te szerintem élvezed, hogy szénné égeted magad. :)

Naooo
Olvasó
Naooo

Te minden nyikhaj zsidó mesét elhiszel te drogos libsi kapitalista? Olyan vagy mint a libsi kurvák, akik támogatják a migránsokat, aztán kiderül a migránsok kurvái, na ez vagy te, beégett kapzsitalista.

zgy001
Olvasó
zgy001

Megint kínos, mi? Kis drogoskám… :)

Naooo
Olvasó
Naooo

Már megint szarrá égtél libsi komcsi.

zgy001
Olvasó
zgy001

“az ember, aki hisz abban, hogy a harmadik vonalas feminizmus a lelke mélyén jóságos és nemes, az félelmetesen buta”
Minden balos vagy ostoba barom, vagy gátlástalan tetű. Esetleg a kettő együtt.
Ez igaz a feministákra is.

“Egyre több emberrel találkozok a jobboldalon és a libertariánusok között, akik szerint léteznek normális feministák.”
Libertariánusként elég sok véleményt olvastam már tőlük (tőlünk), de egyetlen egyszer sem láttam még olyat, hogy bármelyikük is normálisnak tartott volna egy feministát.

“szükség lenne arra, hogy szóba álljunk egymással”
A feminizmusnak nincs erre szüksége.
A nácik sem tárgyaltak a zsidókkal, komcsik sem a gazdagabbakkal.
Ugyanígy nem fog érdemben tárgyalni a feminizmus sem a férfiakkal, a multikulti hívei sem a fehérekkel, avagy az LMBTQ sem a heterokkal.

Ezek balos ideológiák.
A balos ideológia lényege pedig az áldozatszerep. Még akkor is, ha az valójában egy átverés, hazugság (hiszti). Ezzel az áldozatszereppel éri el mindegyik, hogy ő uralkodhasson.
Egy vita fellebbentheti a fátylat a hazugságokról.
Ez pedig részükről kerülendő.
Ugyanakkor nekünk meg pont jól jön.

Ugyanis ha mi párbeszédet tudunk kezdeményezni, akkor:
1. Egyik lehetőség, hogy nem állnak ki.
Ezáltal egyrészt az áldozatszerepükön csorba esik (hiszen milyen áldozat az, amelyik nem hajlandó a tisztességes párbeszédre), másrészt azzal a hangjuk nem érvényesül.
2. Másik lehetőség, hogy kiállnak vitára, párbeszéldre.
Ebben az esetben a hazugságaik pillanatok alatt sárba tiporják őket, felfedve mindenki előtt, hogy mekkora nácik valójában, és hogy a feminizus milyen beteg eszme.

Tehát ők általában kerülni fogják a párbeszédet.
Nekünk meg minél jobban erőltetni kellene.

Naooo
Olvasó
Naooo

Te vagy itt a legbalosabb barom.
A nácik meg tárgyaltak a cionkákkal vigyék el a zsidókat izraelbe, ezt is buktad.
A feministák kapitalisták és nem nácik. Ezt is szoptad.

zgy001
Olvasó
zgy001

Mi van baloskám, nem bírod a tényeket? :)
Ja, csak neked egy kis feminizmus a coccializmusodból:

comment image

Taki
Olvasó

Ez még azért következetes volt, menjenek szépen a trakorra meg bányába , nem ám csak az igazgató tanács elnöki székéért sírni :) – meg a láthatatlan házimunkát fizettetni…

zgy001
Olvasó
zgy001

Igen, ahhoz képest, amit most tolnak, még elég baráti volt. :)
De ez várható volt. Először csak a kisujj kell. Később már az egész kar sem elég.

Naooo
Olvasó
Naooo

Ilyenek a kapitalista feministák, pont, mint te.

Naooo
Olvasó
Naooo

Te nem bírod a tényeket bankárcsicska. Jössz itt a vörös kapitalistáiddal.

comment image

zgy001
Olvasó
zgy001

comment image

*

comment image

:)

common man
Olvasó
common man

Talán az elsőben volt a legkevesebb,meg ő szégyellte is,de mindháromban volt(van) gidóvér.

