Koncz Attila
73 megosztás

A férfiak démonizálása – feminista erőszakmítosz

Brutális szalagcímmel sokkoltak bennünket pár napja, március 3-án [1]. A cikk szerint egy 46 éves nagykanizsai nő részegen a fürdőkádba akarta fojtani a saját gyermekét tavaly, június 29-én, és csak a nagymama hősies közbelépésének köszönhető, hogy ez meghiúsult. Ám dacára a kimondottan horribilis emberölési kísérletnek, még csak nemrég történt meg a hivatalos vádemelés, 8 hónappal az eset után. A történet több szempontból is furcsa, bizarr és ellentmondásos. Főleg, mert az ”anya” már évek óta súlyosan bántalmazta a gyermekét, az önnön anyját és az apját, mégsem történt semmilyen hatékony rendőrségi szankció, aminek hála egy teljesen tönkretett család, és pár másodperc híján egy kioltott gyermekélet maradt hátra. 2017-ben hagyta ott az akkor 43 éves nőt a gyermeke apja, feltehetően azért, mert a nőnek komoly alkoholproblémái és kontrollálhatatlan dühkitörései voltak, így az egyértelmű bizonyítékok fényében a gyermeket a bíróság szerencsére az apánál helyezte el. Érthetetlen ugyanakkor, hogy a súlyos mentális problémákkal küzdő nő miért kapott kapcsolattartási jogokat, miután szinte minden alkalommal lerészegedve jelent meg a gyermeke jelenlétében, és ilyen állapotban testi sértéseket okozott a saját szüleinek és a volt élettársának. Mindez ugyan több rendőrségi intézkedéshez vezetett, a nő ennek ellenére mégis megtarthatta a gyermekének a kapcsolattartási jogait, holott egyértelműen, bizonyíthatóan közveszélyes volt a környezetére. És bár végül szerencsésen megúszta a kisfiú a gyilkossági kísérletet, maradandó és pokoli károsodásokat okozott benne a sok évnyi bántalmazás és megaláztatás, akárcsak a nagymamájában, a nagypapájában és persze az apjában.

A gyilkosságok mindig rendkívül tragikus események. Kioltani egy másik ember életét az egyik, ha nem a legsúlyosabb bűnt jelenti a társadalmunkban, bármilyen cél (bosszú, gyűlölet, haszonszerzés, kéj, stb.) is vezérli. Nem nehéz megérteni tehát, hogy miért sújtják a gyilkosságokat a lehető legmagasabban kiszabható börtön- és fegyházbüntetéssel. Különösen megrázó, ha a gyilkosságok célpontjai gyermekek, akiknek a törékeny lénye a megtestesült ártatlanság, és akik előtt szó szerint ott állna az egész élet hosszú évtizedeken át. Bárki is követi el ezeket a szörnyű és rémisztő bűncselekményeket, természetesen nincs rá felmentő körülmény – teljesen lényegtelen, hogy milyen paraméterekkel rendelkezik az elkövető.

Azonban egyes, ideológiai alapú szervezetek mégis fontosnak tartják kiemelni az elkövetőket kategorizálható statisztikai adatok formájában. Általában azért kreálnak ilyen közszemlére tehető skatulyákat, hogy démonizálni tudjanak vele egy kiragadott társadalmi csoportot, önmagukat pedig paranoid módon propagálják. Tipikusan ilyen eszközökkel élnek a modern feminista mozgalom tagjai is, akik előszeretettel szokták hangsúlyozni, hogy az erőszakos bűncseleményeket, sőt a gyilkosságokat elkövető emberek óriási arányban férfiak, az elszenvedő felek pedig kimagasló arányban nők [2] [3] [4]. Ezzel a számszerűsített (és gyakran az igazuk érdekében meghamisított [5]) adathalmazokkal azt akarják igazolni, hogy a nők mennyire el vannak nyomva már az ősidőktől, és mennyire ki vannak szolgáltatva a genetikájukba mélyen beleivódóan erőszakos bűncselekményre hajlamos férfiak által. Ha a bejelentett, hatóságok elé tárt eseteket nézzük, akkor valóban kimagaslik a férfiak számaránya az erőszakos bűncselekményekben ill. gyilkosságokban [6] [7], azonban koránt sem olyan egyértelmű az az áldozatmítosz, amit gondosan és manipulatív módon meg akarnak önmaguknak teremteni a modernkori feministák.

Egyrészt nem árt rögtön tisztázni, hogy egyértelműen a férfiak szenvedik el nagyobb arányban az erőszakos bűncselekményeket és a gyilkosságokat, nem pedig a nők. A kivizsgált magyarországi rendőrségi bejelentések szerint a testi sértések áldozatai majdnem 60%-ban férfiak [8]. A gyilkossággal végződő kapcsolati erőszak áldozatai 61%-ban szintén férfiak, és a kiskorúak ellen elkövetett családon belüli erőszak áldozatai 66%– ban fiúgyermekek (azt is érdemes kiemelni, hogy a nők valamivel több, mint 60%–ban tettesei vagy társtettesei a kapcsolati erőszaknak)[9]. És a legbrutálisabb, legvérlázítóbb és legvisszataszítóbb gyilkosságoknál, a csecsemőgyilkosságoknál az elkövetők 99%-a nő [10] [11]!

Másrészt nem árt azt sem tisztázni, hogy a még keresztény gyökerekből táplálkozó, a gyengébbeket védő európai kultúránk arra nevel bennünket, egyfajta dogmatikus hagyomány átöröklődési sémájaként, hogy ha valaki bántalmaz egy nőt, az morálisan súlyosan kifogásolható bűnügy. Ugyanakkor ezzel szemben a férfiakat még mindig a leggyakrabban arra ösztönözzük gyermekkoruktól fogva, hogy kvázi érzéketlenül tűrjék a fájdalmakat, mert ez számít katonaszerű mivoltában férfiasnak, tehát ha valaki bántalmaz egy férfit, az sima (ergo nem morálisan súlyos) bűnügy. Sőt, ha egy fizikálisan gyengébb nő bántalmaz egy férfit, akkor a férfinek nem szabad visszaütnie sem, hiszen azzal visszaélne testi erejével (valójában a nő él vissza ilyenkor a helyzettel). Ezek a nők által bántalmazott és megalázott férfiak – a beléjük táplált ataraxia-típusú dogmákat elfogadva – óriási általánosságban nem tesznek feljelentést a rendőrségen, mert ugyebár az nem volna túl férfias, viszont így ezek az esetek kimaradnak a bűnügyi statisztikákból, ami összességében elég félrevezető lehet a központi tanulmányok szempontjából.

