A Rádió 1 reggeli stábja, Sebestyén Balázsék egy podcastműsort készítettek a hónap elején arról, hogy egy önkéntes közreműködésével kipróbáltak egy vibrátort, amelyről úgy hírlik, hogy “az orgazmusszerzés Ferrarija”. – A műsort felvették, aztán önként cenzúrázták az egész anyagot.
Fotó Sebestyén Balázsról egy korábbi műsor felvétele közben
Sebestyén Balázs az Index-nek nyilatkozva beszélt arról, hogy miért nem adták közre az elkészült podcastműsort:
Felveszel egy ilyen anyagot, majd elkezdesz azon gondolkodni, hogy az egyébként rettenetesen érdekesen alakuló, túltolt, álérzékeny, baromi píszí, mindenki jogaiért megszólaló kisebbség vajon milyen dühös csordaként fogja rád vetni magát, és fog teljesen jogtalanul meghurcolni, úgy, hogy abszolút nincs igazuk.
– mondta a műsorvezető, azt magyarázva, hogy véleménye szerint miért volt egy racionális döntés az öncenzúra.
Arról írnának, hogy a nőket szexuális tárgyként állítottuk be, és kihasználtunk egy ártatlan nőt, akin nevettünk, öncélú szórakoztatásra. Rengetegen meg sem hallgatnák az anyagot. Ezek az emberek magukból csinálnak áldozatot.
Végül még lemondóan hozzátettte:
A PÍSZÍSKEDÉS MEGÖLI AZ ŐSZINTE HUMORT. HA VALAMIÉRT ABBA FOGOM HAGYNI A RÁDIÓZÁST, AKKOR EZ LESZ AZ.
Forrás: Az Index interjúja – Hírek – Hírlapszemle
Valóban nehéz úgy humorosan beszélni, hogy állandóan rettegsz attól, hogy melyik idióta sértődik már meg megint (kövér nők, stb.). Mindegyik adón megfigyelhető: a reggeli idősáv után (Harsányi Levente – Petőfi, Bochkor – Retro, Sebestyén Balázs – Rádió 1) fájdalmasan jellegtelen, fájdalmasan PC, állandóan jópofa, gyakorlatilag stréber emberek jönnek. Még a hangjuk is egyforma. Egyszer az egyiket helyettesítette a másik és a betelefonáló hallgató az éppen betegeskedő faszi nevét mondta, mert azt hitte az beszél…….. És most ne értékelemzést rójon fel nekem senki, hogy ki mit jelenít meg, mivel viccel, mit vesz komolyan. Ez ott a hallgatottságról szól és nagyon nehéz ma már ebben a jellegtelenséget, állandó cukiskodást elváró közegben humorosan megnyilvánulni.
Nem a kedvencem ez a Balage, de amit most állított, abban történetesen tökéletesen igaza van! Véleményem szerint azonban, ha nem húzunk meg egy határt neki, akkor a píszí érzékenységi ingerküszöb idővel még feljebb fog kúszni, majd még feljebb és még feljebb…
Egyszerűen nem tudom elviselni a Sebestyén Balázs fémjelezte, buta, primitív, okoskodó műsorvezetést. Elég nehéz előle menekülni mert rádiót szeretek hallgatni háttérként, de ő vagy a másik “sztár” Bocskor valahogy mindig előkerül.
Most viszont őszintén meglepődtem. Tényleg érzékeli a valóságot ez a celeb is? Az meg hogy nyilatkozik is erről, már-már tiszteletet kelt.
A helyzet az, hogy alapvetöen a Balázs és pl a Bochkor is egy beképzelt bunkó. ( élöben is volt szerencsém tapasztalni, Bochkor kiemelkedöen az ) . Balázs amióta gyerekei vannak sokat finomult , de van egy alapstílusa, ami azért tud bicskanyitogató lenni, olykor azért vannak jó poénjai, nekem billegö színvonallal. Én a Gundel féle humort szeretem , ami ha kritikus is sokszor, de valahogy sohasem bántó …
Nyilván, egy ilyen orgazmusteszt rádiómüsorban leadásáról azért nem kéne lemondani , mert vannak prüd idióták, akik még az önkéntes nevében is képesek lennének megmondani, hogy ö mit érezzen ( pl kihasználtságot) , maximum, hogy mikor adják le, mert mondjuk egy óvodás-kisiskolásnak nem kéne feltétlenül hallania ezt a müsort.
Nekem Bochkoréknál ez tette be a kaput ( ezt egyszer régebben már írtam ), emiatt abban a pillanatban kapcsolok el bármiröl ha meghallom, meglátom a fejét : ( no meg mint írtam, élöben is egy arrogáns, beképzelt barom):
Jópár éve az egyik reggeli müsorban arról szólt a poénkodás , hogy reggelente, hajnalonta milyen vicces jeleneteknek lehet az ember tanúja az utcán és Bochkor röhögögörcsök között mesélte , hogy minap azt látta, hogy apuka ( vagy nagypapa, erre nem emlékszem pontosan) , kerékpárral vitte oviba a kisfiút , elötte betért a kocsmába , onnan kijöve ( kisfiú a gyerekülésen hátul) , ahogy lendítette a lábát , lerúgta a gyereket az ülésröl és ez milyen vicces volt.
Én eleve nem igazán tudok nevetni, az ilyen elesik , ráesik stb dolgokon, pláne , ha gyerekkel történik. Azt meg csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy Bochkor úr biztosan odaugrott , segített, meggyözödött arról, hogy nem történt -e baj és persze tuti felajánlotta , hogy elviszi oviba-suliba a kisfiút, hogy ne a részeg szülö-nagyszülö veszélyeztesse a további úton a gyerek testi épségét…
Én élénken emlékezek arra, hogy Bochkor és a vele tökéletesen egy szinten álló Boros Lajos 2004-ben szartig gyalázták a nemzeti oldalt, és olyan vehemenciával és fröcsögve kampányoltak a nevezetes december ötödikei népszavazás előtt a határon túli magyarok ellen, hogy arra keresetlen szavakat se lehet keresni.
Ez kb. mindent elmond erről az alakról.
Hát, ahogy “disznókőért” sem ejtettem könnyeket, úgy balázskáért sem fogok.
Eleve ettől a reggeli humortalan marháskodó rádiós formátumtól, hányok…
És az a durva még nem beszéltem olyan emberrel, aki nem..
Ezeknek a “műsoroknak” szerintem nincs értelmük, nincs semmi mondanivalójuk. Véleményem szerint szórakoztatni alpáriak, érdeklődést kiváltani hitványak, újat mondani meg ostobák. Elhiszem, hogy emiatt a kijelentésem miatt most lesz, aki egy proli sznobnak tart majd, de véleményem szerint ezeknek az adásoknak nincs semmi, de semmi hasznuk, a legtöbben egyébként is csak kényszerből hallgatják 2 zene között, amiért odakapcsoltak. Sokaktól hallom, hogy itt, meg ott jó zenék vannak, azért hallgatják. Kevés ember mondja, hogy ezért a műmályerségért hallgatna X, vagy Y adót… :-]
Nem tartalak, ugyanis megint 100%ban egyetértünk. Szóval, akkor már 2 en vagyunk sznobok. Tóth úrral már 3an. :)
Három a magyar igazság, úgyhogy már most jók vagyunk! :-]
Többen leírták az itt megszólalók közül, hogy akár Sebestyén Balázs, akár bármelyik, a kereskedelmi rádiókban megszólaló, alapvetően nem éppen nemzeti beállítottságú “műsorvezetők” meglehetősen csekély műveltségű, kulturális szintű, tulajdonképpen …ripacsok, és mint ilyenek, egyék csak meg, amit főztek.
Ez is egy álláspont, én viszont más oldalról világítanám meg.
Sebestyén Balázst – erre rajta és rajtam kívül valószínűleg roppant kevesen emlékeznek – 2013-ban az úgynevezett “meleglobbi”, vagy hívjuk, ahogy akarjuk, gyakorlatilag megerőszakolta, porig alázta, vele szemben bűncselekményt követtel el.
Tetszenek emlékezni? Nem? Akkor segítek.
2013-ban az egyik akkori műsorában Balázs barátunk azzal a témával foglalkozott, amellyel egyébként ezen a portálon is már többször foglalkoztak: azzal, hogy bevett hagyománynak számít, hogy bizonyos szórakozóhelyeken (mármint, a boldog békeidőkben, mikor még nem volt koronavírus-tömeghiszti és rettegőroller) a férfiaktól és fiúktól szednek belépődíjjat, míg ugyanott a hölgyektől és nőktől nem (az alkalmazott szóhasználat, hogy “hölgyek és nők”, nem elírás és nem véletlen, ahogy a “férfiak és fiúk” se). Hogy miért, nem kell magyarázni, hiszen egy zenés-táncos szórakozóhely vonzerejét nyilván az ott található csajok jelenléte és minősége első sorban és főleg biztosítja, és ezért a nők ingyen belépése végeredményben logikus lépés. Nos, hogy ez színtiszta nemi diszkrimináció? Nyilvánvaló. Érdekes, hogy a máskor oly hangos feminista szervezetek ez ellen valahogy furamód nem kürtölnek, pedig, ha van valami, ami tényleg nyíltan a nők tárgyiasítása, minthogy gyakorlatilag berendezési tárgynak, tartozéknak, szórakoztatóelektronikai segédeszköznek tekintik őket, akkor ez az. Ez ügyben fordult az Egyenló Bánásmód Hatóság nevű progresszív semmirekellő sóhivatalhoz bizonyos Teczán Szilárd nevű személy, aki ezt – nem logikátlanul – megpanaszolta. Sebestyén Balázs, a maga nem túl sok eszével, nem túl magas mentális nívójával és éppen túlfejlett szociológiai ismereteivel röhögve megkritizálta (kb. csak ő röhögött, meg a hozzá hasonlók), és fenomenálisan viccesnek találta azt, hogy akkó’ ez a Teczán nevű fickó biztosan b.zi.
Ha minden igaz, nevezett Teczán úr, a kifigurázott, nem vette fel túlságosan komolyan a reggeli kereskedelmi rádióműsor gagyi röhörészését, kb. úgy kezelte, ahogy Balázskát kezelni kell (azaz lefosta), nem úgy a szentséges és érinthetetlen liberális médiakotyvalék, amely e harsány és rettenetes “buzizás” után azonnal megindult, hogy Sebestyén Balázst virtuálisan máglyára hurcolja. Tudjuk, hogy a forradalmak hajlamosak felfalni saját gyermekeiket, lám, nincs az a hiperliberális és turbóhaladó J.K. Rowling, amely kereszténykifigurázáson és antirasszista tanmesén keresztül homokos Dumbledore-ig mindent megtett a liberális világrendetlenségnek, de azt “merészelte” mondani, hogy menstruálni csak a nők menstruálnak (borzalom!), és gyakorlatilag kukoricára térdepeltették. Tehát azonnal közölték főnökein keresztül Sebestyén Balázzsal, hogy neki ezzel most vége van. Balázs sírt-rítt, könyörgött, a “meleglobbi” szentséges felkentjeinek bocsánatáért térden állva esedezett, hogy na hagyják nyomorultul éhenveszni, mikor nyakán a lakáshitel kacsalábon forgó ötszobására, így végül megelégedtek azzal, hogy nyilvánosan “bocsánatot kér”. Mármint, amolyan progresszív módra, azaz a bocsánatkérés egyenlő a nyilvános megalázással. Balázska és hasonló képességű haverja, Vadon Jani nyilvánosan kellett, hogy csókolózzanak egymással, hogy ezzel fejezzék ki, semmi bajuk a “melegekkel”, sőt, hogy imádják őket, sőt, ők sem zárkóznak el egy kis egynemű nyalifalitól A két pasas ezt szemmel láthatóan olyan látványos fesztelenséggel végrehajtotta, ahogy pl. a mókus szaladgál az erdőtűzben, , de természetesen megtette, hiszen van az a pénz, sokat lehet bukni: vagy meg kell tenni, vagy el kell takarodni a médiából, oda a luxusaranyélet, lehet menni dolgozni.
Nos, jobb helyen azért ez finoman szólva is kimeríti a szexuális kényszerítés és a személyi szabadság korlátozása büntetőjogi tényállását, mindezt nagy nyilvánosság előtt, becsületsértő módon. De természetesen “erről szó sincs”, hiszen “önként” tették. Elvégre Pelikán József gátőr is önként, minden presszió nélkül vállalta a tanúskodást a Dániel-banda büntetőügyében. Nyilvánvalóan a toleranciabajnokokat kéjes örömmel töltötte el, hogy a két szerencsétlen hurkagyerek egymást nyálazza, láthatóan hányingerrel küszködve. Gondolom, ha egy ortodox zsidóba vagy egy muszlimba “némi rábeszéléssel” disznóhúst tömnének, legalább ennyire röhögcsélnének rajta….ja, nem.
Bizonyára ez az esemény azért nem egyenérékű azokkal a zárkabeli estékkel, amikor valaki bemegy, mint Rómeó, és kijön, mint Júlia, de nagyon hasonló. Szerintem.
Ismét hangsúlyozom: nyilvánvalóan nem azért csinálták, és Balázs sem azért csinálta, mert itt bármiféle bocsánatkérésről (egyébként miért is?) lenne szó, hanem, mert élvezték, hogy még csak bele se kell rúgni, hanem parancsra megrúgdossa önmagát.
Balázs erről a nyolc évvel előtti megaláztatásáról, arról, hogy valószínűleg hetekig, hónapokig hányt, mikor a tükörbe nézett (Vadon nemkülönben) nyilván nem fog beszélni. Abban bízott, hogy minden csoda három napig tart, az átlagember esze meg három hétre képes visszaemlékezni. Legalább annyira örül annak, hogy én ezt visszaidéztem (ha elolvassa, vagy valaki felolvassa neki…) mint nyúl a bográcsnak.
Én sajnálom ezt az embert, nemcsak azért, mert megerőszakolták és megalázták, és senki megalázását nem tudom elfogadni, hanem azért, mert 2013-ban ő fényesen bebizonyította, hogy ő egy szerencsétlen rab. Foglya saját helyzetének, hiteleinek, életszínvonalának, nem képes feladni egzisztenciáját, ezért fogcsikorgatva tűrnie kell, hogy alpári módon megalázzák, mert úgy érzi, vesztenivalója van. Idéztem a múltkor is Wass Albertet: az ember SOHA ne alázza meg magát, mert úgyse ér el vele SEMMIT. Ne könyörögjön kegyelemért azoktól, akiktől úgysem kaphat. Az emberi méltóság és a becsület védelmében az élet egyszerűen – nem ár. Ő másképp gondolta: lement csúszómászóba. Nyilván, ki hová van beárazva.
Nem tudom, hogy nyolc év alatt bölcsebb lett-e, vagy csak már nem szorítja annyira az egzisztenciális szükség, megtanulta-e a leckét a saját kárán, de példája mindenki szeme előtt lebegjen, és mindenki nagyon és egy örök életre jegyezze meg: gonoszok, abberráltak, elmebetegek, terroristák, bűnözők és egyéb beteg lelkű gazemberek irgalmára spendírozni …..nemcsak szánalmas, de teljességgel felesleges is!
A szórakozóhelyeken a “férfinak belépő van/nő ingyen jöhet” elv támadása a nem túl cizellált gondolkodású csávókban alapból buzizást vált ki. Hiszen aki nem tudja kifizetni a saját belépőjét + egy luvnya fogyasztását a szórakozóhelyen, az nyilvánvalóan csak egy lúzer lehet. Elvi okok nem léteznek, aki fizetni tud, az a menő, az baszhat. Aki nem tud fizetni, az nem baszhat. Vagy inkább nem is akar baszni, tehát buzi. Ennyike. Emlékszem még a Schobert tornaoktató Norbi is beleállt a témába. A buzizás egyébként alapvetően a “te nálam jóval gyengébb faszi vagy” megjelenítése inkább. Nem utálja Sebestyén a buzikat – lehet pl. akár a főnöke is az – de ennek semmi köze az általa lenézett férfiak lebuzizásához. Sebestyén Balázs lehet akár engem is lebuzizna, de ennek semmi köze nem lenne a homofóbiához: ez az én lenézésemről szólna csak és kizárólag. Megtévedt a buzilobbi Sebestyén viselkedésének analizálásakor.
Ezen a sztorin nagyon ledöbbentem, György Károly Tóth…
Először el sem akartam hinni, pedig tudtam, hogy igaz, különben nem mondanád…
Az inkriminált csók:
https://24.hu/elet-stilus/2020/05/17/sebestyen-balazs-vadon-jani-csok-szuletesnap/
Számomra innentől ez az illető nem férfi és nem ember…
Az én szememben ennek az illetőnek a jelenlegi esete a polkorrektséggel pedig a “forradalom felfalja a saját gyermekeit” tipikus esete alá tartozik.
Amúgy meg ez a Balázs, meg a Boros, meg a Bochkor, meg a társaik, ezek a rádiósok meg tévések, ezek mind-mind a tipikus nyegle, trágár, beképzelt pesti zsidógyerek kategóriájába tartoznak… Ez a pesti aszfalt-stílus a zsidó bevándorlással kezdődött, és az 1910-es évekre lett általános Pesten, a régiek visszaemlékezései szerint, a médiában a zsidó laptulajdonosokkal és zsidó újságírókkal jelent meg az ántivilágban… Nem magyar stílus……
Nem véletlenül az ilyenek hangját juttatják el a tömegekhez. A magyarországi média már évtizedek óta a magyar nép kultúrájának, szellemi színvonalának, nyelvhasználatának, beszédének és viselkedésének a rontására, pusztítására, célirányosan válogatja ki az arra alkalmas emberkéket…
Az viszont meglepett és megdöbbentett, hogy ezt az illetőt kényszerítették erre a bizonyos csókra… Létezhet az, hogy Magyarországon bármiféle buzi-lobbi hatalmi tényező lenne???
Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy 1945 után ez a nyegle leköplek-kiröhöglek stílus pedig hatalomra is került….
Hogy kényszerítették-e? Nem fog beszélni róla. Ha nem kényszerítették, még nagyobb szégyen, de az elkövetés körülményei alapján egyértelműen kényszerítették.
Hajaj! A hatalomban bőven túl is reprezentálták magukat! Rákosival és az ÁVH vezér péter gáborral az élen. Bosszúszomjas férgek voltak… Utóbbi tetű ’93-ban békében és nyugalomban dobta el a kanalat! A művészvilág, a régi MTV-s gárda stb. 80-90%… ne is soroljam. Tudták azok, hogy hol lehet könnyű “munkával” is érvényesülni. Tudják ma is…
Van, aki az alkotásnak és a szépségnek örül, a harmóniának és a teremtett világ szépségének, és van olyan ember is, aki bosszúállásnak. Utóbbiak többnyire csak ürügyet, nem okot keresnek hozzá.
Ez így van. Egy magyarnak pár hét után fájóan elkezd hiányozni pl. Amerikában az itthoni humor és egyenes kommunikáció, a túltolt politikai korrektség egy idő után megöli az emberi lelket.
A Voga Jani bejelentkezéseit utólag hallgatom meg rendszerint. Hétfő-szerda-péntek. Bírom, ahogyan ekézi a celebeket. A többiek nem érdekelnek…
Nem szorosan a témához vág, de láttátok a coca Cola új zseniális ötletét?
https://888.hu/feher-ferfi/arra-kepzi-a-coca-cola-a-dolgozoit-hogy-kevesbe-legyenek-feherek-4300483/?utm_source=facebook&utm_medium=social&utm_campaign=888&fbclid=IwAR0MDN66I_Dmybfey7XM94QAnRf1_mM_2WRV3EJDZYjoNShtKY6ji04kA1Q
Nincs tévém, az alja 888-ot meg nem olvasom. Orbánistagyurcsányista propgandán már fel sem húzom magam, csak iszonyatosan untat…
De mivel linkelted megnézem.
Semmi meglepő az a csoda, hogy csak simán fehérek. Nem fehér, keresztény, férfiak a célpontok…
Nekem van TV-ém, géppel összekötve persze, ki a faszomat érdekelnek a TV műsorok? Vagy továbbmenve, ki a faszom vesz ma még kólát? Oké, vízkőoldónak jó esetleg, de arra vannak már jobb megoldások is.
Szeretem az ilyen kommenteket, nekem nincs tévém nem iszok kólát a fa..omat érdekli.
Majd fog érdekelni, ha esetleg elkezdik előbb a únijóban másolni, aztán majd valahogy ide folyik sz..r (mindíg lefele). A kedves céged küld majd egy ilyet, hogy legyél mondjuk kevésbé férfi, itt írd alá…
Tudom-tudom a f..szom dolgozik multinál…
Akkor te melyiktől vagy férfi, a TV-től vagy a kólától? Mint írtam TV-m nekem is van, de csatornánkra, szappanoperákra szégyenteljes módon nem fizetek elő. A kóla árán meg inkább sört veszek, és multinál dolgozom. Így már gondolom akkor egyenesen egy buzi lettem.
Nem erről beszéltem, hanem arról hogy kicsi fasságokkal kezdődik mindíg az aktuális paradigmaváltás.
Nem lettél, de ha szó nélkül hagyod akkor azt akarnak belőled majd csinálni.
Ma is tanultam valamit, buzinak lenni parancsszóra megy :D
Balage és a haverja is tudott parancsra egy alkalomra “felmelegedni”, hát másnak miért ne sikerülhetne, ha egyszer muszáj lesz… :-D
Elkapnak se..be raknak, lefilmezik, majd kirakják hogy buzievagy, még csak parancs sem kell.
De mindegy nem kell foglakozni hogy mi megy körülötted, jóvanazúgy.
Igen sokkal jobb a felejd homokba-dugni és nézni hogy még csak a másiknak szar.
Tudsz ilyen esetről? Vagy csak fantáziálsz?
Felismered az analógiát, a kólás eset ne legyél annyira fehér üzenetében? Ha nem, akkor igazad van.
A kettő tényleg ugyan az.
“Az analógia esetében nem az a fontos, hogy mennyire széleskörű, menynyire nyilvánvaló a hasonlóság. Elég, ha a hasonlóság csak egy vagy néhány szempontból áll fenn. Az a fontos, hogy az a tulajdonság, amelynek a szempontjából a hasonlóság fennáll, olyan legyen, hogy az megalapozza a hasonlóságot a másik tulajdonság szempontjából.”
Igazat adok neked.
Köszönöm, megtisztelsz!
Megerőszakoltatják az embert és ezáltal buzivá válasz kiváló taktika ja várj ez nem így működik.
Huhh, remélem erre írtok egy válaszcikket: https://femina.hu/kapcsolat/mero-vera-interju/
Már a címen hangosan felröhögtem. Öntudatra ébredtünk, csak még nem tudunk róla :D :D Vajon ha a Skynet így ébredt volna öntudatra a terminátorban akkor mit csinált volna? Macskamenhelyet nyit?
Megszólítva érzem magam a cikk által, mert aszondja, idézem: “Nagyon fontos, hogy a magára adó értelmiségi férfi egyre inkább érzi, hogy ezekben a témákban valamennyire neki is otthon kell lennie.”
Ez én vagyok, egyértelműen.
Diplomás, idegen nyelvet beszélő, a modern multikulturális és globális világban is otthonosan mozgó, a kultúrmarxizmust és a feminizmust kívül-belül ismerő, értelmiségi férfiként a válaszom az, hogy a kurva anyátokat hülye feminista picsák.
(A cikket nem voltam hajlandó végigolvasni, már rég rájöttem, hogy csak befeszülök és agresszív leszek ha sokáig odafigyelek amikor feminista nők faszságokat ugatnak.)
Éljen a patriarchális reakció!
Érdekes mindig azzal jönnek, hogy ők nem feministák aztán a feminista tanokat szó szerint felmondják :D
Hülyének nézik az embert.
Ezek a feminák egy egész cikksorozatot szánnak a sarkalatos kérdés eldöntésére, hogy mitől nő a nő manapság! Ennyi erővel cikkezhetnének a kék szín mibenlétéről vagy Kolumbusz tojásáról esetleg az almáról és fájáról. Ha ennyire triviális kérdéssel foglalkozni kell, ott már komoly gond van (vagy pedig agymosás folyik).
Elegendő lenne annyit leírni, hogy minden nő, akit a kérdés izgat, kérdezze meg egy-egy normális gondolkodású, értelmes férfi ismerősét.
Nőként viselkedik és női szerepeket vállal fel. Házias, hűséges, gyerekeket vállal és nevel, otthont teremt, családcentrikus. Ennyi.
Én hiányoltam a “beszélgetésből” a szokásos gender-marhaságokat a társadalmi nemekkel kapcsolatban. Mármint, hogy ebben nem volt ilyen irányú mélyebb okfejtés, pedig ma már ez is divat odaát feministáéknál. Így most akkor kit is kell nőnek tartani egyáltalán a sok gendertípus közül? Szerintük melyik ezek közül az üdvözlendő/követendő? Szokás szerint öngólok ezreit rúgják (vagy küldik meg levélben). :-D
Amúgy egyetértek, szerintem is baj van a padláson, ha valamit ennyire szájba kell rágni. Vagy debilnek nézik a nőket, vagy agymosni akarják őket…
Valahogy a ’89 előtti mozgalmi “dalok” jutottak eszembe, a bunkócskán kívül nem sokat tudok felidézni, amelyikben nem szerepel a “szabad”, vagy “szabadság” szó…
A fejlett nyugaton, már a gender studium képviselői kezdenek szembemenni a magukat valódi feministáknak tartó irányzatokkal. Egyre keményebb a konfrontáció: Rowling, Navratilova, stb. mind vérfeministák és összecsattantak a közelmúltban a genderistákkal.
Ha tovàbb olvassàtok az első kèt kèrdèsnèl, hosszan beszèl a fèrfiakròl is. Ott egyàltalàn nem hozza a szokàsos femi lòzungokat, hanem felhìvja pàr dologra a figyelmet, amiről FH-n is szò esik. Pl. fiùk elleni szexuàlis erőszak, az apàk fontossàga, stb.
Igen, ezen egyébként én is meglepődtem, voltak benne meglepően nem “ femi” részek is , csak a legtöbben egyáltalán nem , vagy csak részben olvasták el.
