Volt rá energiánk – Lesz rá energiánk? – Ötödik rész

Teller Ede már a hatvanas években figyelmeztetett arra, hogy a magas szén-dioxid-kibocsátás felmelegedést fog okozni. Ez akkoriban csak olyan érdekes professzorosdinak tűnt. A bolygó – nem csak ez a bolygó, az összes, amelyiknek légköre van – klímáját, légkördinamikáját elképesztően bonyolult folyamatok alakítják, amit én nem értek. Vannak, akik azt mondják, ők értik, ezek lényegében hazudnak. A jelenlegi számítógépes modellezésekkel egy lokalitásra lehet öt napra előre úgy 60%-os beválással időjárást jósolni – két hétre nem lehet. Ahogy a kiváló légkörfizikus, Tél Tamás (nem vicc, tényleg ez az ürge neve) mondta és tanítja, egy jó szinoptikus számítógépes modell „jóságát” azzal lehet legjobban lemérni, hogy le kell pörgetni visszafelé. Ha visszafelé, a már megtörtént időjárást jól meg tudja mondani az adott modell, az adott szoftver, akkor talán-talán előrefelé is ér valamit. Nem árulok el nagy titkot: a legtöbb időjárás-előrejelző rendszer a fennálló légköri folyamatrendszerből visszafelé se mondja meg pontosabban az időjárást, mint előre, csak visszafelé hamarabb lebukik. Boldogult Vissy Karcsi bácsi mondta egyszer a miskolci sportrepülőtéren, hogy a politikust csak annyi különbözteti meg a meteorológustól, hogy utóbbinak legalább szándéka van igazat mondani, csak képessége nincs.

Bármely számítógépen futtatott meteorológiai modellnek az eltelt idő függvényében egyre nő a bizonytalansága. Azt pedig nem nevezhetjük előrejelzésnek, hogy két hét múlva vagy fog esni, vagy nem, és a hőmérséklet -40 és  +40 fok között lesz. Reális meteorológiai előrejelzést elfogadható beválással jelenleg nagyjából 4-6 nap távolságra lehet készíteni, utána drasztikusan megnő a bizonytalanság. Ezért is becézik ezeket a párhuzamos modellfuttatásokat, pontosabban az eredményüket eléggé találóan fáklyadiagramnak, hiszen eléggé hasonló alakot vesz fel.  Milyen tél várható? kérdésre a klasszikus vicc ad jó választ, mely szerint az indiánok már negyedik hete vágják a tüzifát A klímamodellek nem időjárást vetítenek elő, hanem időjárás-gyakoriságot: klímát.

Lényeges: tessék megkülönböztetni a klímát az időjárástól. Ezért elvi síkon is nagy  aránytévesztés az augusztusi fagyból „na milyen globális felmelegedés” szöveget származtatni, ahogy az elmúlt december 10-ét követő vigyorgó 20 fokos tavaszi időből is az „itt a tüzes pokol” jövőjét vizionálni. A klíma több, mint az időjárások egymásutánisága, a klíma egy rendszer, éspedig egy nagyon összetett rendszer, amely szabályzóit és visszacsatolásait minden ellenkező híreszteléssel szemben nem ismerjük hiánytalanul. Szakkifejezéssel élve, ahogy Felméry Laci bátyán fogalmazta meg, hogy az elsőéves földrajzos és meteorológus hallgatókat ezzel izzassza: „a légkör pillanatnyi fizikai állapotát időnek nevezzük. A pillanatnyi „idők” egymásutánisága az időjárás.” Innentől nekem is fel kell lapozni a tankönyvet, hogy folytatni tudjam: „az időjárásokból építjük fel az éghajlat fogalmát. Az éghajlat (klíma) az időjárások rendszere valamely helyen. Ez az éghajlat fenomenológiai meghatározása, amely az éghajlatot ennek külső megnyilvánulásaira, az időjárásokra vezeti vissza. Ma még lényegi meghatározást nem tudunk adni, mert nem ismerjük eléggé az időjárások az éghajlat kialakulásának a mechanizmusát. A definíció azt a tényt is tartalmazza, hogy az adott lokalitás időjárásaiban van valamilyen rendszer. Az időjárások fajtái, gyakoriságuk és egymásra következésük éghajlati törvényszerűségeknek engedelmeskednek.”

Összességében egy fejlettebb középső csoportosnak se kellene, hogy az újdonság erejével hasson a dolog, hogy az, hogy milyen meleg van, kettő dologtól függ: mennyi meleget kapunk, és ezt a meleget mennyire csomagoljuk be, raktározzuk el. A bevételi és a kiadási oldalon is több faktor van.

Az, hogy a bolygó mennyi energiát kap a Naptól – 174 000 gigawattnyit – nagyjából felfoghatatlan mennyiségűt, de ez egyébként a Nap teljesítményének tízmilliárdod része – sem állandó, mert a Napnak van egy energiatermelési ciklusa, amely 11 éves, de sajnos, Amon-Ré Napisten órája és naptárja annyira megbízhatatlan, hogy el se vették tőle az oroszok.

(Aki nem ismerné viccet: Egyiptomban kiásnak egy múmiát, amelyet megvizsgál egy amerikai, egy angol meg egy orosz kutatócsoport. A brit tudósok: a múmiának két lába  van, tízből két múmia az nyolc, és körülbelül ötezer éves. Az amerikaiak: radiokarbon kormeghatározásunk alapján a múmia kb. 4850 pluszminusz száz éves, körülbelül ötven éves, és valószínűleg férfi.  Az oroszok: a fickó neve Photrohotep volt, számvevőtiszt volt a VI. Shenki fáraó memphiszi datolyaültetvényén, Kr.e 2877-ben halt meg negyvenhét éves korában, egy péntek délután, mert itt a hétvége, irány a csehó, és a kocsmai verekedésben leszúrták. Aranyere volt, szájszaga, rendszeresen veszekedett az anyósával, havonta hatvan ezüstöt sikkasztott a munkahelyéről és a feleségét Abdiham tevekereskedő lányával csalta. Ezt honnan tudják? – Egyszerű. Davaj csaszi, aztán a KGB kezelésbe vette, és bevallotta.)

Egyébként a csillagok körében ez normális, sőt, az un. változócsillagok ennek az energiatermelés-ingadozásnak arányaiban a sokszorosát tudják produkálni. Az, hogy a csillagok fényessége változik, régről ismert, az arabok a Béta Persei-it ezért is nevezték el Algolnak, ami lényegében gonosz sivatagi démont, átvitt értelemben megbízhatatlan alakot jelent (azaz, gyakorlatilag bármelyik arabot…). Értelemszerűen egy változócsillag, amely időről időre mirelitté fagyasztja és felforralja a kísérőit, nem alkalmas arra, hogy megbízható növénynevelő legyen, szerencsére Napunk energiatermelésének (nagy átlagban) 11 éves periódusának lötyögése nem több pár százaléknál, de ez is bizgerálja egyébként a klímánkat, de összességében általában ezt a kis változást a légkör és a hidroszféra pufferei szépen elmossák, legfeljebb kapunk pár hidegebb telet, és hűvösebb, csapadékosabb nyarat,és kevesebb perzselt koalát Ausztráliában. Ha ez hosszabb és durvább – emlékezünk, egy ilyen nyugodtnap-időszak volt a Maudner-minimum is – azonban be tud avatkozni. Egyébként úgy néz ki, hogy jelenleg (2019-2020) kifelé megyünk egy hosszabb aktívabb periódusból, a Nap energiatermelése csökken, sőt eléggé hosszú és mély nyugalmi periódus van kirajzolódóban, így esetleg kapunk egy kis haladékot a klímaváltozás ellen, de persze, felfoghatjuk úgy is, hogyha ennek ellenére melegszik a klíma, akkor készüljünk a legrosszabbra, mikor Héliosz is rátesz még egy lapáttal. A Nap energiatermelésének változásai azonban valószínűleg nem okai a jégkorszakoknak és a melegebb időszakoknak, legalábbis, a paleoklimatológia jelenlegi állása szerint: 11 éves ciklusainak meghosszabbodása és szélsőségessé válása kisebb, a történelemben megfigyelt ingadozásokat okozhatnak ugyan, de nem mutatkozik arra a jel, hogy e mellett lenne egy százezer-millió éves ingadozás is. Hideget tud okozni az, ha a Naprendszer esetleg kozmikus gáz-, és porfelhőbe hatolna be, mert ködben a Nap se süt: ebben az esetben a Nap energiatermelésének változatlansága mellett is jelentősen csökken(ne) a földre jutó napfény mennyisége. Ez nem lehetetlen, és az pláne nem lehetetlen, hogy a földtörténeti múltban párszor lejátszódott, de speciel az elmúlt – pontosabban jelenleg is tartó – jégkorszakot biztosan nem ez okozta, mert egyszerűen a Naprendszer közvetlen közelében piszkosul de nincs olyan csillagközi por-, és gázfelhő, amely ezt okozhatta volna, és egy ilyet nem lehet leakasztani a szögről, a világegyetem jó nagy építészeti méreteinek megvan azért az az előnye is, hogy sok dolgot lehet jó előre meg jó visszafelé látni. Ezen kívül a Földet árnyékolhatja más is – vulkánkitörések, meteoritbecsapódások  pora, vagy a felhőborítottság – amely szintén csökkenti a hőmérsékletet. Már az ötvenes években rájöttek, hogy egy alapos atomháborúban az emberiség nem is háttérsugárzás miatt fog kihalni, hanem a nukleáris robbantások pora miatti globális hőmérséklet-csökkenés miatt, amely kb. éhenhalásra ítél minket, mert nem fog más teremni, csak a nyomorúság. Ezt nevezték el „nukleáris tél”nek.

A jégkorszakokat manapság leginkább a Föld pályaelemeinek módosulásaival, aprócska, de folyamatos keringés-változásainak egymásra épülésével magyarázzák, mivel valamennyi közül ez a leghihetőbb. Ezt az elméletet – Waldemár-Pilgrim-Milánkovics-Bacsák elmélet néven ismerik azok, akik képesek ilyen ráolvasás-hókuszpókusz-szerű kifejezéseket megtanulni. Nevezett csillagászok közül egyébként az utolsó magyar. Maga az elmélet azt mondja, hogy a Földpálya lapultsága és keringési síkjának a forgástengelyéhez mért szöge folyamatosan változik, amely miatt változik a napfény beesési szöge és a Föld légkörének energiaháztartása. Ha a Föld nem megy messzebbre vagy közelebb a Naphoz, mégis, hogy kaphat kevesebb energiát? Durván egyszerűsítve: Kepler törvényeiből következik, hogy minél közelebb van egy bolygó a csillagához, keringési sebessége annál nagyobb. Ezért kapta a „higanymozgású” gyors Merkúr, a „gyorslábú, az Istenek Hírnöke után a nevét a higany az alkimista gyakorlatban – és az angol nyelvben is. Naptávolban a Föld is lassabban kering, Napközelben gyorsabban. Ezért, ha pályájának átlaga (kis-, és nagytengelyének átlaga) nem is változik, ha a pálya lapultabb, de a Napközel időtartama csökken, a Naptávol időtartama nő. Ehhez még hozzájön a precesszió hatása. Mivel pedig az egységnyi felületre eső napenergia nagysága a távolság növekedésével a harmadik hatványon csökken, marhára nem nehéz kiszámolni, hogy mindössze két százaléknyi Naptávol-növekedés több, mint hat százalékkal csökkenti a Naptávolban mért beeső energia mennyiségét, amely bizony, már elég egy újabb jégkorszakhoz. Mindez szépen megmagyarázza azt az első ránézésre furcsa jelenséget, hogy a jégkorszakokban (pontosabban a glaciálisokban) az egyenlítő körül nem csökken a hőmérséklet észrevehetően, míg a mérséklet égöv sarkvidékekhez közelebb eső részén pedig brutálisan. A tél hidegebb, tovább tart, vagy – mellesleg az északi félteke telén a Föld KÖZELEBB van a Naphoz, mint a nyarán – jelenleg – a tél hőmérséklete ugyan nem változik, de a nyár hűvösebb, a télen felhalmozódó hó nem olvad el nyáron, és a jegesedés megindul dél felé – és pontosan ez is történt a Würmben.

Az elmúlt 65 000 évben a Földet érő napsugárzás mennyisége és az eljegesedés mértéke nagymértékben egybevágó periodicitást mutat nem véletlenül. Más szavakkal: a Milánkovics-Bacsák elmélet szerint a klímát leginkább középtávon a Föld pályaelem-módosulásai szabályozzák.

A másik oldal, hogy mi marad meg, mármint a besugárzott energiából, ezt unos-untalan zúdítja a média az állampolgárra: a szén-dioxid üvegházgáz, a Napból érkező rövid hullámhosszú, nagy frekvenciájú sugárzás (a látható fény, és az UV) a földfelszínen elnyelődve hosszú hullámú, alacsony frekvenciájú sugárzás (infravörös és rádió) formájában kisugárzódik, de ezeket a hosszú hullámú sugárzások, különösen az IR bizonyos frekvenciáit egyes, a légkörben előforduló molekulák nagy hatékonysággal elnyelik, a meleget a légkörben tartják, nem engedik a világűrbe távozni. A legtöbb átlagember már alsó tagozatban utálta a fizikát, mikor még nem is kellett tanulnia, úgyhogy kb. annyi marad meg neki, hogy a szén-dioxid rossz, és miatta melegszik a világ. Ez kb. a Time Magazin „év embere” (Hitler is volt az…), a Grétikék szintje, a valóság ennél azért sokkal bonyolultabb.

A szén-dioxid ugyanis nem egyedül üvegházhatású, sőt, még csak nem is a legfontosabb, és messze nem nyel el minden hullámhosszú infravörös fényt, csak pár kitüntetett hullámhosszt. A Föld üvegházának gerincét a légkör vízgőztartalma adja, mert a vízgőz szintén üvegházhatású, és mennyisége a légkörben sokszorosa a szén-dioxidénak. Ezen kívül van üvegházgáz-hatása a gyakorlatban előforduló gázok közül a metánnak, ezért ostorozzák az űbervegán-űberfelsőbbrendű-libbantak azokat a gonosz embereket, akik horribile dictu, húst is esznek, mert az állattartás nézeteik szerint metánt termel (ami ismételten csúsztatás), a dinitrogén-oxidnak, azaz a kéjgáznak, amelyet átlagember a habpatronból ismer, meg ha ráteszik a maszkot a műtőben, de utóbbira nem emlékszik, és számos fluorozott-klórozott szerves vegyületnek, azaz a klímagázok (mármint: a klímaberendezésekben használt gázok) is klímagázok (azaz van nekik 0-tól eltérő GWP-jük, azaz global warming potention-juk, azaz melegfelvonulást okozó hatásuk). Összességében tehát nemcsak szén-dioxiddal melegítjük a légkört, hanem többféleképpen, de mellesleg káros kibocsátásainkkal, ez kevésbé köztudott, hűtjük is. A nitrogén-dioxidnak speciel szintén van némi üvegházhatása, de a levegőbe eregetett salétromgőz paradox módon mégis hűti a klímát, mert erős oxidatív hatásánál fogva nemcsak a pekingi kisiskolások tüdejét marja szét a szmogban, hanem a légkör metántartalmát is oxidálja, a metán átlagos tartózkodási idejét (ami pár év) csökkenti a légkörben, ezáltal kivonja a jelentős GWP-jű metánt, ami jelentősebb, mint az ő melegítő hatása. Szintén csökkenti a globális hőmérsékletet a kén-dioxid, melyből végül szulfátok lesznek, amelyek a levegőben aeroszolt és felhőelemet képeznek, és a globális hőmérsékletet csökkentik. Sok elméleti fizikus van azon a véleményen, hogy a vulkánkitörések elsősorban a légkörbe köpött kén-dioxid, és nem por miatt képesek csökkenteni a hőmérsékletet, legalábbis előbbi hatás jelentősebb, mint utóbbi. Mikor még a nyugat-európai sötétzöldek a savas esőktől rettegtek, (és ezt a rettegést drogos őrjöngéssel és k.rvaanyázással fejezték ki, úgy 30-40 éve, mint most is, a jelenlegi libsik szülőnemzedékéről van szó) és mindent, de mindent elpusztított Európa-szerte a gonosz savas eső, és úgy kihaltak az erdők, hogy mára már nem maradt erdő, ami a globális felmelegedéstől kihalhatna (ugye?), nem is volt napirenden a klímaváltozás. Csakhogy olyan jól fejlődött a környezetvédelem, hogy szinte megszüntettük Európában a kén-dioxid-kibocsátást (az acéliparral együtt…) és a nitrogén-dioxid-emissziót, így környezetünk sokkal egészségesebb lett (a kínai meg brazíliai környezet meg le van érdekelve, ott nincsenek szupertoleráns-haladó ökogrűnök), a mocsok mocsokhatása mellett viszont a pozitív hatásától is – megszabadultunk.

Ennyi? Nem, nem ennyi. A földi klímát nagyrészt a földi élet alakította ki magának, ahogy a légkört is, és óriási pufferekkel és keresztcsatolások tömegével dolgozik. Ezért kell nagyon óvatosan bánni a „klímamodellekkel” és az „előrejelzésekkel”. Legjobban azt szeretem, mikor nyilvánosságot kapnak olyan kijelentések, hogy „és a légkör melegedésének mértéke pontosan megfelel a nyolcvanas-kilencvenes években jósoltaknak” (logikailag egyébként hamis következtetés ebből: ezért a jóslatok mindig pontosak, mind meghalunk!) – csókolom, melyiknek? Annak, amelyik új jégkorszakot jósolt, vagy annak, amelyik nyolcfokos felmelegedést és a bolygó Vénusszá forrósodását? Vagy annak a párnak, amelyek pont bejöttek. Mert az kérem, nagyon egyszerű, hogy én leadok kilencven tippet, hogy melyik lottószámot húzzák ki, és utólag ebből kérek nyolcvankilencet törölni, majd tessék előttem leborulni, Hozsánna, néked, Lebowitz, igazad volt! Egyébként nagyjából így működnek a Nostredamus-jóslatok, hogy amelyikbe utólag bele lehet magyarázni egy eseményt („és eljön az égből a rémület nagy királya, és az igazság istennője látja, ahogy két nagy torony ledől”) az ér, amelyikbe meg nem, az felejtős. Ez kb. ugyanaz, mint a lüke zsidóviccben, hogy Kohn és Grűn pisztolypárbajt vívnak. – Vagy én lövöm le azt a szemét Kohnt, vagy Kohn engem – így Grűn – de egy gazemberrel kevesebb lesz a világon! – Ez nem fair – így Kohn segédje – Kohn úr óriási termetű, őt sokkal könnyebb eltalálni, mint Grűn urat az ötvenhat kilójával!- Semmi gond – így Grűn – akkor javaslom, rakjunk Kohn hasára egy céltáblát. És ha véletlen fejbe-, vagy szíven lőném, akkor az nem ér!

Visszatérve: ökoszisztémánk, légkörünk, hidroszféránk tele-tele van kisegítő körökkel és tartalékokkal. A szerves szén hatalmas tömege a föld alatt pihen éghető üledékként. A légköri szén jelenleg légkörben lévő mennyiségének legalább ezerszerese van eltárolva karbonátos kőzetekben (ne feledjük, hogy durván másfél millárd éve a „nagy oxigénmérgezés”sel Földünk addig a Marshoz és a Vénuszhoz hasonló összetételű légkörét a korabeli kékmoszatok a korabeli életnek egyszer már élhetetlenné tették, csak az élet alkalmazkodott…). A permafrosztban és a tengeri metánhidrátban további, csak becsült mennyiségű szén van. A földi bioszféra hatalmas lelkesedéssel „tünteti el” a légkörbe kerülő antropogén szén-dioxid-kibocsátás jelentős részét, azaz tudjuk, mennyi szén-dioxid kerül a légkörbe, és az nincs ott, a növényzet „megeszi”, eltárolja, és őszintén szólva, nem tudjuk, mennyit képes még. A világtenger felfoghatatlan mennyiségű légköri gázt nyel el, vagy tud kibocsátni. A tengerek átmelegedéséhez és kihűléséhez több száz év szükséges, a Marianna-árok fenekére minden felszíni időjárás 400 év késéssel jut el, megfelelően tompítva. A sarkkörök jégtömege hatalmas hidegpuffer, meg ugye, a tengerszint szabályzója. Az erdők nem csak szén-dioxid-, és nedvességpufferek, hőszabályzók, hanem a felszín fényvisszaverő-képességének fő alakítói is. Egy ötödikes gyerek mondta egy erdei iskolai foglalkozáson: fessük be a Szaharát fehérre, és nincs melegedés! – A többi röhögött, mondom, nem röhögjetek, mert olyan viccet mondott, hogy az nem is vicc. Ma már komoly településmérnöki elképzelés, hogy a városi hőpárna csökkentésének legkiválóbb módja az lenne, ha minden, ami nem fa, vagy napelem lenne, vagy fehér. A tengeráramlások és a légkörzés olyan „energiatartalékokat” vesz ki vagy ad hozzá a légkörhöz, pusztán a dinamikájával, amelyek felboríthatnak minden számítást. És akkor még nem is szóltunk a tektonika vicceiről.

Manapság már van olyan számítógép-teljesítmény, hogy nagyon sokváltozós éghajlatmodelleket is képes nagy időtávokban „pörgetni”, a bevitt elemeket azonban magunk határozzuk meg. Egészen csekélyke bementőadat-változtatásokkal szélsőségesen eltérő modelleket lehet alkotni, és legyünk őszinték, sem a médiát, sem a politikust, sem a közvéleményt, se a kutatásvezetőt nem érdekli az a kimenő eredmény, amely nem apokaliptikus, hiszen abban semmi szenzációs nincs. Mitől veszik meg a lapot, ha az áll benne, hogy a tengerszintre számított légnyomás alig változik? Erre nem adnak pénzt. Márpedig ma a pénz uralkodik.

Mindmeghalunk? Bizonyára, de azért nézzünk már szét, hogy hogy is állunk. Már szóltunk a savas esők okozta közép-európai és észak-amerikai erdőpusztulásról, illetve Kanada és Skandinávia tavainak haláláról (A magasabb szélességi fokokon a csapadék nagy része hóként esik le, és az oldott kénsav olvadáskor hirtelen az állóvizekbe kerül, míg az alacsonyabb szélességi fokokon esővel leesve a talajba (erdőtalajba) kerül. A pH 7 körül oldhatatlan alumínium az alumínium-szilikát ásványokból kénsav hatására oldhatóvá válik, és a kalcium/alumínium ionarány eltolódása okozza az erdőpusztulást és az algaelhalást.), amely a hetvenes évek végén apokaliptikus képet vetített elő. A szénfelhasználás drasztikus csökkenése és a szenes erőművek füstgázmosásának bevezetése a fejlett világban ezt teljes mértékben kiküszöbölte, és ma már a feltörekvők (Kína, India, Dél-Amerika) is jórészt ezt teszik: savas eső majdnem megszűnt. Tíz évvel később (1983-1986 magasságában) mindenki rettegve jósolta a mindmeghalunkat: az ózonréteg pusztulása, véknyulása miatt az UV sugárzás mindet el fog pusztítani, kihalásra ítéltük magunkat. A montreáli egyezmény hatására a globális CFC kibocsátás nagymértékben visszaszorult, alig pár év alatt (1987 és 1992-között 30%-kal csökkent, majd 1999-re az 1987-es érték 5%-ára, 2008-ra 1%-ára), ezen  belül a freon-12 (diklór-difluor-metán) gyártása lényegben megszűnt, ezeket az anyagokat csaknem probléma nélkül kivezették, egyedül a BCF (bróm-klór-difluor-metán) , mint tűzoltó halongáz pótlása volt problémás, de a novac (nonafluor-4-trifluormetil-pentanon) felfedezése és bevonása a termelésbe ezt  is megoldotta: jobb a BCF-nél. Az ózonréteg pusztulása megállt, sőt, az „ózonlyuk” gyorsabban „gyógyul”, mint az a szakemberek várták. Kipipálva. Jelenleg a fő környezetvédelmi téma a mikroműanyagok, és a tengeri műanyagszennyezés. Az egyszer használatos műanyagokat hol tiltották be elsőnek? Figyelem: Kenyában. Nem a „fejlett” világban. Igaz, azért, mert a kenyai kormányzat  elejét akarta venni annak a „népszokásnak”, hogy a távolsági buszokból műanyag zacskóban repülnek ki a….nos, természetes szükségletek végzésére a buszsofőrök nem állítják meg a járművet, erről van szó….de mindegy. Betiltották. Ma már mindenhol napi téma, hogy miképpen fogják az egyszer használatos, egyébként teljesen felesleges  műanyag vackok gyártását megszüntetni. Soroljam még? Kiirtottuk a bálnákat? Mert a hatvanas években úgy nézett ki. Nem irtottuk ki. Lett atomháború? Nem lett (jó, még lehet). Bekövetkezett a globális élelmezési katasztrófa? Ma már Afrikában is alig van éhezés (még lehet, ha tovább forrósodik és szárad a világ). Satöbbi. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy mindeddig környezetvédelmi problémát, amely globálisan jelentős lehetett volna, minimális akarattal az emberiség meg tudta oldani, ha akarta. Ez a realitás. Ezt egy pillanatig se feledjük. Csak ész kell, és akarat, tehát, elméletben nem feltétlenül vagyunk vereségre ítélve akkor se, ha nem akarjuk felmelegíteni a bolygót. De valóban felmelegítjük a bolygót? Nos kérem, tessék félretenni az álmodozást, mert az a helyzet, hogy úgy néz ki – igen. Le muszáj szögezni, hogy az úgynevezett „klímaszkeptikusság” nem azonos feltétlenül és ab ovo a HARP-gyíkember-chemtrail-laposföld-oltásellenes buggyantak fájdalmas, de egyben bámulatos ostobaságainak szintjével, még ha egyes tömegpszichológiai vonatkozásai feltűnően hasonlóak is. Ugyanis az – ez egyenesen következik a fent leírtakból, a klíma elképesztően összetett voltából – hogy a „globális felmelegedés”, mint olyan, mértéke, okai és következményei finoman szólva sem nevezhetőek pontosan ismertnek, azaz valóban lehet tudományos vita tárgya, csak sajnos, a közéletben nem ezt látjuk, halljuk, tapasztaljuk. Ezért fontos hangsúlyozni: nem azt írom, hogy melegítjük a bolygót, hanem úgy néz ki, hogy sajnszos, hogy melegítjük. Tudományos alapú érvelésről már csak azért sincsen szó sem, mert az „érvelők” (ordítozók) természettudományos – és általános – műveltségi szintje (nagyon csekély számú kivétellel, de azok nem is ordítoznak) ezt nagyjából annyira teszi lehetővé, mint az adottságok csigáknak a labdarúgást.

Az érzelmi és a vele szoros kapcsolatban élő politikai úgynevezett „klímaszkeptikusság” nem meglepő módon ugyanúgy hazudik, vagy legalábbis véleménybuborékban, maga teremtette, valóságról tudomást nem vevő alternatív valóságban él, mint a másik fél. Közhely, Nógrádi György gyakran szokta mondani, hogy a hazugságoknak több fajtája van: a sima hazugság, a pofátlan hazugság, a csúsztatás, a választási ígéret és a statisztika. Ezeket egy közéleti vitában a politikai állásfoglalóknak mind szükséges mesterfokon felvonultatniuk, szemben azzal, aki műszaki szakemberként nem szekértáborokban, hanem valóságban érdekelt.  Sajnos, a tények viszont bonyolultak és átlátó képességet igényelnek, ritkán állnak meg az egyszerű közlés, egyszerű válasz fekete-fehér szintjén, e miatt a közvélekedésre kevéssé hatnak. Mennyivel kényelmesebb már azt hallani, hogy mindenért a zsidók vagy a rasszisták hibásak, mint azt, hogy nézze uram, az alábbi dolgokat kellene megtennie, ami időbe, pénzbe, fáradtságba, lemondásba fognak kerülni, hála és garancia nélkül.  Tessék megnézni egy átlagos internetes oldalt, ahol legalább százféle „eltitkolt”, „”csodálatos” és „elképesztően olcsó és egyszerű”  fogyókúrás módszert ajánlanak, csak most, reklámáron. Egyikben sem fog szerepelni az, hogy ne zabálj és mozogj többet. Ilyen az emberi természet. Utóbbi módszer helyett – bármi mást akar.

Caroselli: az Asdódi pestis. Bármely korban a krónikások a jelentős járványokat mindig feljegyezték, tollhegre tűzték Az epidemiológia alapkérdése azonban mindig is az volt: hogyan indul és terjed egy járvány? Ha a történelem nagy világjárványait vizsgáljuk, szemben Richellieu híres mondásával, nem a nőt, hanem a nyomort kell keresni. A nyomor, amely mozgásba hoz embertömegeket, amelyek járványt visznek-hoznak, vagy vektorokat (rovarokat, rágcsálókat), és amely legyengíti az emberek ellenállóképességét. A nyomor oka lehet háború, de az ok többnyire: az éghajlat megváltozása, amely átrendezi a társadalmi viszonyokat, az országok erőviszonyait és tömeges migrációt indítanak el. A tömeges migrációt ma is tapasztaljuk, az általuk Magyarországra is behozott fertőzések még kezelhetőek. Még.

Az úgynevezett politikai „klímaszkeptikus” vélemény, amelyet a politikai jobboldalon állítólag kötelező elfogadni, mert mivel a „klímahisztizők” buta ballibek, illetve feministák, tehát biztosan nincs igazuk, nemcsak a fenti tényekről nem hajlandó tudomást venni, hanem ugyanolyan ideológiailag vak, mint az ellenoldal, és rendszeresen azok módszeréhez hasonlóan, a sima hazugságokon át a csúsztatásokon keresztül a közkeletű tévedések széles tárházával operál. Az nem mentség, ha úgy érzi: a jó ügy érdekében.

