A Modern Férfipolitikáért Mozgalom tavaly kezdett akcióba az IKEA férfiakat diszkrimináló kampánya kapcsán, és küzdelme új fordulóhoz ért. A teljesség kedvéért hírt adunk az első körben született levélről és a válaszról is, majd a mostani levelet is ismertetjük.
Az IKEA elindított tavaly egy kampányt a családon belüli erőszak ellen. A kampányban ugyanakkor csak nők jelennek meg áldozatként és csak férfiak jelennek meg elkövetőként. Két férfiszervezet, a Valódi Egyenlőségért Civil Társaság és a Férfihang Civil Társaság a kampány férfiakkal szembeni diszkriminatív jellege miatt bojkottot hirdetett az áruház ellen. A Modern Férfipolitikáért Mozgalom az alábbi levéllel kereste meg az IKEA-t, amelyben azt kérte, hogy a családon belüli erőszak elleni kampányukban a férfiáldozatok, illetve a férfiak elleni erőszak problémája is jelenjen meg.
Tisztelt IKEA!
Az „egy biztonságos otthonért” elnevezésű családon belüli erőszak elleni kampányukban a családon belüli erőszak jelensége úgy kerül bemutatásra, hogy abban a férfiak nem jelennek meg annak elszenvedőjeként, csak elkövetőjeként, illetve kizárólag olyan adat hangzik el, hogy a nők milyen arányban válnak áldozattá, anélkül hogy a férfiakra vonatkozó adat említésre kerülne. Mindez azt a káros nemi sztereotípiát erősíti meg, hogy a családon belüli erőszak elkövetői kizárólag férfiak, az elszenvedői pedig kizárólag nők.
A férfiakkal szembeni erőszak súlyos társadalmi probléma. A férfiakkal szembeni erőszak társadalmilag elfogadottabb, mint a nők elleni erőszak és a férfiak felülreprezentáltak az erőszak számos formájában. A bűnügyi statisztikák szerint a gyilkosságok áldozatainak 58%-a férfi (1), a testi sértések áldozatainak 66%-a férfi (2), az Országos Kriminológiai Intézet családon belüli erőszakkal foglalkozó kutatása szerint a családon belül elkövetett emberölések áldozatainak 61%-a férfi (3), a kiskorúak ellen elkövetett erőszak áldozatainak pedig kétharmada fiú (4).
Mivel a férfiakkal szembeni erőszakot általában sem veszi komolyan a társadalmunk, így a velük szembeni családon belüli erőszakot sem, ami egy speciális típusa az erőszaknak, mivel általában nincs külső szemtanú és az áldozatok függő helyzetben vannak az elkövetővel szemben. Az uralkodó nemi szerepek miatt – amelyek elutasítják a férfiak áldozati szerepét – a férfiakat különösen sújtja ez a probléma, hiszen kívülről még kevesebb segítségre számíthatnak. Miközben olyan tévhitek terjednek (ami az önök részéről is elhangzott a közösségi oldalukon hozzászólásként), hogy az áldozatoknak kevesebb, mint 5%-a férfi, a szakszerű kriminológiai kutatások 30-50 százalékra teszik a férfiak arányát a családon belüli erőszak áldozatai között (5, 6).
Az, hogy családon belüli erőszak elleni kampányokban a férfiak nem jelennek meg áldozatként nem egyedi eset, hanem a férfiak rendszerszintű diszkriminációja, ami hozzájárul a férfiáldozatok létezésének elfedéséhez, azoknak az ideológiáknak a megerősítéséhez és terjedéséhez, amelyek vitatják, hogy a férfiak áldozattá vál(hat)nak, vagy amelyek igazolhatónak/elfogadhatónak vélik a férfiakkal szembeni erőszakot.
A férfiáldozatok megfelelő reprezentációjának érdekében arra kérjük önöket, hogy indítsanak el egy olyan családon belüli erőszak elleni kampányt is (vagy egészítsék ki a mostanit ennek megfelelően), amiben a férfiáldozatok, illetve a férfiakkal szembeni erőszak problémája is megjelenik. Kérjük, hogy ennek eredményeképpen a családon belüli erőszak elleni kampányaik során összességében legalább 25%-os arányban férfiak kerüljenek bemutatásra áldozatként, illetve hangozzon el adat arról is, hogy kimondottan a férfiak milyen arányban szenvednek el erőszakot, valamint olyan adatok, vagy szempontok is legyenek kiemelve, amelyek rámutatnak arra, hogy egy-egy probléma a férfiakat aránytalanul érinti a családon belüli erőszak területén. Kérjük továbbá, hogy működjenek együtt ebben a családon belüli erőszakkal foglalkozó férfiszervezetekkel is.
Tisztelettel,
Modern Férfipolitikáért Mozgalom
(1, 2) Belügyminisztérium bűnügyi statisztikai adatbázisa (https://bsr.bm.hu/) alapján saját számítás a 2018.július és 2020.február között
(3, 4, 5) Virág György (szerk. 2005): Családi iszonyok. A családi erőszak kriminológiai vizsgálata. Kiadó: Belügyi szemle ISSN 1218-8956
(6) Lotta Nybergh, Viveka Enander, Gunilla Krantz (2013): Self-reported exposure to intimate partner violence among women and men in Sweden: Results from a population-based survey; BMC Public Health 13(1):845″
Megkérdeztük a Modern Férfipolitikáért Mozgalom vezetőjét, Szujó Flórián Zoltánt a tavalyi levélre adott válaszról. Ezt nyilatkozta:
Megköszönték (az IKEA) a tartalmas összefoglalót, az adatokat, illetve azt mondták, hogy az illetékes munkatárs szabadságon van és ha visszajön, foglalkozni fog vele. Azóta (ez decemberben volt) nem érkezett más válasz. Ezért érdeklődtem az IKEA-nál, és egyben kérdést tettem fel az új #egyegyenlootthonert kampányukkal kapcsolatban is – ami kizárólag a nők hátrányaira korlátozódik – és azzal a kéréssel fordultam hozzájuk, hogy a kampányban jelenjen meg a férfiak egyenlőségének problémája is, anélkül ugyanis nincs “egyenlő otthon” se.
Alábbiakban közreadjuk a Modern Férfipolitikáért Mozgalom IKEA-nak címzett második levelét:
Tisztelt IKEA!
Korábban az „egy biztonságos otthonért” elnevezésű, családon belüli erőszak elleni kampányuk során a családon belüli erőszak jelensége úgy került bemutatásra, hogy csak nők jelentek meg az erőszak elszenvedőjeként, csak férfiak az elkövetőjeként, illetve kizárólag olyan adat hangzott el, hogy a nők milyen arányban válnak áldozattá, anélkül hogy a férfiakra vonatkozó adat említve lett volna.
Ezzel kapcsolatban a Modern Férfipolitikáért Mozgalom 2020. december 19.-én megkereste önöket egy levéllel, melyben arra hívta fel a figyelmüket, hogy a családon belüli erőszak férfi áldozatai különösen nehéz helyzetben vannak (részben azért, mert a férfiakkal szembeni erőszak társadalmilag elfogadottabb, mint a nők elleni erőszak, részben azért, mert az uralkodó nemi szerepek nem fogadják el azt, ha egy férfi áldozattá válik). Rámutattunk arra, hogy ezért is kiemelten fontos, hogy a férfiak megfelelően reprezentálva legyenek a családon belüli erőszak elleni kampányokban és ezek ráirányítsák a figyelmet azokra a sajátos problémákra is, amik őket sújtják. Bár az Országos Kriminológiai Intézet 2005-ös kutatása szerint a családon belüli erőszak áldozatainak 30%-a férfi, az elmúlt években a családon belüli erőszak elleni kampányok – beleértve az önökét is -, rendszerint egyáltalán nem jelenítik meg őket áldozatként, megerősítve a társadalomban amúgy is jelen lévő káros nemi sztereotípiákat.
A férfiáldozatok megfelelő reprezentációjának érdekében arra kértük önöket, hogy indítsanak el egy olyan családon belüli erőszak elleni kampányt is (vagy egészítsék ki a mostanit ennek megfelelően), amiben a férfiáldozatok is megjelenjenek, illetve a férfiakkal szembeni erőszakkal kapcsolatos adatok is elhangzanak (például, hogy a férfiak hány százaléka válik fizikai, lelki bántalmazás áldozatává). Kértük továbbá, hogy a bántalmazott férfiak sajátos, nemükkel összefüggésbe hozható problémái is jelenjenek meg (mint például a kiemelkedően magas látencia, vagy a velük szembeni bizalmatlanság), valamint hogy ebben működjenek együtt a családon belüli erőszakkal foglalkozó férfiszervezetekkel is.
Erre a levélre azt a választ kaptuk 2020. december 22.-én, hogy az illetékes munkatárs szabadságon van, de foglalkozni fog levelünkkel, amint visszatér. Ezzel kapcsolatban azóta nem kaptunk más visszajelzést, ezért szeretnék érdeklődni azzal kapcsolatban, hogy tervezi-e az IKEA, hogy a férfiakkal szembeni családon belüli erőszak megjelenjen a kampányaik során és ha igen, akkor ez mikor várható és milyen formában.
Önök időközben elindítottak egy másik kampányt is, #egyegyenlőootthonért elnevezéssel, ami azt célozza, hogy nemek közötti egyenlőség legyen otthon. Teljes mértékben egyetértünk azzal az üzenettel, amit ez a kampány átad a háztartási feladatok egyenlő megosztását illetően, azonban sajnálattal tapasztaltuk, hogy a férfiak egyenlőségi szempontjait ez a kampány sem veszi figyelembe. Az adatok azt mutatják, hogy a férfiak nemcsak a kampány során említett teendők elvégzésében alulreprezentáltak, de általánosságban is ki vannak szorulva a család és a gyermekek életéből. Válást követően a gyermekek kevesebb, mint 10%-a él együtt továbbra is az édesapjával. Azon családok esetében sem kiegyenlített a szülők szerepe, ahol együtt élnek a szülők, a gyeden tölthető idő kevesebb, mint 5%-át használják fel az apák, és a gyermek későbbi életszakaszában is igaz, hogy a férfiak töltenek több időt a munkahelyen, a nők pedig otthon.
Ez összhangban van a férfiakkal szembeni társadalmi elvárásokkal. A magyar társadalom döntő többsége továbbra is olyan elvárásokkal rendelkezik a férfiak felé, hogy elsődleges kenyérkeresők legyenek. A Népességtudományi Kutatóintézet 2016-os felmérése szerint a magyarok több mint 90%-a úgy gondolja, hogy a férfinak feladata, hogy eltartsa a családját. Ugyanebből a kutatásból az is kiderül, hogy a legtöbben úgy gondolják, hogy a családi és a munkahelyi teendők összehangolására az a legjobb megoldás, ha az anya otthon marad a gyermekkel és az apa teljes munkaidőben dolgozik (42,4% gondolja így), vagy ha az anya részmunkaidőben dolgozik és az apa teljes munkaidőben (35% mondja ezt). Ezzel szemben kevesebb, mint 0,1% gondolja úgy, hogy az a legjobb megoldás, ha az apa marad otthon több időt.
Az egyenlő otthon nem csupán arról szól, hogy azokat a kötelezettségeket meg kell osztani a nők és a férfiak között, amik hagyományosan a nők feladatai, de arról is, hogy azokat a kiváltságokat is meg kell osztani, amik hagyományosan a nőké, illetve azokat a feladatokat is, amik hozzájárulnak a férfiak családból való kiszorulásához. Ez többek között azt jelenti, hogy elő kell segíteni azt, hogy a férfiak minden tekintetben egyenlő szülők legyenek, minden szempontból ugyanannyi időt töltsenek a gyermekeikkel – legyen szó akár gyed idejéről, akár különélő szülőkről. Szól továbbá arról is, hogy semmi olyan elvárás ne legyen a férfiak irányába, hogy az ő elsődleges feladatuk a jövedelem előteremtése lenne (ez ugyanis az egyik legfontosabb tényező, ami akadályozza a családban betöltött egyenlő szerepeiket). Azt is jelenti, hogy ugyanannyira kompetensnek tartsák a férfiakat a családi teendők minden formájának ellátásában, mint a nőket (vagyis feltétlenül szükséges a társadalom szemléletének átformálása oly módon, ami e területeken a férfiakkal szembeni negatív nemi sztereotípiák megszűnéséhez és a férfiak ezen szerepekben való megerősítéséhez vezet).
A férfiak egyenlősége nélkül soha nem lesz egyenlő otthon. Arra kérjük ezért önöket, hogy akár az #egyegyenlőootthonért kampányuk során, akár egy másik kampányban, jelenjenek meg otthoni egyenlőtlenségek férfiakat érintő problémái is. Az egyik legfontosabb kérdéshez, a gyed megosztásához nemcsak kampánnyal tudnak hozzájárulni, de mint munkáltatók is. Ezért ezzel kapcsolatban arra is kérjük önöket, hogy ösztönözzék azt, hogy férfi munkavállalóik a gyed felét (1 évet) otthon töltsék a gyermekeikkel. Ezzel nemcsak a férfiak egyenlőségéhez járulnának hozzá, de a nőkéhez is, hiszen ha a férfiak otthon töltik ezt az időt, az hozzájárul a háztartási munkák egyenlőbb megosztásához is.
Tisztelettel,
Szujó Flórián
Modern Férfipolitikáért Mozgalom
Ugyan a Férfihang szerkesztősége szerint érdemi válasz erre a levélre sem fog érkezni, de tény: örökké agyonhallgatni a férfimozgalmat sem lehet. Zajt kell csapni, petíciózni kell és nyílt leveleket írni, utcára kiállni (amikor a vírus helyzettől majd lehet.) Előbb-utóbb átszivárog a társadalom mélyrétegeibe a mondanivalónk és a nyílt diskurzus részét fogja képezni.
Egy pillanatra sem lepődtem meg, hogy semmi érdemi reakció nem érkezett! Szolgaian adaptáltak egy reklámot, az érvényességén egy percig nem törték a kobakjukat. Jó lesz az a parasztnak… De ez az IKEA tényleg egy jelenség! A múlt tavaszi újranyitás óta minden egyes hétvégén karácsonyi forgalmat bonyolítottak le!! Elmebaj! -“Ha nem tudunk kétszer nyaralni, akkor fötörjünk ezerrel “bútrot” venni!?” Elmerák… Vagy: Ha nem is vesznek semmit, ott zabáltatják a családjukat. Értelmes kirándulás helyett… Ez mondjuk nem új dolog és egyben rohadt szánalmas. Balta arcú anyu és apu oda kell hurcolja a kölykeit is a kecsapos krumpliért, mert otthon bizony erőn felüli lenne ez a mutatvány… És ez egy hétvégi program! Nagyon eltolódtak itt a normák gyerekek!
Jó hát szabadságon van a kolléga. De már egy másik munkahelyen :D
Fogyasztói társadalom felépítéséhez az embereket le kell rombolni.
A modern társadalom “fogyasztói”.
Ha nincs fogyasztás, akkor nincs termelés sem.
Termelni pedig kell, mert munka nélkül nem élhet az ember. Halálra unná magát.
És minden ami a termelés-fogyasztás körül van, az az élet maga. Ebben is különbözünk az állattól.
Az okos ember, okosan fogyaszt.
Nevelés és tapasztalat kérdése a fogyasztás észszerűsége.
Okos embert nem könnyű lebutítani.
Annak idején, a gyűröttebb fejűek emlékeznek rá, az akkori, a maihoz hasonlóan ocsmány, csak talán egy fokkal (ha ez lehetséges…) kevésbé elmebeteg szocializmus sok ideológiai jelmondata és alapvetése között volt egy, amely pontosan ezt a helyzetet jellemzi: a lét határozza meg a tudatot, és a keresletet maga a kínálat teremti meg, elvtársak. Más szavakkal, a létező marxizmus-leninizmus-elmebajizmus, ebben az esetben nem feltételnül pontatlanul, azt “tanította”, hogy az emberekben nincs vágy csokoládé után, ha nem létezik csokoládé …ahogy a hatvanas, hetvenes években egyetlen DVD lejátszót, I-Podot vagy kamerás drónt nem adtak el, és kb. senki nem is sírt utána.
A hülye embert, bár úgy tűnik, túltermelés van belőle, meg kell teremteni. Alapanyagból csak van sok, agyatlan baromból, de a középkorban az agyatlan baromból földet túró jobbágyot gyártottak. Ma konzumidiótát, fogyasztó-állatot gyártanak belőle, mert jelenleg gazdaságilag ez a kifizetődőbb. Döbbenetes az a fokú szellemi sivárság, hogy emberek “szórakozni” járjanak boltokba, felettébb furcsa elképzelés, és lám, igen, sikerült erre megteremteni a keresletet. Hogy működik a rettenetes világjárvány? Sportuszoda bezár, konditerem bezár, egyetemi könyvtár bezár, tanösvény bezár, színház nincs, ásványfesztivál nincs, sportesemény nincs, de pláza van! Hiába, no, a fejekben rombolásra minden alkalmat és lehetőséget meg kell ragadni.
TGY, van egy rossz hírem.
Már nem csak a fejem gyűrődik.
Amit írtál, az nagyjából jó, de pontosítanék.
“nincs vágy a csokoládé után, ha nem létezik csokoládé”
Igen, de ma már minden van, még olyan guminő is van, amelyiknek szombaton fáj a feje. Csak az a bibi, hogy a bolygó mind a nyolcmilliárd lakosa ilyesmikre vágyik.
Mert lehet, hogy Bumbala nagyfőnök 10 évvel ezelőtt azt mondta a televízióra, hogy rossz dzsudzsu, ha a fia meg most azon nézi a szuperkupát.