Ahogy az is elég megtévesztő, ha egy férfi általában visszaüt egy nőnek, akkor a bántalmazást kezdeményező nő fogja inkább magát áldozatnak érezni (hiszen egy nőt a közfelfogás szerint soha, semmilyen körülmény között nem lehet bántani), és óriási eséllyel ő fog rendőrségi bejelentést tenni arról, hogy a férfi őt minden ok nélkül bántalmazta. Holott egyébként a férfi csupán a jogos védelem alkotmányos jogával élt [12]. Ezek az említett, férfiakat hátrányos helyzetekbe hozó szituációk – bár az USA-ban lettek megkérdezve – az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának a felmérése szerint [13] igen jelentősen érintik a férfiakat. A számok azt mutatják, a gimnazista/középiskolás lányok négyszer valószínűbb, hogy erőszakot kezdeményeznek a fiúkkal szemben (5,7% az 1,4%–kal szemben.) ráadásul mindkét nem képviselői azt mondták, hogy a nők háromszor gyakrabban ütötték meg, rúgták meg, vagy vágták hasba a férfiakat, mint megfordítva. Ami igazán megdöbbentő konklúzió a felmérés szerint, hogy a nők 40%–kal valószínűbben lesznek erőszakosak, mint a férfiak.

A statisztikai számok áttekintésének és a kultúránk gyengéket védelmező tisztázása után felteszem a kérdést, hogyha a feminizmus számára olyan fontosak az erőszakos bűncselekmények elkövetőinek kategorikus feltüntetése nemiségek szerint, miért nem hajlandóak objektívebben szemlélni ez ügyben a társadalom ilyen, sajnálatos történéseit? Miért kell paranoid módon mindent arra kihegyezniük bármi áron, hogy a férfiak menthetetlenül elnyomó erőszaktevők, és a nők elszenvedő áldozatai ennek a ”patriarchális” fantomfolyamatnak a jelenlegi világunkban is? Ami pedig az első bekezdésben leközölt zala-megyei tragédiát illeti, hol vannak ilyenkor a fanatikus liberális jogvédők és a buzgó feminista aktivisták, ha valóban az egyenjogúság és a béke mellett harcolnak? És végül: miért nem lehet látni ezt a pár nappal ezelőtti hírt a legnagyobb bulvárhíroldalakon, mikor tizedennyi kegyetlenségért is bekerülnek a televíziós híradóba a rémesetek? Nem mintha ezzel azt akarnánk reklámozni: „-Nézzétek csak, ugye látjátok, hogy a nők milyen kegyetlenek, sokkal jobbak vagyunk náluk, mi, férfiak!”, hiszen azzal lesüllyednénk a feminizmus bigott és kommersz gyűlöletszintjére. Nem kívánunk asszisztálni az ő paranoid és nárcisztikus személyiségzavarukhoz. Mindössze meglehetősen zavaró az a visszataszító kettős mérce, a pozitív-negatív diszkrimináció szelleme, a társadalom totalitárius egymás ellen uszítása a férfi-női tengely mentén, amit ők képviselnek. Ha az objektív és elfogulatlan igazság, ha a virágzó és harmonikus béke a célunk, akkor nem szabad teret hagyni a modern feminizmushoz hasonló gyűlöletmozgalmaknak, elvégre pont, hogy a szélsőséges elemek között kell megtalálnunk és belőnünk a megnyugtató középutat, ami mentén lehorgonyozhatunk. Erre jó a bináris pólus két véglete, hogy egy arany középutat találjunk magunknak. Ám mindannyiunknak ezt kellene akarni legbelül, vagy nem? Egy olyan társadalmat, ahol mindnyájan boldogan élhetünk. Minden náció, minden vallás, minden kultúra és szubkultúra, minden nézet együtt élhet szimbiózisban, együtt haladnak előre.

Ideje lenne a nőkre nem elnyomott áldozatként tekinteni, hanem csodálatos emberi lényként. És ideje lenne a férfiakra szintén nem elnyomó erőszaktevőként tekinteni, hanem szintén csodálatos emberi lényként. Mert nem a férfi vagy női bántalmazókkal van a baj, hanem a bántalmazókkal. Mert nem a férfi vagy női erőszaktevőkkel van a baj, hanem az erőszaktevőkkel. Mert nem a férfi vagy női bűnözőkkel van a baj, hanem a bűnözőkkel. Mert nem a rossz férfiakkal vagy nőkkel van a baj, hanem a rossz emberekkel! A bántalmazás, az erőszaktevés, a bűnözés és a rossz emberek ellen kell harcolni, nem pedig férfiak és nők, fiatalok és öregek, gazdagok és szegények, fehérek, sárgák, barnák és feketék, vallásosak és vallástalanok ellen!