( egyébként elolvastam pár Szentesi cikket is, azokban is van néhol igazság, nem minden és nem mindenkor, de van amivel egyetértek , pl ennek a cikknek a mondanivalójával igen :
https://wmn.hu/cikk/54560/ )
Itt nem arról van szó, hogy kötelező szépnek látni azt , ami nem szép, senkinek nem kötelező , hogy tessék a túlsúly , az öregedés, a test változása, pláne nem az egészségtelen életmódból adódó dolgok. De elfogadni el lehet azt a tényt, hogy nem mindenki születik modellnek, a hormonális változások , szülés, öregedés egy természetes folyamat. Én maximálisan azt támogatom, hogy egészségesen étkezve, mozogva éljünk, de az sem normális, ha valaki kizárólag minden idejét és energiáját ebbe öli, soha nem tud egy jót enni, elveszi az időt a családjától stb. Egy normális egyensúlyt kell fenntartani és ezzel egyetértek.
https://www.ferfihang.hu/2013/08/25/juszt-is-a-dagadt-nok/
Csakszi, tudjuk, hogy neked mi a véleményed erről , nem kell ismételgetned magad. Egyébként én egyensúlyról, nem dagadtságról beszéltem. Arról, hogy az öregedés, szülés stb egy természetes folyamat , a test változása az évtizedek folyamán egy normális dolog. Nem kell 45 évesen 20-nak kinézni és nem kell 2 hónap alatt szülés után visszaalakulni, nem gond ha egy évig tart a folyamat. Nem ezen kell stresszelni folyamatosan. Senki nem támogatja az elhízást, zabálást, pont ertről szól a cikk.
Vivi, az interjùban elèg sok olyan dolgot emlìt, ami megèrinthet egy nőt, mert adott èletszakaszban, èletkorban az adott nőnek problèma ès meg kell oldania.
Egy pèlda, amit te emlìtettèl a külső kapcsàn, egy màsik pèlda lehet a làthatatlan munka iskolàs korù, vagy fiatalabb gyerek mellett. A làthatatlan munka nem olyan szempontbòl problèma egy egèszsèges pàrkapcsolatban, mint amire a femik hivatkoznak (pl hogy forintosìtsuk). A problèma inkàbb a mennyisège x gyerek mellett, amit valakinek/valakiknek el kell vègezni, minden egyes nap/hèten. Ha anya dolgozik (màr pedig ma valòszìnüleg dolgozik – kètkeresős csalàdmodel), akkor nem fogja elbìrni egyedül, mert kikèszìti a mòkuskerèk, nem jut semmi ideje magàra, ill. a làthatatlan munkàn tùl a csalàdra. Mindez borìtèkolhatòan negatìvan fog hatni a viselkedèsère, a külsejère, ès a csalàdra is. Mi a làthatatlan munka? Csak szemlèltetèskènt nàlunk 3 kisgyerek melletti extra többletmunka, kb fix heti 30 òra, ez csak az alap, sokszor több. Az alapba olyan dolgok tartoznak bele, mint főzès, mosàs, bevàsàrlàs, tisztàn tartani őket ès a cuccaikat, beszerezni a szüksèges dolgokat a napi tevèkenysègeikhez, eljuttatni őket idōben A-bòl B-be, intèzni a velük kapcsolatos admint. A listàt mèg lehetne bővìteni, de a lènyeg benne van. Betegsèg, egyèb nyalanksàgok, ezt az időt automatikusan növelik. Önmagàban egyik sem nagy durranàs, de együtt időben kitesz egy teljes àllàst.
Életedben mérted már le, hogy a házkörüli javítások mennyi munkaórába/pénzbe kerülnek?
Mar, ha egyáltalán észrevetted?
Tényleg egyszer számoljuk már mi is össze, hogy egy átlagférfinek mennyibe kerül egy átlagnő. (Megcsak ne is egy golddigger ringyó, bár tudva, hogy a fehér nők többségének szíveszerint ez lenne az életcél, akár ezzel is számolhatnánk :P)
Bár pont, a teczár ügyben kiderült, az átlag női kommentelők is a buzizásig és a cinikus “mertmegteheteméskészig” jutottak.
Bagira, országosan a lakosság kb 50 %-a él házban, Budapesten ez az arány 12 %. Delin sem azt mondta, hogy forintosítani kell, sőt, egyszerűen több kisgyerek mellett, rengeteg a meló otthon, ha mellettük még dolgoznia is KELL, akkor ez egyedül fizikai képtelenség. Az sem megoldás, hogy csak az szül többet, akit el tudnak tartan és otthon tud lenni. Ezt tényleg csak az képes átérezni , aki átéli, átélte.
Hát környezetemben, mindenütt ott voltak a nagymamák. Jó tudom, hogy azok se pofázzanak bele a “modern emancipált nők” életebe.
Amúgy régen ez volt az életrendje, csak nem 40 fele kellen szülni azt a beteg egyet, amikor már a mamák is öregek.
Igen, megint kijutottunk, hogy ősbűn megint a 20as évekbeli női ribanckodás, prostitúció a “women selfish years” (ez szerepel újabban, minden kis kurva “nyilvantartó oldalán”)
Bagira, a mai nagyik többsège mèg dolgozik (nem 55 èvesen mennek nyugdìjba), tàvol èl, mèg èlni akar, nincs türelme a gyerekhez, beteg, stb. A lènyeg, hogy ad-hoc jelleggel, àltalàban nem rendszeresen besegìt, de arra nem lehet èpìteni. A munka mennyisège adott, azt anyànak ès apànak kell valahogy napi szinten megoldani.
No igen, nálunk ez konkrétan 180 km ( néha több:)) és 240 km volt.
Akkor is léteznek. Nos egy eme családi/kertes házakhoz myugodtaN hozzáadhattok heti minium 4-5órát a férfihez(igen, ez hétvégén történik meg egybe és amúgy is leszarjátok) udvar (és növényeinek) rendbentartása, hol vannak még haszonállatok (érzéseim szerint még mindig a vidéki porták harmada) ott az állatoké is, hobbi, nyaralótelek esetében megduplázva, kisebb javítások (de sokan bevállalják a nagyot is), járművek rendben tartása. Szóval alaphanhangon hozzáadhatsz egy vidéki férfinek heti 4-5 , de inkább 8-10 “láthatatlan munkát.”
Cetereum censeo:nekünk is ki kellene számítanunk mibe kerültök, erős a gyanúm, hogy a “láthatatlan munkátok” bőven nem fedezné, vidéken még a férfi “láthatatlan munkát” sem.
Az, hogy a mai beteg, ribancprosti nő a saját anyját sem tűri el, erre meg, hadd ne írjak nagyon csúnya “nőgyülölő” dolgokat. Pláne ne sajnáljam meg..
Bagira, èn leìrtam mennyi nàlunk a fèrfi munka, alkalmi jelleggel összejöhet a heti 4-5 òra, de nem heti rendszeressèggel. Mi ketten nyögjük a “könnyű női munkàt”.
Vidèken a hàztàjival ès a növènyekkel az asszony is foglalkozik, nem csak az ember. Te làttad màr màskènt?
Haha, azèrt megnèznèm a fejed, amikor a jövendő anyòsod beköltözik hozzàtok, vagy minden nap ott van, amikor munkàbòl hazaèrsz. Jöttem segìteni gyerekek! :D
Nevethetsz, anyósaimmal jobban kijöttem, mint a lányaikkal. De hugom esetében is ezt mesélik. “Szóval a nézd meg az anyját, vedd el a lányát szólást..”adacta tehetjük. Az “emancipációnak” “hála” ..az egyik máig kérdezgeti, hogy mit rontott el? Mondtam neki, hogy hagyta tevét nézni, és cosmot stbt olvasni…
Ma a “régen úgy főztek, mint az anyjuk, ma úgy káromkodnak/vedelnek mint az apjuk”..a releváns.
“Nevethetsz, anyósaimmal jobban kijöttem, mint a lányaikkal.”
Ez meglepő, ilyenről mèg nem is igazàn hallottam. Nekem a fèrjem örül, hogy inkàbb apàra hasonlìtok, mint anyàra. Bàr apa nem vedel ès nem kàromkodik, az valòszìnüleg nàlunk is problèma lenne. :)
Bagira, ez a fix tipikusan “női munka” a gyerekek körül. A “fèrfi munkàk” mèg erre jönnek rà pluszban ès inkàbb ad-hoc jellegűek, vagy rendszeres, de ritkàbban kell csinàlni, pl fűnyìràs, kocsi mosàs, barkàcsolàs. (Ezeket mi közösen csinàljuk, az ilyesmi hètvègi csalàdi program, màshogy nem fèr bele. Ezt inkàbb szabadidős tevèkenysègnek fogjuk fel, ez a “szòrakozàs”, ha az ilyesmit is hozzàadnàm a làthatatlan munkàhoz, akkor simàn összejönne a 40+ òra egy hèten.)
Kiemelem megint, ezt nem a forintosìtàs miatt kell làtni. Ha apa ès anya partner elismerik egymàs munkàjàt ès làtjàk mennyit “dolgozik” a màsik. A lènyeg, hogy ha van csalàd az a normàl, fizetett munka mellett igènyel többlet munkàt (ez a làthatatlan munka), ami idő. Ez az idő pedig az ember szabadidejèből, alvàsidejèből megy el. Nem is szeretem ezeket női vagy fèrfi munkànak hìvni, csak van x dolog, amit el kell vègezni a csalàd körül. Ha ezt a közbeszèd làthatatlan munkànak nevezi, akkor hìvjuk ùgy, a lènyeg, hogy ne tegyünk ùgy, hogy ez egy kis semmisèg. Nem az.
Most lehet újat mondok neked, de képzeld el hogy egyedülállóként sem lesz például öntisztuló a lakás. Engem is ugyanúgy megvár a meló a munkahelyen is meg idehaza is. Ugyanígy a Merész Vera által fetisizált főzés is, mivel nem szeretnék élelmiszeripari melléktermékeken élni. Egyedül intézek mindenhol mindent, én ki a faszomhoz forduljak a “láthatatlan” munka miatt, az ombudsmanhoz? Nyilván nálam nincsen gyerek, de az általad felvázolt változatban azért mégiscsak két emberről beszélünk.
Ő egy 5 fős családról beszél…
És szerinted a főzöcske, mosogatás ma nem ugyanúgy közös? Amúgy tudtommal munkaórát kell nézni, nem az alkalmat.
Vidéki kertimunka: nos ez a “közösmunka” úgy történik, hogy a férfi kiássa, a férfi megveszi, belocsolja, téliesíti, metszi…a nőnek a kiválasztás szerep jut illetve max nézi, hogy derékszögben álljon a növény.
Nem tudom Bagira felètek mit csinàlnak a nők vidèken, nàlunk ugyanùgy megfogjàk az àsòt ès a kapàt, mèg ha fizikai erejükből fakadòan kevèsbè hatèkonyak, mint egy fèrfi, aki odateszi magàt.
Ebbe Baltonnak igaza van, egy normàlis csalàd az ilyesmit nem szàmolgatja, hanem közösen megoldja. Nincs női/fèrfi munka, feldat van. A baj itt is akkor kezdődik, ha a felek közti szövetsèg felbomlik, a tisztelet megszűnik, nem èrtekelik egymàs munkàjàt, vagy az egyik fèl nem veszi ki a rèszèt a feladatokbòl.
Angolba még kézzel kapálják a kukoricát?(má nálunk se..)
Common, passz, nekem a magyar vidèkkel kapcsolatban vannak ilyen jellegű tapasztalataim. :)
Te tudsz olyat ahol fiatal lányok(nekem nő is jó) kukoricát kapálnak aztán esetleg libát hizlalnak vele?
Megyek oda libát tömni.
A Bihar sarok kisebb falvaiban mèg mindig kapàljàk hàztàjiban a kukoricàt. Fiatal libàt nem hiszem hogy sokat talàlsz arrafelè, de öregecske mèg lehet akad. Azonban vigyàzz, a libatömès nem EU-s szabvàny, ìgy sutyiban csinàlja mindenki, ugyi.
Pont ez az, hogy már csak öregecskéket találsz. Azok kihalnak majd, aztán maximum marad a Rogántóninak meg a kurvájának a szántóföld.
Én azokra a falusi libákra…
Delin! Ahhoz képest, hogy- szerinted -most már nem szabad számolgatni, ezt egy normális családban. Kiderült, hogy mégis számolgatod, ahogy Vivi is..:)) és a hszeid másról sem szólnak.
Jó-jó tudom a genetikai programként működő női kettősmércéből nehéz kibújni.
A férfi által teremtett erőforrások közösek, amit ő köteles adni. Amit én teszek hozzá-ha egyáltalán hozzáteszek- azza enyém és tessék megfizetni.:)))
Bagira, nèha kènytelen vagyok/vagyunk szàmolgatni mire mennyi idő kell, mert különben nem jutok/jutunk a dolgok vègère. Muszàj gondolkozni hol lehet időt nyerni, mit lehet kiszervezni, mi az ami nem fontos, ha nincs kèsz. Nem mintha lènyeges lenne, de èn keresek annyit, mint a fèrjem. Azonban ha nem keresnèk, akkor is az elvègzett hàzon kìvüli munkaòra a lènyeges ebben a kèrdèsben. Ez a nem mindegy, hanem az, hogy adott csalàd megtalàlja ebben a kèrdèsben is az egyensùlyt.
Ha ez szerinted egyenèrtèkű a femi “làthatatlan munka” körüli kommunikàciòval, akkor egyenèrtèkű. Ettől függetlenül, gyerekes csalàdoknàl ez jelentős többletteher, amivel szàmolni kell, mert nem csak egy kis semmisèg, női picsogàs, aminek àltalàban a gyerektelen kommentelők itt beàllìtjàk.
A fogalmat magàt pedig szerintem tèves a femiknek tulajdonìtani, màr jòval előtte is lètezett, max màst hasznàltàk rà. Ez egy fontos eleme egy kormàny csalàdpolitikàjànak, va szülők/csalàdok munkaerőpiaci, anyagi helyzetèt vizsgàlò tanulmànyoknak.
Én is kiszámolom az időt de mindig(“elbaszom”)ezekkel a kommenteléseimmel..
Common, valahogy ìgy, ideje visszàbb vennem azt hiszem.
Én szeretlek benneteket.
Teher az élet? Nem kötelező.
Nagyanyáink nem csak, hogy nem jártak hajnali 4-re 12 órázni, sok minden mást sem csináltak. Nem írtak bezzeganya blogot és nem is olvastak ilyen szarokat, nem beszéltek “láthatatlan otthoni munkáról”, nem baszták el az időt teljesen értelmetlen facebookozással, nem gondolkodtak a “nőiségük megéléséről”.
Nem volt az egész háztartásuk gépesített.
Nem volt igényük havi új cipőre és tatyóra,nem kellett alájuk 5 évente új verda, sőt, semmilyen.
És nem vágytak a főorvos/falubikája/tanácselnök szerelmére sem, de legalábbis helyén tudták kezelni – lehetőség híján. Nagy többségben megmaradtak a Józsi mellett, mert tudták, úgysincs jobb. A szomszéd Maris sem javasolta naphosszat, hogy váljanak el attól a szeméttől.
Ehhez képest bármely mai nő számolgatása picsogás, már bocsánat.
Bagira, soha életemben nem számoltam ki így óra-percre , hogy ki mennyi házi munkát végez , ez most először történt meg, mindez erre a felvetésre :
“Illetve mondjuk megnéznék egy férfi vs. női szempontú láthatatlan munka felosztást,…”
Az viszont igaz, hogy 18 éves korom óta folyamatosan mindent előre kell terveznem, hogy működjenek saját és családom dolgai. És sokszor végig gondolom reggel a szabadnapjaimon igen, hogy milyen teendők vannak, ez kb mennyi időt vesz igénybe , de ezt soha nem abból a célból teszem, hogy utána a pàrom orra alá dörgöljem a dolgot!
Nekem jó ez így, nem jelent gondot, hogy én több “ láthatatlan melót” végzek, mint ő ( amúgy olyan 2/3-1/3-ad arányra tippeltem volna- kb annyi is), én örülök annak az egyharmadnak is amit megcsinál, de azt legalább jól, alaposan megcsinálja. Tehát még egyszer leszögezem, tegnap nem azért számolgattam, mert elégedetlen vagyok, hanem mert ez volt a téma és felvetődött kérdésként “a láthatatlan munka felosztás“.
Ráadásul, ha én boldoggá teszem azzal a páromat , hogy bizonyos megfogalmazásban “ kiszolgálom” az nekem jó érzés. Ha épp annyira le vagyok terhelve, kimerült vagyok , akkor meg szólok, hogy most “selfservice” van, de igazából nagyon szólni se kell, mert tudja-érzi.
Hogy én mindig csak arra tudok gondolni…
Én speciel nem arra gondoltam szerintem, amire te :)
Friss, minőségi kávé vagy tea elkészítésére és felszolgálására gondoltam.
Illetve mondjuk megnéznék egy férfi vs. női szempontú láthatatlan munka felosztást, de csak azzal a szemponttal hogy az ilyen érzelmi munka meg hasonló bullshitek nem játszanának.
Tegnapi napom (egyetlen szabadnapom 2-2 hosszú, 12 órás, hajnalos műszak között) és ez most nem panasz, mert nekem ez még tök belefér, nincs már kisgyerek , délutánom szabad volt :
Én : Reggeli készítés, kávé főzés kettőnknek. Szemét összekészítése levitelre. (fürdőszobai és wc szemetesek is) . Két adag mosás betétele és azok kiteregetése (ez kb főzés alatt). Előszoba -konyha felsöprése-felmosása (kutya van, ez napi feladat). Ágyneműhúzás. Előző napi tányérok stb elmosogatása. Főzés 3 napra , élelmiszerek elpakolása. Főzés, ebéd után mosogatás.A vacsora elkészítése (inkább kipakolása) közösen. (össz munkaidő : kb 4 óra)
Párom (ő sem dolgozott) : kutya levitele reggel-szerencsére nem korán kelő 8-9 között, összekötve szemét levitellel. (45 perc), bevásárlás autóval (fél óra), kutya levitele este (45 perc). Vacsora közös. ( 2 óra 15 perc).
Na , ha ebbe belépne még 2-3 gyerek ellátása, az már sok lenne. Így belefér, mert tudom, hogy úgy érzi jól magát a párom, ha elé rakják a kaját stb.
Hát nem kötekedés jelleggel, de…
Vivi ezt most komolyan kérdezem: kávét csinálsz magadnak és az uradnak, és ezt beírod magadnak a láthatatlan munkába?
Nálunk én vásárolok be, bár utálom csinálni az élelmiszerek elpakolását, de azért ezt nem nevezném feladatnak, ha 10 percet csinálja az ember akkor már kurvára keres valamit hogy hova rakta a másik.
A kutya leviteléből itélve, emeletes házban laktok(?), ha te kipakolod a bevásárlást akkor add a férjednek hozzá a bevásárlás kipakolását a kocsiból és a felcipelését is.
Nálunk az esetek kb. felében én főzök, és annak cselekvési ideje kb. a fele a ténylegesnek, mondjuk ha 3 napra csináltad 3 különböző kaját na akkor igaz, de szerintem ezzel turbóztad te meg a saját idődet.
Kicsit olyannak tűnik hogy a sajátjaidat sűrű, a férjedét meg ritka fésüvel fésülted meg. Férfiszemmel nézve a mosogatás talán, de arra ott a mastercard=mosgatógép.
Nem a kávé elkészítése a lényeg, hanem hogy mindig én csinálom a reggelivel együtt. (de ez nem gond-írtam is, de attól még én csinálom). Az élelmiszerek elpakolása persze nem nagy ügy, kivéve ha le is fagyasztasz belőle. (pl tegnap a csirkemellet adagokban, porciózva.) Nálunk ez most nagybevásárlás volt és ilyenkor bizony (ásványvíz több rekesz, kutyakaja stb) megcsörget, ha hazaér és hogy ne kellejen kétszer forfulni a másodikra, lemegyek és ugyanúgy (még csak nem is a legkönnyebbet) én is cipekedek, szóval az autóból kipakolásban, cipelésben tévedtél. (és még csak eszembe sem jutott, hogy ezt magamnak beírjam).3 napra kétféle kaját. A mosogatógépbe van amit nem lehet tenni és nagyobb lábasokat, serpenyőket nem is érdemes. Ráadásul pont időspórolás céljából én főzés közben amit lehet folyamatosan mosogatok. (ezt anyósomtól tanultam, nagyon hasznos, csak meg kell szokni, hogy két kavarás között el lehet mosni valamit ).
Mint mondtam, ez nekem belefér, nem panaszkodtam. Néha, amikor valami nem fér bele, akkor meg megbeszéljük és akkor arra jobban odafigyel :)
Ezt én is pont így szoktam csak én magamtól jöttem rá.Hiába én még az állítólagos porosz rendszerben tanultam…
Egyébként egy kérdés, te a kutyasétáltatást házi munkának sorolnád ? Tény, hogy idő és egyértelműen meg kell csinálni, viszont ezt a kutyust nem én szorgalmaztam, bár elfogadtam, mert nagyon szeretem őket. (és én is szoktam levinni, jó időben közösen is).
Hova sorolnád az egyik fél hobbyjából adódó elfoglaltságot, pl akvárium karbantartás?
(vízcsere, tápszerek, vízkőtlenítés, takarítás ).
Vagy, ha mondjuk egy nő kézműves-fazekas cuccokkal foglalkozik, azutáni takarítás, rendrakás…., de lehetne akvarell festés is, akármi. Mert szerintem ez nem házi munka, hanem hobby.
Bocs, de szerintem butaságokon agyaltok. Azért nehogy már a kávéfőzést, kutyázást munkának fogja fel bárki is. Egyik sem kötelező, kb. olyan, mint a cigitöltés, vagy a pálinkafőzés.
Mit csinálnál helyette? Nem fér bele az idődbe? Na ugye.
A posztmodern ember egyik nagy betegsége, hogy ilyeneken filozófál. Ebből is látszik, hogy micsoda kényelmes fogyasztói konformban élünk, ahol minden a seggünk alá van téve, és ráérünk agyalni ilyeneken.
Próbáljatok meg állatokat tartani, kézzel mosni, mángorlóval vasalni. Utána jól fog esni a kávé.
Ebben amúgy igazad van , szerintem sem házi munkák (nekem a kávé lefőzése a reggelikészítés része, lehetne tea, vagy kakaó is) Azért kézzel mosó, mángorlóval “vasaló” nagyanyám nem is ment másnap hajnali 4-re 12 órás műszakba …és egy pillanatig sem panaszkodtam a mostani helyzetemre, ezt többedszerre hangsúlyozom (csak meg lett kérdezve ki szerint mi minősül házi “láthatatlan” munkának ).
Kitrágyázom az állatokat,gyorsan fölrakok egy kávét kimosok kézzel lefő a kávé megiszom közben kimángorlok csak ne folyjon rá.
Sehova, ez a lényeg. Nem számolgatok házimunkát, sem pedig lakás-családdal kapcsolatos intéznivaló időt-fáradtságot sosem. Ez benne a lényeg hogy ezt a femik találták ki.
Én inkább a Szentesi cikket részleteztem, a Mérő interjúban meglepett engem is a fiúk szexuális bántalmazásával és apákkal kapcsolatos rész. Persze írt hülyeségeket is rendesen ( pl ahol a két nemet egyformásítja, illetve az egész társadalomra kivetített szokásos pay-gap).
A “ láthatatlan munkával” kapcsolatban ( ami amúgy baromira nem láthatatlan, mert egyből látszik ha nincs elvégezve:)) hasonló a véleményem és tapasztalatom mint neked, bár nálunk nem állandóan, de azért sokat volt egyszerre 3 gyerek. Ez meló mellett k nagy kihívás és itt tényleg van egy ördögi kör , egy 22-es csapdája, mert szüljél minél több gyereket. Ok, szeretne is az ember , rendben. De akkor csak ott szüljenek mondjuk egynél többet, ahol apuka el tudja tartani az egész családot ? Az azért érdekes lenne , mert egyébként , ha meló mellet több kisebb gyerekről kell gondoskodni úgy, hogy az egész, de tényleg az egész háztartás a nyakadban még pluszban, abba beletörsz, belefásulsz. És igen, az időfaktor ebben a kérdésben nagyon fontos.
Ahogy olvasom a hozzászólásokat, néhány kiegészítő gondolat nekem is eszembe jutott. Békítő szándékkal megosztom veletek, bár véleményem szerint mindegyikőtöknek igaza van.
A “láthatatlan munka” egy családban, függetlenül attól, hogy melyik részét nézzük, vagy családi házat, esetleg lakást nézünk, a férfinak és a nőnek is egyformán ott van. Még csak a hagyományos családmodellt és a konzervatív családmodellt se kell erőltetni, hogy lássuk, ezeket a munkákat a család önmagáért végzi el. Ha az anya/apa pl. nem főz, akkor a gyereknek nincs mit ennie, se neki, se a férjének… …ha az apa/anya nem javítja meg a beázást a tetőn, akkor a plafon beszakad egy idő után és ha jószerencse éri a családot, nem üt agyon senkit…
Valamennyiünknek meg kellene érteni, hogy ha egy családban kialakul egy szokás, egy együttműködés, akkor az nem egyetlen ember ingyenes kedvére tételére szolgál, hanem a család egészéért. Szerintem ha már kialakul egy család (nálam ez Anya, Apa, Gyerekek), akkor onnantól Család van, nem nő, meg férfi (az max. az ágyban :-D). Minden döntés és elvégzett ilyen-olyan munka a család javát kell, hogy szolgálja. Ha ez a munkavégzés önzetlenül nem megy valakinek, akkor már régen rossz. Réges-régen rossz, ha ezt fel kell hánytorgatni! Vegyük észre a munkákat és hajoljunk le érte, Társunk is ezt teszi!
