Nem régen kezdete meg a Netflix a “Queen’s Gambit” című sorozata bemutatóját, ennek kapcsán vált a közbeszéd időszerű témájává a női sakkozók boldogulásának kérdése. A nagy sikerű női főszereplőt középpontba állító film egyébkén teljes mértékben fikció, ráadásul a sztorit egy férfi írta. Ez azonban mit sem számít azoknak, akik a “szegény elnyomott nők” érdekében szeretnének valamilyen SJW nyilatkozattal a figyelem középpontjába kerülni.
Magnus Carlsen világbajnok sakknagymester a Guardiannek nyilatkozva mondta el, hogy véleménye szerint „a sakkvilág nem valami befogadó a lányokkal és a nőkkel szemben, biztosan szükség van némi kulturális változásra”. Mindezt megtoldotta azzal, hogy meggyőződése szerint sokat kellene dolgozni azért, hogy „ne törjék le a lányok játék iránti lelkesedését, ahogy manapság történik”. Szerinte az sem segít, hogy vannak kizárólag női és vegyes sakkversenyek is, vagy csak vegyes, vagy csak külön férfi és női versenyekre lenne szükség. Ebből nekem nem igazán sikerül kihámoznom azt a “sakkozói vaslogikát”, aminek a végén több és sikeresebb női sakkozó jelenhetne meg a sakk világában. Carlsen összegezve a női játékosokról alkotott véleményét azt mondta, „nem hiszem, hogy a nők ne lennének képesek ugyanolyan nagyszerű sakkozóvá válni, mint a férfiak”.
Azt semmiképpen sem mondhatjuk, hogy a sakkvilág más nagyjai feltétlenül egyetértenek véleményével. A brit Nigel Short például korábban annak a véleményének adott hangot, hogy a férfiak „jobban vannak huzalozva” a játékra. Bobby Fischer pedig a női sakkozókról szólva úgy vélekedett, hogy azért sem voltak az ő idejében magas szintű női játékosok, mert „egyszerűen nem olyan okosak, és jobban teszik, ha otthon maradnak”. Alkalom adtán egyszer Garri Kaszparov is úgy nyilatkozott, hogy a sakk nem nőknek való, de ő később visszavonta ezt a véleményét, és most pedig ott volt a Netflix sorozatának tanácsadói között is.
Részemről a legkevésbé sem értek egyet Magnus Carlsen véleményével. Szerintem a férfiaknak eszük ágában sincs letörni a lányok sakk iránti érdeklődését. A képlet inkább fordított: roppant nehéz dolog a lányoknak-nőknek kedvet csinálni a sakkjátékoz, mert eredendően érdektelennek bizonyulnak a bonyolult szabályok és a megfeszített logikai játszmák iránt. Pedig meggyőződésem, hogy a férfiak jelentős része két szexcsata között szívesen mérné össze a képességeit szellemi téren is a hölgyekkel. Bármi is legyen az oka annak, hogy a nők inkább távol maradnak ettől a játéktól, az egyszer biztos, hogy a férfiak nagy veszteségként élik meg, hogy képtelenek megfelelő sakkpartnernőt találni maguknak.
Skandináviában, a vikingek hazájában ma már kötelező ilyeneket mondani.
Kurva sok nő lelkesedik a sakkért, igaz én egyet sem ismerek, de nem olyan körökben forgok.
Egyszer sakkoztam egy nővel, aki tényleg jól játszott hozzám képest, és mikor nyerésre állt, primitív módon lesöpörtem a bábukat, erre ideges lett. Más sakkrajongó nővel még nem találkoztam.
Olvastam még a Polgár lányokról, akiket az apjuk tanítása elvitt a sakkvilágbajnoki címig. Tehát tényleg meg tudnak tanulni a nők is sakkozni.
De szerintem ne nyomjuk el a nők sakkért való lelkesedését, sőt biztassuk őket, hogy ne féljenek, minél többen sakkozzanak. Remélem meglesz az eredménye.
Nincsenek olyanok, hogy skandinávok. Vikingek se voltak. Össze- vissza gyülevész nép, a “kultúrájuk” se az övék, úgy szedték össze másoktól- legalábbis egyes libsi tudósok és politikusok szerint.
(amúgy de ismerős ez a szöveg… valahonnan nagyon ismerős…)
https://youtu.be/ShfsBPrNcTI
https://youtu.be/_50-uDHgXHI
Arra lennék kíváncsi ,hogy “nyelvrokonaink” a finnek is éppen úgy mint mi szinte minden szavukat másoktól vették át?
Éppen úgy, mint mi???? A magyar nyelvben viszonylag nagyon kevés az idegen szó (a szavak gyakoriságát nézve).
Van aki elnyomja? Vagy el akarja nyomni? Amúgy csatlakozok a felhíváshoz , “Ne nyomjuk el a női sakkozókat”.
Kedves common man!
Igen, amilyen értelemben lehet elnyomásról beszélni. Nem a képesség, a tehetség, az érdeklődés, tehát az indíttatás kifejező formái, hanem azok, akik nem hagyják nyerni őket. Tudniillik jómagam is mindenkinél okosabb vagyok, szebb, és ügyesebb. Én lennék a világ legalkalmasabb vezetője. Csak a “hülyék” nem engednek oda, hátráltatnak létem értelmének kifejődésében. Mindig el is mondom, mindenkinek, hogy csinálják azt, amit mondok, és úgy legyen, ahogy akarom! Azt is mondom nekik, hogy azért, mert hát én mindenkinél okosabb vagyok, és szebb, és ügyesebb, de hát nem hiszik el nekem, mert “hülyék”. El vagyok nyomva. Szörnyű!
A végeredményt ezeknek a szorzata adja kiegészítve az általad nem említett agresszivitással.Ha mondjuk ez nálad nulla körül van a szorzat is nulla lesz ellentétben a nem teljesen hülye ám rendkívül agresszív ,téged nem odaengedőkkel…
Már elnézést, a Polgár lányok egyike sem lett férfi világbajnok. A legjobb Judit volt, aki a férfiak mezőnyében a 11. helyet érte el, ez volt a legjobb eredménye. Ami nem lebecsülendő, persze, de messze van a világbajnokságtól.
Gyorsan nyomtam rá a lájkra, aztán szerencsére kiderült, hogy nem vagyok belépve. Remélem csak trollkodás, mert az első mondat kivételével kb. marhaság az egész (igen: a Polgár lányok eljutottak a 10. helyig a férfi ranglistán)
Szerintem ez nem egy különösebben nagy rejtély, és amatőr szinten rálátásom is van.
Véleményem szerint nagyjából ugyanarról van itt szó, mint általában a STEM területek női alulreprezentáltsága esetén.
Vagyis egyáltalán nem az a helyzet, hogy a nők ne lennének képesek megtanulni. Rengetegen sikerrel is járnak, épp csak kisebb számban, mint a férfiak. Nem gondolom azt sem, hogy bárki is szántszándékkal elvenné a kedvüket, márcsak azért sem, mert általában nincs ehhez kedvük egy bizonyos szinten túl. Top100ba, top10be kerülni már egészen elképesztő munka, és csak azoknak sikerül, akik képességeikben is kimagaslóak. Ha X és Y ugyanannyi munkát tesz valamibe, de X még tehetséges is, ő fog nyerni. Gondolom ez elég nyilvánvaló.
A sakk szerintem tipikusan az a játék, ami a leganalitikusabb hozzáállást és képességet igényli, és amiben szerintem nagyon jól megmutatkozik az ember IQ-ja.
Na most az a helyzet, hogy a nagy átlagot tekintve, a férfiak semmivel sem intelligensebbek a nőknél, de sok kutatás jutott arra a felismerésre, hogy az IQ eloszlása már nem ugyanolyan. A nők jobban tömörülnek az átlag körül, a férfiak viszont magasabb számban képviseltetik magukat mindkét végletben: a 100 (vagy 1000-10.000) legmagasabb IQval rendelkező ember többsége is férfi, a 100 (1000-10.000) legalacsonyabb IQval rendelkező ember többsége is férfi, így az áltag nem változik. Biztos van köztetek, aki ezzel többet foglalkozott.
Aztán ott van a versenyszellem, a kompetitív aspektus, merthogy a sakk ilyen. Valakit le kell győzni, valakinél jobbnak kell lenni, ehhez pedig egy szint után, mint mondtam, irtózatos munka kell. Egész egyszerűen az a helyzet, hogy erre több férfi hajlandó, többen érzik magukban a késztetést, a belső hajtóerőt, szerintem nyilvánvaló evolúciós okokból. (A valamiben sikeres, kiemelkedő férfi nagyobb eséllyel elégíti ki, és teljesíti be fajfenntartó ösztönét, mert vonzó a másik nem számára.)
Egy szó mint száz, nehéz azt a kedvet elvenni, ami eredendően nincs is, vagy csak sokkal kisebb mértékben. Nyilatkozni persze ezt kell, mert amit én mondok, az nem PC. Carlsen 2020ban már nem mondhatja ezt, akkor sem, ha ezt gondolja.
Fischer és Kaszparov még mondhatta, és ha Fischer még élne, vele is visszavonatnák a nyilatkozatát… habár ő nem volt az a magát megadó típus:)
Nagyon régen napköziben tanultam sakkozni. Odamentem, megkérdeztem ,megmutatták.Egy lánynak sem volt megtiltva de nem jöttek oda.
“A zsidók ellenőrzése alatt álló Egyesült Államok a gonosz. Még ők beszélnek a gonosz tengelyéről? Akkor mit lehetne mondani a gonosz szövetségéhez tartozókról, az Egyesült Államokról, Nagy-Britanniáról, Japánról, Ausztráliáról, meg a többiekről? Ők tesznek rosszat.”
A sakkban nem igazán mutatkozik meg az IQ. A sakkhoz egyvalami kell: sakkérzék. Ez mutat bizonyos átfedést az IQ-val, de csak korlátozott mértékben. Például az IQ-nak része a verbális intelligencia, ami a sakkban pontosan semmilyen szerepet nem játszik. A térlátás is része az IQ-nak, a sakknak pedig nem, lévén a sakk kétdimenziós játék.
Voltak olyan kiemelkedő sakkozók, például a nagyszerű kombinátor Mihail Tal, akik a sakkon kívün nagyjából mindenhez teljesen bénák voltak. Mondjuk a legtöbbjük általában tehetséges ember, különösen sok közöttük a zenész, például Erkel Ferenc is korának kiemelkedő sakkjátékosa volt.