Naooo
Olvasó
Naooo

Dehogy volt, zsidó kamu.

zgy001
Olvasó
zgy001

Mik ki nem derülnek…! :)

Naooo
Olvasó
Naooo

Kiderült kommunista szocialista vagy.

zgy001
Olvasó
zgy001

Te is zsidó vagy, mint a vezéred? Kérsz kipát?
Szegedi Csanád barátodnak bevált! :)

Naooo
Olvasó
Naooo

Kapitalisták a zsidók, le se tagadhatnád zsidóságod már, kis profitéhes uzsoravédő.

zgy001
Olvasó
zgy001

A nácik még nagyobb zsidók. Lásd:

https://mult-kor.hu/cikk.php?id=18827
‘”Az ideális német katona” – a szőke, kékszemű és félzsidó Werner Goldberget a náci propaganda címlapokon mutogatta’
comment image

Te meg a legnagyobb vagy köztük, kis kipás… :)

Naooo
Olvasó
Naooo

Na ennyit a zsidóüldözési kapitalista meséitekről.
Állandóan csak hazudtok skalpoltpöcsű.

zgy001
Olvasó
zgy001

Tehát akkor elismerted, hogy a nácik zsidóbérencek. Köszi. :)

common man
Olvasó
common man

A németországiak vagy az izraeliek?

Naooo
Olvasó
Naooo

Elismertem, hogy zsidóbérenc buta bankárcsicska vagy.

Naooo
Olvasó
Naooo

comment image

tobbneju
Olvasó

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/hideg_szamitassal_a_tuzzel_jatszanak_a_svedek.702949.html Érdekes, hogy az egyébként “államfeminista” Svédország kormánya teljesen jól látja ezt a koronavírus hisztériát, pontosan méri fel a kockázatokat és képes ellenállni a nyomásnak. Férfiasnak nevezném ezt a hozzáállást: a statisztika alapján kb. ez a reális hozzáállás, nem az amit pl. mi is csinálunk itt Magyarországon. Mintha a svéd kormánynak lenne annyi tekintélye, hogy hisztérikus szavazók nyomására nem kell megbénítani az országot. Mert amit a nyugati világban látok, az már kb. csak arról szól, hogy hogyan tegyünk eleget az életükért rettegő vénasszonyok ostobaságainak, nehogy már szavazókat veszítsünk. Úgy tűnik, hogy Svédországban a nők ösztönösen a nekik való munkákat választják immár teljesen szabad elhatározásukból is, nem adják elő a “férfiak miatt kell ápolónőnek, tanítónőnek, idősgondozónak, stb. lennünk” szövegeket. És úgy tűnik teljesen szabad elhatározásból képesek olyan politikai vezetőket is megválasztani, akik képesek akár komoly nyomásnak is ellenállni kritikus helyzetben. Úgy tűnik, hogy a férfias jellegű magatartás – amit most a svéd kormány megjelenít – kelendő lesz a későbbiekben. Mert amit most Nyugaton látunk, az döntésképtelen, ostoba, főként hiszterizált női választók követeléseinek megfelelni óhajtó, “sodródok a nyájjal együtt” magatartás. És érdekes, hogy pl. Belorusszia sem igazán izgatott, bár az meg aztán végképp nem nevezhető egy posztfeminista demokráciának, mint Svédország. https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/koronavirus-jarvany-feheroroszorszag-lukasenko.703262.html

cs002
Olvasó
cs002

Ők is megkapták a BCG oltást, végül is úgy tűnik, hogy 19-re húztak lapot és bejönni látszik.

Magyarországon a 64, vagy idősebbek maradtak ki az oltásból.

https://index.hu/techtud/2020/03/30/a_bcg-oltas_enyhitheti_a_koronavirus-betegseg_tuneteit/


comment image

tomgal
Olvasó
tomgal

Akkor bátran költözz oda ! Problem solved.