Nem győzve hangsúlyozni, hogy ehhez képest létezik természettudományosan megalapozott szkeptikus vélemény is, csak nem a Bayer Zsocák mindent és mindenkit, aki ellenségnek van kinevezve lekezelő hozzáállásával. Sajnos, a közéletben, természetesen nem csak Magyarországon, hanem immáron világszerte elterjedt az a fajta viselkedésminta, amely abból indul ki, hogy előre eldöntjük, kinek van igaza, érveket meg se hallunk, és aki nem rokonszenves, vagy kényelmetlen dolgokkal szembesít, azt személyeskedve hülyének tekintendő.

„De mindig is volt éghajlatváltozás.” – Volt. Csakhogy azok vagy viszonylag csekélyebb mértékű és rövid ingadozások voltak (metoritbecsapódás, vulkánkitörések), vagy, ha súlyos katasztrófát is jelentettek, mivel egy ép ökoszisztémát értek, az gyorsan tudott regenerálódni, vagy pedig lassú, természetes folyamatok voltak, melyhez a természet, az élővilág alkalmazkodott. Az, hogy van természetes klímaváltozás, mit hisztizünk, logikailag kb. azonos típusú érv azzal, hogy minek büntetni az emberölést, elvégre úgyis mindenki meghal. A jelen, valószínűleg antropogén klímaváltozás sebessége – az átlaghőmérséklet és a tengervízszint növekedése, az éghajlati övek eltolódása, a Száhel, Ausztrália, Kalifornia és a Mediterránium kiszáradása sebessége – rémísztő. A jelenlegi hőmérséklet emelkedés üteme a kainozikumi jégkorszak minden hosszú távú klímaváltozásának hasonló folyamatát százszorosan múlja felül. Ilyenre a földtörténeti múltban példa nem volt, nem is lehetett, nem tudjuk, mit okoz, de jót – biztosan nem. Egyébként pedig: és ez esetben nem fenyegetnek ugyanazok a veszélyek? Nem szükséges csökkentenünk az üvegházhatást, ha tudjuk, hogy ellenkező esetben baj lesz, és rajtunk múlik? Dehogynem.

„30-40 éve még jégkorszakkal ijesztgettek, ma meg felmelegedéssel, mind a kettő baromság.” – Tény, hogy a tudományos közbeszéd 1940 és 1975 között gyakran előhozta, hogy küszöbön az új jégkorszak, a klíma hűl. Érdekes, és egyébként igen valószínű, hogy emberi behatás nélkül ez lenne, lehetne a tendencia, bár nem biztos, és sebessége lassú lenne. Ha igen, legyünk neki hálás, csökkenti a hülyeségünk hatásait. A Würm eljegesedés hossza alapján nem elképzelhetetlen, hogy az interglaciális, amely kb. 12000 éve kezdődött, a végéhez közeledik – de egyébként simán tarthat még százezer évet is. A harmincas években ugyanis Európában és Észak-Amerikában elég sok hideg telet jegyeztek fel. Egyes vélemények szerint a második világháború is hozzájárult, azaz ez is antropogén behatás: a rengeteg levegőbe került por, füst, az égő városok, a troposzféra magas régióiban repkedő repülőgéptömegek (bár ma több vízgőz kerül a levegőbe a légiközlekedés miatt, mint mikor Harris légimarsall ezer bombázót emelt Németországra), ugyanakkor egyben egy mérési hiba is történt. A világháború alatt és után az amerikai flotta vette át a súlyosan terhelt britektől a globális tengervíz­-hőmérséklet mérését, és eltérő mérési metódusuk miatt – kevesebb időt hagytak a gyors analóg hőmérőknek, más geometriájú mintavevőt használtak – folyamatosan alacsonyabb hőmérsékleteket mértek, ezért a globális hőmérsékletet alacsonyabbra becsülték, mint az volt ténylegesen. Közismert: „a hatvanas években a hideg időjárás miatt folyamatosan csökkentek a terméshozamok” – valójában nem a hideg időjárás miatt csökkentek a terméshozamok, hanem a szovjet és kínai kommunista vezetésnek valamivel meg kellett magyarázni a tervek nem teljesülését, meg statisztikai bűvészkedést, és már akkor is egyszerűbb volt a gonosz kapitalista jégkorszakra fogni. Mellesleg, hogy 60 éve milyen tévedés történt, annak semmilyen kapcsolata nincs a jelen tévedéseivel, sem ok-okozatilag, sem tanulságilag.

„Hazugság, nincs is melegedés, a mért adatok azért magasabbak, mert körbenőtték a városok a meteorológiai állomásokat, és a sztratoszféra hőmérséklete nem nő.” Ez az érv ma is gyakran előkerül, pedig klímaszkeptikusok ezt 2012 előtt hangoztatták lelkesen, mikor még a sztratoszféra hőmérséklet-növekedését nem tudták kimutatni. Ma már, sajnos, ki lehet. Csak meggyökeresedett, amolyan városi legendává vált, minthogy a benzinben ólom van, igaz, 30 éve már hogy nincs, de ez nem zavarja azokat, akik így szokták meg.

„Be van bizonyítva, hogy nem is a szén-dioxid okozza a felmelegedést, mert a múltban minden hőmérséklet-emelkedés előbb következett be, és azután emelkedett meg a szén-dioxid szint a légkörben, tehát nem a szén-dioxid az oka a melegedésnek, hanem a melegedés az oka a szén-dioxid felszaporodásának.” Ez alapvetően frappáns érvnek tűnik, csak az a baj, hogy nem a jelen folyamatot modellezi, hanem az elmúlt 500 000 év jégmintáiba befagyott gázok elemzésén alapul, amely a múlt eltérő okú, de természetes klímaingadozásainak elemzése, és tudjuk, hogy a jelen helyzet ettől eltér, okát tekintve. A természetes, bármilyen okból bekövetkező melegedés (pl. pályaelem-módosulás) miatt óhatatlanul több lesz a levegőben a szén-dioxid, hiszen a melegedő világóceánból szén-dioxid távozik a légkörbe, amely tovább fokozza a melegedést. Aztán a bioszféra kivonja ezt a plusz szén-dioxidot, szerves anyagot csinál a szénből, a klíma visszahűl, a növényi aktivitás is csökken, így a szén-dioxid szint stabilizálódik. Ezt tudjuk, ismert, hogy van egy ilyen folyamat, csak sajnos, ez nem válasz arra, hogy következik abból, hogyha mesterségesen megemelik a légkör szén-dioxid-tartalmát, mivel erre, így, emberi tevékenység miatt, ilyen gyorsan, ilyen nagymértékben nem volt példa, tehát új helyzet van, és ezek a múltban mért események MÁS események, más lefolyással, és nem magyarázzák a jelen történést.

„Baromság az egész, a vulkánok sokkal több szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, mint az emberiség.” Ez pedig sajna, egy nettó szimpla hazugság. Ez ismét csak jó régen volt. A híres Nyos-tavi (Kamerun) szén-dioxid-kitörés, amely több ezer ember halálát okozta a nyolcvanas években, „mindössze” 1,6 millió tonna szén-dioxidot lökött a légkörbe, hogy több kilométeres körzetben a bolhától az elefántig mindenki meghaljon a dzsungelben (elefánt, konkrétan, három pusztult meg, ember, hivatalosan, 1746, a bolhákat nem számolták meg). Nem kevés, csakhogy az éves antropogén kibocsátás közel 40 milliárd tonna, azaz ennek a mennyiségnek a kb. huszonötezerszerese. Ezenkívül, a vulkánok „hűtenek” is, a vulkáni aktivitással kikerülő vulkáni hamu és kén-dioxid hűtőhatása erősebb, mint a szén-dioxid melegítő hatása. Jelenleg már az emberiség úgy százszor annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint a világ összes vulkánja, mofettája, gerzírje, iszapfortyogója és borvízforrása.

„A légkör hatalmas, nem tudjuk elszennyezni.” – De, el tudjuk. A légkör tömege nagyságrendileg kb. 5 x 10 15 tonna. Ebből szén-dioxid kb. 2 x 10 12 tonna, a globális kibocsátás ma 4 x 10 10 tonna, azaz száz év alatt duplázná a szén-dioxid tartalmat. Ezek a rideg számok. Duplázná, azaz nem biztos, hogy duplázni fogja, mert akár teljesen el is tűnhet a légkörből, vagy elindulhatnak olyan folyamatok, amelyek ezt sokszorozzák.

Kamerunban 1986 augusztus 21-én elképesztő tragédia történt: egy, az Erdélyi Szent Anna tóhoz hasonló vulkáni krátertóból, a Nyos-tóból hatalmas mennyiségű szén-dioxid egy un. limnikus kitörés során hirtelen távozott el. Az óriási mennyiségű gáz négy falu lakosságát és a környező erdő állatait pár perc alatt mind megölte. (A Szent Anna tó ilyen kitörést nem tud produkálni, mivel vize minden télen lehűl, ezért átkeveredik, míg a trópusi tónál évszakok hiányában ez nem következik be.)

„A Föld olyan hatalmas, hogy az ökoszféra teljes szénforgalma 800 milliárd tonna körüli évente, az emberi kibocsátás sokszorosa, a szén-dioxiddal ijesztgetés hamis.” – Azt viszont nem említi meg, hogy az ökoszféra közel egyensúlyban van, annyit bocsát ki, amennyit elnyel, a feleslege-hiánya minimális (legfeljebb a sztromatolitok vonnak ki véglegesen szén-dioxidot a légkörből, és csinálnak belőle mészkövet, de egyébként az emberiség úgy ezerszer annyi mészkövet dolgoz fel (főleg cementté) mint amennyi képződik ezzel egy időben. Plasztikusan fogalmazva: ha beleállsz  lekötözve-megbilincselve egy 180 cm mély medencébe, és a víz pont az orrodig ér, és emelnek a vízen két centit, nem fulladsz meg, mert ez a víz összmélységéhez képest az a két centi már lósz.rt se számít, ugyebár….vagy mégis? Inkább csodálni kéne az ökoszisztéma finomhangoltságát, hogy relatíve a természetes szénforgalomhoz képest csekély mesterséges kibocsátás ennyi bajt tud okozni.

„Az egész globális felmelegedést csak a pontpontpontok találják ki, és/vagy okozzák, szándékosan, tudatosan.” – jó, szerintem pedig itt fejezzük be…

Épeszű, felkészült, értelmes, reálisan gondolkodó ember, mint említettük, már régen nem vélekedik úgy, hogy nincs felmelegedés, ill. klímaváltozás, mert van, hanem, ha megkérdőjelezi az IPPC álláspontját, azt úgy teszi, hogy nem mesterséges eredetű a melegedés, következésképpen a szén-dioxid (és metán-) kibocsátás visszafogása nem fogja azt megakadályozni, rossz úton járunk. Esetleg hozzáteszi, hogy nem a melegedés meggátlására kell törekedni, mert az reménytelen, hanem a helyzet kezelésére, nagyon logikusan hozzátéve, hogy tekintettel arra, hogy nagyjából nem tudjuk, hogy mi történik, nagyon ne is jósolgassunk, és lehet, hogy a felmelegedés mértéke és hatásai eltúlzottak. Ez – reális álláspont. A „klímatagadás” – nem az. Magyar viszonylatban én eddig két embertől olvastam elfogadható logikájú „klímaszkeptikus” érvelést, Király Józseftől és Miskolczi Ferenctől. Előbbi vegyész, utóbbi légkörfizikus. Lehet, vannak többen, de én több értelmes ellenérvelővel nem találkoztam.

Király vegyész, és klímaszkeptikus véleményét döntően arra alapozza (de egyebeket is kifejt…), hogy vette a fáradtságot, és kiszámolta – vagy más számításait átvette, nem tudom, de mindegy – hogy konkrétan egyébként mennyivel fokozza a hosszúhullámú földfelszíni kisugárzás energiájának visszatartását a légkör mérhető szén-dioxid gyarapodása. Megállapította: mondhatni, szinte semmivel, minimális mértékben, ennek az értéknek 0,2 fok alatt kell maradnia. Mindenesetre: sokkal kevesebbel annál, mint amivel a fősodratú jelentések és prognózisok előre jeleznek. Hozzá kell tenni, hogy nem éghajlatkutató, nem légkörfizikus, hanem vegyész, és ennek megfelelően „laboratóriumi” légköri körülmények közötti rendszerre alapozott, azaz nem a légkör viselkedését számolta ki, hanem azt, hogy egy 78,2 százalék nitrogénből, 20,89 százalék oxigénből, 0,83 argonból 0,04 százalék szén-dioxidból álló gázkeverék mennyi hőt tart vissza pluszban ahhoz képest, mintha ott csak 0,03 szén-dioxid lenne. Nem meglepő módon: hibahatáron belülit. Légköri folyamatokat nem modellezett érdemben, legalábbis közlései, írásai alapján, ezért könnyű rámondani: á, ez nem úgy van. Viszont azt azért élesen megvilágította, hogy a globális átlaghőmérsékletnek nemcsak hogy nem kizárólagos tényezője a szén-dioxid szintje, hanem csak egy a sok közül. Ezt egyébként értelmes embernek nem kell magyarázni, csak a felületes sajtó ezt sose hangsúlyozza. Nő a szén-dioxid, és mind meghalunk….ez túlzott leegyszerűsítése a világnak. Csak azért, mert a légköri szén-dioxid-koncentráció kismértékben (0,01-0,02%-al) nő, nem következhet lényeges felmelegedés….hacsak, nem következik be valamiféle olyan rendszerszintű változás, amely „kicsiben” nem modellezhető és számolható.

Kiemelném Miskolczi professzort is, mert gyakran elhallgatják: ő a NASA kutatója volt, miután leírta, hogy valójában az üvegházhatás nem is fokozódik, erre kirúgták. (Bármely döntéshozó a szakértőtől nem szakvéleményt, hanem saját álláspontja megokolását várja, legalábbis, ha elég buta.) A magyar kormány megbízta Zágoni Miklós akadémikust, hogy elemezze ki Miskolczi tanulmányát, kimondatlanul is elvárva tőle: cáfolja meg. Zágoni professzor azonban megállapította: nem tudja Miskolczi számításait alapjaiban cáfolni. Részletkérdésekben lehet, téved, de összességében a gondolatmenet őt is meggyőzte.

Röviden durván egyszerűsítve úgy lehetne összefoglalni Miskolczi differenciálegyenleteit, hogy jelenleg a teljes lehetséges üvegházhatás érvényesül a Föld légkörében, azaz több szén-dioxid légkörbe kerülése ezt érdemben már fokozni nem képes. A légkörnek van egy felvehető energiamaximuma, mivel egy összetett dinamikus áramlási rendszer, és több energia „nem fér bele”. Ez roppant figyelemreméltó, csak sajnos, valószínűleg nem megoldást talált, hanem paradoxont, olyasmit, mint volt a fizikában a Maxwell-démon. Ugyanis a gyakorlat cáfolja meg: igen, volt a bolygón ennél már lényegesen melegebb is, és melegszik. Tehát, ha valaki kiszámolta, hogy nem melegszik, akkor az a számítás hibás, akkor is, ha jelenleg nem találni a hibát, mert a valóság nem igazolja vissza a papírt. Ha a kerítés tetején teknősbékát találunk: az oda nem felmászott, az odatették. Miskolczi saját munkája nyomán azt állítja (logikusan): ha nem a légköri szén-dioxid koncentráció a hőmérséklet-emelkedés oka, akkor nyilván a beeső energia mennyiségének növekedése. Ennek azonban szintén nem találni nyomát, és ma már annyi napelem-rendszer dolgozik, hogy pontosabban mérhetjük az egységnyi felületre beeső napenergia mennyiségét, mint valaha is. Amit ebből le lehet szűrni: itt kérem, további kutatásokra van szükség.  Éspedig nagy szükség is volna rá. Mert a baj a nyakunkon van, kinek szeme van, látja.

Leegyszerűsítve: azt mérjük és tapasztaljuk, hogy a klíma melegszik, a globális átlaghőmérséklet nő, ennek éghajlati, növényzeti, vízháztartási következményeit látjuk. A természettudományban alapelv, hogy ok nélkül nincs okozat, nem történik semmi, nem létezik semmi csak úgy, „magától”. A klíma melegedésének okának kell lennie. Ha a Földre jutott napenergia mennyisége nem növekszik (ez bizonyos), sőt, jelenleg éppen picit csökken, az oknak a hővisszatartásban kell lennie, és ha csak egy tényezőt ismerünk, ami érdemben változik ezzel párhuzamosan, akkor erősen sanszos, hogy az az ok. Bonyolítja a helyzetet, – és itt van a kutya elásva! – hogy a fizikai-kémiai tudás viszont ezt így ebben a formában nem magyarázza egyértelműen. Hülye analógiával világítom meg. Zárt szobában meghal valaki, miközben elsült egy pisztoly. Mitől halt meg? Lehet, hogy elharapta a torkát egy krokodil, de valószínűbb, hogy a lövéstől. A hullán nincs viszont lőtt seb. Na, most mi van? Az van, hogy gondolkodni kell. Lehet, hogy úgy megijedt a lövéstől, hogy infarktust kapott. Akkor nem a lövéstől halt meg? De, csak mégse…

Na, hát, nos, kábé itt tartunk.

Sajnálatos módon a földtörténeti holocén időszak (jelenkor) véget ért, ma már az antropocénben élünk, mikor az emberiség maga formálja a bolygót, a saját rusnya képére. Nemcsak a klímát alakítjuk át tervszerűtlenül, hiszen sokkal látványosabb az, amit az élővilággal és a földfelszínnel teszünk: nemcsak belakjuk, hanem össze is mocskoljuk. Az iparosodás előtti megközelítőleg 285 ppm-es légköri szén-dioxid szintet mára nagyjából 410 ppm-re emeltük, azaz durván a másfélszeresére. Megemeltük a globális metánkoncentrációt is, bár annak üvegházhatása, bár fajlagosan nagyobb a CO2-nél, abszolút értékben még nem jelentős. Ez, sajnos, biztosan emeli a globális átlaghőmérsékletet, ez tény, minden ellenkező híreszteléssel szemben, viszont szinte biztosan nem annyival, mint sugallni próbálja a média. Nagyobb gond ennél, hogy nem látjuk a folyamat végét, azaz, nem tudjuk, meddig is fog emelkedni a szén-dioxid szint, azaz mikorra csökken az emberiség szén-dioxid kibocsátása arra a szintre, amit a bioszféra kezelni tud – egyébként ezt sem tudjuk, hogy mennyi, csak tippeljük, hogy nagyságrendileg kb. az 1920-as évek kibocsátási szintje, a jelenlegi 8-16%-a. Ha a szén-dioxid-kibocsátást tovább növeljük, éspedig olyan módon, hogy a bolygó lakossága 11-12 milliárd főre szaporodik, és a globális kibocsátási átlag eléri az európai szint jelenlegi mértékét, az évi 83-96 milliárd tonna körüli szén-dioxid kibocsátás lenne minimum (jelenleg még 40 milliárd tonna alatt van), amely értékkel száz év alatt valószínűleg a légköri szén-dioxid-koncentráció az 1000 ppm körüli értékre emelkedne, amelyre van olyan forgatókönyv (azaz, nem biztos, hogy tényleg így van), hogy ez a globális átlaghőmérséklet 6-8 fokos emelkedését vonja maga után. Sarkvidéki jégsapka a továbbiakban nincs, de a trópusok jelentős része lakhatatlanná válik. Kérdés, hová mennek (mehetnének) az ott lakó embermilliárdok. Őszintén szólva, kevéssé valószínű, hogy ezt sikerül összehozni. Megjegyzendő, ha sikerülne a bolygón az összes becsült kausztobiotitot (olajat, olajpalát, földgázt, metánhidrátot, tőzeget, lignitet, kőszenet) mind-mind eltüzelni, a szén-dioxid légköri szintje 60 000 ppm fölé emelkedne (6 %). Ebből érdekes következtetéseket vonhatunk le. Először is, nem tudunk annyi oxigént kivonni a légkörből, hogy biztosan megfulladjunk (15% oxigéntartalom mellett túl jól nem vagyunk, de élünk). Ami rossz hír: erre szükség se nagyon lenne, mert bár itt már nagyon szórnak a számítások, de valószínű, hogy ez esetben a globális átlaghőmérséklet 70-80 fok köré menne. Megjegyzendő, itt már majdnem felesleges számolgatni, mert ez esetben a trópusokon 100 fok fölötti hőmérsékletek pattognának, és ha elkezd forrani a világóceán, „elszáll” az üvegházhatás, és meg se állunk a Vénusz pokláig, de ezek a forgatókönyvek finoman szólva is bizonytalanok. A harmadik a legérdekesebb: tessék összehasonlítani, hogy a „hamarosan elfogyó” fosszilis energiahordozók hány százalékát tüzeltük el ténylegesen eddig, ha el tudtunk érni 110-120 ppm szén-dioxid- koncentráció-emelkedést, és még el lehet érni 60 000-et. Na ennyit arról, hogy elfogy az olaj.

Távlati jóslatokba bocsátkozni tehát nem több szellemi maszturbálásnál, ezért célszerűbb azt vizsgálni, amit nem feltételezünk, hanem amit (majdnem biztosan, de nem biztosan!) tudunk. Ez az alábbi: A Föld átlaghőmérséklete 1900 óta több mint egy fokkal már nőtt. Ennek a növekedésnek a nagyobbik része 2002 után történt. A feljegyzések kezdete óta a legforróbb évek, hónapok, és az abszolút hőmérsékleti rekordok 90%-a 2008 utáni keltezésű. A Grönlandi jég mennyisége és a gleccserjég világszerte a XIX. század közepe óta húzódik vissza. A bolygó vitathatatlanul – melegszik, és ennek csak egyik jele az egyre több gay pride:). Az – a valóság. A kérdés nem lehet az, melegszik-e a bolygó, (szakértelemmel rendelkező „klímaszkeptikus” ezt nem kérdőjelezi meg) hanem legfeljebb az, hogy mitől: mennyire természetes ez a folyamat, és mennyire az ember okozza, vagy erősít rá?

Közbevetés: jelen melegedési fázisban azonban – és ez még legalább 30 évig így lesz – ez nem jelenti azt, hogy mindig, mindenhol, állandóan meleg van, vagy melegebb van. Az átlaghőmérséklet nő, amely ne zárja ki a lokális és időszakos hideget, sőt. Az átlag melegszik, de ezzel együtt a szélsőségek abszolút értéke, gyakorisága és jelentősége is növekszik, tehát a globális felmelegedés, ez kicsit viccesen hangzik, könnyen okozhat mifelénk (és a mérséklet övben mindenfelé) hóviharokat. A melegedő légkör intenzívebb légköri folyamatokat eredményez – több és erősebb a tájfun, a hurrikán, a viharciklon, a Földközi-tenger térségében is megjelenek trópusi jellegű viharciklonok. Több a viharkár – ezt a biztosítók is alátámasztják, bár ők nem megbízhatóak, szeretnek hazudozni – és egyre gyakoribbá válnak az időjárási szélsőségek. Miért? Egyszerű…bocsánat, nem az, de egyszerűen elmondható. Az intenzívebben melegedő egyenlítői övből az észak, ill. dél felé történő áramlás egyre intenzívebb. Az intenzívebb passzát magasabb szélességi körökhöz is eljut: a passzát leszálló (magas légnyomás) ága Afrika helyett ma már hőségriadókat okozva egyre gyakrabban eléri Európát. A 30. szélességi fok körüli száraz, sivatagos zóna kiterjed, egyre szélesebben – nincs vagy bizonytalan a csapadék. Az intenzív, egyenlítő felőli áramlás miatt uralkodóvá és jellemzővé válik az észak-déli (meridionális) áramlás. Tessék megkérdezni nagymamát: az ántivilágban, mikor szex előtt a férfiak borotválkoztak jellemzően nyugatról fújt a szél, és hozta az esőt. Miért? Mert a 45.-50. szélességi fok magasságában a nyugati szelek övében vagyunk, nem a térítőövben, a passzát uralma alatt, a szél tipikusan nyugatról kellene, hogy fújjon, ami Európában azt jelenti, hogy az Óceán felől, és hoz stabil hőmérsékletű, nyáron hűvösebb, télen enyhébb, óceáni levegőt és sok-sok felhőt és párát. E helyett jelenleg hol északról fúj, hol délről, a nyugati irányt lassan elfelejti, mit fúj, tombol: a Kárpát-medencében az átlagos szélsebesség 30%-al nőtt 1995 óta (védett medence lévén, most se nagy…még). A nyugati szelek gyengülnek, az atlanti ciklonok hétszám nem érik el a Kárpát-medencét. Van egy pár makroszinaptikus helyzet, de nem bonyolítsuk túl: Izland felől: hideg, nedves. Putyin felől: még hidegebb, száraz. Azori-maximum (Szahara felől): forró, száraz. Ritka délkeleti áramlás az Indiai-óceán felől: nedves, meleg. Szibériából tehát ritkán jön nedvesség. Dél felől, a Szaharából meg pláne nem. Tehát vagy hőség van, vagy időnként hideg, de száraz, amelyet időnként lerombol egy-egy jól fejlett ciklon. Az észak-déli kilengések miatt kevesebb a csapadék, de az is egyre bizonytalanabb, kiszámíthatatlanul sok esik, máskor meg semmi. Nem mindegy, hogy nyáron két mindent elöntő felhőszakadással zúdul le 200 mm eső, ami elfolyik, és „papíron” megvan a szükséges csapadékátlag, valójában meg volt három hónap aszály, ami ősszel folytatódik. Mert ez statisztikailag ugyanaz, hogyha az ember két hétig fosik, mint a guminyúl, és két hétig szorulása van, akkor statisztikailag egy hónapig rendben volt az emésztése. Csak benne nem így tudatosul.

A jövőben egyre inkább erre kell számítani: egy évben több árvíz és aszály, áprilisi havazások és decemberi húsz fokok. A nyár helyett május végétől szeptember közepéig perzselő negyven fok, lényegében folyamatosan. „Ugyan, régen is volt meleg” – volt, 4-5 napig, aztán ideért egy óceáni légtömeg, és mindjárt csak 18 fok volt júliusban, így jött ki a 24 fokos átlag. Na, ez nem lesz, illetve jórészt már most sincs. Tavasz, ősz egyre inkább elmosódik, eltűnik, a szárazság miatt nincs „puffer”, nincs átmenet. A melegedő óceán melegtömege egész télen kitart, február vége, mire „elfogy”, a tengeri meleg, és jellemzővé válnak a késő márciusi, áprilisi hidegbetörések, karácsony helyett húsvéti havazások. Különösen, ha a poláris jet sokáig kitart, és tavasszal a sarkvidékre sütő Nap hatására hirtelen oszlik fel, és ömlik le hideg délre. A sarkvidéki levegő a domborzatilag (minden hegység észak-déli csapásirányú) Észak-Amerikában zúdul le, és Amerikában minden második télen brutális havazások és mínusz harminc fokok röpködnek, hogy Trump röhögve twitterezhessen: miféle globális felmelegedés, mikor Chicagoban az állatkertben a pingvineket nem engedik ki? Az, hogy Európában eltűnt a síkvidéki havazás, mint fogalom, nem jut el a szűk agyáig. Más szavakkal: nem melegre, hanem tőrőlmetszett bolond időre kell készülni, annak minden egészségügyi, ökológiai, gazdasági és társadalmi következményével együtt, amit a városi ember, aki nem foglalkozik földdel, nem jár erdőbe, általában nem ért meg, nem fog fel. Az urbanizált átlagember idegenül érzi magát természetes közegben, nem kötődik hozzá, és nem érti, hogy miért boldogtalan. Neki az élelmiszer nem tétel, hiszen az egy bolti árucikk, amiből mindig van és mindig lesz, hogy abban nemcsak rengeteg emberi munka, hanem Isten kegyelme is benne van, hidegen hagyja, fel se fogja, neki a kenyér nem szent, mint nagyanyámnak, aki megszegés előtt a késsel mindig keresztet rajzolt rá. A városi átlagember  – ez leginkább a rádiós műsorvezetők viselkedésén érhető tetten, akik nemcsak alakítják, de vissza is tükrözik a prolivéleményt – számára az időjárás csak egy kellemetlenkedő valami, és direkt jó, ha nem esik az eső, mert nem ázik meg és nem kell kocsit mosni, nincs hideg, mert a fűtés drága, és a kabátja kevéssé divatos, mint a miniszoknyája, és egyébként is fázik (mert edzetlen), és leginkább mindig süssön a Nap, és sose legyen se ősz, se tél, és főleg ne legyen csapadék, mert az esőnél már csak a havat utálja jobban, a jégnél rosszabb sincs, mert megcsúszik rajta a tűsarkú körömcipő. Nem baj, hogy melegszik a bolygó, úgyis utálja a hideget. Kb. ez az a világ, mikor az önzés kezet fog a butasággal, de még büszke is rá.