A vágyak tehát már megvannak, a magok el vannak vetve… de van egy szomorú hírem:
Ebbe a veteményeskertbe nem fér el ennyi palánta.
Nevezetesen a Föld eltartóképessége nagyjából 25 milliárd (ha azt nézzük, hogy legyen víz, legyen élelem, legyen ruházat és fedél a fejünk felett); viszont csak másfél milliárd, ha egy átlag amerikai/európai polgárt nézünk.
Sokan vagyunk, ez nem vitás, ezért csökkenteni kell a létszámot. A bölcs vezetők neki is láttak…
Azért annyira nem vagyunk összezsúfolódva, sőt. Menj távolabbra Budapesttől és üres falvakat, kisvárosokat látsz.
Európa 500 milliós lakosságának nagy része nagyvárosokban él, a vidék csendes, de ott nincs munkalehetőség sem.
Amikor az emberiség majd érzi, hogy kezd a létszám sűrűsödni, egészen biztosan lesznek olyanok, akik kitalálnak valamilyen módszert az ellátásra is, de nem a kiirtásra, mint ahogyan most elképzeli a szabadkőművesség és egyéb rosszindulatú csoportok.
Nem kell félni a jövőtől, – ha egyáltalán lesz jövő.
Tokiónak 40 millió lakosa van, míg a vidéki Japán kong az ürességtől.
Az IKEA ennél is sárosabb. A család az család buzi érzékenyítő kampányt is támogatja. A “szivárványcsaládok” örökbefogadását, mert csak a “szeretetteljes környezet” számít.
https://telex.hu/belfold/2021/02/18/szivarvancsalad-csalad-az-csalad-markak
Más támogatók: Cinemacity, Joy, RTL Magyarország, Chezdodo, strong>Nosalty, Glamour, RTVszínes, Marie Claire, Loffice, 360Bar, MTV Hungary, Paramount Network, Comedy Central, Comedy Central Family, Humen, Liliputilove, Kioszk, Bábel étterem, Nyx, Fastbridge, Kristinus borbirtok, Panarom, Adrienne Feller Cosmetics, Franziska Organic, Gardrobemini, Lovebugvintage, Incababy, Herbarting, Adamo hinta, Pippadu, Centrum, Up Music management, Share Now, Kreatív, DoraNatura, Anyaparadicsom, Mörk, Antonia Vai, Pagony, Freyja
holland nagykövetség, svéd nagykövetség
A magam részéről ezeket a cégeket sem fogom pénzelni tovább, jó lenne, ha csak a homoszexuálisok és travik pénzéből próbálnának profitot csinálni. Megnézném az eredményét.
A fenti két országba eddig sem terveztem elutazni.
A család az család, a propaganda az meg propaganda, ámen.
Az agymosás teljesítménye és hatékonysága ma már olyan fokú, hogy jóindulatú, tisztességes emberek (birkák) tömegeivel hitették el, hogy ez egyébként jó. Hogy milyen szép dolog az egyenlőség, a szeretet, meg a több jól hangzó lózung, mert a birka gondolkodás nélkül fogadja be, amit elé tolnak, és egy pillanatig nem merül fel kétsége, ha nyomtatásban vagy képernyőn lát valamit.
Ezek a cégek ma már megteremtett, normává tett tömegigényt elégítenek ki azzal, hogy sugallnak-vallanak-sőt, mindenkire rákényszerítenek egy látszólag jól hangzó, csak teljesen elferdült világképet.
Sajnos, pl. a holland lakosság ezt a sok baromságot már tényleg elhiszi, és különösen a városi fiatalság körében Magyarországon is hihetetlen sebességgel terjed el egy olyan let-, és természetellenes világkép, amely a normanélküliségre épít, a hedonizmusban hisz, a pénzt isteníti, és az erkölcstelenség az erkölcse.
Nagyon érik a kataklizma, én csak azon imádkozom, hogy jöjjön még most, minél hamarabb, ne öreg koromban, mikor már csak tehetetlen játékszere vagyok. A jó halál kegyelmét adja meg a mindenható.
Újabb adalékok az IKEA részéről: itt az egyik, itt pedig a másik
Nem tudom megérteni miért kell egy profitorientált cégnek a beteges társadalmi forradalmuk exportjával foglalkozni. Gyártsanak és áruljanak bútorokat meg hasonlókat. Ezért vannak.
Ma hogy olvastam ezt a cikket: https://hvg.hu/kkv/20210322_ikea_franciaorszag_versailles_kemkedes_dolgozo_jelentkezo felmerült bennem, hogy ez a “sima bútorkereskedés” inkább valamilyen szcientológus vállalatra emlékeztet. Ezzel még érthetőbbé válik a buzileszbifemcsi és sokszínűség kapmányuk.
Off (bulvár) már delikvensünk sincs biztonságban….őt is levadásszák…
https://444.hu/2021/03/18/angelina-jolie-csaladon-beluli-eroszakkal-vadolja-brad-pittet
Brad Pitt az élő példa arra, amit már régóta hangoztatok: egy nőközpontú, feminista társadalomban nincsenek, nem léteznek, mert alapból nem is létezhetnek alfahímek!!!
Itt van példának ez a Brad Pitt gyerek. Jóképű, izmos, kőgazdag, társadalmi státusza is az egekben hiszen világhírű színész. Ő tipikusan egy olyan férfi, aki mindannyian szívesen lennénk, akivel szívesen cserélnénk. Gyakorlatilag a nők álma. Lelkesen és nedvesen, szexuális vonzalomból bármelyik nő lefeküdne vele.
Elvileg egy domináns alfahím, akinek a női önként kellene behódoljanak neki, mert kielégíti a hipergámiájukat… Ahogy azt szeretjük elképzelni, hogy velünk azért nem ilyenek a nők, mert nem vagyunk elég jók, de ha elég jók lennénk, akkor ez történne velünk…
Erre ezt kapja. Ugyanazt kapja a nőktől, mint amit minden más férfi is kap ebben a kibaszott feminista társadalomban! De akkor pedig mi értelme erőlködni, mi értelme törekedni bármire is, azt mondjátok meg nekem? Sikerre, hírnévre, státuszra, pénzre, izomtömegre? Nem éri meg a befektetett energiákat!
A tézisem tehát bizonyítást nyert: a feminista társadalmi berendezkedés automatikusan teszi lehetetlenné az alfahímséget, mint olyat. És pont.
Csak a patriarchátus jelenthet megváltást számunkra. Feminista társadalomban önmagunk legjobb verziója is csak ennyire juthat, mint a Brad Pitt. Szomorú.
Furcsa, hogy az én tapasztalataim szinte bizonyos értelemben teljesen ellentétesek azzal, amik a manoszférában rendre elhangzanak, ezt mostanában fogalmaztam meg magamban. Én sosem azt látom, hogy a nőknek valami hú de alfa fickók kellenének, amennyiben nagyrészt azokat a dolgokat értjük alatta, amik az itteni kánon részei is. Ezt a klasszikus vonalat a színvonalban inkább alsóbb társadalmi rétegekben látom, ahol a viselkedés és/ vagy külső az ilyennek titulált férfiban megvan, viszont agya nincs sok (Berki Krisztián, M. Richárd, stb.). Diplomás nő viszont szinte 10/10-szer mindig béna fickót választ, mert egyrészt nincs önbizalma (hiába a titulusok), másrészt mivel szeretné okosnak és függetlenemancinak érezni magát, olyan hímre van szüksége, akit irányíthat. Persze nagyrészt idővel mind buknak a kapcsolataik (pl. válás kezdeményezése nők által 90%-ban diplomával), de ezt a többségük nem képes észrevenni, mert elhitték, hogy a femini(mali)zmus boldoggá teszi majd őket.
Ha viszont jól nézel ki, intelligens és magabiztos vagy, és nagyjából rendben mennek a dolgaid, a nők nagy része félni fog tőled, mint a tűztől. Ha túlságosan jónak találnak, kezdeményezni sem fognak nálad, ha pedig véletlenül te teszed, vissza fognak utasítani, mert sokkal jobban tartanak attól, hogy valaki nem találja őket elég jónak (magukról ugye általában ezt gondolják), így majd ők lesznek kidobva. Ezért a biztos recept ahhoz, hogy könnyen legyen kapcsolatod az, hogy legyél intelligens, de nyomi, vagy legyél jóképű, de egy unintelligens/ buta suttyó. Ha viszont az átlagból túlságosan kiemelkedsz, még annál is kevesebb választási lehetőséged van, mint aki ugyanannyival alatta van.
Az lehet ,hogy egy bénát választ társnak közben meg vágyakozik a szüperek után…(aztán van amikor meg csak úgy megtörténnek a dolgok)
Ebben van igazság.Sok nőnél keveredik a nagyravágyás az önbizalomhiánnyal.
Szóval simán előfordul, hogy az ember azt hiszi magáról, hogy biztos azért nincs nője, mert nem elég jó, holott valójában azért nincs, mert túl jó… Azt kell mondjam, ebben magamra ismerek. Bárcsak rájöttem volna erre korábban…
Ez lehet az oka, véletlenül sem az, hogy egy szőrös görény vagy.
Az 13 éves koromban volt meghatározó tényező, kedves anna32 cica, nem most, felnőtt emberként. lol idióta
Ideje törölni a hülye picsát, Annát.
Ő nem picsa, hanem a mi levakarhatatlan csakszi “barátunk”. Amúgy ez a lépése különösen aljas, hogy egy másik kommentelőt tart maga előtt “előpajzsnak”.
Én is hasonlóképp látom. Az alfákra vágynak, az egy dolog, de hosszabb távon sokkal jobb egy papucs, akit ki lehet használni.
A 90% mire vonatkozik? Ennyi diplomás nő válik, vagy a válások közül ennyi a diplomás?
Nem csodálkoznék egyiken sem, a környezetemben minimum ennyi elvált már, vagy ránézésre el fog. Aztán, hogy pujával, ereszkedő fenékkel és az arcukon jelentkező világfájdalommal nem találnak senkit, az legyen az ő bajuk. Illetve a miénk is, ugyanis az ilyenekkel szörnyű nehéz együtt dolgozni…
Ez is egy diplomás, libsi ELTE,CEU természetesen:
https://index.hu/video/2010/04/07/a_no_nem_csak_nylonharisnya/
A csinoska Power Panni szövegelés közben reszelő mozdulatokat végez az állkapcsával… keresi a szavakat. Brrrr. Tuti, hogy fogaz!! 11éves anyag. Vajon ma mi lehet vele?
A végén elfelejt magyarul is :-D
2012-ben is tüntizett: http://galeria.hir24.hu/3/55091/Isten_haza_csaladon_beluli_eroszak#kep-432255
Közben leszbikus frizurára váltott, a bimbói is jól látszanak :-D
Jézusom, a videó, amin még szép hosszú hajjal van a csaj, és a két évvel későbbi fénykép, ahol rövidre nyírt frizuval, önmagában is egy vádirat a feminizmus ellen… Egy átlag helyes nőből lett egy rusnya, átlag alatti picsa.
Ne sajnáld mert egy hulladék a leányzó: https://kuruc.info/r/6/89922/
Itt jól összeszedték, hogy milyen rusnya egy jószág. Döntsd el magad!
A leányzó külsejéről alkotott véleményem nem változott ettől, Reszet Elek… A videón, amikor még hosszú haja volt – és ha nem közben figyelünk oda, hogy mit magyaráz – akkor egy ilyen kis helyes, kúrható fiatal csajszikának tűnik… És valljuk be: egy-egy ilyen lánykánál úgyse figyelünk oda arra, hogy mit magyaráz, hanem általában csak bólogatunk és néha azt dörmögjük, hogy aha, meg ühüm, mert az elcsábítására koncentrálunk…
Aztán ahogy rövid idő, tényleg csak egy-két év alatt átment festett rövid hajú leszbikus feminista aktivistába, és eltűnt belőle a fiatal lányok férfiak számára vonzó hamvassága és helyessége, ahogy férfiszemmel nézve szándékosan elcsúfította a külsejét és szexuálisan taszítóvá vált számunkra, úgy válik egyre irritálóbbá az, amit a szájából hallunk… Az ember legszívesebben az arcába ordítaná, hogy fogd már be a pofádat és takarodj innen, te irritáló, rusnya hülye picsa…
És az ő esete is példa arra, amire lehet, hogy a férfimozgalmaknak sokkal jobban oda kéne figyelnie és a kommunikációban is jobban kihangsúlyozni, hogy azért a feminista aktivizmusban igen jelentős ez a leszbikus vonal…
Hogy nyíltan vagy rejtetten, de a leszbi feminista aktivisták a heteró nőkből leszbikusokat akarnak toborozni és nevelni… Hogy a férfiakkal való konfliktusuk valódi oka nem valamiféle mitikus, a valóságban nem létező patriarchális nőelnyomás, hanem szó szerint a férfiakkal való szexuális versengés a nőkért!
A leszbi feminista aktivisták férfiellenes retorikájának van egy ilyen rejtett, már úgy értem, hogy általuk nem nyíltan kimondott, de teljesen nyilvánvaló célja. Az, hogy ha minél több hetero nőt minél fiatalabb korban sikeresen behülyítenek, hogy azok ok nélkül elkezdjék gyűlölni a férfiakat, akkor számukra megtöbbszöröződik annak az esélye, hogy belenyalhatnak egy-egy újabb, friss mézesbödönbe…
Magyarul ezeknek a leszbikus feminista aktivistáknak ez az egyik legfőbb elérendő céljuk. Ami álságos és átlátszó, szánalmas és pitiáner. Erre a jelenségre szerintem sokkal jobban fel kellene hívni az úri közönség figyelmét…
Az ilyen nő nem szaporodik így egy-két zs-vel kevesebb lesz. A forradalom felszámolja tömegbázisát…
+1
Nagyon jó példa arra, hogy a feminizmus hogyan teszi tönkre a nőket. Ha jól érzékelem a hosszú hajú cuki lány és a megkeseredett rövid hajú feminista külső között 1 év telt el. És ehhez semmi más nem kellett, mint egy romboló ideológia.
Ezért a legfontosabb a lelki-szellemi egészségünk, minden más ezután jön.
Van egy másik megmondóvéglény. Kifejezetten helyes kiscsajból (smv:10/7-8 ) “sikerült” magából, csúnya kisfiút kokszolnia huszonegykétvésen. (Az “orvos” is megbaszhatja a kurvaanyját, aki felírta neki a pszichiátriai beutaló helyett)
Amúgy amcsi altright oldalakon van ilyen képes rovat, hogy “feminizmus előtt-femnizmus után”.
Tényleg néha a fényképek, többet mondanak ezer szónál.
Azt hiszem, nyugati mintán mérték, hogy alapvetően 60-70%-ban kezdeményeznek válást a nők, ahol viszont legalább a nő diplomás, ott a válások 90%-a női kezdeményezésre történik.
Szívesen látnék valami statisztikát, noha én is hasonlóképpen gondolom (min.80-85%)
Rám mindig számíthattok :) Meglepő, de rosszul gondoljátok -legalábbis Magyarországon.(én sem erre tippeltem volna, bár valami rémlett, mert én egyszer ezt a statisztikát már linkeltem, csak akkor nem az iskolai végzettség tükrében.)
Az 5. oldal az érdekes:
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/valas17.pdf
A legutolsó nagyon részletes válási statisztikák 2017-ből állnak rendelkezésre. Számuk csökken és a női-férfi kezdeményezés olló is szűkül. Olyan 66%-ban kezdeményezik összességében a nők a válást.
Felsőfokú végzettség esetében ez az arány szinte teljesen azonos! 66,5 %-33,5 %
Nők esetében középsikolai végzettséggel kezdeményezik nagyobb arányban (70%), férfiaknál pedig szakmunkás végzettségnél van nagy kezdeményezési arány, ott számokat tekintve már szinte azonos 54-46 %.
2017-ben 18.000 válás volt. Az összes nők által kezdeményezett válások száma (66%) 11880.
Férfiaknál 6120.
Ez nemenként a 100% , amit az adott nem kezdeményezett. Ennek a 100%-nak a 28,3%-ban felsőfokú végzettségű a nő (3362). 27,8%-ban férfi . (1701). Az össz felsőfokú végzettséggel rendelkező válások száma : 5063. Ez pontosan kiadja , hogy 66,5-33,5 % az arány.
A papírok hivatalba való benyújtását jelenti vagy azt a szándékos vagy tudattalan viselkedést, a még létező házasságban, ami már tulajdonképpen a “válás kezdeményezése”?
Ez egy statisztika. Nyilván a válás beadása alapján lehet csak mérni, de itt ez is volt a kérdés, hogy mit mutat a számszerű statisztika.
Persze csak kiegészítésképpen gondoltam,hogy következtetések levonásánál figyelembe kell venni azt is ami nincs benne a statisztikában.
Persze, nem tudhatjuk, hogy mi zajlik pontosan otthon, én úgy gondolom amúgy, hogy felsőfokú végzettségnél azért azonos a kezdeményezés százalékos aránya az összes kezdeményezés arányával, mert magasabb végzettségű férfi magasabb keresettel jobban tud újrakezdeni, nem vágja “annyira” földhöz anyagilag, meg az elvált férfiak nagyobb arányban házasodnak újra , mint a nők, jó eséllyel ez a keresettel is összefügg.
Annyit még pontosítanék, hogy a 2017-es válások teljesen pontos száma (a grafikon alapján volt 18000) egy másik KSH oldal alapján 18495.
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt001c.html
Tehát tűpontpsan számolva nők: 12207 kezdeményezés. Férfiak : 6288.
Felsőfokú nők: 3455
Felsőfokú férfiak: 1748.
De az arány teljesen ugyanaz (nyilván) 66,5-33,5 %
Ez érdekes statisztika és némiképpen nem várt az eredmény.