Forráshivatkozások:

1. FEOL: Meg akarta ölni a kisfiát egy nő – másodperceken múlt a tragédia. Fürdőkádba akarta fojtani a gyermekét, a nagymama sietett a kisfiú segítségére. 2021.03.03. Link: https://www.feol.hu/bulvar-celeb/meg-akarta-olni-a-kisfiat-egy-no-masodperceken-mult-a-tragedia-4726306/
2. A Nők Joga. Statisztikák – 2015. https://nokjoga.hu/alapinformaciok-a-nok-elleni-eroszakrol/statisztikak/
3. Fail Ágnes: Nők az erőszak sodrásában. http://www.ncsszi.hu/download.php?file_id=1995
4. NANE – Tudnivalók a nők elleni erőszakról. https://nane.hu/erintetteknek/tudnivalok-a-nok-elleni-eroszakrol/
5. Jogi Fórum: Sereg Tamás – Hazug számok. 2015.01.16. https://www.jogiforum.hu/hirek/33121
6. Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Korinek László, Lévay Miklós: Kriminológia – szakkriminológia. 2.10.8. A női bűnözés – férfi bűnözés összehasonlítása. https://mersz.hu/dokumentum/wk54__370
7. Tótváradi Imogen, Pete Ágnes: A női és férfi bűnözés összehasonlítása (prezentáció). https://prezi.com/gzvuy8jw3xxz/a-noi-es-ferfi-bunozes-osszehasonlitasa/
8. Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENYÜBS), a családon belüli erőszakra vonatkozó statisztika. 2011. http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20144sz/03.pdf (75. oldal).
9. Országos Kriminológiai Intézet: Virág György – Családon belüli erőszak. Tájékoztató az OKRI-ban folyt kutatásról. Belügyi Szemle 2005/9 (3-22. oldal)
10. Dr. Kövér Ágnes: Női bűnözés a rendszerváltás előtt és után. – In: Belügyi szemle (1995-2006) (14-31. oldal)
11. Cseres Judit: Eltékozolt újszülöttek – Az újszülött ölést elkövető nők helyzetének kriminológiai elemzése.
12. Wikipédia: Jogos védelem. https://hu.wikipedia.org/wiki/Jogos_védelem
13. Warren Farrell: Miért nem értik a nők, amit a férfiak nem mondanak ki, avagy ki védi meg a férfiakat? Kossuth kiadó, 2012. (163. oldal)

Post Author: Koncz Attila

Koncz Attila
f Facebook
73 megosztás


83
olvasói vélemény eddig. - Szólj hozzá te is! Minden hang számít!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
14 Egyéni hozzászólás
69 Válasz hozzászólás
2 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
20 Hozzászólások szerzői
caudinocsakafociJinjangologusBaltonZoom Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Adam Bogomolov
Újságíró

Köszönöm a cikket!

A végső konklúzióval teljesen egyetértek!

:-]

Horvath Anton
Olvasó

Miért, miért? Matriarchátus társadalomban élünk, azért…

Reszet Elek
Újságíró

Többször leírásra került már itt a Férfihangon, hogy az erőszak (és a zaklatás is) nem nemi, hanem hatalmi pozíció kérdése. A nemek között leginkább abban van különbség, hogy hatalmi pozícióban hogyan használ erőszakot, milyen módon agresszív.
A fizikailag gyengébbel szemben a nők is hajlamosak a tettleges bántalmazásra (gyerekek, idősek). Ha nincs meg a fizikai fölény akkor következik a lelki agresszió. A férfiaknál gyakoribb a fizikai agresszió, mivel a fizikai fölény általában adott.

Az erőszak, az agresszió emberi jellemző, annak elfajzása ugyancsak. Nem valamelyik nem szégyenfoltja vagy éppen erénye (annak hiánya).

A feministáknak, ha normálisak lennének, inkább arra kellene törekedni, hogy megtanítsák a nőket felismerni és kezelni az agresszió különböző formáit. Másokban és magukban is.

Személyes benyomásom, a nők érzelemvezérelt alkatuk miatt hajlamosabbak az agresszióra, mivel gyakran képtelenek uralkodni érzelmeiken, a folyamatos projekciójuk és szolipszizmusuk miatt mind magukat, mind környezetüket rendszeresen bántalmazzák.
Szerencsés férfi, aki megtalálja magának azon kevés nő egyikét, aki neveltetése, lelki alkata kapcsán ilyen késztetésein képes uralkodni.

hunbagira
Újságíró

Elek, annyiban vitatkoznék veled.
Hogy a kőművesfütty/beszólás -szerintem- pont nem a hatalmi pozicióból eredő visszaélés, hanem annak az ellentéte.
Ez a foghíjról odavetett “demegbasználak” úgy, hogy közben rá sem mer nézni a nőre.

Reszet Elek
Újságíró

Éppen ezért az nem is zaklatás. Hány esetben történt ilyen füttyből bármi is?

tomgal
Olvasó
tomgal

A “kőművesfütty/beszólás ” szinte soha nem egyéniben előadott “történet”. Szinte mindig egymás előtt akarnak felvágni és egymásra rákontrázni. Ez a legkevésbé zavaró az összes között, persze attól még sokszor nagyon primitív az előadásmód (nem a füttyre gondoltam :) ) ,de ezt bőven lehet kezelni, nem felvenni.

György Károly Tóth
Olvasó

Tegyünk ehhez hozzá még valamit. Konkrétan azt, hogy a teljesen elhülyült nyugati társadalom a fizikai agressziót elfogadhatatlan, abszolút rossznak bélyegzi, “amire nincs mentség” (kivéve, ha védett fajok, személyek hajtják végre, mert akkor “polgárjogi aktivizmus”) , és eképpen is kezeli. Ugyanakkor a verbális és pszichés bántalmazás felett röhögve átnéz. Ez a megkövesedett joggyakorlat, a szokás, és egyébként a társadalom minden szintjén ez valahogy nem kérdőjeleződik meg.
Ha a közúti közlekedés során az agresszív, arrogáns, ordibáló, mutagató, gyalázkodó embert mondjuk feljelentem, nettó nem történik semmi, nagyjából fel se tudom jelenteni, mert a rendőrség ilyesmivel tüntetőleg nem foglalkozik. Ha az ilyen, antiszociális, verbálisan agresszív személyt jól megverem, amiként megérdemli, mindjárt más a helyzet. Büntető-, és polgárjogi egyszeregy az “ameddig vér nem folyik”, azaz a minősíthetetlenül viselkedő, erőszakos, mosdatlan szájú, gyalázkodó, hazudozó, káráló, gazemberek kb. bármit megtehetnek, egészen addig, míg tudjukik szidalmazása szóba nem kerül. Ezt nemcsak az átlagpolgár kényszerül elszenvedni, hanem adott esetben a rendőrnek kell jó képet vágni a szídkiaf.szomg.cizéshez és a rákegyekiabíledezéshez -is. De még a politikus is tehetetlen jórészt a rázúduló rágalmakkal szemben.
Ez valahol egy feminim viselkedésmód, egy ezen alapuló “kultúra” (pontosabban a kultúra hiánya), amely mélyen megalázó és aránytalan. Gyakorlatilag nem teszünk mást, mint a felnövekvő nemzedékeket is szájkaratéhez, rikácsoláshoz szoktatjuk, azaz a gyerekek belenőnek abba a világba, hogy (kivéve természetesen …tudjuk…) bárkire bármit lehet mondani, minden következmény nélkül , a legótvarabb módon lehet hazudozni, fröcsögni, és ez ellen csakis verbális visszatámadás van megengedve, fizikai nincs. Egy normális világban a természetes emberi reakció a “befogod a pofád, vagy kettéhasítalak”, nem pedig a “fejezze be legyen szíves, különben beperelem”.
Olyan szempontból bizonyára nem ostobaság, hogy okos ember úgy is tud bosszút állni, hogy megszervezi és kivárja, de összességében az a világ, ahol nem lehet ütni, ott nincs rend.