Nagyon fontos dolog, és ez cikkem fő mondanivalója: a világban a dolgok nem önmagukban állnak, hanem rendszerben. Az ember környezet-átalakító, pontosabban környezetromboló tevékenységének csak egyik oszlopa a növekvő mesterséges szén-dioxid-kibocsátás. Felszántjuk a földeket, erodáljuk a talajt, kivágjuk az erdőket, túllegeltetjük a szavannákat, elszennyezzük, megmérgezzük az óceánokat, kiirtjuk a sérülékeny fajokat, özönfajokat hurcolunk mindenhová, megmérgezzük az ivóvizet és a talajt peszticidekkel, PCB-kkel, hormonmodulánsokkal (javaslom erről szóló cikksorozatomat), mindent beépítünk városokkal, utakkal, és főleg nyomortelepekkel.  Miközben melegszik a bolygó, mindenki a szén-dioxid kibocsátásról beszél, de alig-alig vizsgálják az egyre szaporodó ember keze nyomán átváltoztatott földfelszín hatását az albedóra (a földfelszín fényvisszaverő képességére), az egyre kiterjedő megapoliszok mezoklimális, sőt, már geoklimális hatását a légköri nedvességre, a légkör dinamikájára, miképpen változik a bolygó csapadék-, és nedvességeloszlása, felhőzete, mert ezt sokkal nehezebb, mint a szén-dioxid-szintet mérni és átkozni.  Ha józan ember józan következtetést akar levonni, akkor arra a következtetésre fog jutni, hogy a bolygó brutálisan túlnépesedett (nem a fehér ember által), a harmadik világban ugrásszerűen nőnek az igények, a motorizáció, a kemikalizáció, az információáramlás. Ötven éve egy brazil vagy egy afrikai földműves mit sem tudott a fejlett világról, ma az interneten és a tévében mindent lát. A bolygó pedig, nem bírja megtermelni azt a mennyiségű anyagi javat, amely ahhoz lenne szükséges, hogy mindenki nyugati színvonalon éljen. Más szavakkal: vagy a fogyasztói társadalom leépítésére, vagy a népesség drasztikus redukálásra van szükség. Nos, ilyen programot azonban nem lehet úgy meghirdetni, minthogy azt, hogy a fosszilis energia felhasználását ki kell vezetni, és helyette bevezetni a megújulót. Valójában komplex módon kellene védelmezni és óvni a környezetet. Hangsúlyozandó: ez nem teszi szükségtelenné a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését, csak erősen valószínűsíthető, hogy önmagában a szén-dioxid kibocsátás redukálása egy fenntartható népesség és egy fenntartható gazdaság hiányában annyit ér, mint szobabiciklire a csengő, nem old meg semmit, és a globális környezeti katasztrófa elhárítása többet kíván, mint a klímakatasztrófa elhárítását. A legfontosabb dolog az erdő védelme és megtartása kellene, hogy legyen.

Az erdő hő-, és nedvességpuffer. Visszatartja a hideget, meleget, árnyékot tart, óvja a talajt az eróziótól. Csökkenti az albedót, szabályozza a párologtatást. Milliónyi élőlénynek nyújt otthont, és mérhetetlen mennyiségű terméket, gyógyszert, élelmet, fát ad az embernek. Ma már tudjuk, kanadai kutatók bizonyították be az elmúlt két évtizedben, hogy az erdő több, mint fák egymás mellett: ezek a fák beszélgetnek, éreznek, együttműködnek. Télen az fenyő ad tápanyagot a lombosoknak, nyáron a lombos vizet a fenyőnek. Mindenkinek saját mikrorizás gombái vannak, akik nélkül nem tud élni. A fák kémiai üzeneteket küldenek egymásnak, ha kártevő vagy veszélyes méreg éri őket: riasztanak. Az erdőt ki kivágja, ki az erdőt nem becsüli, ahhoz képest a népirtó háborús bűnös piti zsebes. A klímaváltozás világszerte nemcsak az erdőtüzek révén bántja az erdőt, hanem a gyakori szárazságok, hőhullámok, a kártevők elszaporodása, a hasznos madarak és gombák fogyatkozása, a talajerózió, az özönfajok mind-mind az erdő életképességét, életerejét rontja, megújulását gátolja. Különösen igaz ez a Kárpát-medencében, az Alföldön, ahol az évi 550 mm körüli csapadékátlag a jelen átlaghőmérsékleten az erdősülés határán van: ha itt kivágják az erdőt, a kiszáradó talajban, a réti lágyszárúak között a tölgy-, vagy mezei juhar-magonc már nem képes többé fává nőni, az erdő eltűnik, természetes körülmények között már nem újul meg. És ahol eltűnik az erdő, ott már élni nem jó, és ott az élelmiszer többnyire már nem terem meg. Amíg van olaj az Öbölben, addig Dubai a sivatagban is lehet mesegazdag, nem gond, hogy nem terem meg ott semmi, de ezeket a csodásnak hívott hivalkodó városokat, mindenki tudja, kinek esze van, az ott lakók is, egyszer el fogja nyelni a homok.

Ez nem a Szahara, és nem a Góbi. A homok Magyarországon is tud mozogni. Fülöpháza, Izsák, Tázlár térségében a homokot viszi és építi a szél a Kiskunságban. 40-50 éve a szabadszállási harckocsizók által csak „aranyhomok”nak csúfolt talaj gyepesedését a kiterjedt kiskunsági és homokhátsági katonai gyakorlótereken a lánctalpak talajeróziója tartotta fenn. Ezen gyakorlóterek (Dóc és Táborfalva kivételével) mára funkciójukat vesztették – de a homok nem áll meg. különösen Csongrád keleti része és Bácska – a homokhát – sivatagosodik. A talajvíz egyre mélyebbre kerül, a mezőgazdasági termelés lehetőségei szűkülnek. Nem érdemes a klímaváltozást libsi hobbinak tekinteni, mikor kézzelfogható való. Fotó: orszagalbum.hu, Százezernyi kép Magyarországról.

 Magyar viszonylatban mediterránba hajló éghajlatra: száraz, aszályos, forró nyarakra, esős, pozitív átlaghőmérsékletű, szeles telekre számíthatunk, mezőgazdasági és ökológiai feltételek romlása mellett. Meg beköltöző skorpiókra, tigrisszúnyogokra, Dengue-lázra. Globális felmelegedés ugyan nincs, de a Vértesben megjelent a szkolopendra (szerencséjére, nem tudja mi az) és —figyelem!…áttelel és terjed a fügekaktusz. Igen, Magyarországon, igen, kaktusz, igen, vadon. Igen. Baj van. Ezt átfogó, gyökeres vízrendezési, talajvédelmi, erdősítési programmal kellene kezelni, melynek látszanak egyébként körvonalai, azaz, hogy a gond eljutott a döntéshozók megértéséig, de kérdéses az elszántság, így a várható eredmény mértéke.

Úgynevezett „klímaszkeptikus” oldalról gyakran lehet hallani azt, hogy a légkör növekvő szén-dioxid koncentrációja direkt jó, mert a magasabb szén-dioxid szinten jobban nőnek a növények, nem véletlenül alkalmazzák a melegházi kultúrákban a szén-dioxid trágyázást, több lesz a termés, az erdők felveszik a plusz szén-dioxidot, és minden rendben, de addig is rekordterméseket takaríthatunk be. Ezt az átlagember csont nélkül el is hiszi. A gond ezzel is az, hogy eltekintve az esőerdők övétől, ahol állandóan csurog a víz, amely egyébként úgy néz ki, tényleg pofátlan mértékben nyeli a szén-dioxidot, (ha még lesz esőerdő, mert a kongói meg a borneói is azon dolgozik, hogy ne legyen, nem beszélve Brazíliában Borzasztó elnökről, akinek fennen hangoztatott célja, hogy az Amasonas-medencében csak hozzá hasonló méretű tuskók legyenek) a szavannaövtől az ázsiai monszunövön és a mediterrániumon át a lombos erdők, a sztyeppék és a tajgák övének déli feléig a növények biológiai produktumának szűk keresztmetszete a tenyészidőszak csapadéka, a vízellátás, és kb. mindegy, mennyi az a szén-dioxid a levegőben, ha a melegedés miatt csökken a vízellátás, csökken a talajvíz szintje, és nő a csapadékbizonytalanság mértéke. Semmit nem ér a fa a novemberi esővel (magas hőmérséklet esetén se, mert sötét lévén, nem tud fotoszintetizálni) ha forró és aszályos a nyár és a tavasz. A gyors változáshoz a növényvilág nem tud alkalmazkodni, életképessége, biológiai állapota leromlik. Majd rendbe jön, ne miatta aggódjuk: aggódjunk magunk miatt!

Hol a csapda? A csapda tulajdonképpen ott van, hogy, mint többször leírtam, rengeteg a bizonytalanság, biztosan csak annyit tudunk, hogy új helyzet van, baj van, nagyon ráb.szhatunk, és globálisan jószerivel felkészületlenek vagyunk. Az IPPC jelentésben és a riói konferencia záródokumentumában az van, a felmelegedést az iparosodás előtti időkhöz képest két fokon belül kell tartani. Ha ez sikerül, nem lesz nagy baj, (csak közepes baj) ha nem sikerül, akkor majdnem biztos, hogy lesz. Ehhez pedig nagyon rövid időn belül a globális szén-dioxid-, és metánkibocsátást nyolcvan százalékkal csökkenteni kell. Ez jószerivel egy önkényes kijelentés, és úgy tűnik, nem más, mint a már 1900-2015 között bekövetkezett melegedés és szén-dioxid-koncentráció-emelkedés lineáris extrapolálása, amely minden futurológus, okostojás és harmadosztályú jós állandó arcra esése. Valójában ennél sokkal többről van szó, de ezzel nemhogy a közvéleményt nem nagyon zaklatják, a politikai döntéshozók is nehezen értik.

Jelenleg már ott tartunk, hogy a berber fügekaktusz, mint özönfaj, megjelent Magyarországon, és a Vértes-hegységben a Nemzeti Park munkatársai irtani kényszerülnek. 

Hogy hibázunk a jövő előrejelzését illetően? Úgy, hogy minden nem szakszerű előrejelzés az alábbi premisszából indul ki: „ha a jelen folyamatok nem változnak, és minden ugyanúgy lesz”. Nos, a jövőről mindössze egyvalamit tudunk biztosan: hogy ez az előbbi kijelentés helytelen, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a történelemben állandóak a váratlan csavarok, nincs olyan, hogy a jelen folyamatok nem változnak. Jeanne D’ Arc nem logikus. Napóleon nem logikus. Alexandrosz nem logikus. Mégis jöttek, és felforgattak mindent. „Ha jelen folyamatok nem változnak”, én így és most, hogy ülök a télikertemben a laptop előtt, növények és a nagy diófám ágain károgó varjak, és egy pohár meggyes sör (tudom, gyümölcsös sört csak a b.zik isznak..)  társaságában, és jelen folyamatok nem változnak, nyolc nap múlva halott vagyok. Kellemetlen halálom lesz, szomjan halok és kihűlök, felfekvéses lesz a farom, és előtte hallucinálni fogok az álmatlanság miatt. De őszintén megvallva, nem így tervezem, hanem úgy, hogy a folyamatokban éles változások fognak beállni. Pl. fel fogok állni, fogok aludni, még inni, stb. Ugyanez a helyzet felmelegedés-ügyben is.

Azt tudjuk, hogy a gyors (itt a felmelegedés gyorsasága fontosabb, mint a mértéke!) felmelegedés visszacsatolásos folyamatokat indít vagy indíthat el, de ezek mikéntjét akárhányan becslik, annyiféleképpen. A kétfokos felmelegedés annyit jelent: igen nagy a valószínűsége, hogyha a felmelegedés ezen belül marad, ezek az ellenőrizhetetlen és jósolhatatlan folyamatok nem indulnak el. Ha ennél több, akkor valószínűleg elindulnak. És akkor mi lesz? Bármi lehet. Pokoli forróság ugyanúgy, mint jégkorszak. Meg lehet az is, hogy Gaia szépen kiszabályozza az egészet, mert esélyes, hogy képes rá, és nem történik semmi. Mondjuk, ebben bízni kb. ugyanaz, mikor az ötéves gyufával játszik a garázsban, úgyis messze van a benzineskanna, úgyis se lesz baj.

Mik ezek az ellenőrizhetetlen folyamatok? Gyakorlatilag pozitív visszacsatolások, elsősorban a világóceán melegedése miatt a benne oldott szén-dioxid légkörbe távozása és a tengerfenéken nyomás alatt lévő és csak ott és hidegben stabil metán-hidrát bomlása és a metán légkörbe szabadulása, a tajga permafrosztjának befagyott mocsárgázainak tömeges felszabadulása, amelyek ördögi körben erősítik az üvegházhatást, és ott már nincs mit tenni. A másik ellenőrizhetetlen folyamat – amely ezerféleképpen modellezhető, és nem tudjuk, melyik valósul meg – hogy a globális lég-, és vízkörzés teljesen átalakul, megváltozik. Ennek része a sarki jég elolvadása is, de az is, hogy megváltoznak a világóceán hőmérsékleti viszonyai. Hogy lehet ebből jégkorszak? Úgy kérem, hogy például az Európa nevű lokalitás hőmérsékletét jelentősen emeli a Golf-áramlat, amely a felszínen a Karib-tengerből hoz meleg vizet és teszi Archangelszkig jégmentessé az Atlanti-óceánt, a felszín alatt pedig, a mélytengerben a hideg víz áramlik vissza a trópusok irányába, és visz tápanyagot – ami leállhat. Mint utaltunk rá: a nagy Pleisztocén-Holocén Becsapódásos Eseménynél ez már egyszer megtörtént a földtörténeti közelmúltban. Nagyon leegyszerűsítve, a gyors sarkvidéki jégolvadás miatt hideg, de alacsony sótartalmú víz kerül az óceánba, és ennek egy bizonyos tömege megállítja a felszíni áramlást, mert bár hideg, de a felszínen marad. A folyamat hasonlít ahhoz, amit a Szovátai Medve-tónál tapasztalunk, hogy a hideg, de sómentes víz könnyebb, mint a meleg, de sós, így paradox módon a hideg van a felszínen. Csak egy rövid időre zavarodjon össze az Atlanti-, és a Csendes-óceán áramlási rendszere, és kerüljön nedves, páradús meleg levegő a magas északra, és jöjjön létre egy, az egész északi-félgömb mérséklet övére kiterjedő hatalmas havazás: a több millió négyzetkilométernyi fehér felület olyan mértékben lecsökkenti a bolygó albedóját, hogy az általunk megszokott  klíma napok alatt omolhat össze, mivel a napfény energiáját a fehér felszín kipattintja a világűrbe, a globális átlaghőmérséklet lezuhan, a hósapka stabilizálódik, és a gyors felmelegedés elképesztően rövid idő alatt hoz létre – napok, hetek alatt! – új jégkorszakot. Ez fog történni? Az egyetlen felelős válasz: ez is történhet, nem tudjuk.

Mindennek pedig, súlyos politikai és társadalmi következményei lesznek. Honnan tudjuk? Onnan, hogy a múltban ennél kisebb és lassabb változásoknak is azok voltak, mikor még nem volt ennyi ember a bolygón, az erőforrásokat összehasonlíthatatlanul kisebb mértékben szipolyoztuk ki és másrészt pedig onnan, hogy ezek tulajdonképpen nem lesznek, hanem már vannak, hiszen például „klímamenekültek” döngetik tömegével Európa kapuját. Ne dugjuk a homokba a fejünket: a jobb élet reményében Európára özönlő milliók a túlnépesedett, tönkretett ökológiai rendszerű, bukott államokból igyekeznek ide. Beszélhetünk iszlám szélsőségről, korrupcióról, belháborúkról: a végső ok az, hogy a föld, ahol élnek, nem képes eltartani az ottaniakat, és kormányaiknak, ha vannak egyáltalán nincs válasza arra, mihez kezdjenek a képzelten, iskolázatlan, jövőtlen emberei, akik előtt nincs megélhetés. Niger 1960-ban másfél milliós lakossága mára 18 millióra nőtt, a sivatag pedig könyörtelenül hódítja el a legelőket, a földeket, a kutak kiszáradnak, a viharos forró szél elhordja a talajt. Gondolja bárki is, hogy egy elégedett, elegendő földdel, tőkével, állattal, tartalékkal rendelkező földműves beáll iszlám szélsőségesnek? Ő hálát ad Allahnak, a próféta kardjának szerepkörében az tetszeleg, akinek már mása sincs. Hogy is írta Marschalkó Lajos? Ny/(JxT) = Sz. Nyomor / (jövőkép x társadalmi igazságosság) =  szélsőséges eszmék népszerűsége.

A felelősségteljes tervezéshez, az emberiség érdekének szem előtt tartásához nem elég a rikácsolás, és igazság szerint még annak is másodlagos a jelentősége, hogy mesterséges vagy természetes folyamat-e a tapasztalt melegedés. Történik egy folyamat, ami nagyon bizonytalan, és mire ki fogjuk tudni sütni, hogy mennyire is veszélyes, ha veszélyes, addigra majdnem biztosan késő lesz. Nagyon valószínű, hogy minden ellenkező akadémiai okoskodással szemben, csak utólag fogjuk tudni vizsgálni, hogy mit is csináltunk, ahogy debil Móriczka is okos az üszkös romok előtt, mikor már leégett a ház, csak könnyen lehet, addigra késő is lesz. Mert az égő ház oltását se befolyásolja, hogy magától gyulladt-e ki, vagy felgyújtották. Most nagyon komolyan, ha van egy folyamat, ami valószínűbb, hogy bajt okoz, mint hogy nem, és hatalmunkban áll nem csinálni, (jelen esetben: leváltani a fosszilis energiatermelést fenntarthatóra) nem játszani a tűzzel, elfogadható érv és elfogadható gondolkodásmód-e az, hogy szarjunk rá, holott tudván tudjuk, hogy tragikus végkifejlettel járhat – mindannyiunkra? Ezt a kérdést tegye fel magának mindenki, teljes mértékben elvonatkoztatva attól, hogy mennyire rokonszenves egy agresszív zöld anarchista, aki kb. úgy hiányzik bárhová, mint kolera a lepratelepre. A büntetőjogban ezt gondatlanságnak hívják, amely ugyan enyhébben ítélendő meg a szándékosságnál, de a büntetőjog mozgásterét arra szabták, hogy a felgyújtott ház mellé átköltözhetünk egy másikba. Jelenleg kicsit több a tét. Közhely, hogy nincs B terv, mert nincs B bolygó se. A Föld az egyetlen ismert hely, ahol punci és sör van, ezért ajánlatosabb lenne a megvédését és a megvigyázását kicsit többnek tekinteni büszkeségi kérdésnél és napi politikai okoskodásnál.

4 votes, average: 4,00 out of 54 votes, average: 4,00 out of 54 votes, average: 4,00 out of 54 votes, average: 4,00 out of 54 votes, average: 4,00 out of 5 4 olvasó átlagosan 4,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Tóth György Károly

120
olvasói vélemény eddig. - Szólj hozzá te is! Minden hang számít!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
14 Egyéni hozzászólás
106 Válasz hozzászólás
1 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
24 Hozzászólások szerzői
Naoookerhani2the hermitkalap-kabatDeadpool Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Art
Olvasó
Art

Nem olvastam még végig, de végig fogom. Már most biztos, hogy van benne olyan állítás, amivel vitatkoznék, de az írás hangneme, színvonala tiszteletet parancsol. Köszönöm az írást.

Se - se
Újságíró
Se - se

Tanulságos volt.
Köszönöm.

tomgal
Olvasó
tomgal

Nagyon elgindolkodtató, remek írás.

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Teller Ede már a hatvanas években figyelmeztetett arra, hogy a magas szén-dioxid-kibocsátás felmelegedést fog okozni. „A levegőnél nehezebb tárgyak sohasem fognak repülni.” – jelentette ki a Nobel díjas Lord Kelvin, a brit Királyi Természettudományos Akadémia egykori elnöke, aki fizikus és matematikus is volt még 1885-ben. Nem csupán ebben tévedett, hiszen az alábbi megállapítások is az ő szájából hangzottak el: • “A levegőnél nehezebb repülő szerkezet egyszerűen képtelenség” • “A rádiónak nincs jövője” • “A röntgensugár szemfényvesztésnek fog bizonyulni”. Ez akkoriban csak olyan érdekes professzorosdinak tűnt. Pontosan annyi az igazságtartalma, mint a Kelvin „profeszorosdiainak”……. A Föld üvegházának gerincét a légkör vízgőztartalma adja, mert a vízgőz szintén üvegházhatású, és mennyisége a légkörben sokszorosa a szén-dioxidénak. Ez így kissé „pongyola megfogalmazás” professzor úr, mivelhogy minimum 70-80%-os szerepe van benne, viszont ami még ennél is érdekesebb, hogy ha nincs (egy molekula) víz (sem ) a légkörben, akkor az összes, rajta kívüli „üveggázhatású” gáz sok mindent létrehoz…..csak épp „üveggázhatást” nem…….. Összességében tehát nemcsak szén-dioxiddal melegítjük a légkört, Csakhogy ez egy hoax, amit Al Gore kezdett el, a jégmintákból „kikövetkeztetve”, egy aprócska tényt viszont elhallgatva, éspedig azt, hogy a „globális felmelegedést” mindig egy kis csúszással követi és nem okozza , hanem a „felmelegedés” következménye a CO2 mennyiség megnövekedése a légkörben. De valóban felmelegítjük a bolygót? Nos kérem, tessék félretenni az álmodozást, mert az a helyzet, hogy úgy néz ki – igen. Miközben ez meg nem igaz…… a „globális felmelegedés”, mint olyan, mértéke, okai és következményei finoman szólva sem nevezhetőek pontosan ismertnek, azaz valóban lehet tudományos vita tárgya, csak sajnos, a közéletben nem ezt látjuk, halljuk, tapasztaljuk. Nem véletlenül, ugyanis ha egy „klímaszakember” nem áll be a sorba(CO2méregmindmeghalunk), akkor bizony fel fog kopni az álla……, ha nincs egyéb bevétele, a „hitelességének elvesztéséről” , ellehetetlenítéséről meg nem is beszélve. Ezért fontos hangsúlyozni: nem azt írom, hogy melegítjük a bolygót, hanem úgy néz ki, hogy sajnszos, hogy melegítjük. Vagy nem…..Azért a tanár úrtól az „érvelés ezen szintje” nem megszokott…… Az érzelmi és a vele szoros kapcsolatban élő politikai úgynevezett „klímaszkeptikusság” nem meglepő módon ugyanúgy hazudik, vagy legalábbis véleménybuborékban, maga teremtette, valóságról tudomást nem vevő alternatív valóságban él, mint a másik fél. Lehet, viszont van egy eléggé nem elhanyagolható különbség a két tábor között, éspedig, hogy az egyik semmit nem kap a „hazugságért”, sőt inkább kára származik belőle, míg a másik „hazudós” a megélhetését teszi kockára, ha nem „áll be a sorba”. Mennyivel kényelmesebb már azt hallani, hogy mindenért a zsidók vagy a rasszisták hibásak, Vagy jelen esetben a CO2…….. Az úgynevezett politikai „klímaszkeptikus” vélemény, amelyet a politikai jobboldalon állítólag kötelező elfogadni, Jól fogalmaztál, „állítólag”, mert ennek (sincs) valóságalapja….. mivel a „klímahisztizők” buta ballibek, illetve feministák, tehát biztosan nincs igazuk, Nem, ettől függetlenül nincs igazuk…… elterjedt az a fajta viselkedésminta, amely abból indul ki, hogy előre eldöntjük, kinek van igaza, érveket meg se hallunk, és aki nem rokonszenves, vagy kényelmetlen dolgokkal szembesít, azt személyeskedve hülyének tekintendő. Ez tulajdonképpen leírja az össze olyan embert, aki hajlandó szavazni, van párt, ideológiai , egyáltalán (bármilyen) „preferenciája”, „véleménye”, elve” stb. stb…….. „De mindig is volt éghajlatváltozás.” – Volt. Csakhogy azok vagy viszonylag csekélyebb mértékű és rövid ingadozások voltak (metoritbecsapódás, vulkánkitörések), vagy, ha súlyos katasztrófát is jelentettek, mivel egy ép ökoszisztémát értek, az gyorsan tudott regenerálódni, vagy pedig lassú, természetes folyamatok voltak, melyhez a természet, az élővilág alkalmazkodott. Ahogyan jelenleg is, lassú, természetes folyamatok vannak, amelyekhez a természet, az élővilág alkalmazkodik. A jelen, valószínűleg antropogén klímaváltozás sebessége – az átlaghőmérséklet és a tengervízszint növekedése, az éghajlati övek eltolódása, a Száhel, Ausztrália, Kalifornia és a Mediterránium kiszáradása sebessége – rémísztő. Egyrészt nem „antropogén”, másrészt a tengervízszint növekedésére valami forrás? Az éghajlati övek eltolódása mellől kimaradt, hogy bizony vándorol a pólus is….. Ezzel szemben nem lett megemlítve, hogy már egy ideje nem kék, hanem igazán „zöld” bolygó a Föld, olyan ütemben növekedett és növekszik folyamatosan a zöldfelület…., a „mérgező” CO2 feldúsulása miatt…. A jelenlegi hőmérséklet emelkedés üteme a kainozikumi jégkorszak minden hosszú távú klímaváltozásának hasonló folyamatát százszorosan múlja felül. Azért ilyen (30 millió éves ) „távolságra” ilyen erős kijelentést tenni, amikor sokszor „százéves rekordok” sem dőltek meg, illetve „visszafelé nézve” még 150 évnél tovább is csak „szubjektív értékeink” vannak, pláne, hogy 30 milliós „távolságban teszünk ilyen merész kijelentéseket……. Ilyenre a földtörténeti múltban példa nem volt, nem is lehetett, nem tudjuk, mit okoz, de jót – biztosan nem. Mire nem volt példa? A klímahisztire? Milyen apokaliptikus „változást” aludtunk át? Egyébként pedig: és ez esetben nem fenyegetnek ugyanazok a veszélyek? Milyen veszélyek?(!) Nem szükséges csökkentenünk az üvegházhatást, ha tudjuk, hogy ellenkező esetben baj lesz, és rajtunk múlik? Dehogynem. Azt, amit egyrészt nem mi okoztunk, másrészt amire 0 a ráhatásunk? (Sic transit gloria mundi), nem vitatom a szerző tudását, tájékozottságát, érdemeit, de olyan érzésem van, hogy bár úgy tesz, mintha „középen állna”, de valójában „oldalt választott” és már nem objektív és pártatlan, hanem „elkötelezett” és bár nincs jelentősége, ebben a… Tovább olvasás »

hunbagira
Újságíró

Így van, csakszikának kell hinni, nem a szemünknek. :D
Az, hogy korábban virágzanak és érnek be a növények az érzéki csalódás. Egyes szőlőfajtáknál 1, 5 hónapnál tartunk.
Szeder, málna alig bírja a klímát, viszont dél-baranyában beérett a füge és kivi. Húrrá.
Amúgy a grafomán szarságodra forrás?
Egyébként nem vesztik el a “felmelegedés tagadók” az állásukat
Őket támogatják a hagyományos gyáriparban érdekelt aktorok.

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Az, hogy korábban virágzanak és érnek be a növények az érzéki csalódás. Egyes szőlőfajtáknál 1, 5 hónapnál tartunk.

Nem, épp ez a lényeg, hogy a magas CO2 így hat a növényekre, ezt minden üvegházat üzemeltető tudja, aki CO2-vel “trágyáz”…..

Szeder, málna alig bírja a klímát, viszont dél-baranyában beérett a füge és kivi. Húrrá.

Ahogy Nyíregyházán is……
Amúgy a füge legalább egy évszázada megterem itt, és van olyan kivi, ami szintén bírja ezt a klímát és több évtizede…., CO2-től függetlenül….
https://www.megyeriszabolcskerteszete.hu/actinidia_deliciosa_jenny_ontermekeny_kivi
https://www.sweetgarden.hu/gyumolcstermok/egzotikus-novenyek/telallo

Egyébként nem vesztik el a “felmelegedés tagadók” az állásukat

Mert nincs nekik, legalábbis ebben a témában:), mert ebből nem élnének meg, hiszen nem kapnának rá lovettát…

Őket támogatja a hagyományos gyáriparban érdekelt aktorok.

Ja, meg az olajlobbi……
(OMFG!)

hunbagira
Újságíró

Hát utánaolvastam a CO2 trágyázásnak, egy helyen nem írják, hogy ez csökkentené az érésiIDŐT “csak” a termésátlagot növeli.
Az továbbra is a hőmérséklettől/napsütéses órák számától függ.
De forrással meggyőzhető vagyok.

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Igazad van, csak a termésátlagot növeli, átlagosan nagyobb lesz a hozam. Úgyhogy revideálom az erre vonatkozó mondatomat.

Az viszont nagyon érdekes, hogy az északi pólus majdnem annyit vándorolt 2000-2020-között, mint 1900-tól 2000-ig…..

Ezt is a “klímaváltozásra'” próbálják ráhúzni, hogy a miatt vándorol, miközben azért vannak “józanabbak” akik kissé “óvatosabbak”, és inkább a vasmagmát “okolják”.

Ha azt vesszük, hogy az utóbbi 20 évben 110 km-ert vándorolt/mozdult el, és ha legalább ennyivel (de a mozgás iránya miatt inkább ennek másfél, kétszeresével ) “tolódott” is felfelé a “mediterrán öv”, akkor nincs igazán min csodálkozni.

Ha nem a CO2 “melegíti” a Földet, hanem csak következmény, és egészen más okból(pl. pólusvándorlás, aminek az oka a magma “viselkedése”) akkor nagy szopások lesznek, ha továbbra is ezt tekintik “origó”-nak…….