A cikk a svédekről igen régi adatokat tartalmaz, már a 20. helyen vannak megbetegedések tekintetében. ( amikor múltkor írtam róluk , 25. helyen voltak) Egy 5x akkora területen , kb ugyanannyian élnek, mint Magyarországon , a megbetegedések száma rohamosan növekszik, csak azért nem annyira brutálisan, mint az olaszoknál, mert jóval kisebb a népsűrűség. Közel tízszer annyi beteg van náluk és a halálozások száma sem 7x, hanem már tízszer akkora, mint Magyarországon !

https://www.worldometers.info/coronavirus/#countries

A Belorusz elnök, meg egy tipikus primitív diktátor, akinek csak az létezik amit lát ( vírusok nincsenek) és igyanak vodkát, meg szaunázzanak , akkor senki nem betegszik meg. Az általuk közölt adatokat pont el fogom hinni…

Egyébként Magyarországon van 29 éves orvos és egy hat éves gyerek is lélegeztetőgépen. Ismerek egy nővért , aki ott dolgozik ( bár aki tagadja az egészet, úgysem hiszi el).

Egyébként a svédek már hivatalosan az adatokat sem közlik, mert abba a stádiumba értek. No meg tesztelni is csak azt tesztelik, akiről már szinte 100%-ban biztos:

https://mandiner.hu/cikk/20200314_svedorszag_mostantol_nem_kozli_a_koronavirussal_fertozottekrol_szolo_adatokat

cs002
Olvasó
cs002

Minek költöznék oda? Nem is értem az összefüggést. Amúgy is oltva vagyok BCG ellen.

tomgal
Olvasó
tomgal

A kommentem tobbnejunek szólt…

cs002
Olvasó
cs002

Ja, ok, bocs.

tobbneju
Olvasó

Te tomgal…..https://www.vg.hu/kozelet/egeszsegugy-kozelet/valtozik-a-magyarorszagi-koronavirus-adatok-kozlese-2152020/# Holnap majd Orbán közzéteszi, hogy mitől is kell neked úgy beszarnod. Szörnyülködhetsz majd a sok 80+os öreg elhunyton, rákos végstádiumban lévő elhunyton, súlyos keringési elégtelenségben szenvedő elhunyton, akikből vélhetőleg a koronavírus mellett még másik 10 vírust is ki lehetett volna mutatni. Hogy aztán melyik is okozta végül szegények halálát az elsődleges halálokok mellett? Hát éppen a koronavírusra van most tesztünk, hát azt írjuk be. Ha még 5 másik vírust tesztelünk ki az elhunytakból, akkor meg az ijedt tiszti főorvos nénivel el lehet vitatkozni, hogy melyik vírus is volt a másodlagos haláloka a 85 éves rákos betegnek. Orbán statisztikájának már csak hiszel?

tomgal
Olvasó
tomgal

Te tobbneju, te még mindig nem érted, hogy a legnagyobb veszély az, ha több ezer súlyos eset egyszerre jelentkezne a kórházakban és abban már 38-40 % -ban ( kínai és USA adatok alapján) 60 éven aluliak és krónikus betegséggel nem rendelkezőek is lennének ? Amúgy a jelenlegi 15-ből, van egy 37 éves halottunk is.
Figyelj, én 35 vagyok, tudomásom szerint tök egészséges, nem dohányzom, sportolok. Szerinted magamért aggódom ?!

Most nézem, már 16-an vannak, a legutóbbi elhunyt 59 éves volt, igaz krónikus beteg, akkor persze ugye érte nem kár…?

Egyébként íme az adatok. Azért a 41 éves magas vérnyomással, sok esetben valamilyen szív és érrendszeri betegségben szenvedők és a 38 éves piázgató ( mert ugye nálunk amúgyis kevés az alkoholista) nem túl megnyugtató eredmény….

https://index.hu/belfold/2020/03/31/reszletes_adatok_kor_nem_elhunytak_koronavirus_magyarorszagon/

Ráadásul sokan azt sem tudják, hogy magas a vérnyomásuk:

https://www.eliteclinic.hu/cikkek/magas-vernyomas-csondes-gyilkos

cs002
Olvasó
cs002

A piázgató úgy járt, a magas vérnyomás meg szintén életmód kérdése nagy részt, kisebb részt meg öröklött lutri.

tomgal
Olvasó
tomgal

Hát ez az , így jártak . Magyarországon 2,5 millió magas vérnyomásos van és olyan 900 ezer körüli az alkoholisták száma.