Mi anno gyakorlatilag nagyszülők nélkül nőttünk fel (ha már a nagyszülők is szóba kerültek), Édesanyám félárva volt, nagyon fiatalon elveszítette a másik szülőjét is, Édesapám meg nagyon kiszakadt a családjából, s bár való igaz, hogy Öregapámmal nagyon jóba’ voltunk, ő egymaga nem volt olyan helyzetben, hogy érdemben segíteni tudjon, inkább ő szorult segítségre (nagymamámnak nagyon durva Alzheimer-szindrómája volt, a végén 100%-os ellátásra szorult és nagyapámnak is volt műtétje…). Ha valaki, hát én láttam, hogy mennyi láthatatlan munka van a 8 órás műszakok után a szüleim életében (kis falu, családi ház, 3 gyerek, állatok, kert, miegymás). Nem kell bemutatni! Mégis kiegyensúlyozottan elvégezték, soha egyikük se panaszkodott a másikra, hogy rest lett volna. Szüleim a mai napig dolgos és derék emberek, talán emiatt is nem érinti őket ez a “láthatatlan munka” problémakör??? A probléma szerintem a fenti vita ellenére tök más jellegű a lényegét tekintve. Kifejtem alább, hogy mit értek ezalatt (előre elnézést kérek, de tudom előre, hogy ki fogok akadni):
Na nehogy már egy vadidegen ember cégénél való, sokszor félszolgai munka legyen az etalon mindenki előtt! Az az igazi munka, amiért valaki pénzt ad??? A munkavégzést csak akkor és csak úgy lehet elismerni, ha pénzt adnak érte? Milyen beteg és aberrált dolog ez már? Ennyi erővel, ha fizetek valakinek azért, hogy sz*ron minden reggel az utca közepére, akkor az is megerőltető és elismerendő munkává válik? A másik, hogy ha egy átlagos munkahelyet nézünk, azt egyáltalán nem nevezhetjük “karriernek”, amit a két fél részben feláldoz azért, hogy az otthoni “láthatatlan munkák” is el legyenek végezve. Milyen átlagmunkák vannak? Csak néhány példa: uraknak: anyagmozgató, kamionsofőr, ács, stb. hölgyeknek: bolti eladó, aktatologató valamelyik kormányablakban, ápoló, stb. Szerintetek melyik akkora nagy életcél, hogy ezt összevetve a gyerekek megetetésével, fürdetésével, vagy az autó szerelésével, kertgondozással mindenki a munkahelyét választaná, ha megtehetné?? Ki az a marha, aki ezeket a munkákat választja a saját, szeretett családja helyett? Aki mégis oda dönt, az nem való családba és tényleg karrierista, jó sikert kívánok neki a bolti eladói, vagy kamionsofőri karrierje építésében. És ez szerintem tök független attól, hogy mennyi pénzt keresnek ezekkel a “karrierekkel”, mert mind egy szálig lélekölő munkák. Az igazi kereső ezeknél az alkalmazó. Miért kell mások hasznáért megdöglenünk, ha a saját családunk boldogulásáért is dolgozhatunk (most az otthon maradó szülőkre célzok)?
A legnagyobb huligánság ebben az egészben, hogy a legtöbben ezeket az idézőjeles karriereket nem maguktól választják, hanem bele vannak kényszerítve az alacsony fizukkal, a kiszolgáltatottsággal, stb. És akkor azt várják tőlünk, hogy ennek még tapsoljunk is és magunktól menjünk a gyehennára? Na menjenek a tudjákhova!!
Ahogy a kommunizmusból visszamaradt egy-két gondolat (mondjuk ezek között vannak egész jók is), úgy a feminizmus is igyekszik azt a “hitet” terjeszteni, hogy a másnak/idegennek elvégzett munka megbecsülendő, ellenben ha otthon vagy a családdal, az meg szégyen és gyalázat. Minden ide vezet vissza. Ezért is nem értem, hogy miért kell a “láthatatlan munkáról” vitákat lefolytatni, mikor tök értelmetlen az egész. Egy kiegyensúlyozott családban ennek nincs helye! Véleményem szerint egyébként az otthon elvégzett munka 1000X értékesebb, mint a munkahelyi (és igen, legyen akár gyógyító, tudós, vagy akármilyen magasztos a melóhelyi állás), mert azt a saját közvetlen környezetünk és szeretteink javára tesszük! Ha otthon megvagyunk, akkor lehet kilépni a világba és azt jobbítgatni, csak illúzióink ne legyenek…
Bocs a hosszú okfejtegetésért, a fenti az én magánvéleményem, lehet vele egyetérteni, vagy ellenezni…
:–]
Ezzel itt teljesen minden rendben, amit leírsz. Én nem kértem, hogy dolgoznom kelljen munkahelyen, anyám sem kérte, nagyanyáim még megélték ezt is, azt is (de ők pláne nem kérték). Én biztos, hogy szívesen választottam volna a htb életet (mindig egyetlen! osztálytársnőmre irígykedtem, akinek az anyukája mindig otthon volt-csapatvezető vájár apukával). Soha nem adatott meg, most “vén fejemmel” van egy kis részmunkaidős időszakom (0,75), de az is csak a Covidnak köszönhető.
Szóval nincs itt vita, egyszerűen arról van szó, hogy ha mindkét félnek dolgoznia KELL (és ez a többség), akkor bizony meg kell osztani a házi munkát is. Ennyi. Szerintem ez a fiatalabb generációnak egyébként már teljesen alapvető. (annyi megjegyzés, hogy családi háznál, ha nincsenek állatok, akkor novembertől márciusig nem sok teendő van, a hólapátolást meg felejtsük el, mert kb 20 éve már nincs is hó, vagy alig -egyébként azt mindig imádtam csinálni, ha néha volt, az annyira hangulatos ! )
A hólapátolás közösségben az igazi, amikor kint vagy, meg a szomszédok is, és megy közben a marháskodás! :-]
Azt korábban más cikk alatt is kommentben kifejtettem, hogy szerintem se jó (és itt 100%-ban egyetértünk), hogy mindenkinek dolgoznia KELL. Nem is ezen akadtam ki, hanem azon, hogy vannak olyan politikai-ideológiai csoportok, akik elvárják, hogy ezt tapsviharral ünnepeljük. A háború közbeni munkaerőhiány és az azt követő kilátástalanság miatt tart ott a világ, hogy mind a mai napig szükség van a női munkaerőre a munkaerőpiacon. Sőt, a nők mára pótolhatatlanná tették magukat! Ez szerintem rendben is van amúgy, mindenkinek joga KELL, hogy legyen ehhez.
Azonban így alacsonyabbak a bérek is, hiszen a gyárakban is, meg mindenhol máshol is több munkáskéz van. Szerintem a megemelkedett munkaerő mennyiség miatt van az, hogy arányaiban véve sok helyen kevesebbet keresnek a dolgozók, mint 60 évvel ezelőtt. És ami az igazi bűn az egészben, hogy ezt megpróbálják nekünk úgy tálalni, hogy így dolgozni a nőknek mekkora fene nagy szabadság! :-[
Azért van a túltermelés is, hogy kevesebbet kelljen fizetni ugyanakkora profit mellett…
***
Én bevallom őszintén, hogy vélhetően fiatalabb vagyok nálad, mi még csak most vagyunk a gyermekvállalás előtt, de szerintem egy gyerek fejlődésének nem tud jót tenni, ha az anyja nincs mellette – legalább kiskorában – végig. Ezért mi igyekszünk úgy előkészülni mindennel, hogy ez nálunk meg is tudjon valósulni. Mindketten ezt szeretnénk. És én is látom, hogy a rohadt pénz az (pontosabban a hiánya :D), ami miatt ez nagyon-nagyon nehéz. Még nem tudom, hogy nálunk sikerül-e a feleségemnek otthon maradni, de a terv ez! Most már több mint 11 éve vagyunk együtt, de csak mostanra jutottunk el oda, hogy kezdünk célba érni (lehet gondolkodni rajta, hogy ez így jól van-e), szeretnénk, ha a gyerekek nem idegbeteg közegben nevelkednének…
Talán igazad is van, hogy nálunk a munkamegosztás azért működik, mert ezt tanultuk, ebbe szocializálódtunk (fiatalok vagyunk), de lehet azért is, mert ezt a mintát láttuk szüleinktől (és ahogy láttuk, működik is ez a minta).
Mivel a hóval kezdtem, ezzel is fejezem be: nagyon durva, hogy amikor esik is hó, az is mindig a tél vége felé, vagy sokszor márciusban hull le… Idén, 2021-ben itt a nyugati országrészben, ahol lakom, 2 hete még 4-5 centi hó esett felénk, tegnap meg 19,5 fok volt. Biztosra veszem, hogy márciusban megint jön egy erősebb lehűlés, akár hó is, hadd fagyjon el megint minden rügy! :-[
Adam, drukollok nektek! Sikerüljön minden ùgy, ahogy eltervezitek, ha mègse, akkor csak lazàn, ùgyis megoldjàtok, ha kell. A jò apuka alapanyaggal ùgy tűnik nem lesz gond. :)
Köszönjük szépen, aranyos vagy! :-]
” Én bevallom őszintén, hogy vélhetően fiatalabb vagyok nálad, mi még csak most vagyunk a gyermekvállalás előtt, de szerintem egy gyerek fejlődésének nem tud jót tenni, ha az anyja nincs mellette – legalább kiskorában – végig. Ezért mi igyekszünk úgy előkészülni mindennel, hogy ez nálunk meg is tudjon valósulni. Mindketten ezt szeretnénk. És én is látom, hogy a rohadt pénz az (pontosabban a hiánya :D), ami miatt ez nagyon-nagyon nehéz. Még nem tudom, hogy nálunk sikerül-e a feleségemnek otthon maradni, de a terv ez!”
Ezzel is maximálisan egyetértek és őszintén remélem sikerül megvalósítani mindent, amit szeretnétek. Szerintem te még nem kommenteltél itt, ezek a témák már jónéhányszor felvetődtek, nekem életem egyik legnagyobb sérelme (és mániás módon amikor csak lehetőségem van mindig felhozom :)), hogy a kilencvenes évek végén (26,5 évesen szültem) egyszer csak előhúzták a Bokros-csomagot, minden tervünket felülről átírva, nekem eszem ágában nem volt visszamenni a gyerek 3 éves kora előtt dolgozni. De egyszer csak ugrott minden, GYES, GYED , családi pótlék és a tartalékaink a gyerek másfél éves koráig voltak elegek.Nekem semmi bajom nem volt otthon, imádtam otthon lenni a babával, mindenre jutott idő, ha jöttek a gyerekek (férjem előző házasságából), akkor is jó volt minden. Ez egyik pillanatról a másikra összeomlott. Soha nem szántam bölcsibe a lányom (szerencsére szerette, nagyon aranyos nénik voltak-vidéki bölcsiben) . Az első lépéseit, szavait még szerencsére otthon kaptam el, de ezt az időszakot (másfél, két évet), úgy érzem a mai napig, hogy elrabolták tőlünk.
Ami durva, hogy a bokros csomagot igyekeznek ma úgy beállítani, mint valami varázs-dolgot, ami megmentette az országot a gazdasági összeomlástól (amibe egyébként ők maguk sodorták bele…). Emlékszem rá, szüleim sokat szidták Bokrost, biztos azért is él ilyen marha sokáig (kártékonyéknál ez már szerintem hosszú élet)…
Egyébként szinte a kezdetektől fogva olvasó vagyok (kommenteket is), csak sokáig nem éreztem magam elég tapasztaltnak hozzá, hogy hozzászóljak a témákhoz. A saját életemet nekem is érlelnem kellett előbb. :-]
A gyermektől vették el azokat az éveket, amiket munkában kellett töltenie sok szülőnek. Ezeket már soha sem kapják vissza. Sajnos ti is bekerültetek a szórásba.
A jókívánságokat köszönöm! Én is minden jót kívánok nektek a továbbiakra! Meg ha jön márciusban a hó, akkor jó lapátolást! :-D
Igen, egyetértek , ráadásul pont a családpolitikai megvonások, mint kiderült elenyésző hatásúak voltak (illetve sokan ebben az időszakban nem vállaltak gyereket, tehát inkább negatív). Szóval szidták Bokrost, mint a bokrot :). Amúgy még csak 66 éves !
Most képzeld el, amikor kb. 5 éve megállt itt előttem a feleségével és mit ád Isten, pont azzal a kolléganővel ültem egy műszakban, aki szintén akkor szült kb. mint én és ugyanazt élte át, csak ő a 10 hónapos gyermeke mellől kényszerült vissza.
Én még életemben nem gyakoroltam ilyen nehezen önuralmat, konkrétan belemartam a (nem túl nagy) körmömmel a tenyerembe. A kolléganőm kiment az irodából.
Én is kívánok minden jót nektek, azért a márciusi hótól már eltekintenék :)
Szerintem inkább már 66 éves! :-]
Az egész magyar posztkommunista bagázst egy az egyben el kellene kergetni és tök új választásokat kiírni úgy, hogy egyik mostani párt se indulhasson…
Vita nincs, mint írtad, a fiatalabb generációnak már természetes az otthoni munkamegosztás.
Csak az a kérdés, hogy ha ez – a nők szempontjából – pozitív irányba kezd változni, akkor miért is születik egyre több ilyen nyavalygó írás?
Ja, tudom. A nagy kultúrmarx háború része ez is, pont, mint mag a feminizmus.
Kedves Bela!
Szerintem azért csinálják ezt a felforgatást, mert ha a családokon belül nyugalom van, az növeli a közrendet, a biztonságot és a kiszámíthatóságot. Az emberek nem akarnak változtatni és ezért minden marad a régiben, ők meg lent maradnak a bűzlő pocsolyájukban. A komenisták, Lenin elvtársék óta folyton a zavarosban igyekeznek halászni (csak ott tudnak, más körülmények között labdába nem rúgnak). Ha viszont nincs zavar, nem mennek semmire. Első lépésük tehát, hogy felforgassanak…
Sajnos sok olyan embert meg is tudnak mérgezni, akik akár feministák, akár LMBTQ, akár bármi másban hisznek, kártékonyakká válnak miatta. Én azt mondom, hogy nem azzal van a baj, hogy vannak pl. LMBTQ emberek, sőt még a feminizmus létezése se zavar, de az erősen kommunista retorikájuk már annál inkább (pl. “múltat végképp eltörölni”)!
Egyébként tök érdekes, hogy ezt a feminista-LMBTQ dolgot a Thürmer-féle Munkáspárt is erősen kritizálja, szóval talán még a bal szélen sincs teljes egyetértés…
Összegzésként: kell a fenének még egy Pol Pot rezsim!
Azon tanakodtam, hogy nincs-e ennek a “láthatatlan munkának” valami természetes módon alkalmazott megfelelője…
Nem a gondoskodást hívják láthatatlan munkának?
GONDOSKODÁS
komoly odafigyelés; törődés
GONDOSKODIK
1. foglalkozik valakivel/valamivel, vagy érdeklődést érez valaki/valami iránt; törődik valakivel/valamivel.
2. valakinek vagy valaminek a gondját viseli.
3. úgy cselekszik, hogy valami biztos legyen.
4. Saját, vagy más jövőjéről aggódik.
5. Valakit a jövőre nézve jó állapotba tenni törekszik. Gondoskodik a családjáról.
6. Úgy intézkedik, hogy minden olyan módon történjen, amint óhajtja.
GONDVISELÉS
Felelősségteljes gondoskodás, felügyelet. Azoknak az eljárásoknak az összessége, amelyekkel egy személyre vagy csoportra rábízott másik élőlény (általában gyerek) vagy dolog gondját viselik, illetve az az állapot, amelyben akkor van egy felügyelt személy vagy dolog, amikor törődnek vele.
LÁTHATATLAN MUNKA:
„Minden olyan feladatot ide sorolhatunk, amelyet nem fizetség ellenében – egyszóval a családért vagy egy közösségért – végeznek az emberek, akik gyakran társadalmi elismertséget sem kapnak érte. Ilyen a nyugdíjas nagymama önkéntes „bébiszitterkedése”, az idős, beteg rokon vagy szomszéd néni gondozása, és ide tartozik a házimunka vagy a civilszervezeteknél végzett önkénteskedés is. A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy az ápolási munkát jelképesen számítsák bele a nyugdíjba, ismerjék el jogilag és társadalmilag a láthatatlan vagy informális munkát. Felkérik az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be konkrét kezdeményezéseket arra, hogy a gyermekek, az idősek és a betegek gondozása, illetve a háztartási munkák ellátása során szerzett kompetenciákat figyelembe lehessen venni, ha egy láthatatlan munkás visszatér a munkaerőpiacra.”
láthatatlan munkás = gondoskodó szülő/ember
https://24.hu/fn/penzugy/2012/04/03/noi-sors-a-lathatatlan-munka/
Végül is a téma „gondoskodás etikájában” került kibontásra. (Joan C. Tronto)
Akik másokról lelkiismeretesen gondoskodnak, nem egyéni érdekeiket akarják érvényesíteni; érdekeik összefonódnak azokéval, akikről gondoskodnak. (Virginia Held gondoskodásetikája)
A gondoskodásetika ezzel szemben pont arra a területre fókuszál, amely a két szélsőérték között helyezkedik el. (…) Nem az általános értelemben vett emberiség érdekében tesznek, hanem azon aktuális emberi kapcsolatok fenntartásáért és javításáért, amely adott egyénekkel köti össze őket. A gondoskodó kapcsolatokban lévő egyének együtt tesznek, cselekszenek saját magukért és egymásért. Jellemző vonásuk sem egoista, sem altruista; ezek konfliktushelyzetek opciói. Egy gondoskodó kapcsolat megléte és jó minősége feltételezi azoknak a jóllétét, akik a kapcsolatban vannak, és a kapcsolatnak magának a minőségét és jóllétét (Held 2006: 12).)
„A gondoskodás etikai vizsgálatainak eredményeképpen világossá vált, hogy matematikai összefüggésekkel kevéssé meghatározható emberi viszonyokról van szó, amelyet át kell hasson az igazságosság. A gondoskodás lényege a védelem az igazságtalansággal szemben. A világ önmagában nem igazságos, hanem gondoskodásunk által mi tehetjük azzá.
Joan C. Tronto és munkatársai kidolgozták a „gondoskodás etikája” fogalmát. Hangsúlyozzák, hogy gondoskodás etikája morális tevékenység, magát a gondoskodást jelenti inkább, mint követni való alapelveket, és általánosabb beállítottság, nem korlátozódik a nők tevékenységre.
A gondoskodás az élet minden területén és minden helyzetben előforduló közösségi folyamat, legyen szó munka szituációban kialakuló, vagy üzleti életben előforduló emberi kapcsolatokról, vagy családi nevelési szituációkról. De jelen van a szolgáltatások, mezőgazdaság, oktatás, gondozási tevékenységekben is, mert az etikai megközelítésen túl figyelembe kell venni azt a tényt, hogy minden élőlény sérülékeny, és véges az élete.”
http://legjobbvagyok.hu/gondoskodas-szukseglet/
„Az anya–gyerek kapcsolat esetében a kölcsönös respektus és az egyenlő értékűség lényegesebb, mint bármilyen, az egyenlő jogokon alapuló, szerződéses elveken nyugvó alapelv. Az erkölcsi értékek felsorolásának tartalmazniuk kell az együtt működést, az intimitást, a bizalmat, a kapcsolatot és a szenvedélyt, melyeket az erkölcsi érvelés során fontos forrásokként kell hangsúlyoznunk. (…)
Held szerint az anya–gyerek kötelék fényt vet a személyes lét privát természetére, így az etikai érvelésnek a kapcsolatok, és az egyedivé válás folyamatából kell kiindulnia.
Más feministák arra figyelmeztetnek, hogy ez az alapelv nem vezethet egy „erkölcsi anyaság” kialakulásához, ahol az anyaság olyan kiemelkedő pontot jelent, melyről rá lehet látni más erkölcsi kérdésekre (Sevenhuij sen, 1998). A gondoskodásban szerzett tapasztalatok során valójában gyakran élünk át konfliktust, disszonanciát és ambivalenciát. Az anya–gyerek kapcsolat felértékelése azt a veszélyt rejti magában, hogy az etikai elméletbe újra visszacsempésszük a hagyományos nemi szerepeket és előfeltevéseket.”
http://esely.org/kiadvanyok/2009_3/01cockburn.pdf
„Ahogy már a cikk elején is említettem, egyre inkább felismerik, hogy a gondoskodás kétarcú jelenség. Hilary Graham (1991) például bemutatja, hogy a feminista elmélet egészen az 1990-es évekig a fehér, középosztálybeli nő álláspontját fogadta el. A feminista elméletalkotók a saját, személyes (Cockburn: A feminista gondoskodási etika és a gyerekek Esély 2009/3 13) problémáikat tanulmányozták, melyek a születés vagy házasság révén hozzájuk kapcsolódó személyekről való gondoskodás során merültek fel. A hozzátartozókról való gondoskodást mint fizetetlen munkát konceptuálisan kizárólag a társadalmi nemek összefüggéseiben tárgyalták.”
„Rögtön az elején ki kell jelentenünk, hogy a feminista gondoskodási etika nem egy homogén eszmerendszer”
Ezért lehet az, hogy ami szempont (pl.. anya-gyermek kapcsolat felértékelése) alapján a diskurzust fenn kívánják tartani azzal egyben be is skatulyázzák magukat a nemi szerepekről kialakított sztereotípiákba.
Jó ez a spoiler, szerepel benne az összes feminista panel: nemi sztereotípiáktól való félelem, “fehér nők”, anya-gyermek kapcsolat problémája. Üres fecsegés, szokás szerint.
Lehet, hogy ez lesz a végső megoldás: pénzzé teszik az alapvető emberi kapcsolatokhoz, az emberré váláshoz szükséges mindennapi feladatok elvégzését. Ha eddig nem bomlott fel minden család, ezzel sikerül majd teljesen szétverni mindent.
Abban a pillanatban, hogy felmerül a láthatatlan munkáért való bármilyen ellentételezés igénye, hátat kell fordítani.
Ráadásul úgy követelik tőlünk a “láthatatlan munkáért” való fizetséget, hogy “úriember, gavallér, felelős családapa” jogcímen/fogalma alatt bőven kifzettetik. :) a pofátlan, parazita, hazug ringyói…Egyébként számomra mindig az a bámulatosan taszító a női nemben, hogy azt is képesek letagadni, amit éppen csinálnak. Tehát skizófrén szintig képesek hazudni illetve sorolni a féligazságokat, kettősmércével.Mindezt szemrebbenés nélkül. Ilyet is csak sittes cigányoknál láttam. Hé cigány, kié az a ló? Hat az ényém. Dehát bele van tetoválva, hogy “kájé” . Hát lakatosarmandokájé./Drágám most nekem hiszel vagy a szemednek.
(Természetesen tisztelet a néhány kivételnek)
Szóval a “láthatatlan fizetésről” valahogy nem szeretnek beszélni.
Figyelj, Bela, rátapintottál valami fontosra. Valami olyanra, ami sajnos nem a “lehetséges”, hanem nagyon is az “igen” kategóriájába tartozik… IGEN, a szép új világrendnek az az egyik fő elérendő célja, hogy minden létező és lehetséges emberi kapcsolatot átalakítsanak forintosított tranzakcióvá… Örülök, hogy ezt nem csak én vettem észre.
Utánanéztem a dolognak. Tudod, Hunn, néha olyan érzésem van, mintha mindez „szómágia” volna:
kontextusfüggő jelenségeket igyekeznek oly módon definiálni, hogy a meghatározáshoz használt fogalmak jelentéstartalmában sem értenek egyet.
Akkora szellemi kapacitást levesz az embertől ennek a sok szónak/szövegnek az értelmezése/megértése, a közlési/tartalmi szándék (vélt) egyértelműsítése, hogy… lehet, bölcsebb valami mással foglalkozni.
Aki mégis rászánja magát és e „gondolatfolyamok” megértésére törekszik, annak minden elismerésem.
Előre szólok, csak óvatosan… :)
Friedrich-Ebert-Stiftung párbeszéd fórum gyakran ad teret a feminista elgondolások, célkitűzések, tervek prezentálására, megvitatására.
https://www.fes-budapest.org/hu/rendezvenyek/
Az intimitást érinti-e a feminista szemléletmód? Látnak-e benne politikai potenciált?
„A valóban szimmetrikus, egyenlő emberek közötti kölcsönös kapcsolat lehetőségét hordozó szerelem az emberi élet alapvető része.”
(Nem tudom, a szerelmet mennyire befolyásolja ez az álláspont. Szerintem semennyire. A szerelem nem erről „híres”…)
Szerelem és politika – Kováts Eszter (szerk.)
Tanulmányok gyűjteménye, melyek az aktuális témával kapcsolatban (itt szerelem) a fórum keretin belül előadásra kerültek.
https://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/12135.pdf
„Ami minket illet, meggyőződésünk, hogy a szerelemről való beszéd hordoz emancipatorikus potenciált. Ezért is rendezte a Friedrich-Ebert-Stiftung a párbeszéd fórumot, és ezért adja ki az ott elhangzott előadásokat írott formában. Mert a szerelemben potenciálisan benne rejlik az egyenrangú felek kölcsönös, tiszteleten és intimitáson alapuló kapcsolatának lehetősége, és ez messzemenő politikai következményekkel jár a nemek társadalmi viszonyát illetően, és azon túl is. De azért is, mert a szerelem és a társadalmi dimenziója mélyebb rétegeket érint, mint az érdekek, mint a pártpolitikai és ideológiai törésvonalak. A szerelemről való beszédben transzformatív és emancipatorikus erő rejlik, egymás közötti viszonyaink számára is.”
Továbbá:
Amiket kigyűjtöttem, az csak a “sarka a terítőnek”. A teljesség kedvéért:
Kiszabadulni a harapófogóból: A feminista stratégiaalkotás lehetőségei a neoliberalizmus és illiberális populizmus korában
http://www.fesbp.hu/common/pdf/Report_HUN_20160929.pdf
Zofia Łapniewska (közgazdász, Skót Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Glasgow Caledonian Egyetem) a feminista közgazdaságtanról és a gondoskodás etikájáról adott elő.
Elżbieta Korolczuk (Södertörn Egyetem, Stockholm)
Gregor Anikó (ELTE Társadalomtudományi Kar) a neoliberalizmus és feminizmus kelet-közép-európai kapcsolódási pontjairól tartott bevezető előadást.
A második panel első előadója, Kovai Melinda (Károli Gáspár Református Egyetem) a pszichológiáról mint az individualizmus technológiájáról és így mint a neoliberális szubjektumformálás kiemelkedő eszközéről beszélt.
A hangulathoz egy kis muzsika:
https://www.youtube.com/watch?v=C0ky4hXzBSE
Utóirat
Szerintem Meske az, hogy mit dumálnak a különböző feminista csajok, az majdnem hogy lényegtelen… Azt kell nézni, hogy mint mozgalom eddig mit csináltak, mit értek el, és az mire vezetett, és hogy mindebből mire lehet következtetni a jövőre nézve (semmi jóra).