György Károly Tóth
Olvasó

A növények termésátlaga, vegetatív növekedésének mértéke, illetve termésük érési ideje egymástól nem független. Ha eltekintünk a természetesen nem mellékes hőmérsékleti és meteorológiai tényezőktől és a napsütés mértékétől (a mitől nem lehet eltekinteni, csak egyszerűsítsünk), akkor azt tapasztaljuk, hogy a növények fejlődését durván az alábbiak határozzák meg: – a növény által elérhető (diszponzibilis) víz és a rendelkezésre álló szénforrás mennyisége – a nitrogén-, foszfor-, kálium-, kalcium-, magnézium-, és mikroelem-ellátottság – a talaj tulajdonságai, mindenek előtt pH-ja, kolloidjellemzői, kötöttsége, víztartó képessége, ionmobilizációs-, vagy megkötő képessége – a mikroelemekkel történő ellátottság (ellátottság: mennyiség + felvehetőség) – a növényi hormonok jelenléte – a fitotoxinok jelenléte – a kártevők jelenléte Az a mezo-, és makrotápanyag, amely növeli a terméshozamot, általában, nagy általánosságban fokozza a vegetatív növekedést is (persze, nem egyenlően), és rövidíti az érési időt is. A mikroelemek esetén ez sokszor nem igaz, mert ezek szerepe speciális. Ajánlott irodalom: Marschall Marianna: Növényélettan, Kertészeti Egyetem jegyzet, 1999, 178. oldaltól, illetve még inkább Nosticius Árpád-Loch Jakab: Agrokémia és Növényvédelmi kémia, Mezőgazda kiadó, 1992, 20-209. old. Jelentős eltolódás az érési időben és az érés minőségében nem tápanyagokkal, hanem növényi hormonokkal érhető el, érlelőgázként már hetven éve alkalmazzák a fóliasátras növénytermesztésben az etilént, növekedés-segítőként, érlelőként, virágzáselősegítőként pedig felszívódó, permetezhető növényi hormonokat, pl. gibberelinsav-származékokat. Az, hogy a növény hogy reagál a szén-dioxid koncentrációra a levegőben, elsősorban attól függ, hogy a növény C3 vagy C4 típusú fotoszintetzállást folytat-e. Nagyon leegyszerűsítve: alapesetben (C3 fotoszintézis) a szén-dioxid a ribulóz-bifoszfát nevű öt szénatomos cukormolekulába épül be, amely hasad, és két három szénatomos foszfoglicverát keletkezik, ebből épül fel…minden, ami cukor, beleértve a gyümölcsök cukrait, amik édesek, meg a cellulózt is, amiből a növényke lesz. A C4-es növényke viszont négy szénatomos szerves savba kötik be a cukrot, ami leginkább piroszőlősav, eza folyamat egy mezotel sejtcsoportban játszódik le, a termék, ami rendszerint oxálecetsav innen megy tovább a parenchimasejtekbe (Kranz-sejtek), és ott képződik foszfoglicerát. Ez azért jó, mert a ribulóz-bifoszfátra szén-dioxidot rátoló ribulóz-bifoszfát-karboanhidráz enzim oxigénnel is reagálni tud, ez veszteségekhez vezet, és ha a reakció már oxigénmentes közegben zajlik, akkor nagyobb lezs a hatásfok. Összességében a C3-as növények jó vízellátású helyeken hatékonyabbak, a C4-es növénye kevesebb vízzel is boldogulnak, de ha megfelelő a vízellátás, akkor hátrányban vannak, bonyolultabb anyagcseréjük miatt. Ugyanis, mint utaltam rá a cikkben is, a növények életműködésének szűk keresztmetszete a szárazföldön, eltekintve az esőerdőtől és a láprétektől, nem a szén-dioxid-, hanem a vízellátás. Ezért C4-es fotoszintézisű a a sztyeppei-, és sivatagi növények többsége (a kaktuszok is,de ők másképpen alkalmazkodtak: nagyon sok vizet tudnak tárolni. A kaktuszok gyökereinek szívóhatása paradox módon gyenge, az átlagembert meglepi, hogy a kaktusz nem tudja jól felszívni a vizet. A kaktusz arra van kitalálva, hogy eltárolja a vizet, és hónapokig elvan nedvesség nélkül, majd jön az özönvízszerű eső, és mindent begyűjt, de félszáraz talajjal a kaktusz tehetetlen. AZ átlagemebr ezért rothasztja ki a a kaktuszát, mert úgy öntözi, mint bármely más növényt, holott a kaktuszt ritkán kell locsolni, de akkor nagyon.) Nos kérem, a bolygón jelenleg élő növények a bolygó jelen szén-dioxid koncentrációjához adaptálódtak. A C3-as növényke olyan 10 Pa CO2 koncentrációnál “kezdenek éledezni”, azaz indul meg az anyagcseréjük (0,01%) és viszonylag egyenletesen emelkedik az anyagcseréjük mértéke a kb. 0,04-0,05 % CO2-szintig. EZ után a görbe folyamatosan laposodik, de a csúcsot csak kb 0,09%-nál éri el (a jelen légköri szén-dioxid-koncentráció több mint kétszeresénél) és az ekkor mérhető anyagcsere-értéke durván másfélszerese a jelen légköri szén-dioxid-koncentrációnál mérhetőnek. A C4 növények gyakorlatilag már a legkisebb szén-dioxid-koncentráció mellett szintetizálnak, anyagcsere-intenzitásuk emelkedése sokkal intenzívebb úgy 0,017%-ig, majd lassan emelkedik tovább úgy 0,035-ig, ezt követően eléri a platóját , és magasabb szén-dioxid szinten sem lesz érdemlegesen több. Azaz, szén-dioxid-trágyázásra érdemben csak C3 fotoszintézisű növények reagálnak. Ahhoz, hogy C3 növény “kiélje” ezt a magasabb szén-dioxid-szint nyújtotta előnyt, a tenyészidőszakban a mi klímánkon a jelenlegi Kárpát-medencei csapadékátlag durván négyszerese, mintegy 2500 mm kell(ene). Mármint ahhoz, hogy elérje a maximális, 50%-os hozamelemelkedést, kevesebbhez nyilván kevesebb is elég, de természetesen ideális viszonyokat feltételezünk, ami egy szántóföldi növénytermesztésben ab ovo – nem lehetséges. A gyakorlatban azonban nem is ez a legnagyobb gond, ahnem az, hogy magasabb szén-dioxid szint mellett a gyomok is erőteljesebben nőnek, és a gyom MINDIG sokkal erőteljesebb növekedésű, mint a kultúrnövény, tehát vagy rengeteg intenzív kézi munkát kíván, vagy brutális mennyiségű célzott gyomirtót, azaz mindkettő a termelési költség rovására megy, utóbbi esetben a peszticidmaradványok szaporodnak fel, egészen az egészségügyi határértékig. Azaz, kísérletileg lehet csinálni egy-két táblán (főleg fólia alatt) jajdeügyesek-vagyunk szén-dioxid-trágyázást, csak a gyakorlatban kb. nem ér semmit, hacsak valaki fel nem találja a steril termőföldet, ahol nincs gyommag. Tehát üvegházban, lehet szén-dioxid-trágyázni, de a gyakorlatban a C3 növények a csapadékvíz-korlátja miatt (gazdaságosan, hosszútávon) nem tudnak többet szintetizálni magasabb szén-dioxid szint mellett sem, max intenzív öntözés mellett, amely hosszú távon nagyon a termőtalaj rovására, elszikesedésének növekedésére megy. A C4 növények meg elméletileg SEM. A magasabb szintézishozam VALÓBAN nem jelent érdemben gyorsabb érést, csak nagyobb termésmennyiséget. Nagyobb érési sebesség un.… Tovább olvasás »

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Ahhoz, hogy C3 növény “kiélje” ezt a magasabb szén-dioxid-szint nyújtotta előnyt, a tenyészidőszakban a mi klímánkon a jelenlegi Kárpát-medencei csapadékátlag durván négyszerese, mintegy 2500 mm kell(ene).

Ez sem igaz…..

A nem öntözött területen is 22%-al nagyobb volt a hozam, mint a szintén nem öntözött kontrollterületen, ráadásul az egyformán öntözött területen pedig 55%-al volt nagyobb, mint a szintén , ugyanúgy öntözött kontrollterületen:

Forrás:

https://agraragazat.hu/hir/a-co2-tragyazas-akar-10-30-kal-tobbet-hoz/

rgs
Olvasó
rgs

“A szántóföldi növénytermesztésben azonban nem volt kivitelezhető a szabad ég alatti CO2-trágyázás eddig.”
“Ezen új technológiával az ásványi anyagok kis méretű szemcséi folyékony állapotban (szuszpenzióban) permetezéssel kerülnek a növény felületére. A megtapadást segítő adalékanyaggal növelhető a levélhez való fixálás hatásfoka.”
Ja. Gyomirtóval meg kevesebb a gyom.

xcsakx
Olvasó
xcsakx

“A szántóföldi növénytermesztésben azonban nem volt kivitelezhető a szabad ég alatti CO2-trágyázás eddig.”

Mert az a fránya CO2 “elillan” , ellenben az üvegházzal, ahol az üveg ezt nem engedi/megfogja……, ezáltal “elérhetővé” válik a növény számára….ráadásul sokkal nagyobb koncentrációban, mint ami a természetben valaha előfordult…..

Gyomirtóval meg kevesebb a gyom.

Látom, megragadtad a “lényeget”…..

György Károly Tóth
Olvasó

A cs004 által linkelt oldal kb. a egy blöff. A nyomtatott szó varázsa mindig erősen hat a laikusra, különösen, ha szép színes oszlopdiagramokkal is kiegészítik. Úgy tűnik, mint valami tudományos dolgozat. Nos, nem az.
Kicsit is felkészült embernek már az a kijelentés is durván megmosolyogtató, hogy “fotoszintézishez szükséges CO2-tartalom 0,2- 1,0% (térfogat) között van: 0,2% alatt nem elég a CO2 ahhoz, hogy a fotoszintézis folyamata végbemenjen”, hiszen a légköri CO2 koncentráció ennek jelenleg az EGYÖTÖDE, ezek szerint jelenleg a bolygón nem folyhatna fotoszintézis. Egyébként C3 fotoszintetizáló növényeknél ez kb. 0,005%, C4 fotoszintetizálóknál pedig gyakorlatilag nincs küszöb.
Valamennyire is hozzáértő ember már itt röhögve bezárja ezt az oldalt. Elírás lenne? Nem az, mert utána fokozza az ostobaságot. A levegőben az ipari forradalom óta a légkör szén-dioxid-tartalma nem 0,27-ről 0,3%-ra nőtt, hanem durván 285 ppm-ről durván 402-404 ppm-re, azaz 0,04%-ra. Az utolsó negyven évben nagyjából 0,033-ról 0,04-re azaz a növekedés sokkal közelebb van a harminc százalékhoz, mint a tizenegyhez.
Tehát folyamatosan ostobaságot ír.
Ez után elkezdi bizonygatni, hogy ő majd levélre juttatott szuszpenzióval szén-dioxid-trágyázást ad – ez nem éppen valós, de elméletben elképzelhető – és ezzel ő mennyire, de mennyire tudta növelni a kukoricahozamot.
Na, itt van a legnagyobb bökkenő. Ugyanis a kukorica C4 fotoszintetizáló növény, ezért, a C4 fotoszintézis jellegéből adódóan, rá a szén-dioxid-trágyázás érdemben nem hat, mert szén-dioxid-optimuma 0,04 körül van. Tehát gyakorlatilag bebizonyította, hogy dobbal verebet fogott.
Na de akkor ezek a grafikonok hazudnak?
Nem biztos.
Hozzáértő embernek szemet szúrnak azok az adatok, hogy nagyobb mértékben nőtt a szemtermés tömege, mint a zöldterméké, és jelentős a szénhidráthozam-emelkedés. SZignifikáns, 10-30%-os emelkedések figyelhetőek meg. Tódítanának? Lehet, hogy korántsem.
Gondolkozzunk el azon, hogy mi is lehet az a rettenetes, világra szóló csodaszer, mellyel szén-dioxidot vélnek juttatni a növénybe. Egy dolog lehet: karbonát. Nyilván nem mínusz nyolcvan fokos szárazjég.
Szerves karbonát? Nem, azok drágák és protoplazmamérgek. Szervetlen karbonátsó vagy hidrogén-karbonát lehet. Az is nyilvánvaló, hogy nem szkandium-, cézium-, vagy hafnium-karbonátot permeteznek ki vizes oldatban vagy finom szuszpenzióban, hanem azt, ami olcsó, és a gyakorlatban kitolható. Ez, ha nem akarjuk hogy mérgező legyen a növényre, nátrium-, kálium-, kalcium-, vagy magnézium-karbonát vagy hidrogén-karbonát lehet. Ebből a marószódát, azaz a nátrium-karbonátot és a hamuzsírt, azaz a kálium-karbonátot komplett kizárhatjuk, ezek erős maró lúgok, már fél százalékos oldatban levélperzselést okoznak. Nem valószínű a drága és nehezen előállítható kalcium-, és magnézium-hidrogén-karbonát jelenléte se. A szódabikarbóna se az, mert súlyos nátriumterhelést jelent a növénynek, a szárazföldi növény nem csipázza. Marad a finom mészkő-vagy dolomitliszt-szuszpenzió vagy a kálium-hidrogén-karbonát. A “csodaszer” nyilván ezek segédanyagokkal és tapadássegítő adalékkal (karboximetil-cellulózzal vagy más hasonló szerrel, puffereleggyel és esetleg védőkolloiddal kevert) vizes oldata, ez az, ami, ha a növénybe bejut, pH 7 alatt szén-dioxidot fog leadni.
A gyakorlatban SZÓ NINCSEN szén-dioxid-trágyázásról, a jóemberek valószínűleg tudtukon kívül kálium-, és magnézium-levéltrágyázást hajtottak végre. A káliumellátás optimalizálása nagyon hasonló arányú és mértékű termésnövekedéshez vezet (forrás ismételten: Loch-Nosticius: Agrokémia). Különösen rossz vízellátás esetén, márpedig 2016 is erősen aszályos volt, a jó káliumellátás a növény szárazságtűrését nagyban fokozza. A tedeji eredmények ezt különösen megerősítik, az Észak-Hajdúhát káliumellátása hagyományosan rossz, a talaj káliumhiányos, a magyarországi mezőgazdaság pedig következetesen NEM használ fahamut kálium-, foszfor-, magnézium-, kalcium-, és nyomelempótlásra, a biomassza-erőművek hamuja a helyett, hogy a mezőgazdaságban hasznosulna, hulladéklerakóba kerül, főleg azért, mert mellette ezek az erőművek szemetet is égetnek, ezért nehézfémmel szennyeződik a hamu, és mezőgazdaságilag nem hasznosíthatóvá válik (tipikus példája, mikor a gazdaság NEM nemzetgazdaságként, hanem önfejűen, szabályozatlanul működik, pontosabban nem működik).
Inkább csak azon csodálkozok, hogy nevezet tgazdaságok agrármérnökei ehhez nevüket adták, bár lehet, nem is tudnak róla, avagy úgy fogják fel, ők csak a statisztikát közölték, okokról ők nem beszélnek. Négy éve egy szót se….
….
Ismételten meg kell jegyzenem, hogy a C3-as fotoszintézist folytató növények magasabb (600,800 ppm) szén-dioxid-koncentráció mellett valóban többet fotoszintetizálnak, HA MINDEN MÁS KÖRÜLMÜNY VÁLTOZATLAN, csak sajnos, egy ilyen légkörben ez kb. esélytelen.

Erről, dióhéjban, ennyit.

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Elvileg erről van szó:

http://agrosolution.hu/agrosolution/termek/

No meg:

“CO2 helps plants cope with drought stress.”

https://www.dirt-to-dinner.com/co2-the-greatest-fertilizer-of-all/

Biztos ez is hazudik……..

Azért olyan dús pl. a Hortobágy is, (hogy derékig ér a fű már jópár éve, az utóbbi években még szembetűnőbb volt, amikor arra jártam), miközben jó 10 évvel ezelőtt porzott tavasztól őszig, egész nyáron……

Carbon Dioxide Fertilization Greening Earth, Study Finds

https://www.nasa.gov/feature/goddard/2016/carbon-dioxide-fertilization-greening-earth

Ráadásul:

Global Green Up Slows Warming

https://earthobservatory.nasa.gov/images/146296/global-green-up-slows-warming

Valószínű, hogy ezek is “hazudnak”…….

kerhani2
Olvasó
kerhani2

T.GY:K a cikkeid egész felüdülések, nem is egészen értem, hogy pl. cs004 nevű idiótára pazarlod az energiádat, meg azt sem értem, hogy egy ilyen válaszra -2 pont érkezik +0 ellenében. Pedig a cikkeid komolyan emelik az oldal hullámzó színvonalát, nem beszélve a sok troll hozzászólásról.

György Károly Tóth
Olvasó

Léteznek természetet nem ismerő, de ismerni nem is akaró, felületes emberek. Sajnos, ez korunkban tömegjelenség: a nyugati ember kb. 75 éve nem igazán ismeri a háborút, az éhínséget a saját bőrén, nem is érti, milyen jó dolga van, és hogy pillanatnyi jóléte, megszokott életmódja mennyire törékeny, valójában mennyire hajszálon függ. Lassan kihal az a generáció, amely még tudta, mi az össztársadalmi nélkülözés és bizonytalanság.
Az ilyen tömegember számára azt jelenti a “nélkülözés”, hogy gyerekkorában nem kapott banánt, nem az, hogy nem kapott kenyeret se. Nem éri fel ésszel, milyen szerencsés, és nem tudja, miért is kellene hálásnak lennie.
Az ilyen emberek számára az élelmiszer csak egy termék, amit biztos Kínában csinálnak valami gyárakban, és ott van a polcon, mindig is volt, mindig is lesz. A hamis magabiztosság mindig kéz a kézben jár a tiszteletlenséggel, így ebbe az esetben a teremtett világ, a bolygó ökoszisztémája, a termőföld és az azt megművelő emberrel szembeni tiszteletlenséggel, lesajnálással, lenézéssel, semmibevétellel. Csak remélni tudjuk, hogy soha nem jön olyan helyzet, bekopogjon hozzájuk a nincs, és ráébredjenek, hogy mindaz, amivel nyugtatják magukat csak üres illúzió. Nem miattuk: mindannyiunk miatt.
….
Egyébként pedig tudjuk, hogy sajnos, van az a típus, aki kétségkívül csakis és kizárólag a kötekedés kedvéért és szándékával kötekedik, úgyse jó neki semmi, és végtelenül megsértődik, ha a helyén kezelik, és mindössze megmosolyogják. Ezek sérült lelkű emberek, és sajnos, nem lehet velük mit kezdeni. Ahogy egy bölcselő mondotta, ökölbe szorított kézbe nem lehet adni semmit.

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Valószínűleg városi, természetet nem ismerő, nem is értő, földet, erdőt sose látott ember az illető, aki számára már régen idegen nemcsak a természet, hanem annak hatalmas ereje is.

“Valószínűleg”…… vagy nem, de épp ez a lenéző gőgöd, párosulva a hányingerkeltő modorosságoddal visszatetsző, hiába van (szerintem is) páratlan tudásod, te is csak egy gyarló (többek közt hiú) ember vagy……..,

És ezek szerint meg-meg akadhatott a “kiváló elme” kereke, hogy kritizálni merték……

Sajnos, ez korunkban tömegjelenség: a nyugati ember kb. 75 éve nem ismeri a háborút, az éhínséget a saját bőrén, nem is érti, milyen jó dolga van, és hogy pillanatnyi jóléte, élete mennyire törékeny.

Annyit erről, hogy te a “vidám barakkban” nőttél fel, és hidd el, hozzám képest jólétben, nem jegyre kaptad az élelmiszert (ha volt), és az üzletekben nem csak maximum mustárt vehettél, ha egyáltalán volt rá pénzed, mert mást nem nagyon találtál……
De mesélj még, hogy én milyen jólétben nőttem fel hozzád képest, aki ezek szerint valószínűleg “nyomorgott”….., és “érezte az éhínséget a saját bőrén” …..

Csoki, banán, narancs igazán ismeretlen fogalmak voltak számomra, kb 3 évente láttam:)

Ezért, amikor első alkalommal Magyarországon jártam, vettem 2 kg banánt és addig ettem, amíg elteltem belőle, hogy tudjam, milyen érzés lehet annyit enni belőle, hogy már nem sóvárogsz utána:)

Az ilyen emberek számára az élelmiszer csak egy termék, amit biztos Kínában csinálnak valami gyárakban, és ott van a polcon, mindig is volt, mindig is lesz.

Nem mondom, hogy versenyben szedjünk szét egy-egy disznót, mert biztos, hogy abban (is:) gyorsabb/jobb lennél nálam:)…….,
(de az is lehet, hogy (megint) csak az “észosztó pofád” a nagy…..

EZ a hamis magabiztosság kéz a kézben jár a tiszteletlenséggel.

Pökhendi vagy és még te követelsz tiszteletet, ragaszkodsz a magázódáshoz a netikett ellenére, kb. 40 -akárhányévesen ?
Mire fel, hogy szerencsésebb helyre születtél?

A tudásod, tájékozottságod elismerem, sok mindenben egyet is értek veled, van amiben nagyon is:), de vannak dolgok, amiben nem….

És már rég nem tisztellek, mert azt “ki lehet/kell érdemelni, nem kikövetelni”, és abban a pillanatban, amikor valaki “követeli” az már nem tiszteletre méltó, csak egy hisztipicsa….., amiben aztán végképp nincs semmi tisztelni való…..

De, neked “büdös” leszállni (a magas lóról) a “pornéphez”:), már a tegezésért (olyan) “magasra húzod a (kényes) orrod”(, hogy szaros bottal nem lehet utolérni……)

Van elég, aki nyal, aki (úgymond) “tisztelettel”, “lábujjhegyen” mer egyáltalán kérdéseket feltenni “őméltóságának”….
na , elmész te a ……..

Ebből a szempontból meg egy kivagyi hólyag vagy…..,
minden csak épp tiszteletet nem érdemlő….

Csak remélni tudjuk, hogy soha nem jön olyan helyzet, bekopogjon hozzá a nincs, és ráébredjen, hogy mindaz, amivel nyugtatja magát csak illúzió. Nem miatta: mindannyiunk miatt.

Ráadásul ezt a lenéző, ál -aggódást tartsd meg magadnak, mert te, (aszavaiddal élve) nem “valószínűsíthető”, hogy valaha megtapasztalod azt a “nincset”, ami nekem 22 éves koromig “természetes” volt, úgyhogy “hátrább az agarakkal”, “professzor”…….és a saját portádon söprögess..

(ha már derogált nekem válaszolni:), és még ezután tiszteletet követelsz……, úgy, hogy partvonalról, személyeskedve fikázól……., öntelten …..)

……..

Egyébként pedig tudjuk, hogy van az a típus, aki csakis és kizárólag a kötekedés kedvéért és szándékával kötekedik,

Az meg külön vicces, hogy épp a mocskolódóhoz “dörgölőzöl”……

úgyse jó neki semmi, és végtelenül megsértődik, ha a helyén kezelik, és mindössze megmosolyogják.

A számból vetted ki a szót:) , fennhéjázol és megsértődsz:)
(Ez bizony nem tesz jót az egyre kopó “nimbuszodnak”, főleg ha még (a sok jó közt) hülyeségeket is írogatsz, aztán meg megsértődsz, ha szembesítenek vele…)

Néha, azért, ha (nagy ritkán) méltóztatnál “leszállni” az “emberek közé”, akkor a tükörbe ne felejts el bele-bele tekintgetni ……….

György Károly Tóth
Olvasó

Én több alkalommal, mikor megszólított, megadtam önnek az alapvető, európai normák alapján járó tiszteletet, és civilizált hangnemben válaszoltam önnek. Amelyet ön több alkalommal minősíthetetlen stílusú személyeskedéssel és gyalázkodással viszonzott, amire úgy gondolom, akkor sem adtam okot, ha nem ért egyet az általam közlésre a lapnak átadott cikkek tartalmával, mondanivalójával vagy világnézetével. Ezek után nem gondolnám, hogy bármiféle okom lenne önnel szóba állni, ezért ezen a felületen nem is fogok. Ha akar valamit, ha problémája van, ne az internet névtelensége mögé bújva csépelje a klaviatúrát, hanem arcát vállalva, nyíltan keressen fel személyesen. Egyeztetéshez e-mail: thx1976@freemail.hu.
Persze, köztudomású, hogy szájalni nem az szokott, aki másra is képes.

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Kezdjük ott, hogy a neten nem magázódunk.
A ráadásul a tegezés a neten nem személyeskedés, fura módon viszont a “fordítottja” inkább minősülhet annak….

Másik az, hogy ha reagálok egy írásra/gondolatra/véleményre stb., az pontosan arról szól, hogy reagálok arra az írásra /gondolatra/véleményre stb., és az elég ritka esetben minősíti a személyt,( bár ez előfordulhat akkor, ha az illető ostoba és/vagy hazug /gerinctelen stb. és erre a figyelmet valaki felhívja/”rámutat”, azt lehet “személyeskedésnek” venni, csak épp lényegtelen, hacsak nem válik öncélúvá…,

Spoiler
( ahogy Hunbagira “műveli”, aki ugrik mindenre, “mint a gyöngytyúk a meleg takonyra”:) hogy annak ürügyén mocskolódhasson:) de mivel “tisztelettel” szólt hozzád, ezért hozzá “dörgölőztél”:)…..fölöttébb érdekes, ha nyalnak neked, akkor már annyira nem vagy “finnyás”:)

Ha a másik által közölt mondanivalóval kapcsolatosan a reagálásom “egyet nem értést tartalmaz”, és ezt a másik fél magára veszi, és személyes sértésként éli meg, azzal én nem nagyon tudok mit kezdeni, mert ez megint az ő dolga,( esetleg nyomora).

Harmadik az, hogy nem emlékszem, hogy valaha is úgy kezdtem volna a mondanivalómat, hogy “megszólítottam” volna “Önt”!

A “hozzászólásaimmal”, (kivéve abban az esetben, amikor előre szólók, hogy az illető személyről/személyének szól) próbálok mindig és kizárólag a leírtak “valóságtartalmával” foglalkozni, az abban megfogalmazott állításokra “reagálni”, ami független a személytől, mert ha egy utolsó cigány mondja, vagy egy akadémiai tag a hülyeséget, az attól még hülyeség,( nemre/korra/felekezetre/vagyoni helyzetre/tudásszintre/tájékozottságra… stb. stb. való tekintet nélkül….), ahogyan ha “igazat” szól, akkor szinté nem számít, hogy analfabéta, vagy épp professzor….

ön több alkalommal minősíthetetlen stílusú személyeskedéssel és gyalázkodással viszonzott,

Idézd őket, és ha tényleg ez történt, akkor hidd el, hogy “elmegyek a Mea Culpa-ba” , megtörtént már párszor és valószínű, hogy ezután is meg fog és a világ sem fog tőle összedőlni….


(Ráadásul a “kisbetűs ön” kimeríti a “személyeskedés és sértegetés” fogalmát a te “európai közlési normáid” szerint:)

Soha nem állítottam, hogy szent vagyok, ráadásul nem is próbáltam “eljátszani” ezt…..

Lényegtelen, hogy szóba állsz-e velem vagy sem, hanem a mesterkélt/modoros és öntelt módja az, ami kissé irritáló,(ami akár felfogható “személyeskedésnek” is. de inkább csak) egy magától eltelt/”magasra pozicionált”, hiú és gyarló ember
“sértődöttsége” süt át lenézéssel, fennhéjazással……, ahogy fogalmaztál :”európai normák alapján járó tiszteletet, és civilizált hangnemben” küldöd el a másik felet melegebb éghajlatra”……., ami engem nem sért, mert időnként én is művelem célzottan, csak épp semmi köze a “lényeghez”, maximum “cirkalmazás”, hogy úgy mondjam, “dísz a pina körül”…..

(Klasszikust idézve: “nem az, amit mondtál, hanem ahogy mondtad“:)

Spoiler
És nem igazán izgat az sem, hogy valaki “eltartott kisujjal” hajlandó csak “kávézni”/beszélgetni…..
(Erre elég sokan vagyunk képesek rajtad kívül, de nem biztos, hogy mindig hajlandóak vagyunk rászánni az időt és türelmet, hogy diplomatikusan, cirkalmasan fogalmazzuk meg azt, hogy elküldjük az illetőt a fenébe….)

Én olyanra nem emlékszem, hogy a “személyedet” “támadtam” volna.

És semmi problémám nincs veled, a személyeddel pláne nem, eddig sem volt, és nem hinném , hogy a jövőben valaha lesz.

Azt is mondtam, hogy nagyon sok mindenben egyetértek veled, de van egy pár dolog, amiben nem, (sőt, van olyan, amiben nagyon nem. )

Szóval a “párbajra hívás” -t “elutasítom”, vagy ha úgy tetszik, a “kesztyűt” nem veszem fel”….

Spoiler
(Ráadásul tőled(vagyis a magadról “beállított kép”-hez képest ez visszatetsző és egyben ) méltatlan is……Ezzel Hunn, meg a “nyomozóügyvédúr” is próbálkozott, mindkettő szeretne “elégtételt venni” a (“vélt vagy valós”) “sérelmeiért”……, de nem hittem volna, hogy “ezen a szinten mozogsz” te is….., mindig tanul az ember valamit

Mivel az adataid nyilvánosak, semmi percben nem kerülne felvenni veled IRL a kapcsolatot, de ha “megengeded”:), akkor én azért, “csépelni fogom a klaviatúrát” továbbra is……

Spoiler
]Ettől függetlenül simán leülhetünk egy sörre (ha rászánom magam, és időt szakítok rá , hogy (“Pestiesen szólva”:) “lelátogassak” Debrecenbe :), mivel azon ritka egyének közé tartozol, akivel ezt simán megtenném:).
(Sőt, ha már itt tartunk, akkor még vargányát gyűjteni is elmehetnénk, a sörözés helyett……)

zgy001
Olvasó
zgy001

hunbagira
Pár forrás a témában. A forrásokban sokszor újabb források.
Nem részletezem, hogy melyik mit cáfol, stb. majd kikeresed.