Hunn
Újságíró

A helyzet még ennél is rosszabb, György Károly Tóth.

Ugyanis megjelent a “gyűlöletbeszéd” fogalma, ami lassan fizikai erőszaknak számít a fehér, heteroszexuális férfiak részéről. És megjelent a fizikai erőszak, ami kommunikációnak számít a “fehér patriarchátus” által “elnyomottak” részéről… A szokásos bal-liberális kettős mérce.

A világ ott kezdett romlásba dőlni, amikor eltörölték a párbajt.

Reszet Elek
Újságíró

Sajna a leírt jelenség alapjában véve az indirekt társadalmi viszonyokat erősíti. Azokat, amelyek egyszerű konfliktuskezelés hiányában elgennyesítik a társadalmon belüli konfliktusokat. A jelenlegi USA erre jó példa, azaz hogy hova vezet, ha nem létezik egyenes és őszinte kommunikáció és konfliktuskezelés, ahol lovagiasan (férfiasan) egyre kevésbé lehet az ügyeket lerendezni. Ez egy olyan erőszakos kultúrában, mint az övék, végső soron a sok kicsi és veszélytelen, elmaradt fizikai erőszak helyett egy kirobbanásszerű nagyot fog eredményezni, ahogy teljesen megosztottá válik a társadalmuk.

schwarzwald
Olvasó
schwarzwald

Adj kedvezményeket és többletjogokat, közben legyél elnéző is természetesen: Garantáltan a fejedre nőnek és visszaélnek az utolsó filléredig, az utolsó épen maradt idegsejtedig. Nem nem, nem szabad! A cégünknél kb 50-50% a ffi-nő arány, a cég nagyker jelleg, 60 fő az állomány. Mi manusok tesszük a dolgunkat, hosszú évek óta megvannak a haveri, már szinte baráti csoportok. A nők között ciklikusan változó klikkesedés figyelhető meg. Ahogyan azt tudjuk, a pillanatnyi hangulat és hormon ingadozásaiknak megfelelően imádják vagy marják egymást. Elhúzok két hét szabadságra és mire visszatérek már borul a korábbi klikkek összetétele. Vicc! Ripacscirkusz, vihar a biliben. Tudni kell ezt kezelni de a végsőkig elviselni nettó hülyeség. Irigylik a fiatalt, főleg a képzettet. Velem nem tudnak mit kezdeni, több mint tíz éve elváltként szülők és rokonok nélkül a szabadidőmben a barátaimmal találkozom csupán, tehát olyan társaság vesz körül akikkel értelmes és örömteli építő hatásoknak vagyok kitéve. Ez sokuknak teljesen ismeretlen valami. Nem jó látni, amikor a sötét butaság agresszióval és
látszólagos szorgalommal párosulva létrehozza a XXI-k század nőtípusát. Túlburjánzott egoval. Mondhatni ego-rák… A sokszor semmire, a habokra.

hunbagira
Újságíró

Túl, a szokásos női és az őket védők pofátlan kettősmércéjén. Én a dolog pszichiátriai vetületére szeretnék rávilágítani.
Saját tapasztalatom alapján olyan 80%uk orvosi szintű eset. Ilyen arányban vol köztük anorexia, bulémia, kóros narcisztikusság, öngyilkossági kísérlet (jellemzően csak idáig jutottak benne :))), “őnbántalmazás” (késsel való vagdosása a testének) testének szétplasztikáztatása stbstb
Tényleg jó dolgukban egyszerűen nem tudnak mit kezdeni magukkal, illetve -mint látjuk- borzalmasan gyengék pszichésen (is)

tomgal
Olvasó
tomgal

Tény, hogy erőszakos emberek léteznek mindkét nemben. Tény, hogy családon belüli erőszak esetében több a férfi halálos áldozat összességében , mint a nő (ebben nem csak a párkapcsolat, hanem a család is beletartozik, szülők, nagyszülők, testvérek.)
Tény, hogy nagy a látencia (elsősorban férfiak ellen elkövetett esetben, kevésbé merik/illik jelenteni akár női, akár férfi elkövetőről van szó ).De azért van egy nagy tévedés a cikkben, mivel a vonatkozó OKRI statisztikákat olvastam (9-es pont), igencsak félre lett értelmezve ez :

” azt is érdemes kiemelni, hogy a nők valamivel több, mint 60%–ban tettesei vagy társtettesei a kapcsolati erőszaknak”

Ez szimplán nem igaz. Idézném Virág Györgyöt és mellékelem ugyanebből a könyvből a statisztikát :

“Amúgy nem az hangzott el, hogy a családi erőszak áldozatainak a zöme férfi, hiszen ez nem igaz, hanem az, hogy a családon belül elkövetett emberölések áldozatainak a 61 százaléka férfi, és hogy a kiskorúak sérelmére elkövetett cselekmények áldozatainak kétharmada fiú. Sajnos, az erős nemi megközelítés miatt ezt sokan úgy értelmezhették, hogy ha férfiakat ölnek, akkor azt nők teszik. Valójában e cselekmények elkövetői is túlnyomó részben férfiak.”