A másik, hogy önmagában vizsgálni a feminizmust, meg hogy a feminista csajok mit mondanak, az még nem a teljes kép. Úgy kell őket nézni, mint a kulturális marxista ideológiai hadviselés egyik szárnyát. Amúgy Marx és Engels tanaiból levezethető az egész feminista hóbelevanc.
Viszont tényleg van szómágia. Számomra a szómágiájukból az a legmegdöbbentőbb, hogy a feministák úgy nyilatkoznak, mintha ma nem is ők lennének a hatalmi, befolyásoló pozícióban. Mintha nem is ők lennének a RENDSZER, már vagy jó száz éve…
Pedig ma a nemek harcát nem valamiféle patriarchális maradványok okozzák, bármiféle nemek közötti konfliktus, ami ma van, az már a feminizmusnak és eredményeinek a következménye… Én sem valamiféle patriarchátus elmaradott maradványa vagyok, mert én ebben az életben patriarchátust még nem láttam, mert én már a XX. század legvégén születtem.
Tehát ma a feminizmus elleni ellenállás nem valamiféle régi (igazából talán sosem volt, legalábbis úgy sosem volt ahogy a feministák mondják) patriarchátus még meglévő maradványa, amihez pár elmaradott pali ragaszkodik, akik nem képesek elfogadni, hogy a világ megváltozott. Hanem ez egy teljesen új dolog, ami már azokban a férfiakban született meg, akik a feminizmusban születtek és nevelkedtek. Ezért nevezem úgy, hogy patriarchális reakció, mert ez már a feminizmusra, a feminista rendszerre adott válaszreakció a részünkről.
Nem csak “szómágia” ez, hanem kifejezetten veszélyes agymenés.
Svéd egyetem, ELTE – jellemző. Kevés médiafigyelem; a magyar kormány, mint a patriarchátus új formájának, a familizmusnak híve; vallási fundamentalizmus feltámadása, mint a konzervatív populista fordulat része… na ennyi elég is! Kora reggel ennyi hazugságot nem tudok befogadni. Vallási fundamentalizmus… költözzön ki Nyugatra, és megismeri.
A többit Hunn jól leírja… A “harc” része, még ha ezzel a feminizmus mezei hívei nincsenek is tisztában. Pedig egyáltalán nem titok, elég megnézni a magyar ellenzéket (nem mintha a kormány bármiben is segítené a férfiakat…).
Minden ilyen témafelvetés – legyen az a fizetések különbsége, a vezetők száma nemek szerint, női kvóta – igazából nem a nők érdekeit szolgálja, hanem a kommunista-liberális körök hatalomvágyát. A felsoroltakhoz képest új szintet léptek az anyaság, a “gondoskodás”, a “láthatatlan munka” tárgyiasításával, amit már nehéz szó nélkül hagyni – agresszió nélkül. Úgyhogy az első nőt, aki élőben szóba hozza nekünk a mosogatásért való fizetés utáni vágyat, pofán kell, hogyy verjük.
Nem, nem kell pofán verni, mert azzal kizárólag magadat hozod igen szar helyzetbe ( épp most volt szó róla, hogy a fizikai agressziót azonnal, a pszichéset szinte semennyire sem bünteti a törvény).
Eleve ott kezdődik, hogy nem azt a szerencsétlent kell lepofozni, aki elhiszi, így kondícionálják , ebbe nő bele ( aki terjeszti, manipulálja, azt inkább, de még az is öngól , mert akkor bezzeg a patriarchális nőgyűlölő férfiak ugye…) Eszme ellen eszmével lehet hatásosan küzdeni.
Egyszer a nevelt lányommal került szóba, a nők kevesebbet keresnek story , ő persze mondta a szokásos olvasott, hallott szöveget. Szerinted ha felpofozom használt volna ?
Ehelyett elmagyaráztam és saját munkahelyi példáival meggyőztem . Annyit kérdeztem , hogy ő kevesebbet keres , mint az ugyanennyi éve ott dolgozó , ugyanilyen képesítésű férfi kollégája ? Ja nem…elmeséltem, hogy sok hazugság olvasható a neten , egyeseknek érdekük az emberek, férfiak-nők összeugrasztása.
Szóval, ha legközelebb ilyet hallasz, hogy valaki jogosnak tartaná az otthoni mosogatásért a fizetést, akkor inkább el kéne magyarázni, miért nem az.
Én azt mondanám, hogy eleve saját maga után is meg kéne tennie, ha egy családról van szó, már sokkal több a teendő, ez igaz, de ha abból indulunk ki, hogy ha ezt egy külsős végezné el, ez mind megtakarított pénz, dupla pénz meg miért járna érte ? ( meg is takarítom és még fizessenek is érte ?!).
A munkamegosztás igazából tök egyszerű ( és sokszor a fiatalabb generációnak már természetes is). Akit eltartanak, otthon van, teljesen egyértelmű, hogy övé teljes egészében az otthoni meló ( nyilván amire fizikailag képes).
Aki részmunkaidőben dolgozik, az végezze a nagyobb részt a házi munkából.
Ahol egyformán, kb azonos terhelésű, azonos időigényű munkát végeznek, akkor 50-50 az otthoni cucc is ( ahol az egyik fél nehezebb, több időt igénybe vevő melót végez, lehet arányosítani).
A pofán verést inkább az “elküldöm a picsába” értelemben írtam. Azt nem tudom elküldeni, aki ezt terjeszti Judapesten vagy Párizsban.
Eszme ellen eszmével, ez így van. S hol van erre lehetőség? Rámegyek az origora, mint kormánypárti portálra, és sorban jönnek szembe a feminista írások, oldalak. Férfimozgalom? Soha, sehol. Közösségi médiában ugyanez.
Az egyéni meggyőzés még működhet, valóban, más kérdésekben. A mosogatásért, babázásért járó fizetség viszont nem ilyen kérdés. Ha belemegyünk ebbe a vitába, akkor engedni kell valamennyit, mint a viták során szokás. Na azt nem! Egy fillért sem!
Például lehet kezdeni a közvetlen környezetben, apák beszéljenek sokat erről a lányaikkal, testvérek a húgaikkal stb. Nem vitatkozni kell, meggyőzni. Egyébként elenyésző mennyiségű az a nő, aki komolyan gondolja, hogy ilyesmiért fizetség járna.Ha “elküldöd” a picsába, azzal nem lesz jobb, mert csak annyit fog felfogni belőle, hogy a nőgyűlölő elnyomó férfi “bántott”, kitermelsz egy még nagyobb femit. Én így látom. Ezek szerint (mert én igenis beszélek ilyen témákról fiatal kolleginákkal, családban) többet próbálok tenni érte, mint te. Én azt tapasztalom, hogy sokan elgondolkodnak és nem kapásból ellenkezéssel reagálnak. Egy próbát megér. Persze vannak szemellenzős idióták,akikkel nem érdemes, de szerintem a többség nem az.
Az jó, ha elenyésző mennyiségű nő gondolja, remélem, igazad van. Ha viszont azt nézem, hogy a válások során nagy mennyiségű nő gondolja úgy, hogy a volt férjet porig kell alázni és kisemmizni, akkor talán érted, hogy miért tartom nagyon veszélyesnek az egészet. Megkapnak ehhez minden törvényi és ügyvédi segítséget, és élnek is vele. 30 évvel ezelőtt szégyen volt válni, azóta nagyot fordult ez is.
Kínában már láttuk, hogy meg kellett téríteni a házimunkát, ez előbb-utóbb itt is felmerül. Ha meglesz a “tudományos”, a politikai és a média-támogatás, mindjárt megnő az az elenyésző mennyiség… Hasonlóan a válásokhoz.
Próbáltam már személyesen győzködni váló nőt, hogy ne gecizzen már a másikkal, mert a gyerek kárára megy. Hát nem ment, nem gondolkodott el.
Ha magasabb szinten felmerül a lehetőség a házi munka béresítésére, úgy rákapnak majd, hogy csak nézhetünk.
Én sem állítom, hogy nem veszélyes, de megelőzéssel, a fejekben rendet téve lehet a legjobban harcolni a hülyeség ellen. Tudom, sajnos váláskor sokan a másik tönkretételével akarnak bosszút állni, nem óckodnak még a gyerekeket sem felhasználni erre, ami borzalmas és káros.
Kínában (közben utánanéztem), elég régóta él ez a törvény (2001) , furcsa sajátos világ az. Tán azért , mert kevesebb a nő és így próbálják őket államilag támogatni, hogy az anyagi biztonságot garantálják, házasság, gyermekvállalás esetén. Persze sokan vannak, de mégsem csökkenhet drámaian a lakosság, mert akkor nem lesz aki “eltartja” a rengeteg öreget. (ezt most ottani állami szempontból logikáztam ki). Persze hülyeség 5 évnyi házi munkáért ilyesmit kérni, pláne úgy, hogy nem dolgozott, eltartották. Az is igaz, hogy a pacák adta be a válókeresetet, még jobban érteném, ha asszonytartást kérne egy ideig (amíg valami sulit el nem végez , munkát nem talál). Az 5 év otthoni meló meg igazából a kajájának, lakhatásának az ellenértéke. Az is szép a történetben, hogy a házat is 50-50 osztották (a férj építési vállalkozó, szóval jó eséllyel nem a nő hozományából épült a ház). Én elképzelhetetlennek tartom, hogy ilyen törvényt nálunk bevezessenek (kivéve , ha valami baloldali idióták kerülnének hatalomra, mert akkor bármit el tudok képzelni)
Jól leírtad, hogy mi a gond az egésszel – a válásokkal együtt. Nem kéne még egy fegyvert adni a kezükbe.
Magam részéről azt is elképzelhetetlennek tartottam, hogy a kolléganők előbb elmehetnek nyugdíjba kizárólag amiatt, mert pinával rendelkeznek, és dacára annak ,hogy lényegesen tovább élnek, mint a férfiak.
Csakhogy, tomgal, a legfőbb baj pont hogy az, hogy tipikusan az ilyen típusú intézkedések azok, amivel a nőket a feministák megveszik kilóra… Azok az intézkedések, melyek a nőknek igazságtalanul kedveznek, a férfiakkal meg kibasznak.
Ha – ne adj’ Isten – lehetővé tennék a nőknek, hogy a férfiakat a “láthatatlan munkára” hivatkozva törvényesen lehúzzák, akkor a nők tömegesen, gondolkodás, habozás, és lelkiismeret-furdalás nélkül élni is fognak ezzel a lehetőséggel.
Igen, mindezek a nők is pontosan tudni fogják, hogy a dolog úgy nettó hülyeség ahogy van, és hogy igazságtalan a férfiakkal szemben… De ugyanúgy, a nők nagy többsége ma is pontosan tisztában van vele, hogy a férfiakat szándékosan tönkreteszik egy csomó igazságtalan és férfiellenes, feminista intézkedéssel, és ez ellen sincs egy szavuk sem.
Én sem véletelnül, nem valamiféle hímsovinizmusból mondtam le arról már réges-régen, hogy a feminizmus okozta problémákat a(z esetleg még megmaradt, normális) nőkkel való őszinte megbeszéléssel, kölcsönös kiegyezéssel orvosolhatjuk valaha is…
Hanem azért, mert ez nem lehetséges. A nőknek eszük ágában sincs lemondani semmilyen olyan, a feminizmus által számukra biztosított igazságtalan előnyről, amelyekkel a férfiakat tömegesen tönkreteszik… A változást (már ha valaha is lesz ilyen), azt csak erővel fogjuk tudni majd a nőkre rákényszeríteni. Hozzáteszem: sajnos…
Az ORF ma reggel 5:30 perctől kezdve egész napon át nyomatja a szokásos feminista lózungokat az osztrákoknak. Láthatatlan munka, kevesebb fizetés, kevesebb nyugdíj (ott a biztosítást a gyereknevelés ideje alatt is fizetni kéne) és persze a kimaradhatlan felsővezetői női kvóta…
“tipikusan az ilyen típusú intézkedések azok, amivel a nőket a feministák megveszik kilóra”
Ez is csak egy gyakorlati megnyilvànulàsa a populizmusnak, amiről a mùltkor beszèltünk. Tèged a magyarsàgtudatod kapcsàn manipulàlnak, àtlag gizit pedig üres femi lòzungokkal. Az elv ugyanaz mindkèt esetben.
Csókoljon meg Rosa Luxemburg!
Szerintem valamit félreértesz a populizmusban, Zoom. Akár a magyarságtudatot vesszük, akár a feminista intézkedéseket, a lényeg pont hogy nem a dumában van, vagy nem az üres lózungokban ahogy te mondod. Mert mondani mindenki azt mond, amit akar, messziről jött ember, politikus meg pláne. A populizmusban az a lényeg elsősorban, hogy MIT CSINÁLNAK. És hogy amit csinálnak az megegyezik-e azzal, amit mondanak.
Hunn, ha olvasol elemzèseket, abban egyèrtelműen le szoktàk ìrni, hogy a magyar kormàny csak kommunikàciòjàban populista, tetteiben nem az.
Zoom, olvasok én sok mindent, de az eszemet is használom. Én eredetileg azért nem bíztam Orbánékban, mert azt feltételeztem, hogy biztos csak szövegben lesznek magyarok, a tettekben meg nem… Aztán a saját szememmel láttam, hogy a gyakorlatban mit csinálnak 10 éven át az országgal, engem ez győzött meg, hogy a nemzeti sorskérdésekben tényleg magyar politikát folytatnak… Értem én, hogy a másik oldal azt hiszi és azt mondja, hogy a populizmus csak cinikus duma, mert ez illik bele a világképükbe, mert ők maguk valójában a felét sem hiszik annak, amiről meg akarnak győzni szubverzió céljából… De a populizmusnak pont az a lényege, hogy amit mond, azt komolyan is gondolja, és a nép is csak addig támogatja a populistákat, amíg csinálják is amit mondanak…
Nos, Béla, valóban így van. Nem is vonom kétségbe a veszélyességét.
Szómágia
Kortárs 1997:7. sz. (Czigány Lóránt: Államosított szavaink átvilágítása, avagy a szótáríróink diszkrét bája) – Kommunizmus fekete kv-e 2000:27.
Tehát „szómágia” abban az értelemben, hogy:
Jelentéstartalmak megváltoztatása, kiforgatása és tartalmi előélet kreálása (míg végül elveszik a lényeg és az új fogalom alkalmassá válik a manipulációra).
Kell-e hogy létezzen „valami”, vagy elég sokat beszélni „róla”, míg végül kialakul a „valaminek” a létezésének az érzete/igénye, majd ezzel az érzettel/igénnyel lehet manipulálni (pl.: elvesztetted azt, ami nem is volt (a tied) – valójában nem vesztettél semmit, ám mégis ott van a megteremtett hiányérzet).
Nem csak igényteremtés ez- de egyben hiány(érzet) alkotás is. A hiányt meg ugye pótolni kell… erre lesz ezentúl igény. (Ez benne a „mágia”.)
Ahol hiány alakul (a női tartalmak/területek), akkor a másik oldalon többlet feltételezhető (férfi oldal). És itt nem kiegyenlítődésről/komplementaritásról van szó (ketten alkotunk egy egészet/családdal együtt alkotunk egy egészet, mindenki oly módon, ahogy a “neme” alkalmassá tette), hanem egyenlőségről:
két külön egyenlőt alkotunk.
Tartalmak széthasítása: egyenlőség nevében lehasítják a „férfit” és a „nőt”, majd a retorika érvényt szerez magának, melynek logikája csakis és kizárólagosan „női” oldalról (rossz kifejezés, mert ez nem női oldal, inkább hatalmi –a „nő”/”nőiség” itt is egy eszköz, melyet nem véletlenül nem hangsúlyoznak túl) lesz megközelíthető. Itt nincs valódi egyenlőség. Ez azonban nyilvánvaló.
Úgy vélem, személyes tér esetén úgy tudnak a legegyszerűbb módon kontrollt kialakítani/gyakorolni, ha az embereket arra motiválják/kondicionálják, hogy a személyes kapcsolataikban az egymás közti bizalom/felelősség helyett az elvárásokat részesítsék előnyben.
(“ELVÁRÁS:
1. Feltételezett jövő; elképzelés az események kívánt alakulásáról, ami ténylegesen megvalósulva örömet, sikert okoz, elmaradva pedig veszteségérzést.
2. Biztosnak tekintett igény, amelyre úgy számít az illető, mintha természetes, magától értődő lenne.
3. Megkövetelt viselkedés, amelynek a nem teljesítése bajt eredményez.”
Kérdés: az elvárás valójában nem egyoldalú-e, milyen „jogalapja” van?)
Ezáltal a hangsúly a különbségekre helyeződik. Így az eltérés/elégedetlenkedés rendszerszinten kimutathatóvá válik. A megoldást pedig nem maguk az emberek, nem a párjukkal/családjukkal/közösségükkel együtt keresik meg, hanem egy külső szabályok/szabványok legitimációjától várják. És itt nyílik lehetőség a „felhatalmazásra”, “beavatkozásra”.
Az “intim”-szféra (személyes-privát tartalom) így nem számolódik fel, inkább átláthatóvá válik.
Az egyik nehézség abban áll, hogy a „mag” mindig egy meg nem oldott helyzetből fakad, amit aztán beoltanak az ideológiával… és felhasználnak (önmagukat igazolva).
A másik a szólásszabadság ambivalenciája… mert a „szómágia” is a szólásszabadság részét képez(het)i.
Amint elkezdi az ember felderíteni, mi minden támogatja ezt a „rendszert” a saját szabadságába/jogainak „korlátaiba” ütközik.
Jó kérdés, mit lehet ezzel kezdeni a különböző szinteken?
Mint amikor a felfúvódott szarvasmarha szelel. Kb. annyi az értelme, ám ez a bölcsész bullshit jóval veszélyesebb.
Sajna ezek a szarkenők megélnek belőle. Azt kellene megérteni, hogy mindaddig amíg pénzt hoz, az értelmiség alja egy része szívesen prostituálja magát.
Nem véletlenül mondtam, hogy a kormányzatnak az összes pénzcsapot el kellene zárnia. Közvetlenül vagy közvetve nagyon sok pénzt éppen az állam fordít erre a beteg propagandára. Jóval kisebb hányadban pedig hagyja, hogy egyes külföldi államok és szervezetek tegyék meg ugyanezt.
Nyilvánvalóan fideszék maguk (és momentán a nemzet) alatt engedik vágni a fát.
Abban nem vagyok biztos, hogy ha a nőmet elviszem kocsival valahová, akkor a láthatatlan munkakörben végzett taxisofőr-szolgáltatásért kinek számlázhatok? Ha nap végén megkérdezem a nőmtől, hogy: -“Milyen volt a napod, szivem?”, és meghallgatom, akkor kinek számlázhatom ki az amatőr pszichológusi díjamat? Ha elviszem a nőmet szórakozni, és egész este érdekes társalgással és jó viccekkel szórakoztatom, akkor kinek számlázhatom ki a fellépti díjamat?
A “láthatatlan munka” az vajon órabérre megy, vagy mindig az adott és elvégzett feladat alapján, netán esetleg egy fix havi keretről van szó? Hirtelen ezek azok a kérdések, melyek a “láthatatlan munkával” kapcsolatban felmerültek…
Egy dolgot viszont már most kérek az összes jövőbeni kormányoktól: láthatatlan munka után ne legyen a nőknek adókedvezmény! Fizessék csak be az adót utána…
Elmennek ezek a kurva anyjukba a “láthatatlan munkájukkal” egyetemben… -“Nekem nem kell a te “láthatatlan munkád”, te hülye picsa!”- ezt üzenem minden, a “láthatatlan munkán” rugózó feministának… Ha egy nő nem szeret annyira, hogy megtegyen értem bármit, hogy a kedvemre tegyen önként és dalolva, az húzzon haza a macskáihoz… Nekem ne tegyen szívességet egyik se a tetves “láthatatlan munkájával”…
Ne felejtsd el, hogy ingyenes pszichológusa is vagy (amikor az aktuális agymenését, érzelmi kilengését rendezed), no meg life coach is. Plusz hordár, bodyguard és mindenféle szerelő (ha nem vagy teljesen antitalentum).
Meg én igazából azt sem értem, hogy a “láthatatlan munka” ki nem fizetettségének felemlegetésével kit céloznak meg? Hogy kire céloznak, hogy ki az, aki úgymond nem állja a cehhet???
Mert nekem személy szerint például az, hogy egy számomra vadidegen nő valaki másnak a feleségeként, innen három utcával arrébb az első sorházban, a harmadik emelet 4. alatt kitakarítja az általam nem ismert férjével közös tulajdonban lévő lakását “láthatatlan munkában”, az nekem nem ér egy vasat se. És valljuk be: a társadalomnak se.
Tehát nyugodtan levonhatjuk a következtetést: a “láthatatlan munka” kérdésének felvetésével a feministák pusztán egy újabb éket akarnak verni férfi és nő közé, az egymástól történő eltávolodást próbálják kiprovokálni férjek és feleségek között…
Szóval a “láthatatlan munka” miatti mesterséges felháborodás szítása a nők körében nem más, mint egy újabb eszköz a házasság és a család intézményének feminista bomlasztásához. A “láthatatlan munka” témája az úgynevezett – már milliószor megcáfolt, a feministák által mégis újra és újra felhozott – “gender pay gap”-mítoszhoz illeszkedik, azt egészíti ki.
Hunn, az engem sem érdekelne, hogy a feleséged takarítja-e a lakásotokat, hogy gondozza-e gyerekeidet meg téged, hogy ellátja-e ebben a fertőzésveszélyes időben az idős és beteg szüleidet vagy sem.
Az enyém mindezeket megcsinálja, de nem szerelemből, hanem azért, mert én nem csinálom meg.
Az idős szomszédomnak egy 48 éves fia van, alig látogatja az anyját pedig egy városban élnek, az idős nő a menyét baszogatja, hogy mekkora szemét, amiért nem kérdezi meg, hogy mire van szüksége. A meny beintett, hogy nem az ő dolga két gyerek és munka mellett a mamát hozni-vinni kocsival orvostól-orvosig és bevásárolni neki a piacon meg napi szinten.
Igaza van, ez nem az ő dolga, hanem a fiáé. Ha a fiút nem érdekli az anyja sorsa, akkor miért érdekelje őt?
Na, ez is láthatatlan munka.
Na, Taiko, hát az a férj is jól bevásárolt azzal az önző picsával, akit feleségül vett… De mi abban a “láthatatlan munka”, hogy baszik segíteni a rászoruló anyósának?
Még jó, hogy nem azt mondja, hogy ha segítene, akkor azért mondjuk pénz járna neki valahonnan, merthogy az “láthatatlan munka” lenne… De basszus, hiszen a feministák pont ezt mondják… Te, nekem ebből az egészből most esett le, hogy mekkora férgek a feminista nők… Ezeket a feminista nőket egytől egyig szimplán szájba kéne hugyozni… De nem szexi golden shower módjára, hanem jó sárga és büdös, sokáig bent tartott vizelettel….Ezek akkora nulla férgek…
Hogy miért kéne ezt a nőt érdekelje a nagymama sorsa? Hát azért, mert pont most tanítja meg a két saját gyerekének, hogy az idős családtagokat, a nagymamákat magasról leszarjuk… Ez az elkövetkező pár évben még nem azonnal lesz ugyan gond a számára, mert ez akkor fog majd csak gyönyörűen előjönni, amikor a mostani menyből lesz rászoruló nagymama… És nem fogja érteni, hogy miért fogják leszarni, hogy mire lenne szüksége…
Én az ilyeneket nem tartom emberi lénynek. De a karma előbb-utóbb minden ilyet utolér.
Hunn, szerintem az idős, beteg szülők gondozása elsősorban a vér szerinti utód(ok) dolga és kötelessége. Ebbe az erkölcsi igazságba belekötni sem lehet. Ha ez nem megy, akkor kérhet segítséget társtól, szomszédtól vagy ezzel foglalkozó szakszemélyzettől, de a keresztet rábaszni a társ hátára, hogy cipelje azt egyedül a saját, gondoskodásra szoruló szülei és család hétköznapi terhei mellett, elég jellemtelen dolog. Főleg úgy, hogy nem átmeneti gondoskodásról van szó, hanem évekig, akár évtizedekig is elnyúló lélekölő, energiarabló tevékenységről. Én tudom, mert a testvéreimmel volt részem ebben hosszú évekig apámmal kapcsolatban.
A feminizmussal kapcsolatos felvetésedben meg meg vagyok lőve, mert a feminista fiatal kolléganőim azt mondják, hogy ők nem önzők, ők majd gondoskodnak a saját szüleikről, tegye meg a férfi is a tőle telhetőt. Ha ilyenkor a férfi és női princípiumról kezdenék hadoválni, akkor jogosan röhögnének ki és oltanának le, hogy ez csak érzelmi manipuláció.
Sem logikailag sem érzelmileg nem tudom megvédeni azt a férfiúi princípiumot, hogy a lélekölő trágya melót egy az egyben rábasznánk a nők hátára púpnak.
A stílusod és késztetésed pedig, hogy te kinek a szájába hugyoznál emiatt telített sárgát inkább figyelmen kívül hagyom.
Zavaros kamu történet aztán ebből vezetsz le mindenféle geci férfiak megállapítást.Ismerek olyanokat akik saját anyjukat és az anyósukat is elviszik kölcsönösen aszerint éppen kinek milyen az időbeosztása..
“Nekem ne tegyen szívességet egyik se a tetves “láthatatlan munkájával”…” így-így.
Aztán, ha tettekre kellene váltani, akkor epét hányna a dologtól…;)
Szóval ne fárasszon a fügefa levél feltüzdelésével.
“Nőként viselkedik és női szerepeket vállal fel. Házias, hűséges, gyerekeket vállal és nevel, otthont teremt, családcentrikus. Ennyi.”
Ez akkor lehet ennyire egyszerű, ha egy nőnek az alàbbiak adottak:
– Èlete pàrja kielègìti a hipergàmiàjàt
– Èlete pàrja egyedül kèpes eltartani megfelelő èletszìnvonalon a csalàdjàt
– Rendelkezik helyben a szemèlyisègènek megfelelő szociàlis hàlòval
Van mèg pàr apròsàg, de a nők többsège kiesik az első kèt pontnàl. Ha ezek nem adottak, szerinted, hogy lehetsèges egy nőnek megèlbie az àltalad felsorolt női szerepeket?