A “verbális intelligencia” a modern pszichológia feminista kitalációja, mint fogalomnak nagyjából csak annyi haszna van, hogy segítségével ki lehet egyenlíteni, el lehet fedni a férfiak és a nők közötti intelligencia különbségeket, mert valójában nem csak az a különbség a két nem között, hogy a férfiaknál másképp fest az eloszlási görbe (több hülye és több zseni), hanem ráadásul a férfiak átlaga hozzávetőleg tíz-tizenöt ponttal el is tolódik felfelé a natív IQ tesztekben. Ebből az következik, hogy a férfiak még a több hülyével együtt is átlagosan megelőzik a nőket. Kevesen merik ezt hangsúlyozni a pszichológusok közül.
Talán általában is ezért szeretik jobban a logikai játékokat a férfiak, például a sakkot, és a nők ezért nem vonzódnak hozzá és a verseny-gyakorlatban is bőven alulmúlják férfiakat. Ezt mondják úgy udvariasan, hogy “másképp vannak huzalozva”. :)
Ha más képességeket is bevonnak az IQ fogalomkörébe (leginkább szerintem a polkorrektkedés jegyében) , történetesen például a “nyelvi intelligenciát” akkor ez a különbség kiegyenlítődni látszhat. De ez csak egy látszat, mert az IQ valójában (egzakt) problémamegoldási képesség, nem beszédkészség… Ha valaki sokat és összevissza beszél (lásd az anyósodat), attól még nem lesz okos ember. :) A nyelvérzék az sokkal inkább csak egy érzék, mint a “sakkérzék”. Amit te “sakkérzék”-nek nevezel, az nagyon is szorosan összefügg az intelligenciával: mintázat és problémafelismerés, variatív problémamegoldás és memória az IQ esszenciája.
A verbális intelligencia más, mint amit a köznép gyakran hisz róla. Nem a “beszédességet” jelenti. A szóban forgó képesség a “szavakkal való bánással” fejezhető ki. Az élvonalbeli írók, költők, szónokok túlnyomó része is férfi. Mégcsak beszédkészségről sincs (feltétlen) szó, mivel pl nagyon sok író introvertált, szocializációs képessége korlátozott. Na ezutóbbiban jobbak a nők, s ha már “multi-intelligencia”, akkor az interperszonálisban (Az EQ extrovertált féltekéje) verik meg a férfiakat. A csevegőképesség, pletykahajlam, sokkal inkább azzal függ össze, ami logikus, evolúciósan megalapozott, mivel a ráutaltság okán a nőnek mindig fontos volt, hogy kiismerje és befolyásolja az eltartóját. De én ezért nem haragszok rájuk :)
Persze, nem a beszédességet. Hanem a mit is? Ugye azt nem mondhatjuk, hogy szorosan az intelligencia fokmérője és valamilyen kifejezetten hasznos képességgel áll összefüggésben, hogy valaki hány szinonimát tud kiválasztani egy szóhalmazból a “kutyaszar” szóra? Tőled is azt kérném, hogy említs egy-két olyan tesztkérdést, amellyel a verbális intelligencia szarván ragadható, és egyúttal felvillantja azt is, hogy valamilyen hasznos készséget igyekszünk mérni vele.
Jó lenne mérhetően tetten érni, hogy a nőknek ez a csodás verbális és interperszonális készsége egy született képesség, amely nagyobb mértékben áll a nőknek a rendelkezésére, mint a férfiaknak és egyben egy evolúciós haszonnal kecsegtető dolog is. Mert egyébként a kifejezetten az inteperszonális és verbális “készségeken” nyugvó diplomáciai munkában, az üzletkötői, vezetői relációkban is az a mindennapi tapasztalatunk, hogy a nők alulmaradnak a férfiakkal szemben. Vagy mindez csak a sztereotípiáink, az illúzióink és az “üvegplafon” műve volna?
Ugye nem arra akarsz kilyukadni, hogy Stephen Hawking-ban is ott rejlett a sékszpíri potenciál csak ő épp másra szánta magát?
Mert ha nem, akkor két lehetőséged van:
1. Elismered, hogy mindkettő zseni, ez azonban két különböző intelligencia típust feltételez.
2. Vili csak egy sok szinonímát ismerő átlagjózsi :)
Az egyértelmű, hogy a verbális intelligencia nem mérhető feleletválasztós tesztekkel. Tőlem te nevezd skill-nek, attól még részben született képesség, rátermettség.
Az intelligenciámat segítségül hívva kisakkoztam, hogy van egy harmadik lehetőség is; történetesen az, hogy a két ember másra specializálódott. Mintegy “mellékesen” megjegyzem, hogy sok más nagy írói talentummal egyetemben Shakespeare is férfi volt… állítólag.
Szóval egyfelől az én kissé irónikus kérdésemre mégiscsak igenlő választ adnál. Szíved joga.
Másfelől a végkövetkeztetéseddel nemcsak egyetértek, de ugyanazt írtam az első reagálásom alkalmával. A nők egyedül az interperszonálisban jobbak, annak is megvan a magyarázata.
Igen. Bár egyúttal megjegyzem, hogy az elején elejtett (elrejtett), egy “ironikus felvetésben” megfogalmazott harmadik lehetőséget talán helyénvalóbb lett volna magadnak is egy harmadik pontba felvenned. :)
Úgy nézem, hogy végül csak arra jutottunk, hogy a nők állítólag jobbak valamiben, ami nem mérhető, de illik elhinni. :D
A papucskodásban elég jól mérhető. Na jó, ez naós volt…
Naó módszereiben mindig is volt valami elementáris meggyőzőerő. Már-már meginogtam. :)
Így viszont végül szerintem arra az esszenciális végkövetkeztetésre jutottunk, hogy a nők abban jobbak, hogy náluk van minden pina, és ezért aztán szexuális zsarolással meghátrálásra, sőt papucskodásra kényszeríthetik a férfiakat, hiába magasabb azoknak az intelligenciája. :D
Csak akkor már felmerül a filozófiai kérdés is, hogy mire jó, meddig érték az intelligencia?
A szükségszerű megalkuvás felismerése is tulajdonképpen egy intelligens módszer. Jelen esetben nem csak a személyes haszna, hanem még az evolúciós előnye is abszolút kimutatható: a fajfenntartásban. :D
Ha jobban belegondolunk, Alter Ego, a párválasztás tulajdonképpen nem más, mint egy döntés. És minél intelligensebb valaki, annál helyesebben tud dönteni. Az a döntés, hogy nem feltétlenül akarok egy magas, nagymellű, hosszú combú svéd topmodellt feleségemnek, az nem feltétlenül megalkuvás. Szükségszerűnek viszont szükségszerű hogy így döntsek.
A mai világban nem ártana, ha mi, férfiak, minél szélesebb körben, és minél nagyobb nyilvánosság előtt közölnénk a nőkkel, hogy mik a párválasztási döntéseink előfeltételei. Hiszen mi vagyunk az elköteleződés kapuőrei…
Jelenleg a nők mindenhonnan azt hallják csak, hogy egyenlőek és emancipáltak, szabadok és szabadon azt csinálhatnak, amit csak akarnak, mégpedig függetlenül attól, hogy az, amit csinálnak, az a férfiakat hogyan érinti…
Tudatosítani kellene bennük, hogy bár ez alapvetően így is van, hiszen szexre mindig a nő választ, de amit csinálnak, annak elkerülhetetlen következményei lesznek, amik kihatással vannak a mi döntéseinkre is…
Hülyítsd ezzel magad továbbra is “kapuőr”, baszhatod a nem létező “őrködésed”, ha senki nem hogy nem akar belépni, de nem is kíváncsi a “kapudra”………
Hát ez aranyos, kedves QACSA! Tudod, nekem még nem szóltak, hogy a Red Pill alaptételei csakis és kizárólag akkor érvényesek, ha előbb te is jóváhagyod őket! Lololol!
Érdekes az az elméleted is, hogy rám, személy szerint (valami olyan, csakis és kizárólag általad ismert okból kifolyólag, amit még nem sikerült megosztanod velünk, ezért tényleg csak a fejemet vakarom, hogy vajon mi lehet az?) szóval az az elméleted hogy rám, személy szerint, valamiért a többi férfitól eltérően külön, egyéni szabályok vonatkoznak, igencsak figyelemre méltó…és rendkívül meggyőző.
Azt elárulod nekem, hogy pontosan mi a célod velem, hogy mi okból irkálod nekem ezeket a dolgokat? Mert valami motivációd van erre, különben nem tennéd…
Amúgy annyira szánalmasak a kommentjeid, süt belőlük, hogy mennyire magad fölé helyezted piedesztálra a nőket. Látszik belőlük, hogy ebből kifolyólag zavar, ha más férfi már nem teszi ezt… A káromkodásaidból látszik, hogy felháborítónak tartod, hogy vannak nálad sokkal bátrabb férfiak is, akik veled ellentétben már nem hajlandóak behódolni a nőknek… A saját kisebbségi érzéseidet próbálod ránk erőltetni, te balfasz!
Vitathatatlan Red Pill tény, Alter Ego, hogy pinatulajdonosokként a nők a szex kapuőrei, míg a férfiak az elköteleződéséi.
Mindazonáltal már ehhez is az kell, hogy a férfiak elfogadják azt kiindulási alapként, hogy a szexre mindig a nő választ… Mert ha a férfiak nem fogadnák el ezt a kiindulási tételt, akkor borulna az egész.
Nem lehetetlen, hogy – tudat alatt – gyakorlatilag minden befolyásolási kísérletnek, amit a nők gyakorolnak a férfiak viselkedésének irányába (ebbe a feminizmust is beleértve) az a fő célja, hogy nehogy a modern férfiakban akár csak véletlenül is felmerüljön, hogy ez nem szükségszerűségképpen kell hogy így legyen…
Hanem ez csupán emberi döntés, ami része a “társadalmi szerződésnek”.
A nőknek vonzó az önbizalommal teli férfi. Ez az önbizalom lehet akár irreális is. Mert attól még, hogy úgymond irreális, az önbizalom lehet nagyon is létező, és az mindenképpen hatást gyakorol a nőre..
A mai elképzelések szerint csakis és kizárólag onnan származhat egy férfi önbizalma, ha minél jobban megfelel a nők irreális elvárásainak… De vajon tényleg reális ez az elképzelés? Én azt mondom: NEM!