( https://magyarnarancs.hu/belpol/az_eroszak_ferfibiznisz_-_virag_gyorgy_pszichologus_a_csaladon_beluli_eroszakrol-65032)

A kapcsolati/ családon belüli erőszak elkövetője 80 feletti százalékban férfi ! Nézzük már meg a számokat ! Az igaz, hogy a jóval kevesebb bűncselekményt elkövető nők közül, ha követett el bűncselekményt, azt 2%-al nagyobb eséllyel családtagja ellen követte el, mint férfiak esetében.A jóval nagyobb számú férfi elkövető viszont nagyobb százalékban családon belül férfi ellen követi el az erőszakos bűncselekményt.

A valamivel több, mint 60 %-os női elkövető arány, pedig nem a kapcsolati erőszak elkövetőire vonatkozik :

” Ha a női elkövető a családján belül követte
el tettét, akkor az esetek 38%-ában a házastársa/élettársa, illetve volt házastársa/volt élettársa volt a
sértett.16 (Ezen belül – a férfiakkal ellentétben – 61%-ban a férj/élettárs – a még fennálló kapcsolat – a
sértett.17) ”

Ez azt jelenti, hogy a nők által elkövetett összes kapcsolati erőszakban (amely számát tekintve jóval kevesebb, mint a férfi elkövetőknél) 38%-ban jelenlegi, vagy volt férje-élettársa ellen követnek el bűncselekményt. És ennek a 38%-nak a 61 %-ban jelenlegi ellen. Azért ne vádoljuk már meg egyik nemet sem valótlanságokkal.

Az összes kapcsolati erőszak szám kb. 7000-7200, ebből 6000 fő férfi elkövető, női elkövető 1000-1200 fő. Ez kb 85-15 %-os arány a férfiak “javára”.

statisztikák:

1.2 A férfi elkövetők és a sértettek közötti kapcsolat
Tíz bűncselekmény közül kilencet férfiak követnek el – az összes elkövető 87%-a férfi volt
az elmúlt évek során (közel 120 000 fő évente). A családon belüli erőszakra vonatkozó adatok
értelemszerűen hasonló megoszlást mutatnak. A férfi elkövetők átlagosan 5%-a (évente mintegy
6000 fő) követte el a bűncselekményt a családja valamely tagja ellen.14 A legtöbb esetben volt
feleségük/volt élettársuk (1500), feleségük/élettársuk (1200), gyermekük (1100), illetve egyéb
hozzátartozójuk (1000) volt az áldozat

A bűnelkövető nők száma jóval alacsonyabb. A női elkövetők aránya 13%-os, számuk
évente 17 000-18 000 fő. Ha nő volt az elkövető, akkor a hat év alatt átlagosan 7%-ban követett el
bűncselekményt valamely családtagja sérelmére. Az arány magasabb a férfiakéhoz viszonyítva,
ugyanakkor ez „csupán” mintegy 1100-1200 nőt jelent.15 Ha a női elkövető a családján belül követte
el tettét, akkor az esetek 38%-ában a házastársa/élettársa, illetve volt házastársa/volt élettársa volt a
sértett.16 (Ezen belül – a férfiakkal ellentétben – 61%-ban a férj/élettárs – a még fennálló kapcsolat – a
sértett.17) A valamely közeli rokona ellen vétő nők száma a hat év alatt évről évre változott:
folyamatos ingadozást mutat18. A férfiakhoz viszonyítva a nők magasabb arányban követnek el
bűntettet egyéb hozzátartozójuk sérelmére, míg alacsonyabb a szüleik, illetve a testvérük ellen
vétők aránya. A női elkövetők 24%-a szülője/nevelője a sértettnek. (3. sz. ábra) Ezen belül is
leggyakrabban (90%) a vér szerinti anya a tettes.19 Évente mintegy 300 anyát regisztrálnak, aki
valamilyen bűntettet követ el gyermeke sérelmére. A vizsgált időszakban a nők leginkább
férjük/élettársuk (280 nő évente), vérszerinti gyermekük (265 nő évente), illetve egyéb
hozzátartozójuk (238 nő évente) sérelmére követtek el bűncselekményt.
3. ábra: Nő elkövetők és sértettek viszonyának megoszlása a családtag sérelmére elkövetett bű

http://www.okri.hu/images/stories/pdf_files/csbe_stat_wsz.pdf

hunbagira
Újságíró

Vivi! A cikkíró is cselez a statisztikákkal, de te is.
Gyerek sérelmére halállal végződő erőszakcselekmény esetében 90%a női elkövetők aránya. A férfi elkövető gyerek esetében “csak” a “kiterjesztett öngyilkosságoknál” jön szóba.
Verésnél -szerintem is- mindkét nem résztvesz, nők -értelemszerűen- gyerekkorban, férfiak kamaszkorban verik a lurkót. (Itt is van élőpéldánk az innen kiirthatatlan csaximaxink..mondjuk lehet ezen én a valóvilagban valtoztatni fogok :)))
Viszont a kisgyermek koránál fogva sérülékenyebb.

tomgal
Olvasó
tomgal

Én mit cseleztem, nem értem ? Tényleg. Én arra az egy állításra reagáltam, hogy a kapcsolati ( de amúgy párkapcsolatiban is ugyanez az arány) erőszakban több, mint 60 %-ban nő az elkövető, miközben ez “ csak” 15%. Én ezt sehol nem kérdőjeleztem meg ( nem is értem , hogy ez hogy merült fel):

“Gyerek sérelmére halállal végződő erőszakcselekmény esetében 90%a női elkövetők aránya.“.