Egy Nobel díjaas tudós előadása:
https://www.youtube.com/watch?v=TCy_UOjEir0

Jó hosszú, a végén egy rakás további forrással:
http://www.oism.org/pproject/s33p36.htm

https://iowaclimate.org/2017/01/04/al-gores-ice-core-co2-temperature-chart/

https://iowaclimate.org/2020/05/22/there-is-no-climate-emergency-4/

Afrikában mikor is volt sivatag, meg mikor nem:
https://www.esd.ornl.gov/projects/gen/nercAFRICA.html

Ugyanaz egy képben összegezve:
http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/kornyezetetikaV2/3.jpg

CO2 szint és hőmérséklet az utóbbi 500millió évben (forrás a képen):
https://qph.fs.quoracdn.net/main-qimg-8950d23b99ca9e9c63939b18037a230c.webp

A MI emissziós adatok nélkül megmondta, milyen volt az elmúlt 100 év éghajlata. És eltalálta a hőmérsékletváltozásokat. Anélkül, hogy számolt volna CO2-vel, mégis az az eredmény jött nkei ki a múltra, ami valóban törént:
http://www.origo.hu/gazdasag/20170828-mesterseges-intelligencia-klimavaltozas-felmelegedes.html

Közel 100 valódi tudós aláírása:
http://klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2019/07/kl%C3%ADmapet%C3%ADci%C3%B3.pdf

Itt 500-an írták alá, hoyg nem a CO2 okozza a felmelegedést:
https://clintel.nl/brief-clintel-aan-vn-baas-guterres/

Az ember nem létező szerepe a felmelegedésben (végén további források):
https://www.ijser.org/paper/Role-of-Man-in-Global-Warming.html

Bizony volt már pár ezer éve a mostaninál sokkal erőteljeseb felmelegedés, meg lehűlés is:
https://pubs.usgs.gov/pp/p1386a/gallery2-fig35.html
https://www.ncdc.noaa.gov/abrupt-climate-change/The%20Younger%20Dryas

A magasabb CO2 bizony gyorsabb növekedést, nagyobb termésátlagot és rövidebb tenyészidőt okoz:
https://agroforum.hu/szakcikkek/zoldseg/szen-dioxid-tragyazas/
https://www.youtube.com/watch?v=jODIYw_5A40

Az érdekeltségről meg inkább ne regéljünk, mert oldalakat töltene meg, hogy mekkora lobbiérdek van a szart se érő napelemek meg szélmotorok gyártásában… És hogy mennyire kurvajó Kínának, hogy a balfasz nyugat nekiáll a klímahisztizés miatt elektromos autókat használni. Mert ugye a dízel- és benzinmotoroknál esélye nincs felvenni a versenyt a német, japán és amcsi motorokkal. Ezért jól jön neki, hogy ezek kapnak nem kis korlátokat, tiltásokat, míg ő vígan tolhatja a ritkaföldfémeiből az aksikat az autóinkba. Jé, nem tán lobbi ez is? Ja de. … és mintha már említettem volan, hogy nem gonoszzsidók állhatnak a ballib hisztik (feminizmus, multikulti, stb.) mögött, hanem éppen mondjuk Kína. Mert neki bizony érdeke tönkre vágni a nyugatot, mert onnantól ő a császár. És máris kapcsolódik szervesen a klímahiszti a feminizmussal meg a multikultival, nemde?

common man
Olvasó
common man

Én még nem olvastam a cikket de látom nagy vitákat keltett.Az első mondat:

Teller Ede már a hatvanas években figyelmeztetett arra, hogy a magas szén-dioxid-kibocsátás felmelegedést fog okozni

Tudomásom szerint az atomenergia egyik szószólója volt….

zgy001
Olvasó
zgy001

Én is olyasmit akartam írni, mint Csaxi, meg még forrásokat is hoztam volna, csak nem értem rá.
:)

ulomenen
Újságíró

Nem tudtam még eldönteni, hogy ezekben a cikkekben a dagályosság vagy a tudálékos pökhendiség idegesít-e jobban. Mindenesetre ezek sajnálatosan lerontják még a meglévő igazságértékét is az írásoknak. Afelől nincsen kétségem, hogy ez lehetne-e másként, hiszen ahogy mondani szokták: a stílus maga az ember.

György Károly Tóth
Olvasó

Megértem a problémáit, asszonyom. Idegeskedni, önmagát az embernek idegesíteni nem jó, nem helyes dolog. Már csak azért sem, mert közmondásosan a harag szart sem ér hatalom nélkül, tehetetlen dühével az ember egyedül önmagának árt. Ez nemcsak gyomorfekélyhez vezet, hanem daganatos betegségekhez is, mivel a stressz súlyosan rombolja az immunrendszert, a tartós stressz ezért tartós immungyengeséget idéz elő. Célszerű nem komolyan venni csekélységeket, és nem dühöngeni lényegtelen dolgok miatt, mint például idegesítő, kellemetlen emberek, persze, van, akinek ez lelkialkata miatt nem megy, szerencsére a meprobamát, a diazepámok, a prozac és más szerotonin-receptorokon aktív antidepresszánsok felfedezése óta erre ma már a gyógyszeripar számos szép színes tablettát kínál. Ha rám hallgat, akkor azonban orbáncfüvet szed.
Eléggé gyakori, és szép növény, jól termeszthető is, mert igénytelen, ugyanakkor hálás. Használatos depressziós, ideges eredetű kórtünetek esetén, kiváló eredménnyel. Több ezer éve használatos gyógynövény, már a kelták lacugnája is említi. Menstruációs panaszait, premenstruációs krízisét is remekül enyhítheti, és hatékony immunerősítő hatása van, amely mai koronavírusos időkben önmagában se csekélység. Hatóanyagai naftodiantronok, elsősorban hipericin, csaknem mellékhatásmentesek, de fényérzékenységet okoznak, ezért hathetes szedése után ajánlatos pár hetes szünetet tartani.
Olasz kutatók szerint a már leépült alkoholista patkányok alkoholéhségét is jelentékeny mértékben csökkenti.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16166181/
Bár ezt bizonyára patkánya válogatja.

ulomenen
Újságíró

asszonyom

idáig érdekelt a szöveg. Remekül bizonyítja, amit írtam: a stílus maga az ember. Dagályos és pökhendi.

György Károly Tóth
Olvasó

Valóban. A stílus maga az ember. Az interneten név nélkül gyalázkodók, személyeskedők stílusa is. A továbbiakban ezen a felületen nem beszélgetünk, ha úgy gondolja, asszonyom, hogy szemtől szemben is kihívó stílusban és minden ok nélkül sértegetni szeretne, akkor arcát vállalva keressen fel személyesen. Egyeztetéshez e-mail: thx1976@freemail.hu
Egy férfi nem onnan ismerkszik meg, asszonyom, hogy pöcs lóg a lába között, hanem onnan, hogy tetteiért és szavaiért kiáll, vállalja azokat, és a felelősséget.

ulomenen
Újságíró

Az interneten név nélkül

Tehát szégyellje magát mindenki, aki nicknévvel kommentel az interneten. Világos.

gyalázkodók, személyeskedők stílusa is

A dagályos, pökhendi stílust annak nevezni, ami- az bizony nem gyalázkodás. Persze elfogadom, hogy ez neked sértő- de akkor sem sértegetés. A személyeskedés viszont neked sokkal jobban megy, akár a nekem, akár a Csakszinak írt hozzászólásodat nézzük.

A továbbiakban ezen a felületen nem beszélgetünk

Ha beszélgetést akartam volna veled kezdeményezni az első hozzászólásommal, írtam volna hozzá megszólítást is.

ha úgy gondolja, asszonyom, hogy szemtől szemben is sértegetni szeretne

Nahát… egy férfit asszonyom- nak hívni, az ugyebár nem sértegetés, véletlenül sem. Ja tudom, nem te kezdted, meg aki mondja másra és egyebek.

akkor keressen fel személyesen, és megteheti

Ugyan miért tenném? Miért pazarolnék ilyen baromságra időt és benzint? A véleményemet leírtam. Ha írásban nem értetted meg, akkor szóban sem fogod. Ha pedig megértetted, minek mondjam el újra? Vagy netán verekedni szeretnél? Attól sem fog megváltozni a véleményem.

Tudod ennél, amit műveltél, sokkal- sokkal elegánsabb lett volna, ha nem veszel tudomást a hozzászólásomról. Nem sikerült, lementél szánalmasba. De semmi gond, segítek, ugyanis a továbbiakban nem fogok neked írni és el sem olvasom, amit írsz. Ezt az évek során már megígértem itt pár színvonal alatti embernek és mindig betartottam. Ne aggódj, te sem leszel kivétel.

György Károly Tóth
Olvasó

Viszontnemlátásra, asszonyom.

Blackur
Olvasó
Blackur

Már többeknek írta,hogy ” önnel nem állok szóba” alakul a helye itt :)

lapposgutta
Olvasó
lapposgutta

Már megbocsáss, de alig egy hete volt egy “kólázás”kódnevű banzáj, ahol azok akiknek nem fontos az anonimitás, megismerhették egymást.

rgs
Olvasó
rgs

Jó volt a cikk, köszönöm!

Reszet Elek
Szerkesztő

Röviden: Nem tudjuk mi történik, hogy miért és azt sem hogy mit kellene csinálni. Lehet hogy meghalunk, de biztos megszívjuk.

György Károly Tóth
Olvasó

Röviden:
világban a dolgok nem önmagukban állnak, hanem rendszerben. Az ember környezet-átalakító, pontosabban környezetromboló tevékenységének csak egyik oszlopa a növekvő mesterséges szén-dioxid-kibocsátás. Felszántjuk a földeket, erodáljuk a talajt, kivágjuk az erdőket, túllegeltetjük a szavannákat, elszennyezzük, megmérgezzük az óceánokat, kiirtjuk a sérülékeny fajokat, özönfajokat hurcolunk mindenhová, megmérgezzük az ivóvizet és a talajt peszticidekkel, PCB-kkel, hormonmodulánsokkal (javaslom erről szóló cikksorozatomat), mindent beépítünk városokkal, utakkal, és főleg nyomortelepekkel. Miközben melegszik a bolygó, mindenki a szén-dioxid kibocsátásról beszél, de alig-alig vizsgálják az egyre szaporodó ember keze nyomán átváltoztatott földfelszín hatását az albedóra (a földfelszín fényvisszaverő képességére), az egyre kiterjedő megapoliszok mezoklimális, sőt, már geoklimális hatását a légköri nedvességre, a légkör dinamikájára, miképpen változik a bolygó csapadék-, és nedvességeloszlása, felhőzete, mert ezt sokkal nehezebb, mint a szén-dioxid-szintet mérni és átkozni. Ha józan ember józan következtetést akar levonni, akkor arra a következtetésre fog jutni, hogy a bolygó brutálisan túlnépesedett (nem a fehér ember által), a harmadik világban ugrásszerűen nőnek az igények, a motorizáció, a kemikalizáció, az információáramlás. Ötven éve egy brazil vagy egy afrikai földműves mit sem tudott a fejlett világról, ma az interneten és a tévében mindent lát. A bolygó pedig, nem bírja megtermelni azt a mennyiségű anyagi javat, amely ahhoz lenne szükséges, hogy mindenki nyugati színvonalon éljen. Más szavakkal: vagy a fogyasztói társadalom leépítésére, vagy a népesség drasztikus redukálásra van szükség. Nos, ilyen programot azonban nem lehet úgy meghirdetni, minthogy azt, hogy a fosszilis energia felhasználását ki kell vezetni, és helyette bevezetni a megújulót. Valójában komplex módon kellene védelmezni és óvni a környezetet. Hangsúlyozandó: ez nem teszi szükségtelenné a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését, csak erősen valószínűsíthető, hogy önmagában a szén-dioxid kibocsátás redukálása egy fenntartható népesség és egy fenntartható gazdaság hiányában annyit ér, mint szobabiciklire a csengő, nem old meg semmit, és a globális környezeti katasztrófa elhárítása többet kíván, mint a klímakatasztrófa elhárítását.

Horvath Anton
Olvasó

Na igen, fontos a klímavédelem, klímacélok, nagy tervek kilátásban. Egye fene, legyen az atomenergia, az aztán nem szennyez semmit. Ugyanakkor pörögnie kellene a gazdaságnak is, kell a termelés, a CSOK meg a három gyerek, nagy autó, mert fogy a népesség. Mindezt természetesen mindenféle ellentmondás nélkül (és még röhögni sem illik).

Reszet Elek
Szerkesztő

A néger vidékektől eltekintve szinte mindenhol a népesség növekedése megállt vagy már fogy. Ha egy társadalom elér egy bizonyos jóléti szintet ez a folyamat beindul. A népességgel ilyen szempontból nincsen probléma.

A Föld erőforrásai is elégségesek lennének, ha azt nem pazarló és pusztító módon használnák fel. Ebben a technológiai fejlődés segíthetne. Valójában ma már szinte minden technológia rendelkezésre áll, amivel megoldhatóak lennének a vázolt problémák.

Az előrejelzésről illetve az egyes részgolyamatok kapcsolatáról meg csak annyit, hogy a tudomány minden gőgje ellenére ma sem képes olyan méretű modellt alkotni, amely időben és térben képes lenne leképezni ezeket a folyamatokat és kapcsolataikat. E nélkül pedig nem fog menni,

Az emberiség igazi nagy tragédiája az (és az összes földi fajé ha belegondolunk), hogy csak extenzív nővekedésre képes, azaz újabb erőforrások bekapcsolására van szüksége hogy előrébbre jusson. Emiatt pazarol, kizsigerli a meglevőket, ha a bővítés üteme lelassul vagy megáll.
Smith ügynöknek valahol igaza volt: https://www.youtube.com/watch?v=6FrpQNczOIQ

hunbagira
Újságíró

1. India, és az arab vilagé is nő. Ráadásul az arab világban pont a leggazdagabb egyben legkonzervatívabb régióban nől a legnagyobb mértéken(cáfolva a materiális érveket, az olajsejkségek a vagyon ellenére maradtak konzervatívok) Tehát a komplett szarszínű brigád növekszik. A latin-amerikában látszik megállni a folyamat egyedül.
2. Az ókori Egyiptomban képesek voltak kitalálni egy modellt ami megőrizte majd 4000évig az egyensúlyt. Nem is bocsájtottak ki, de nem is fogytak el.(most hagyjuk az ezoterikus filoszemitizmust miszerint a zsidók az egyiptomi papi rend :D) Ő nekik a titkukat kellene megfejteni.Illetve Japánokét a Meidzsi modernizálásig.

ulomenen
Újságíró

Mindeközben nálunk:

Csökkent a természetes fogyás mértéke 2020 első hét hónapjában, miután 4,9 százalékkal, 2488-cal több gyerek született és 5,1 százalékkal kevesebben haltak meg, mint a múlt év azonos időszakában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az MTI-vel.

Az év első hét hónapjában 52 825 gyerek született, miközben 74 093-an haltak meg, 3992-vel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. A halálozások számának csökkenése és a születések számának emelkedése következtében a természetes fogyás mértéke 23 százalékkal, 6480-nal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Ezer lakosra 9,3 élveszületés és 13 halálozás jutott. Az előbbi adat 0,4 ezrelékponttal magasabb az előző év azonos időszakára számított értéknél, az utóbbi 0,7 ezrelékponttal alacsonyabb, ezért a természetes fogyás 1,1 ezrelékponttal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az év első hét hónapjában ezer élveszületésre 3,7 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,2 ezrelékpontos csökkenés az egy évvel ezelőttihez képest.

A hivatal adatai szerint a házasságkötések száma nőtt: 34 337 pár házasodott össze, 2158-cal több, mint tavaly január-júliusban. A házasságkötési arányszám (az ezer lakosra jutó házasságkötések száma) 6 ezrelékes értéke 0,4 ezrelékponttal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

hunbagira
Újságíró

Ómigránsok nélkül,mennyi lenne az annyi?

ulomenen
Újságíró
zgy001
Olvasó
zgy001

“Ómigránsok nélkül,mennyi lenne az annyi?”
1,4 körüli fertilitási ráta. Talán. :)
Viszont növelhető lenne a mienk is, nagyjából a 2-es értékig:

– Abortusz tiltásával, komoly szankcionálásával.
– Kötelező váltott elhelyezéssel, tartásdíj megszüntetésével.
(Az ebből következő kevesebb válás több házasságot és gyereket eredményez.)
– A mai állami oktatási rendszer megszüntetésével.
(A büfészakos főiskolák megszűnése a nők esetében a mainál korábbi szülését eredményezné. Illetve az állami iskolákban sem tolhatnák a nők arcába a tanárok, hogy ‘tanulj tovább’, így nem lennének annyit manipulálva, hogy dolgozzanak, hanem idővel komolyabb opció lenne a háztartásbeliként való élet.)
– Kapitalista gazdaság felállításával.
(A szocialista nőtartó rendszer, úgy mint pl. nyugdíj, családi pótlék, büfészakos munkahelyek, állami EÜ, stb. megszűnése a nők 60-80%-ánál azt eredményezné, hogy otthon maradna a mai munkahely helyett, így hamarabb szülne és több gyereket is vállalna.)

Mindezekkel együtt elérhető lehet a 2 körüli, fenntartható fertilitási ráta.
Ennél magasabb nem valószínű egy jóléti társadalomban, de szerencsére ez elég lenne.

hunbagira
Újságíró

Thüringiai adat szerint a fehér ringyó fertilitási rátája 0,5-0,9 körül van. Saját tapasztalatom is ez. Ahol van egyáltalán gyerek, ott max 1.

zgy001
Olvasó
zgy001

Nekem a saját környezetemben ahol van gyerek, ott átlag 2-3. De előfordul a 4 is. Viszont van, ahol meg nincs egyáltalán. Szóval nálam az 1,5-2 körüli fertilitási ráta a látszó.

/A 0,5-ös fertilitás az lenne, ha 4 nőből egy szülne, az is csak 1-et./

tobbneju
Olvasó

Minden 6. magyar állampolgárnak született gyerek nem Magyarországon születik, tehát jó eséllyel nem itt fog majd felnőni. Ennyit a születési statisztikákról meg a valóságról. Hazugság ömlik mindenhonnan. Kb. ez meg a valóság: “A 2018/2019-es tanévben az általános iskolai tanulók száma 726,3 ezer főt tesz ki, ami – jórészt az érintett korosztályba tartozó népesség fogyásából adódóan – 6,2 ezer gyermekkel kevesebb, mint az előző tanévben.” https://hu.euronews.com/2019/04/10/minden-hatodik-magyar-gyerek-kulfoldon-szuletik
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1819.pdf

Reszet Elek
Szerkesztő

Indiában a fertilitási ráta kettő alá esett, Pakisztánban éppen 2,1. Ritka kivételtől eltekintve az arab országokban is hasonló a helyzet. A növekedés azért tart mert ezek fiatal társadalmak. A népességfogyáshoz még kell egy generáció, de a trend látható.

zgy001
Olvasó
zgy001

“Felszántjuk a földeket, erodáljuk a talajt, kivágjuk az erdőket” Egyre kisebb mértékben. Ugyanis az erdőterületek aránya éppen hogy egyre növekszik. És ahol a modern mezőgazdaság megjelenik, ott ez a tendencia. Idehaza az 50-es években 10% volt az erdőterületek aránya, ma 25%. Ugyanez a tendencia szinte minden nyugati országban. Ez éppen a városiasodás és a modern mezőgazdaság eredménye. (Amíg egy szántóföldön megtermelünk 5-10 kiló paradicsomot négyzetméterenként, vegyszerrel, sok vízzel, miegymással, addig mondjuk egy üvegházban 60-at, mindezt vegyszer nélkül, sokkal kevesebb vízfelhasználással.) “túllegeltetjük a szavannákat” Afrikában biztos. De ha ott is átállnak majd a modernebb mezőgazdaságra (ez a folyamat figyelhető meg, csak lassú), akkor ott is visszaadják majd a földet a természetnek. “elszennyezzük, megmérgezzük az óceánokat” Az óceánokba kerülő műanyagok nem ma kerültek oda, hanem már sok évtizede. És azt is ki fogjuk halászni, amint meglesz a technológia a hatékony és gazdaságos újrafelhasználásra. Márpedig meglesz. Ahogy az Indiában hegyekben álló alumínium dobozok miatt is rinyált a sok sötétzöld még 30 éve, most meg nem látunk egy darabot se, mert újrafelhasználják. Az elektronikai hulladék miatt is rinyáltak, most meg egyre nagyobb részüket újrafelhasználják. A nagy cégek az elektronikai hulladékra már nem is szemétként, hanem nyersanyagforrásként tekintenek. Egy tonna elektronikai hulladékban csak aranyból több van, mint a legjobb Dél-Afrikai bányák érceiben. És ez csak arany, nincs benne a többi fém, stb. Csak idő kérdése és megszűnnek a nagy szeméthegyek. “kiirtjuk a sérülékeny fajokat” Részben igen. Másik részben azért pusztulnak ki, mert éppen hideg a Föld éghajlata és emiatt kevés a csapadék. Továbbá mert alacsony a CO2 szint és így kevés a növény, a kevés növény pedig kevés táplálékot jelent. A sérülékeny fajok emiatt könnyen kihalnak. Voltaképpen a mai jégkorszak lehűlése és az ebből eredő alacsony csapadékmennyiség, továbbá az alacsony CO2 szint miatt éppen egy kihalási esemény kellős közepén vagyunk. De szerencsére jöttünk mi emberek és kibocsátjuk azt a CO2-t a légkörbe, ami az évmilliárdok alatt a föld alá (szén, kőolaj) meg a mészkőhegységekbe került. Így újra lesz elég CO2 a légkörben, ezáltal újra burjánzani fog az élet. “özönfajokat hurcolunk mindenhová” A természet mindig is úgy működött, hogy az életképesebb, alkalmazkodóbb kiszorította a másikat. Mi ezt kicsit talán felgyorsítjuk, de az élet ettől még nem fog kipusztulni. Csak megváltozni. Az élet pedig éppen erről szól. A változásról. Csak a mi piszlicsáré életünkben gondoljuk azt, hogy minden változatlan kell legyen. Pedig nem. “megmérgezzük az ivóvizet és a talajt peszticidekkel, PCB-kkel, hormonmodulánsokkal (javaslom erről szóló cikksorozatomat)” A hormonok olyan kis mértékben vannak jelen az ivóvízben, hogy az égvilágon semmi de semmi hatása nincs az emberre. Érdekes volt az a cikksorozat, csak jobban utánaszámolva ott is kiderült, hogy a szerző mondott nagyokat, néhol még igazat is, csak valahogy a bizonyítás hiányzott már megint. “mindent beépítünk városokkal, utakkal” Magyarán egyre kisebb földterületre van szükségünk. Ez miért is baj? “és főleg nyomortelepekkel” Nem látom azt a sok-sok nyomortelepet Indiában meg Kínában, sem a többi helyen. Helyettük a földből kinövő szupervárosokat látok, zöld növényzettel, lassan önvezető elektromos autókkal meg hasonlókkal: Egyre kevesebb az éhezés a Földön (mára jóformán csak ott van, ahol háborúk meg szocialista diktatúrák), egyre jobb életkörülmények között él szinte mindenki, a nyomortelepek folyamatosan szorulnak vissza. “Miközben melegszik a bolygó” Hála az égnek. Eleve egy jégkorszakban vagyunk, aminek a hőmérséklete alapból alacsonyabb, mint a Föld átlaghőmérséklete. Emellett még ezen belül is éppen egy kis jégkorszakból jövünk ki. A kis jégkorszak előtt (pl. a honfoglalóink bejövetelekor) 1,5-2 fokkal volt magasabb a hőmérséklet, mint most (a rómaiak idején meg 2,5-el). A melegebb idő több csapadékot jelent (több párolgás a tengerekből, ami később lecsapódik), ami csökkenti majd a nagy sivatagok arányát. (Pl. Észak-Afrika és a Közel-Kelet kultúrája épp a kis jégkorszak sivatagosító hatása miatt pusztult ki. Az 1200-as évekig elég szépen megvolt arrafelé az arab kultúra. De a lehűlés sivataggá tette a vidéket. Ahogy a Szahara is a lehűlés miatt lett szavannából sivatag.) Hála a jó égnek, hogy melegszik kicsit az éghajlat! “mindenki a szén-dioxid kibocsátásról beszél” Valamivel mindig hülyíteni kel a jónépet. De ezzel nem is lenne baj, ha egyébként tanult emberek nem ülnének fel a hisztivonatra. “az egyre kiterjedő megapoliszok mezoklimális, sőt, már geoklimális hatását a légköri nedvességre” Talán azért, mert nincs érdemi hatásuk? “Ha józan ember józan következtetést akar levonni, akkor arra a következtetésre fog jutni, hogy a bolygó brutálisan túlnépesedett” Örökbecsűt idézve: ‘Lószart mama!’ Már a mostani élelmezési technológiákkal el tudunk látni akár 20milliárd embert is élelemmel, mindezt a nyugati társadalmak ellátási szintjén. Ergo ha nem fejlődik tovább az élelmezési technológia (de fog), akkor is elég lesz feleennyi földterület, mint most. Csak idő kell, hogy ezek elterjedjenek. “A bolygó pedig, nem bírja megtermelni azt a mennyiségű anyagi javat, amely ahhoz lenne szükséges, hogy mindenki nyugati színvonalon éljen.” Hasonlóval riogattak már a 70-es években is. Mármint azzal, hogy ha Kína meg India is olyan fejlett lesz, mint mi, akkor jön a ‘mindmeghalunk’. Erre mit látunk? Azt, hogy egyre több… Tovább olvasás »

hunbagira
Újságíró

“Igazat mond necsak a valót” írta egyik legnagyobb költőnk.
Invazív fajokkal beültetett (papír)faültetvényeket erdőnek nevezni tipikusan ez.
Elpotyogtatott talajromboló akácos a kivágott tölgyes/bükkös helyén, ahogy kis hazánkban szokásos, ugye. :D
Sivatagosodás: ez együttjár a mai hőmérséklet növekedéssel és monokultúrás/parazita mezőgazdasággal. Itt valóban lehet vitatkozni, melyik az ok.
“Helyettük zöldből kinövő szupervárosokat látok” :D. LOL (mivel bírom a fejed ezt a mondatot betudom valami erős hallucinogén drog hatásának) tudod nekem a mumbai turisztikai (tehát erősen felfelé hazudott ) videokból( is) csak egy putrirengeteg jön le. Kairóban meg személyesen is ezt láthattam.
Műanyagok: mikroszemcsékkel porladtakkal mi újság? “Sok évtizede kerültek oda” erre forrás? Mert emlékeim szerint olya 20 éve foglalt el mindent a műanyag. (Kapitalista Szimbólum, Zombi :))Akkor vált coca-cola formatervezett üvege is szar műanyag flakonná.
Tudod ez a föld nemcsak a miénk most élő embereké, pláne nem valami rohadt, parazita kamatos kamatból, tőzsdecsalásból, monopolíum kisajátításból, járadékvadászatból vagy épp sima gengszterkedésből/átbaszásból élő rablótőkés oligarcháé.