A nőkkel szembeni önbizalmunk alapja az kell hogy legyen, hogy tisztában vagyunk vele: ha akarnánk és úgy döntenénk, akkor bármit megtehetnénk velük, és ebben nem tudnának megakadályozni minket. Csakis más férfiak tudnak minket megakadályozni abban, hogy bármelyik nővel azt tegyünk, amit csak akarunk… Ez TÉNY!!!
Ez kell legyen a nőkkel szembeni önbizalmunk alapja! És ebben az a legszebb, hogy ha ezt a tényt tudatosítjuk magunkban, akkor – függetlenül attól, hogy a nők mit hisznek, mit mondanak, vagy mit tesznek – ezt nem tudják elvenni tőlünk…
Ezeket a baromságokat honnan veszed? Saját kútfő?
Még mindig nem vagy képes leszállni az “erősebbvagyokerőszakosabbvagyokhatalmamvananőkfelettéscsakazértnemnyírjukkiaribancokatmertmijobbakvagyunknálukdebármikorúgydönthetünkhogykinyírjukőket” című mantráról?
És meg is fognak, ezt hívják társadalomnak.
Te csak tudatosítsd és hülyítsd magad továbbra is “keménykedés” meg “erőfitogtatás mellett”…..
Ó, hát már megint te vagy az, csakszikám, ismét új néven? Hogy nem ismertelek meg azonnal? Az én hibám. Nyugodtan dugd fel magadnak a véleményedet!
Hunn, szerintem talán arra is ideje lenne gondolni, hogy esetleg Csaxi valójában nem is férfi, hanem egy dühödten őrjöngő nő, akit halálra idegesít a RedPill és az új öntudatra ébredt férfiak. :D Valószínűleg főleg te, mert te hangoztatod a legmarkánsabban azt az új szemléletmódot, a nőkhöz való új viszonyrendszert, ami egy ilyen csalódott picsa szemében vörös posztó. :D Ha esetleg valami véletlen folytán mégis férfi, akkor a RedPill olvasottsága ellenére ő a legnagyobb papucs, aki létezett valaha is a földkerekségen a férfiak között. Egy szót sem érdemes rá fecsérelni.
A többiben maradéktalanul egyet értünk. Az, hogy minden fizikai és szellemi fölény ellenére a férfiak úgy működtetik a társadalmat, hogy egyenrangú és egyenjogú partnerként elfogadják a nőket, az kifejezetten a férfiakon múló “társadalmi szerződés” – és az egyben a férfiak morális fölényének a bizonyítéka is.
Csakszi- az adott témában megfogalmazott véleménye helyességének mértékétől függetlenül- a FH legszánalmasabb figurája, aki ennyi kitiltás, hozzászólástörlés, figyelmeztetés után még mindig itt van, újra és újra, huszadik néven is. Láthatóan képtelen a FH nélkül létezni :D
Igen, Alter Ego, én is már egy jó ideje arra fogadnék jelentősebb összeggel (és fel is vetettem ezt a kommentjeimben már többször is) hogy a “csakszi” illetve “xcsakx” néven közismert, sok álneves kommentelő, az a való életben egy 30+os feminista roastie lehet, aki itt valamiért férfinak adja ki magát…
Mivel perdöntő bizonyíték csak a személyes találkozás lehetne vele (és a jó Isten mentsen meg minket ettől!), ezért adok rá max. 5%-nyi esélyt, hogy esetleg férfi is lehet…
Szóval ha férfi, akkor – többek között a másik, fentebbi kommentemben említettek miatt is – igencsak szánalmas egy mangina figura… Ha pedig nő, akkor ideje lenne már végre belátnia, hogy férfiszemmel nézve ő egy szánalmas mangina-figurát személyesít meg, miközben tévesen azt hiszi, hogy sikeresen alakítja a hiteles megmondó-alfa szerepét…
Ahol nagyon kilóg nála a lóláb és megjelenik a férfi-nick mögé bújó 30+os roastie, az az, ahogy nekem és a hozzám hasonló, a nőknél fiatalon sikertelen férfiaknak meg akarja magyarázni egyrészt azt, hogy az ilyesminek az oka valamiért csakis és kizárólag belőlünk fakadt és nem hatott ránk semmilyen külső tényező, másrészt meg akar győzni minket arról, hogy ez ezután is így lesz, és hogy bármit is csináljunk, nem tudunk ezen változtatni…
És ahogy gúnyosan kifejezi az örömét e felett az általa elképzelt lehetőség felett, az olyan szinten nem férfi viselkedés, hogy már az az 5%-nyi esély is, amit adtam, szinte eszelős túlzásnak tűnik… Ez az a tipikus, jól ismert roastie viselkedés, amikor azt követelnék meg a világtól, hogy harmincon túl ugyanazok a szabályok vonatkozzanak a férfiakra is, mint rájuk…
Tehát konkrétan örül neki, hogy mi fiatalon sikertelenek voltunk a nőknél, és azt kívánja, hogy továbbra is azok maradjunk… És úgy van vele, hogy ha csak egy minimális esély is van rá, hogy a gondolkodásunkat olyan irányba tudja befolyásolni, hogy ez valóra is váljon, akkor ő bizony megpróbálkozik vele…
Egy, a nőknél sikeres férfi nem így gondolkodik, és nem így viselkedik. Viszont egy, a nőknél sikertelen férfi sem gondolkodik és viselkedik így… Amit ő előad az az, ahogy a nők elképzelik a férfiakat: van, aki jó pasinak születik és ezért sikeres a nőknél (vö.: “Just get it!”), és van aki nem, és ezért örök sikertelenségre van kárhoztatva, mert a nők átlátnak rajta amikor próbálkozik…
Nem véletlenül nem ír a saját csajozási tapasztalatairól annak ellenére, hogy elvileg férfiként próbálja meg előadni magát… Egy nőknél sikeres férfi ugyanis pontosan tudja, hogy az önfejlesztésbe befektetett munka hozta meg számára a sikert, és tudja azt is, hogy a korábban sikerteleneknél is a befektetett munkájukon fog múlni a jövőjük… Hogy ő is onnan indult, ahonnan ők, tehát nincs miért kigúnyolja személyükben a korábbi énjét…Egy nőknél sikertelen férfi pedig tudja, hogy attól, hogy mások is sikertelenek, attól ő még semmivel sincs beljebb az életben..
Mondjuk ki nyíltan: csakszi nő létére sikertelenül alakítja az online térben a férfit! Ez egy dolog. A másik dolog az, hogy a hozzáállásával, a mondanivalójával már százszorosan bebizonyította, hogy embernek is szar.
bmeg hunn már a nevéből látszik…
Például a szótalálás gyorsaságát mérik az IQ tesztekben. Ki kell találni, hogy melyik szó illik egy mondatban, és mivel a tesztek időre mennek, nem mindegy, hogy az alany mennyire gyorsan adja meg a választ.
A sakk logikai játék, de a logika mellett más képességek is szerepet játszanak benne Ezért van az, hogy ha valakinek magas az intelligenciája attól nem feltétlenül lesz jó sakkozó. De az intelligenciának része a térbeli tájékozódás is, ami a sakkban semmilyen szerepet nem játszik. Sakkérzék NEM EGYENLŐ intelligencia.
Pedig más is azt mondja, hogy
https://www.ferfihang.hu/2020/11/27/az-elvonalbeli-sakkozo-magnus-carlsen-szerint-letorik-a-lanyok-sakk-iranti-lelkesedeset/#comment-133014
Pont leszarom, hogy a píszí skandiánv mit mond. A Polgár lányoknak nagyon nem törték le a kedvét, mégsem lett egyikőjükből sem férfi világbajnok, a közelébe sem kerültek (noha Polgár Judit azért szép eredményeket ért el).
A sakkozók többsége egyébként jó matematikus, de olyan is akad köztük, aki kifejezetten gyenge.
És van olyan is, hogy valaki kiváló matematikus, a történelemhez viszont tökhülye, és nem azért, mert nem tanulja, nagyon is tanulja, csak nem megy neki (magam is ismertem ilyet). Oyat, is láttam, aki kiváló matematikus volt, de idegen nyelvet azt nem bírt megtanulni.
Ami a lényeg, a sakkhoz sajátos képességek kellenek. Logika, absztrakció, vizualizációs képességek, kreativitás. A sakkozók többsége jó matematikus és/vagy jó zenész, de bőven akadnak ellenpéldák is. Ami viszont valószínű, az az, hogy a nők agya másként működik, ami a sakknak nem kedvező. Ez a tapasztalatom sok évi versenyszerű sakkozás után (nőkkel is), a sakkelmélet és a neves sakkozók életének, életútjának ismeretében (amely ismeretekkel, valószínűsítem, te nem rendelkezel). Szerintem soha nem lesz női sakkvilágbajnok.
Félreértettél szerintem. Nem a píszí skandinávra céloztam fentebb, hanem arra a linkre kattintva egy másik hozzászólást találsz, amelynek idézetei leírják, hogy a sakk és az intelligencia valószínűleg mélyen összefügg, és hogy az IQ valahogy úgy fest, ahogyan azt korábban én is fejtegettem. A sakkozó nőkről meg ugyanazt gondolom magam is. Viszont kíváncsi lennék rá, hogy hogyan játszol. :)
Köszönöm, leszoktam arról, hogy linkekre kattintgassak. Mindenkitől azt várom, hogy saját maga értelmesen, néhány mondatban foglalja össze a lényeget, nem hivatkozgasson érvelés helyett.
Képzeld azt, hogy valakivel beszélgetsz, és amikor érveket kellene mondana, akkor eléje tartasz egy papírlapot, amire az aktuális érvelésed tárgyát képező cikk van nyomtatva. Hülyén festene, igaz? Nőknek szokása amúgy netes beszélgetésekben, hogy érvek helyett linkeket hajigálnak. Némelyek azt olyan szintre fejleszteték, hogy lényegében már semmi mást nem csinálnak, mint linkeket dobálnak, amiket némi összekötő szöveggel kapcsolnak össze.
A sakkra visszatérve, merő kíváncsiságból és érdeklődésből sokat olvastam a klasszikus nagy sakkbajnokokról, mint Morphy, Steinitz, Lasker, Capablanca, Aljehin, Botvinnik, Euwe, Fischer, Szpasszkij, Tal, vagy a magyarok között Maróczy, Portisch, Adorján (vele játszottam is, döntetlen eredménnyel), Ribli, Lékó,stb. Nem sorolom tovább. Ennek alapján mondom, nem lehet semmiféle egyenes arányosságot vonni az IQ-szint és a sakkozói képességek között.