1, Ha nem elégítené ki, nem menne hozzá
2, Mondjuk inkább 1,5 fizetésből képesek megélni. El kellene gondolkodni, mi az ami valóban szükséges
3, Nem tudom értelmezni, mire utalsz.
Elek, 1) Ma a legtöbb termèkeny korù nő nem hàzas, nagy rèszüknek nincs àllandò pàrkapcsolata, pont azèrt, mert nem tudja kielègìteni a hipergàmiàjàt egy tartòs kapcsolaton belül. Ilyenkor szerinted mi van? Vàlasszon maradèkelven, ha csalàdot akar? Vagy a te női kèped csak hàzas nőkre èrtelmezhető? Ha igen, akkor mit csinàljon a többi?
2) Szerintem is 1.5 az ideàlis, csak ahhoz kell pàr dolog: pl megfelelő vègzettsèg ès helyben elèrhető rèszmunkaidōs munka.
3) Rokonok, baràtok a közelben, olyan helyi közössèg, aki elismeri a csalàd körül vègzett munkàjàt, nem ùgy tekint rà, mint egy ingyenèlőre, akit eltart a fèrje. Ide veheted mèg a kezdeti tàrsas magànyt is, kinek mi a fàjò pont.
1. Ne, semmiképp se válasszon maradékelven, várja csak az ügyvéd, fodbalista, multivezető urakat, akkor is, ha ő, Gizike pénztáros a teszkóban, agya annyi, mint egy kutyának, és nagyobb a valaga az átlagosnál. Pista, a postás, és Béla, a tanár mindenképp kerülendő, hiszen csórók, mit mondanának Gizi hasonszőrű barinői? Hogy nézne ki egy átlag közalkalmazottal, egy szar 10 éves kocsi mellett a facebookon? (Zoom, ezt tényeg komolyan írtad? Szegény nők, akiknek nincs kielégítve a hipergámiájuk? Sajnálnom kellene?Vagy irónia, amit nem sikerült megértenem?)
2. A nőt “élete párja” akkor tudná átlagos munkából eltartani, ha a nők nem dolgoznának ilyen sok helyen, és így a bér megmaradna a férfinak. Közszférában, kereskedelemben, vendéglátásban például. De ti akartatok mindenáron dolgozni – elvéve a helyet és a bért a férfiaktól.
3. Azt tekintjük ingyenélőnek, aki az is. Helyi közösség? Faluban még talán. A gond az, hogy pont a kultúrmarxista/kommunista/liberál ideológia mentén verték szét a családokat, amelyek a helyi közösségek alapjai is. És, mit ad Isten, pont ezen ideológiák zabigyereke a feminizmus is. Akkor? Ciki együtt élni a mamával, költözgettek ide-oda, mentek a nagyvárosok felé… és közben csodálkoztok, hogy nem kaptok segítséget a gyermekneveléshez? Persze, hogy nem, hol van már a nagycsalád? Ki segítene egy fáradt anyának? Ti úgy gondoljátok, hogy ez legyen a férfi. Hát, nem megy. Ha menne, nem válnátok el annyian.
Dehogy akarnak ők dolgozni, csak 30 felett észrevették, hogy vége a dalnak. Ezért kénytelenek. Erre kitalálták a kvótat, hogy 10 évnyi/kurválkodás semmittevés után, tegyek be azon férfiak mellé, akik ezen időszakukat végigszopták.
1, A hipergámia fogalmával vannak gondok. Alapjában véve annyit jelent, hogy mindig az elérhető legjobbat akarja a nő. Szóval mindig is a maradékelv érvényesült.
2, Viszont ezen a dolgon könnyebb dolgozni. Állambácsinak éppen a részmunkaidős foglalkoztatáson kellene dolgoznia. Gyakorlatilag alternatív és élhető modellt kellene nyújtania a harmincasan elkezdünk férjet keresni, aztán ha minden megvan szülünk egyet (vagy a pénzért kettőt) nő képe helyett.
Legyen gyerek a húszas években, aztán lehet karrierkedni, úgy is marad 20-25 év munkalehetőség a “karrierre”.
Aláhúznám a megállapítás másik felét. Célszerű elgondolkodni azon is, hogy a harmonikus élet eléréséhez melyek a valós anyagi szükségletek.
3, 1,5 keresővel és gyerekneveléssel senki sem fog ingyenélőként gondolni a nőre (ha valaki mégis, jobb elkerülni). Kapcsolatokat lehet teremteni, léteznek klubok, csoportok stb. Mindenhol élnek emberek.
Számomra a nőiesség része az anyaság. Egy nő vagy érdemben az anyaságra készül vagy már meg is éli azt. Ha ez nincsen így, számomra az a személy nem nő és nem is érdemel tiszteletet. Ha pedig még meg is ideologizálja, hogy miért nem az és nem is akar az lenni… az már tényleg az alja.
Elek, abban igazad van, hogy a hipergàmia ebből a szempontbòl relatìv, nem abszolut. A kèrdès, hogy az elèrhető legjobbat a nő tènylegesen az elèrhető legjobbkènt èli-e meg. Ha nem, akkor bajok lesznek. Sok embernek/nōnek nincs valòs önkèpe, ìgy nem csoda, ha sokan keresik önmagukat.
Jah, nem lehet pofátokba vagni veletek kapcsolatban itt sem a valóságot, mert ez is tahó/bunkóság és “gyűlöletbeszéd” ..mert hiszti van és picsogás.
Viszont ennek eredményét láthatjuk..
Nagyon jópofa, ahogyan ez a bizonyos “hipergámia” már megint olyasmi megvilágításban jelenik meg ebben a szövegben, mint valamiféle természet adta, leküzdhetetlen női ösztön. A nő “mert nekem jár” ösztöne. Ami ha nem nyer kielégítést, akkor okkal áll meg a világ kereke… –
Milyen “gámiának” nevezzük el a férfiak tökéletes, modell-szépség iránti igényét, ami aztán a világ megállításának méltányolandó oka lesz? Decorgámia? :)
Helyettesítsük is be mindjárt a szót a fenti kontextusba:
Férfiként viselkedni és férfi szerepeket felvállalni, családcentrikusnak és hűségesnek lenni, gyerekeket vállalni és nevelni, otthont teremteni csak akkor tud egy férfi, ha élete párja kielégíti a decorgámiáját.
És akkor így aztán elveszett minden nő, aki eleve (vagy már) nem hozza a modell-szépség megfelelő fokát. És szó nem érheti a ház elejét, mert a férfi eredendő, méltányolandó ösztönök miatt ilyen! Tessék kielégíteni a decorgámiáját! Mert máskülönben okkal nem egyszerű neki a dolog…
Ez így hogy tetszik, Delin? Mert azt hiszem, éppen sikeresen legitimáltuk az élet megpróbáltatásai által nyúzott, “öregecskedő” feleségek kíméletlen kihajítását. :D
Igen- igen, ha világ kereke nem úgy működik, ahogy ezek az elbaszott kis félállatok éppen akarják az “nőelnyomás”…
Alter, nekem tetszik, kezdjük összerakni a màsik oldalt. Mèg add hozzà Elek igènyeit is ès megkaptuk a fèrfiak felső rètegènek elvàràsait a nők felè. Ha egy nő àllandòra akar egy ilyen kaliberű fèrfit, aki maximàlisan kielègìti a hipergàmiàjàt, ezt kb mind hoznia kell, különben labdàba se rùghat.
Egyáltalán nem a “másik oldalt” foglalta össze, hanem kiforgatta – nagyon helyesen – a mondandódat.
“1) Ma a legtöbb termèkeny korù nő nem hàzas, nagy rèszüknek nincs àllandò pàrkapcsolata, pont azèrt, mert nem tudja kielègìteni a hipergàmiàjàt egy tartòs kapcsolaton belül. Ilyenkor szerinted mi van?… ” És ha hozni kell mindent, különben nem rúghat labdába, mint írtad most, akkor mi van? A nők jelentős része kiesik, és annyi a hipergámiátoknak.
Bela, attòl mèg ez a helyzet. Egy fèrfi, aki vàlogathat a nők közt nem fogja beèrni kevesebbel, ha egyszer ràszànja magàt a csalàdalapìtàsra. Szerinted igen?
” A nők jelentős része kiesik, és annyi a hipergámiátoknak.”
Kezded kapisgàlni a problèma gyökerèt női rèszről. :)
Kevés férfi válogathat (ők is főleg a hipergámiátok miatt), viszont a nők többsége ezt teszi, azok is, akiknek erre nincs alapja – kinézet és szellemi képességek terén.
Probléma? Te írtál nagy kérdésekről, hogy mi lesz azokkal a nőkkel, akiknek nincs kielégítve a hipergámiája. Hogy élik meg a nőiségüket? Meg is válaszoltad, csak az írásjelet írtad rosszul:
“Vàlasszon maradèkelven, ha csalàdot akar?” Ha pontot írsz, ott a megoldás.
Mi is maradékelven választunk, itt az ideje (újra), hogy ti is ezt tegyétek. És akkor meg lesz élve a “nőiség”, nem lesz probléma.
Bela, a csalàd, anyasàg megoldhatò maradèkelven. Lehet boldog egy nő maradèkelven, szerintem mèg a fèrfit is boldoggà teheti megfelelő hozzààllàssal. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy ìgy kèpes a nő teljesen megèlni nőisègèt. A tippem, hogy előbb-utòbb problèmài lesznek a hàzasèletèvel, ès motoszkàlhat benne a “mi lett volna, ha” gondolat. Lehet, hogy ezt mèlyen elnyomja majd magàban, magànak se fogalmazza meg ìgy, de ez ad egyfajta hiànyèrzetet. A màsik, hogy a nőkre pozitìvan hat, ha meg akarnak felelni, elōhozza a jobbik ènjüket, mind külsőre, mind belsőre. Ha nincs kinek megfelelnie, nincs meg a külső motivàciòja, se a belső igènyessège, akkor egy idő utàn elhagyja magàt. Nem törvènyszerű, de nèzz csak körbe a 30+ korosztàlyban.
Körülnéztem… válás utáni, a nőiességüket még annyira sem megélő szerencsétleneket látok, akik párnásodó fenékkel vágynak olyanra, ami soha nem lesz meg.
Örülök, hogy egy nő szájából hallom az igazi probléma okát: a “motoszkálást”. Helye: az agy. Amit jelenleg az internet befolyásol a legjobban. De ez nem lehet kifogás…
Hoztál egy tipikus példát is az örök női elégedetlenségre, ami szorosan összefügg a gyerekes hipergámiával: boldog a nő, mint anya, boldoggá teszi a férjét is…de nem! Mégsem tudja megélni a nőiségét! Hiányérzete van. Mi kell neki?
Nagyanyáink korában nem volt ilyenről szó, mégis kiegyensúlyozottabbak voltak, mint a mai átlag nő.
A másik: nincs kinek megfelelnie? Feleljen meg a férjének! Postás Józsi is tudja értékelni ám, nem csak az újgazdag köcsög, akire vágyik (teljesen feleslegesen). Hozza elő a jobbik énjét otthon, ne a Tinderen! Igaz, nem fog kapni hetente új tatyót és csizmát, még az Adriára sem futja… Józsi tud másképp is hálás lenni. Csak az nektek már egyáltalán nem elég, a fejetekben motoszkáló, megfoghatatlan “nőisesség megélésé” és egyéb zagyvaságok miatt.
Részemről tiltakozom az ellen a nőértelmezés ellen, hogy minden nő kurva (vagyis “hipergám”.) Annak meg örülök, ha a kritikát mégis egy nő fogalmazza meg, hogy mégis túl sokan vannak… azok is, akik folyton elégedetlenek és a saját párkapcsolatuk és életük megrontói, mert folyton azt mondogatják, hogy “Miért nem a Hufnágel Pistihez mentem feleségül?” :)
Azt szeretném, hogy tegyük végre a helyére a “hipergámia” fogalmát: az ilyen attitűd pont annyira éretlen, önző és ostoba párválasztási módszer, mint amikor egy férfi csakis a nők külsejével foglalkozik, és csakis egy fotómodellt tud elképzelni partnerének, az ember már nem is érdekli őt a nőből. Szóval szerintem a hipergámia inkább ne szerepeljen soha pozitív, illetve nőmagyarázó, nőmentegető, világmagyarázó kontextusban. :)
Alter, ha csak az anyagiakròl szòlna a hipergàmia (minden nő kurva), a helyzet sokat egyszerűsödne. Van bennünk hajlam az önsorsrontàsra (örök elègedetlensèg), azonban ennek lehet pozitìv hozadèka is, ha valaki ezt önfejlesztèsre hasznàlja.
Most, mint red pill fogalmak kapcsàn mindig, csak az ösztönök szintjèn beszèljük meg a dolgokat. Hogy ki milyen ember, mit hoz otthonròl, milyen erkölcsi, vallàsi meggyōződèse van, milyen elvek mentèn èli az èletèt az ehhez mindig hozzàjön a valòsàgban. A legtöbb nőnek fogalma sincs az ösztön szintű hipergàmiàjàròl, csak olyan szinten jön elő pl pàrvàlasztàsnàl, hogy “nincs meg a kèmia”, “hàt nem is tudom”, “jò-jò, csak nem mozgat meg” ès hasonlòk. Szerintem itt a többsèg fogalomkènt hasznàlja a hipergàmiàt; nőmagyaràzatra ösztön szinten jò, màsra nem igazàn.
És tudjuk, hogy a “nincs meg a kémia” siránkozóknak hány százaléka totál frigid egyébként is (vagyis a jóisten se lenne elég jó nekik)? Mert az egy jellemző női pszichoszexuális attitűd, hogy minden szexuális kudarcról csakis a férfi (és az ő “kémiája”) tehet, miközben legalább annyi nő nem tudatosítja magában a frigiditását , mint ahány az “ösztönszintű”
hipergámiájátkurvaságát. :DAlter, màr vàrtam mikor hozod fel a nagy arànyù női frigiditàst. Talàn itt tèr el leginkàbb a vèlemènyünk, szerintem ez mèg mindig csak a nők töredèkèt èrintő problèma, egy àtlag nő nem frigid.
Igazad van, Reszet Elek, a hipergámiát se pozitív, se nőmentegető kontextusban nem szabad használjuk!
A másik dolog viszont az, hogy nekem néha úgy tűnik, hogy a női hipergámiát a férfiak mintha egyfajta túlzott fenyegetésként érzékelnék… Mintegy lehetetlen, megugorhatatlan akadályként. Ez szerintem szexuális stratégiai hiba férfi részről!
Nyilván az önfejlesztést nem tudjuk megkerülni, legyünk önmagunk legjobb verziója… De az csak egy dolog, hogy minden nő a férfiak úgynevezett legfelsőbb 20%-áról álmodozik… Már akiket az adott nő éppen annak képzel… Ezért van az, ez az oka, hogy a férfinak meghódítania kell a nőt!
A nő meghódítása pedig férfi szempontból azt jelenti, hogy az ember úgymond “magáévá teszi”, “behódoltatja” a nőt függetlenül attól, hogy ő, mint férfi, hol áll a női hipergámia által elképzelt férfi-hierarchiában a ranglétrán! Hogy bebizonyítja a nőnek, hogy az nem úgy van ám, ahogy azt a nő elképzeli… Hogy az én helyem a világban és veled szemben nem ott van, ahova te engem beosztasz, cica!
Ehhez a kulcs pedig: az ÖNBIZALOM! Az önbizalom kulcsa pedig az önfejlesztés. Az önbizalom alapja pedig az a tudat, hogy férfiként nagyobbak, erősebbek, gyorsabbak és agresszívabbak vagyunk a nőinknél, ezért elvileg azt csinálhatnánk velük amit csak akarunk, és ebben csak egy – vagy több – másik férfi tudna minket megakadályozni…
A másik kulcs pedig, amit szembe tudunk állítani a női hipergámiával: azok a mi ELVÁRÁSAINK! Ha egy nő szexuálisan vonzó számunkra, és nekünk adja a szüzességét, nekünk adja a legszebb éveit, és szül nekünk három gyermeket, az a nő a mi asszonyunk, akit ha megcsalunk is, hozzá megyünk haza….
Minden egyéb esetben a nő egy ringyó, akit megbaszunk ugyan ha és amíg feláll rá a faszunk, de ezzel így még nagyon-nagyon messze vannak az elvárásaink teljesítésétől… És a legfontosabb, hogy ezt érzékeltessük is velük!
Ahogy a feminizmus a végső, a legnagyobb létező társadalmi szintű shit-teszt, ugyanúgy a női hipergámia is a végső, a legnagyobb létező shit-teszt az egyén szintjén!!!
Nah ezt a motoszkálást kelle csírájában elfojtani, durván..;)
A tény még mindig az, hogy a férfiaknál a csak a valódi hercegnek vannak szépasszonyi elvárásai (és annak sem mindig illetve ezek is megelégednek a szépasszonnyal a hercegnő helyett)
Köztetek meg az utolsó dagadt varangy is herceget akar…
Mekkora egy blődli cikk ez vagy mi, édes istenem! Ez tényleg egy kalap alá vesz minden férfit. Amúgy lehet úgy is általánosítva beszélni egy csoportról, hogy annak pozitív üzenete legyen. Nem mindegy, hogy melyik az a csoport! Ez a “catcalling” nekem új fogalom. Egy jó nő ezt sem éli meg utcai zaklatásnak. Főleg negyven felé… nagy fenéket! A jóindulatúaknak tetszik a visszajelzés, nem feltétlenül a melósok füttyögésére gondolok, hanem érzi magán a szemeket és észre is veszi hogy jól megnézik. A métely rosszindulatúak, akik csak a többi nőből szeretnék az irigy pillantásokat kihozni, na ők rosszul vannak bekötve. Azoknak a gazdatest hapi is csak tárcás biodíszlet farokkal. Majmok. Nem tudunk főzni… Tudunk. Sokszor jobban. Sokszor ösztönből is jobban, szakácskönyvek nélkül is. A magyar konyha alapjait, mondjuk egy hét a nagyszülőknél töltött nyaralás alatt, nekünk is volt módunkban megtanulni, még félig gyerek fejjel. Vagy akár otthon, ez lényegtelen. A láthatatlan munka rémképe is egy felfingott lufi. Lehetne még sorolni de minek. A hülyéje nem érti, a rafkós részleg reflexből hárítja, az értelmes nők meg tisztában vannak ezekkel. A kései gyerekvállalás áldásait meg már kiveséztük bőségesen… Akik a tényeknek sem hisznek ők a menthetetlenek.
A catcalling minden esetben kellemetlen ès kìnos egy àtlag nőnek. Sokszor egy fiatalabb nőnek, aki nem tudja a helyèn kezelni lehet fèlelmetes, rèmìsztő, magalàzò, zavarba ejtő. Itt most nem egy kedves bòkròl van szò egy idegentől az utcàn. A catcalling-ban nincs semmi felvillanyozò, egyszerűen primitìv ès bunkò megnyilvànulàs egy idegennel szemben.
Tanulja meg a helyén kezelni! Ennél jobbat nem tanácsolhatok. Nekünk még alkalmazkodva kellett felcseperednünk. (44 leszek lassan) Nem a világ alkalmazkodott hozzánk, ez az igény fel sem merült/merülhetett. Életképesség kérdése ez semmi több. Egyébként én jó nőt említettem, nem átlagost… És akkor ez még csak a felszín, a külcsín volt. Az, hogy az átlag elfajult és inkább trampli lett, na az nem az én bűnöm.
” Ez a “catcalling” nekem új fogalom. Egy jó nő ezt sem éli meg utcai zaklatásnak. Főleg negyven felé… nagy fenéket! A jóindulatúaknak tetszik a visszajelzés, nem feltétlenül a melósok füttyögésére gondolok, hanem érzi magán a szemeket és észre is veszi hogy jól megnézik.”
Igen, és azt hiszem félre is értetted a jelentését. Itt nem a jóindulatú, még normális tetszésnyilvánításról, vagy megnézésről van szó. (még akár a füttyögés is beleférhet, van akinél igen)
https://lexiq.hu/catcalling
“A catcalling általában nőket érintő zaklató, gyakran szexuális tartalmú, fenyegető vagy riasztó utcai beszólás.”
És persze, az ember megtanulja “helyén kezelni” egy idő után, de fiatalon, pláne ,ha csoportosan adják elő, körbevesznek, bizony riasztó lehet (és az ember megtanul kerülővel hazamenni a suliból például- ahogyan én tettem anno 13-14 évesen, amikor a szakmunkásképzősök tudtam jönnek kifele -egyébként gimisek is megtették, csak arányaiban kevesebben).
Ezt kb. úgy kell elképzelni, (az érzést, amit átélsz) , hogy összeszeded a bátorságodat, odamész egy csajhoz,aki bunkó módon pattint le. Persze egy idő után megtanulod helyén kezelni, de akkor ott épp nagyon szarul esik, mert te nem tettél semmi rosszat és bunkó, paraszt módon bántak veled. Nem ugyanaz, de kb. úgy szar, csak a lányoknál még némi félelem is vegyül bele helyzettől függően.
De itt egy szótár, hogy szerintem mi bunkó :
Bunkó, zaklató : bármilyen szabad mozgást gátló dolog (eléd áll, körbevesznek). Fogdosás (nyilván ).
,sunáználak, meg hát, de megbasználak (és ezek változatai), gyere szopj le, kinyalnálak, micsoda csöcsök-segg-virgácsok (ez már lehet valakinél nem gáz). Pl nekem a “szia cicuskám ” inkább nevetséges, de a “gyere cicuskám, dugjunk egyet” már nem. Ezek senkitől sem esnek jól, Brad Pittől sem (nekem inkább Eric Banától sem). És ez bármely életkorban értendő.
Vivi/Delin: nem már hogy azt mondjátok, hogy ez Magyarországon általános és jellemző, mindennapi dolog.
Nem Párizsra-bizonyos negyedekre vagy mondjuk Borsod zsákfalura inkább, esetleg 8.ker nem túl jó környékre jellemző ez? Ilyan környéken egyszer engem is körbevettek, és pont nem volt nálam cigi. Ha nincs ott a roma haverom, akkor biztos hogy megb…tak volna. De azért ezt nem általánosítanám ki.
Tudom, hogy a normális férfiak ezt mindig kétkedve fogadják, erről már sokszor volt itt szó. Én nagyon sokat közlekedtem egyedül, pláne tömegközlekedéssel. 13-14 éves koromtól , ha kidugtam az orrom napi szinten volt ilyesmi , igen főleg romák, de azért nem csak ők . És igen sokszor részegek, csapatba verődött egymás előtt “nagyfiút” játszók, de volt teljesen normálisnak tűnő, egyedüli is. És szerintem ma már kevésbé jellemző (most nem csak az életkoromra gondolok, mert nyilván amiatt is:)), hanem szerintem kevésbé “divat” , én úgy vélem az elmúlt 10-20 évben ez javul.
Catcalling? Érdekes, én még sose csináltam ilyet. Mindig is kulturáltan és udvariasan viselkedtem a nőkkel…
És ha azt hiszitek, hogy valamelyik is értékelte ezt, akkor baszottul nagyot tévedtek.
Mostani fejemmel viszont úgy vagyok vele, hogy ha ez ennyire zavarja a nőket, akkor nekem is csinálnom kéne… Mondjuk ha kellően bunkón és agresszíven csinálnám és beszaratnék vele pár kis ringyót aki amúgy se szopná ki a faszomat max bunkón lepattintana, akkor már tuti jó napom lesz…
Holnap el is kezdem. Sőt, indítok egy csoportot is, legyünk minél többen.
Fenyegető utcai zaklatás volna a “catcalling”? Akkor miért hívják cicacsalogatásnak? Miért nem inkább macskariogatásnak?
Szerintem a fogalmi problémák abból adódnak, hogy igenis létezik cicacsalogatás, és pontosan olyan természetű, mint amit a neve is kifejez, ámde egyszercsak jöttek a férfifóbiás feministák, és mint minden nemek közötti interakciót, ezt is kinevezték zaklatásnak (és elnyomásnak), így lett minden spontán utcai udvarlást valami nőellenes, gyanús, “gusztustalan” szokás, ami minden “férfiállatot” jellemez… – Merthogy az efféle férfifóbiás, férfigyűlölő nő azonnal sértve érzi a “safespace”-ét, ha bárki egyáltalán szólni merészel hozzá…
Szóval a konklúzió szerintem az, hogy barmoria nagyon nem kell érdekelnie a férfiakat az, hogy mi hozza zavarba a nőket. Egy csomó dolog a férfiakat is zavarba ejti, mégsem követelik azoknak a visekedés formáknak a bűnként való megbélyegzését és betiltását.
Szóval szerintem a sok neurazsténiás, fóbiás, hisztériás, alexitímiás, rigorózus, és még ezer módon beteg nőszemély inkább igyekezzen leküzdeni a fóbiáit, meggyógyulni, és hozzáidomulni a való világhoz, ne pedig női szokás szerint megpróbálni az egész világot saját magához hajlítani és ha nem megy, akkor meg hisztizni…
Meggyőződésem, hogy a durva zaklatásnak soha nem lehetett a neve “catcalling”… Szóval amiről beszélünk, az a spontán utcai udvarlás… Az meg nem bűn, még akkor sem, ha gyes nők azt szeretnék, hogy az legyen…
Most szimplán etimológiai szempontból semmi köze nincs a “catcall” szónak a cicacsalogatáshoz . Igen az ember elsőre erre gondolna, de abszolute nem ezt jelenti :
https://www.etymonline.com/word/catcall
“catcall (n.)
also cat-call, 1650s, a type of noisemaker (Johnson describes it as a “squeaking instrument”) used to express dissatisfaction in play-houses, from cat (n.) + call (n.); presumably because it sounded like an angry cat. As a verb, attested from 1734.”
https://grammarist.com/compound-words/catcall/
Az 1600-as évekre visszavezethető és nyilvános helyen történő kifütyülést, hangoskodást fejez ki ( úgy hangzik mint egy dühös macska, -a call nem csak hívást jelent ). Egy anyanyelvű sosem fog arra gondolni ennél a szónál, hogy valaki cicát csalogat…(rengeteg ilyen szó és kifejezés van az angolban, ami nagyon nem annak tűnik elsőre, mint ami valójában).