zgy001
Olvasó
zgy001

“Invazív fajokkal beültetett (papír)faültetvényeket erdőnek nevezni tipikusan ez.” Az, hogy neked az invazív, még nem jelenti azt, hogy ne lenne erdő. Teszem azt Magyarországon volt már tajga éghajlatunk fenyőerdőkkel, volt már mocsári tölgyesekkel teli ország, volt már füves puszta, de bükkerdők tömegei is. Ha így nézzük, akkor a fenyő invazív faj volt, mikor kiszorította a bükköt. És fordítva is. A kifejezés, hogy ‘invazív’, az csak a mi kis hisztitársadalmunk kifejezése arra, hogy ‘nem ezt szoktuk meg’. – “Elpotyogtatott talajromboló akácos a kivágott tölgyes/bükkös helyén, ahogy kis hazánkban szokásos, ugye. :D” – Az akác nem rombolja a talajt. Persze nézőpont kérdése, hogy minek. Van, aminek jó ez a talaj, van, aminek nem. – Az akác éppen talajjavítás céljából lett behozva a homokos talajra. Nos, a homokon nagyon nem lehet már mit rontani. Viszont az akác javított rajta. – Nem vágtak ki hozzá bükköt. Mint írtam, a homokos talajok megkötésére hozták be, még az 1800-as években. Igen, akkor még a mostaninál is hidegebb volt, ergo több volt a homok a kunságokon. Emiatt van most itthon akác. – “Sivatagosodás: ez együttjár a mai hőmérséklet növekedéssel és monokultúrás/parazita mezőgazdasággal.” – Elmagyaráztam már, hogy a felmelegedés nem okoz sivatagosodást. Éppen hogy csökkenti azt, mivel több csapadékot eredményez. – A monokultúrás gazdálkodás sem okoz azt, ha jól csinálják. Mi okozza hát mifelénk? Nos: 1. A korábbi szocialista mezőgazdaság óriási mértékű és értelmetlen műtrágya használata tönkretette a talaj élővilágát. Ennek idő kell, mire helyreáll. Nem állt még helyre (pláne, hogy azért néhol még ugyanúgy tolják bele a műtrágyát). 2. A mai szocialista mezőgazdaság, ahol támogatják a gazdát, hogy termeljen valamit (mert ‘Mi majd megmentjük a magyar mezőgazdaságot!!!’ – a jóisten mentsen meg mindenkit a retkes szociktól…). És emiatt a gazdák egy része valóban parazita lesz. Látszattermelést folytat. A legolcsóbb ebből a szántóföldi gabonatermesztés. Felszántja a földet, beveti valami maggal, majd úgy hagyja. Mi a következménye? Egyrészt tele lesz parlagfűvel, mivel annak az a jó, ha évente fel van szántva. A többi gyom évek alatt szépen kiszorítaná, de ha minden évben felszántod – márpedig a magyar föld nagy része emiatt még mindig szántó, és kanyarban nincs a modern korszerű mezőgazdaságtól – akkor növekszik, ahogy csak bír. Máris megtudtuk, miért Magyarország az európai kontinens leginkább parlagfű-szennyezett országa. Másrészt meg a szántás, főleg a mélyszántás a mélyebben lévő nedves réteget felülre rakja. Így tovább szárad. … Hajrá coccializmus! :) 3. Folyószabályozás. Korábban az alföldi területeink ötöde folyamatosan víz alatt volt. Emellett évente a másik egynegyed víz alá került hetekre. Magyarán be lett öntözve, meg lett rá rakva hordalék is, ami javította a minőségét. (Lásd: ) Na, mostanra ez megszűnt. Régen a Hortobágyon még júli végén, augusztus elején, a legnagyobb melegben is legeltették az óriási nyájakat. Nem véletlenül oda vitték, mivel tavasszal kiöntött rá a Tisza, és így még nyáron is zöldellt a fű. Ma már nem önt ki, és nem is zöldell a fű. Lassan már-már félsivataggá válik. Igen, emberi tevékenység okozza a sivatagosodást. És nem a felmelegedés. – “mivel bírom a fejed ezt a mondatot betudom valami erős hallucinogén drog hatásának” Ha tetszik neked, ha nem, ez lesz a jövő. Emellett nem mondtam hogy ez mindenhol általános lenne, akárhogy is próbálod a számba adni. Annyit közöltem, hogy egyre gyakoribb és egyre jelentősebb. Persze, idő kell még neki. De a fejlett országokban (és Kína is már oda tartozik, meg lassan India is halad arra, bár valóban jóval lassabban – ezek együtt a Föld lakosságának harmadát adják) bizony egyre inkább erre fog haladni. És mifelénk is ez a tendencia. Ez hosszú távon elkerülhetetlen. – “Műanyagok: mikroszemcsékkel porladtakkal mi újság?” Úgy néz ki, nagy gondot nem okoznak (legalábbis mifelénk nem): https://www.origo.hu/tudomany/20190514-egyelore-nem-jelent-akut-veszelyt-az-europai-edesvizekben-levo-mikromuanyag.html Ráadásul vannak eredmények a kiszűrésükre: https://forbes.hu/legyel-jobb/a-google-t-is-lenyugozte-a-18-eves-srac-aki-rajott-hogyan-szurhetjuk-ki-a-muanyagot-az-ivovizbol/ És persze kutatások is zajlanak: https://www.nosalty.hu/ajanlo/coca-cola-ebbol-kesziti-legujabb-muanyag-palackjait Meg fogjuk ezt is oldani, ne aggódj. ;) – ““Sok évtizede kerültek oda” erre forrás? Mert emlékeim szerint olya 20 éve foglalt el mindent a műanyag.” – Már az 50-es években is használták a műanyagot, még a palackokat is. – Ma már idehaza is vagy lerakókba kerül, vagy elégetik. Nyugaton szinte mindet elégetik. (https://mikromuanyag.hu/Mi-az-a-mikrom%C5%B1anyag) Így az nem szennyezhet már jó ideje. (Max. az eldobott mennyiség, de az nem jelentős része az egésznek.) A tengerekbe főként a harmadik világbeli országokból kerül (lásd fentebbi cikket is). És azoknál is nyilván nem a most gyártott a fő gond, mert az még nem lenne annyi. Még nem fogyasztanak annyit, hogy az ennyit okozzon. Hanem az a gond, amit leraktak anno náluk és az utóbbi években került a tengerbe. – “Tudod ez a föld nemcsak a miénk most élő embereké, pláne nem valami rohadt, parazita kamatos kamatból, tőzsdecsalásból, monopolíum kisajátításból, járadékvadászatból vagy épp sima gengszterkedésből/átbaszásból élő rablótőkés oligarcháé.” – Így van. Én is ellenzem, hogy a mocskos gennyláda szocik tönkretegyék a Földet. Le a szocializmussal! ;) – És még egyszer így van. De tenni ésszel kell, nem hisztivel. Az, hogy hisztizünk, még nem old… Tovább olvasás »

hunbagira
Újságíró

Zombi! Itt ti saját államelméletet gyártottatok ideológiátok igazolására. :)
De nekem ennél jobban tetszik a klasszikus. Ami szerint 3 tengely van. Társadalmi, gazdasági, hatalmi módszertani.
Hatalmi módszertan szerint van konszenzusos vs autoriter.
Gazdasági szerint tőke vs “mindenmás” párti
Társadalmi szerint (itt bonyolultabb a képlet) (keresztény etika, római jog, görög filozófia alapú) konzervatív csúnya szóval retrográd, ezt lerombolni akaró és a maga kifordított uralmát akaró “progresszív” (deviáns, bolsevik) , klasszikus liberális, enciklopédista, racionális és a valódi anarchista.
És eddigi közmegegyezés alapján a társadalmi kérdésekben elfoglalt nézőpont szerint soroljuk be a pártokat/mozgalmakat.
Mondjuk ezek a tengelyek erősen összefüggnek pl egy klasszikus liberális és klasszikus anarchista uralom nem alkalmazhat autoriter hatalmi módszereket (nah jó az anarchisták a burzsujok és bolseviket kiirtása során megengedik ezt)
Ahogy a “himnuszuk” mutatja: :D
https://youtu.be/Q-t_LZzdd-Q

zgy001
Olvasó
zgy001

“Itt ti saját államelméletet gyártottatok ideológiátok igazolására.” Ez nem a mi elméletünk. Ezt anno az USA alapító atyái írták le meg mondták ki. Most csak leírták érthetően, hogy mit is jelent. “Hatalmi módszertan szerint van konszenzusos vs autoriter.” Ha a konszenzusos-t demokratának nevezzük (mert igazából az), akkor épp ezt nézhetted. “Gazdasági szerint tőke vs “mindenmás” párti” Ejj, de szépen megfogalmaztad az államizmust a ‘mindenmás’-sal..:! :) De egyébként pont ezt mondja megint csak a videóban, ha figyeltél. – Amúgy nagyjából eddig okés is, amit írsz. Tehát egyről beszélünk, csak valamiért még mindig kapaszkodsz a megszokásodba. Pedig érted te ezt, csak ugye a hiedelmek… :) Az elején az a csúszka pont azt mutatja, hogy mekkora hatalmi/gazdasági szabadsága van az embernek. Ugyanis a kettő nem választható külön. Ha a pénzedről 10%-ban te döntesz, akkor 90%-ban szabadnak vagy mondható. Ha csak 10%-ban dönthetsz, akkor 90%-ban vagy rabszolga. Ez is hatalmi tényező, akárhogy is boncolgatjuk. Nevezhetjük úgy is, hogy államista-liberális. Minél több hatalmad van magad felett, annál szabadabb vagy. És ezen a hatalmon belül a gazdasági ág egy rész: kapitalista-szocialista (vagy ahogy te mondod: tőkés-mindenmás). Magyarán valóban van két csúszka: (Ahogy régebben írtam is már párszor.) 1. Államista-liberális Ezen belül van a gazdasági (szocialista-kapitalista), de az csak egy része. Ennek a lényege, hogy mekkora hatalmat gyakorol(hat) az egyik ember a másik felett. Azaz, mekkora hatalmat gyakorol feletted más ember (alapvetően nyilván az állam közreműködésével). Ha sokat, akkor államista (gazdaságilag szocialista) rendszerben élsz. Ha keveset, akkor liberális (gazdaságilag kapitalista) rendszer van. 2. Demokrata-autokrata (Vagy ahogy te írod, konszenzusos-autoriter.) Utóbbi csúszka azt jelenti, hogy HA hatalmat gyakorol az ember a másik felett, akkor azt miként teszi. Kevés ember gyakorol hatalmat a sokak felett, avagy a sok ember a kevés felett. Tehát itt nem a hatalomgyakorlás mértéke a kérdés, hanem (már ha van hatalomgyakorlás – ugye az anarchiában nincs), a hogyanja. – “Társadalmi szerint…” Ez valójában csak annyi, hogy melyik párt éppen mit próbál meglovagolni (ahogy írod is, a pártok besorolása a lényege – magyarán néphülyítés). Magához a társadalmi berendezkedéshez alapvetően nem sok köze van. inkább csak egyéni attitűdök megnyilvánulása társadalmilag. – “Mondjuk ezek a tengelyek erősen összefüggnek pl egy klasszikus liberális és klasszikus anarchista uralom nem alkalmazhat autoriter hatalmi módszereket” Ez kicsit pontatlan. – Az anarchista (értsd a valódi anarchistát) semmilyen hatalmi módszert nem alkalmazhat mások felett. Csak önvédelemre használhat erőszakot. Ahogy a nevében is van, állam nélküli állapot, ergo itt nulla a hatalomgyakorlás mértéke. (Ezért is írtam fentebb, hogy a demokrata-autokrata, vagy ahogy te hívtad, konszenzusos-autoriter csak akkor értelmezhető, ha van hatalomgyakorlás, azaz ha van állam. Ha nincs, akkor nincs a hatalomgyakorlásnak hogyanja sem. Így az anarchia sem nem konszenzusos, sem nem autoriter. Kizárja mindkettőt.) – A klasszikus liberális viszont engedi az autoriter hatalmat is. A klasszikus liberális (manapság libertáriusnak nevezik sokszor) egyik ága valójában az anarchia. (Azt lásd fentebb: semmilyen hatalomgyakorlást nem enged, konszenzusost sem.) A másik ága pedig a minarchia (bizonyos értelmezésben nevezhetjük köztársaság pártinak is). Ez engedi a hatalomgyakorlást (államot), csak a mértékét veszi nagyon kicsire. Erősen korlátozza azt. Viszont esetében az, hogy az állam demokrata (konszenzusos), avagy autokrata, az már édesmindegy. Hiszen nem a hatalomgyakorlás mikéntje a fontos, hanem a mértéke. (Máshogy írva: Mindegy, hogyan gyakorlod a hatalmat, csak az a hatalom legyen minél kisebb.) Persze a többségük – ha már gyakorol hatalmat – azt konszenzusosan képzeli el. De teszem azt van monarchista is köztük ne kevés. De még társadalmi szinten is megnyilvánul nem egyszer. Hogy élő példát vegyünk, ott van mindjárt Monaco esete. Az pl. egy hercegség (monarchia), eközben mégis erősen liberális (libertárius, kapitalista) ország. (Jó, manapság kicsit ők is elmentek balra sajnos.) Liechtenstein szintén hasonló, de Szingapúr esetében Li Kuan Ju sem volt nevezhető annak a kimondott demokratának. :) – “Ahogy a “himnuszuk” mutatja” Itt anachokommunistákról van szó. Akik ugye valójában ugyanúgy kommunisták, mint a bolsevikok, csak egy másik irányzat. :) Ergo semmi közük nincs a valódi anarchistákhoz. Kb. annyi csak, hogy magukat annak nevezik. A balosoknak szokása, hogy a jobboldalt bemocskolják – általában saját magukkal. Amikor balosok küzdenek más balos irányzatokkal, egymást sok esetben jobboldalinak titulálják (néha önmagukat is), ami alapvetően mindig hazugság. Lásd: – A balliberálisok liberálisnak hazudják magukat. Ahogy az ellenoldaluk is liberálisnak mondja őket. Sajna ez is terjedt el a közbeszédben mára, és emiatt lett szitokszó a liberális. Holott szinte minden megnyilvánulásukban teljesen ellentétesek a valódi klasszikus liberalizmussal. Gondoljunk itt akár csak arra, hogy a ballibák alapvetően kommunista elveket vallanak (mostanában éppen Lenin szobrokat állítgatnak), miközben a liberalizmus gazdasági ága pont ennek ellentéte – a kapitalizmus. Avagy arra, hogy elméletük szerint a migránsoknak joga van bejönni más országába, holott ez maximálisan ellentétes a liberalizmus ‘az én házam az én váram’ elvével, magyarán a tulajdonhoz való joggal. – A szocik is néha kapitalistának hazudják magukat/egymást. Teszem azt neoliberális gazdaságnak mondják mondjuk Bokros agymenését, miközben olyan szoci az is, hogy Lenin a tíz ujját megnyalta volna utána. –… Tovább olvasás »

Alter Ego
Szerkesztő

– A balliberálisok liberálisnak hazudják magukat.

Neked ez a vélemény biztosan nem fog tetszeni, de…

Azoknak a “szociknak”, akik kapitalistának hazudják magukat, szerintem néha nem ártana hinni: könnyen meglehet, ők a kivételesen őszinte neoliberálisok (gazdasági szélső liberálisok, vadkapitalisták, mint te), akik egyébkén szokásosan a kapitalizmus társadalmi csődjét, a vadkapitalizmus által gerjesztett feloldhatatlan problémákat, a feloldhatatlan társadalmi igazságtalanságokat, a végsőkig fokozódó nyomort társadalmi álügyekkel törekszenek elleplezni. Például a genderideológiával, a mindenféle szivárvány nemek és a nők társadalom ellenes uszításával… Lásd LMBTQXYWZ mozgalom és feminizmus. Szóval miközben vadkapitalisták, eközben látszólagos baloldalisággal manipulálnak. Én a neoliberalizmus manipulatív komplementerjeként kulturális liberálisoknak nevezem őket.

– A szocik is néha kapitalistának hazudják magukat/egymást.

És akkor a fent leírtak szerint ez az ő esetükben nem is hazugság, hanem beismerés.

Az effélék se nem baloldaliak, se nem valódi liberálisok.

Miként te is a társadalmi felemelkedés ígéretével (egyfajta sajátos baloldalisággal és liberalizmussal) akarsz meggyőzni mindenkit arról, hogy a széles jólét alapja az, hogy a tőkéseknek végtelen, korlátlan, szabályozatlan hatalom van a kezében…

hunbagira
Újságíró

Attila! Zombi anarcho-utópisztikus kapitalizmusát a neoliberális monópol, kaszino kapitalizmussal egy szintre hozni. Valótlanság. Attól függetlenül, hogy mindkettő kapitalistának mondja magát. Tehát inkább próbáljuk a konkrét tényeket néven nevezni (eme szavak jelentését is meghazudtoló beteg világunkban, tudom kurva nehéz, de próbáljuk meg)
Nem, ő arról próbál meggyőzni, hogy a szelektív szabályok teszik az oligarchát/’rablótőkést azzá ami (pláne, ha ő hozza a szabályokat) . És ebben szerintem is igaza van. Amit szabad jupiternek…
Ő(k) úgy gondolják, hogy eme szabályzók leepítésével lehet ezt kiküszöbölni. Nah itt tér el egymástól a véleményünk, mert ez nem megoldás (fél esetleg, de a közfelfogás szerint félmegoldás nem megoldás)
De a többit már neki fejtem ki.

Alter Ego
Szerkesztő

Csak éppen az a baj, hogy a politikai hatalomra, az “államhatalomra” alapozott oligarchiát a vadkapitalizmus oligarchiájára, vagyis a feudalizmusra cseréli fel az ő gondolkodása. Nem hiszem, hogy jobb hely lenne a világ attól, ha már igyekezni sem kellene, ha még hazudni sem kellene, hogy cselekszik bárki is közérdekből, államérdekből, helyette mindent a tőke végtelen lehetősége és hatalma legitmálna. Gyerekmese, hogy ilyen viszonyok között felébred az emberek egymás iránti felelősségérzete. Zombi mégis rendszeresen ezzel az érveléssel próbálkozik. Mindeközben tudhatjuk, hogy magát a “kommunizmust”, az egész baloldali rebellizmust lényegében a feudalizmus, a tőke végtelen hatalma és visszaélése hívta életre. Mitől alakulna bármi másképpen, ha újra ugyanazzal próbálkozna a társadalom?

hunbagira
Újságíró

Nem, akarom védeni. De szerintem nála a feudalizmus is “államizmus” hiszen a föld végül is állami/királyi adományként került a nemeshez. :) Akit aztán védett a törvény azaz az állam.
De részben én is innen indítom majd a válaszomat, hogy a tőkések akkor magánhadseregekkel védenék magukat és még többet hatalmoskodnának (ahogy teszik is pl afrikában). Ha leépítenénk az államot. Szóval tabula rasa nélkül semmi nem változna.

Alter Ego
Szerkesztő

Én úgy sejtem, hogy a király és a főrend hatalma sokkal inkább eredt a birtokból, mintsem bármiféle “politikai” vagy spirituális felhatalmazás látszatából…

A “tabula rasa”-t nehezen tudom elképzelni, illetve nem tudom hogyan kellene értelmeznem, mert az mem tűnik jó megoldásnak, ha az alábbi pillanattól kezdjük újra az egészet. Gondolok itt a pocsolya birtoklásáért folytatott adáz küzdelemre…

Amúgy a Nitzsche “emberfeletti ember”-ére utaló, emelkedett Strauss szimfónia után szerintem eléggé “letaglózó” az “ecce homo” efféle vizuális megfogalmazása… :) Egymás agyonverése nem éppen az ember diadala, és sajnos úgy tűnk, hogy évmilliók alatt sem igazán sikerült túl messzire távolodni ettől…

hunbagira
Újságíró

Ugye a történelemben rejtve vagy nyíltan mindig csoporturalom volt (monarcha “király””császár” nem mindig volt a csoport felett) A változás annyiban történt, hogy az ókorban/középkorban a kiválasztódás alapja a harci erények és/vagy spiritualitás,addig a finánckapitalizmusban/bolsevizmusban az emberek átbaszása és a nyers terror.

zgy001
Olvasó
zgy001

“szerintem nála a feudalizmus is “államizmus””
De még mennyire! :)
Lásd a videót. Gyönyörűen kifejtik benne.
Csak míg a mai rendszer demokratikus állmaista (szociáldemokrácia), addig a régi feudális (ahogy te is írtad) autokrata. Autokrata államista.

Deadpool
Olvasó
Deadpool

“Nem hiszem, hogy jobb hely lenne a világ attól, ha már igyekezni sem kellene, ha még hazudni sem kellene, hogy cselekszik bárki is közérdekből, államérdekből, helyette mindent a tőke végtelen lehetősége és hatalma legitmálna. Gyerekmese, hogy ilyen viszonyok között felébred az emberek egymás iránti felelősségérzete.”

Pontosan. Ha úgy nincsenek betartva normák, hogy törvény írja elő a betartásukat, miért is tartanák be azokat, ha nem várjuk el sehogyansem a betartatásukat és rábízzuk a tőkésre? Épp, hogy az ellenkező irányba indulnának el a dolgok, mint amit mond.

Továbbá, az állam és a szociális intézmények létrehozása , pl.: egészségügy, oktatás, nyugdíj – ezek a “civilizációs lépcsőn” egy lépés előre, le a fáról az emberré válás útján. Az, hogy vannak emberek, akik tömörülnek, és pénzt dobnak össze, hogy ne a szomszéd Mari néninek, vagy a falu varázslójának kelljen megoperálnia a vakbelem, hanem az emberek által összedobott pénzből egy kórházban, sebész által, szakszerűen – az egy civilizációs vívmány. Mint a közoktatás is (attól függetlenül, hogy jelenleg egy elavult, kártékony valami, és az alapoknál kell megreformálni), sebésznek kitanulni magasabb színvonalon fog menni egy egyetemen, mint otthon, autodidakta módon könyvekből és az internetről, a szomszédokon gyakorolva, mint ahogy zombi állítja, az ő sajátos “segítsük egymást” szellemében.

hunbagira
Újságíró

Igen, el kell dönteni, hogy a szelektív jogalkotás/alkalmazás vagy a jognélküliség a károsabb.
Tehát korrupció vagy anarchia.

zgy001
Olvasó
zgy001

“sebésznek kitanulni magasabb színvonalon fog menni egy egyetemen”
Gyönyörű a szalmabábod. :)
Kár, hogy ilyet soha nem mondtam.
Az általános és középiskolánál mondtam, hoyg magától megtanulhatja az anyagot. Egyetemnél és szakképzésnél kifejtetem többször is, hogy azt vagy az adott cég fizetné, akinek szüksége van orvosra (pl. egy EÜ biztosító), vagy az egyén maga, avagy önkéntesen támogatott alapítványok, egyének.

Egyébként egy mai példa, hogy az állami szar rendszert már cseréli le a piac, ahol tudja:
https://qubit.hu/2020/08/25/a-google-feleves-oktatasi-programokkal-valtana-ki-a-felesleges-egyetemi-diplomakat

Deadpool
Olvasó
Deadpool

“Gyönyörű a szalmabábod. :)
Kár, hogy ilyet soha nem mondtam.”

Vs.

“– A mai állami oktatási rendszer megszüntetésével.”

zgy001
Olvasó
zgy001

“Kár, hogy ilyet soha nem mondtam.”
Vs.
“– A mai állami oktatási rendszer megszüntetésével.””

Értem én, hogy a szövegértés nem erősséged.
De legalább ne dicsekednél vele ilyen nyíltan… :)

Az állami oktatási rendszer megszűntetése szerinted mennyiben mond ellent annak, hogy a cégek meg a tanulók maguk fizetik az egyetemi szintű meg a szakképzést? Csak mert ha a cég fizeti, nem pedig az állam, akkor épp megszüntettük az államit. Ergo semennyire. :D
Élmény figyelni téged, én mondom… :)

zgy001
Olvasó
zgy001

“Továbbá, az állam és a szociális intézmények létrehozása , pl.: egészségügy, oktatás, nyugdíj – ezek a “civilizációs lépcsőn” egy lépés előre, le a fáról az emberré válás útján.”
:)
https://www.youtube.com/watch?v=-v8kByuaVDk

“hanem az emberek által összedobott pénzből egy kórházban, sebész által, szakszerűen”
Így van! Jó az ha az állam szakszerűen (!!! <- ez fontos szó, jegyezzük is meg!) ellát minket, az összedobott pénzből! … Meg abból, amit még melléteszel hálapénzként. :)
Megjegyzendő kulcsszavak:
orvosbáró, fizetésképtelen kórház, milliárdos tartozások, kórházi koszt, túlköltekezés, orvoshiány, többszörös áron eszközbeszerzés, ápolóhiány, műhibák, építkezés a la Mészáros Lölö, vezető halálokok, koronahiszti, utcára dobott betegek, kórházi fertőzések, hálapénz
Viszont a látvány mindenért kárpótol! :)

comment image

Mekkora szerencsénk van már, hogy nem a mocskos kapitalista burzsuj kulák kórházakban vagyunk ellátva!
:)

comment image

comment image

comment image

Rohagggggyon meg az összes kapitalista!!!négy!

Deadpool
Olvasó
Deadpool

“Így van! Jó az ha az állam szakszerűen (!!! <- ez fontos szó, jegyezzük is meg!) ellát minket, az összedobott pénzből! … Meg abból, amit még melléteszel hálapénzként. :)"

És ha már rosszul működik, akkor az egyetlen de legalábbis a helyes út, hogy az államit beszántjuk és cserébe lesznek majd ilyen szép luxuskórházak az elitnek, mint amilyen a képen is van, a közép- és az alsóosztály pedig mehet a falu vajákosához – vagy amire majd telik neki… Leginkább nem telik majd neki semmire, mint az USA-ban…

zgy001
Olvasó
zgy001

“cserébe lesznek majd ilyen szép luxuskórházak az elitnek”
Hát ha a kapitalista átlagembert elitnek nevezed, akkor igen.
Mondjuk átlag szocihoz képest az is. Vagy már elfeledted, hogy mennyi magyar átlagember ment régen is (meg ma is) nyugatra mosogatni?

“Leginkább nem telik majd neki semmire, mint az USA-ban”
Az USA egészségügye pont a szocik (arrafelé demokratának is nevezik őket, bár újabban errefelé is) miatt olyan, amilyen. Miért? Mert ott is állam bácsi belepofázik mindenbe. Teszem azt meghatározzák, hogy mennyi orvos és hogyan végezhet évente az egyetemen (AMA). A nemi meg bőrszín kvóták remek volta erre még rátesz egy lapáttal. Illetve még ha el is végzi az egyetemet, rezidensi helyet sokuk nem talál, hogy utána valódi praktizáló orvos lehessen. Utána meg tágra nyitott bociszemekkel csodálkoznak, hogy nincs elég orvos. Így az orvosok bére a felhőket verdesi, a szolgáltatási szektorokban meg ugye a bérköltség jelenti az egyik legnagyobb költséget.
A másik ok meg, hogy (megint csak a drágalátos állam bácsi) monopóliumokat hoz létre. Egy valós példa: Adott egy (nem nevezem meg, legyen a neve M.) nevű cég. Ennek van egy gyógyszere egy adott betegségre. Eddig okés is. Utána megjelenik egy kis cég egy új gyógyszerrel. Namármost ah állam bácsi nem érezne kényszert ‘megmenteni a zembereket’ (jó szavazatokért a drága proliktól ugyebár), akkor nem pofázna bele, hogy ki milyen gyógyszert gyárt meg vesz. És elkezdődne az árverseny a cégek között. És olcsóbb lenne a gyógyszer. Csakhogy szoci állam szabályozza a dolgot. És – hogy mik vannak?! – éppen úgy szabályozza, hogy a kis cég ne dobhassa piacra a gyógyszerét. Utána megint megy a csodálkozás, hogy milyen drága az EÜ. Tényleg??? Nem mondod! :)

“a közép- és az alsóosztály pedig mehet a falu vajákosához”
Aha, tényleg. Hiszen az átlagéletkor is csak 83 év a mi 75-ünkkel szemben. A világon a 3. helyen áll vele. Ilyen arrafelé, ha ‘vajákos’ gyógyítja az embereket.
De bezzeg nálunk…!

hunbagira
Újságíró

Zombi! Jó lesz az 78-nak.
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gok_list%C3%A1ja_a_v%C3%A1rhat%C3%B3_%C3%A9lettartam_alapj%C3%A1n
Egyébként az angolszász “birodalmi” “őskapitalista” országokban pont a legalacsonyabb az “északi” “nyugati” kultúrájú országok között. Kb közép-európai szintet hozzák, közegegészsegügyi mutatók szerint.
Szégyen szemre az ősellenség “komcsi” Kubával versenyeznek.

hunbagira
Újságíró

Viszont egy pont Zombi mellett. Most volt balesetem jobban jártam volna-igaz nem sokkal- ha az egészet medicoverben intéztetem teljes magánban. Egy 20%al olcsóbban jövök ki(!!!!!) , mint a hálapénzes államiban,kapok számlát és az ezért kapott szolgáltatás ég és föld.
Hozzáteszem az államiban sem olyan szar minden, ahogy az O1G kamumédiában szerepel. Volt wc papír, a kaja is normális (igen valóban ágy nyugalomra kiszámolt adag, ami az átlagos magyar dagadt gecinek kevés, de épp ezért dagadt geci)

zgy001
Olvasó
zgy001

“Zombi! Jó lesz az 78-nak.”
Hát nálam bizony az 83 továbbra is, a harmadik helyen.

comment image

“Egyébként az angolszász “birodalmi” “őskapitalista” országokban pont a legalacsonyabb az “északi” “nyugati” kultúrájú országok között.”
– Szingapúr: 3. hely
– Ausztrália: 4. hely
– Kanada: 12. hely
– Málta: 16. hely
– Új Zéland: 17. hely
– Írország: 19. hely
– UK: 20. hely
Mondd, te melyik táblázatot nézed? :)

hunbagira
Újságíró

Emlékeim szerint USA-ról indult a polémia.

zgy001
Olvasó
zgy001

“Emlékeim szerint USA-ról indult a polémia.”
Nem. Az USA csak egy példa volt a szoci egészségügyre. Részemről a szingapúrit hoztam fel pozitív példaként. Persze mára már az is egyre balosabb sajnos, nem az igazi…

hunbagira
Újságíró

Zombi!
Az ördög mindig a részletekben rejlik. Hol, hogyan csökkentenétek a tananyagot az orvosin?