Az IQ-teszt amúgy is elég bizonytalan, hivatalos meghatározás szerint az IQ az, amit az IQ-teszt mér. Vagyis amolyan nesze semmi, fogd meg jól. Ráadásul nem méri a kreativitást, ami a sakkban nagyon fontos. Szóval szerintem teljesen fölösleges az IQ-t ide keverni. A nők azért rosszabb sakkozók, mert az absztrakciós készségük rosszabb, a sakk pedig absztrakt dolog.
Megértem a nézőpontodat, de arra kérlek, hogy vedd számításba azt is, hogy ha veled is sűrűn esne meg, hogy le kellene írnod ezredszerre ugyanazt a dolgot, akkor valószínűleg te is gyakrabban inkább meglinkelnél tartalmakat, minthogy leírd sokadszorra is. Másrészt pedig a link az én esetemben a leggyakrabban szakirodalomra való hivatkozás, amit nem lehet mással helyettesíteni.
Nem fogjuk tudni felszámolni az IQ-val és a sakkal kapcsolatos kettőnk közötti nézetkülönbséget. Szerintem az IQ nagy részben absztrakciós képesség. A vélhetően valóság közeli értelmezéshez szolgálna például a szakirodalom. Biztosan azért idézte ide Tomgal és én azért linkeltem meg, hogy fontolóra vedd a sajátodon kívül azt a véleményt, amit – úgy tűnik – több szakértővel egyetemben én is gondolok a kérdésről. De ha nem tudunk közös álláspontra jutni, akkor hát ez van… Viszont ebből is látszik, hogy nem érdemes feleslegesen koptatnom a billentyűzetet, szóval megkérlek, ha véletlenül legközelebb is adódik ilyen, akkor kattints a linkjeimre! :)
Én azt szoktam csinálni, hogy bekopizom a linknek azt a részét, ami az álláspontomat támasztja alá, és bemásolom hozzá a linket is, de nem azért, mert abban van a tartalom, hanem azért, hogy ellenőrizni lehessen.
És bocsáss meg, évekig versenyszerűen sakkoztam, rengeteg foglalkoztam a sakk szakirodalmával, külön is sokat olvastam a kiemelkdő sakkozók életéről, jelleméről, tulajdonságairól, szokásairól. Ezt a tudást kemény munkával szereztem, sokat és szívesen olvastam a témáról, mert érdekelt. Természetesen nem várom el mástól, hogy ugyanennyi munkát belefektessen, csak hát ars longa vita brevis, néhány cikk elolvasás és meghivatkozása nem pótolja az elmélyült tudást. Akit a téma mélyebben érdekel, annak az alábbi könyvet ajánlanám (melyet jómagam el is olvastam):
https://moly.hu/konyvek/a-a-kotov-a-sakkozo-gondolkodasanak-titkai
én elhiszem de a csikaó akkor is át tuggya ugorni az összes többit az meg már tér…
“A térlátás is része az IQ-nak, a sakknak pedig nem, lévén a sakk kétdimenziós játék.”
Tévedsz, a szótalálási képesség már a legelső intelligenciateszteknek is a része volt. Ez nem azonos az össze-vissza beszéléssel. A térérzék úgyszintén része az intelligenciának, a sakknak pedig nem.
A sakkérzék nem azonos az intelligenciával. Ezt az is mutatja, hogy számos olyan sakkozó volt, aki a sakkon kívül semmi különöset nem tett le az asztalra, és nagyon sok olyan rendkívül intelligens ember, aki nem volt jó sakkozó. Nagyon sok sakkozónak pedig kiváló zenei érzéke van, miközben a muzikalitás sosem volt az intelligencia része.
Amúgy persze a nők veleszületett módon rosszabbul sakkoznak, ez nem is kérdés, csak nem polkorrekt dolog ezt kimondani.
Valóban része? Mutatnál erre példát? Mert például az olyan verbális tesztfeladatok, hogy “Ha néhány „BIFUR” egyben „BOFUR” is, és minden „GLOIN” egyben „BOFUR” … stb… stb…” vagy az olyanok, hogy (maradjunk az egyszerűbbeknél) “a kesztyű a kéz számára olyan, mint a sapka a ??? számára… stb… stb…” még mindig nem a “verbális intelligenciát, hanem a logikai képességeket mérik.
Aki “a sakkon kívül semmi különöset nem tett le az asztalra”, az valószínűleg a sakkal foglalkozott főállásban és nem a mérnöki tudományokkal. (Specializáció.) Az intelligencia egy képesség, lehetőség és önmagában nem a tanultság, hasznosság, sikeresség záloga.
A “sakkészség” szerintem egy olyan badarság, mintha nekiállnék “tervező készségről”, “gépszerkesztő készségről”, “filozófiai készségről”, “matematikai készségről” meg egyebekről hadoválni.
Például gyerekeknek szóló intelligenciatesztekben van olyan kérdés, hogy “melyik állat mondja, vau-vau”, és ezt kell kitalálni. A gyorsaság a lényeg, mert a tesztek időre mennek.
Matematikai készség, vagy inkább érzék bizony, létezik. Nem hadoválás.
Az intelligencia része például a 3 dimenzióban való tájékozódás, ami a sakknak NEM része. Máris cáfoltam, hogy pusztán az intenligenciáról szólna.
Vagy például lehet valakinek tökéletes a logikája, de nem tud jól maga elé képzelni dolgokat, soha nem lesz belőle jó sakkozó. Mert a sakkozó egyik szükséges képessége, hogy vizualizálni tudjon, külön nem “lát” a táblán.
Ahogy Portisch Lajos, minden idők legeredményesebb magyar sakkozója mondta:
“– Ha fel kéne sorolnia három pozitív tulajdonságot, amivel egy jó sakkozónak rendelkeznie kell, melyek lennének azok? – Inkább a negatív dolgokat emlegetném, azokból bizonyára több van… Mindenképpen fontos a koncentrálóképesség, az alkotóképesség és persze a hatodik sakkérzék, az intuíció.(Ezt a cikket a Krónikáról másolták: https://kronikaonline.ro/szempont/tiz_vezercsel_es_husz_schubert_dal/print#)”
A térérzékelés és a vizualizálás nagyon szoros összefüggésben vannak egymással. Nem véletlenül hívják “visual-spatial” skill-nek angolul.
A sakkban az IQ és emez szükségesek, a többi intelligencia típus nem. Más viszont igen: pl jó memória.
Meglehet, hogy kapcsolatban vanna, de nem kell összemosni. Például a félszeműeknek nincs térlátásuk, ugyanakkor tudunk kiváló sakkozókról, akik félszeműek voltak. Na meg kreativitás, koncentrálóképesség, kitartás és hasonlók.
Szerintem fölösleges itt a sakkot (vagy bármilyen más logikai játékot, mint mondjuk a backgammon, a dáma vagy a go) szoros kapcsolatban hozni az IQ-val. Mert ennél sokkal-sokkal bonyolutabbak.
Vau… Vau… – Gyorsan is mondom, mert akkor biztosan még okosabb vagyok: VauVauVAuVAu. ;)
Minden idők legeredményesebb magyar sakkozója Lékó Péter, közvetlenül utána Polgár Judit. Ezzel nem Portisch érdemeit akarom kisebbíteni , ( az olimpiai aranyat csapatban szerezte, ha erre gondoltál)
Szerintem Portisch ezeknél jobb eredményeket ért el. Amit persze nehéz összehasonlítani, mert eltérő időszakban voltak aktívak a nevezettek, de én továbbra is azt mondom, hogy Portisch volt minden idők legeredményesebb magyar sakkozója. Mindenesetre a véleményére érdemes odafigyelni.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sakkoz%C3%B3k_%C3%B6r%C3%B6kranglist%C3%A1ja
“A magyar versenyzők közül öten szerepelnek az örök világranglista első 100 helyezettje között, köztük Polgár Judit mint a világon a legmagasabb Élő-pontszámot elért női versenyző. Mellette Lékó Péter, Rapport Richárd, Almási Zoltán és Berkes Ferenc.”
De mint elözöleg említettem , nem Portisch érdemeit akarom kisebbíteni ( gyermekkoromban minden róla szólt, 14 éves koromig én is versenyszerüen sakkoztam , sok játszmáját elemeztük apukámmal, tényleg zseniális volt)
Valakinek van kedve egy online sakkra? Hónapok óta nem játszottam… :)
Én évtizedek óta, pedig nem vagyok öreg. Tartok tőle, hogy a bábukat a “terenszhilli modell” szerint állítanám a harctérre :)
Aztán ha nem bírja a stresszt az időkényszer zavarba hozza besorolják debilnek miközben ha hagynák nyugodtan dolgozni szerényen,csendesen megoldaná a világ nagy problémáit.
Nekem teljesen mindegy ,hogy kesztyűt,sálat vagy sapkát horgolok.A jó válasz a kéz.A fej nem jó mert én már rutinból horgolok.Közben nézem a retrósorozatokat.
Az IQ alapvetően kizárólag egy ember logikai, kombinációs és problémamegoldó képességét méri. Az idők során nagyon sokféle IQ tesztet találtak ki, de igazából az IQ-hoz sem a műveltségnek, sem az iskolázottságnak, sem a nyelvérzéknek , sem művészi érzéknek nincs köze. Természetesen az átlagos IQ-n nagyot lehet dobni iskolázottsággal, műveltséggel és az is igaz, hogy magas IQ-val rendelkező emberek általában ,de csak általában, magasan képzettek, iskolázottak,de ez azért van ,mert képességeik miatt jól és gyorsan tanulnak. A kimagasló IQ-t meg elmaradottabb környezetben is hamar felismerik és legtöbbször “képzésre ítélik”.
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/mennyi-az-iq-d-es-ez-mit-arul-el-rolad/
“A ma is alkalmazott módszert, a Wechsler Adult Intelligence Scale-t (WAIS-t) 1939-ben fejlesztette ki névadója. Magyarországon MAWI (Magyar Wechsler Intelligencia-teszt) illetve a gyerekeknél használt változat MAWGYI (Magyar Wechsler Gyermek Intelligencia-teszt) néven használatosak. A Wechsler-teszt 10 részfeladatot tartalmaz, összehasonlító, műveltségi, élethelyzetek megértésére vonatkozó, számterjedelemmel, számolással foglalkozó, mozaikpróbás, képkiegészítő, képeket sorba rendező, tárgyösszeillesztő és rejtjelező feladatokat.”