https://www.webbeteg.hu/cikkek/stressz/16908/a-stressz-okozta-magas-vernyomas

cs002
Olvasó
cs002

Tüntessünk a magas vérnyomás ellen, az alkoholizmus ellen…….

tobbneju
Olvasó

Tomgal én is ismerem a szöveget. Majd ha találsz adatot arról, hogy hányan vannak kórházban emiatt a koronavírus miatt súlyos tünetekkel (és nem a járványügyi Szent László Kórházban nagyrészt tünetmentesen), akkor ijesztgessél már. Mert két hét eltelt és valahogy a súlyos tünetekkel kórházba került tömegek nincsenek sehol. A kórházaink üresek, az orvosaink esküszegők, szarnak a betegekre lassan már úgy egyáltalán. Fogom a fejem a telefonon gyógyító orvosoktól, meg az összes jelenleg kb. semmit tevő egészségügyitől. Mert szöveg ez csak barátom: a kórházak üresek, még a császárral szülő nőket is hazazavarják 2 nap után, mert már két hete várják a nem létező koronavírusos betegeket. Addig se kell dolgozni, még “hősök” is, mert ki mertek menni a lakásukból. A tököm tele van már ezzel az egész álságos ömlengéssel. Orbán csinálja már meg végre rendeletileg az idei költségvetés módosítást, meg a 2021-es költségvetést, aztán zavarjon vissza mindenkit dolgozni. Mert nagyon szar idők jönnek, de nem emiatt a képzelt betegség miatt.

tomgal
Olvasó
tomgal

Az a tény egy pillanatig se zavarjon össze, hogy tán azért nincsenek tömegek , mert hoztak rendelkezéseket, szabályokat, amiket az emberek többé-kevésbé be is tartanak. A normál betegellátást szerintem sem kezelik elég jól, de a cél, hogy minél kevesebb beteg legyen egy helyen minél rövidebb ideig..

A képzelt betegség meg efdig 12 ezer halottat hozott az olaszoknál , a spanyoloknál meg már közel 8 ezret. Persze szerinted nagyrészük nem ebbe halt bele. Ő sem, 16 évesen krónikus betegség mentesen:

https://www.euronews.com/2020/03/27/coronavirus-in-france-healthy-16-year-old-dies-of-covid-19

cs002
Olvasó
cs002

Vajon volt BCG oltása a lánynak?

tomgal
Olvasó
tomgal

Ebben a BCG oltás teóriában lehet valami. Egy tüdőt erősítő, fertőzés(ek) ellen védő oltásról van szó. Ezerszámra oltják be az egészségügyi dolgozókat, ahol nem kötelező alapból az oltás. Nálunk 1954-től kötelező….

https://hvg.hu/tudomany/20200331_bcg_oltas_tuberkulozis_vedooltas_koronavirus_tunet

zgy001
Olvasó
zgy001

“Nálunk 1954-től kötelező”
Ha valóban véd a korona ellen a BCG oltás (itt most nem azt értem alatta, hogy nem lesz beteg, csak azt, hogy sokkal enyhébb lesz a betegség), akkor az megmagyarázná, hogy miért a 65 felettiekre veszélyes főként a vírus. Ugyanis ők anno még nem kapták meg tömegesen ezt az oltást.

Igencsak meg kéne nézni az okosoknak, hogy az eddig meghaltak közül hányan voltak, akiknek nem volt BCG oltásuk. Mert ha a többségüknek nem volt, akkor valószínű, hogy megvan a védelem. Ezt azért nem lehet nehéz megcsinálni, letesztelni.

cs002
Olvasó
cs002

Egyetértünk. Az biztos, hogy Spanyolországban, Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában, Ausztriában, Dániában, Németországban, Izlandon, Szlovákiában nem volt kötelező. Egy hónap múlva talán okosabbak leszünk.

tobbneju
Olvasó

Hát tomgal ismerem az olasz meg a spanyol statisztika hamisításokat is. Ezek államcsődben lévő országok, akik az EU-t, IMF-t, bárkit akarnak pumpolni a színjátékukkal. Tavaly márciusban Olaszországban és Spanyolországban is ugyanannyi ember halt meg mint idén márciusban, az elhunytak átlagéletkora is azonos volt. Innentől meg max. statisztika hamisításról és hisztéria keltésről beszélünk. Április 1-én két dolgot kérdeznék ezektől a színjátszó országoktól: 1., Halottak száma 2019. márciusban és 2020. márciusban? 2., Ugyanezen dátumokkal a halottak átlag életkora? És utána lehet rajtuk röhögni, hogy próbálták megvezetni a világot, főként a hitelezőiket.