Alapjában véve azt jelenti, mivel nem szignifikánsan eltérő adatokat tapasztalunk az egyes iskolázottsági szinteken, közös azaz megegyező hatásoknak kell érvényesülniük minden kapcsolatban. Kulturális vagy biológiai?
Amennyiben a válási statisztikák más kulturális közegű országokban is hasonlóan alakulnának (nyilván ahol szabad válás van), úgy biológiai megalapozottságot lehetne sejteni mögötte.
Jelentősebb eltérés a középiskolai végzettségnél van (itt 70% a női kezdeményezés) és a szakmunkásképzőt végzetteknél, itt szinte azonos a kezdeményezés százalékos aránya . Majd megpróbálok valami külföldi adatra is rálelni.
Az is csak néhány százalék, nem jelentős.
Ez is épp elég durva: kétszer annyi válást nyújtanak be a nők, mint a férfiak. Ennek ellenére a perek során döntő részben a nőnek – tehát többségében a válást kezdeményezőnek – kedveznek gyermekelhelyezés, vagyon, stb. dolgában.
És ugye, mindig a nő választ. Tehát az ő felelőssége, hogy milyen házasságot köt… viszont, ha ez így van, viselje is a döntése következményeit.
Egyetlen házasságot sem kötnek úgy (most az előre eltervezett házasságokat felejtsük el), hogy csak az egyik fél akarja. A nő azokból tud választani házasság céljából, aki erre férfi oldalról hajlandó és jelentkező. Ha az a felelős aki benyújtja a válást, akkor bizony minimum 34%-ban a férfiak is azok. Mert minek vette el ?! (ugye nem arra célzol, hogy akárki adja be a válást, mindig a nő a hibás ? Egyébként túlnyomó többségben mindkét fél hibázik, amíg válásra kerül a sor) Senki nem tartott a férfi fejéhez sem fegyvert. Fiatalon, tapasztalat híján, mind férfi, mind női oldalról sokat hibáznak az emberek párválasztáskor.
A nők azért válnak ennyivel nagyobb számban, mert már megtehetik. Ne legyenek illúzióink, régen is közel ennyi-talán azért nem ennyi mint most- házasság ment gallyra, csak nem lehetett, illett válni.
Egy nagyon rossz házasság pokol mindkét félnek. Van amikor jobb, ha válnak.
Persze vannak esetek, amikor nem kéne, esélyt kéne még adni, amikor menthető lenne a dolog. Ilyenek azok az esetek, amikor “elmúlt a tűz”, eltérő az érdeklődés (az egyik menne színházba, moziba, kirándulni, a másik meg csak otthon akar ülni). A nők akkor is elválnak , ha nem kapnak figyelmet a másiktól, amikor megszokott bútordarabként kezelik őket ( ugye nem csak megszerezni, hanem megtartani is tudni kell, ami egy állandó meló -amúgy női-férfi részről egyaránt).
Én is úgy gondolom, hogy azokban a válásokban legtöbbször a nő keze van, amikor nem kéne még, amikor lehetne még javítani ,amikor nem biztos, hogy ez lenne a megoldás. A férfiak viszont hajlamosak villanykapcsolóhatásként leírni azt, amikor szembesülnek vele, hogy elválnak tőlük, pedig milliószor kérték őket, felhívták a figyelmüket, hogy ez így nem jó, hogy mi a probléma, csak amíg nem történik meg a visszafordíthatatlan, elengedik a fülük mellett. Nem veszik komolyan, evidenciának veszik a másikat. Soha nem evidens a párunk ! Akkor kell megbecsülni, szeretni , kifejezni nagyrabecsülésünket, szeretetünket, amikor eljönnek a szürke hétköznapok, amikor ott van veled az illető. (ez férfiakra, nőkre is igaz), ha ezt a “melót” lusták vagyunk belefektetni, akkor sokszor késő bánat már utólag.
A házasság két ember egyaránt rossz döntése volt, ha válással végződött. Én azt gondolom, mindkét fél hibája kell hozzá, de azért mégsem fele-fele a helyzet. Ezt a megszokás dolgot sem értem, miért róják fel állandóan a férfi hibájaként, mikor a legtöbb esetben csak ürügy. Egyébként is, mit kellene csinálni, tizenhét éveset játszani 70 éves korunkig? Számomra rejtély.
Régen is sok házasság volt rossz egyébként, ez nem mai találmány. Azonban a körülmények és a megítélés sokat változtak mára. A magas válási arány nem véletlen, ugyanis nincs most akkora szükség a házasságra, mint korábban, és amit egyszerűen fel lehet bontani, azt valószínűleg fel is fogják gond esetén, hiszen azokat a problémákat, amiket korábban muszáj volt megoldani, most elég utólag emlegetni. Csak hát itt sem mindegy, kinek éri meg jobban kimondani az utolsó szót, márpedig ezek nem azok a férfiak, akik sok esetben a vagyonuk jelentős hányadát és a gyerekeiket veszítik el.
Ezek a makacs tények, lehet ezt bárhogy magyarázni, a tipikus női érvek is csak a casus belli részei a történetnek.
Szerintem a fő probléma az, hogy a tömegmédia sok évtizedes hülyítésének hatására az emberek ma már tömegesen értik félre a házasság intézményének a lényegét.
A házasság lényege ugyanis nem az, hogy az ember találjon egy olyan párt, akivel mindhalálig szerelmesek egymásba, és akivel mindhalálig szexuálisan vonzónak találják egymást, és akivel boldogan élnek amíg meg nem halnak. A szerelem, a szex, és a házasság, az három különböző dolog.
A házasság intézményének lényege, célja, és értelme: a szaporodás és a gyermekek közös felnevelése… Ennyi, ennél nem több – de nem is kevesebb! És az, hogy a másikra ebben az életközösségben a közös gyermekek felnőtté válásáig bármiféle kétely nélkül, 100%-os biztonsággal számítani lehessen. Vagyis a törvényes válás lehetőségének a megadásával a házasság alapból értelmét veszti. A férfiak számára legalábbis mindenképp.
Ja, és még valami, az esetleges tévedések elkerülése végett: a nő esetleges boldogsága vagy boldogtalansága NEM tétel, NEM tényező, NEM tartozik az intézmény fő céljai közé…
Hun
Nagy vonalakban egyetértek. Kiegészíteném ,hogy a férfi boldogsága vagy boldogtalansága SEM tétel,SEM tényező, NEM tartozik az intézmény fő céljai közé. Ezeken az elveken alapult több száz évig a házasság intézménye.
De azért csak kellemesebb a házasság mindkét félnek, ha kölcsönösen törekednek arra ,hogy a lehetőségekhez, körülményekhez képest boldogságban , szeretetben éljenek egymás mellett, nem ?
A férfiaknak és a nőknek is vannak és lehetnek elvárásaik.Ha pokolban élnek, az előbb utóbb megbetegíti őket fizikálisan is.
Tehát , ha a házasságnak nem is elsődleges célja egymás boldogsága, saját jól felfogott érdekünk, hogy törekedjünk rá.
VIVI
Természetesen. Régen a válások engedélyezése előtt meg is volt ez a törekvés a felekben.Mert nem volt más választása se férfinak se nőnek. Boldogultak valahogy. DE hamis illúzió, hogy régen boldogabbak voltak a házasságok.Ugyan úgy lutri volt mint ma.
Vivi, èn màr feladtam. Az elmùlt èvekben itt milliòszor linkelve lett, hogy a diplomàs nők semmivel sem vàllalnak kevesebb gyereket, nem vàllnak nagyobb arànyban, sőt mèg a hàzassàgkötèsek szàma sem alacsonyabb nàluk, mint egy nem diplomàs nőnèl. Vannak speckò szakmàk, ahol kicsit rosszabb az aràny, de összessègèben ez a helyzet. Mègis mindig előjön ez ùj ès règi kommentelőknèl egyarànt.
Na-na-na Delin. Ezekszerint hipergámhajninak a ruhatárbüfészakosbeadandódolgozatos “diplomájával” több gyereke van, mint kanalasdzsenifernek a kisegìtőből? Erősen kétlem…:))
Amúgy maga a diploma gyakorlatilag már nem mérvadó semmire. Ha a magam vagy fiatalabb korosztályt veszem ott 10-ből 8 nő diplomás lesz, ugyanakkor ez ma már alig van kihatással az életútra. Itt van egy jó öreg oktatási rendszer meg egy piac, ami mára már jórészt idetelepült nyugatabbról, de a piaci igények meg az oktatás véleményem szerint köszönő viszonyban sincsenek egymással, ráadásul a piac folyamatosan változik. Vannak új munkakörök de vannak kihalóban lévő szakmák is. Röviden diplomásként is lehet szarul keresni, meg szakmunkásként is lehet jól keresni. Zoomnak ilyen értelemben igaza lehet tehát, ugyanakkor az eltérő kúltúra szaporodási szokásait ezek a dolgok szintúgy nem befolyásolják semmiben se.
Ez igaz, csak a nők számára a diploma egy rang (inkább cicoma) a rátartiságuk miatt. Hiába csak egy (fent jellemzett) “diplomáról” beszélünk.
Egy extek-es, mozdonyvezető haveromat, minap proli masinisztázta le egy szintén fentebb jellemzett hipergám/”cicomán” kis állat.. :D
De nekem is fejtette már ki egy hasonló, hogy nem elég az, hogy én diplomás vagyok minimum két generációs értelmiségi családból kell jönnöm.:D (jelentem éppen átmentem a rostán, ez ügyben :D)
Bagira, az csak a balfèkeknek rang, màsoknak ma màr alap… Mindig az veri leginkàbb magàt, hogy ő diplomàs, akinek a legèrtèktelenebb van. Ezt nem figyelted mèg meg? :) Ez megint nemtől független dolog, vannak hangengemberek a fèrfiak közt is.
Ajjaj Bagira, èn nem mennèk àt ezen a generàciòs rostàn. Nekem a kedvencem az volt, amikor első randin a sràc nagy büszkèn kifejtette, hogy ő nemesi szàrmazàsù ès felesègnek szintèn csak nemesi szàrmazàsù csaj jöhet szòba. Èn persze nem vagyok az, de mondta semmi gond, attòl mèg kavarhatunk. :)
A statra keress rà, az èrettsègizett ès diplomàs nők termèkenysègi ràtàja kb ugyanakkora MO-on. Kanalasdzenièk egy külön kategòria, de azt te is tudod. ;)
Mostanra szerintem eléggé elavult duma lehet ez a nemesi családból jövök. Most már az lesz a menő ha valaki “szivárványcsaládból” érkezik…
Illetve, ha zsidó. Ma ők az új”nemesség”. Én sem tapasztaltam ezt, pedig anyai ágon van bennem.
Max annyit láttam, hogy évente van ilyen “törzsi” gyűlés a régi uradalomnál.
Ha rákérdezek, mert a vezetékneve …ffy-ra végződik, akkor szokták röhögve elismerni. Illetve, hozzátenni, azt, amit írtunk Anton, hogy ma bibsik és a véglények az új uralkodó kaszt, szóval nem értik a kérdés “relevanciáját”. :)))
Igen, manapság már nem számít, sőt már jó ideje nem számít ilyen szinten a származás, sőt igazából már a 70-es években is csak maximum érdekesség volt. És valóban, a 90-es évek végéig nekünk is volt “törzsi” gyűlésünk :), inkább amolyan családi találkozó, de ezek jók voltak, nem rongyrázás volt, meg nem elálló kisujjal ittuk a délutáni teját :) , hanem tényleg összejött a nagycsalád, hazajöttek rá Venezuelából, New Yorkból, közelebbi európai városokból családunk messzire szakadt fiai-lányai. Az mindenesetre vicces volt, amikor a 70-es években (én még egészen kislányként) mentünk nagymamámhoz látogatóba, a kisváros főutcáján és ugye szinte mindenki tudta, hogy ki is édesapám (és kinek is a fia) és az idősebbek megsüvegelték “Adjon Isten Tekintetes Uram” felszólalással a szockó kellős közepén :)
De nekem ez már tényleg csak egy érdekes történelmi emlék, exférjem családja bányászcsalád , páromék lovászok voltak anno (egyikük sem ebben dolgozott már persze). Sosem gondoltam arra , hogy “mezaliansz-ot” követek el :)
Azért még apukám esetében voltak beszólások 64-ben az idősebbek részéről, amiért egy “sima” polgárlányt vett feleségül.
Hàt szerintem a szockó időkben inkább titkolták. Nagyjából akkor engedte őket vissza kádár a hortobágyi disznóólból, a tőlük “elkommunizált” budai villa egyik részébe (a többibe, prolikat/cigókat költöztetett.
Ami igaz, az igaz, édesapám is csitítgatta a túl hangosan “tekintetesezőket”.
Nem emlékszem kinek a novellája, de idevág. A történet szerint a cselédjeit megvető, őseire mindenek felett büszke nemes bekattan és vérengzeni kezd. Aztán az elheverő, holttá merevedő cselédek arcát nézegetve egyes vonásokat ismerősnek talál. Bemenve a kúriába és a nemesi ősök arcképeit nézegetve esik le neki a hasonlóság.
János a kocsis vagy Mariska a cselédlány és a többi szolgáló családja ugyanúgy generációk óta ott él a nemesi családdal és az emberi gyarlóság túllép a társadalmi kereteken…
Ha ősi családról olvasok makulátlan vérvonallal, mindig arra gondolok, hogy statisztikailag minden tizedik generációban termett legalább egy kakukkfióka.
Most újra elkezdjük reszelni a fingot, hogy mariska a szolgálólány kb mennyi idő alatt termett/ugrott az úrfi ágyába. (Femkók szerint erőszak miatt csak :D)
A kocsisnak semmi olyen szerepe nem volt viszont, mint a viccekben -az ellentmondana a hipergámia vastörvényének- a valós szerepe az volt, hogy az uradalmi fattyút/fattyúkat sajátjaként felnevelje. Hiszen kocsisként amúgy is tudott a család minden piszkos kis titkáról.
lásd pl. a zsibói bölény tetteit.
Főnemesi körökben eleve szokás volt “frissíteni a vérvonalat” teljesen tudatosan cselédség, jobbágyság segítségével, elkerülendő a degenerációkat , különösen Angliában.(de biztosan másutt is).
Egy embert sosem a származása tesz igazán nemessé, hanem a tettei és a személyisége.
Frissítették ők magukat. Ugye a nemességhez hozzátartozott a katonáskodás, amiben hullottak rendesen.
Királyi családok is (jogszerűen) kihaltak ld Árpádok (most croy chaneleket, luzitániaikat és hasonlókat hagyjuk)
Sajnos, hunbagira, a kommunisták kiirtották az organikusan kialakult, és ténylegesen a magyar nemzet elitjét alkotó magyar arisztokráciát és magyar nemességet… És kiirtották a magyar polgárságot és a magyar parasztságot is. Látványos hiányuk a mai napig érződik és fáj.
Ma már magyargyűlölő zsidók, és az általuk felkarolt proli sábeszgójok jelentik az új “elit” jelentős részét Magyarországon. Őseink forognak a sírjukban…
Alfahímként a régi magyar nemesek nyugodtan lehetnek a példaképeink, hiszen ők szó szerint azok is voltak!
Igen, megfigyeltem. Erről írtam.Viszont ez a női igény termelte ki eme “főiskolákategyetemeket”. Szóval ismét visszajutottunk oda, ahonnan elindultunk.
Engedtek/csináltak faji/etnikaialapú statisztikát?
Valami nő csinált de,hogy pont miről azt nem tudom lehet itt is olvastam de nagyon el volt dugva.
Aztán volt valami?
” amikor első randin a sràc nagy büszkèn kifejtette, hogy ő nemesi szàrmazàsù ès felesègnek szintèn csak nemesi szàrmazàsù csaj jöhet szòba.”
Azért ez a kétezres években már nagyon durva.
Én meg tudom érteni.Ha pl. sokat basztatták őket ,hogy ti csak első generációs nemesek vagytok…
A poèn, hogy csak a nemesi levelük volt meg bekeretezve, egyèbkènt a nagyijànàl lakott egy panelban. :)
Common, nem sok, nem volt egy adonisz. Azt hiszem baràtzònàig jutottunk.
Lehetséges, hogy azóta már kiesett az ezüstkanál a szájából…:)
Az egész diplomázás csak porhintés. A betöltött állások legalább felét józan ésszel és (valódi) érettségivel/szakképzéssel be lehetne tölteni. Ahova valóban kell az iskola, azok általában nem bölcsész végzettséget igénylők. Pl. orvosok, mérnökök, közgazdászok (egy része) stb.
Nem is a diplomának kellene számítania, hanem az eltartóképeségnek ill. hogy mennyire krízist álló képesítése van valakinek valamint az ehhez köthető személyiségjegyek (jég hátán effektus).
De a nők jórészétől ne várjunk ésszerű gondolkodást, ha a közösségen belüli pozícióról van szó. A pávatoll mindig fontosabb volt a számukra, mint bármilyen belső, emberi érték. Vanitatum vanitas.
Enélkül a mentalitás nélkül alighanem jóval élhetőbb és egészségesebb bolygón élnénk. Nem szipolyoznánk ki mindent csak hogy a kedvükre tegyünk, hogy a mi nyoszolyánkon tegyék szét lábaikat és a mi gyerekünket hordják ki.
Igen, erről beszélünk.