Viszont az “igazi” , tisztán logikai képességeket mérő IQ teszt ez (és a “legnehezebb is” ) :
“E hiányosság kiküszöbölésére fejlesztették ki a Raven-Mátrixot, amelyben a méréshez kizárólag geometriai ábrákat használnak, így a világon bárhol alkalmazható. A tehetségfelméréseknél ezt a tesztet töltetik ki leggyakrabban. A Színes Raven tesztet 5-9 éves kor közötti gyerekeknél használják, nagyobb gyerekek és felnőttek esetében a Standard, a fiatalok és felnőttek vizsgálatában a Nehezített Raven Mátrixok használatosak.”
Mindenesetre figyelemreméltó (és nem lehet véletlen), hogy a ma élő legmagasabb IQ-val rendelkező (nyilván azok között akiknél mérték) 10 ember között két sakknagymester is van (és nem tudjuk a többiek mennyire jó sakkozók, lehet mind jók, csak más ,elsősorban fizikusi, matematikusi, csillagász stb utakra vetődtek)
És ebben bizony mi magyarok büszkék lehetünk Polgár Juditra, aki nem csak sakkozóként ért el világraszóló eredményeket , hanem a legmagasabb IQ-val rendelkezők top 10-jébe is bekerült. (a többi 9 férfi)
https://www.maszol.ro/index.php/szajtato/2036-polgar-judit-a-legmagasabb-iq-val-rendelkezo-no
Jó rég hallottam a Polgár lányról (lehetett vagy 15-20 éve). Most direkt nem nézek utána, elmondom, hogy mi maradt meg az emlékeimben:
Talán pszichológus az apja, aki nagyon be akarta bizonyítani, hogy a női agy is képes a férfi agy szintjén funkcionálni, elit kategóriában. Kisgyerekkora óta irdatlan mennyiséget foglalkozott a lányával, elkötelezett személyes trénere volt, hogy ezt bebizonyítsa. Úgy tűnik sikerrel járt.
Anélkül, hogy idejekorán megbélyegezném NPD-vel, de akaratlanul is Giuliano Stroe román “vasgyerek” jutott eszembe róla. Vajon annyira különleges az alany vagy csak egy fanatikus, grandomán szülő áldozata lenne? Nem célzás, valódi kérdés.
Gyerekei vannak, szép családja, pár éve láttam és beszéltem is vele. Apuka mindhárom lányból kimagasló sakkozót nevelt, de a 170-es IQ nem “ tanítható”, nem véletlenül lett őbelőle a legeredményesebb versenyző. Nála a nevelés, képzés és az alap IQ adottság egyformán közrejátszott.
Jó, akkor félreteszem a DSM-et. Amúgy lehet ez alapján kategorizálni teljesen egészséges, szociálisan funkcionális embereket is, “tendencia” függvényében. Konkrétan létezik is ilyen személyiségtípus osztályozás (Ptypes).
A sakkban nyilvánvalóan létfontosságú a rengeteg gyakorlás. Egy bizonyos tapasztalatmennyiség után automatizálódik a mintafelismerés, ergo nemigen töri már a fejét az egyén a szó szoros értelmében. Hasonlít a veterán sziklamászók zsigeri érzékéhez, ahol már annyi féle mintázattal (náluk ez dőlések és fogások látszólag végtelen kombinációja) találkoztak pályafutásuk során, hogy csupán egyszeri ránézésre tudják már az új falon is, hogyan kezdjenek bele, s mindezt összehangolva, flowban hajtják végre.
Bizonyos minták valóban bevésődnek és elővehetőek a játék során, nagyon szerencsés esetben keveset kell gondolkodni, ugyanakkor annyira változatos, sokvariációs a sakk, hogy állandóan szükség van a logikai készségre, intelligenciára. Szerintem ezért nagyon nehéz beleunni a játékba. Legalábbis amatőrként, műkedvelőként. De oktatási, edzési módszertől függően beszéltem olyannal is, akivel sikeresen megutáltatták a játékot.
Csak úgy érdekességképpen: néhány hónap kihagyás után már akár több száz ÉLŐ pontot esik a játékosok eredményessége.
Van a játszma kezdeti szakasza, amikor mindenki villámgyosan húzogat, mert semmi mást nem tesznek, mint reporidukálnak egy megnyitáselméletben megtanult variációt. Az adott megnyitástól függően ez akár a 20. lépésig is eltarthat. Ekkor előáll egy olyan állás, aminek még nem elemezték agyon minden változát, a tulajdonképpeni játék innen indul (sakknyelven úgy hívják,hogy “tabija”). Akinek nincs a fejében a megnyitáselmélet sok ezer variációja, az esélytelen a profik között.
A sakk művelésével együtt jár sok-sok variáció bemagolása is. Például nincs olyan komoly sakkozó, aki a spanyol megnyitásnak vagy a szicíliai védelemnek ne ismerné több száz variációját, ezeket bizony meg kell tanulni. A sakkozók felkészülésének jelentős hányada ezzel telik.
Igen, ez pontosan így van , nálam 14 évesen jött el a pillanat , hogy nem akartam olyan rengeteget gyakorolni ( hiába szerettem nagyon sakkozni), nem is voltak hatalmas ambícióim , nem voltam megszálottja , 11-12 évesen szép eredményeket értem el ( ezek úttörö olimpia keretein belüli koedukált versenyek voltak) ,de inkább választottam mozgásos tevékenységet, a sakk megmaradt hobby szinten sokáig , de megvallom , kb 10-15 éve játszottam utoljára, amikor a lányomat tanítottam . A nöknél ez a monomániás megszálottság hiányzik , akit érdekel sakkozik , de a többséget valóban nem is nagyon érdekli .
“Na most az a helyzet, hogy a nagy átlagot tekintve, a férfiak semmivel sem intelligensebbek …”
vs
“A nők jobban tömörülnek az átlag körül, a férfiak viszont magasabb számban képviseltetik magukat mindkét végletben:”
Tehát, a férfiak intelligensebbek, mert nem a “nagy átlag” számít” ilyen esetben, hanem pont az a “felső véglet”, ahol 100-ból 80-90 férfi lesz.
Ezért a feltalálók, tudósok, sakk nagymesterek, profi programozók közt a 80-90% is férfi lesz.
Nincs itt varázslat.
Ezt a csajt nyomják el aki a képen van? Tud főzni?Szereti a szexet?
Pucsítás biztos megy neki.
Azt árulja már el nekem valaki, hogy ebben a mai nőközpontú, feminista világban, pontosan hogyan is zajlik a nők ilyetén formájú elnyomása? Nem csak a sakk területén, hanem minden olyan területen, amiről a nők azt állítják, hogy ők ott bizony el vannak nyomva?
Kezdem gyanítani, hogy ez az “elnyomás” valójában nem úgy történik, mint ahogy azt közülünk bárki is józan paraszti ésszel gondolná, vagyis hogy a nőket nem engedik az adott tevékenységet csinálni, vagy ha mégis, akkor nem engedik őket abban kibontakozni.
Valójában a feminista nők számára az számít “elnyomásnak”, ha a férfiak nem hangoztatják folyamatosan, non-stop, kellőképpen hangosan, és rendkívüli módon meggyőző, hiteles lelkesedéssel, hogy a nők bizony zseniálisak, és pontosan ugyanolyan jók az élet adott területén – gyakorlatilag minden területen – mint a férfiak, sőt, sok esetben sokkal jobbak is.
EZ az elnyomás!
Az, hogy a nők például ténylegesen sakkoznak-e vagy sem, az gyakorlatilag a feministáknak csak afféle mellékes részletkérdés. A lényeg az, hogy szerintük minden férfinak kötelessége úgy csinálni, mintha a feministák elképzelt, párhuzamos valósága lenne a valódi élet.
Úgy zajlik hogy a sakk egy himsoviniszta játék, nem képes megfelelően felkelteni széles számban a nők érdeklődését. Ennek megfelelően át kell alakítani nő kompatibilisre, hogy ne csak egy szűk réteg számára ami a feminista statisztikakaban nem jelenitheto meg, legyen érdekes. Ami egyébként legalább akkora gyakorlati probléma mint a férfi modell infueszerek alulreprezentaltsaga az instagramon, akik a picsajuk mutogatasaval kershetnenek 100 milliókat.
Meg akarom majd nézni a sorozatot. Ezek szerint ez is fiktív karakter, mint a Csernobilban a jelentősek közül egyetlen nő, akivel az ismeretlenebb, nyilván többségében női tudóst jelkepeztek.
Arról nem is beszélve, Ijk, hogy a sakkban az egy szem királynőn kívül nincsen női figura! A sakkfigurák 50%-ának a női nemet kellene reprezentálnia. Természetesen nem a gyalogok között: de egy futónőnek, egy huszárasszonynak, és egy bástyalánynak mindenképpen helyet kellene kapnia a hátsó sorban!
És akkor a sakkjátszmák során megjelenő, nők elleni strukturális, rendszerszintű erőszakról még nem is beszéltünk. Mi az, hogy egyáltalán elképzelhető olyan eset, hogy pl. a nyilvánvalóan férfi huszár üti a királynőt??? Nőt soha nem ütünk meg, még játékból sem!
A rasszizmusról már nem is szólva. Az, hogy mindig a fehér nyit, az a fehér privilégiumok tipikus esete! Amikor pedig azt láthatjuk, hogy adott esetben bármelyik fehér figura ütheti a fekete parasztot, az a rabszolgaság legsötétebb időszakát idézi…
Tiltsuk be az egészet, úgy ahogy van!
Sőt eredetileg a “királynő” neve is vezér, szóval ő se biztos, hogy nő… :-]
Érdekes módon a keleti hagyományban vezér (lásd orosz Ferz), a nyugati hagyományban királynő.
Pedig a királynő mozgása közel korlátlan. Azt csinál amit akar, nincs beszabalyozva. Azt gondolná az ember hogy ez már elég haladó szellemű.
Az a baj hogy amiket leirsz viccből teljesen életszerű hogy valki felhozza, és ebben az elmebeteg tarsadalomban az elmebetegek által kitalált problemak kezelése mindennél előbbre való, már ha kompatibilis a “haladó” ideologiakkal.
Dehogy betiltani.Minden bábú barna…megcsippezve .Amúgy a parasztokat be lehet cserélni lehet több királynő is.Lehetne kis ruhákat cipőket ékszereket is gyártani rájuk hátha így…..
Az, hogy a parasztból lehet királynő is, ha végigmegy a sakktáblán (ez az út a nemváltó műtéthez és a transzgenderek elfogadásához vezető rögös utat szimbolizálja és azt, hogy a maradi társadalom akadályokat próbál gördíteni az útjukba) tehát gyakorlatilag nemet válthat, az az egyetlen progresszív érték a sakkban.