A többi számmal, statisztikával nincs bajom. Nyilván több a női elkövető a halállal végződő kiskorúak ellen elkövetett esetekben , hisz a csecsemőgyilkosságok is ide tartoznak. Ezt nem kétli senki sem ( nem is mondtam ilyet).
Az összes családon belül gyermekek ellen elkövetett erőszak esetében , az esetszámokat figyelembe véve 1100-265 . Ez olyan 80-20 % a férfiak “ javára”. Ezt egyébként én magam is kétlem, hogy a valóságban így lenne ( nyilván a rendőrségre kerülő esetek állnak rendelkezésre) jó eséllyel női elkövetőknél nagyobb a látencia, esetleg a férfiak nagyobb fizikai ereje miatt durvább a bántalmazás, ezért több ilyen eset kerül a rendőrséghez. Találtam egyszer egy 2017-es statisztikát , ott 55-45% volt konkrét esetekkel, (55 férfi, 45 nő), az szerintem is jóval közelebb van a valós igazsághoz.

hunbagira
Újságíró

Ok, így egyetértünk.

schwarzwald
Olvasó
schwarzwald

A múltkor a hasonló témánál leírtam, hogy én még tavaly végigkérdeztem úgy 20-25 munkatársat a kommunikációra fogékonyabbak köréből. Fiúkat-lányokat kb egyenlő arányban. A családi tűzfészek körüli ketrecharc ügyében meglepő, bár sejthető eredményt kaptam. A pofozkodó anyák aránya, messze túlszárnyalta a verekedős-verős apákét. Több kolléganő mesélte el, hogy kicsi gyerekkorától felnőtt koráig nekiment az anyja, piszlicsáré kis hülyeségek miatt is akár. Számomra a legröhejesebb az az eset volt, amikor a már huszonéves menyasszony lányát akarta pofánverni a kedves mama, mikor is a fiú testvér közbelépett, elkapta az anyjuk csuklóját, ami elrepedt… lendületes volt a mutti! Sajnos tényleg sokszor látni “idegbeteg” módon az egész kicsi gyerekére is állatias hanghordozással ráförmedő anyákat. Mondjuk bevásárlás közben. Ott bizony átjön, hogy ha nincs közönség akkor bizony porzik a kis fickók popója… Szegények. Szóval az igazi bajok a négy fal között történnek. Csóró kölykök sínylik meg azt, hogy az anyjuk alkalmatlan. Alkalmatlan igen, mert nem tudott elvonatkoztatni, nem próbálta fejben modellezni, hogy ez a szülőség csak úgy sacc/kb mivel-mikkel is fog járni. A primitív fogyasztói reflex ide is beette magát. A féreg… Bonyolítsuk le, essünk túl rajta, mint valami kötelező penzumon. Agy nélkül. Így fogott kant(már bocsánat) magának, fő szempont term. az volt, hogy a barinők sárguljanak, véletlenül sem az, hogy mint ember értékes-e. Aztán a moslék nagy lakodalmat is le lehet bonyolítani ripsz ropsz, ó mi az! Egy-két millát összedobnak az öregek, semmi az nekik. A cirkusz meglegyen! Eddig minden simán megy, mert még egy atomvillanás szintű lagzit is ki lehet heverni 1-2 nap alatt. De! A család és a gyermek nem ilyen. Évtizedeket átölelő derby. Nem a kötelező penzumok közé sorolandó. Nem is való mindenkinek, csak sajnos ez már későn derül ki! Mondhatják igen, hogy alkalmazkodni és fejlődni kellene… az arra képtelennek. Emberré válni sokaknak nem sikerült. Ma már talán nem is igény…

Taiko
Olvasó
Taiko

A te feleséged is verte a pici gyereketeket, vagy inkább te húztál volna apai tekintéllyel egy csattanósat a pelenkájára?

Moderátor-01
Szerkesztő
Moderátor-01

Bármely ehhez hasonló, indokolatlan személyeskedő zaklatásért, cyberbullyingért a következő alkalommal előzetes értesítés nélkül véglegesen ki leszel tiltva az oldalról.

Csak azért hagyom itt a hozzászólásod, hogy mindenki számára szemléltesse, hogy miért jár azonnali kitiltás. Elnézést kérek ezért schwarzwald felhasználótól, akinek ilyen módon sérülnek az érdekei. Azzal kárpótolhatjuk, hogy te magad is haladéktalanul elnézést kérsz tőle!

Taiko
Olvasó
Taiko

én? amiért meg mertem kérdezni a svájci orvos barátunkat, hogy vajon ő mikor és miért húzta volna pelenkán a gyermekét?

Moderátor-01
Szerkesztő
Moderátor-01

Azért a manipulatív, sértő sugalmazásért, hogy azt állítod, hogy ő vagy a felesége bántalmazná bármiért is a gyermekét. Ne értetlenkedj és magyaráztass, tudod te nagyon jól, hogy mit csinálsz.

A figyelmeztetés vonatkozik a fentebb elkövetett hasonlóan szabályzatsértő személyeskedésedre is. Ha maradni szeretnél, mindenképpen változtass a hangnemeden.

Taiko
Olvasó
Taiko

de ő sugalmazta vagy mondta, hogy a nők bármiért is bántalmaznak és ütnek. Ez neked nem éri el az ingerküszöbödet, Attila?

Alter Ego
Szerkesztő

Nem vagy messze a kitiltástól, de a felvetésedről beszélgethetünk, mert azt elfogadom (miután egyáltalán érthetővé tetted), hogy a nők jó hírét, érdekeit szeretnéd védelmezni. Csak az a baj, hogy a módszereid és a kommunikációs eszközeid csapnivalóak, és emiatt a mondataid csak nagyon “szalonképtelen”, üres sértegetésnek hatnak.