Az külön vicces, hogy közben farizeusan velős tudathasadtsággal ők hadoválnak “belsőértékekről”.:D
Nekem csak az a bajom, hogy mindig a diplomàt teszitek meg bűnbaknak a nők elszàllt igènyei, alacsony gyerekvàllalàs, vagy pàrkapcsolati problèmàk miatt. Ez egy tèvùt, ezek a problèmàk nem oldòdnànak meg azzal, ha holnaptòl a nők többsège megàllna èrettsèginèl, vagy szakmunkàs kèpzőnèl. Azt pedig kàr lenne tagadni, hogy ma diploma nèlkül elèg nehèz elhelyezkedni, nem fizikai munkàban, de mèg csak lèpèst tartani is a dolgokkal. Az a baj, hogy az èlethosszig tartò tanulàs ma tènyleg alap, ha nem alakul ki fiatalon ez a szemlèlet, az elèg problèmàs lesz. Ehhez persze nem kell diploma, minden eszköz adott ma az önkèpzèsre, mègis èn ùgy làtom, erre nagyobb belső igèny van a diplomàsoknàl. (A 40 èv alattiakròl beszèlek itt első sorban, az idősebb korosztàly kicsit màs kategòria).
Szerintem meg fuss neki mégegyszer, pont hogy nem a diploma lesz a bűnbak, hanem ahogy Hunbagira írta a diploma mánia is csak tipikus női hóbort. Mert jól hangzik, ettől okosnak gondolják magukat, aztán hogy mi a valóság az meg már más kérdés. A fizika munkánál se gondold azt hogy nem kell lépést tartani a fejlődéssel. Közel se úgy zajlik a mai “fizikai” munka mint pl. a hetvenes években volt, ugyanis mindenhol megjelentek már a technikai újítások minden szakterületen. Nem vért izzadni kell már, sokkal inkább az agyadat használni, a különböző gépekhez kell érteni, programozni sokszor. És jobban lehet akár keresni is vele adott esetben mint egy irodában. Csak az a barom propaganda na meg a női agy nem hajlandó lépést tartani a korral, nekik még mindig a diploma a csúcs.
Anton, a diploma meglète ma nem egy női hòbort, hanem munkaerőpiaci elvàràs. Ezen lehet vekengeni, hogy ez hülyesèg, vagy sem, a lènyeg, hogy elvàràs. Ha nincs, nem lesz munkàd. Egyèbkènt magasan kèpzett, piackèpes szellemi munkàval jobban lehet keresni, mint fizikai munkàval, nem vèletlenül van ezeken a területeken fèrfi többsèg.
Az a nőtìpus, akit emlegettek, pedig ùgyis felvàg valamire, vagy beszòl annak, aki nem üti meg a “szintet”. Ez megint teljesen független a diplomàtòl.
Akkor szerinted melyik keres jobban, a diplomás óvónő vagy CNC gépkezelő/programozó? Utóbbi az csak szakmunkás, de sokkal többet keres, tehát ezen kijelentésed megint csak nem állja a sarat.
Anton! :D Òvònő, mint “magasan kèpzett, piackèpes szellemi munkaerő”.
Delin
Mi a ma “magasan kèpzett, piackèpes szellemi munkaerő”.mértékegysége?
Szombathk, jò kèrdès. Leginkàbb a szakèrtelem, a kereslet-kìnàlat ès a pòtolhatòsàg.
Szellemi munkàt ìrtam, ìgy ez a kiindulàsi alap. A munka elvègzèsèhez első sorban az agyunkra van szüksèg, a fizikai erő màsodlagos, vagy nem szàmìt.
A magasan kèpzett rèszben foglalkozàsfüggő. Bizonyos helyeken a PhD/doktori fokozat a belèpő szint, màshol az a szakma csùcsa, vagy legalàbbis annak a jele. Egy mester diploma statok szerint màr magasan kèpzettnek szàmìt, de a gyakorlatban ide tartozhat egy alapdiploma meglète is erős specializàciòval. Szellemi pàlyàknàl a diploma ma màr alap, a nulladik szint, start-up-okon, egyèni vàllalkozòkon kìvül nem igazàn tudja senki megkerülni ezt.
A piackèpessèg leginkàbb a kereslet-kìnàlattòl függ, attòl van-e piaci/tàrsadalmi igèny adott munkavègzèsre. Ha van, onnantòl az a kèrdès emberünk mennyire pòtolhatò, mennyire könnyű az ő tudàsàt màsnak azt x idő alatt elsajàtìtani, van-e elèrhető ember hasonlò tudàssal a piacon ès az is szàmit ezek hànyan vannak.
Delin
OK. Mely ponton nem fér bele a magasan kvalifikált szellemi munka kategóriába az óvodapedagógusi pálya?
Szombathk, most kivetted a piackèpest szòt, ìgy csak egy kategòria jàtszik. Amìg egy òvodapedagògusi diplomàt el lehet vègezni àtlag IQ-val, közepes energiabevektetèssel, addig a kèpzès szìnvonala nem teszi lehetővè, hogy egy àtlag òvodapedagògus “magasan kèpzett legyen”. Megfelelő attitűdddel, tulajdonsàgokkal lehet jò òbodapedagògus, de ez inkàbb a megfelelő EQ-n mùlik, nem jàr automatikusan magas IQ-val.
Delin
A piacképes szót véletlenül hagytam ki. Bár most igen nagy a kereslet és alacsony a kinálat a pályán. Az alkalmassági vizsgán már nem kerülhet be minden átlagos érettségizett.Abban igazad van hogy a főiskolát el lehet végezni átlagos képességekkel ha elég szorgalmas vagy. Módszertani vizsgákon azért már látszik az IQ hiány.Diplomával a kézben még csak gyakornoki szinten dolgozhat .Minimum 2 év áll rendelkezésére hogy a következő szűrön átmenjen.Ha nem rendelkezik megfelelő magasabb szintű IQ-val elvérzik.
Szombathk, azèrt mèg ìgy is azt mondom egy àtlag ember, kellő szorgalommal ès hozzààllàssal el tudja vègezni, lehet, hogy csak görbül, de megoldja. Abban igazad van, hogy magas a kereslet òvodapedagògus irànt, rèszben azèrt, mert nem èrvenyesül a piac a fix àllami bèrek miatt. Ez hat a kìnàlati oldalra is. Ezèrt volt erōsen csùsztatott Anton összehasonlìtàsa, amikor kèpes volt az egyik legpiackèpesebb szakmàt összehasonlìtani egy alulfizetett közszfèràs szakmàval, aminèl a bèreket nem a piac, hanem az àllam szabàlyozza. Arròl nem is beszèlve, hogy a CNC gèpkezelőnek a szakmunkàsok töredèke alkalmas (ez is viszi fel a bèrük, a piac beàrazza).
Töredéke ja, hát te sem vagy a legélesebb kés a fiókban, de meghagylak a magad kis álomvilágában. Egyet fűznék csak hozzá, mégpedig azt hogy veled ellentétben nem jelentettem kategorikusan ki azt hogy egyik, vagy a másik jobb, vagy éppen feltétlenül szükséges. Ezt abszolút a változó piac határozza meg, és az fogja meghatározni a jövőben is, ezért hoztam neked egy ellenpéldát is, csak hogy tisztán láss, amennyiben azt akarod is. A többit, amiért ezt női hóbortnak tituláltam szerintem a többiek már fentebb leírták.
Anton, èn se jelentettem ezt ki, nem mondtam, hogy az egyik jobb, vagy rosszabb. Te hasonlìtasz folyamatosan össze almàt körtèvel. Az ellenpèldàd mèg mindig nem teljesìti a magasan kèpzett, piackèpes szellemi kategòriàt, ha màskènt gondolod leìrhatod. Eddig nem tetted. (Bàr igazàbòl ez nem lènyeges, tèma szempontjàbòl mellèkvàgàny.)
Egyedül azt nem tudom eldönteni, hogy tènyleg nem èrted diploma/pàrkapcsolati alkalmassàg kapcsàn, amit ìrtam, vagy szàndèkosan nem akarod èrteni. A lènyeg mèg mindig ez, ha el is kanyarodunk olykor:
“Az a nőtìpus, akit emlegettek, pedig ùgyis felvàg valamire, vagy beszòl annak, aki nem üti meg a “szintet”. Ez megint teljesen független a diplomàtòl.”
Zoom, szerintem ők erre a jelenségre gondoltak:
https://www.life.hu/intim/20140103-hany-diploma-szukseges-a-szereremhez-igy-ismerkedj-felsofoku-vegzettseggel.html
“(…) A szakértő ezután még tovább ment, és kifejtette, hogy a diplomás nők alapelvárása, hogy a pasijuk legalább olyan végzettséggel rendelkezzen, mint ők. És nemhogy egyenértékű, de magasabb pozícióban dolgozzon. Ha viszont a nők felettük álló, a férfiak pedig önmaguknál gyengébb nőket keresnek, akkor miért nem állt még fel a világ tökéletes egyensúlya?
Vélhetően azért, mert a pasik tartanak a diplomás, főként a többdiplomás nőktől, mert azt gondolják, nem tudnak mit nyújtani nekik. Ez a félelem manapság nem is annyira valótlan, ugyanis ezek a karrierükben sikeres és kiemelkedően teljesítő nők ki is mondják, hogy mindenük megvan, és köszönik szépen, nem szorulnak senki másra. És ami a legijesztőbb, hogy ez valószínűleg egyre inkább így is lesz.
Ezt persze egészen addig mi sem akartuk elhinni, ameddig meg nem kaptuk az Origo Randi társkereső diplomás regisztráltjaira vonatkozó adatokat. A nemi eloszlással, miszerint a regelők 56%-a férfi, 46%-a pedig nő, még nem is lett volna semmi probléma. Az viszont fokozza a reménytelenséget, hogy az összes női felhasználó 40%-a rendelkezik diplomával. (Ugyanez a szám a férfiaknál mindössze 29 százalék.) Vagyis ha hihetünk a statisztikáknak, és már miért ne tennénk, akkor ezen a több mint 2 millió főt számláló társkeresőn majdhogynem a regisztrált nők fele rendelkezik felsőfokú végzettséggel. ”
Utána az idézetek is beszédesek…
Őszintén remélem, hogy ez nem általános jelenség, bár nagyon annak tűnik. “Sok” kivételt látok, azonban én egy “zártabb” közegben mozgok. Ami viszont megfigyelhető, hogy általában véve (de nem minden esetben) a nők gondolkodása ma már a “mi”-ről kisebb konfliktusok esetén könnyen átvált az “én”-re, igyekszik “védeni magát”, néha olyan rutinosan, hogy észre sem veszi, hogy (ő az, aki) a másik/társa “udvarában benne áll”.
A diploma önmagában nem rossz (miért volna? persze ha van értelme és jóra van használva), azonban a nárcisztikus személyiségnek (vagy ahhoz közelítő személyiségnek) remek eszközként szolgál az önigazolásra (nárc. sérüléseinek kompenzálására) illetve arra, hogy másokat önmagához viszonyítva ítéljen meg (nem pedig önmagukban, életüket, jellemüket egységben szemlélve).
És manapság egyre több nárc. sérült nő van (a férfiak mellett).
Ez sem véletlenül lett így…
Érdemes elolvasni ezt és a benne linkelt egyéb cikkeket is. Teljes a kognitív disszonancia. Az “életvezetési coach” és a cikkek írója sincsen képben a jelenséget illetően. Az egész következtetése pedig nevetséges.
Eszméletlen, ahogy a saját hipergámiájukat projektálják a férfiak sikeres nőktől való félelmébe.
Ami itt a fórumon számtalanszor elhangzik a nőkkel kapcsolatban, megfigyelés és kritika, az leginkább a nárcisztikus személyiségzavarhoz hasonló, (nem feltétlenül az, de… bőven van relevanciája) illetve B-klaszter elemeivel még (az antiszociális-, a borderline- és a hisztrionikus személyiségzavar ) az NPD (nárc. szem. zavar) sokszor komoly komorbiditást mutat: tüneteik sokszor heterogének, ami a diagnosztikai kritériumok pontatlansága mellett utalhat az etiológiai hasonlóságokra is.
Nárcizmus, mint szociális tanulás
“A nárcizmus szociális konstruktivista elképzelése Theodore Millon nevéhez és munkásságához köthető (Emmons, 1987; Wink, 1996; Millon, 2000; Millon, 2008; Millon et al., 2006). Szemben a korábban ismertetett elméletekkel, ahol a pszichoanalitikus-dinamikus elgondolások tulajdonképpen a nem megfelelő korai szülő-gyermek kapcsolatot (azon belül is a szülő szerepét hangsúlyozva) teszik felelőssé a nárcizmus kialakulásáért, Millon elmélete éppen az ellenkezőjét állítja. Úgy véli, a szülői túlértékelés felelős a nárcisztikus tendenciák kialakulásáért: az, hogy különleges, egyedi, megismételhetetlen és tökéletes lényként kezelik a szülők a gyermeket, amelyek önmagával kapcsolatos illúziók kialakításához vezetnek. A probléma és a patológia forrás az, hogy az a hamis énkép akarva-akaratlanul is összetűzésbe és ellentmondásba fog kerülni a külvilággal – amely kritikus esetben az önmagunkról való ismeretek teljes széteséséhez is vezethet. Külön hangsúlyozza a szerző, hogy az egykék illetve az elsőszülöttek fokozottabban mutathatnak ilyen tendenciákat (vö. Adler pszichoanalitikus elmélete a születési sorrendről). Millon elmélete tehát a szociális tanulás szerepét
hangsúlyozza, mely az Egyesült Államok 1970-es évei nyomán (az „Én-évtized” – „The Me Decade”) a társadalmi szinten is jelentős mértéket öltő individualista tendenciákra és azok az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásra való reakcióként jelent meg. Az elmélet talán legnagyobb erénye – azon túl, hogy Millon hatékony módon tette mérhetővé a konstruktumát –, hogy ötvözi a pszichológiai elképzeléseket a társadalmi folyamatokkal, kialakítva ezzel egy
speciális és több tényezős teoretikus – és diagnosztikai – keretet a nárcizmus értelmezéséhez (Emmons, 1987; Wink, 1996; Millon, 2000; Millon, 2008; Millon és Millon, 2006).”
https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/7233/13_bandi.pdf?sequence=1
A szociális tanulás eme “következménye” azonban nem csak a nőknél, de a férfiaknál is jelentkezik, (megnyilvánulása többféle is lehet, nem feltétlenül nyílt-grandiózus)
Kritériumok (ha 5 teljesül), ám ez a “nyílt” változatra érvényes:
2) gyakran fantáziál határtalan sikerről, szépségről, hatalomról, éleselméjűségről vagy ideális szerelemről
3) azt hiszi, hogy különleges, unikális teremtmény, akit csak hozzá hasonló, a
társadalmi ranglétrán magasan álló emberek (vagy intézmények) érthetnek meg,
vagy kellene társuljanak vele
4) túlzó mértékű csodálatot vár el
5) feljogosultság érzése, azaz indokolatlanul különlegesen kedvező bánásmódot, vagy az elképzeléseivel való együttműködést vár el
6) interperszonálisan önző, azaz kapcsolataiban másokat kihasznál, hogy saját céljait elérje
7) empátia hiányzik: képtelen felismerni és átérezni mások érzéseit és szükségleteit
8) sokszor és mélyen érez irigységet, vagy azt hiszi, mások irigykednek rá
9) gőgős, fennhéjazó magatartás vagy attitűdök
Na igen, a “félelem”, mikor nem akar valaki okoskodó hárpiát otthonra :D Tipikus femcsi duma. Egyébként részben erről van szó, de persze hozzátartozik hogy az internetes vagy randiapplikációkról készült statisztikák nem egy valós képet mutatnak, ami a társkeresést illeti, bár jelenleg tényleg csak ezek állnak rendelkezésre mióta járvány. Ott ugyebár úgy kezdődik hogy 80/20, és rengeteg a kamu. A nők egy része eleve azért kerül oda, mert az elvárásai miatt a való életben már mindenki kikerülte, és bizony nem csak a férfiak a nők is szeretnek kamuzni az ilyen plattformokon. A 40% hihető, hiszen a mostani fiatal nők 80%-a diplomázik. Tökmindegy nekik hogy mit, csak diploma legyen. Ugyanakkor a 44 éves hozzászóló amennyiben valós személy elgondolkodhatna azon, hogy mi a lófaszt is csinált fiatalon? Fiatal ropiseggűek vannak most is, miből gondolja hogy a férfiakat pont az ő diplomamániája fogja érdekelni? Ja persze, diplomától még nem tanult meg gondolkodni a józan paraszti eszével senki sem, na itt kezdődnek a gondok. Persze a netes társkeresőkön ahol a tonna madonnák (nem molett, tényleg extrém esetek) azon vannak felháborodva hogy “a férfiak csak szexet keresnek”, olyankor bizony megkapaszkodok és körülnézek hogy melyik bolygón vagyok is tulajdonképpen. 6-8 sör nem lenne elég hozzá, 10 után meg már nem is kérdés hogy felejtős… Tehát nagyjából ilyen értékrendekkel rendelkező figurákról készülnek konkrétan ezek a statisztikák is.
Meske, eddig a pàrkapcsolatban èlő diplomàs nőkről volt szò első sorban, nem a pàrt keresőkről. Konkrètan abbòl a feltevèsből indultunk ki, hogy a hàzas diplomàs nők sokkal nagyobb arànyban vàlnak. Ezt azoban a statok nem tàmasztjàk alà, mint ahogy azt sem, hogy kevesebb diplomàs nő hàzas, vagy kevesebb gyereket vàllal. Ennek fènyèben, nem igazàn èrtem mièrt szempont pàrkapcsolatnàl, gyerekvàllalàsnàl, vagy akàr pàrkapcsolati szempontbòl a diploma? A statok azt mutatjàk, hogy ez nem mèrvadò szempont, akkor sem, ha egyèni szinten valaki ezen fennakad.
Általánosságban kijelenthető, hogy a 25–40 éves korosztályban több az érettségizett vagy diplomás nő, mint a férfi, és ez a jelenség a házasságkötéseknél és a válásoknál egyaránt megmutatkozik.