Az nem királynő, sakkban nincsen királynő. Vezér van. A király szakrális, égi eredetű hatalma az ő nevében seregeket vezető vezér földi hatalmában realizálódik. Ez jelenik meg a sakkban is. Királynővel nincs semmi értelme.
Valahogy mégis kialakult ez az elnevezés.És akkor még nem is dúlt ez a mai.
A király szakrális, égi eredetű hatalma az ő nevében seregeket vezető királynő földi hatalmában realizálódik.
Nem tudom, mennyi igaz belőle: https://index.hu/tudomany/til/2018/03/23/egy_spanyol_kiralyno_miatt_valtoztak_meg_a_sakk_szabalyai/
Nyugaton alakult ki, keleten nem. Oroszul is vezér (ferz).
Kedves Hunn!
A sakk az életet hivatott modellezni, egyszerű és zseniális formában, a csatán keresztül. Igen, voltak királynők, hadvezérnők, írónők, költőnők, satöbbi, de borzasztóan elenyésző mennyiségben. Így fejlődött az ember, úgy, mint az összes élőlény a földön, hogy azt csinálja, amiben jó, és amiben jó, arra alkalmas. Az arányok így tehát szignifikánsan mutatják az általános alkalmasságot vagy alkalmatlanságot. Ebből kifolyólag a sakk egy férfiak által űzött tevékenység, ami egy férfiak által megalkotott szituációt mutat be, tehát a bábuk is férfiak, az ő mentalitásukat tükrözi. Tudom, hogy “nemek harca” meg ilyenek, de elképzelheti, hogy milyen kellemetlen lenne egy csatában állandóan figyelni, hogy az ellenség csapatából ha nő próbál minket támadni, akkor nehogy visszatámadjunk, mert akkor számolni kell a nemi erőszak, mikroagresszió, erőszak, stb. vélt vagy valós vádjaival, ami a saját csapatunk, és az ellenfél haragját is kiváltja. Ismerős talán a szituáció? Igen, ma kimondottan! A nők szerint a férfiaknak nincs lelkiismerete, önzőek, és agresszívek. Ezzel szemben globális szinten nézve is hatalmas összegeket fordítanak arra, hogy a férfiak lelkiismeretére hassanak, hogy ne legyenek velük agresszívak, ne üssenek vissza, tűrjenek. Nos, halotton a csók nem segít, ha tényleg ilyen lenne a férfi, akkor ennek a technikának hatástalannak kéne lennie. Így ez inkább a másik oldal jelleméről tanúskodik. Segítséget csak attól lehet elvárni, a képes segíteni, és szándék is van benne. A többi nem számít.
A nő versenyszférába való besegítésével új látásmód keletkezett az addig kiforrott, energiahatékony rendszerekben. Mivel a nőben is ott vannak azok a génszektorok, amik leginkább csak a férfiakban szelektálódtak, így értelemszerű, hogy bennük is megvannak az alapvető indíttatások, elvárások, funkciók, amik a férfiakban, csak más módon jönnek elő. Az emberben először az elvárások alakulnak ki, majd csak ezután a képességek. Ezért van, hogy általában az emberek elégedetlenek a társadalmi helyzetükkel. Minél primitívebb egy személy, annál többet akar, annál inkább neki van igaza mindig, annál követelőzőbb. Ritka az az ember, aki tudja, hogy az aktuális helyzete mindig a saját képességeit tükrözik.
A “nemek harca” tehát egy olyan harc, ami a női jelenléttel átfogalmazódott. Nem tudok olyan háborúról, ahol a két ellenfél közül az egyik a másikat segítve saját maga ellen harcolt volna, segítve az ellenfelet. Épp ezért javasolnék még több nőt a felsővezetésbe, mert kíváncsi vagyok, hogy az ilyen és ennyi logikai “bukfenc” ( tornaórán sincs ennyi) milyen hamar teszi tönkre a világot. Köszönöm!
Ami azt illeti, Miklos, engem az a feminista törekvés döbbentett meg a legjobban mostanában, hogy a nyugati hadseregekben komolyan felmerült a nők felvétele a különleges erőkhöz, illetve háború esetén női katonák éles bevetése a frontvonalban.
Ha túltesszük magunkat azon, hogy ez a hagymázas elképzelés milyen súlyos kockázatokat rejt a honvédelemre, a nemzet biztonságára nézve, és filozofikusan szemléljük a dolgot, bennem a következő kérdés merül fel: jól látom, hogy a feministák a jövő háborúiban a nőkkel akarnak férfiakat legyilkoltatni???
Kedves Hunn!
A fejlődés lényege, hogy problémákkal szembesüljünk, és azt megoldjuk. Biztos vagyok benne, hogy ez a háború, amiről beszél, valóságos, egyértelmű indíttatás, célzás, kijelentés, sőt, tettlegesség formájában. Ha a férfi lenne olyan fizikailag, és szellemileg, mint a nő, és fordítva, akkor nem csak a filmekben lenne látható tömegesen a női agresszió a férfiak ellen, hanem rég nem lennének férfiak. Sajnos a technológia nem azé, aki kitalálta, hanem azé, aki használhatja… erkölcsi és elvi kérdések firtatására itt nincs szükség, ahhoz magasabb tudatállapot kell. Mivel a technológia fejlődik, és a férfi örömmel osztja meg a nővel, sőt, adja át saját létének külső megnyilvánulásait, így egyértelmű számomra, hogy erre van lehetőség.Most, amikor a génmódosítás, nanotechnológia kapuit döngetjük. Itt eredendő hátrányokat lehet majd megszüntetni, kijavítani mindent. A nők az elnyomásra hivatkozva, ami eddig is 0 befektetéssel hatalmas hozamot hozott, elsőnek követelik majd ezeket a dolgokat. Van részem bőven rálátni, hogy a nők bár egyértelműen az egyenlőség, elfogadás, tisztelet hirdetői és megkövetelői, de sokszor ennek a be nem tartói is. Csoportokat hoznak létre, és egymáshoz sokkal inkább húznak. Egyik munkahelyemen mesélték, hogy vagy egy klubféle, csak nőknek fenntartva. Erre mikor egy férfi ment be, ráripakodtak, hogy ide férfi nem jöhet, húzzon innen. Ha egy férfi csinálna ilyet, a többi férfi is elítélné, egyszerűen ilyen nincs, nem lehet megtorlás nélkül hagyni, hogy egy férfi ártson egy nőnek. Ebből, plusz a naponta arcomba zúduló mocskolódások tömegéből ítélve, nagyon is reális a helyzetről való meglátása.
A csodálatnak valóban kifejezője lehet a gyűlölet. Így amíg van jobb, és amíg a gyűlölködő személy annál nem lehet jobb, addig el akarja azt pusztítani. Amint sikerül, már nincs jobb. És aki alapjában így működik, azt nem érdekli, hogy lehetett volna tanulni, fejlődni és elfogadni. Célorientáltság ez. De csak, tisztán célorientáltság. Lehetőleg folyamat nélkül. Az ilyennek elég, ha egy méregdrága bor palackjába olcsó, meleg, szénsavmentes sör van öntve, megissza, hogy lássák az emberek, hogy milyen gazdag. Nem a küzdelem, a verseny, a felkészülés kell az ilyeneknek, hanem az aranyérem, simán, magába, azzal, amit kifejez, a dicsőséget, kiválóságot, felsőbbrendűséget. Nem is tudja elképzelni, hogy mindezeket azért fejezi ki a díj, mert az odáig vezető út mennyire nehéz. Csak a dicsőség kell, ami a küzdelmet fejezi ki, amit ő sosem csinált, hogy elhiggye, és elhitesse, hogy ő milyen keményen küzdött.
Mint már említettem, az erkölcs nem egy alapvető dolog, hanem magas rangú, kell egy fejlettségi szint, hogy az ember el tudja dönteni, hogy mi etikus, és mi nem.
Illetve, még az itt sokat idézett Warren Farrellel kapcsolatban lenne egy kis észrevételem. Nem lehet, hogy a nő erőssége nem a gyengeség színlelése, ami számomra elég mentegetős, equalizátoros megfogalmazás egy férfijogi aktivistától, hanem az erősségük a férfiak gyöngeségre való fogékonysága? Mert ami eddig lejött a feminizmusból, nem csak a radikálisoktól, hanem az egyszerűbb nőktől is, hogy ők bizony mindenben jobbak a férfiaknál, de minden segítséget elfogadnak (megkövetelnek) ehhez. Így talán a meglátás reálisabb, nem felmentős.
Kedves Hunn!
Már nagyon régóta felkeltette az érdeklődésemet! Kimondottan hasznosnak gondolom az írásait, persze nem a kirohanásait, vérengző elképzeléseit, amikor a sérelmei gyerekes módon utat törnek a sokszor nagyon értékes gondolatain keresztül. Ne vegye sértésnek, a problémáiról is tudok, tudom, hogy Önnek sem jó így ez. Ön egy nagyon erős igazságérzettel bíró, intelligens személy, aki a saját sérelmeinek időnként nem tud parancsolni, érti, hogy hogy kéne lennie a dolgoknak. Ahogy eddig sikerült megértenem, Ön egy nagyon érzékeny lelkületű ember, egyáltalán nem rossz, csak a társadalom igazságtalanságai fojtogatják, és ezt nem tűri. Sokszor ezért nem tudja magát türtőztetni. Dühíti az emberi képmutatás és ostobaság, és nem érti, hogy miért nem látják az egyértelműt az emberek. Ez nem bonyolult, azt látni, ami van, gyakran nehezebb, mint azt látni, ami nincs.
Az Ön által felvázolt, “elnyomásnak” titulált jelenséget bemutatná nekem? Én ugyanis elnyomásnak ugyanis még csak szikráját sem láttam sehol, soha. A kérdés provokatív, kérem mellőzze a személyeskedést, szeretnék ezzel kapcsolatban egy párbeszédet indítani. Nyilván megmagyaráznám, hogy miért nem gondolom, hogy a jelenség létezik, pusztán csak a gyakorlatiasabb előadásért szeretném megtudni a véleményét. Köszönöm!
Tisztelt Miklos! A fenti, sakkal kapcsolatos kommentjeimben, a felvázolt “elnyomás” jelenségének leírásával nem volt más célom, mint a feminizmus kifigurázása… Vagyis amit írtam – rávetítve a feminista toposzokat a sakk világára – az pont ugyanolyan abszurd, mint amikor a feministák nőelnyomással vádolják a férfiakat a való világban.