Szóval de, a durva zaklatásra használják. Ettől függetlenül, van ami valóban nem normális ilyen téren femi oldalról, pl az “eye-raping” , meg ha azt is zaklatásnak veszi valaki, hogy rámosolyognak, normálisan , kedvesen közelednek. De ezt a szót nem arra használják.
A “calling” szó ezesetben is ugyanazzal a jelentéssel bír (hívogatás, csalogatás), még ha nem is látod át. Ha szoros etimológia szerint akarjuk megfejteni a szót, akkor induljunk ki abból, hogy minden bizonnyal ahhoz a nyervogáshoz van köze, amivel tavasszal hívogatják a másik nemet a bagzómacskák. (Illetve amit párzás közben hallatnak.) – De ugye az sem tűnik éppenséggel terrornak, csak legfeljebb az emberi fül és idegek számára… A catcalling, mint zajos udvarlás nem töltődött fel eredendően negatív tartalommal továbbra sem, mert ha egy kandúr (férfi) nyávog és dorombol, akkor sem éppen fenyegetően zaklat és erőszakot tesz…
Jól látszik, hogy ez a negatív kifejezés egy kellemetlen áthallás, amit esetleg még egy antropomorfizáló félreértés (“fáj a macskának valami, mert sír”) is erősít, és egy szándékolt negatív visszacsatolás révén teremtődött meg, amely asszociáció egyszerre démonizálja az udvarlást és a szexualitást. Egy remek nyelvi-asszociációs lelemény, csak kár hogy egy abszolút negatív cél érdekében: akárhogyan is ragadjuk meg a szót, mindenképpen jól tapintható férfifóbia, férfigyűlölet és lappangó szexfóbia áll mögötte.
A szexfóbiás, aszexuális, frigid nő oldaláról nézve persze valóban “zaklatás” az udvarlás. És aztán ezen a ponton jelenik meg a tipikus feminista erőszak, amely ismét az abnormalitást akarja mindenki más számára mértékadó sztenderdként beállítani: jelen esetben megtiltani, hogy a férfiak rámenősen udvaroljanak a nőknek, mert az biztosan zaklatás, elnyomás, borzalom… – Újfent egy olyan önkorlátolt, téves világértelmezésbe futnak bele, mint amikor azt hiszik, hogy a macskának is valami ijesztő, sírásra ingerlően borzalmas, fájdalmas dolog a párzás, mint nekik. :)
A nyelv folyamatosan változik, hogy mennyire helyes, vagy helytelen ennek a szónak a használata az angol nyelvben magára a “baromi bunkó beszólásra” (csak hogy alliteráljon:)), nem dönteném el, meghagyom az angol nyelvészeknek. Egy anyanyelvű ettől függetlünül a füttyögést és hangos (általában pejoratív) véleménynyílvánítást érti alatta már 1650 óta.(és nem azt, hogy a bagzó kandúr párosodni hívja a nőstényt- egyébként nem párosodásra hívó, hanem dühös hangot említenek az eredeténél, de ez már tényleg részletkérdés)
“express dissatisfaction in play-houses, from cat (n.) + call (n.); presumably because it sounded like an angry cat. As a verb, attested from 1734.” ( https://www.etymonline.com/word/catcall)
https://en.wiktionary.org/wiki/catcall
“A shout or whistle expressing dislike, especially from a crowd or audience; a jeer, a boo.
A shout, whistle, or comment of a sexual nature, usually made toward a passing woman.
(historical) A whistle blown by a theatre-goer to express disapproval.”
Magyarban is találni hasonlót (pl a paraszt szó pejoratívvá válása), de a páváskodik, majomkodik kifejezéseket is említhetném, mindenki tudja miről van szó. (és eredendően gyönyörű, amikor a páva kiterjeszti tollait, a majmok is aranyosak, az igék jelentése a köznyelvben mégsem valami pozitív).
Nekem eszembe nem jutna így hívni amúgy “magyarul”, nem kifejezettem vagyok odáig azért, hogy mindenre külföldi kifejezéseket használjunk. Szerintem nem is ez volt a lényege a dolognak, hogy az angol nyelvben pontosan milyen kifejezést használunk rá. Van normális, kedves udvarlás, tetszésnyilvánítás, amit dícséretnek él meg az ember és van, ami nagyon nem az és ezt bárhogyan is hívjuk más nyelveken, bizony sértő, bunkó, beszólásnak tudnám csak nevezni magyarul. (egyébként ezt általában soha nem a nő tényleges dícséretének szánják, gyakran egymás előtti felvágás, vagy direkt sértés egyszerűen abból adódóan, amiből Hunn is tenné -de egyébként szerintem ő nem fogja, mert ettől sokkal intelligensebb).
Éppen én is mondani akartam, hogy nagyon helyes lenne, ha a feministáink magyarul nyávognának és nem vennék át az idegen szóhasználatot is a beteges divattémáik mellé. Történetesen Mérő Verka is esetleg találhatna magyar szót arra, hogy szabatosan megfogalmazza, hogy mi is a baja a férfiakkal… – Bár szerintem neki sokrétű baja van…
Egyébként egészen biztos, hogy a férfiak verbális agressziója fokozódni fog a nőkkel szemben, Hunnal együtt vagy nélküle is, mert egyre többeknek lesz oka rá, egyre többeknek lesz mit kompenzálniuk. Pont úgy, ahogyan a fizikai agresszió is fokozódik a nőkkel szemben a feminizmus hatásaként, hiszen egyre inkább visszaütnek a nőknek, ha már ilyen nagy egyenlőség van – ahogyan erre több pszichológus, társadalomkutató felhívta a figyelmet, például Dr. Prof. Ranschburg Jenő is.
A feminizmusra adott válaszreakcióként a férfiak verbális és fizikai agressziója a nőkkel szemben általában, és a feminista nőkkel szemben pedig különösen, valóban egyre inkább fokozódni fog…
Ez elkerülhetetlen. És – félreértés ne essék – a hiba nem a férfiak készülékében van…
Ugye a feminizmus miatt a nők azt mondják, hogy most már nemi egyenlőség van, tehát a férfiak nem szólhatnak bele hogy a nők mit csinálnak, hogy a nők azt csinálnak amit csak akarnak, függetlenül attól, hogy az a férfiakat hogyan érinti, a férfiak úgysem tehetnek ellene semmit… Akkor előbb-utóbb lesznek olyan férfiak is, akik azt mondják, hogy akkor mi is megtehetünk bármit a nőkkel, függetlenül attól, hogy az hogyan érinti őket….
Íme egy friss, hazai példa:
https://24.hu/belfold/2021/02/26/szfe-csepel-busz-keseles-vallomas/
És – hozzáteszem – az elkövető nem én voltam!!! :)
De én magam is érzékelem már egy ideje saját magamon, hogy olyankor, amikor feminista propaganda hatásának vagyok kitéve, olyankor nő bennem a nők iránt érzett ellenszenv, harag, gyűlölet… Ami normális alapesetben nincs meg bennem!!! És mert én nem gyűlölni akarom a nőket, ezért mostanában kifejezetten kerülöm a feminista médiatartalmakat.
Néha viszont őszintén elgondolkodom azon, hogy simán lehetséges, hogy: a non-stop feminista propaganda egyik rejtett, valós célja és szándéka a nők elleni gyűlölet kiváltása, kiprovokálása a mai férfiakból!
Abszolút egyetértek. Már csak azért is, mert a férfimozgalmi újságírás művelésének egy jól érzékelhető mentálhigiénés mellékhatása, amit időszakosan magamon és a szerzőtársakon is érzékelek: az ember toleranciaszintje egyre csökken a nőkkel szemben a sok feminista marhaság olvasásának és reménytelen elemezgetésének hatására. Egyszerűen nem szabad túl sokat hatni engedni ebből a toxikus förtelemből, mert tönkreteszi a férfit.
Akár célzatos, akár nem, de a hatása mindenképpen ugyanaz: a feminizmus egyre inkább a nők ellen hangolja a férfiakat. A feminizmus ilyen formán is súlyosan árt a nőknek is. A feminista kommunikációs siker, aminek eredményeként a csapból is dőlnek, a létező legártalmasabb nemeket összeugrasztó, társadalmat felbomlasztó mahináció.
Most nem a mondanivalódat cáfolandó Hunn, (én elhiszem, hogy lehetséges, hogy a verbális és fizikai agresszió a nők irányába nőni fog , nem ezt kétlem) , de ennek a csepeli esetnek nem ehhez van köze, nem azért rántott kést a nőre, mert nő (vagy feminista), hanem, mert SZFE-s maszkot hordott:
” Megtudtuk, hogy Ó. Bence ténybeli beismerő vallomást tett a kihallgatása során, és elismerte, hogy a maszkon látható SZFE-s felirat miatt rántott kést a nőre a csepeli buszon. Ezt később a rendőrség is megerősítette. Úgy fogalmaztak, hogy a férfi azzal indokolta a tettét, hogy a nő olyan jelképet ábrázoló maszkot viselt, amellyel nem szimpatizál.”
Továbbá Bence igen “labilis” finoman fogalmazva, máskor meg férfiakat támadott meg :
” Közben kiderült, hogy a 37 éves férfi korábban Torzsa Sándorra, az MSZP ifjúsági szervezetének politikusát is megtámadta. Levitte a földre, majd megharapta és fojtogatta a 2019 áprilisi akciója során a politikust. Egy másik alkalommal pedig egy újságírót fenyegetett megöléssel a 4-6-os villamoson.”
Itt Bácsfi Diána szagot érzek. A bolond gyerek arra jó a kultúrmarx oldalnak, hogy körberinyálják az egész világot a hazánkban uralkodó nácifasizmusról. Miközben elszigetelt esetről van szó.
Sokan pofán vágnánk a freeSZFE-s, zöld, femináci, lmbt barmokat, de mégsem tesszük meg, mert kultúrlények vagyunk. Szemben például a befogadásra idehozott arabeusokkal, akik egyből kiirtanak egy teljes szerkesztőséget, ha ízléstelenül poénkodik a vallásukkal.
És nem fosztjuk ki a libsik üzleteit, nem romboljuk le szobraikat sem, a niggerekkel ellentétben.
Amikor a gyáva, mézgagéza, boomer, foteldorradalmár jobboldaliak, provokátorozzák azt, aki fel mer kelni a fotelből…..:D. 2006 környékén különösen “kedveltem” őket. :D
Hát óriási tett a buszon megtámadni egy maszkos nőt :-D Ez igen.
Gyávázni pedig különösen gyáva dolog.
Még mindig több, mint neten megváltani a világot..:)
Akkor mindketten bajban vagyunk :-D
2006ban élvezhettem 1 hónapig a venyige utcai bv intézet “vendégszeretét”…:) (és egyebekről nem beszélnék) azonkívül nem kevés pénzt, időt is beletettem, hogy a világszekere más irányba menjen. Szóval, nem-nem vagyok bajban. :D
Ez dicséretes. Én meg diákokat igyekszem helyes irányba terelni. Talán nem vagyok bajban :-) Mielőtt ismeretlenül minősítgetsz…
Az ostoba Bencével az a gond, hogy nagy valószínűséggel az itteni hozzászólók sem lennének neki elég nácik, és őket is pofánverné.
Nem a szkinhedek fogják megoldani ezeket a problémákat.
Aki 2006-ban lent volt az utcán és részt vett a zavargásokban, az rossz ember már eleve nem lehet, hunbagira… Történelmet írtunk azon az őszön, újra jó volt magyarnak lenni…
Azaz ősz örök emlék marad a generációnknak
https://youtu.be/QDjrvHR3C-U
Én drukkoltam nektek ( igaz csak a tv előtt :( ) .
Ha ott voltál és van rálátásod magyarázd el kérlek, utólag mi volt azoknak az eseményeknek a jelentősége? Miért ez a heroizáció?
Kiderült, amit mindig is tudtunk, Ferkó lop, csal és hazudik. Ahogy az is, hogy Magyarországon a hatalmon levők politikai tetteinek jó esetben is csak négyévente van következménye (a hatalom az utcáról nem megbuktatható). No meg létre hívott egy (elvileg) jobboldali pártot, amely azóta árulóvá vált.
Szóval nem egy ötvenhatos kategória ez az esemény. Messze nem az.
Azért ez nem ilyen sorrendben volt. Emlékeim szerint a közvélemény elé került a “hazudtunk éjjel nappal” szöveg és ezt követte ez a tüntetés.Az ,hogy akkor mi volt az eredmény nem ad semmilyen biztos támpontot a jövőbeli mérkőzések eredményére.
Te sosem tettél semmi olyat, aminek akkor nem láttad a jelentőségét. Soha nem ugrottál bele, csak úgy az ismeretlenbe, akár magadért? Mert ha így van, akkor sosem éltél igazán. Akkor ott nekem/nekünk megadatott és örök élmény marad (hacsak nem jön valami durvább) Ez volt a mi x generációnk, nagy eseménye. Amely 3 napról közölünk, mindenki meg tudja mondani, hogy, hol, mit csinált…
Aki bevágta magát az események közepébe, az különösen.
Igen,- mi ezt a tv elfoglalásakor- egy kis 56-nak éltük meg. De nemcsak mi, a hírtv boomer tudosítójá is, a tévé elől ülő jobbosok. Apám úgy hívott fel, hogy fiam ti megtettétek, amit mi 90ben nem mertünk..
Az, hogy nem lett 56 annak az volt, az oka, hogy nem volt meg a kritikus tömeg és/vagy kíméletlenség.
Többek között a te hozzáállásod miatt.
Te nem voltál lent akkor, 2006 őszén, a zavargások során az utcákon, Reszet Elek? Nehéz elmondani, átadni azt az élményt olyannak, aki nem volt ott… Átélhettük kicsiben, hogy milyen lehetett 1956… Mi is pesti srácok voltunk, mint apáink, nagyapáink… Éreztük, hogy élünk… Együtt megéltük, hogy mi az: magyarnak lenni… Hogy része vagy egy természetes, történelmi emberi közösségnek, hogy van egy ezeréves hazád, és hogy a mindennapok látszata és a tömegmédia sugallata ellenére mindez nem csak egyedül neked fontos már csak ebben a mai, modern világban, hanem rajtad kívül még rengeteg embernek körülötted… És jó volt ott és akkor magyarnak lenni…
Tény, hogy a helyzet nem volt olyan kemény, mint 1956-ban… De 2006 ősze sokunk számára meghatározó politikai élmény volt. Szó szerint belénk verték, hogy magyar ember nem szavaz a liberál-bolsevik oldalra, soha, sehol, semmikor, semmilyen körülmények között… És rengeteg tanulság is levonható, mind 2006-ból, mind a Jobbik felemelkedéséből, tündökléséből, és bukásából.
Az egyik tanulság az, hogy a történelem során nincs olyan, hogy egyetlen esemény elhozza a kánaánt, de szerencsére olyan se, ami elhozza a végpusztulást… 1526-ban elvesztettük a mohácsi csatát, majd az országunk 2/3-át, ami a töröké és a németé lett, nagy költőink már nemzethalált vizionáltak… De aztán visszafoglaltuk, nem haltunk ki, ma is itt vagyunk… Trianonban újra elvesztettük az ország 2/3-át, de 22 év múlva nagy részét visszaszereztük… Igaz, hogy 1945 után megint csak elvesztettük… De a jövőre nézve utat mutat az, hogy a történelem során már többször is visszavettük azt ami a miénk! Ezt tehát meg lehet csinálni a jövőben is…
Valóban, ott és akkor, 2006-ban, közvetlenül nem értük el azt az eredményt, amire lelkünk mélyén mindannyian számítottunk… Nem mondott le a Gyurcsány, nem tört ki a forradalom… Hosszú távon azonban 2006-nak köszönhetjük, hogy az utóbbi 10 évben már a nemzeti jobboldal kormányoz, és nem nyíltan hazaáruló bal-liberális, hanem magyar politikát folytat… És ha szerencsénk van, akkor ez az elkövetkező 10 évben is így marad…
A Jobbik történetéből az a legfőbb levonandó tanulság, hogy nincs olyan, nem is lesz olyan, hogy jön egyetlen szélsőjobboldali párt, amit ha hatalomra szavazunk, akkor az majd elhozza a magyarságnak a kánaánt… Hanem – ahogy arra a kultúrmarxisták is rájöttek – első körben a kultúrán, a kultúra alakításán keresztül vezet az út az elérendő célok felé.
Hiszen ha minden magyart hazaszeretetre és nemzeti összetartásra nevelünk, ha megvan ez a nemzeti minimum, akkor tulajdonképpen bármelyik tehetséges és becsületes magyar embert odaállíthatjuk a kormányrúdhoz… Nem egyetlen párt hatalomra kerülésén vagy hatalomra nem kerülésén áll vagy bukik a jövőnk. Hanem mindegyikünk közös munkáján és azon, hogy mi hogyan viselkedünk egymással, és hogyan képviseljük közös érdekeinket az irántunk közömbös vagy ellenséges külvilággal szemben.
Ennek pedig a közös kultúra az alapja, amit nekünk magunknak kell kialakítanunk, arra alapozva, amit apáink, nagyapáink hagytak ránk, ahhoz kell hozzátegyük a magunk tégláit… Ehhez pedig meg kell nyernünk a kultúrmarxisták ellen vívott kulturális háborút!
Nyerjük meg!
Hunbagira, Hunn:
Amiről írtok, az a szubjektív élmény. Én az objektív jelentőségre kérdeztem rá.
Ahogy 56, úgy ez is fővárosi történés volt és egyáltalán nem országos. Így vidékiként nincs jelentősége mit csináltam vagy mit nem csináltam.
Számomra nem volt meg a szabad választás alternatívája. Nem választás az, ha a megdöntött szar helyett a fos kerül hatalomra.
Az objektivitás azt mondja, hogy a 89-90-es események óta sehol Európában nem döntöttek meg hatalmat az utcáról (eltekintve az irányított típusútól).
Én már 2006 előtt is erősen jobboldali voltam, nem volt szükség rá, hogy belém verjék.
A történelem egyik nagy tanúsága az, hogy bármilyen esemény csak akkor válik történelmivé. amikor annak szereplői már meghaltak és szabadon lehet hazudni.
A Jobbik tanúsága számomra az, hogy függetlenül a nézetektől, a hatalom vagy annak ígérete önmagában is elegendő a korrupcióra, minden erkölcsi alap feladására.
Hunnak egy idézet: “Én Magyarország férfias felvirulása után sóvárgok. Minden, bármi hasznos legyen is egyébiránt, mi e végcélhoz nem vezet, nem közelít, nem elégíti ki lelkem szomját.” – Széchenyi István
Hogy ne foglaljak álláspontot Széchenyi és Kossuth vitájában: „Csak az képes hatalmasan hatni, ki saját korának embere, míg ellenben ki korát megelőzi, csak halála után él, ki pedig korától elmaradt, élve is halott.“
Érdekes gondolat. Ezek szerint a konzervatívok élőhalottak.
Én úgy látom, hogy a konzervativizmusnak van itt az ideje. Most éppen túlbillent a mutató, jelenleg a “visszabillentés” következik. Legalábbis annak kellene.
Manapság már egyre több a gyökértelen, korhadt lelkű, alulművelt, drogos köcsög. Kezdik elérni a kritikus tömeget, ami után már csak egy disztópikus jövő következhet.
“Én úgy látom, hogy a konzervativizmusnak van itt az ideje.”
Ha te mondod. :) Én csak értelmeztem Kossuth idézetét. Egyébként elmenni egy Kárpátia koncertre és félig bebaszva óbégatni, hogy “vesszen Trianon!” még nem konzervativizmus, ez is csak drogozás, drogozva szórakozás… A szotyizós oligarcha-miniszterelnök meg komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy végérvényesen lejárassa a “konzervatív” és “nemzeti” szavakat, úgyhogy ne lepődj meg, ha az az inga éppen a másik irányba billen majd el.
Nyilván nem konzervativizmus, ebben nincs vita közöttünk.
Ne keverd bele a napi politikát, elég alacsony szint elvi és eszmei dolgok kapcsán lemenni orbánozásba. Eléggé monomániás dolognak tűnik.
Lol, nekem meg ez tűnik egy elég gyenge kötözködésnek. Szóba hozni a szotyist….jaj, de inkább egy szót se róla, mert az monománia. :)
Milyen érdemi választ vársz trollkodásra?
Elek, szerinted van reàlis esèlye egy valòdi konzervatìv pàrt tèrnyerèsènek az orszàgban? A tömeg el tudna fogadni egy ilyen irànyt? Kialakulhat az a politikai elit, aki ezt hitelesen tudnà kèpviselni? A mai jobboldali pàrtjaink leginkàbb populista baloldali pàrtok a gyakorlatban, ill. a mostani politikai elit szìnvonala minden csak nem elit.
Delin, te mi alapján sorolod be a politikai pártokat/mozgalmakat?
-Gazdsági vagy társadalmi kérdésekben elfoglalt álláspontjuk alapján?
-Illetve, hogy határozod meg az adott fogalmat, ami alapján elnevezed őket?
Bagira, a pàrtokat ideològiai alapon, amihez szorosan kapcsolòdnak az èrtèkek, melyeket kèpviselnek. A gazdasàgi mindig csak egy eszköz, ami előteremti a materiàlis alapot, ìgy több ideològia irànyzat is hasznàlhatja ugyanazt az eszközt. Ma a popolizmus alap minden pàrtnàl, nem is tudom ez màr önmagàban egy ùj irànyzat, vagy csak egy kolonc a libelarizmus ès a konzervatizmus hàtàn. Eleknek igaza van, nincs jelen tisztàn egyik irànyzat se ès van köztük àtfedès is. Ezekből mit emel ki egy pàrt, mit kommunikàl belőle ès tènyleges mit csinàl sokszor nincs összhangban. Mondjuk ez is, mint minden, a gyakorlatban az embereknèl kezdődik, amìg ott nincs minősèg ès pèldamutatàs, nincs jò èrtelembe vett elit, addig minden csak szòcsèplès. Nincs èrtèk mögötte csak duma, ùgy pedig hiteltelen.
Akkor Delin! Hozok neked egy példát a történelemből “jobboldali eszereket” az orosz birodalomból. Nekik a politikájuk a legvadabb konzervatívizmus és nacionalizmus volt a társadalmi térben (jó, pár zsidó ritkító pogrom tapad a nevülhöz) ugyanakkor a valódi szindikalista kommunista gazdasági szervezés talaján álltak. Slava russzia és oprisicsinya ez volt a jelszavuk.
Őket hova sorolnád be?
Bagira, ha konzervatìv ès/vagy nacionalista egy pàrt azt ideològiai szempontbòl jobb oldalinak tekintem. A gazdasàgi berendezkedèst inkàbb nem sorolnàm sehova, mert azt mind a kèt oldal hasznàlhatja (a pèldàdban èpp a jobboldal hasznàl egy inkàbb a bal oldalra jellemző gazdasàgi berendezkedèst).
Populizmus alatt MO-on leginkàbb a kormànyzati kommunikàciòs stratègiàt èrtem. A vagyunk mi (a magyar nèp) ès egy ellensèges csoport (migrànsok, bankàrok, EU, stb). Ide sorolhatjuk a nemzeti konzultàciòkat, vagy minden helyzetet amikor valamit a nèpèrt, a nèp nevèben tesznek. Vannak a làtszatintèzkedèsek, amikor osztogatunk/tàmogatunk egyes csoportokat hangosan, de a gyakorlatban alig törtènik valami.
Tudom, hogy nem vàlaszoltam mindenre, majd ìrok, ha több időm lesz.
De hát a populizmus az egyetlen, aminek egy demokráciában értelme van, Zoom… Igenis, hogy a választott vezetőink képviseljék a mi közös értékeinket és érdekeinket az ellenséges, de legjobb esetben is csak közömbös külvilággal szemben… A nem a mi közösségünkhöz tartozó emberekkel, embercsoportokkal, országokkal és társadalmakkal szemben… Aki pedig a mi közösségünkhöz tartozik, az mindezekhez képest igenis élvezzen előnyt, kiváltságokat a saját hazájában… A vezetők ne szembe menjenek a mi elképzeléseinkkel, véleményünkkel, értékrendünkkel, hanem éppen hogy azok alapján politizáljanak… Csak ennek van értelme, másnak nincs. Én, amióta ráeszméltem a politika világára, azóta vártam, hogy a magyar állam végre ne kifejezetten a magyar emberek ellen dolgozzon, és hatalmas felüdülés, hogy megértem azt, hogy végre populista vezetés van az országban…
Hunn, a kèrdès, hogy ki tartozik bele pontosan a “nèpbe”, ki az “ellensèg” ès mennyire van összhangba a populista kommunikàciò a tènyleges intèzkedèsekkel. A helyzetet bonyolìtja, hogy adott tèma kapcsàn ezek a csoportok folyamatosan vàltoznak. Te ès èn se vagyunk àllandòan a “nèp” tagjai, se kommunikàciòs szinten, a gyakorlatban pedig plàne.
“De hát a populizmus az egyetlen, aminek egy demokráciában értelme van”
Vagy inkább a demokrácia csődje. Szerintem te fogalmi zavarban vagy. A populizmus az ami a nép fülének kedves. De mivel a nép zömmel buta, kicsinyes és önző, a populizmus és a közérdek nagyon gyakran két teljesen különböző dolog lesz. Példa a populizmusra: Rögtönítélő bírósággal a jogállamért, elvtársak!
Ami a nép fülének kedves, Deadpool? De hát könyörgöm, ha csak a magyarországi vagy az amerikai populizmust nézzük: mekkora pozitív előrelépés a hétköznapokban már pusztán az is, hogy az embernek nem azt kell hallgatnia non-stop, mint amit liberál-bolsevikok uralma alatt, hogy a hatalom mennyire gyűlöl és lenéz téged, és mindent megtesz azért, hogy kibasszon veled amiért magyar vagy, vagy amiért fehér, keresztény, heteroszexuális férfi vagy… Ha semmi más különbség nem lenne a két társaság között, csak ez, én már akkor is, önmagában csak ezért is a populistákat választanám!
Akkor ezek szerint nem értetted meg, hogy mi a probléma ezzel.