zgy001
Olvasó
zgy001

“Hozzáteszem az államiban sem olyan szar minden, ahogy az O1G kamumédiában szerepel.” Azt én is elismerem, hogy javult a helyzet az utóbbi időben. Bár mondjuk az előzőhöz képest nem nehéz. Másrészt az is jó kérdés, hogy milyen áron. Mennyi adóból lett meg. – “Hol, hogyan csökkentenétek a tananyagot az orvosin?” Nem írtam olyat, hogy csökkenteném. Sokkal inkább rábíznám az orvosokra. Mármint a piacon lévő orvosokra. Ma az megy (nem csak az orvosin), hogy: Van egy rakás (sokszor politikának benyaló, vagy azzal kapcsolatban lévő) tanár az egyetemeken. Ezek általában a vezető rétegük, és ők állami pénzből vannak fizetve. Ők határoznak arról, hogy mi legyen a tananyag, stb. Ami ugye sokszor köszönő viszonyban nincs azzal, ami hasznos meg versenyképes lenne. De mivel minden hónapban kapják a fizut állam bácsitól, így semmilyen kényszerük nincs arra, hogy jobban csinálják. Mindenképpen meg fogják kapni a fizujukat. Ebből kifolyólag – mivel egy megfelelően fizetett, kötelezettség nélküli csoportot alkotnak – nem fognak javítani rajta. nem érdekük. Helyette megy a verseny azért, hogy minél tovább maradhassanak a kényelmes helyen. Mit csinálnak emiatt? A képzéseken sok esetben elavult, még többször tökre értelmetlen tananyagot írnak elő. Amely tananyag nem a diáknak van, hanem nekik. Adott mondjuk Józsi bácsi (akár orvos, akár más), aki oktatja a zabhegyezést. A zabhegyezés már ugyan 20 éve kiment a divatból, zabot sem látott már senki vagy egy évtizede, viszont Józsi bácsi a Karcsi bácsi, meg a Géza doktor haverja. Így Józsi bácsi marad. Találnak neki valami ‘fontos’ helyet, hogy tudjon ‘tanítani’. Kitalálnak valami hűdefontos órát, aminek ugyan nincs értelme, de mivel Józsi bácsi vagy 30 éve nem volt a pályán (sőt, lehet, hogy az egyetemen élte le az egész életét), képezni nem képezte magát (minek, ha úgyis van állami lóvé?), így mást nem tud leadni, csak azt, amit már 30 éve is csinált. És a Karcsi bácsi meg a Géza doktor segít Józsi bácsinak bent maradni. Ha esetleg állam bácsi rájuk pirít (mert éppen az az aktuális politikai sláger), hogy képezzenek jó orvost/mérnököt/akármit, akkor majd jól átalakítják a képzést (sokadjára), de Józsi bácsinak – a fene se érti, de – továbbra is lesz valami helye, ahol ugyanazt ugyanúgy csinálhatja, mint 30 éve. Részben emiatt vannak büfészakos helyek is. A vezető beosztású, meg nekik benyaló tanároknak mindig lesz valami, amit ‘taníthatnak’. Nem számít, hogy értelmetlen, akkor is az lesz. A másik tanárnál meg Józsi bácsi fogja igazolni, hogy a Sanyinak a tananyaga valóban faszajó. Összezárnak, egymást segítik a különböző tanári klikkek. Ha meg merné kérdőjelezni a politika, hogy ‘Csesszed már meg anyád, mondd, miért oktatunk ezt meg azt?!’, akkor a tanárok összefognak, és egymást segítik akár a politikával szemben is. Autonómiára hivatkoznak meg minden. (Náluk az autonómia abban merül ki, hogy az állam csak fizesse a lóvét, de ne pofázzon bele. Holott a valódi egyetemi autonómia az lenne, hogy oké. csináld, ahogy akarod, de tartsd is el magad nélkülem.) Meg hát ‘Hogy jön már ahhoz egy politikus-civil-akárki, hogy beleszóljon a zabhegyezés tudományába??? És így lesz egy (sok) értelmetlen szak, sok értelmetlen tananyaggal. A kiváltó oka pedig az állami pénzelése az egésznek. A megoldás: ‘Igen barátom. Adunk neked autonómiát. Nesze! … Utána szépen elzárni az állami pénzcsapokat, és csináld, ahogy gondolod. Tartsd el magad öreg, ha már annyira értesz a zabhegyezéshez, meg szerinted olyan nagy szükség van rá!’ Ha szükség van zabhegyezésre meg zabhegyezőre, akkor majd a zabhegyező cégek fizetni fognak érte, hogy képezzen az iskola nekik diplomás zabhegyezőket. És ha jól képzed, meg fogják venni a képzésedet. (Lásd a Google példáját. Még el sem indították a képzést, de már igen sok IT cég érdeklődik, hogy a saját embereit ott képeztesse. Miért? Mert a Google nyilván ért az IT-hoz, így esélyesen jó programozót képez. Ha meg mégsem, akkor jövőre a cég majd képez IT-st máshol. Nem kötelező fizetnie érte.) Ennyire egyszerű a megoldás. Utána jönni szokott az a szoci hiszti, hogy ‘De hát ha szegény a gyerek, hogyan fizeti ki a tandíjat???’ Hát úgy, hogy ösztöndíjszerződést köt. Pofon egyszerű. Szerződik a céggel, aki kifizeti neki a képzést, ő meg cserében vállalja, hogy a cégnél dolgozik majd 5-10 évet. Valamit valamiért. (Ezzel egyébként elég jól meg lehetne tartani a nyugatra vándorló fiatalok egy részét. Nem az lenne, hogy elvégzi itt az egyetemet – mások adójából – utána meg libben nyugatra.) A cég jól jár, mert ugyan ő fizeti a képzést, de ez neki amúgy is befektetés, másrészt egy valóban képzett és X évig biztos munkása van. Nem megy el a melós 3 hónap után, ergo tud vele számolni előre, ami rohadt fontos egy cég jövőjében. A diáknak jó, mert ugyan elköteleződik egy cégnél, de mégis kap egy képzést, amiért nem kell pénzt adnia. Ráadásul jó eséllyel valóban versenyképes képzést kap, mivel a cég nem fog szarért-húgyért fizetni. Plusz még biztos melója is lesz egy jó időre. Az iskolának meg megint csak jó – feltéve, ha jó képzést nyújt.… Tovább olvasás »

zgy001
Olvasó
zgy001

“Zombi anarcho-utópisztikus kapitalizmusát ”
A mimet? :) Ezerszer mondatam már, hogy minarchista vagyok, nem anarchista.

“Ő(k) úgy gondolják, hogy eme szabályzók leepítésével lehet ezt kiküszöbölni”
Sőt. Éppen a szablályzók okozzák a bajjt a legtöbb esetben.

Deadpool
Olvasó
Deadpool

“A mimet? :) Ezerszer mondatam már, hogy minarchista vagyok, nem anarchista.”

Igen-igen. 2 féle ember létezik a te retorikád szerint, vannak a:
1. ‘kapitalisták’, minarchisták (=neolibsik), és a
2. coccialisták, az ‘államimádó’ pogányok :) – ebbe a kategóriába tartoznak azok, akik nem veled értenek egyet.

zgy001
Olvasó
zgy001

—MODERÁLVA—
SZEMÉLYESKEDÉSBE VÁLTÓ VÉG NÉLKÜLI VITA. SAJNOS NEM NYERT.

Deadpool
Olvasó
Deadpool

—MODERÁLVA—
SZEMÉLYESKEDÉSBE VÁLTÓ VÉG NÉLKÜLI VITA. SAJNOS NEM NYERT.

hunbagira
Újságíró

“Szóval miközben vadkapitalisták eközben látszólagos baloldalisággal manipulálnak”
Attól, hogy társadalmi kérdésekben “baloldaliak” lehetnek gazdasági kérdésekben “jobboldaliak” (ahogy a fordítottja is)
Náluk így a baloldaliság gyakorlatban úgy jelenik meg, hogy a jövedelmi olló csökkentése helyett kvóta alapján be akarnak ültetni egy “struktúrálisan elnyomott csoportból” származó egyént a cégek igazgatótanácsába.

zgy001
Olvasó
zgy001

“Neked ez a vélemény biztosan nem fog tetszeni, de”
Hát tényleg nem értek egyet. :)
Te eleve abból indulsz ki, hogy most kapitalizmus van. Holott ez simán cáfolható felvetés. Utoljára pl. az USA-ban valamikor az 1800-as évek közepén volt kapitalizmus. (A videó igazából pont azt a folyamatot mutatja be, hogy mi is volt az oka annak, hogy a kapitalizmus átment szocializmusba. A köztársaság demokráciába.)

“‘A szocik is néha kapitalistának hazudják magukat/egymást.’
És akkor a fent leírtak szerint ez nem is hazugság, hanem beismerés.”
Ez bizony szalmabáb.
– Azt írtad fentebb, hogy hinni kéne azoknak a szociknak, akik kapitalistának mondják magukat.
(Miközben én ilyet nem állítottam egy szóval sem. Ez a te elved. Én csak azt mondtam, hogy hazudnak.)
– Így nem is volt, mit beismernem. Azon kívül persze, hogy a szocik hazudnak.

“Abban viszont igazad van, hogy hazudnak: Az effélék se nem baloldaliak”
Az én értelmezésemben a balosról onnan lehet tudni, hogy hazudik, hogy jár a szája.
Ez olyan, mint az AWALT. Minden balos hazudik.

“Miként te is a társadalmi felemelkedés ígéretével akarsz meggyőzni mindenkit”
Nem ígérettel akarok meggyőzni. Hanem tényekkel.
Ráadásul a mondandóm lényege nem az, hogy most majd neked jobb lesz. (Max. rávilágítok arra, hogy eddig ez a rendszer általában jobb volt mindig, mint az ellenkezője.) A fő mondanivalója az csak, hogy ne vedd el, ami az enyém. Éppen a szocik azok, akik engem akarnak győzködni, hogy az erőszak, amit kifejtenek felém, az jó lesz nekem.

“mondván, hogy a széles jólét alapja az, hogy a tőkéseknek végtelen, korlátlan, szabályozatlan hatalom van a kezében”
Igen, a hatalom. Önmagáról!
Míg a szoci rendszerben is hatalom – csak ott már mások felett.

lapposgutta
Olvasó
lapposgutta

A Camelus bactrianus olyan angol telivér, amit internetes wannabe társadalomtudósok terveztek.

hunbagira
Újságíró

Amiben egyetértünk, valóban ezek egy skálán mozognak, viszont a korszellem és a szemlélő szellemisége dönti el, hogy hova húzza “mérőónt” ami alapján besorolja az ideológiákat/’pártokat/mozgalmakat.
Amiben nem: A “mindemás” alatt valóban a minden mást értettem. Nemcsak az államnak nevezett absztrakt képződményt. Így pl a munkát, az embert, a környezetet.
Tehét pl a tőke ne tudja kisajátítani más munkájának a hasznát, és ehhez nem kell köztulajdont azaz valódi kommunizmust bevezetni. De erről bővebben majd az anarchistáknál/röhméknél.
Amiben nem 2: A társadalmi kérdéseket holmi “politikai terméknek” “néphülyítésnek” tekinteni erős. Mert pl ebbe a halmazba tartozik az “élet-halál hármas” abortusz/eutanázia/halálbüntetés.
Amúgy nem győzőm hangsúlyozni, hogy ezek a “tengelyek” (mint a tengelyek általában,nem működnek egymás nélkül) A társadalmi folyamatoknak mindig vannak gazdasági következményei és fordítva is ez a helyzet.. Ahogy a hatalmi módszereknek.
Anarchisták és egyéb alternatívok:
Miért is nem anarchisták azok, akik nemcsak az államot, hanem továbblépésként a tulajdont is meg akarják szüntetni?
Egyébként a tulajdon “szentségét” pont az állam biztosítja az erőszak monopóliumával.:) Tulajdonképpen az állam nem más mint tulajdont/territóriumot védő intézmény. Az állatvilágban, ha az alfahím meggyengül azonnal darabokra tépik is elveszti a territóriumát/életterét.
De nagyon sok “anarchista” megelégszik a “parazita/’passzív” jövedelmek kiiktatásával a rendszerből. Azaz, hogy ne váljon el a tőke a munkától és így s gazdaságban ne gyakorolhasson a tőkés olyan autoriter módszereket amitől még egy spártai hoplita is elborzadna.Illetve a forgalomképtelen dolgok számának növelésével.

zgy001
Olvasó
zgy001

“Amúgy attól, hogy lenin szobrokat avatnak attól kőkeményen tőkepártiak”
Erre tudnál példát mondani?
Mert azon kívül, hogy megzsarolják a cégeket, hogy melléjük álljanak és pénzt adjanak nekik, nem ezt látom.

“A női principium alatt mit értesz? Amennyiben egyenlőséget akkor nagyon tévedsz.”
Nem, nem azt.
(A női princípium meg egyenlőség egy napon említése? Na ne már! :) )
Itt jelen esetben azt, hogy megtéveszt, másnak mutatja magát, mint ami valójában.

“pl a tőke ne tudja kisajátítani más munkájának a hasznát, és ehhez nem kell köztulajdont azaz valódi kommunizmust bevezetni”
Ezzel minden kapitalista egyetért szerintem.
Az ilyen kisajátítás éppen a kapitalizmus egyik fő ellenfele. A kapitalizmusban a fő hangsúly mindig az önkéntességen van. Ha önként adod a munkádat X összegért, akkor nincs kisajátítás. Ha kényszerítenek (pl. erőszakkal), akkor van. A szocializmusban kényszerítenek ,hogy a munkád gyümölcsét (pl. adó) odaadd másoknak. A kapitalizmusban ezt ellenzik. A legradikálisabbak annyira, hogy az adót is megszüntetnék.

“Mert pl ebbe a halmazba tartozik az “élet-halál hármas” abortusz/eutanázia/halálbüntetés”
Ez beilleszthető az elsőbe: hatalom.
Hatalom gyakorlása másokon. Megengeded, vagy nem? Ha igen, milyen mértékben.

“ezek a “tengelyek” (mint a tengelyek általában,nem működnek egymás nélkül”
Ebben egyetértek. Komoly kapcsolat van köztük, sokszor egymásra is épülnek.

“Miért is nem anarchisták azok, akik nemcsak az államot, hanem továbblépésként a tulajdont is meg akarják szüntetni?”
Mert a tulajdon megszüntetése erőszakkal történhet csak. Az állam egy emberek által gyakorolt hatalom – mások felett. Az anarchista ezt nem akarja. Viszont ha a tulajdont szünteted meg, akkor éppen egy államot hozol létre vele (hiszen valahogy el kell venned másét, hogy berakhasd a közösbe). Hogy máshogy fogalmazzak:
– Ha én nem akarom az államot (anarchista lennék), de a saját kapámhoz ragaszkodnék, akkor én anarchista vagyok. Nincs állam.
– Ha egy csoport mégis elveszi a kapámat, akkor eleve kollektivizál, másrészt erőszakkal teszi ellenem. Vagyont oszt újra, mindezt a másik ember akarata ellenére. Ez nem anarchia.

“Egyébként a tulajdon “szentségét” pont az állam biztosítja az erőszak monopóliumával”
Ez az, amin mi minarchisták midig vitázunk az anarchistákkal. :)
– Szerintük nem kell állam, ne legyen ilyen. A tulajdon szentségét mindenki maga őrzi meg.
– Szerintünk meg kell állam, mert ugyan szép utópia az anarchia, de ha valaki túl erős lesz, az el foga venni erőszakkal. Az erősebb kutya b@szik elv alapján. Mi minarchisták sem szeretjük az államot, csak tudjuk, hogy nélküle az anarchia hipp-hop átfordulna diktatúrába. Egyfajta szükséges rosszként értelmezzük.

hunbagira
Újságíró

Amúgy attól, hogy lenin szobrokat avatnak attól kőkeményen tőkepártiak. Igen ennyire kifordult a világ.
A női principium alatt mit értesz? Amennyiben egyenlőséget, akkor nagyon tévedsz. (Ha így lenne akkor eleve nem nőistának hívnák magukat) A nők ugyanúgy uralkodni akarnak (rajtunk) csak durvábban/szemetebben mindentéren. Ahogy a védett férfiakban olvashatjuk és egyes matriarcha deviáns zárványokban láthatjuk illetve itt a kultúrmarxista “nyugaton”. És számtalan más helyen nagy katalin, ce-hszi stb..
Az egyenlőség szó fügefalevél a bolsevik “progresszív’ plakátokon. De csak azokon.Már a pamfetjeikben is elfelejtették és” proletár diktatúráról “és a “szabadság zsarnokságáról” bészéltek/beszélnek.
Anarchisták (kelet-ukrajna 1917-1922, katalónia 1936-1939) viszont komolyan gondolták.
Ceterum Censeo: minden ideológiának/politikai csoportnál valóban tetteket/tényeket kell figyelni. Jó lenne, ha te is így járnál el. Nem érvelésed alapján változtatnád a dolgot. Tehát attól, hogy az NSDAP szocialistának hívta magát. Attól, a tényeket a tetteket néznéd azaz a jogszabályokat.

zgy001
Olvasó
zgy001

“Amúgy attól, hogy lenin szobrokat avatnak attól kőkeményen tőkepártiak.”
Ezt miből veszed?

“A női principium alatt mit értesz? Amennyiben egyenlőséget, akkor nagyon tévedsz.”
Erre már válaszoltam fentebb. Kétszer is kérdezted. :)

“Anarchisták (kelet-ukrajna 1917-1922, katalónia 1936-1939) viszont komolyan gondolták.”
Sztálin is komolyan gondolt mindent. Szerintem nem kételkedhetünk benne egy pillanatig sem. ;)

“minden ideológiának/politikai csoportnál valóban tetteket/tényeket kell figyelni. Jó lenne, ha te is így járnál el”
Így teszek. Miből gondolod, hogy nem?

“Tehát attól, hogy az NSDAP szocialistának hívta magát. Attól, a tényeket a tetteket néznéd azaz a jogszabályokat.”
– Állami kézbe vett tulajdonok.
– Állami iskolák, állami nevelés.
– Állami titkosrendőrség, terroralakulatok.
– Osztályellenség elleni harc.
(Az árják elnyomottak – a zsidók elnyomók; mint a feminizmusnál meg a kommunizmusnál, csak a célcsoport más.)
– Drasztikus jövedelemelosztás.
– Agresszív kapitalizmus-ellenesség.
– Ár és bérkontrollok bevezetése.
– Magas, néhol progresszív adók.
– Követőtábora a proletár-munkás réteg.
– Azonos retorika a szocikal/komcsikkal.
stb.

Pár idézet az azonosságokról:

‘Én ültettem gyakorlatba azt, amit ezek a gyerekek és toll-babrálók félénken kezeltek (…) Azt akarom, hogy mindenki érezze azt, hogy az állam része (…) Miért kéne vesződnünk a bankok és a gyárak szocializálásával? Mi az emberi létezést szocializáljuk.’
/Adolf Hitler/

‘azokat a fajokat, amelyek nem képesek csatlakozni a proletárforradalomhoz, ki kell irtani’
/Friedrich Engels/

‘azoknak az osztályoknak és rasszoknak, amelyek nem képesek lépést tartani, ki kell adni az utat’
/Karl Marx/

hunbagira
Újságíró

” Állami kézbe vett tulajdonok” Tényleg?! Melyek ezek?
“Állami iskolák, állami nevelés” Napolákon kívül, semmi több, mint ami Bismarck alatt kialakult.
“Állami titkosrendőrség, terroralakulatok” Most tudtommal adó/gazdaság politika a téma. De eddigi értelmezésem alapján, te a minarchista is fenntartanál valami központi fegyveres erőt.
“Drasztikus jövedelem elosztás” A megélhetéshez elég minimálbér keresztülvitele a “korporaciókban” azt nem nevezném drasztikusnak. És ne felejtsük el a korszellemet. USA-ban a new deal korszakát eljük.
“Követőtábora a proletár és munkás réteg” Nah ez ami orbitális valótlanság. A jobboldali radikálisoknak a tipikus (alap)támogatója a saját tulajdonú munkás réteg. Tehát a tipikus kisiparos, kiskereskedő. Nem, a tulajdonnélküli bérmunkás azaz a prekárius/”proletár”.Ehhez jött a nem zsidó/nem állami alkalmazotti “független városi értelmiség” Tehát a tipikus nyilas/’náci a zsidókkal ütköző kisiparos és ügyvéd/mérnök/orvos stb volt. Illetve a hadsereg vérmesebb tagjai. Így nálunk is a kertváros volt a központjuk a “zuglói nyilasok” nem véletlenül váltak fogalommá. Paradox módon ugyanezek -saját tulajdon ellenére- támogatták az anarchistákat. A zaporozsjei kozáknak és az egyszeri katalán polgárnak volt tulajdona.

hunbagira
Újságíró

Hitler, Engels, Marx szónoklatok, mióta tények?
Illetve pontosan tudom, hogy a klasszikus judeobolsevizmus is valójában keresztény, hetero férfiellenes judeonácizmus. :D csak kellett a gazdasági egyenlősítés, mint fügefalével. A következő generáció -“frankfurtiak”- már leszarták ezt.

zgy001
Olvasó
zgy001

“Tényleg?! Melyek ezek?”
Állami utak, autópályák, állami beruházások. Később a nagy vcégek élére a saját, politikailag megbízhatónak vélt embereiket rakják. (Igazából nem sokban különbözik attól, mintha pártkádereket raknál oda.)
Egyebekben az NSDAP 25 pontját nézd végig.

“Napolákon kívül, semmi több, mint ami Bismarck alatt kialakult.”
– Az állami iskola léte tény náluk is.
– Emellett ha a kádári rendszer működtet valamit, ami miatt szocialistának mondható, utána mi meg csak folytatjuk ugyanazt, akkor mi nem vagyuik szocik? De.
– A Hitlerjugend meg persze smafu.

“Most tudtommal adó/gazdaság politika a téma. De eddigi értelmezésem alapján, te a minarchista is fenntartanál valami központi fegyveres erőt.”
– Hasonóságot írtam a két rendszer között.
– Igen. Csak valahol egy gestapo/avo némikép már túltesz ezen a szinten.

“A megélhetéshez elég minimálbér keresztülvitele a “korporaciókban” azt nem nevezném drasztikusnak. És ne felejtsük el a korszellemet. USA-ban a new deal korszakát eljük.”
A minimálébér akkoriban olyan radikális szoci megoldás volt, mint ma a feltétel nélküli alapjövedelem.
(A szocializmus nem gyorsan jött el. Hanem lassan, mint béka a fazékban.)

“Nah ez ami orbitális valótlanság. A jobboldali radikálisoknak a tipikus (alap)támogatója a saját tulajdonú munkás réteg. Tehát a tipikus kisiparos, kiskereskedő. Nem, a tulajdonnélküli bérmunkás azaz a prekárius/”proletár”.”
Aha. :)
– Jobboldalinak nevezni Hitleréket már magában is mosolyogtató. Pláne, hogy ők magukat sem tartották annak.
– Az SA tömegei nem saját tulajdonú kisiparosok voltak, hanem bizony a proletár. Egy kisiparos nem megy hőzöngeni meg utcán lövöldözni, mert van tulajdona. Oda a nincstelen megy. Munkanélküli munkások, földnélküli parasztok – ez vlt a tömegbázis. Ha lett volna valamijük, nem hőzöngtek volna annyit.
– Az SS fő tömegbázisa pedig a nincstelen parasztgyerek volt (akik Hitlerék törvénye miatt lettek nincstelenek – a paraszti földeket az elsőszülött örökölte, a többi mehetett isten hírével).

“Illetve a hadsereg vérmesebb tagjai.”
Ebben részben egyetértünk.
Vérmes, mert már nincs munkája.

“Hitler, Engels, Marx szónoklatok, mióta tények?”
A hasonlóságot mutattam.
(Te meg kihagytál jópár pontot.)

hunbagira
Újságíró

“Később nagy cégek élére saját embereiket rakják” Emlékeim szerint még a hadiiparban sem történt ilyen. Bár valóban Prof Porsche és Dr. Messerschmidt stb többet tartozkodott a háború alatt a vonatkozó minisztériumokban mint saját irodájában. :) és önkéntesen. Ezért lett pl a standard vadászgép a szarabb meszer a jobb fockwulf helyett. Illetve, a sugárhajtású tendernél meg kellett várni azt a pontot amíg ő is megcsinálja. A szövetségesek nagy-nagy szerencséjére.
“Jobboldaliaknak nevezni hitleréket”
Most fáraszthatjuk magunkat a szokott szemantikai kérdésekkel. De a politológia hatályos dogmája alapján társadalmi kérdésékben elfoglalt álláspontjuk alapján soroljuk be a pártokat/mozgalmakat nem gazdasági.
Zombi nézd meg a híres/hírhedt SS, SD/Gestapo, SA tagok önéletrajzát. Erre csak annyit tudok írni.
De a kisiparos is megy hőzöngeni, ha neki sincs munkája/megrendelése vagy alig. Ahogy a kisparaszt is ha max annyi marad amivel nem hal éhen. Minden visszalépés “bepörgeti” az embert nemcsak a végletes.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Állami utak, autópályák, állami beruházások.”

Azok utak is voltak, nem hulladék kapitalista kókányolások.

“Hasonóságot írtam a két rendszer között.”

Kapzsitalizmus és kommunizmus között nem hasonlóság van, hanem ugyanannak a zsidónak a két arca.

hunbagira
Újságíró

No-no katalóniában annyira komolyan gondolták, hogy a prostik sem fogadtak el pénzt.Amit eleve megszüntettek. Becsületkassza lett a nyilvános házakban a “mindenkitől képessége szerint, mindenkinek szüksége szerint, szellemében.:))))

Naooo
Olvasó
Naooo

“terroralakulatok”

Te kevered az akkori igazságszolgáltatást a terrorizmussal, a kapitalizmus maga a zsidó terrorizmus.

“Agresszív kapitalizmus-ellenesség”

Ebből látszik nem érted az egészet. A kommunisták csupán vörös kapitalisták.

tobbneju
Olvasó

Hát kb. nekem is ez jött le. Közben meg Afrika népessége és az ott megtermelhető élelmiszer mennyisége folyamatosan nő. Nincsenek fotók éhező néger gyerekekről, pedig mostanra aztán lassan már mindenki seggébe kamera van dugva, ha lennének éhezők ott, akkor most mindenki rajtuk szörnyülködne a tévé előtt nassolgatva. Valami erősen nem stimmel a klíma elméleteinkkel, leginkább politikai termékeknek tűnnek: az dönti el melyik csapatban játszol, hogy melyik verziót támogatod feltétel és vita nélkül. Túl sok már az ilyen “kulturális kód”, kezd fárasztó lenni, hogy semmit nem árnyalnak, minden fekete-fehér. Kezdve a szivárvány zászlótól a rasszizmusig, a metoo-tól a környezetvédelemig. Diktátumok vannak, az akkor vagy jó ember ha így és így beszélsz ezekről a dolgokról. És valóban…… Pesti lakásokban élve sok mindenről nem lehet gyakorlatiasan gondolkodni: állattartás, szúnyogirtás, fölösleges biomassza eltüntetése (égetés), vadászat üldözése miközben a vidéket leuralták a vaddisznók, stb.

Marcell
Olvasó
Marcell

A ’70-es, ’80-as évek nagy afrikai éhínségeit elsősorban a kommunisták, mint az etióp népirtó marxista katonai junta, a “Derg” – akik a SZU-nak és így nekünk is “testvéri szocialista” állam volt akkor, így erről nem beszélt természetesen az akkori sajtó, sem a nyugati baloldal, hasonló okokból – politikája (mint korábban Ukrajnában, Kínában stb.), és az általuk okozott háborúk okozták, nem a szárazság vagy a túlnépesedés.

Mister Drebin
Olvasó
Mister Drebin

Érdekes cikk, korrekt írás.

zgy001
Olvasó
zgy001

Akartam tételesen cáfolni a szerző összes baromságát, de inkább csak a legjavát nézem.
Idézet tőle:

“Megjegyzendő, ha sikerülne a bolygón az összes becsült kausztobiotitot (olajat, olajpalát, földgázt, metánhidrátot, tőzeget, lignitet, kőszenet) mind-mind eltüzelni, a szén-dioxid légköri szintje 60 000 ppm fölé emelkedne (6 %). Ebből érdekes következtetéseket vonhatunk le. Először is, nem tudunk annyi oxigént kivonni a légkörből, hogy biztosan megfulladjunk (15% oxigéntartalom mellett túl jól nem vagyunk, de élünk). Ami rossz hír: erre szükség se nagyon lenne, mert bár itt már nagyon szórnak a számítások, de valószínű, hogy ez esetben a globális átlaghőmérséklet 70-80 fok köré menne. Megjegyzendő, itt már majdnem felesleges számolgatni, mert ez esetben a trópusokon 100 fok fölötti hőmérsékletek pattognának”

HOGY A MI A LÓF@SZ VAN???
Milyen 100 fok feletti hőmérséklet???
Ekkora f@szságot ember nem írt még le ezen az oldalon. Legalábbis olyan biztos nem, akinek már van legalább általános iskolás bizonyítványa…

Általános iskolás 3. osztályos tananyag:
– A kőszén, kőolaj és földgáz a korábbi élőlények elpusztult anyagából van.
– A benne lévő szénmenyiség a korábbi szénhidrátokból került oda.
– A szénhidrát az állati testbe növényekből kerül.
– A növényekbe meg a légköri CO2-ból.
Magyarán:
A föld alatti szén- és szénhidrogén a légköri CO2-ból kerültek oda.
(Mondom, ez általános iskola 3. osztályos tananyag!)

Tehát:
A korábbi légkör CO2 szintje legalább 6% volt!
(Ha tetszik, ha nem. Nem számolva a cianobaktériumok által mészkővé alakított CO2-t, aminek a mennyisége ennek legalább a 10X-ese, de lehet, hogy nagyon keveset mondok. Aki akar, majd utánanéz, hogy a mészkőhegységek mennyivel is nagyobb tömeget képviselnek, mint a szén-, olaj- és gázkészletek. Ergo mennyivel is több CO2-t kötöttek meg, mint a szénmezők meg olajmezők.)

AKKOR EZEK SZERINT KORÁBBAN
100 FOK KÖRÜLI HŐMÉRSÉKLET VOLT A FÖLDÖN???

comment image

.

Kedves Tóth György Károly!
Ha nem bánja, minden tiszteletem mellett azt javasonám Önnek, hogy
fogja a diplomáját és hajtogasson belőle papírrepülőt.
Arra talán még hasznos lehet az a rongydarab…

.