A feminizmus szándékosan hazug történelemszemlélete a marxista osztályharc elméletével operál. Szinte csak annyit változtattak rajta, hogy az “elnyomó tőkésosztályt” behelyettesítették a férfiakkal, az “elnyomott munkásosztályt” pedig a nőkkel… A valóságban soha nem létezett a nők rendszerszintű elnyomására épülő, ‘nőelnyomó patriarchátus”. Ez a hazug, feminista ál-történelem mindössze hivatkozási alap a mai férfiak lelkiismeretfurdalás nélküli tönkretételéhez, amit ráadásul egyfajta “történelmi igazságtételként” próbálnak beállítani és eladni nekünk..
Ami saját magamat illet, nem először “vádolnak” érzékenységgel, és valóban: gyakran megérzek olyasmit, illetve ráérzek olyan dolgokra is, amit a körülöttem élő legtöbb ember észre sem vesz, vagy nem gondolja fontosnak…
Ami az erőszakos elképzeléseimet illeti… Nos, igazából nekem elsősorban sokkal inkább saját magammal van bajom, semmint más emberekkel… És írás közben, ahogy beleélem magamat, néha tényleg egy picit elszalad velem a ló…
De! Ezen túlmenően viszont úgy látom, hogy a feminizmust/kultúrmarxizmust képviselő emberek TÉNYLEG halálos ellenségeink! Ezek az elpusztításunkra törnek! Ezek a tönkretételünkre törnek! Ezek azt akarják, hogy ne szaporodjunk, hogy ne legyenek párkapcsolataink, ha pedig mégis összejön, akkor azok garantáltan sikertelenek legyenek! Ezek azt akarják, hogy az életünk olyan legyen, ami nem méltó emberi lényekhez, ami méltatlan felnőtt férfiakhoz! Ezek azt akarják hogy mi, fehér, keresztény, heteroszexuális férfiak, mind megdögöljünk! Mégpedig szép csendben, velük való egyetértésben, egy szó vagy egy hang tiltakozás nélkül, s lehetőleg máma még..
És emiatt ezekkel nincs értelme a demokratikus vitának, ezeket le kell győzni… Ha másként nem megy, akár erőszakkal is. Természetesen nem az erőszakos út a cél, de nem is szabad ezt a lehetőséget már induláskor, alapból elvetni…
Kedves Hunn!
Köszönöm válaszát! Egy kicsit talán félreérthető voltam, mert én példákat szerettem volna az elnyomásról, az általa említett iróniát felfogtam. Én csak arra célzok, hogy elnyomás nincs, nincs elnyomva és nem is volt soha se a sötét bőrű, se a nő, se a fehér férfi. Sajnos az elnyomás azt jelenti, hogy egy állapot nem jöhet létre, bármiféle külső vagy belső akadály esetén. A fehér férfi lehet, hogy sokat elvett a világtól (melyik nép nem harcolt, ölt, stb) de a többiekhez képest mennyit adott? Mennyi életet mentett meg? Hiába a technológia, az erkölcs, a tudás, úgy látszik, hogy ezek nem indokolják az egyének, vagy csoportok fennmaradását. Ugyanis szerintem el van nyomva az, aki olyan helyen van, ahol nem kéne lennie. Ennyi, slussz passz. Ezért írtam ironikusan azt a világ urás kommentemet.
Az ellenséges részre mindössze annyit írnék, hogy igen, látom, hogy ez a helyzet. Ha kell, mert muszáj, majd harcolok, egyedül az embernek semmi esélye. Ezért “viccelődök” sokszor azzal, hogy mennyire nem éri meg elnyomónak lenni. Hogy lehet elnyomottá válni?? Mert én is szeretnék ingyen megkapni mindent, hogy aztán elmondhassam, hogy mennyit küzdöttem. De ha belegondolok, a méltóságom ennél fontosabb.
Hunn! A saját néped véreztetne ki cseppenként, ha ezekkel kapcsolatban nyíltan szólalnál. Igazad van, de az igazsághoz nincs jogod. Még pusztán az ellentétes tartalmú kommunikáció jogától is meg vagy fosztva, kis híján a saját házadban! Remélem, hogy nem ez lesz a vége, amit írtál, és én is gondolok, de óriási szemléletváltás kell ahhoz, hogy ez ne történjen meg, eddig a csata eléggé vesztes.
Ja és ennyit a sakkról.
https://www.youtube.com/watch?v=wV62QYIOonE
Kedves Naooo!
A videó mindössze csak egy variációt mutat be, a játék maga közel sem ilyen egyszerű. A bemutatott folyamat nyilván jó, de csak ebben az esetben ilyen hatékony, azonban nem “zugzwang”-ról van szó! A fehér (
Vezért (nem királynőt!!) nem kötelező ütni a futóval, elég ütni a fehér huszárt a fekete huszárral, így a fekete futó védve van, már itt behozhatatlanul magas előnye lesz a fekete oldalnak. Amint elfogadjuk a vezéráldozatot, onnantól viszont már zugzwang, és a sakk-matt elkerülhetetlenné válik.
De engem akkor is untat a sakk.
Akkor kérem, hogy ne sakkozzon :D
https://youtu.be/b_6km68tOz8?t=505
Nagy pancser, aki ezt a trükköt beveszi… Primitív.
https://youtu.be/b_6km68tOz8?t=65
Figyelj, én évekig sakkoztam versenyszerűen, rengeteget tanulmányoztam a megnyitáselméletet, a sakk stratégiáját, stb. stb. Ilyen idehajigált szir-szar Youtube videókra nem vagyok kíváncsi, semmiféle értelmes tartalom nincs bennük.
https://youtu.be/oo6IsLU9Nh0?t=43
Nem kattintgatok kommentár nélkül hajigált linkekre, szellemi szegénységi bizonyítványt állít ki magáról, aki annyit tud, hogy linkeket hajigál.
Kommentár.
https://youtu.be/f7oepohVyLA?t=64
Pár napja néztem meg a sorozatot, és meg kell, hogy mondjam zseniális alkotás. És igaz, hogy az alapsztori a manapság divatos a nő megmutatja a férfiak világában témára hajaz, de valójában messze nem az, és öröm látni hogy ennyire egyensúlyban, a helyükön vannak a nemi szerepek a filmben, a két nem erényeivel, hibáival együtt. Én mondjuk azért is örülök ennek a sorozatnak, mert a lányom érdeklődését felkeltette a sakk iránt, és végre egymással játszhatunk (néhai apámmal sakkoztam régen, nekem sokat jelentett ez egykor).
Kedves csakafoci!
A “nemi szerepek” fogalma mindössze újkeletű kreálmány, nincsenek férfi és női szerepek ilyen értelemben, mindössze férfi és női karakter, és a hozzájuk alakult tevékenységek és viselkedések összessége. Az alapján lesz valaki férfi, vagy nő, hogy ezen (pár évtizede már nem) tulajdonságok olyan mértékű mennyiségével rendelkezik, ami miatt ez a kifejezés az adott sémára ráilleszthető. Egy szék, vagy egy fotel nehezen összekeverhető, mert bár mindkettő az ülést szolgálja (bár egy kaktuszt is lehet ülésnek használni, semmi sem tiltja) de a két rendszernek a tulajdonságai eltérnek egymástól, így lehet őket kategorizálni.
Energiahatékonyság szempontjából sem lehet szerepnek nevezni az alapvető tulajdonságok meglétét. Ha én nem vagyok jó humorérzékkel megáldva, lehetek még vicces, mutathatom a környezetemnek, hogy nekem jó a humorérzékem, és el is hihetik rólam, kategorizálhatnak úgy. Azonban így ez csak egy szerep, mert nekem ahhoz, hogy így létezhessek a köztudatban, rengeteg viccet kell olvasnom, és azokat megjegyeznem, majd a jó pillanatban, kellő szituációban elő kell adnom, úgy, hogy előzetes felmérés alapján biztos vagyok benne, hogy senki sem ismeri az adott viccet. Így eredetiségtartalma látszólag a spontaneitást mutatja.
Így hát egy szűk körben, óriási energiaráfordítással, és egyéb, lehetetlen előmunkálatokkal el tudom hitetni a környezetemmel, hogy van humorérzékem. Míg a valóban jó humorérzékű embernek ilyen gondjai nincsenek, mindig képes eredetit alkotni, kiváltva a kellő hatást, ami alapján az ő kategóriája adott lesz. Nulla energiabefektetéssel. Továbbá, szerepe a színészeknek van, azok sem a valóságot fedik, az előbb bemutatott módszer alapján történik mindössze a szerep kialakítása.
Nemi szerepekről csak és kizárólag akkor beszélhetünk, ha a férfi nőként, a nő férfiként, a kaktusz pedig székként próbál viselkedni. Nem fenntartható, a folyamat deficites lesz, és ahonnan elvonunk energiát, ráadásul egyre többet, ott erős eróziós folyamatok mennek végbe. Az alkalmatlan vezető mindegy, hogy mennyire okosnak vagy okosabbnak hiszi magát (a médiából egyértelműen kiderül, hogy ennek mértékegysége van, “sokkalsokkalsokkal”), tevékenysége káros, energiát vesz el, és a rendszer összeomlását eredményezheti.
Üdv az oldalon.
“Vaslogika” témakörben kénytelen vagyok megjegyezni, hogy ugyanabba a posztmodern dilemmába kerültél, mint ma egyre több, főleg fiatalabb férfi:
Egyfelől felismeritek, hogy bizonyos területeken (ezt régebb férfi szerepkörnek hívták) a nők képtelenek a hímneműek szintjén teljesíteni, másfelől meg épp ezt várnátok el tőlük. Miért is?
Észre kéne venni, hogy ez az életidegen elvárás a feminista (unisex, majd girlpower) ideológia forszírozott kreálmánya, semmi köze nincs a valósághoz, legfőképpen meg a harmonikus párkapcsolathoz.
A nő nem versenytárs, ellenfél, hanem komplementer kollaboráns.
Üdvözlök Mindenkit!
Régóta olvasója vagyok az oldalnak, és öröm látni, hogy sokan érzékelik a valóság túlkapásait, egyenlőtlen súlyozását, elfogultság alapú, irracionális döntéseit és hozzáállását. Az elkövetkezőkben mindenképpen fogok hozzászólásokat küldeni, amilyen gyakran csak tehetem. Annyit még, így a bemutatkozás részéhez, hogy rengeteg olyan kommentet olvastam, ami nagyban tükrözi az én látásmódomat is, de vannak, amik szerintem csak a felszínt kapargatják, illetve soknál jó az eszmefuttatás, csak a következtetés nem feltétlenül tűnik számomra elfogadhatónak. Igyekszek megfelelni az itt elvárt szabályoknak, szívesen tanulok, és fogadok el kritikát.