Azt értettem, hogy mi a probléma az általad felhozott példával, Deadpool. Az, hogy semmi köze a populizmusnak ahhoz, amit ezek a bal-liberálisok csinálnak. Ez a rögtönítélő bíróság Orbánnal kapcsolatban hol találkozik a széles tömegek akaratával? Még ha Gyurcsány lenne a példa… de így?
Deadpool, ezt jòl megfogalmaztad. A populizmus tèrnyerèse tènyleg a demokràcia csődje.
A demokrácia modern meghatározása pedig a következő, Zoom: demokráciának nevezzük azt az államformát, ahol a zsidók vannak hatalmon. Minden egyéb rendszer diktatúrának számít…
Maradjunk annyiban, hogy a jelenlegi populizmus a liberális demokrácia csődje. Mert a populista vezetőket azért továbbra is demokratikusan választjuk. (És nem véletlenül őket választjuk a bal-liberálisok helyett…)
:)))Hunn! A fogalom meghatározásod egyszerűen, huszárosan brilliáns.
Deadpool!
Szerintem itt te (ti) vagy(tok) fogalmi zavarban. Ti az oligarchiát keveritek a demokráciával.
Amúgy mennyivel jobb az a rendszer, ahol csak arról lehet beszélni amit az “elit” akar?(Amely “elit” mára az északi világban, alja zsidó és sábeszgoj prolikból áll) Ez az “új osztály”, ahogy Milovan Gyilasz leírta.
És populizmus alatt, mit értesz?
A populizmus a demokrácia klónja. A liberálbolsevik demokráciák “demokráciák”, a patrióta demokráciák “populisták”..
A politikában nincsen fehér és fekete, csak a szürke számos árnyalata. A csokitorta csokitorta marad még akkor is, ha meggyet teszünk a tetejére.
A hatalom irányítói csak a görög filozófusok utópiáiban voltak feddhetetlenek.
Az általános balratolódásban egyetértünk. De végülis a nemzetiszocializmus is baloldali eszme volt.
Ez esetben feléd is “állnak” Delinnek feltett kérdéseim, Elek.
Érték alapon ill. hogy mit cselekszenek. Önmagában a szavak egy politikus szájából csak olyasmik, mint normál ember számára a székelés.
Ok. Akkor számodra, mik a “baloldali, “jobboldali” “stboldali” cselekedetek/tettek a gazdasági/társadalmi térben?
A konzervativizmus nem a jobb-bal viszonyrendszer eleme. Elviekben lehet egy baloldali és egy jobboldali is konzervatív.
A baloldaliságról és a jobboldaliságról korábban volt egy hosszú eszmefuttatásom. A lényege az volt, hogy amióta emberi közösség létezik, azóta létezik individualista és kollektivista szemléletmód. Ezek az ember társas (evolúciósan meghatározott) ismérveinek a gyűjtőfogalmai.
Az individualista az egyén érdekeit a közösség elé helyezi, a rendelkezésre álló erőforrásokat igyekszik kisajátítani, kiemelkedésre törekszik. Ha úgy tetszik jobboldali.
A kollektivista a közösség érdekeit helyezi előtérbe, megosztani igyekszik az erőforrásokat, szolidáris, egyenlősítő. Ha úgy tetszik baloldali.
Mindkettő viselkedésmód evolúciósan kódolt és mindkettő alapja az egyén túlélésének biztosítása. A látszólag önzetlen viselkedésmód is önzés, elvégre a működő közösség az egyén túlélésének a záloga is. Azaz egyáltalán nem rossz egyik sem, ezek nem minősági ismérvek.
Minden közösség és társadalom e két viselkedésmód egyedi elegyeként működik. Vannak (voltak) individualistábbak (pl. angolszász országok hagyományai) és kollektivistábbak (pl. skandináv hagyományok). Ha bármelyik ismérv túlsúlyba kerül, az a társadalom vagy elbukik vagy hirtelen döntően megváltozik (pl. forradalmak), amikor visszabillen a mérleg.
Hosszú távon a túlontúl individualista közösségek szétszakadnak, az egyéni önzés egymás ellen fordítja az embereket, általánossá válik a bizalmatlanság, mindenhez papír lesz szükséges és jogász. Az emberek jogkövető magatartása csökken, a társadalomnak több kényszerítő eszközre lesz szüksége (több rendőr, szigorúbb jogi szankciók) stb. Ismerős történet.
A túlontúl kollektivista közösségek sem jobbak hosszú távon. Ezeknél eltűnik az egyéni kezdeményezés, az önmegvalósítás lehetősége. Nincsenek kihívások, mindenki beáll a sorba. A társadalom mozdulatlanságba dermed, a gazdasági fejlődés megáll, a változásokat csak esetleges külső hatások tudják valamilyen szinten kikényszeríteni, de a túl erős hatások súlya alatt össze is törik a társadalmi szerkezet. Nem kell ezt sem ragozni. Ilyenek voltak pl. a jezsuita redukciók vagy az inka társadalom bizonyos jellemzői, de a az ókori Kínából is jó példákat lehetne előhozni.
Mint feljebb írtam, belátható, hogy mindkét ismérvre szükség van. Jobboldalinak azt az embert lehetne nevezni, akinek az a meggyőződése, hogy a jelenlegi társadalmi viszonyokhoz képest több individualista elem lenne szükséges egy jobb társadalmi berendezkedés elérésére. Egy baloldali számára éppen a fordítottja áll fenn.
Én személy szerint egyik társaságba sem tartozom. Bizonyos dolgokban az egyik oldal dolgait erősíteném, a más dolgokban pedig a másikét. Számomra a mai magyar társadalom viszonyaiban rossz mozaikdarabokat használtak fel a két oldalról. Egyes darabokat kollektivistára cserélnék ki, másokat pedig individualistára.
Pl. Támogatnám a progresszív adózást, rendpárti vagyok, erősen korlátoznám az abortuszokat, szerintem a társadalom egysége nem az egyén, hanem a család, korlátoznám a vallásgyakorlást és a szólásszabadságot, választójogot, erősíteném a nemzeti nevelést, támogatnám a kisközösségek megerősítését, az önkéntes munkát és a társadalmi szolidaritást, hatékonyabb környezetvédelmet igényelnék stb. Szóval se nem jobb, se nem bal…
Már szereztél is egy stabil támogatót!
Én kicsit másképp látom a két világnézet közötti ellentétet.
A konzervatív úgy gondolja, hogy a születésekor adott készségeket örököl a szüleitől, amik között rosszak is vannak, de alapvetően adottak az elérhető szintek mindenki számára. A rossz tulajdonságok kinyilvánítását, kiélését a társadalomnak korlátoznia kell, a pedagógia pedig igyekszik fejleszteni a jó tulajdonságokat amennyire lehet, de lehetőségei nagyon korlátosak.
A liberális (számomra a progresszív csak egy szómágia, miután lejáratták a liberalizmust mint kifejezést, új kifejezést járatnak le éppen) elgondolás szerint az ember alapvetően csak jó tulajdonságokat kapott (véletlenül, ezért a szülők nem is fontosak), de a társadalom elrontja ezeket a jó tulajdonságokat, ezért reformálni kell a társadalmi berendezkedést hogy ez ne történhessen meg. Mivel a történelem során nem volt jó társadalmi berendezkedés, ezért újat kell kitalálni, hogy a tökéletes embert előállítsák. A jövő náluk mindig szép és fényes, a jelen szörnyű, de csak ki kell bírni egy kicsit még. A törvény ne korlátozza az embereket a jóságuk megélésében, a pedagógia pedig végtelen lehetőségeket tartalmaz az ember jobbá tételéhez.
A problémák megoldásának keresési módja is alapvetően különböző.
A konzervatív úgy gondolja hogy a történelem folyamatosan ismétlődik lényegét tekintve , ezért meg kell nézni a múltbeli megoldásokat, hibákat, és ennek fényében kell a jövőre vonatkozó döntéseket meghozni, elkerülendő a hibák ismétlését.
A liberális nem gondolkodik a múlton, hanem egy aktuális filozófiai irányt követve azonnali változást akar elérni, szakítani mindennel ami ezt megelőzte. Ezt haladásnak hívják, amit mindenkinek el kell fogadnia, ellenvélemény nélkül. Egy kijelölt csoport véleményezi mi a haladás szempontjából fontos, kik az elhajlók, kik az ellenségek. Mindig van ellenség akik ellen harcolni kell, és ha őket le/meggyőzik akkor eljön a szép új világ (de szigorúan mindig a jövőben, sose holnap).
Konzervatívként a mérleget úgy látom hogy liberális világmegváltások eredménye:
Jakobinizmus: tömegmészárlás
Kommunizmus: tömegmészárlás
Nemzeti szocializmus: tömegmészárlás
LMBTQ, feminizmus, antirasszizmus, zöldizmus: ? (még meg fogom én is látni)
Jól példázza az oktatásról szóló kis vitánk a gondolkodásunk különbözőségét. Az oktatási rendszerünk lejtmenetben.
Szerintem az ok: a liberalizmus beengedése az iskolákba, amire a megoldás a liberális gondolkodás megszüntetése az oktatásban és visszatérés a konzervatív értékekhez, elkötelezettség, erőfeszítés, verseny.
A (helyi) liberális oldal szerint tovább kell haladni, még sokkal több liberalizmus, kompetencia, tárgyi tudás csökkentése, magolás megszüntetése, felkészülni a jövő kihívásaira, verseny megszüntetése (stressz).
De nagyon hosszú a sor, szinte lehetetlen egy hsz.-ben akár futólag is leírni ezeket a gondolatokat, és sajnos nem is vagyok olyan jó tollú író, mint közületek néhányan, akiket oldaltól függetlenül nagyon tisztelek az összefogott, lényegre törő írásért.
Jól van, hülyegyerek, tehát megint megtudhattuk, hogy a gyerek verve jó..:D
Ennek ellenére 10en x óra magoltatás ellenére sem akarnak jönni az új Newtonok, Schrödingerek, Flemingek , Einsteinek stbk.:D
(Jó nyilván ezen személyek nagyrészéről nem is hallottál. Ahogy még mindig nem sikerült kiguglizni, hogy mennyi idő volt St. Mary kórhaz orvos fakultása sem. De azért a gnómork nyomja tovább a verklit..:D)
Ui: elek te is megszavaztad a kibaszását innen (tudom nem szeretsz moderálni, amit szintén tisztelek benned, de most kivételt tehetnél, ha mar te is az eltávolítás mellett álltál)
Mondjuk a tömeggyilkosság/”abortuszpartiságodhoz” legalább konzekvens, ez haladás.
“Csak” ahhoz nem, hogy a legalja büdös ringyónak is nyalni kell, mert az úgymond genetikai program..
Néha úgy szidjátok itt többen is a magolást mintha bemagoltátok volna..
Na de mi a magolás? Ha Polgár Judit tud kívülről 100 sakkjátszmát(vagy ennek sokszorosát)? Vagy egy zenész 2-300 zeneszámot?A színész 200 verset 23 színdarabot? Az építész 40 fajta építőanyagot és azoknak 400- féle tulajdonságát? A virológus egy halom vírust a nagyon képzettek még a kovidot is?A fejben benne levő tárgyi tudás nem káros.Te ,hogy tanultad meg a sok jogi faszságot…?
(mellesleg én utálom a magolást..)
Ha végigolvasod/olvastad volna a vitát, választ kaptál volna a kérdésedre.
Nem a magolással van önmagával problémánk, hanem annak mai mennyiségével, aránytalanságával, korosztályfüggetlenségével és sokszor tényleges feleslegességével.
De akkor újra végigmegyek példakkal neked, saját szakmámon szemléltetve.
1.Ma egy jogásznak kb kétszer akkora anyagot kell bebiflaznia mint 30 éve, háromszor annyit mint 100 és negyszer annyit, mint 150. 2. Mindezt ugyanannyi idő alatt kell(ENE), mint 30-100 éve. 3. Ma 18 évesen kezdik (régen katonaság letelte és jurátus (gyakornok, írnok) idő után 20+évesen. 4. És bejön a feleslegesség, ugyanis a diákok egy része nem bírja és kibukik,viszont rájuk is elköltöttünk x összeget, ami így ablakon kidobott pénz volt. Egy másik részét, csalni tanítottuk meg. A harmadikat depressziós idegbeteggé tettük.ui egy kérdés, bizonyos kor, nevelés felett ennyire képtelenek vagytok belátni, hogy valami talán nem működik jó, váltani kellene. Ha nem is mindenben, de mondjuk részleteiben.Te is Polgár Juditot hozod példaként, tehát egy zsenit (a nők között legalábbis) (amúgy mint hobbisakkozó tudom, hogy x mennyiségű megnyitásokat csoportokba lehet rendezni :))
Maximálisan egyetértek, többet is kell tanulni és nagyon sok a felesleges anyag . Én alapvetően hiszek a “ kemény munkában, szorgalomban , akkor lehet igazán kiemelkedőt alkotni , ha a tehetség szorgalommal párosul, de mindezt ésszerű kereteken belül kell megvalósítani!
( azt azért csak úgy zárójelben , hogy Polgár Judit zseni , nem csak nők között, a ma élő 10 legintelligensebb ember között van IQ-ját és eredményeit tekintve , a többiek férfiak, magyarok között az első, a mért IQ tekintetében , szerintem ebben az esetben tök mindegy, hogy nő, legyünk büszkék rá, magyar !).
hunbagira
xLuckless
kicsit másfelől megközelítve a problémát:
Az állam, a család, később az oktatás is, tekintélyelvű egymással kongruens rendszerek (voltak korábban). Ez a tekintély azonban több szinten is felbomlott:
Tézis: az új tekintélyelvűséget nem a tekintély megléte, hanem éppen annak hiánya termeli.
„Az új tekintélyelvűség kialakulása során figyelembe kell venni, hogy a globalizáció kikezdte a világban az autochton tekintélyelvű rendszerek létalapjait, akár nemzeti, akár birodalmi államra gondolunk. Az állami szuverenitást korlátozó új politikai-gazdasági rend jött létre. A multinacionális gazdasági vállalatok „felülről”, a helyi, regionális érdekek „alulról” korlátozzák az állami szuverenitást, melyet az EU intézményei laterálisan tovább korlátoznak. A régi és az új tekintélyelvűség között nincs különbség abban, hogy mindkettő szembefordul a felvilágosodással. Az új tekintélyelvűség azonban új kognitív és emocionális béklyók választására kényszerül, mivel a régi béklyók társadalmi és lélektani alapjai megsemmisültek. A tudattalan kikerült magánszférából, s a nyilvános diskurzus részévé vált. Az új tekintélyelvűség a demokratikus társadalom politikai tudattalanjából meríti tartalmait, melynek során tagadja az emberek egyenlőségét, újra írja a múltat, újra felfedezi a Gemeinschaft értékeket. Az egyéni siker tényleges lehetetlenségét a választott csoport vélt vagy valós sikerességével cseréli fel. Régen a bizonytalanság okozta szorongás csillapítására a személy készen találta a nemzetállamban és a vele kongruens családban a tekintélyt, mely szilárd társadalmi és lélektani alapot biztosított számára ahhoz, hogy megtalálja önmaga önmagán kívül a pótlékát a Mozgalomban, a Pártban, a Nemzetben. Az új feltételek között a tekintélyelvű személyek valójában egyedül vannak, csak egymásra számíthatnak. A Hálózat számukra a Nemzet és a Család. Nincs más támaszuk, csak a másik, aki ugyanaz, mint ők. Velük szemben áll az egész világ.”
http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=273:regies-uj-tekintelyelvseg-csalad-es-az-allam&catid=31:uj-tekintelyelvseg
Pont ebből a helyzetből fakadóan az oktatásban egyidejűleg több igény/elvárás/cél van jelen, ugyanakkor a megfogalmazott célok ellentmondásban vannak egymással, erre –szerintem- nézettől függetlenül is nehéz reagálni.
Például:
-1. A digitális gazdaság egyre növekvő jelentősége (gazdasági érdekek)–ehhez a digitális, vállalkozói kompetenciákat kell fejleszteni (http://www.geopolitika.hu/hu/2018/06/27/a-digitalis-versenykepesseg-elenjaroi-es-magyarorszag-helyzete/)
Itt érdemes megemlíteni az E- Identitást, E-Kormányzatot és E-Demokráciát, amire mindez kondicionál (Észtországban már így mennek a dolgok, mint egy megvalósult utópisztikus regényben, már ovis kortól):
http://publikaciotar.repozitorium.uni-bge.hu/1584/1/Hallgat%C3%B3i_k%C3%B6tet_intreakt%C3%ADv_p005-043.pdf
– 2. gyerekek „jóléte” – gyerekközpontú oktatási modell
– 3. hagyományos „értékek”, nemzeti identitás (tekintélyelvűség?)
– 4. hatékonyság/teljesítmény/versenyszféra.
– 5. ALAPKÉSZSÉGEK.
Elméletben sem egyszerű összehozni az ötöt – bár törekednek rá – gyakorlatban viszont nem igazán működnek együtt, főleg egyik évről a másikra (mire megmutatkozna az eredmény, jön egy újabb „irányvonal”. És természetesen mindegyiknek megvan az „ára”).
Én szerintem nem is egyidejűleg kéne teljesülniük, inkább eltérő ütemben és időtartamban/hangsúlyban (de a „szükséghelyzet” gyakran felülír).
Ami számomra itt körvonalazódik: „konzervatív” hozzáállás a tanításhoz és a tanuláshoz, melyben az (alap)ismeret/művelet/készség elsajátítása dominál és erre épül a gyakorlat (főleg alsó tagozat). Ehhez kell a „magolás”, sémák, műveletek elsajátítása, mert ezek azok az információ-elemek, amiből építkezik/ebből kombinál majd tovább a tanuló. Erre épül a logikus gondolkodás. Ezek integrálása egyéni erőfeszítést igényel minden gyerektől és ezzel nincs is baj. Erre szükség van/lenne. A valóságban azonban mindez már az alapoknál nagyon „foghíjassá” válik. Az alaphiányosságot nem lehet “irányzatokkal befoltozni”.
Ezt az alapot kell jobban megerősíteni. Én legalábbis úgy látom.
A figyelem központjába a gyerek, és az ő igényei, képességei kerülnek/kerültek (a gazdasági érdekek mellett). Ez önmagában nem volna baj, a baj ott kezdődik, hogy ez a szempont nincs összhangban az átadandó tudás mennyiségével/minőségével és a teljesítmény-orientált elvárásokkal (sem). És a valóságba való integrálhatósága/ gyakorlati haszna még nem bizonyított – legalábbis nem a hagyományos „teljesítmény-mérés” mentén értelmezve.
Évek óta (2018) fut a Komplex Alapprogram (benne a DFHT-vel – differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportokban) (Mondjuk úgy helyes: régi bevált módszerek új köntösben/keretben felelevenítve) . Az első egyben tartalmas összefoglaló is:
https://www.youtube.com/watch?v=oaG1n738WXI
https://abcug.hu/titokban-a-kormany-is-tudja-hogy-baj-van-a-magyar-iskolakkal/
https://www.komplexalapprogram.hu/
https://www.youtube.com/watch?v=gCC04ATTnHo
Ez pl. egy nagyon jó kezdeményezés. Elismerem, értem, nem kevés előnye van. Ne maradozzanak el, ne morzsolódjanak ki az iskolákból. Ám nem egyetemes érvényű, nem működik minden iskolában hatékonyan (sőt!) illetve a hatékonyság nem a „szokásos módon” lesz mérhető (Alapkészségek elsajátítására különben itt is szükség van). A képzéseken a 80% (régi módszer)-20% (új módszer) arány hangzik el, nem véletlenül.
Új ismereteket nehéz vele elsajátítani (kiscsoportos projekt jellege miatt), ismétlésre/összefoglaló órákra esetleg. Délutáni foglalkozásokra inkább (sakk, logikai-tér fejl. játékok, stb). Ugyanakkor a szociális készségeket és a kommunikációt remekül fejleszti, viszont a jó képességű gyerekek egy idő után túl lassúnak, vontatottnak érzik. A gond itt ezúttal az idő, mert 2020-ra csökkentették az óraszámot, a tananyagot viszont nem (így gyakorlásra még kevesebb idő jut iskolaszinten), a másik gond vele, hogy nehéz adoptálni digitális térbe (mostani karanténos időszakot tekintve):
„Összességében a Komplex Alapprogram kipróbálási szakaszáról, és annak iskolai megvalósulásáról – az évközi /évvégi adatfelvételek alapján – egy összetett kép rajzolódik ki, melyben pozitívumként megjelennek az élményközpontúság, az erősödő szociális készségek egyes elemei, negatívumként pedig fellelhető a feladat- és felelősségtudat háttérbe szorulása, valamint az alapkészségek fejlesztésére fordítható időtartam csökkenése.”
Viszont az elvégzése (iskola, pedagógus) kötelezettséget von maga után, pedig elvileg önkéntességről lenne szó (ebben az esetben a gyerek és a szülő ha akarja, ha nem a részei lesznek).
Ez egy a sok közül…
Gyakran nagy hangsúlyt kap a forma (módszer), a tartalom pedig bizonytalanná, viszonylagossá válik, nem rögzül kellőképpen.
Hogy hol mi működik hatékonyan, az mindig attól függ, kik tanítanak-kiket- mire- mivel (mi áll rendelkezésre) – miért/mi célból (egyáltalán mi lehet célnak tekinteni) és mindez milyen támogatást (idő, eszköz, anyagi, jogi, szülői, keret stb.) kap. Bármilyen módszer csakis ezek figyelembe vételével működhet.
Egyik tanítási forma illetve módszer (szemléletmód) sem rossz önmagában, mindnek megvan a maga helye és haszna a folyamatban. A gond általában a túlzásokból és a nem körültekintő alkalmazásból sarjad (mert sokat akar… végül keveset markol).
Polgár Juditot hoztam példaként de hozhattam volna egy ismeretlent is a másodosztályú bajnokságból.Ha viszont már a Polgár lány..Az apja írt egy könyvet valamikor a nyolcvanas évek végén(?) a címe:Neveljünk zsenit vagy valami ilyesmi.Tehát a lányok bár biztos jó képességekkel jöttek de hát csak “beléjük lett nevelve”a zseniség.Az agy is akkor fejlődik ha fejlesztik legyen az tudatos vagy spontán.Nyilván a spontán az amire valószínűleg tényleg születni kell.Miért mondom ezeket?Azt akarom érzékeltetni, hogy az ,hogy valakinek a fejében rengeteg tárgyi tudás van -amit akár magolással szerzett vagy jobb esetben egyszeri hallás után-az nem ,hogy nem zárja ki a logikus gondolkodást hanem egyenesen támogatja azt.Tehát ami engem zavar az a két dolog szembeállítása.A tanításról,tananyagról csak a már elmondott véleményemet ismétlem :tudatos pártfüggetlen népbutítás folyik.
A zseniséget nem lehet belenevelni. Abban igazad van , hogy mindenkinek , még a legjobbaknak is javíthatóak a képességeik, tanulással, gyakorlással, de zseninek születni kell. Erre a Polgár lányok a legjobb példák, mindegyik ugyanazt az edzést, gyakorlást és géneket kapta. Két nagyon kiváló ( női nagymester, női világ és olimpiai bajnok lett), de zseni csak a Judit ( csak férfi versenyeken indult, 15 évesen már nemzetközi nagymester volt, átlépte a sakkozók között álomhatárnak minősülő 2700 élőpontos határt, meg tudta verni Karpovot, Szpasszkijt, Kaszparovot és a ma élő legintelligenseb 10 ember között van a 170-es iq- jával). Ha lehetne zsenit “ nevelni”, akkor mindhármuknak közel azonos eredményt kellett volna elérni.
A magolás, szorgalom önmagában nem elég, ahogy a tehetség sem. Kimagasló eredményt tehetséges ember tud elérni, aki egyben szorgalmas is . Azzal, ha optimalizáljuk a a mennyiséget és kiszűrjük a felesleges tananyagot, segítjük az eredmények elérésében.
Ha zseni lett volna, nem az uncsi sakkal foglalkozik.
Valóban váltani kellene, ha nem is abba az irányba, amit a progresszívek hirdetnek (projektmódszer, IKT, stb). Mindenki tud sorolni példákat, hogy micsoda faszságokat kellett tanulnia… az időmértékes verseléstől a logaritmuson át a római császárság felépítéséig.
Minden magukon a pedagógusokon és a képző egyetemeken múlik: közülük kerülnek ki azok, akik a tanterveket, tankönyveket írják. Egy példa: amikor irodalomból lazább tanterv volt, a tanárok akkor is a Légy jó mindhaláligot választották (ami felnőtt regény), a 20. századi részben pedig nem mertek változtatni. Miért? Mert 30 éve, mikor egyetemre jártak, arra lettek felkészítve, amire. S feltételezem, mai is erre képzik őket.
Most, a digitális oktatás idején sem jutott eszükbe a szakmai szerveknek, hogy mondjuk a felére csökkentsék a tananyagot…
Személyes tapasztalat: ha felvetem, hogy elég lenne heti két matekóra feleannyi tananyaggal, maga a tanár néz rám gyilkos szemekkel… hát a hülyegyereknek meg kell tanulnia a szögfüggvényeket egyetemi szinten, akkor is, ha hivatalnok vagy betanított munkás lesz. Ha azt mondom az irodalomtanárnak, hogy baromság szételemezni az alkotásokat, inkább megszerettetni kellene az egészet, szintén nem érti…
Azonban ennél nagyobb probléma a nevelés kérdése. A család – mint ennek a színtere – megszűnőben van. A gyerekek jó része csonka, vagy mozaik családba nő fel. Anyuka neveli – aztán általános iskolában szinte kizárólag szintén nők, középiskolában csak 80%-ban. Nem fejtem ki, volt róla szó sokszor, hogy ez miért gond.
Emiatt neveletlen, pofátlan, az alapszabályokat (köszönés, öltözködés) nem ismerő diákokkal találkozik az elöregedett, búvalbaszott nőkből álló tanári kar, akiknek ezt a feladatot is meg kell oldaniuk az oktatás mellett. És ezt sem tanulták anno.
Ezért írtam, hogy valami alapot, rendet meg kell teremteni – katonásan. Maga a tananyag viszont legyen rugalmas, többszintű.
Pontos
Sajna egyik párt sem szerepelteti a nemileg szeparált oktatást a programjában. A Mi Hazánk is csak a szegregációig jutott.