Egyébként pedig nem azt állította, hogy minden nő bármiért bántalmaz és ütlegel, hanem azt fejtette ki, hogy személyes tapasztalatai szerint ez több nőre jellemző, mint férfira. Ezzel a kijelentésével vitatkozhatsz (ha tudsz) személyeskedő sértegetés nélkül is, hiszen ő sem személyedben, legfeljebb női önérzetedben sértett meg. De az a vita nem úgy nézne ki, mint amit most csinálsz, ugye?

schwarzwald
Olvasó
schwarzwald

Bocsánatot kívánok! Csak élő példával óhajtottam hozzászólni a kérdéskörhöz! Azt viszont fel nem foghatom, hogy mások nevében mi értelme van vérig sértődni? Indoklás: Az, hogy egy férfi egyszeri bemondásra is akár kegyvesztetté válik, az normális, fogadjuk el. Nanáci! Egy velejéig gonosz pszichopata nő, ellenben alanyi jogon a társadalom kegyence marad!? Na ezt nem barátom! GY.K.: Nem mind pubi! 100-ból úgy 5-10. Könnyű beletrafálni. Személyes vonatkozásban pedig nálam nem volt semmi ilyesmi. A gyerekem anyja által gyakorolt laza felügyelet, a kényelme érdekében, hatásait viszont hosszasan tudnám ecsetelni. Én ezen már bőven túl vagyok. Ennek köszönhetően és a többi tapasztalásom mentén nem vagyok hajlandó a továbbiakban egyenlőkét kezelni a női populációt. Nem fogok egyenlőségjelet tenni a tisztességes lányok/nők/asszonyok és a pinával született tetvek közé. A régiek értették ezt, a jelen mosladék világnak ez már nem elég pc. pont lesz… nem érdekel. Amíg nők tömegei élik le úgy az életüket, hogy billegnek mint a görény a pörköltes fazékon, addig nekem 8!

Taiko
Olvasó
Taiko

Csuzi Attila Alter Ego, engem letilthatsz erről a fórumról, de neked már tisztességes neved soha nem lesz a férfijogi mozgalomban. A neved összeforrt a Férfihanggal mint a köpedékkel.
Sajnálom.

Alter Ego
Szerkesztő

Tényleg ennyire nem érted, amit fentebb magyaráztam? Tényleg csak a gyalázkodás az erősséged a gondolkodás helyett?

Egyébként kicsit ellentmondásos, hogy ennek az általam létrehozott “köpedéknek” vagy a lelkes olvasója és rendszeres látogatója magad is. :)

Jinjangologus
Újságíró

Emberek, ne legyetek ünneprontók: Csaxi és Taiko jinjangológiailag összeillenek.

Az érzelmileg (ön)elbarikádozott rögeszmés-mániákus lelki társa épp a féktelen, tourette-szindrómás borderline. Gonoszkodás helyett inkább gyűjtenétek a lagzira. Én pap leszek, ha más nem vállalja.

ulomenen
Olvasó

Nekem az tetszik, hogy a Taiko- színvonalú kritizálók (valójában mocskolódók) kivétel nélkül soha nem tudnak egy olyan általuk létrehozott produktumot felmutatni, ami jobb, vagy akár hasonló színvonalú lenne- vagy akárcsak létezne :D – mint a FH, amit tele szájjal szidnak.

Hunn
Újságíró

Az másnak is feltűnt már, hogy a Taiko nick-néven kommentelő illető korábban egyértelműen nőként szerepelt, most újabban pedig feleséggel rendelkező férfiként?

Aztán hogy-hogynem, mindig valahogy visszakanyarodik xcsakx eszmei mondanivalójához, 31Anna stílusában…

xcsakx, nem tudsz te hitelesen férfit eljátszani, miért nem érted már meg? A Taiko, a 31Anna, az xcsakx, az szerintem mind-mind ugyanaz a személy, akit xcsakx-ként demokratikus cserépszavazással már kitiltottunk innen.

Reszet Elek
Újságíró

Lehet hogy az illető nemet váltott. Manapság az ilyesmihez nem kell még békának sem lenned.

Marcell
Olvasó
Marcell

Nekem csaxi az férfinak tűnt mindig is, esetleg “fogyatékos férfinak” (jelentsen ez bármit, impotenciát, súlyosan előnytelen külsőt, testi hibát), nőnek semmiképp.
31Anna nem csaxi, eléggé elütött a stílusuk. De nem járok ide olyan gyakran, hogy Taiko-t be tudjam sorolni, hogy kinek lehet az újabb nickje, de szerintem nő.

tomgal
Olvasó
tomgal

Így van. Mindhárom különböző személy. Anna, taiko nő, csaxi férfi (nála a konkrét név, foglalkozás , lakhely is megvan). Taiko-t ismerjük mi másmilyen néven is, de ebbe jobb nem belemenni.

Reszet Elek
Újságíró

Amúgy Boldog Nemzetközi Zoltán Napot!

https://www.youtube.com/watch?v=WoiiGXSClsc

szombathk
Olvasó
szombathk

Off
Minden Fejedelem, Uralkodó keresztnevű férfi tărsamnak Boldog név napot kívánok.

ulomenen
Olvasó

No, eljutottunk oda is, hogy “A családon belüli erőszak bejelentése rasszizmus”…

https://progressive-perspective.my-free.website/

Reszet Elek
Újságíró

Saul Goldberg…

Hunn
Újságíró

Csak abban az esetben rasszizmus a családon belüli erőszak bejelentése, ulomenen, ha fekete férfit jelent fel egy bántalmazott fehér nő… Ennek oka az, hogy a fekete férfiak maguk is a fehérek intézményes rasszizmusának áldozatai, és a fehér nő nem veszi észre, hogy az őt ért erőszak bejelentésével ő is az elnyomó gépezet része lesz… Családon belüli erőszakot kizárólag a gonosz, elnyomó, heteroszexuális FEHÉR férfi tud elkövetni. Ez a fajta nyilvánvaló kettős mérce bárki számára nyilvánvaló, aki ismeri a kultúrmarxista ideológiákat, a “Critical Race Theory”-t és társait, és teljesen elfogadható azoknak, akik hisznek is benne…

Hunn
Újságíró

Ezt is azok a sokszor démonizált, gonosz és elnyomó, fehér férfiak csinálták… Mert – többek között – ezt is jelenti férfinak lenni:

You’ll Do It Because It Must Be Done

https://www.youtube.com/watch?v=aZU-3SxtCJY

És ha mi lennénk ott, mi is megcsinálnánk, mert meg kell csinálni. És ha azt mondjátok, hogy nem tennétek meg, akkor nem hiszek nektek.