Köszönöm!
Üdvözlettel, Miklos
Heló Miklos!
Hasonlóan vagyok én is, szinte a kezdetektől olvasom a cikkeket, de csak nemrég vettem erőt magamon a hozzászólogatáshoz (sajnos, vagy szerencsére, döntse el mindenki maga). Ahogy ilyen rövid idő alatt nekem lejött, itt sok értelmes és jóravaló gyerek van! Szeretek velük eszmét cserélni! Úgy érzem, hogy az olvasással itt eltöltött időtől több tudtam lenni, ezt pedig nem sok weboldal tudja elmondani magáról. :-]
Bízom benne, hogy még találkozunk a további cikkek alatt! Jó olvasgatást és elmélkedést!
Üdv:
Bogomolov
Kedves Bogomolov!
Nagyon köszönöm a szívélyes fogadtatást, biztos vagyok benne, hogy lesznek eszmecseréink! Ott voltam (láttam) a bemutatkozószövegét, hogy megkapta az Einstein jelzőt egy talán globális felmelegedésről szóló, egyértelműen ironikus, és számomra nagyon vicces hozzászólásáért. Örülök, hogy vannak ilyen higgadt lelkületű emberek is, az oldalon! A hozzászólásai tetszenek, sok mindent hasonlóan látunk, nem hiszem, hogy bármi gond lenne majd kettőnk között! Köszönöm a jókívánságokat, és viszont kívánom Önnek is!
Üdvözlettel, Miklos
Arra én is emlékszem. Egy pillanatra el is gondolkodtam, hogy akarok-e még hozzászólogatni a témákhoz ezek után…De végülis látjuk, hogy ha globálisan oly mértékben nem is, Nyugaton erős a “felmelegedés”. Ezt nem hagyhatom szó nélkül! :-]
Örülök, hogy úgy döntött, hogy marad. A személyisége és hozzáállása példamutató, kár, hogy manapság már ritka az ilyen!
Nagyon köszönöm!
Bocs az offért, de úgy éreztem, muszáj megosztanom LOL!!!
Red Pill szemmel olvasva kiváló szórakozás:
https://marieclaire.hu/lelek/2020/11/27/40-eves-gyermektelen-no-vallomasa/
kedvenc idézetem:
“Ha lett volna egy olyan férfi, akivel el tudtam volna képzelni a gyerekvállalást, akkor nagy valószínűséggel már anya lennék. De nem találtam meg ezt a személyt, egy nem megfelelőnek pedig nem akartam szülni. Valójában csak annyit döntöttem el, hogy nem akarok rossz férfinak szülni – a gyermektelenség nem az én döntésem volt.”
Az idézet utolsó tagmondata a cikkben külön ki volt emelve!!! LOL LOL LOL
Még egy off, ezúttal ellenkező előjellel. Úgy éreztem, ezt is muszáj megosztanom, mert Red Pill szemmel olvasva többek között rávilágít a feminzmus okozta egyik legfélelmetesebb problémára. Rámutat, hogy a feminista ideológia mivel teszi tönkre a párkapcsolatokat.
https://wmno.hu/cikkek/parkapcsolat/meg-akarok-felelni-a-paromnak-mert-szeretem-miert-olyan-nagy-baj-ez?
A puszta tény, hogy egy nő úgy érzi, meg kell ezt magyaráznia, hogy védekezően kell fogalmaznia… a feministák megteremtették a földi poklot.
Az ilyen gondolkodású nők, mint aki ezt a cikket írta, nos, ők azok a nők, akikkel mi férfiak úgy vagyunk, hogy mi is mindent megteszünk azért, hogy ő boldog legyen, hogy nőnek érezze magát mellettünk. Akiket a gyerekünk anyjának választanánk. Akik mellett le tudnánk élni egy életet.
Egy biztos. Nem akarok feminista nővel feminista alapokra épülő párkapcsolatot. Akkor sem, ha ez azzal jár, hogy végül egyedül maradok. Mert nem kell. Mert nincs igényem rá. Mert egy feminista nő szart sem ér.
Na igen, nem tudjuk mennyi idős lehet a cikkíró, de nagyon jól körülírta a főproblémát az ilyen feminista és “erős” nőkkel kapcsolatban. Nekem alapvetően nincsen bajom az ilyen erős nőkkel (nyilván kerülni kell őket aztán kész), csak ezt a jó feminista szokásukat akkor tartsák meg 40+ vagy 50+-osan is majd.
Én kis fiatalkának tippelem, aki örül, hogy tetszik a párjának.
Csak mert ugye a feminista propaganda legfőbb érvelése hogy férfi az van mindig “annyi mint égen a csillag” az pont a fiatalabb korosztályt eteti be. Nekik tényleg így tűnhet a helyzet hogy ez így van. Amit a propaganda szándékosan kihagy, hogy ez csak egy bizonyos korig igaz. Ha ez embere tényleg megbecsüli ezt a fajta törődést, akkor úgyis vele marad akkor is ha már az a fiatalság már alábbhagyott. A feminizmus pont olyan hazugságokra épül mint a kommunizmus, ezért is hasonló a kettő. Persze a természet teszi a dolgát, eddig semmilyen izmus se érdekelte, ahogy azt is leszarja ha egy állatfaj kihal, legyen ez mondjuk a fehér ember, vagy akár az egész emberiség. A természet mindig kiegyenlítődésre törekszik.
Olyan is van, hogy a házasságban élő, főleg gyermekes, nőt leszidja a feminista, hogy “te is csak kiszolgálod a patriarchális rendszert”.
Akárhogy nézzük, a feministák nagyon durván az ellenségeink. Egyénileg, de társadalmi szinten is.
Hát, inkább néz ki 45 nek mint 40-nek:
Hiányzik a link. Viszont ha így van akkor csak a szokásos..
” Valójában csak annyit döntöttem el, hogy nem akarok rossz férfinak szülni – a gyermektelenség nem az én döntésem volt.”
LOL -irod. De mire gondolsz? Szerinted itt kamuzik a nő? Tudom, az mindig benne van a pakliban. :)
Az én értelmezésem: szerintem nagyon is létezik ez a dolog, és tényleg igy gondolja, hogy nem talált jó férfit. Mert mi történik, emlékeztetőül: a nőknek a férfiak kevés, 5-10 % -a a jópasi. Ezeket azért fiatalon igyekeznek lefoglalni maguknak. Átlag nő ugye elvan, karrier, f***körhinta – közben a jópasik elfogynak.
Utána mizu: annyira erős a gyerek iránti vágy, hogy leáll a kevésbé jóval is; vagy úgy jár, mint a cikkbeli 40-éves nő.
Mégegyszer szerintem, ez teljesen valid. A konzervativ élet modell szét-b***arintása hozta ezt, hogy ti. nem ciki már a nőnek gyermektelennek lenni. A nőknek nagyon fontos, hogy mit gondolnak róluk, hogy mennyire illenek a közösségbe.
Ami nekem itt LOL, és lehet te is erre gondoltál, hogy “nem az én döntésem volt”: szóval, független erős intelligens stb stb nő, de bakker bármi rossz történik vele, az nem az ő hibája, hanem a férfi(ak) hibája! :P Nem jött a jó herceg pasi fehér lovon.
Végül, jó a cikk, irja, hogy ó, nem gond, igy is boldog vagyok, izé hozé, közben: “Terapeutához kezdtem járni, aki végül segített felismerni, hogy az életem gyerek nélkül sem értéktelen.” Oké…
Igen, caudio, természetesen azon röhögtem, hogy a gyermektelenség az ő döntése volt, amit úgy akar eladni, mint a férfiak hibáját… A mai világban egy átlagos nő hazudik, ha azt mondja, hogy 20 és 30 éves kora között csupa rusnya hajléktalan tett neki ajánlatot…
A “rossz férfi” pontosan azt jelenti, hogy a vágyott/elképzelt fickó “nem volt hajlandó megállni neki”, nagy valószínűséggel azért is, mert túlértékelte a saját szintjét és ehhez meg “kevés volt a fóka”.
Ugyanakkor arra is rámutat, hogy hiába hülyítik itt is magukat, meg egymást az ácsingózó kanok, hogy “juszt sem fognak elköteleződni”, és úgymond az ilyen “indíttatású “SZRTÁJK”-juk miatt nem születik több gyerek, a valóság az, hogy NEKIK NEM HAJLANDÓAK SZÜLNI azok a nők, akik átnéznek rajtuk mint az üvegen és igazán lényegtelen, hogy milyen okból nem hajlandóak erre a nők, mert ŐK A SZŰK KERESZTMETSZET ebben a történetben nem a férfiak.
Nem kellett azt szétbaszni, ahogy lehetősége nyílik a nőnek (nem azt ) választani, és igazán bármit megtehet büntetlenül, hülye lenne, ha szopatná magát és önkéntesen “beállna a sorba”, főleg úgy, hogy “mint halnak a bicikli” van érvényben a gyakorlatban……
Életem egy szakaszában nagyon sokat sakkoztam, versenyszerűen is. Van bőven tapasztalatom. Hébe-hóba lányokkal is játszottam. Csak megerősíteni tudom Bobby Fischer (amúgy minden idők legjobb sakkozója) véleményét, hogy a lányok agya másként van huzalozva. Soha még egy nő sem közelítette meg a legjobb férfi sakkozók szintjét, Polgár Judit a maga 11. helyezésével éppenhogy, rajta kívül senki. Nem tudom, mi az oka, valószínűleg a nők gyengébben fejlett absztrakciós készsége. A sakk erősen absztrakt gondolkodást igényel. Nem véletlen, hogy a jó sakkozók általában – nem kizárólag, de többnyire – jó matematikusok is, ugyanakkor a kiemelkedő matematikusok között is nagyon kevés nőt találunk.
Kicsit Off, de Klaudia kezdi kapizsgálni a felszínt:
https://szemlelek.net/2020/11/30/toredezik_a_noket_sujto_uvegplafon?ajanlo=1
Bár ha jól értem ő még mindig nagyon örülne még több szingli orvos- meg ügyvédnőnek, úgy is olyan kevés van (Dunát lehetne rekeszteni velük).