Az elvált nők képzettségét tekintve 2000–2017 között a legjelentősebb változás a legfeljebb 8 általánost végzettek körében történt, arányuk kevesebb mint felére esett, ezzel párhuzamosan a diplomás nők aránya több mint kétszeresére nőtt. A férfiaknál hasonló jellegű, de a nőkéhez képest kisebb mértékű változások történtek. Tovább árnyalja a képet, ha kombináltan nézzük a feleség és a férj végzettségi szintjét. Eszerint az azonos végzettségi szintű párok válnak el a leggyakrabban, a házasságukat felbontók csaknem fele tartozott ide. Eltérő végzettségi szint esetén viszont határozottan nőtt az olyan válások aránya, ahol a feleség magasabb iskolai végzettségű volt.
Az azonos iskolai végzettségű elváltak körében egyforma arányban (15,4 százalék) szerepeltek azok a párok, ahol mindkét fél diplomás vagy érettségizett volt, és csak 10,4 százalékot képviseltek azok, ahol mind a feleség, mint a férj szakmunkás- vagy szakiskolát végzett. A feleségek több mint kétszer akkora arányban szeretnék felbontani házasságukat és kezdeményezik az eljárást a bíróságoknál, mint a férjek. Mára szerencsére sokkal kevesebb kiskorú gyermeket érint válás, mint három évtizede. A vizsgált időszakban közel 10 százalékponttal (36,5-ről 46,2-re) emelkedett az olyan válások aránya, ahol nem volt közös kiskorú gyermek. Összességében a 2017-ben történt válások mintegy 15,5 ezer közös kiskorú gyermek további sorsára gyakoroltak hatást, míg tíz évvel korábban még 24,5 ezer gyermekére. Az elemzők szerint a csökkenést mások mellett az is indokolhatja, hogy a párok egy része megvárja, míg gyermekeik nagykorúvá válnak, és csak ezt követően döntenek a kapcsolat megszakításáról.
https://hang.hu/belfold/2019/04/24/kirepulnek-a-gyerekek-aztan-boritunk/
Meske, ebben mi az ùj informàciò a koràbbiakhoz kèpest? Ha van benne ùj info, mièrt lènyeges?
http://valasz.hu/itthon/az-individualizacio-nagy-vesztesei-a-nok-64885
Igaz 2013-as, de jó gondolatok vannak benne a témával kapcsolatban.
“Pozitív vagy negatív, hogy bekövetkezett ez az értékrendi váltás? Úgy érzem, mintha az individualizáció szót negatív értelemben használná, holott a tanulmányok alapján ez egy előrevivő fogalom.
Az egyént előre viszi. Az individualizáció az urbanizálódás egyik nagy vívmánya, az egyéni választás nagyobb szabadságát adja. De a szabadság
bizonyos helyzetekben kényszerű önkorlátozással is kell hogy járjon. Individuummá csak egy közösség részeként válhat az ember. Ha nem járul mellé szolidaritás és altruizmus, akkor a társadalom összessége számára hátrányos. Az individualizálódásnak szerintem a nők a nagy vesztesei. Harminc fölött a nők maradnak nagyobb arányban egyedül, ha egy kapcsolat úgy megy tönkre, hogy abból gyermek született, az nagyobb eséllyel a nőnél marad, aki ezáltal még nehezebben talál magának új párt. Persze hozzá kell tenni, a szabadságot a nők akarták kivívni saját maguknak, s természetesen nem kívánnak visszalépni.
Ezt úgy tűnik, igazolják a tanulmányok és az adatok is: a 30 év fölötti egyedülállók többsége nő.
Igen, de ők is több csoportból tevődnek össze. Ha egy 30 fölötti diplomás nő kilép egy több évig tartott párkapcsolatból, sokkal nehezebben talál magának társat, mert addigra a státuszának megfelelő diplomás férfiak elkelnek. A 30 fölötti diplomás férfiakra ez a megállapítás nem igaz. Tehát a házassággal nem végződő élettársi kapcsolatok sokszor hátrányt jelentenek a fiatal nők számára. A másik csoportot a 60 év felettiek jelentik. A magyar férfiak korai halálozása miatt nagyon magas a 60 év feletti nők körében az egyedül élők aránya.”
Nyilván, mint mindennek, ennek is a nők a nagy vesztesei. A javarészt általuk kezdeményezett válás után nem találnak párt. Jaj, szegények!
Sőt, hátrány már az is, ha az élettársi kapcsolat házasság nélkül ér véget. Minden szar.
30 fölött az egyedülállók többsége nő. Ha a 60 felettieket nézem, akkor érthető, mert ugye túlélik a férjüket. Nélkülük viszont valami nem stimmel: ha a 30-45 közötti korosztályból x számú nő egyedülálló, akkor kb. ugyanannyi férfi is. Vagy a 30 feletti férfiaknak huszonéves nők jutnak? Na ne. Egy mai huszonévest ki tud eltartani? :-D
Ez mind szép és jó. Emlékeztess rá kérlek, a sok elősorolt adat végső soron minek a bizonyítására szolgál?
Azt valahogy nem értem, hogy lehet a 30 év fölötti egyedülállók többsége nő. Nagyságrendileg ugyanannyi nő van, mint férfi. A döntő többségünk heteroszexuális. Minden magányos nőre jutnia kellene egy-egy magányos férfinak is. Ha életkorban lefelé “párosodnak”, akkor pedig a fiatalabb férfi korosztályból kellene sokaknak egyedül maradniuk.
Az ellentmondásnak egy magyarázata lehetne, ha egyes nők több férfival élnének egyszerre hosszútávú kapcsolatban. A másik lehetőség, hogy az idézett statisztikák nem foglalkoznak a férfiakkal, azaz végső soron valótlanok, torzítóak.
Szóval hogy is van ez? Mi a magyarázat?
“Az elvált nők aránya minden adatfelvételi évben magasabb az elvált férfiakénál. Ez összefügg azzal, hogy az elvált nők kisebb arányban kötnek újra házasságot, mint a férfiak: míg 2016-ban 1000 elvált férfiból 27 kötött újra házasságot, addig a nők közül csak 17 (KSH, Demográfiai évkönyv 2016). Az elvált férfiak és nők arányában mért különbség 2016-ban 3 százalékpont; és ez a különbség nagyobb a 2011-ben és 2001-ben mértnél ”
https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/article/view/2741/2638
Ugyanakkor az elemzést megnehezíti, hogy figyelembe kell venni: a házasság mellett van “látogató kapcsolat” és élettársi kapcsolat (mely sok esetben nem is kerül hivatalosan rögzítésre).
Nem megnehezíti, hanem értelmetlenné teszi. És ebből jönnek azok a talán jó szándékú, de valójában nagyon káros kijelentések, miszerint a nők a vesztesei a válásoknak, de még a házassággal nem végződő kapcsolatok felbomlásának is. Na ne.
Igen, szerintem is fontos kihangsúlyozni, hogy jó szándékú…
“(Majdnem) minden rossz egy elrontott jó.”
Valószínűleg annak is van jelentősége, hogy a statisztikák alapján értelmezett/rekonstruált “valóságot” a továbbiakban nő vagy férfi interpretálja.
“Magas a termékenységük az alapfokú végzettséggel rendelkezőknek,
akik azonban ma már a népesség egyre kisebb részarányát teszik ki. Közepes a termékenységük a szakmunkás végzettséggel rendelkezőknek.
Végezetül, az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek rendelkeznek
a legalacsonyabb termékenységgel, ám ők termékenységi pályájuk későbbi szakaszában alig különböznek egymástól. ”
Gyermekvállalás és iskolai végzettség 49. oldal
“A korstruktúra aránytalanságainak kiszűrése után azt mondhatjuk, hogy a diplomás nők gyermekvállalási kedve összességében még
csökkent is a vizsgált ötéves időszakban (2011-2016).
Ezzel szemben a másik három végzettségi csoportban már a gyermekvállalási kedv tényleges növekedése figyelhető meg – minél alacsonyabb az adott csoport végzettsége, annál nagyobb növekedés figyelhető meg a korspecifikus termékenységi arányszámokban.”
Gyermekvállalás és iskolai végzettség 55. oldal
Gyermekvállalás – KSH Népességtudományi Kutatóintézet
Őszintén remélem, hogy ez a tendencia az elmúlt években javult. A statisztikai elemzést 2020-ban készítették, ám a folyamatelemzés korábbi időszakot ölel fel.
Meske, ha tendenciàt elemzel èrdemes megnèzned a szignifikanciàt is, ùgy teljes a kèp. Ha különböző trendeket akarsz összehasonlìtani önmagàban a trendek irànyai nem elègsègesek, arròl nem is beszèlve, hogy most egy nagyon rövid adatsorbòl akarsz àltalànosìtàsokat levonni a jövőre.
Ez a “trend” a hipergámia folytán alakult ki, tehát nem olyan bonyolult dolog ez, ezek a statisztikák csak alátámasztják amit már régóta tudunk. Mivel ez egy ősi női ösztön ha úgy tetszik, így természetesen ez a tendencia a jövőben sem fog változni egy dekányit sem.
Nézd meg a statisztikát… nem egy táblázat, adat és szempont összesítéséből levont megállapítást másoltam be. Volt benne szignifikancia, azonban, ha mindent sorra másolgatok, nagyon hosszú lett volna. Ez az összesítés.
Semmilyen következtetést sem vontam le a jövőre vonatkozóan.
Nem is állítottam, hogy ” a hàzas diplomàs nők SOKKAL nagyobb arànyban vàlnaK”, azonban válnak és válást kezdeményeznek
A másik pont:
“Az a nőtìpus, akit emlegettek, pedig ùgyis felvàg valamire, vagy beszòl annak, aki nem üti meg a “szintet”. Ez megint teljesen független a diplomàtòl.”
Először erre reagáltam, hiszen ide akartál visszakanyarodni, ez volt az “téma”.
“Konkrètan abbòl a feltevèsből indultunk ki, hogy a hàzas diplomàs nők sokkal nagyobb arànyban vàlnak. ”
Aztán kanyarodott a téma…
Meske, nem èrtem. Ha nem voltàl le semmilyen következtetèst, akkor mi èrtelme volt idemàsolni az adatokat? Amit ilyenkor kèrdezni szoktunk: what’s your point? (Ilyenkor egy-kèt mondatos összegzèst vàr az ember, nem egy kisregènyt.)
Ami a házasságokat illeti, a diploma nem jelent protektív faktort.
A férfiak szemszögéből nézve a növekvő diplomaszám rizikót jelent a kapcsolat szempontjából.
Az első àllìtàsodnàl, a nem protektìv alatt rizikò faktort èrtesz? A màsodik àllìtàssal nem igazàn èrtek egyet. A növekvő diplomaszàm önmagàban jelenthet problèmàt fèrfi rèszről, de csak bizonyos egyèb feltètelek teljesülèse esetèn. Nem törvènyszerű. Egyèni szinten, pàrkapcsolati szempontbòl pedig mindig az adott fèrfi/női dinamika szàmìt, ahol nem a diploma a meghatàrozò.
Zoom, gondolkodtam a témán.
Egy másik oldalról közelíteném meg (elnézést a hosszáért, de így sikerült magamban körbejárni, e témában nem vagyok jártas (javíts nyugodtan, ha hiányt észlelsz vagy kiegészítenéd):
Abból indulnék ki, hogy nem csak az idő pénz, de a tudás is.
Az egyetem nem csak a tudásnak, de egyben a piacnak is teret enged. Értem úgy, hogy önmaga olyan, mint egy szolgáltató, ami a befizetett/kifizetett összeg után szolgáltatást nyújt. A diploma e szolgáltatás eredménye. Minden ilyen rendszer úgy marad fenn, ha van fogyasztó (diák). Minél több a fogyasztó és minél több ideig/többször van a rendszerben, a szolgáltató piacra gyakorolt hatása annál nagyobb. (Azt, hogy mi módon áramlik tőke az pl.: egyetemekhez és hogy ez a hozzáállás mennyire kontra-produktív, szerintem te jobban tudod).
Ahhoz, hogy mindez működjön, a tudásanyagot ki kell szélesíteni, a kreditrendszert kell ki/átdolgozni.
Ez az oktatásban sajnos szinte minden szinten megjelenik, mértéke szerencsére intézményenként különbözik.
Orosz Tanár Úr a maga módján ezt fejtegeti:
https://www.youtube.com/watch?v=nGUpVIg3e8E
https://www.youtube.com/watch?v=kyPLy5rp7QI
https://www.youtube.com/watch?v=ToeUVVqVVCs
Természetesen ez nem minden képzésre igaz, de jelentős mennyiségre. Épp annyira, hogy az már gondot okozzon.
A hallgatói létszámot újabb szakok létrehozásával lehet növelni. A tanulási függőséget pedig úgy lehet fenntartani, hogy az „esszenciához” kapcsolt ismeretegységekre továbbképzéseket építenek fel. Ha az ember el akar mélyedni a szakmájában, akkor szinte kikerülhetetlen egy újabb továbbképzés/diploma szerzése. (Ráadásul sok szakma kritériumaként eleve diplomát rendelnek.)
A diplomaszerzés gyakran „könnyítetté” válik (kell egy célközönség, akit érdekeltté kell tenni.)
Az élethosszig tartó tanulás valóban hasznos: frissen tartja az elmét, “rugalmassá” tesz és mozgásban tartja az ismeretátadásra épült piacot. (Csak ismeretátadással is lehet pénzt termelni, anélkül, hogy tényleg „materiális” érték is lenne a folyamatban, kb, mint egy „piramisjáték”. „Haszontalan” tudás?)
E piacra vonták be elképesztően nagy létszámmal a nőket. (A piac teremti meg az igényeket – mely a közvélekedés által jut érvényre – majd a piac is válaszol rá: „ A művelt, okos nő=diplomással/képzettel” “Biztos” munkahely, enélkül már nem lehet jól fizető állást találni… stb.)
Hozzáteszem, a tanulóknak/fiataloknak ritkán van helyes önismerete, reális képe önmagáról és a szociális környezetéről: nem tudja igazán, hol is a helye és hol tudna ő valóban (képességeihez és lehetőségeihez mérten) jól és hasznosan működni, egyáltalán mi az, ami számára „megéri”.
Ezt a bizonytalanságot/ábrándképet gyakran viszik magukkal a felsőoktatásba, miközben a tanulói státusszal fenntartják függőségüket (intézményi/szülői/pártfogó nyújtotta biztonságérzet), bennmaradnak a fősulisok/egyetemisták jellegzetes szociális burkában. Kitolódik a felelősségvállalás és az önálló életre való hajlandóság.
Mindez idő/pénz/energia/figyelem, mellyel évekig elköteleződnek egy intézmény felé. (A nők esetében általában jobban tolerálják a függőségi viszonyt?) A hallgató, miáltal részese ennek a folyamatnak ( nem csak a tudás, de a piac révén ) a diploma „szerzés” által (vélelmezett) „státuszt” is szerez.
Így a diploma egyfajta jelképes „bizonyítéka” annak, hogy a tulajdonosa egy kvalifikált réteghez tartozik (miáltal „felruházódik” mindazzal a tulajdonsággal, amit a „kvalifikált” kifejezéshez társítanak). Ez az attitűd még akkor is gyakori, mikor a gyakorlatban egyértelműen világlik, hogy a megállapítás nem feltétlenül kongruens a valósággal.
Röviden:
Néhány “érdekesség”, mai fiatal diplomás youtuber hölgyek tükrében:
https://www.youtube.com/watch?v=mQEVTZB2UkU
https://www.youtube.com/watch?v=8PktlXvkViA
A gyerekvállalás- diploma-pénzügyi háttér kitekintő:
https://www.youtube.com/watch?v=mv-d3ebtm7I
Meske, a videòkat nem nèztem meg, de elolvastam a kommented. Mire akarsz itt kilyukadni? Hogy jàrnak olyan emberek is egyetemre, akiknek semmi keresnivalòja ott?
A “rendszer” “bugjai” felől igyekeztem közelíteni: mi az ami fenntartja és miért és mi az eredménye.
Ha van időd, nézd meg a videókat is… “általános esetek”.
Zoom,
Első opció:
“A màsodik àllìtàssal nem igazàn èrtek egyet. A növekvő diplomaszàm önmagàban jelenthet problèmàt fèrfi rèszről, de csak bizonyos egyèb feltètelek teljesülèse esetèn. Nem törvènyszerű.”
Nem törvényszerű, de nagy az esélye annak (szinte biztosan, gyerekek esetén többszörösen), hogy a nő részéről megjelenik a szerepkonfliktus (mit tart fontosnak… és a döntés minden esetben visszajelzés a férfinak).
Ezt hívjuk “kettős kötődésnek”.