Amúgy néha nézegetek eredeti, 1986-os csernobili felvételeket. Hát, nem sok nőt látok sem a likvidátorok, sem a bányászok között. Konkrétan egyet sem…

Horvath Anton
Olvasó

Fukushimában se nagyon láthatsz, meg úgy általában a katasztrófa sújtotta területeken nem igazán vannak power girl-ök. Azok csak a főnöki székben, a parlamentben meg a médiában megtalálhatóak.

Zoom
Olvasó
Zoom

Ne is mondd Anton, a kòrhàzakba is csak teàzni jàrnak a fehèrnèpek èjjel-nappal màr egy ève. Nem, hogy otthon nyomkodnàk a billentyűt.

Horvath Anton
Olvasó

Tarthatatlan, férfiakat kell akkor vezényelni az ápolónők helyére. Sajnos mindenre még a Kormány Viktor sem gondolhat…

Balton
Olvasó
Balton

Sajnos ez megint a szokásos hamis dilemmátok – ráadásul még csak nem is igaz, amit aztán Delin könnyen le is csap. A katasztrófa sújtotta területek első vonalában, igazából nincs is helye a nőknek.
Sem fizikai képességeik sem pedig egyéb mentális tulajdonságaik nem erre predesztináltak. Viszont a második vonalban korházak-sebkötözők, vagy a harmadik vonalban pszichiátriák, mentális regeneratív területek, meg ui. többségben lesznek. És jól is van ez így, gondolom te sem szeretnéd ha összeégve/összetörve egy 110 kilós katona ápolna, hanem mondjuk egy nővérke.
Ami igaz a mondanivalódban, az kb. a média, mert ott azt súlykolják mindenünnen, hogy a férfiak nem fontosak…
Tegnap volt a down-kórosok világnapja, kb. az összes magát trendinek tartó orgánum és személy, nyomatta az összes online felületen a “zokni-challenge-ot”, nem mondom hogy nem fontos meg nem érdemlik meg a figyelmet.
De mondjuk ha ennek a felét vagy a negyedét, megkapnák az apák-férfiak-nagyapók-dédapák vagy csak így a férfiak…
Elfelejtettem megnézni a google logót, de nekik biztosan járt…

tomgal
Olvasó
tomgal

Nem , most fontosabbnak ítélték a tavaszi napéjegyenlőséget , cuki tavaszt idéző süni volt.

csakafoci
Olvasó
csakafoci

Ezt az idiótát, de azt is aki ezt átveszi egy magyar oldalra:

“Március elején tűnt el Sarah Everard, akiről hamarosan kiderült, hogy gyilkosság áldozata lett. A 33 éves londoni nőt akkor látták utoljára, amikor egy barátjától sétált hazafelé. A közvéleményt azóta is lázban tartja az a kérdés, hogy mennyire biztonságos nőként egyedül mászkálni a sötétben, szóba elegyedni idegenekkel, vagy úgy általánosságban nőként élni. Sokan azt kifogásolják, ezzel kapcsolatban, hogy nem szabadna általánosítani, hiszen nem minden férfi ilyen. Prithika Chowdhury egy TikTokra feltöltött videóban magyarázza el a kétkedőknek, hogy ugyan nem minden férfi ilyen, de túl sokan viszont igen.

A dolog elmagyarázásához három példát hoz fel.

Ha van három ajtó, amiből kettő teljesen biztonságos, a harmadik viszont halálhoz vezet, akkor kockáztatunk-e, hogy válasszunk egyet.
Ha horgászni megy az ember s találkozik egy aligátorral, akkor teljesen egyértelmű, hogy odébb áll.
Ha veszünk tíz tortát, amiből kettő mérgezett, de nyolc teljesen biztonságos, akkor vajon bele akarunk-e kóstolni?

Na, ugye. ”

https://index.hu/mindekozben/poszt/2021/03/23/harom-pelda-arra-hogy-miert-nem-biztonsagos-nonek-lenni/

Reszet Elek
Újságíró

Tehát egy nő ne mászkáljon egyedül este. Ennyi! A férfiak darwin-díjához hasonló butaság és felelőtlenség következményekkel jár.
Ha minden harmadik nő kurva és élősködő, akkor jobb ha a női “tortából” egyáltalán nem eszünk és odébbállunk?

Horvath Anton
Olvasó

Ehhez hasonló logikai összefüggések így az angol/amerikai vonalon eléggé tipikusak. Amolyan nekik készült National Geographic típusú dokumentumfilmekre emlékeztet ez az agymenet kb. Ott jellemző az is, hogy amit ki akarnak hangsúlyozni azt elmondják hatszor is egymás után, csak másképpen megfogalmazva.

Hunn
Újságíró

Tegyük fel kiinduló pontként, hogy mindez így van, ahogy a feministák mondják. Tegyük fel, azt mondjuk: igen, a férfiak tökre ilyenek, és emiatt a nőknek ez a minden fizikai biztonságot nélkülöző, szörnyűséges helyzete van a világban, bla, bla, bla…

Oké.

Ebben az esetben csak egyetlen kérdésem van: kihez szól a panasz?

Ki az, akinek mindezen mondjuk változtatnia kéne, ki az, akinek ezt esetleg meg kéne akadályoznia, ki az, akinek a nőket ettől meg kéne védenie? Tehát kihez szól a panasz?

Én ezt komolyan nem értem. Mert a férfiakhoz természetesen nem, hiszen pont rólunk panaszkodnak… De pontosan KINEK???

caudino
Olvasó
caudino

Gondolom viccelsz? Természetesen a férfiaknak szól a panasz: viselkedjünk! :)

Illetve, a viselkedni tudó férfiak fékezzék meg a csintalanokat.

“a nőknek ez a minden fizikai biztonságot nélkülöző, szörnyűséges helyzete van a világban” – milyen lehetett akkor régen, az őskorban például.

caudino
Olvasó
caudino

“Prithika Chowdhury” :D

Gondolom, nem a brit szigetek kelta őslakosainak, vagy a szászoknak a leszármazottja.

Reszet Elek
Újságíró