Common man:
A magolás kapcsán csupa felsőfokú tanulmányt és tudást említettél. Mi az alap- és középfokú képzés hiányosságait említettük fel.
A magolás önmagában nem rossz dolog, de sosem az alapkészségek elsajátításának a terhére. Az elsődleges a problémamegoldás, kreativitás, az önálló tanulás képességének a megszerzése kellene hogy legyen és hogy mindezt örömmel, élvezettel tegye meg a gyerek, nem pedig valamiféle külső kényszerből. Mindezekhez atombiztos készségszintű alaptudás kellene hogy járuljon.
“Az egész oktatásügyet az egész világon mindenütt, amerre csak jártam, egy nagy tévedés hatja át, egy óriási tévedés. Azt hiszik, hogy a könyv arra való, hogy az ember a tartalmát belepréselje a fejébe. Nézetem szerint a fej gondolkodásra való. A könyv pedig arra, hogy ne kelljen mindent fejben tartani.” – Szent-Györgyi Albert
Alapkészségek -magolás-örömmel:pl egy megérett a meggy (a számolás alapjai)
ez elment vadászni.. komolyabb folyamatok,ok-okozatok megértésének alapja.Mondjuk még nem lett tisztázva mi is pontosan a magolás a ti értelmezésetekben.
Üsd a szalmabábod, üsd erősen!
Libsi, fel sem fogod amit írok, így veled érdemben nincs miről beszélni. Te annak a liberális oktatásnak a mintapéldája vagy amiről beszéltem.
Ebben a rövid szösszenetedben két vörös farok:
1. utasít, hogy mit kell tenned, olvasnod =vörös farok= libsi
2. cenzúrát követel = vörös farok = libsi
Igyekszik röviden írni a libsi, hogy ne lássuk a zavaros gondolatait. Ő az aki kinyilvánít, szemernyi kétsége sincs saját felsőbbrendűségéről (vörös farok ez is).
De nem megy, még az egymondatos hsz.-eid is ordítanak a libsi mivoltodról, mint ahogy a többi zavaros fejűé is.
Te primitív, gyáva, gnómork…még mindig itt rontod a levegőt?Benned ennyi méltóság sincs, ha valahonnan kibasznak akkor ne mássz vissza? Illetve ne reszketeg hangú vén embert toljál magad elé, ha felelősségre vagy vonva.
És most ideje takarodnod…
Orbánapád oldalán, meddig lehetne kommentelgetni, te szerencsétlen? :D
Amúgy Toplak úr linkelte, hogy mehetsz a she.hu-ra cikket írni…ott kiélheted magad.
Most pedig hess picsába.
Deadpool, a konzervatízmus nemcsak ósdi maradiságot jelenti, hanem az ősök szellemében való megújulást is. Pl nem hiszem, hogy Árpád/Attila apánknak problémája lett volna a technikai fejlődéssel. (Szerintem kifejezetten örültek volna egy turán tanknak a catalaunumi/pozsonyi síkon :)). De augusztusban a kamionon beekizve, technora ugráló hermaphrodita hím és nőstényprostikat személyesen aprítanák fel istenkardjával..:D
Mondjuk ő viszont határeset..:D
https://youtu.be/UjCdB5p2v0Y
Vagy manapság ott vannak a habánok (hutteriták). Nem ódzkodnak a legmodernebb agrotechnikától, de még mindig házi varrott ruhákban járnak, ugyanazok az előírások a haj- és szakállviseletre, mint a középkorban stb.
“az ősök szellemében való megújulást”
Ezt tőled látom először. Ahol én találkoztam vele , az mindig is egy olyan kontextus volt, ami a hagyományokba, a múltba való kapaszkodást jelentette, politikai értelemben is. De ha még csak ennyit is jelent, ne gondold, hogy én ezt egy rossz dolognak tartom. Mindig is lesznek konzervatív és progresszív emberek. Mindkettő fontos értékeket birtokol. Konzervativizmus nélkül oda a múltunk és az identitásunk, progresszió nélkül oda az alkalmazkodás és a fejlődés képessége. Szerintem bármelyik kukázása hosszú távon a nemzet vesztét jelenti. Naiv gondolatnak tartom ezért, amikor egyik a másikat el akarja kergetni, lehetetleníteni, tűzzel vassal írtani (több okból is, de azokat most hagyjuk). Ha holnap a falhoz állítánk az összes progresszívet és lelölvödöznénk, akkor se mennénk ezzel semerre, mert 20-30 év múlva újra visszatermelné az ország a saját progresszívjeit, a konzervatívok gyerekeikeként, a legkonzevatívabb nevelés ellenére is, mert ezek szerintem domináns beállítottságok, archetípusok, és nem társadalmi konstrukciók, hanem ellentétpárok, a természet pedig egyensúlyra törekszik (az ellentétek tartják fenn az egyensúlyt). OV kamu kultúrharcolhatna (ajjj…ez a fránya monománia…)a “lipsi métely” ellen az idők végezetéig, akkor se lenne vége, mert ez egy soha véget nem érő kamu harc. Ezek belső igazságok, amikre figyelni kellene és megtalálni az egyensúlyt konzervativizmus és progresszió között. Ez lenne szerintem egy életképes sikeres és versenyképes nemzet záloga, a jelenlegi proli disznóól helyett, ami a lassú kihalás felé menetel, biztos léptekkel… Ehelyett az elit arra használja ezeket az energiákat, hogy egymás ellen uszítsa az embereket. Hogy a tudatlan birkákat az urnához tereljék, amiből aztán ők fényesen megélnek. Szóval, nem a konnzervativizmussal van itt a baj, hanem a tudatlansággal és az egyoldalúsággal (monomániával, hehe).
A progresszivitás és a liberalizmus két különböző dolog. Az utóbbi már semmit sem épít csak rombol, egy destruktív idea.
A NERsevikek sem konzervatívok. Mégis tőlük várod, hogy elhozzák neked a konzervatív kánaánt.
Ha ez nekem szólt, jelezném, hogy nincsenek ilyen várakozásaim. Tőlük maximum az várható, hogy a legalapvetőbb nemzeti érdekeket ne döntsék össze. Ma a nemzeti minimum lehetőségeinek a szintjén vagyunk. Egy konzervatívabb új generációt kellene kinevelni. Ennek nem sok esélyét látom. Számos itt megfogalmazott elképzelésem éppen ezt szolgálná.
Még egy dolog: nem az ideológia a lényeg, hanem a beállítottság. Orbánék a konzervatív beállítottságú embereket próbálják megszólítani, O1G-ék főként a progresszívekre hajtanak. Az ideológia eltorzult, de beszántás, üldözés és ellehetetlenítés -> az elfojtás nem fogja megoldani a problémát.
Nem önmagában a progresszióval, a haladással van a baj. A probléma az, hogy kik diktálják a haladás irányát, és hogy milyen irányba haladunk…
A konzervativizmus, mint olyan, a jelen világban – és ebbe Magyarország is beleértendő – értelmetlen… Amit konzerválni, megőrizni kellett volna, azt már rég elpusztították, az már rég nincs meg – igaz, pár olyan maradék elem kivételével, amit nagyon is érdemes lenne megőrizni – de ezek kivételével az egész jelenlegi állapot nemhogy nem konzerválandó, hanem egyértelműen kukázandó…
Tehát a (kultúr)harc nem a jelen állapot megőrzéséért, konzerválásáért, hanem kifejezetten a haladás irányának kijelöléséért zajlik… És – a fentiek értelmében tévesen “konzervatívoknak” nevezettek – az új irány kijelölésében használják fel a régmúlt, illetve a relativ közelmúlt elfeledett, vagy jelenleg figyelmen kívül hagyott, de általuk újra felfedezett (adott esetben örök) értékeit.
Az objektív jelentősége talán az, hogy utána elindult egyfajta aktivitás a háttérben is: az addig mélán bámészkodó konzervatív oldal – ügyvédek, újságírók, művészek, cégek – elkezdték csinálni a dolgukat.
Hogy nem lett belőle több, vagy más, az csakis a Fideszen múlott. Simán alkományellenes volt Gyurcsány csalása, ha nagyon akarják, ki lehetett volna kényszeríteni az előrehozott választásokat. Inkább taktikáztak – az ő szempontjukból sikeresen: meglett a kétharmad. Ezzel az a gond, hogy még négy évig garázdálkodott a neolib oldal, félrekezelték a válságot, és ezt a nép szenvedte meg, ekkor szálltak el a devizahitelek, elvettek egy havi bért, stb. Ez volt az ára a 2010-es nagy győzelemnek. Azok (is) fizették ezt meg, akik részt vettek az eseményekben… több ilyen barátom azóta külföldre költözött, mert fizetésük 70%-a ment a hitelre… Na, ők nem ezért zúztak Pesten…
A szubjektív érzéseknek viszont van kollektív ereje is… ez a réteg biztos nem fog a marxistákra szavazni.
Miért volt alkotmányellenes?
Sajnos felnövőben egy új generáció, amely kétpofára zabálta a szivárványos pc bs-t. Ha másképpen nem, úgy húsz év múlva velük biztosan vége lesz a NER-nek és általában minden nemzeti dolognak. A nyugati szar itt is elömlik.
Orbánéknak még időben meg kellene állítani a kultlib droidok gyártását.
Megállítani az itthoni alapítványok külföldi pénzelését. A nagy internetes médiumokat és véleményformálókat ellehetetleníteni és helyettük térségi alternatívákat teremteni. A baloldali értelmiséget kiakolbolítani mindenhonnan, különösen a felsőoktatásból és az MTA-ból. Ha nem teszik meg, ennek az országnak és népnek lőttek.
Mondjuk az államháztartás valós adatainak eltitkolása…
Hunbagira írt egy példát a kérdésedre. Ha nagyon akarják, elérték volna az új választás kiírását. De igazából ma már mindegy is.
Orbánék az utóbbi években kezdtek el foglalkozni a kultúrával, hosszú ideig tojtak rá. Most is azért csinálják, mert saját köreikből érkezett a kritika (Szakács Árpád, Pataki Tamás pl.). Sajnos még mindig balfaszkodnak, ezt a Hunyadi-film körüli történések is mutatják: a pályázatot megnyerte egy ordas libsi zsidó, aztán törölték az egészet… így nem lesz film. Mégis, ki a tököm ítélte oda a rendezést, mikor elvileg mindenhol a Fidesz embereinek kellene ülnie? És ha már visszavették Szász Jánostól, miért nem adták oda másnak?
Sajnos ez van a könyvkiadásban, a színházakban is. Még mindig attól fosnak, hogy mi lesz, ha lenácizzák, leantiszemitázzák őket. Így nehéz lesz…
Ami jó dolog, hogy a tantervekben, tankönyvekben már több a nemzeti anyag.
Szkeptikus vagyok. A rendszerváltoztatás környékén betonbiztosra formálták meg az új politikai berendezkedést. Gyakorlatilag egy kormány csak akkor bukik meg, ha önként lemond.
Magam is látom ezt a töketlenkedést. Lásd pl. színművészeti “egyetem” kérdése. Nevetséges, amit művelnek.
A facebookba is bele kellett volna már állni és nem az EU döntése után sírni. Ha Ugocsa non coronat alapon, akkor úgy.
Ez szép volt, Hunn!
Köszi Hun!
Nincs mit, hunbagira! Hiszen én is ott voltam… Lehet, hogy épp melletted állva kaptam az arcomba az ávósoktól a könnygázt… 2006 ősze számomra is meghatározó, alapvető, felejthetetlen élmény volt… Egy életre meghatározta a politikai identitásomat… Bár mindig is magyar érzelmű voltam, úgyhogy talán helyesebb, ha úgy fogalmazok: egy életre megerősítette bennem azt. Ott és akkor belém verték egy életre…
Nem lehetetlen, hogy Ó. Bence a “hasznos hülye”, vagy csak egy szimplán “libsiket” utáló idegbeteg. (megharapta ?!)
“Sokan pofán vágnánk a freeSZFE-s, zöld, femináci, lmbt barmokat, de mégsem tesszük meg, mert kultúrlények vagyunk.”
:’DDDDD
Te mint kultúrlény, jó vicc, csaxibéla. A poroszos oktatással, meg a “gyerek verve jó” beteges-magvas gondolataiddal… Fogadjunk, hogy most is a disznóólból írsz, ahova az asszony bezárt, amíg a szeretőjével enyeleg. Keress magadnak inkább egy másik oldalt, ahol gonoszkodhatsz, te setét lelkű kobold.
Jól van, két nap alatt az egyik legyáváz, a másik lecsakszizik. Ez igen.
Azért jöttem ide, mivel a közösségi oldalakon megszűnt az emberi kommunikáció, itt hellyel-közzel rendben van a hangnem. Leszámítva a csakszis dolgot, de az már nincs.
Régóta olvasom az oldalt, de az utóbbi évben pont miatta nem néztem a kommenteket…
Ha neked ismeretlenül az az első reakciód, hogy csakszi, akkor az a te bajod. Rúgtatok már ilyen öngólt mostanában.
Fogalmam sincs, hogy ki vagy, nem is számít. Első hozzászólásodban a számba adsz olyat, amit nem mondtam, utána meg elküldesz a picsába. Miért is?
Az admin pedig jó lenne, ha csakszi – helyénvaló – kitiltása után máshol is rendet tenne. Vagy meg akartok maradni a 7-8 fős kis buborékotokban? Ezzel fog előre menni a férfimozgalom ügye?
Amennyiben nem az vagy, elnézést kérek Deadpool kolléga nevében. Tudod már minden újreg gyanús.
Rendben.
https://www.youtube.com/watch?v=Vfi322f5QF4
Te vagy-e a Csakszi és ha nem, mered-e tagadni?
:D
:D
Ajaj, előfordulhat, hogy ezúttal benéztem, elnézést kérek!
Ui: torzsasanyika egy különösen “szép” kommancs patkány…
Tudod ki harapott volna bele ?! :) leköpni, az oké…
Választasok idején én is ráborítottam a pultot…szóval bencét (vagy, hogy is hívjákot) nem tudom elítélni.
Szerintem ebben az esetben is arról lehetett szó, tomgal, hogy a vesztegzár miatt már mindenki kezd nem kicsit bekattanni, köztük Ó. Bence is… Nem ő az első, és nem is ő lesz az utolsó, aki elveszti a fonalat…
Nekem is volt már hasonló konfliktusom a vesztegzár alatt… Említettem korábban a dohányboltos esetemet a kis fiatal, pattogó és keménykedő eladópicsával. Mondjuk az szerencsére nem eszkalálódott ennyire… Látszólag annak sem volt köze a feminizmushoz, pedig biztosíthatlak, hogy de igen, nagyon is volt… Az én részemről legalábbis mindenképpen… De ha jobban belegondolunk, az ő részéről is, csak nem tudatosan…
Alter Ego,
bizonyára helyzet és személyiségfüggő, kit hogyan érint egy beszólás és arra hogyan tud reagálni. Van, amikor inkább egy kötekedés elővezetése (bár ilyenkor nem az „udvarlás” a cél).
Úgy vélem azonban, a legtöbb esetben a férfi motivációja a figyelem felkeltése (egyáltalán észre veszik-e őt, lehet így tud figyelmet kiprovokálni), talán a „hatalmának” megmutatása esetleg a rispekt „kijátszása” egy ilyen egyszerű (szexuális tartalmú – esetleg megfélemlítő), gyors szójátékon keresztül/akár a kortársak előtt bizonyítandó.
Lehet elkerülően hozzáállni a helyzethez, vagy el lehet ereszteni ezeket a beszólásokat, mész tovább – esetleg némi feszültséggel, hiszen a verbális agressziót magadra vetted – itt az agresszió az átvett szexuális frusztráció energiája(?)).
Ha ezzel a nő tisztában van (és a helyzet is lehetőséget teremt hozzá – pl.: a férfi nem ittas, első ránézésre beszámíthatónak tűnik, stb), akkor ezt a feszültéget kétféleképpen lehet levezetni: elismeréssel és kitéréssel/hárítással.
Elismerésnek mondom abban az értelemben, hogy nem kötök a szavakhoz, esztétikai értéket, hanem elfogadom annak, ami: férfi kívánalomnak, és akként is kezelem, nem alázom meg/viszont, esetleg értékelem, kioltom a feszültséget humorral (talán ez a legjobb, mert ebben a helyzetben senki sem szégyenül meg, a nő presztizse viszont emelkedik). (Végül is az alapmotiváció, a késztetés a „De megb@sználak!” és a „Meghívhatlak egy kávára? És közben beszélgetünk…” ugyanaz, csak más módon/körülmények között kerül kifejezésre).
A másik lehetőség a kitérés/hárítás/egyfajta „köszönöm a feltételezést, de alkalmatlan vagyok a felhívásra” sugalmazása.
Mindegyik megadja a tiszteletet (némi „alárendelődést” mutatva, ami a választ követően egyből át is fordul/kiegyenlítődik) a váratlan szójáték ugyanakkor annyira le tudja kötni/meg tudja zavarni/ki tudja billenteni az embert, hogy addig van idő elhagyni a helyszínt.
Ehhez azonban az kell, hogy a nő ne féljen a férfitől.
Pl.:
„De meglovagolnálak!”
Sajnálom Uram, ennek a kancának most jobban esik az abrak, mint a nyergelés!
Hé! Cowboy! Én nem abból a ménesből jöttem…
Ugyan, Uram! A kentaurok nem ülnek nyeregbe!
Vigyázzon Uram, mert az ördög kancáján nincsen bilog!
„De kinyalnálak!”
Nincs olyan farkas, ki a kopó tányérjából enne!
“Gyere cicuskám, dugjunk egyet!”
Sajnálom, karmolok és nem vagyok oltva veszettség ellen.
„Gyere szopj le!”
Uram, elnézést, de én óvatos vagyok, üvegből sem iszom más után…
„Micsoda csöcsök-segg-virgácsok”
Önnek is szép napot kívánok! Maradjon is az…!
Nyilván, mint említettem, helyzete válogatja, milyen reakció bizonyul a legbölcsebbnek. Viszont az a hozzáállás sem életrevaló, hogy törvényi szintre emeljük a „Csúnyát mondott rám…! Tessék megbüntetni érte!” –
( főleg, hogy aki férfi/nő így kommunikál, azt a legkevésbé sem fogja érdekelni https://www.youtube.com/watch?v=ipg7MNGrvgg ).
A másik kérdőjel egy ilyen ügyben az előzmény. Ugyanis nem kizárt, hogy az illető nő a megjelenését/öltözködését/viselkedését tekintve előzetesen provokatív volt (még ha ő nem is annak tartja)
Mit minősítenek valahol szexuális zaklatásnak:
https://www.youtube.com/watch?v=ipg7MNGrvgg
Azért ha a listát átírnánk női megfelelőre…
Akkor a nő se bámulhat, gúnyolódhat.
Nem fejezheti ki, hogy a férfi milyen jól „ért a nők nyelvén”/ „milyen kanos”.
Nem „nyomulhatna rá”, csúsztathatja a számát a zsebébe…
Nem mondhatja rá, hogy „pasi, faszi, kan”.
Nem érhet a vállához sem, nem „dörgölőzhet”.
Nem követheti, nem nyomozgathat utána.
Nem pucsíthat, nem domboríthat, nem dobálhatja a haját és nem „csücsöríthet”.
Nem ajánlkozhat fel.
Ugyanakkor nem ritka már az sem, hogy az ember csak véletlenül rajta felejti a szemét egy nőn (néha azért, mert mondjuk csak fáradt és néz ki a fejéből) és arra ocsúdik, hogy elküldik a cafrangos anyjába: „Mi a F@szt bámulsz?!” és egyéb, nő szájából kifejezetten ordenáré körítések kíséretében.
Mert ugye mióta női egyenjogúság van, az a szlengben is megmutatkozik…
„FODOR jegyzi meg, hogy a női egyenjogúsítás folytán a fésületlen beszédstílus, sőt trágárkodás már az úrnők körében is elterjedt, sőt bevonult a serdülő lányok beszédébe is (FODOR 2000: 249–250).”
Mindezt 20 évvel ezelőtt írta. 2021-ben nálunk a kamasz gyerekek oroszul, spanyolul és franciául káromkodnak (mert azt hiszik, így nem értjük) :) Hm… ez van.
Meske, ez egy úgy kerek, ahogy leírtad, nem tudok mit hozzáfűzni, és ez nálam a legnagyobb egyetértés jele. A könnyed női humort (is) nagyra értékelem. – Nyomtam egy nagy lájkot… ennyi dolgom maradt. :)
Legfeljebb annyi észrevételem van, hogy a két videólink azonos a szövegben, aminek feltételezem nem így kellene lennie szándékod szerint, de ez nem túl sokat von le az érthetőségből; kikövetkeztethető, hogy mi lehet abban a videóban. :)
Köszönöm és azt is, hogy szóltál a tévesztésért :)
Linkelem is a linket (egyébként ez a projekt egyik fő támogatója a L’Oreal), lefelé görgetve jön a lista:
https://www.standup-international.com/en/en/facts
(Na, le is ellenőriztem, hogy ez-e az, ami.)
Ez a nő olyan ronda, hogy felismeri a víruskereső.
Mondja ezt a Balázs, aki csókot váltott Istenes Bencével, bár mindketten heteroszexuálisok, egyfajta kiállásként a meleglobbi mellett?
Nem mondom, hogy ellentmondás, de a meleglobbi és a PC egy oldalon állnak általában.
Ezt nagyon jól látod, Marcell: a meleglobbi is, és a PC is, egyaránt a kulturális marxizmus ideológiai esernyője alá tartoznak.
A látszólagos ellentmondások feloldása ebben a tényben gyökerezik.
(Ez a tény a magyarázata például annak a látszólagos ellentmondásnak is, hogy a – szintén a kultúrmarxizmus ideológiai esernyője alá tartozó – feministák támogatják a fiatal, katonakorú muszlim férfiak tömeges bevándorlását az EU-ba, annak ellenére, hogy pontosan tudják: ez a európai kamaszlányok és fiatal nők ellen elkövetett nemi erőszakok számának szinte automatikus megtöbbszöröződésével fog járni…)
Ez nem is titok:
https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20200311-eltevedt-sved-feministak
Különben elég valamelyik libsi kommentelőt kiválasztani a facebookon, és végignézni a képeit: család az család, nők elleni erőszak, francia háttérkép, legyen másik Index, stb.
Ezek kéz a kézben járnak.
Balázs, ez a szánalmas népbutitó féreg most mondott egy számunkra szimpatikusat… de ne legyen kétségünk afelől, hogy ki mellé fog állni, amikor színt kell vallani.
Vitatkozni nem tudok ezzel a levezetéssel, csak egy mellékszál jutott eszembe.
Tényleg, igazán zavarja-e a feministákat, hogy a nemi erőszakok száma növekedni fog? Tehát nekik ez olyan, hogy bakker, a szent ideológia (kulturális marxizmus, PC) nevédben be kell vállalni ezt az áldozatot?
Olyan érzésem van, hogy ez legalábbis bonyolultabb, az ő fejükben, valahogy nem ott van a fókusz, ahol nekünk férfiaknak, vagy más a kontextus.
Biztos van egy olyan érzés, hogy életerős, kanos fiúk jönnek és ez jó (!!!) dolog. Tehát annak a reménye, hogy meg lesz a feminista néni b***arintva.
Netán egy kis bosszú, hogy a jól kinéző kiscsajokat, fiatal nőket kapja csak el a bevándorló – bosszú, az esetleg csúnyácska vagy öreg femi nő nézőpontjából.
Egyeseknél ott lehet a fehér férfi gyűlölete, hogy mintegy nekik “hoz” konkurenciát, ráadásul erősebb, virulensebb konkurenciát.
Végül, biztos van olyan femi, akit tényleg rossz érzéssel tölt el a dolog, legbelül, ahogy fent is irtam, csak a szent eszme érdekében, kell a bevándorlás.
Biztos van ilyen része is a dolognak, de nem az egész ideológiában, hanem egyes baszatlan feministák körében. Mondjuk erre lehet azt válaszolni, hogy Európában is van bőven életerős férfi, lehet kúrni szerbekkel, magyarokkal, írekkel, akárkivel.
Ami mégsem illik bele az egészbe, az a hipergámiájuk: a csóró afgán migráns se nem szép, se nem gazdag, miért is lenne jó nekik? Vagy lehet, az “motoszkál” a fejükben, hogy kizárólag izmos, nagyfarkú négerek jönnek? A dugás akkor meglesz, de ki vesz nekik csizmát? Nem tudom, bármit el tudok képzelni ezekről :-D
Én inkább úgy gondolom, hogy a kultúrmarxista célok egyszerűbbek: a hatalom átvétele, és az ebből származó gazdasági haszon megszerzése. A feminista, lmbtq, stb. programok csak ennek eszközei. Érdekel ezekben a körökben valakit a lakosság ezreléknyi részét sem kitevő transzneműek akármilyen baja? Csak arra jók, hogy előretolják őket a pusztítás érdekében. Ezt csinálta a szadesz is a cigányokkal és a megélhetési bűnözéssel, miközben igazából szartak rájuk.
“Nem tudom, bármit el tudok képzelni ezekről :-D”
Én is. :) És jogos, amit irsz.
“Európában is van bőven életerős férfi, lehet kúrni szerbekkel, magyarokkal, írekkel, akárkivel.” – ehhez tenném hozzá, hogy… Elég meredek, szóval az az elmélet, hogy az európai, főleg a nyugati fehér férfi, ki lett herélve. Talán hallottad azt a mondást, hogy a feminizmus csak egy shit test, amin a nyugati férfi alaposan elhasalt. Az általad emlitett néger, vagy arab, ad absurdum vonzóbb lehet attól, a nagy farka mellett, hogy vadabb, férfiasabb. De ez megint durván messzire vezet, a mi-kell-a-nőnek-igazán irányba…
A ki veszi a csizmát, nagyon-nagyon jogos kérdés, sztem úgy működhet, hogy a szeliditett fehér férfi veszi a csizmát, a migráns meg megb*****… :)
off: Egy egészséges kultúra ilyeneket nem hozna létre, ha pedig mégis létrejönne rögvest komposztálná, mert csak annyit ér. Az ilyenek likvidálása az emberiség számára jótétemény.
https://www.origo.hu/nagyvilag/20210308-demoninak-nevezte-a-transznemu-pedofilt-a-twitter-letiltotta-a-kommentelot.html
Maximálisan egyetértek!