És a többi agymenést már nem is cáfolgatom, kezdve az olyan baromsággal, mint hogy a mostani felmelegedés üteme 100X-osan múlja felül a kainozikumi jégkorszak bármely időszakát. … Mi van??? Itt csak elő kell hozni mondjuk épp az utóbbi nagyobb eljegesedés végi rendkívül gyors felmelegedést, aminek az üteme már kapásból felülmúlta a mait. Majd az utána jövő igen gyors lehűlést, végül pedig az újabb felmelegedést, aminek az üteme pár évtized alatt hozott kb. 3-4 foknyi emelkedést, adott helyenként akár 7-8 foknyit is. De ez csak egy a két perc alatt cáfolható nagyotmondások sorából. … És akkor az olyanba nem is nagyon megyek bele, hogy a CO2 a víz mellett az élet alapvető építőköve, és a mai rohadt alacsony – igen, alacsony – CO2 szint ha még tovább csökken, akkor gyakorlatilag a földi élet kipusztul szén hiányában. Mert ugye az elhalt élőlények folyamatosan kerülnek szépen a föld alá, ahogy eddig is, magukkal szállítva a korábbi légköri CO2-t. Mint ahogy a cianobaktériumok is nagy lelkesen termelik ma is a mészkövet, fogyasztva ezzel a CO2-t a légkörből. Márpedig CO2 nélkül nincs szénhidrát, ami nélkül meg nincs földi élet. Sem fa, sem virág, sem baktérium, sem ember. Mi gyakorlatilag nem elpusztítjuk a Földet a CO2 kibocsátással, hanem éppen megmentjük azt a kihalástól. Ha nem jön az ember és nem juttatja ki a mészkőbe meg a kőszénbe, olajba került CO2-t újra a légkörbe, akkor az bizony pár ezer/millió év alatt szépen elfogyott volna. Ugyanis magától a szén nem mászik ám ki és égeti el magát, akárhogy drukkolunk is neki. Bizony, a híresztelésekkel ellentétben nincs körforgás ezen a téren. Néha 1-2 vulkáni tevékenység némi CO2-t kidob ,de ez elenyésző a föld alá kerüléssel és a mészkőbe kerüléssel szemben. Meg az olyan kismilliószor bizonyított dolgokba se menjünk bele, hogy a felmelegedés pont hogy nem sivatagosodást, hanem csapadékos időt eredményez. Nem csak a szintén általános iskolás környezetismeret mondja ezt ki (melegebb időben több tengervíz párolog, ami nem kerül a világűrbe, hanem idővel lecsapódik), hanem a geológia és a régészet is, amely bizonyította, hogy mindig a hideg időben volt szárazság, és a melegben csapadék. Teszem azt mondjuk épp Magyarország esetében, avagy akár a Szahara esetében is. http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/kornyezetetikaV2/3.jpg
De ezt már ne is feszegessük, mert oldalakat tölthetnék meg velük.

De legalább némi bizonyíték, forrás vagy bármi hasonló lenne a sok-sok kijelentésre. De nincs, csak az üres kinyilatkoztatások, mint egy szektásnál. Nem hittem a szememnek, mikor olvastam…

György Károly Tóth
Olvasó

Ez nem egészen így van. Nem kell harmadik általánossal példálózni, mert a középiskolákban sem azért tanítják a világot úgy, ahogy, mert olyan, hanem azért, mert az átlagembernek azon a szinten érthető (valamelyest). A középiskolai világkép olyan, mint a polcon a motormodell metszett ábrája: szépen modellez, csak nem működik.
A földön felhalmozódott kausztobiotit mennyiségének jellemzője, hogy több milliárd év alatt halmozódott fel (igen, több milliárd: képződése proterozoikumban megkezdőtött) (és meglehetősen valószínű, hogy nem kizárólag biogén eredetű, főleg a metán).
A dolog lényege, hogy a földi légkör nagyon nagymértékben változott az elmúlt százmilliók során, nemcsak összetételében, hanem sűrűségében is. A lemeztektonikai folyamatok folyamatosan nagy mennyiségű szén-dioxidot juttatnak a légkörbe, FOLYAMATOSAN, amelyet a bioszféra dinamikusan kivon és üldékké alakít, szintén FOLYAMATOSAN. Ezen üledék egy része halmozódik, más része visszakerül az asztenoszférába, főleg a mészkőtömegek alábukása során az óceáni és szárazföldi lemezszegélyek határán. A szén körforgása ugyanis igen megkapó jelenség (mint sok más) és a szénnek egy igen jelentős tartaléka és tárolója van – a kéreg alatt. Az ön logikailag első pillantásra jó gondolkodása ott téved, hogy azt feltételezi, hogy a rendkívül hosszú idő alatt felhalmozódott kausztobiotit (karbonátos kőzetek) szén-dioxid tartalma egy induló légköri készletből kezdett kiválni, megkötődni, és ez az “induló” készlet horribilis: ez a jelen földi légkör össztömegének mintegy negyvenszerese. (Nem a légkör szén-dioxid tömegének, hanem a légkör össztömegének, azaz a légkör szén-dioxid-tömegének százezerszerese). Valójában , ha picit elvonatkoztat, nem nehéz belátni, hogy ez nem így történt, és viszonylag könnyen bizonyítható, hogy legalábbis akkor, amikor a Földön már világtenger volt, sosem volt 40 bar szén-dioxid légkör az óceán felett: ez olyan mennyiségű oldott szén-dioxidot tartana egyensúlyban a tengervízben, amely szén-dioxid-tenziónál szétesnek a sejthártyalipidek: sejtes élet nem jön létre, baktérium és archea se. A bioszféra rengeteg szabályozási körrel dolgozó, dinamikus rendszer, nyersanyagkörforgásainak – ebből ugye, talán legfontosabb a szén körforgása – jelentős raktár-, és puffertényezői vannak.
Egyébként, ha megnézzük, hogy jelenleg mennyi az egy évben a légkörbe kerülő vulkáni szén-dioxid mennyisége, és ezt beszorozuk három és fél milliárddal, azt kapjuk, hogy a mennyiség ennél az értéknél is sokkal több. (És akkor még nem vettük figyelembe, hogy joggal feltételezzük, hogy a földi lemeztektonika intenzívebb volt a múltban.) Tehát ez csakis úgy lehetséges, hogy a képződő kausztobiotit jó része visszakerült már az asztenoszférába, nem is gyakori a 300 millió évesnél idősebb olajtelep – mint ahogy a 300 millió évnél idősebb óceáni aljzat se. Egyébként az üledékes karbonátos kőzetek szén-dioxid-tartalma több mint százszorosa a kausztobiotitok széntartalmának. Ön abban is téved, hogy a kausztobiotitokba és a karbonátos kőzetekbe kikerülő szén egyben véglegesen kikerül a szénkörforgásból: nem kerül ki, csak ez hosszabb időtartamú tárolásba kerül, úgy megy felfelé, hogy először lefelé megy: az asztenoszférába kerül, és onnan vulkáni gázként jön ki.
Egyébként a hat százalékos légköri szén-dioxid-szint se önmagában tudna ekkora felmelegedést okozni, hanem az által, hogy ez elindítana egy öngerjesztő folyamatot, és olyan mértékben megnőne a légkör vízgőztartalma. Viszont mint utaltam rá: itt már ahány légkörfizikus, annyi féle a végeredmény.
Felhívnám a figyelmet arra, hogy a csőlátású “klímaszkeptikusok” kedvence, Miskolczi is igen hasonló következtetésre jutott a dolgozatában.
Még pár megjegyzés:
szemben az általános iskola harmadik osztályában tanítottakkal, a földi szerves üledék nagy része földgáz és metánhidrát, egyszerűen azért földgáz, mert nagyobb része olyan mélységben van, ahol szénként és kőolajként már nem létezhet. AZ állati testben – eltekintve a szérumglükóztól, illetve a máj és az izom össztömeghez képest csekélyke glikogéltartalmától – nincs szénhidrát.
Összességében: a szükségtelenül durva, személyeskedő és gyalázkodó jellegű kommentjében leírtakat normális hangnemben, civilizált módon is leírhatta volna.
Gondolom, kevésbé idegesítette volna fel magát, ha elolvasta volna a cikket, és értelmezte, megértette volna a tartalmát.
Rongyból pedig nem egyszerű papírrepülőt hajtogatni. Próbálja ki a saját lelkével, uram.

Balton
Olvasó
Balton

Hát Tanár úr sok sikert! Leállt két csillagrombolóval (csakszi, zombi) vitázni, akikkel szemben igaza soha sem lehet, nagyon nem is volt itten végképp soha senkinek még :). Ez tény, ez tudott, de kedvét a cikkezéstől ez ne szegje semmiképpen, ha már csak részenként (tételenként) nézzük nagyon sok ismeretanyagot tartalmaz, nem középiskolás fokú kémia-fizika és egyéb természettudományi szinten. Néha stilisztikailag tényleg meghökkentő, de nagyon jók például a vicces betétek, és a szocializmus viccei amiket beletűzdel.
A birodalmi flottánk védelmében mondva, értelmezni és megérteni azért nem olyan könnyű, plána ha az ember a jó kis dogmáival ül neki.
Egyéb: Olvastam a cikkeit az összeset, de ez most szerintem nagyon hosszú lett tényleg, lehet két részben könnyebben emészthető lenne.

zgy001
Olvasó
zgy001

“Leállt két csillagrombolóval (csakszi, zombi) vitázni”
– Megtisztelő ez a megfoglamazás. Valóban a birodalmiak pártján állok. Le a mocskos lázadókkal! ;)
– Bármily hihetetlen, a látszat ellenére meggyőzhető vagyok. Igaz, nehezen, de a tények mindig meggyőznek.

György Károly Tóth
Olvasó

Lehetséges, hogy hosszú, az ilyet nehéz eldönteni, megigérem, majd legközelebb “vágom”.
Ami a vitatkozást illeti: vitatkozni azzal lehet, aki vitatkozni akar. Aki csak kötekedni, azzal nem.

zgy001
Olvasó
zgy001

Tisztelt Tóth György Károly! Ugyan egyszer már mondta, hogy nem vitázik velem, de én örülök neki, hogy mégis megteszi. Szerintem is többet ér a vita, mint az elzárkózás. Az utóbbiból nem tudok tanulni, az előbbiből igen. Ahogy Kepler is mondta: ‘Többre értékelem egyetlen intelligens ember legtapintatlanabb kritikáját, mint meggondolatlan a tömegek jóváhagyását.’ – Amit leszögezhetünk: – A Föld lehűlése előtt az archaikumban lévő légkör 80% vízgőzt tartalmazott (nyilván, hiszen a lehűlés után döntő részben ebből lettek az óceánok). A maradék nagy része CO2 volt (15-18%), meg még pár másik anyag (nitrogén, ammónia, metán, stb.). – Az archaikumban és a proterozoikum elején (mivel a vízgőzből óceánok lettek) a légkör döntő részben eleve CO2 volt (Robert A. Berner 1995, 2001, stb., bár igazából ebben a tudomány nem is kételkedik). – Egy új kutatásban, ahol a mikrometeorokat vizsgálták, ott is kijelentették, hogy a korai paleoproterozoikum légkörében mintegy 70% körülinek kellett, hogy legyen a CO2 arány (O. R. Lehmer, D. C. Catling, D. E. Brownlee, stb.). Ezután kezd csak a CO2 csökkenni, mert ekkor jelennek meg a cianobaktériumok. (És ez okozza ugye a legnagyobb kihalási eseményt is ugyanebben a földtörténeti korban – oxigénkatasztrófa.) – De még a cianobaktériumok meg az oxigénkatasztrófa után is a mai CO2 mennyiségnek a 18X-osa van a légkörben. (És lám, a földtörténet legnagyobb jégkorszakait éljük meg, amelyhez képest a mostani jégkorszakok enyhe őszi szellőnek tűntek csupán. De ez most mellékszál.) – Számoljunk: – A légkörünk tömege 5,6 X 10.15 tonna 5.600.000 gigatonna – Ha csak 70%-os CO2-t feltételezünk benne, akkor a korai légkörben lévő CO2 tömege kis kerekítéssel 4.000.000 Gtonna. Most nézzük a szénkészletünket: (Mindegyiknél az eddig kitermelt, a meglévő, illetve a becsült és remélt mennyiséggel együtt értendő. Ahogy az ez utániak is. És mindig a legmagasabb becsült menyiséggel számolva. Gáz esetében olaj ekvivalenssel számolok itt az egyszerűség kedvéért, mert a többinél is ez elérhető adat.) – Kőolajkészletünk: 325 Gtonna – Hagyományos földgázkészlet: 310 Gtonna – Márgagáz, CBM, stb.: 2.800 Gtonna – Palaolaj, olajhomok, stb.: 350.000 Gtonna – Hidrátokhoz kötött földgáz: 790.000 Gtonna – Kőszén: 15.000 Gtonna Nyilvánvalóan látszik, hogy a megkötött szénmennyiségünk döntő része a hidrátokhoz kötött földgázból adódik, illetve a nem hagyományos olajkészletekből. Számoljunk esetükben 1,2millió Gtonnával (olaj ekvivalens). (Megj.: Ennek döntő részét a büdös életben nem fogjuk kitermelni, mert jó része eleve nem kitermelhető, másik része meg nem gazdaságos. Jó, ha töredékét sikerülhet valaha is. De ez is mellékszál.) Ez a kb. 1,2millió Gtonna olaj ekvivalensnek megfelelő szén- és szénhidrogénkészletet, ha valaha is elégetnénk, az produkálna kb: 3.360.000 Gtonna CO2-t. Legyen 3.500.000 Gtonna CO2 Ez – akárhogy nézem – eléggé egybevág a fentebb írt korai légkörben lévő 4.000.000 tonna CO2-vel. Feltételezve persze, hogy tényleg csak 70% volt a légköri CO2, és tényleg csak akkora volt a légköri nyomás, mint ma. Mert ha meg éppen kétszerese vagy több volt (hiszen valahogy elfogyott a légkörből, és heyslette jóval kevesebb oxigén került oda), akkor talán megtaláltuk az elveszettnek hitt mészkőhegységek létrejöttének titkát is a sok-sok CO2-ban. Nyilván a fenti számolás eleve olyan adatokon alapszik, amelyek sokszor becsléseket tartalmaz. Lehet több is, lehet kevesebb is. Akár egy nullával is, vagy többel. (Ha más adatokat tud, kérem, nyugodtan jelezze forrásmegjelöléssel.) – Viszont ami biztosnak tűnik: – Régen sokkal magasabb CO2 szint volt. – Mégis jégkorszakok voltak a Földön. – Ez a szénmennyiség bizony odakerült a föld alá. – Mivel a szén, az olaj és gáz legtöbbször nem lentről bugyog fel, így a légkörből kellett odakerülnie. Máshonnan nem igazán jöhetett létre sem olaj, sem gáz, sem szén. (Bár a 40X-es érték, amit írt, érdekelne, hogy honnan van, mi alapján írta. Illetve a bizonyítása is érdekelne annak, hogy ezen anyagok nem csak biogén eredetűek, illetve ha nem csak azok, akkor mi az aránya a kettőnek.) – Az ön által írt olaj 300 milliós korára szerintem rácáfol a szén idősebb kora. Ha az olaj amiatt lenne csak 300 millió éves, mert a földkéregmozgások és a vulkáni tevékenység eltünteti, akkor azt a szénnel is megtenné és nem látnánk 300millió évesnél időseb szénréteget sem. Mégis látunk. Azt nem tünteti el a vulkáni tevékenység? Nem hinném. A tengeri olajnál még okés a képlet, de a kontinentális lemezekre került olajnál ez az elv nem állja meg a helyét. – Írta ön is, hogy a karbonátos üledékes kőzetek 100X annyi CO2-t tartalmaznak. Én pontos adatot nem írtam, mert nem tudom, de szerintem is több sokkal. – Nem bizonyított, hogy ennek nagy része valóban visszakerülne a légkörbe. Ugyan írta, hogy a vulkánok visszajuttatják a légkörbe a CO2-t. Namármost a vulkánok évente 0,2-0,3 Gtonna CO2-t juttatnak a légkörbe (ha hinni lehet a CO2 hívők adatainak). Ami az utóbbi 2-3milliárd évvel szorozva nem csak úgy tűnik, hogy kijuttatja, hanem ha csak ezt az adatot néznénk, akkor most nem csak a légköri CO2 lenne nagyobb, hanem még a légköri nyomás is a mostaniak mintegy az 50X-ese lenne, tele CO2-vel. De nem így van. Tehát… Tovább olvasás »

kalap-kabat
Olvasó
kalap-kabat

Valami nem kerek. A légkörbe a nitrogén hogy került oda, vagy mindig is ott volt? Amikor 70%-os volt a CO2, akkor a többi alkotó mi volt?

zgy001
Olvasó
zgy001

Eredetileg valószínűleg metán meg ammónia volt, plusz sok-sok vízgőz.
Utána lett CO2 meg nitrogén a két fő alkotóelem.
Majd még később nitrogén meg oxigén (a CO2 elhasználása miatt).

György Károly Tóth
Olvasó

Úgy néz ki, a Föld-típusú bolygók légköre teljes mértékben exhalitiv, azaz abból van, amit a vulkánok méltóztattak kiköhögni, csak az jórészt átlakult. (pl. a Jupiter Ió nevű holdjának teljesen más jellegű vulkánossága van). Ha átlagokat mérünk egy vulkáni mofettán, akkor azt tapasztaljuk, hogy van egy kb 1:50-1:200 szén-dioxid-nitrogén arány, részben elemi nitrogén, részben ammónia formájában. Nitrogén nincs igazán sok a Földön, és a nitrogén tárolója – a légkör. SZemben a szénnel, kénnel, foszforral, stb., a földkéregben és a talajban lévő nitrogén mennyisége eléggé csekélyke. Ez arra utal, hogy az évmilliárdok alatt lassan, de folyamatosan nőtt a légkör nitrogéntartalma, mind mennyiségét, mind arányát tekintve.
Ahogy MArx Gy. környezetgazdálkodás fizikus szemmel (ELTE TTK 1994) c. jegyzetében leírja, a földi bioszféra egyszer, pontosabban kétszer már majdnem elintézte magát, ez volt a “nagy oxigénmérgezés”, mikor a korai anaerob szervezetek csaknem kihaltak, mikor a fotoszintetizálók szépen felették a légkör szén-dioxid-tartalmát, és helyette létrehoztak egy oxidáló légkört. Mióta oxidáló légkör van, azóta az ammónia nem igazán tud stabil lenni a légkörben,hiába keletkezik minden fehérje rothadása során, a légköri oxigén azonnal (na jó, nagyon gyorsan) oxidálja, és így elemi nitrogén formájában tárolódik. A nitrogén viszont meglehetősen csekély reakciókészségű, oxidja meg alig van, mert a nitrogén-oxidok képződéshője pozitív, azaz a nitrogén oxidálásáa nem exoterm, éppen hogy energiát igényel befektetni (mégis a nitrogén-oxidoknak fontos szerepe van a légkörfolyamatokban, stablilizálják az ózont, bontják a metánt, stb., de a nitrogén-monoxid a gerincesek idegrendszerének fontos meditátoranyaga is) ezért . eltekintve a villámcsapások által létrehozott csekélyke mennyiségű nitrogén-oxid esővízzel lehullásától – a kulcsszerepe a nitrogén körforgásában a szabadon élő és a rizobiumokhoz kötődő nitrogénmegkötő baktériumoknak van. Ez egy felettébb furcsa megoldás az alkotó részéről.Megjegyzem, ha a légkörben nem volna nitrogén, hanem a bioszféra nitrogénját másféle nitrogéntároló elégítené ki, pl. a talajban gigantikus mennyiségű nitrát tárolódna (ez egyéb problémákat is okozna) nem igazán élhetnénk túl kényelmesen, mert a tiszta vagy legalábbis nagyon tömény oxigénben olyan intenzív tűzterjedés lenne, hogy csak na. A karbon korban a légkör oxigéntartalma sokkal magasabb volt mint most, ez brutális erdőtüzeket okozott még nagyon nedves növényzet mellett is. Ezért akkoriban csak az extrém nedves erdők élték túl az első villámcsapást. Erre a hígígtógázra a légkörben szükség is van….

György Károly Tóth
Olvasó

Ha ez bocsánatkérés akart lenni, elfogadom. Kepler ott tévedett, hogy intelligens ember SOHA nem mond tapintatlan kritikát építő jelleggel, azaz erre építeni – nem lehet. Egyszerűen azért, mert tudja, hogy nem ér célba.
Ha megengedi, érdemben később válaszolok, mert teendőim hívnak.

common man
Olvasó
common man

Ezek a rideg számok. Duplázná, azaz nem biztos, hogy duplázni fogja, mert akár teljesen el is tűnhet a légkörből, vagy elindulhatnak olyan folyamatok, amelyek ezt sokszorozzák.

Vagy elindulhatnak olyan folyamatok amelyek csökkentik,mérsékelten csökkentik,egyensúlyban tartják.(csak azért írom,hogy az ijesztgetéstől nehogy többek öngyilkosok legyenek)

Blackur
Olvasó
Blackur

Valamelyik előző kommentben említve lett Miskolczi, akkor kikelt a szerző elmondta mindennek a kommentelőt ,most valahogy elfér a cikkben. Másik a teknősbéka, általános iskola hetedik osztály…

the hermit
Olvasó

Mulcsolni kell, meg komposztálni. Kevesen tudják, de a termőföldek minősége drasztikusan romlik, a mennyisége pedig csökken. A mulcsolással meg lehet kötni a szenet a talajban, és sokkal egészségesebb, jobb minőségű élelmiszert lehet előállítani.
Az őseink még tudták ezt. Igazából mi is tudjuk mit kellene tennünk, csak a maya fátyol eltakarja.

zgy001
Olvasó
zgy001

“Kevesen tudják, de a termőföldek minősége drasztikusan romlik, a mennyisége pedig csökken.”
– Abba kell hagyni a túlzott műtrágya-használatot.
– Abba kell hagyni a felesleges szántásokat.
– A gátak jó részét át kell vágni, kiengedni újra a folyókat az ártérre.
(A területen esetleg egyfajta modern ártári gazdálkodást bevezetni.)
Utána helyreáll ez magától.

/Egyébként nem lesz ezzel gond. A termelést pár évtized múlva nagyrészt átveszi az üvegházas gazdálkodás (hidropóniával, aeropóniával, stb.) meg az algatermesztés. Ezzel a termőterület-szükségletünk a töredékére csökken majd, így a többi területet simán visszaadhatjuk a természetnek./

the hermit
Olvasó

Tedd hozzá a vegyszerhasználatot, ami nélkül manapság semmit nem tudsz termelni, vagyis szinte semmit. A gllifozát alapú gyomirtók kurva jó példa arra, mekkora lobbiereje van a multiknak: egy amerikai cég gyártotta a hatóanyagot, de mikor többen beperelték, hogy rákkeltő, akkor becsődölt, erre a Bayer, a német vegyipari multi felvásárolta, és kifizetett valami 10 milliárd dolcsit a károsultaknak, hogy kussoljanak… most menjetek fel egy gazdabolt honlapjára, és nézéttek meg, mi a Magyarországon kapható ÖSSZES gyomirtónak a hatóanyaga (kb 20 különböző márkanéven). Az osztrákoknál, meg más nyugati országokban már be van tiltva.

lapposgutta
Olvasó
lapposgutta

A GMO is be van tiltva az EU-ban,

zgy001
Olvasó
zgy001
the hermit
Olvasó

viszont abban tévedsz, hogy üvegházban ugyanolyan növényeket lehet termeszteni, mint természetes úton. A hidropónia egy faszság, genetikailag gyenge, és laza sejtserkezetű növényeket eredményez. Ezek pedig sose fognak olyan minőségű termést hozni, mint a szabadföldiek. Mit gondolsz, hogy jut az a növény a számára szükséges tápanyaghoz? Hát úgy, hogy oldat formájában eljuttatják neki, ami semmivel se jobb, mint a műtrágyázás.

hunbagira
Újságíró

Tömeg élelmezés szempontjából ez mennyire fontos?

the hermit
Olvasó

Amennyire a tápláléknak nem csak mennyisége, hanem minősége is van. Értem hogy szerinted ez utóbbi nem fontos, de szerintem meg igen.

Deadpool
Olvasó
Deadpool

Annyiban, amennyiben egy egészséges nemzetet szeretnél magad körül látni. :) A kertben megtermett zöldség és a hidropónia között nagy különbség van (ízében is).

zgy001
Olvasó
zgy001

“A kertben megtermett zöldség és a hidropónia között nagy különbség van (ízében is).”
Így van!
– A hidropóniában nem kell vegyszer a gyomok ellen.
– A hidropóniában kevesebb vegyszer kell a gombák ellen.
– A hidropóniában kevesebb vegyszer kell a rovarok ellen.
– A hidropóniában kevesebb vizet használsz X mennyiségű növény termesztésére.
– A hidropóniában (ha jól csinálják) jobban ‘testre lehet szabni’ a növénynek a tápanyagszükségletét és a fényigényének kielégítését, így egészségesebb növényt kapsz.
– A hidropóniában az időjárás káros hatását sem kell elszenvedni.

Ízre meg már írtam, miért más:
– A szállítás miatt érés előtt szedik le (míg te magadnak egyből fogyasztod).
– Több növénynél (pl. paradicsom) fürtöket szednek, aminél mindig lesz még éretlenebb.
– Ha nem a tövön érik be, nem lesz olyan jó ízű.
– A sajátoddal szemben elfogult leszel, hiszen azért megdolgoztál.
(Egyébként az iparilag termesztett szántóföldinek is gyengébb az íze, mint amit magadnak termesztesz.)

lapposgutta
Olvasó
lapposgutta

És “TERMÉSZETES” (nem MŰ) trágyából, őseredeti, sohase szántott, szűz talajból hogyan is jut “az a növény a számára szükséges tápanyaghoz?” Hát nem oldat formájában veszi föl?

the hermit
Olvasó

Úgy, hogy különböző baktériumokat és gombákat növeszt a gyökerén, amikkel szimbiózisban él. Ezek teszik számára felvehetővé a tápanyagot.

lapposgutta
Olvasó
lapposgutta

Növényélettan UV!

zgy001
Olvasó
zgy001

hermit

A hidropóniás üvegházakban egyre kevesebb vegyszert használnak. Mivel ott nincs, vagy jóval kevesebb kártevő lehetséges. A gombás fertőzések nagyrészt megelőzhetőek a megfelelő hőmérsékletű, száraz levegővel és annak keringetésével. A rovarok problémája meg az üvegház miatt jóval kisebb mértékű. Gyomok meg alapból nincsenek ugyebár. Tehát ha gond a vegyszer mondjuk egy zöldségnél, akkor irány a hidropóniás üvegház! :) Ott nem lesz gaz, alig lesz gombásodás és alig lesznek rovarkártevők. Így vegyszer sem kell (annyi).
Tehát ebből a szempontból épp hogy egészségesebb a hidropóniás.

A növény ha megkapja azt a tápanyagot, ami kell neki, akkor édes mindegy, hogy honnan kapja. A növény ugye alapértelmezetten a földből veszi a tápanyagot. Valójában viszont a földre semi szüksége (ilyen szempontból). A növénynek vízben oldott tápanyagra van szüksége! Az csak mellékes körülmény, hogy a szárazföldi növények éppen földben kapaszkodnak és a földből kioldott anyagokat szipkázza a növény. Tehát a válasz: de. Ugyanolyan minőséget tudsz termelni üvegházban is, mint szabad földön. A foszfor a növénynek mindegy, hogy földből jut hozzá hagyományos módon, vagy tápoldatból, esetleg műtrágyából. A foszfor nem lesz más. Ugyanazt az anyagot fogja a vízből megszerezni. Sőt, üvegházban lehet szabályozni pontosan a növény számára legmegfelelőbb tápanyagokat is, míg szabad földön ez sokkal kisebb mértékben lehetséges.
És a műtrágya sem rossz. A túlzott mennyiségű műtrágya a rossz.
(Ráadásul még a vízszükséglete is jóval kisebb a hidropóniás megoldásnak, továbbá nem függ annyira az időjárástól, kiszámíthatóbban élelmezhetőek az emberek.)

Abból fakad az emberek ellenérzése az üvegházas növényekkel szemben, hogy amikor bejött ez a technológia, akkor még elterjedt volt idehaza a háztáji gazdálkodás. És ugye a háztájit eleve te termeled magadnak, így elfogult leszel. Másrészt akkor szeded le, amikor neked épp jó. Van, aki úgy szereti, ha már kicsit ráncos, meg van, aki nem úgy. Ugyanezt egy ipari termelésnél (szántóföldinél is) nem tudod megcsinálni. Nem tudd testre szabni a vevőnek. Pláne, hogy oda is kell szállítani neki (ez egy újabb ok az ellenérzés mellett), ami azt jelenti, hogy nem éretten szedik le. Érhetne még a paradicsom 1-2-3 napot, de mégis leszedik, hogy mire odaér a boltba, addig megérjen. Így nyilván nem lesz olyan jó az íze, mintha otthon szednéd le a saját paradicsomtövedről. Ráadásul ipari szedésnél fürtöket szednek. Aminél meg van olyan szem, amelyik már érett, és van, amelyik még zöld. Mégis szedik. Utána lehet, hogy épp olyat kap az ember.
(Erre jönnek rá a trükkök, amik vizesebbé teszik. Ez gazdálkodástól függ, hogy csinálja-e.)
Ezek a problémák egyébként a szántóföldinél is megvan, ha nem magadnak termeszted. Bónusz megjegyzés: Amit a boltokban kapsz étkezési paradicsomot, az minimum fóliában termett, de jó része bizony éppen üvegházban. Sima szántóföldön leginkább az ipari felhasználásra termesztik a paradicsomot (ivólének, stb.).
Szóval emiatt van ellenérzése az embereknek az üvegházas, hidropóniás/aeropóniás termesztéssel szemben. Nem rosszabb az semmivel, mint a másik. Sokszor még jobb is. Csak az embereknek vannak előítéleteik, berögzült dolgaik.

Egyébként mit értesz az alatt, hogy ‘genetikailag gyenge’?
Hogy lehet valami genetikailag gyenge?

the hermit
Olvasó

https://www.youtube.com/watch?v=bTqaNe7Vb6Y

ilyeneket szoktam nézni mostanában

kalap-kabat
Olvasó
kalap-kabat