Zoom,
Második opció: a növekvő diplomaszám, és az arra épülő tudományos területeken végzett tanulmányok és munka, karrierrel (magasan képzett nők, Phd. fokozat stb.) összefüggésben:
Magasan képzett nők gyermekvállalása:
http://real.mtak.hu/31542/1/PaksiV_Magasan_kepzett_nok_gyvallal_tud_ter_hatas_KeK_2014.pdf
A doktorált nők gyermekvállalása és a képzési terület hatása termékenységre
A doktori fokozattal rendelkező nők végzettségükből fakadóan hosszú időszakot, akár 20-23 évet is eltöltenek az oktatási rendszerben, ami meghatározó szerepet játszik a szülővé válás halasztásában. Feltételezhetjük, hogy gyermekvállalásuk átlagos életkora doktori tanulmányaik miatt még jobban kitolódik a „csak” egyetemi diplomával rendelkezőkhöz képest, de mindenesetre az iskolai tanulmányok befejezésekor már rég túl vannak az anyává válás „ideális” életkorán (Paksi – Szalma 2009). A doktori fokozat megszerzésére ugyanis átlagosan az egyének harmincas éveinek első felében kerül sor (Jacobs – Winslow 2004), amit rendszerint családalapítás, munkavállalás és a karrierépítés követ külföldi tapasztalatszerzéssel egybekötve. A munka és a család összehangolása nehézséget okoz számukra, és sokszor a tudományos pálya elhagyásához vezet. Jó példa minderre, hogy ha egy amerikai nő a PhD-képzés után öt éven belül gyermeket vállal, sokkal kisebb eséllyel kap a későbbiekben stabil (tenure) állást (Mason – Goulden – Wolfi nger 2012, Hewlett 2003). A számtalan negatív hatás miatt a tudós nők később, vagy egyáltalán nem szakítják meg karrierjüket, aminek következményei, hogy a férfi kollégáikhoz képest több mint kétszer nagyobb az egyedülállók aránya, feleannyian házasok, későbbi életkorban vállalnak gyermeket, kevesebb gyermekük születik, és több a gyermektelen – férfi kollégáikhoz képest. A doktorált svéd nők nagy része például gyermektelen a doktori fokozat megszerzésekor, harmincas éveik második felében (Hoem – Neyer – Andersson IV. folyam V. évfolyam 2014/IV. szám 147 Paksi Veronika A magasan képzett nők gyermekvállalása és a tudományterület hatása 2005). Ugyanakkor az is elgondolkodtató, hogy a magasan képzett, nagy karriert befutott amerikai nők egyötöde termékenységi problémával küzd, és majdnem mindegyikük bízik abban, hogy negyven éves kora után tud még gyermeket vállalni (Hewlett 2003:87).226
A gyermek jelenlétének negatív hatása a nők karrierjére minden tudományterületen jellemző, legyen az humán- vagy társadalomtudomány (Mason – Goulden – Wolfi nger 2012), vagy a főként férfi ak által dominált természet- és műszaki tudományok (Mavriplis et al. 2010)
Bemutattuk, hogy a munkavállaló nő és az anya szerepkonfliktusa, valamint a munka- és magánélet összehangolásának nehézségei még mindig egyértelműen kedvezőtlenül hatnak a magasan képzett nők gyermekvállalásra. Egyrészt a munkájukat egyre inkább hivatásnak tekintik (Nagy 2014), és kevésbé választják szét a két területet. Másrészt, noha nagyobb jövedelmük elvileg „megengedhetőbbé” tenné a gyermekvállalást, mégis nagy eséllyel halasztják későbbi életkorra az anyává válást. A gyermekvállalás következtében nagyobb az elszalasztott jövedelmük, valamint tudásuk nagy eséllyel értékelődik le a munkaerőpiacon, és nem tudják képzettségüknek megfelelően sem hasznosítani.”
Röviden:
A munkavállaló nő és az anya szerepkonfliktusa, valamint a munka- és magánélet összehangolásának nehézségei még mindig egyértelműen kedvezőtlenül hatnak a magasan képzett nők gyermekvállalásra.
A gyermek jelenlétének negatív hatása a nők karrierjére minden tudományterületen jellemző, legyen az humán- vagy társadalomtudomány, vagy a főként férfiak által dominált természet- és műszaki tudományok.
Ezért szinte minden családalapításra törekvő férfi ezt a tényezőt rizikó-faktorként értékeli (hogy mit kezd(enek) vele, az nyilván az ő döntése/döntésük).
Meske, igen, ezt a tèmàt màr beszèltük màskor, hogy mièrt nehèz összeegyeztetni a csalàdot ès a karriert. Az össz lakossàg kevesebb, mint 1%-nak van PhD-ja ès ha jòl emlèkszem nekik is a kisebb hànyada nő. Nem èppen egy àtlag diplomàs kategòria, de beszèlhetünk erről a speciàlis rètegről + a sikeres, magasan kereső diplomàs nőkről, ha szeretnèl.
Ha visszatèrünk az àtlag diplomàshoz, ez a rizikòfaktor nincs, ill. a diploma lète egy nőnèl inkàbb az alacsonyabb stàtuszù fèrfiakat zavarja, a többieket nem èrdekli, sőt màr-màr elvàràs (persze nem elsődleges szempont, de van akiknek szàmìt). A kèrdès inkàbb az mièrt nem akar/tud vàllalni egy àtlag nő/csalàd gyereket, vagy ha vàllal is, mièrt nem többet 1-2-nèl. Azonban mèg mindig nem èrtem, hogyha a diplomàs ès a közèpfokù vègzettsègű nők termèkenysègi ràtàja közel azonos, akkor mièrt gondolod, hogy ennek a jelensègnek a diploma meglète az oka?
Nem róluk szeretnék beszélni, hanem a jelenségről és a folyamatról: mi ez és mivel jár.
Lehet nem volna releváns, ha csak a Phd-sokról és erről a speciális “szűk” rétegről volna szó.
Én itt az irányt hangsúlyoznám, mert nyilvánvaló cél, hogy minél több nőt ösztönöznek, szeretnének bevonni a tudományos életbe (nem az ellen vagyok, hogy a nők ne vehessenek részt kutatásokban, stb. hanem azt hangsúlyozom, hogy ennek a folyamatnak – amivé ez válhat, “ára” van/lesz.)
https://www.innoteka.hu/cikk/tobb_not_a_tudomanyos_eletbe.857.html
Sehol sem állítottam, hogy ennek a jelenségnek a diploma megléte lenne az oka.
A statisztika annyit mond ki, hogy mennyi a gyermekvállalás az adott rétegben az iskolázottságot tekintve.
(A diploma ebben a kontextusban nem lehet “konkrét” ok, hiszen amellett, hogy magában hord különböző egzakt tartalmakat, ugyanúgy bennfoglalja a vele kapcsolatos egyéni és társas tapasztalatokat, hiedelmeket.
A diplomával kapcsolatos (mögöttes tartalmakról, járulékos) jelenségekről, folyamatokról beszélek – illetve keresek összehasonlítási/viszonyításai alapot…)
Mint minden döntésnél, így a gyermekvállalásnál sem lehet figyelmen kívül hagyni az egyéni pszichés (vagy pszichoszociális) tartalmakat, e tekintetben az anyasággal kapcsolatos személyes reprezentációkat.
Meske, erre ìrtam koràbban, hogy szàmìt a szignifikancia, ha àltalànos követleztetèseket akarunk levonni egy nagyobb csoport viselkedèsère, nem igazàn relevàns vizsgàlni egy nagyon szűk rètegen belüli trendet, főleg nem egy igen rövid időintervallumra kontextus nèlkül. (Ezen a szűk rètegen belül is a trend sokkal àrnyaltabb ès komplexebb, mint ahogy eddig beszèltük.)
Eddig èn ùgy èrtelmeztem a beszèlgetèsünk, hogy a diplomàt pàrkapcsolati/pàrvàlasztàsi szempontbòl èrtelmezzük, nem magàt a felső oktatàsi rendszert, azon belül is a tömegkèpzèst ès kreditrendszer sajàtossàgait.
Szintén meghatározó a gyermekvállalás témakörében:
“Statisztikailag kimutatható a magasabb életkor és az iskolázottság, az ezzel együtt járó jobb érdekérvényesítő képesség császármetszési frekvenciára gyakorolt hatása. ”
https://www.intima.hu/intim-magazin/terhesseg/csaszarmetszes-aranyanak-emelkedesi-okai
A 30 év feletti gyermekvállalásnak kockázati tényezői is vannak mind a nő, a termékenysége, a várandóssága, a magzata/születendő gyermeke szempontjából (időben előrehaladva annál inkább). Az ezzel kapcsolatosan megtapasztalt komplikációk/élmények könnyen módosíthatják felülírják az előzetes elképzeléseket.
Talán a legfontosabb e tekintetben:
Vágás futószalagon 40-56% (Az Eu-ban csak a lengyelek előznek meg)
“Nem önmagában a császármetszéssel van tehát probléma – nagyjából a szülések 12 százalékánál abszolút indokolt –, hanem a szülészeti ellátás szemléletmódjával. Magyarországon sok szó esik a tervezett, de meg nem született gyerekekről. Nincs statisztika, amely megmutatná, hány gyerek „marad bent” kifejezetten a traumatizált vagy szövődményekkel terhelt első szülés miatt, de nyilvánvalóan komoly szerepe van a meg nem születéseknél.'” (…)
Magyarországon semmilyen érvényes, fölsőbb szakmai szintről származó szabályozás, irányelv sem létezik arra, hogy minek kell történnie a szülőszobákban.
Három ok: 1) az orvosi perektől való félelem; 2) az egészségügyi személyzet, vagyis az orvos, szülésznő és a segítők társadalmi elismertsége, megfizetettsége; 3) az orvoslás feudális rendszere.
Ha az első szülés műtéttel ért véget, akkor lasszóval kell szakembert fogni, aki vállalja, hogy a második alkalommal hüvelyi szülést kísér. ”
Minden császár után nő a szövődmények kockázata, ezért három műtétet ritkán vállalnak.
“Az ellátás ilyen mértékű medikalizáltsága azt mutatja, hogy nem a nők és a családok szempontjai az elsők a szülészeti ellátásban. A jól támogatott, minél inkább a maga természetes medrében zajló szülés számos pszichés és fiziológiai előnnyel jár. Persze emellett nehezen kiszámítható, időigényes, és ezért tervezhetetlenné teszi a nőgyógyászok életét, ezért is programoznak és rövidítenek le annyi szülést.
A G7 portál szeptember elején statisztikákkal és ábrákkal mutatta be, hogy Magyarországon harmadával kevesebb gyerek születik hétvégéken és ünnepnapokon, mint egy átlagos hétköznap. A különbség folyamatosan nőtt az utóbbi évtizedekben. „Az eltérést nem magyarázhatják természetes tényezők, hanem egészségügyi intézményi okok állnak mögötte” – írták. Más szavakkal: az ellátórendszernek kényelmetlenebb a hétvégi működés, ezért amit lehet, inkább „beprogramoznak” hétfőtől péntekig. Inkább kiveszik műtéttel a gyereket.”
https://www.valaszonline.hu/2019/11/14/csaszarmetszes-neak-statisztika-novaky-rita-roszik-linda/
Ha van kedved egy kis vitához…
Azzal egyértelműen mellé lőtt, aki ellenőrzés nélkül állította, hogy a diplomás nők, sokkal nagyobb arányban válnak, mivel nem nézett utána hanem egy érvelési hibával közvélekedésre (vagy személyes tapsztalatra) hivatkozva állította. Kb ezt döngölöd már x-edik hozzászólásod óta; 66,5 % ami szignifikánsan ugyanaz mint a kevésbé iskolázottaknál (leszámítva az alacsony végzettségűeket).
Viszont hátralépve és megvizsgálva, kijelenthetjük hogy a diplomás nők is sokkal jobban szeretnek válni, mint a … férfiak.
A statok azt mutatják, hogy a nők “szeretnek” jobban elválni, pont.
Inkább arra lennék kiváncsi, hogy az alacsony végzettségűek között, miért kiegyenlítettebb az arány. Ott valamit kevésbé tudnak a nők, vagy “beleragadnak” a kapcsolatba? Esetleg onnan nincs mit elvinni váláskor, ezért nem éri meg? Vagy a nők alacsony végzettsége,a hipergámiájuk ellen hat? Ad absourdum az egész halmazt vizsgáljuk (nők), akkor a házas tanult (diplomás) nők sokkal nagyobb arányban válnak- mint a fériak vagy az alcsony iskolázottságúak?
.
Balton, ha ez, amit leìrtàl mindenkinek egyèrtelmű lenne, megàlltam volna az első kommentemnèl. Szerintem köztünk nincs vita, a nők nagyobb arànyban kezdemenyeznek vàlàst, mint a fèrfiak.
Az nekem is feltűnt, hogy ott kiegyenlìtettebb az aràny, de nem tudom pontosan mi lehet az oka. Csak tippek: beleragadnak a kapcsolatba, a szűkösebb anyagiak miatt mindkèt nem akkor vàlik, ha van ùj partner, vagy nàluk fontosabb mit gondol a közössèg, ahol èlnek. Szerintem az alacsonyvègzettsègűek hipergàmiàjàt könnyebb kielègìteni, ìgy nagyobb esèllyel mennek fèrjhez olyanhoz, aki a szemükben alfa. Szerintem a monotonabb munka is jàrhat ingerszegènyebb környezettel, ill. a szòrakozàsi lehetősègeik is korlàtozottabb. Az utsò kèrdèsèdre fejből nem tudom a vàlaszt, lehet a Vivi àltal linkelt stat ìr ròla. Neked van màs ötleted?
Nekem más nincs, i think: alapvetést fogalmaztunk meg. Ha 3 halmazt képezve, oktatási szintek alapján:
tehát a hipergámia, ami motiválja az egészet, vagy legalább is katalizálja? Férfiként fontos, hogy erre megfelelő választ adjunk, az én megitélésem az lenne … és itt megakadtam.
Ugye Hunn által adott opciók azok túlontúl hmmm markánsak lennének, feminista oldalról erre nincs megoldás (a népesség és férfiak problémája) mert probléma sincs. De fennt Meske által vázolt verzió alapján, a fertillizációs ráta rovására megy a dolog, tehát a probléma él. Kijutunk az egyik alap redpill megállapításhoz, ha a nőkön múlik akkor túltanulják a társadalmi berendezésüket?, ami aztán megbukik? Persze mindezt sarkítottam.
Balton, az a baj, hogy ez szerintem inkàbb IQ kèrdèse, mint diploma, ezèrt mellekvàgàny a diplomàt vizsgàlni. Az ördög a rèszletekben van ès azon mit èrtünk egy-egy fogalmon, kategòriàn.
Pl a statokban àltalàban az alacsony iskolàzottakon a 8 àltalànost el nem vègzetteket, vagy tàgabban azokat èrtik, akiknek nincs közèpfokù vègzettsège. Biztos, hogy ez a rèteg az irànyadò? Hozzàjuk akarunk hasonlìtani? Nàluk egyedül magasabb a fertilitàsi ràta, a közèp ès felső fokù vègzettsègűek körèben kb ugyanannyi. Plusz megint gyakorlatilag a cigànyokat hasonlìtjuk össze a többsègi tàrsadalommal, almàt körtèvel. Ez az èrv azoktòl külön vicces, akik koràbban amellett èrveltek, hogy nem mindegy hova születik egy gyerek. Konzisztens vilàgszemlèlet.
A màsik, hogy a diplomàsok körèben nagyobb a magasabb IQ-jùak arànya, nyilvàn a nők körèben is. Minèl magasabb valakinek az IQ-ja, annàl kisebb a potenciàlis partnereinek a szàma, nehezebb pàrt talalnia. Nagy IQ különbsègű emberek nem kompatibilisek pàrkapcsolati szempontbòl se. Ez megint tűnhet ùgy, hogy a diploma miatt van, de a magas IQ a mumus, a diploma kvàzi ma alap magas IQ-ju embereknel (kivetel amit korabban ìrtam: egyèni vàllalkozòk, sikeres start-up guruk).
A magasan kèpzett diplomàsok több pènzt keresnek, mint a nem piackèpes/àllami alkalmazott diplomàsok nagy rèsze vagy a nem diplomàsok. Itt is èrvenyesül a suba a subàhoz elv. Ezt, ha nagyon nagyon akarjuk azonosìthatjuk a diplomàval, de igazàbòl csak a diplomàsok felső rèszère igaz, amit “magasan kèpzett, piackèpes kategòriakènt” emlegettem.
Èn jò irànynak tartom, hogy a nők tanulhatnak, dolgozhatnak fizetèsèrt. Ez nyilvàn csökkenti/csökkentheti a függősègüket a fèrfiaktòl. Itt megint az a dilemma, hogy biztos vissza akarunk tèrni a gazdasàgi alapù, kvàzi kènyszer pàrkapcsolatokhoz/gyerekvàllalàshoz? Ha megnèzed Elek listàjàt, van mèg rajta pàr pont, ami az oktatàstòl független, inkàbb ott keresnèm a megoldàst.
Az alacsony végzettséggel rendelkezők hamarabb vállalnak és több gyermeket.
Gondolom ehhez hozzájárul a támogatási és adózási rendszer, mely “bizonyos”
esetekben a család, mint “megélhetési formát” is lehetővé teszi.
Mivel a nőnek ez esetben nincs számottevő humánerőforrási tőkéje (piaci szempont), így nincs is mit veszítenie a gyerekvállalással. Illetve, ha felbomlana a házasság, komoly problémát jelentene a család fenntartása.
“Az adatok arra utalnak, hogy ennek a szakmunkás bizonyítványt sem szerző csoportnak a többsége 22 éves korára már anya lesz, míg például az
érettségizetteknél ugyanez 29–30 éves korban következik be.”
” (…) minél alacsonyabb az adott csoport végzettsége, annál nagyobb növekedés figyelhető meg a korspecifikus termékenységi arányszámokban.”
Nyilván.
Alapvetés, hogy ha népességszám csökkenést akarsz elérni:
1, El kell kezdened iskoláztatni a nőket. Ezzel kitolod ill csökkented a fertilitási időszakukat minimum a képzés időtartamával (ami simán leagalább a negyede a teljes termékenységi időszaknak).
2, Az iskoláztatottság növelésével a hipergámia miatt csökkented a nők számára elfogadható partnerek számát, a megfelelő személy megtalálási idejét pedig növeled.
3, Feminista ideológiával megfertőzöd az embereket, ami miatt ellehetetlenül a partnerkapcsolat és emiatt a gyermekvállalás. A valóságtól elrugaszkodott természetellenes igények az emberi kapcsolatok ellen dolgoznak.