tomgal
Olvasó
tomgal

Azt hiszem lemaradt valami. A pontos ,hivatalos forrás, miszerint tavaly márciusban ugyanannyian haltak meg , mint idén márciusban Olaszországban és Spanyolországban … Vagy a te hited, véleményed a forrás ?

tomgal
Olvasó
tomgal

Egyébként meg maximálisan ezzel az elemzéssel értek egyet, ha már alaposabban meg akarjuk vizsgálni a gazdasági érdekek vs emberélet kérdést koronavírus szempontból:

https://g7.hu/elet/20200327/teljes-felreertes-hogy-valasztani-lehet-a-gazdasag-megmentese-es-a-jarvany-feltartoztatasa-kozott/

Jinjangologus
Újságíró

Létezik egy általános félreértés a feminizmus jelentésével kapcsolatosan. Nagyon sokan összemossák a női természet fogalmával, mások meg a nemi ösztönökhöz kötik direkt módon. Mindkettő helytelen.

A feminizmus egy kártékony ideológia, egy téveszme. Alaptétele a nemek közti LELKI AZONOSSÁG hitvallása. Férfiak is ugyanúgy hisznek (vagy nem hisznek) ebben, mint nők. Ez nem a női természet, a “nőiesség” kivetülése. Eredetét tekintve köze nincs hozzá.

A kettő közti összefüggés az, hogy a női természet (igazságosságra alkalmatlan) révén beigazolódik a hitrendszer feltevésének hamissága. Sokan csak az ideológia bukását (metoo, kvóták, férfijogtiprás) tekintik “feminizmusnak”, nem magát az elvont eszmét.

Pedig azt kéne, másképp hamarosan újraszerveződik a káosz libertárius, “NAWALT” formátumban.

the hermit
Olvasó

Na, ez izgalmas témafelvetés, és mivel megszólítva érzem magam, válaszolni fogok (mármint arra, hogy lehetséges-e a párbeszéd).
Röviden: nem, legalábbis a feministákkal nem. A feminizmus maga ugyanis tévedés (ha jóindulatuan viszonyulunk a létezéséhez), illetve velejéig gonosz ideológia, ha azt nézzük , kiknek érdeke, és kik támogatják.
Bővebben :igen, lehetséges, ha a másik oldalon állókat embereknek tekintjük, akik tévedhetnek. Én nem szeretném ezt a jogot elvitatni senkitől, és úgy gondolom, igenis létezik tömegpszichózis. Ennek a tömegpszichózisnak sok áldozata van, de a végtelenségig nem lehet mögé bújni. Ha már Atwood meg van itt említve, hát tévedés azt hinni, hogy ő valami szent tehén a feministák között, ugyanis kikezdték már őt is, mert nem tapsolt elég hangosan a metoo-nak. https://www.theguardian.com/books/2018/jan/15/margaret-atwood-feminist-backlash-metoo
Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a forradalom bizony felfalja saját gyermekeit.

Összegezve, az angol közmondást tudom idézni, miszerint “Bízz istenben, de tartsd szárazon a puskaport” Szóval lehetnek a másik oldalon gondolkodó lények, és hiba lenne lemondani róluk, ez az én véleményem. Persze, én született optimista vagyok.

cs002
Olvasó
cs002

Az a helyzet, hogy ez nem forradalom, hanem olyan késztetés, ösztön, aminek megvolt és ma is meglenne a szerepe, korlátozott, és ellenőrzött feltételek és keretek közt.
De, mint a rák, jó ideje “elengedték a kezét”, elkezdett burjánzani és mára már olyan mértéket ért el, hogy bizony, felfalja a gazdatestet, mert mohó és semmi nem elég neki, addig nő, amíg vagy teljesen meg nem fojtja, vagy újra vissza nem metszik és megint keretek közé nem kényszerítik.