4, Aránytalanná teszed a családalapítás nemi kockázatát (jogi eszközök)
5, Elősegíted a narcisztikus személyiségjegyek kialakítását (szociális média, reklámok stb.). Az emberi önzés a legtökéletesebb eszköz a népességfogyáshoz.
6, Minél több emberben zavart keltesz a nemi identitását illetően. Minél több beteg transzi (akár gyerekkori kényszer-hormonkezeléssel is), buzeráns, annál kevesebb gyerek.
7, Lerombolod az eszmei, érzelmi alapokat a házassággal és közös örömet hozó hetero együttéléssel kapcsolatosan. Nemtől, sőt fajtól függetlenül minden házasság és szerelem ugyanolyan jó és értékes, “szivárvány családok” is ugyanúgy családok. Mindezek mellé túlzó igényszinteket alakítasz ki és teszel társadalmi normává.
Ismerős a recept? Ez folyik manapság.
A következtetés egyszerű: Ha sok magyar gyereket akarunk, ezek ellentétét kellene tenni. Nem a szocpolt az égig emelni (amivel csak az ingatlanok áraira kötünk rakétát).
Ennyi a lényeg. A cél vele természetesen a még több gondolkodásra képtelen, fogyasztó, termelő erőállat létrehozása, ezért volt szükség a nők bevonására is. Diploma, státusz, pénz hajszolása régebben csak a férfiaknak kitalált propaganda volt, ma a femcsi propaganda ugyanezt tolja a nőknek. A diploma, siker, önállóság fontos, büszkének kell lenni ezekre, sőt némelyik ezzel óhajtana imponálni a férfiaknak is, ami természetesen pont csak a férfiakat nem érdekli. Hogy mennyire hatásos a propaganda azt láthatod Zoom kollegina kommentjeiből, ő már fel sem ismeri az ebből adódó problémát…
Dràga Antonom. Elek nàlad egy pöppet komplexebb vilàgot vàzolt fel, ahol, mint làtod nem a diploma meglète, vagy nem lète a mèrvadò. Az igaz, hogy Elek 1. ès 2. pontjàt nem èrzem problèmànak.
Elek, csak pàr megjegyzès ès kèrdès:
1. Egy àtlag diplomàs nő 22-25 èves koràra vègez a tanulmànyaival.Ezt mondhatjuk egy negyednek, de hàny gyereket akarunk? 3 összejöhet 4 èven belül is, ebben az esetben van rà 15-20 èv…+ a közèpfokù vègzettsègűeknèl sem magasabb a termèkenysègi ràta, ill nincs rà semmi garancia, hogy a nem roma nők iskola helyett gyereket fognak szülni fiatalon. Elek, az 1. pontod mièrt tartod mèg ennek a fènyèben is problèmànak?
2. A tanulàs időtartama nem zàrja ki, hogy valakinek legyen pàrkapcsolata. Gyerekkel màr necesebb, de ha valaki akarja ès megvannak a megfelelő kèpessègei megoldhatò. Valamit benèzek ennèl a pontnàl? Nem èrtem, hogy a 2. pont mièrt problèma.
Kénytelen volt felvázolni komplexebben is, hátha esetleg te is megérted miről is van szó.
Inkább amolyan összefoglalónak szántam és hogy lássuk az összefüggéseket korunk érthetetlennek tűnő jelenségei között.
1, Tudod jól, hogy ez nem így megy. Én már annak is örülnék, ha a babagyártás elkezdődne közvetlenül a diplomázás után. A diploma után jön az elhelyezkedés és a még élnem kell (mert a házasság és a gyerekvállalás a halált jelenti ugye). Szóval közelebb vagyunk a harminchoz. Két gyerek között pedig szokványos, hogy 2-4 évet kihagynak. Szóval ritka kivételtől eltekintve jóesetben kettő fog összejönni. Ne a lehetségesre gondolj, hanem a statisztikai átlagra.
2, Áruld el, hány nő vállal gyereket tudatosan miközben tanul? A 2-es pont problémája is adja magát. Statisztikázd ki a végeredményét a hipergámiának és az általatok is elismert diploma-mániának. Egy vízvezetékszerelővel nem fog tudni villogni a szocmunkás nőci, mégha ötször annyit keres is. Akkor már legalább legyen focista…
1. Elek, nekem inkàbb ez az igazi ok “mert a házasság és a gyerekvállalás a halált jelenti ugye”, nem pedig az iskola. Nem lehet, hogy az “iskola” csupàn egy tàrsadalmilag ma elfogadott kifogàs arra, ha valaki nem akar felnőni/felelőssèget/gyereketvàllalni? Ha megszűntetnèk az iskolàt 14 èv utàn több gyerek születne? Szerintem nem, valami kifogàs ùgyis lenne, hogy mièrt èr mèg rà.
Magyarorszàgon az emberek többsège nem igazàn, azèrt àll meg egy-kèt gyereknèl, mert a nő kifut az időből, hanem mert tudatosan nem akar a többsèg többet. Szerintem az anyagiak, a kènyelem ès a gyerekkel jàrò kötelezettsègek/kötöttsègek miatt nem vàllalnak többet. Csinàlhatunk egy helyi felmèrèst, ha jòl tudom itt szinte senkinek sincs 3 gyereke, de van pàrkapcsolata. Mièrt nem vàllaltatok többet?
2. Alapfokon (BA) alig, felsőbb szinteken màr egyre gyakoribb. Leginkàbb ez is attòl függ, hogy van-e kinek szülni ès mire. A vìzvezetèkszerelőnek nem pàlya minden nő, nem is volt az soha. A suba-subàhoz elv sokkal règebbi a nők tömeges megjelenèsènèl a felsőoktatàsban.
Az első gondolatodra csak anekdotikus érvelés létezik, statisztikát nem lehet sem pro sem kontra felsorakoztatni.
A suba a subához elv leginkább az anyagi lehetőségekről szól, nem pedig a társadalmi státuszról.
Elek, persze hogy nincs rà egy egyszerű stat, a vèlemènyedre voltam kìvàncsi.
Most az okokat keressük egy komplexebb jelensègre, ahol sosem elèg csak egy statikus statot megnèzni.Kiindulàsi alapnak jò, de mindig vannak korlàtai ès àltalàban csak egy/pàr dolgot ìr le, azt is leegyszerűsìtve (mint a közgazdasàgi modellek). Pont itt jön be az emberi agy, hogy elkezdi elemezni a szàmokat, trendeket ès hozzàkapcsolja a valòsàghoz. Behoz ùjabb ès ùjabb tènyezőket, megtalàlva a kivàltò okot. A kèrdès most az, hogy a nők oktatàsa a kivàltò oka a jelensègnek.
Pèldàul diplomàsok pàrkapcsolati szokàsainàl ès magànàl a pàrkeresèsüknèl is meghatàrozò a nők csalàdi hàttere, alap tàrsadalmi stàtusza. A tàrsadalmi stàtusz ès a diploma közt mindig is szoros összefüggès volt. A budapesti top egyetemekre sokkal nagyobb arànyba kerülnek be magasabb tàrsadalmi osztàlyok gyerekei, nàluk a vìzvezetèkszerelők sosem rùghatnak labdàba, függetlenül a diplomàjuktòl. Ugyanakkor egy vidèki òvónőnèl, vagy tanàrnőnèl simàn lehet esèlye egy vìzvezetèkszerelőnek. Minèl alacsonyabb tàrsadalmi stàtuszù csalàdbòl szàrmazik az itt tanulò kèsőbbi diplomàs nő, annàl nagyobb esèlye van egy vìzszerelőnek. Mindkettő diplomàs (bp-i top egyetemen vègzett, magas stàtuszù, vs. vidèken vègzett àtlag diplomàs alacsonyabb tàrsadalmi osztàlybòl), mègis a hipergàmiàjuk miatt teljesen màs csoportbòl vàlasztanak pàrt. Az első csoport potenciàlis partnereinek a szàma sokkal kisebb, mìg a vàlàsi hajlandòsàga nagyobb, a màsodik csoporthoz kèpest. Azonban mindkèt csoport diplomàs.
Ebből is làtszik, hogy maga a a diploma önmagàban semmit nem jelent. Egyedül akkor van jelentősège, ha hozzàjàrul egy tàrsadalmi stàtusz emelkedèshez is, vagy pumpàlja hősnőnk nem realisztikus elvàràsait/önkèpèt.
A poèn, hogy èn azt figyeltem meg, hogy az első csoportnàl, az alacsonyabb (közèp ès alatta) tàrsadalmi csoportbòl szàrmazò vidèki lànyokat azonnal elkapkodjàk a sràcok a bp-i egyetemeken. (Nyugodtan osszàtok meg, ha ezzel nektek màs tapasztalaitok vannak.) A màsodik csoport pedig alapbòl gyàrihibàs, a diploma nem sokat befolyàsol az alapoprendszerèn.
” Pont itt jön be az emberi agy, hogy elkezdi elemezni a szàmokat, trendeket ès hozzàkapcsolja a valòsàghoz.” – Az ilyesmi agyaláshoz előbb adatok kellenek, ahogy te is írod. Szóval az első pontot érdekes kérdésfeltevés, de olyasmi amire nincsen valódi válasz.
Ötven évvel ezelőtt húsz évesen felnőtt voltál, egy felnőtt felelősségével és feladataival. Száz évvel ezelőtt tizennyolc évesen voltál ugyanez. Elég megnézni az akkori fiatalok öltözködését és viselkedését. Egyértelműen láthatóak a különbségek.
Azt viszont, hogy ennek a jelenségnek milyen kapcsolata van a gyermekvállalással, nincs ember, aki megmondaná. Vélekedni pedig csak személyiségtől függően, mintegy “hitbéli” alapon lehetne.
A magam részéről úgy gondolom, hogy a felelősség tesz igazán felnőtté. Jó lenne ha a társadalmunk minél hamarabb, minél több felelősséget ruházna a fiatalokra. Ennek szervezeti kereteit valamilyen szinten az államnak, az egyházaknak, a kisközösségeknek kellene megteremtenie.
A társadalmi státusz kapcsán nem értünk egyet. A rendszerváltoztatás óta harminc év telt el, ami meglehetősen kevés. Az előző rendszer erősen összekeverte a társadalmi “osztályokat”. Lefejezte az értelmiséget és sok tekintetben felszámolta a polgárságot. Eltűnt az amúgy sem túl vastag középosztály. A ma gazdasági viszonyai sem kedveznek annak hogy újra létrejöjjön vagy megerősödjön. Az a bizonyos polgári attitűd nem egyik napról a másikra teremtődött meg.
Nem érzem, hogy nálunk olyan erős lenne a kasztosodás. Persze lehet hogy Budapesten másképpen van. Úgy gondolnám, az a bizonyos státusz okkal inkább pénz és hatalom kérdése, sokkal inkább, mint valamiféle intellektuális fölényé.
A budapesti “top egyetemekről” is megvan a véleményem…
Elek, az iskola/termèkenysègi ràta összefüggèst szerintem càfoljàk a hivatkozott statok, legalàbbis felsőoktatàsi szinttől. Kèrdès, hogy te ennèl is tovàbb mèsz-e. Megkèrdőjelezed-e magàt az alap ès közoktatàs lètjogosultsàgàt, az esetleges negatìv termèkenysègi ràtàra gyakorolt hatàsa miatt? Ha igen, ez egy ùj elem az eddigiekhez kèpest.
A felelőssegvàllalàsnak az egyik mòdja a munka, a màsik csalàd. Ma sokan tudatosan nem akarnak gyereket ès tudatosan àllnak meg 1-2-nèl. Ez az ùj trend. Kèrdès, hogy egy àtlag embernek ez racionàlis döntès-e a mai tàrsadalmi viszonyok ès èrtèkrend fènyèben? Ma az emberek többsège gyereket èrzelmi alapon vàllal. Nem lehet, hogy ez az optimàlis szàm, amit règen felül ìrt a kènyszer? (költői kèrdès, statok a gazdasàgi oldalàt tàmasztjàk csak alà)
Ma szerintem a tàrsadalmi stàtuszt a pènz ès a hatalom adja. Abban igazad van, hogy megvan mèg ma is az intellektuàlis faktor, de tàrsadalmi stàtusz besorolàsa nehèzkes, ahogy ìrod. Ma az első kèt faktor gyakran elvàlik a harmadiktòl.
Szerintem pedig nem egyértelmű.
Nem kérdőjelezem meg. Ostoba és iskolázatlan nő hasonló gyereket nevel fel.
Az 1-2 nem lehet optimális szám, mivel a népesség fenntartására sem elegendő. Így nem is lehet racionális. Ha az lenne, akkor feltételeznünk kell, hogy a közeg amelyben ez a döntés születik irracionális.
Ha nagyon sarkìtani akarok, a mai “fiatal” (legyen termèkeny korù) generàciò többsège a nem diplomàsokat azonosìtja “az ostoba ès iskolàzatlan” kategòriàval.
A mai 1.4 körüli termèkenysègi ràta, csak akkor nem racionàlis, ha a jelenlegi összlakossàg szàmot, vagy az a felettit tartod optimàlisnak. A kèrdès az, mi az optimum modern, gèpesìtett vilàgunkban.
Mi a helyzet a kevésbé modern, kevésbé gépesítettben?
Ùj keretek kialakìtàsa is egy lehetsèges opciò, csak akkor felesleges a jelenlegi keretek közt keresni a megoldàst a termèkenysègi ràta növelèsère.
Én éppenséggel új (egykori) kereteket vázoltam fel, onnan indult a polémiánk.
A fő probléma a diplomás nőknél nem a diploma megléte vagy annak minősége, Zoom, hanem az, hogy sok diplomás nő úgy érzi, hogy a diplomája megléte felmentést ad számára az alól, hogy egy párkapcsolatban neki továbbra is a női szerepet kellene vinnie… Hogy a férfi a házasságban nem egy magasan képzett munkatársra, hanem egy nőies nőre, asszonyra, feleségre vágyik…
Ez ìgy van Hunn, de ez teljesen független attòl, hogy egy nőnek van-e diplomàja, vagy nincs. Ez hozzààllàs ès èrtèkrend kèrdèse.
A statok egyàltalàn nem tàmasztjàk alà, hogy ez a viselkedès gyakoribb diplomàs nőknèl. Ràjuk is jellemző lehet ez kètsègtelen, de nem a diplomàjuk miatt. Akkor mièrt tesszük meg a diplomàt bűnbaknak? Nincs a kettő közt ok-okozat.
Mondjuk a nekik kitalált “főiskolák” általában “közgazdász” “diplomát” adnak nem bölcsészt
Ibs, Bbs, Ávf, Bge, Metropolitan stb és vidéki megfelelőiknek induló szakjaik, 90%ban gazdasági témájúak.
Ui: akkor a megoldás a fehér sária vagy a transzhumanizmus, műméhekkel? :)
Bagira, csak nem ezekről a helyekről szoktàl vàlogatni? :)
Ha budapesti közg kèpzèsről beszèlsz, a Corvinus ès BME a szint, a többi komolytalan.
Ez övön aluli volt…:D
Na jó de a felvételinél meg a vizsgáztatáskor arra is szűrik őket,hogy babaarcú nagy csodálkozó szemű(szlávos arcú neki(is) ezek tetszenek) helyes lánykák legyenek vagy inkább az elit (nagyon okos nagyon gazdag nagyon rangos ,köztük is van szép de még több ronda,ifjú hölgytagjai alkotják a törzsgárdát?
“Mai fiatal nők” véleménye, amikor diploma után szembetalálkoznak a valósággal (milyen szak is? média és társai):
https://www.youtube.com/watch?v=mQEVTZB2UkU
https://www.youtube.com/watch?v=8PktlXvkViA
A gyerekvállalás- diploma-pénzügyi háttér kitekintő:
https://www.youtube.com/watch?v=mv-d3ebtm7I
Az alfákra vágynak, az egy dolog, de hosszabb távon sokkal jobb egy papucs, akit ki lehet használni.
Egy kicsit tudományosabban:
Egy nem régi kutatásból ugyanis az derült ki, hogy a Föld legvonzóbbnak tartott férfijait a legtöbb nő nem választaná hosszú távú partnernek, maximum néhány éjszakát töltene velük. Szögletes állkapocs, határozott szemöldökvonal, izmos testalkat: ezek azok a legfőbb fizikai vonások, amelyek alapján a nők partnert választanak maguknak – rövid távra. Ezzel ellentétben a hosszú távra választott partnerek főbb jellemzői a kerek arc, a telt ajkak és a nőies arcvonások.
A kísérlet során férfiarcokat torzítottak el úgy, hogy felnagyították vagy minimálisra csökkentették a férfias vonásaikat, és a kísérletben részt vevő nőknek ezután kellett megmondaniuk, szerintük milyen viselkedés jellemző az illetőre. Az eredmény: a hölgyek nem bíznak túlzottan a macsó külsejű férfiakban. Azokról az arcokról, amelyeknek a férfias vonásait hangsúlyozták, a legtöbben azt gondolták: nagyobb valószínűséggel keverednek verekedésbe, szembeszállnak a főnökükkel, megcsalják a feleségüket, és nem fektetnek túl sok energiát a gyereknevelésbe. Akiknek nőiesebb arcvonásaik voltak, azokat jó férjnek és apának, kitartó munkaerőnek és érzelmileg stabil társnak ítélték.
Már ott bomlik az “elmélet”, hogy elsődlegesen a szimmetria számít, csak másodlagosan a nemi jellegek.
Egy jóképű pasi, lányos arccal is jóképű.
És aztán ki és honnan tudja itt, hogy mondjuk a Hunn-nak nincs-e ragadozó állkapcsa?
Ragadozó állkapocs? Megmondom, hogy van-e, ha előbb ti is megmondjátok, hogy az milyen. :)
Gyorsan kerestem egyet,lehet nem tökéletes de már ragadozónak számít.(nem a nőkre gondoltam)
https://www.youtube.com/watch?v=vN3620rBKB8
És itt jön ki igazán, hogy miért az élet a legnagyobb tréfamester. A nők tartanak a vonzó fickóktól, előítéletek és saját pocsék önértékelésük miatt úgy gondolják, hogy majd megcsalja őket, ezért választanak egy férfiatlanabb külsejű valakit, mert biztonságosnak hiszik. De mivel minden nő így gondolkodik, és hasonlóhoz dörgölőzik, ha valami gondja van, vagy éppen olyat talált ki, az ilyen férfiaknak sokkal több lehetőségük lesz arra, hogy a partnerüket megcsalják, ami már csak a nagy számok törvénye miatt is bekövetkezik előbb vagy utóbb, így a biztonságos mégsem annyira biztonságos. Ellenben azok, akik az átlagnál vonzóbbak, valóban arról számolnak be, hogy hiába az a közvélekedés, hogy minden ujjukra 10 nőt kapnak, a legtöbbször alig történik valami, mert nem merik őket választani. És erre mondom, hogy ha még intelligensebb is vagy az átlagnál, biztos recepted van arra, hogy a nőneműek többségét elijeszd. Mondjuk én azt vallom, hogy az ember a választásaival is részben magát árazza be, így felesleges olyanokkal vesződni, akik túl jónak gondolnak.
Szerintem külön kell választani a rövidre és a hosszútávra szánt kapcsolatokat.
Másrészt az önbizalomhiányos női többséget a kisebb hányadú önbizalommal rendelkezőtől. Az önértékelés szó talán jobb lenne a jelenség leírására.
Önbizalom és önértékelés szerintem szorosan összefüggő jellemzők, de hívhatod így is. Mentálisan ép nőszemély kb. 0 eséllyel keres rövidtávú kapcsolatot (az épség meghatározásakor szigorú vagyok, aki szakítás után megy bele ilyen hülyeségekbe, azt sem sorolom már ide), a többivel pedig nem foglalkozom. Személy szerint másnak is ezt tanácsolnám, de tudom, hogy ilyen szempontból inkább a kivételhez tartozom, mert 20 évig is kibírom szex vagy kapcsolat nélkül, ha azon múlik.
BP sajàt bevallàsa szerint is èvek òta alkoholista, AJ-valò kapcsolata alatt is napi rendszeressèggel ivott. Àllìtàsa szerint ez rosszabb periòdusaiban agressziòba is torkolott a csalàdja felè. Keress rà youtubon, ezt nem ùjsàgìrok, vagy AJ talàlta ki, sajàt maga beszèlt az ilyen jellegű problèmàiròl több interjùban is.
Ha a feleségem akkora kurva lenne, mint amekkora Angelina Jolie, és örökbe fogadtam volna a kedvéért 20 színesbőrű árvát akikhez semmi közöm, akkor Brad Pitt helyében valószínűleg előbb-utóbb én is innék és verném a családot.
“Apu azért iszik, mert te sírsz..” :D
Attól hogy jól néz ki valaki, még nem lesz alfa. Sőt gyakran nem az, hiszen nincsen szüksége rá, anélkül is “elkapkodják”. Ilyen Pitt is, de ilyen mostanság Cavill is.
Másrészt ha alfa is lenne, a hosszú együttélés az adott nő szemében elkoptatja ezt az aspektust.
Nincsenek alfák, csak olyanok, akiknek a nők maguktól felajánlkoznak.
https://youtu.be/ambwda512f8?t=519
https://youtu.be/Di_GsCDdIhk?t=1490
Hunn, nem tudom miért vagy ennyire rajta ezen az alfa-tagadás témán, neked sok dolgod nincs ezzel, nem vagy alfa és valószinű nem is leszel, de ez nem jelent semmit, attól még lehet szerezni nőt – még ha az ember irigyli is őket a sikerességük miatt, neked nem azt a lécet kell megugranod, hanem a sajátodét, magadból kell kihozni a legtöbbet.
Nekem van két barátom is, akiknek a legszarabb időszaikban is van nőjük és szó szerint nem tesznek ezért semmit, a puszta megjelenésük elég és látom, hogy a nők odavannak. Ösztönösen vonzódnak hozzájuk – mert alfák. Az pedig nem segít a dolgon, hogy leírod a te szubjektív meggyőződésed, majd a végére odaírod, hogy „és pont”. Attól még nem lesz igazabb, már csak azért sem, mert más férfiak beszámolói az ellenkezőjét mutatják. De nem értem miért probléma ez neked.
Amit Pittet illeti, saját elmondása szerint is alkoholproblémával küzdött a házassága alatt éveken át. Magyarán egy bizonyos életszakaszában széthullott. Jolie testközelből nézte végig, hogy dönti le Pitt a szuperpasi illúzióját és a státuszát, hogyan veszti el önmagát és csúszik le. Csalódott benne, mint férfiban, hiszen a csávónak konkrétan mindene megvolt, Hollywood legkeresettebb színésze, a világa összes pénze, a legszexibb csaja, mégsem tudta – férfi módjára – kezelni a „problémáit”. Ezek után nyilván annyira kiakadt Pittre, hogy megtörtént a villanykapcsoló hatás, elvált, aztán perelte most pedig egy újabb eljárást varr a nyakába. Utálja, mert csalódott benne, mint férfiban. Ezt Pitt elkúrta, de ha nem vesztett volna a tekintélyéből a csaj szemében még ma is együtt lennének. Nem szabad lecsúszni, őrizni kell a státuszt, férfiként viselkedni és megoldani a problámákat (nem alkoholba menekülni), ennyi a titka.
Közben látom, hogy mások is írtak erről.
Persze, és mindeközben amíg a Pitt partizgatott meg iszogatott addig Jolie néni apáca életet élt, példásan nevelgette a gyereket. Csak hát a szemét férfi tehet mindenről, szokásos sztori. Alighanem te nem ismered ezen világsztárok életét, ezek nem a Margit meg a Béla a szomszédból. Jolie nénit sem kell félteni, csak rá kell nézni. Persze mostanra utolérte a fal, de akkoriban mikor még házasok voltak nem ez volt a helyzet. Most erre hivatkozva az utóbbi években folyamatosan pénzlehúzási szándékkal perelgeti be Jolie néni Pitt bácsit, mert azért pénze még mindig bőven van a szemét volt férjnek…
Senki nem állított olyanokat, amiket te leírtál. Nekem nem kell bemutatni a sötét női természetet, ill. itt most arról volt szó, hogy Pitt esetleg nem alfa, mert Jolie néni elhagyta és perli.
Nem, Running Man, félreértettél. Amit írtam, az nem Brad Pitt kritikája volt, nem az ő esetleges alfaságának a kétségbe vonása. Amit írtam, az a nőközpontú, feminista világrend kritikája, amiben már az alfahímek sem számítanak semminek se, hiszen majdnem ugyanott vannak, ahol a többiek: a feminista rendszerben annyi az előnyük, hogy kicsivel több és jobb nők baszhatnak ki velük teljesen… Ezt jelenti az, amikor azt írom, hogy ma már “nincsenek alfák”.
Tudod, Running Man, ahogy a Red Pill hatására szabadulok megfele a feminista, Blue Pill kondicionálásomtól, úgy jövök rá szép lassan, hogy a környezetemben kábé én gondolkodom leginkább alfa módra a nőkről… Természetesen szó sincs olyasmiről, hogy bármerre járok felajánlkoznának nekem a nők, de a mostani hozzáállásom férfiasabb, mint sok olyané, akinek meg igen… Arra jöttem rá, hogy korábban a kibaszott feminista média kondicionálásának köszönhetően ÉN MAGAM nyomtam el saját magamban tévedésből azt a férfit és szexuális lényt, aki már akkor is lehettem volna… Hogy fiatalon az incel-létem valójában nem is a nőkön múlt, hanem ezen… Nem véletlenül lőném bele szívem szerint a Dunába az összes kibaszott feministát és gyújtanám fel az összes kibaszott feminista médiaközpontot… Hanem ezért. Abban viszont teljesen igazad van, hogy engem abszolút nem érint (és igazából nem is érdekel) , hogy más csávók mit alfáskodnak vagy bétáskodnak össze, mert attól én még se kijjebb nem vagyok, sem beljebb nem kerülök az életben…
de a mostani hozzáállásom férfiasabb, mint sok olyané, akinek meg igen.
Hozzájuk elsősorban azért vonzódnak, mert jó skilljeik vannak, valószínű sokkal jobbak, mint neked. Ha nincsenek meg a skilljeid, mit sem számít hogyan gondolkodsz a nőkről. Egyébként nem értem ez az okfejtésed hogy jön ide.
Nem vagyok biztos benne, hogy mit értesz jó skill-ek alatt, Running Man. Maradjunk annyiban, hogy sok ember, akivel együtt indultunk neki az életnek, már halott és a temetőben fekszik, én pedig eddig még mindent túléltem… Ez azt bizonyítja, hogy megvan a magamhoz való eszem, megvannak az élethez szükséges skilljeim… A csajozási skilljeimről nem tudok érdemben nyilatkozni, még nem nagyon próbáltam olyan sokszor ki őket… :) A kísérletek mindenesetre optimizmusra adnak okot.
De a legfőbb nehézséget az jelenti, hogy míg fiatalon csak annyit észleltem, hogy egy nő számomra szexuálisan vonzó-e vagy sem, ma már LÁTOM őket. Ránézek, és látom, hogy KICSODA. Sőt, már van annyi élettapasztalatom, hogy látom azt is, hogy KI LESZ BELŐLE. És ezzel a korábban simán szóba jöhető nők 99%-a ma már szóba sem jöhet nálam… Nehéz ügy, no.
Vannak előnyei annak is ha egyedülálló a férfi és nincs gyereke meg ilyesmi. Jobban megéri mgtow-nak lenni a jelenlegi feminista rendszerben mintha próbálnék megfelelni a nőknek. Majd amikor már a kutyának se kellenek a nők (szó szerint) akkor kezdhetnek gondolkodni mit kellett volna másképp csinálniuk amikor még volt rá esélyük. Annyiból megérheti kihozni a maximumot a férfinak magából , hogy amikor végső elkeseredésében próbálkozni kezd a nő akkor határozottan elutasítani őket, érezzek a törődést.
Persze hogy jobban megéri, főleg gyerekmentesnek maradni. Ugyanis ebben a roppant modern femcsi rendszerben az anyagi dolgok oroszlánrésze még mindig a férfiakra/apákra marad. Ha a nő többet keres nálad akkor abból meg gyerek sohasem lesz, de házasság se hosszú távon, ezeket tudjuk már mind. Persze a propaganda az egyértelmű tényeket nem akarja elfogadni.
Vannak előnyei annak is ha egyedülálló a férfi és nincs gyereke meg ilyesmi.
Kétségtelenül vannak, csak ezek az előnyök vajon összehasonlíthatóak-e a saját család, a saját gyerekek előnyeivel? Igen, még válás esetén is… (az elvált férfiak talán bánják, hogy elvették a volt feleségüket, de azt a legritkább esetben kívánják, hogy bárcsak soha meg se születtek volna a gyerekeik).
Jobban megéri mgtow-nak lenni a jelenlegi feminista rendszerben mintha próbálnék megfelelni a nőknek.
Anyagilag lehet. Dehát nem csak kenyérrel él az ember.
Majd amikor már a kutyának se kellenek a nők (szó szerint) akkor kezdhetnek gondolkodni mit kellett volna másképp csinálniuk amikor még volt rá esélyük.
ajjaj… addig azért ne állj fél lábon…
Annyiból megérheti kihozni a maximumot a férfinak magából , hogy amikor végső elkeseredésében próbálkozni kezd a nő akkor határozottan elutasítani őket,
Aham. Tehát ha pl. “kihoztam magamból a maximumot”, és egy normálisabb nő érdeklődne irántam, akkor gyorsan hajtsam el, majd menjek haza és legyek magamra büszke, hogy micsoda remek férfi vagyok én. Érthető.
Egyáltalán nem szerencsés kritikátlanul kiszolgálni a feminista női érdekeket, ez kétségtelen. Ha viszont emiatt döntünk úgy, hogy kizárjuk életünkből a saját család lehetőségét, akkor ugyanúgy az ő mértéküktől és világképüktől nem tudunk elszakadni, ugyanúgy ahhoz képest éljük az életünket, nem pedig attól szabadon.
Miért kellene elhajtani? A normálisabb nők is rájönnek hogy nem kell ez az egész család/gyerek felállás lehet másképpen is élni. Felőlem konkrétan normális nő még a büdös életben nem érdeklődött, hegyomlás méretű, adott esetben már rostie korban lévő, vagy elvált gyerekes nő akit említeni tudnék. A többihez nekem kellene kaparni inkább, hogy mennyire lenne sikeres az már persze megint más kérdés. Személy szerint már nem 20 éves egyetemista vagyok egy halom szabadidővel, szóval maga az ismerkedés meg randizgatás se úgy néz ki mint a nagykönyvben, időm se lenne egy nő után se kaparászni már.
“Ha viszont emiatt döntünk úgy, hogy kizárjuk életünkből a saját család lehetőségét, akkor ugyanúgy az ő mértéküktől és világképüktől nem tudunk elszakadni, ugyanúgy ahhoz képest éljük az életünket, nem pedig attól szabadon.”
Persze, hogy nem tudunk, de szerintem ez kezdettől fogva nem kérdés. A feminizmus és az azt követő kedvezőtlen folyamatok azok, amikre a társadalom férfi fele úgy, ahogy, de lassacskán reagál. Én is kibékülnék azzal, ha lehetne normális családom, de számításba kell vennem egyre komolyabban azt a lehetőséget is, hogy lehet, másképp fog alakulni sok minden már az én életemben. Általában amerikai anyagokat nézek/ hallgatok én is, mert az elmúlt évtizedek alapján megalapozottan lehet úgy számolni, hogy ami ma ott történik, holnap itt fog. Persze 5-15 év csúszással, de arrafelé megyünk.
Amit biztosan tudok, hogy olyan játékot nem érdemes játszani, ahol az egyik felet kifejezetten bátorítják arra, hogy rúgja fel a szabályokat és szabotálja az együttműködést. Régen összetartó erőnek ott volt a közös kényszerűség, mára ez eltűnt. Bájosak a dán és amerikai kampányok, amik a férfiakat ismerkedésre és családalapításra próbálják ösztönözni, de hát valaki erre írta, hogy ha a házasság jó lenne, nem kellene neki reklám. Azt mindenesetre az életem egyik nagy kudarcaként élném meg, ha a saját gyerekeim személyiségfejlődése károsodna amiatt, mert szétszakított családban kellene felnőniük. Az embert nem így találták ki, legalábbis társadalmat így nem lehet építeni és összetartani.
Pillanat, az pont, hogy a kultúrmarxista, feminista célok közé tartozik, hogy az embereknek ne legyen családja és ne legyenek gyerekei… Tehát az erről való végleges lemondás gyakorlatilag behódolást jelent a feminizmusnak.
Legyünk már képesek pár szabatos és kegyetlen mondattal helyre tenni a fellegekben járó, hülye feminista picsákat, uraim. Legyen ez a csajozás kiinduló alapja.
Hát ha te ettől élvezel el akkor rajta! Én a teljes testi-lelki kapcsolat híve vagyok ami persze kurva nehéz pláne ebben a mai világban.De férfiasan nehéz feladat és (számomra legalábbis) egy részsiker is kielégítőbb mint a kárörvendőség más nyomora fölött.(még ha meg is érdemelte)
“Incelvagyok” Ez azért eléggé kamikaze “harcmodor”.
“a puszta megjelenésük elég” – úgy érted pusztán a kinézet?
Bocs a késői válaszért. Bizonyára sokat nyom a latba a kinézetük is, de nem lehet csak arra fogni – ismerek hozzájuk hasonló kinézetű srácokat, nekik még sem megy.
Ez inkább valami, amit úgy tudnék leírni, hogy megjelenés. Amikor megjelensz egy helyen és átjön az energiád az embereknek. Felfigyelnek rájuk. Van bennük valami, ami másban nincs meg. Sokat figyelem őket, próbálok rájönni mi az, amennyit biztosan tudok, hogy magukkal rendben vannak, legyenek valójában akármilyen állapotban, nincsenek kétségeik saját magukkal kapcsolatban (az egyikük végtelenül nárcisztikus és gátlástalan, a másikuk egy magas, jó kiállású hippi gyerek, aki egy garázsban lakik jelenleg, oda hord olyan nőket, hogy a pofám leszakad).
Egyre inkább úgy gondolom, Running Man, hogy az ilyen srácok esetén a hozzáállásukban, az attitűdjükben lehet a kulcs…
Természetesen nem azt akarom mondani, mintha a jó kinézet vagy a teli pénztárca nem számítana, mert nagyon is számítanak. Mindkettő olyan dolog, ami vonzóBBÁ teszi a férfit a nő szemében. De nem ezek azok, amik alapvetően vonzóVÁ teszik.
Legtöbb srác min agyal? Azon, hogy tetszeni akarunk a nőknek. Azt szeretnénk, ha szexuális vonzalmat éreznének irántunk, ha szerelmesek lennének belénk, ha a legjobb pasik lennénk az életükben, ha fizikai, testi vonzalom alapján nedvesednének ránk és élveznék velünk a szexet… Azt szeretnénk, ha jó pasinak tartanának minket, ha minket akarnának, mégpedig lehetőleg minél többen közülük…
Vagyis mintegy a nők szemüvegén keresztül próbáljuk nézni, a nők szemén keresztül próbáljuk értékelni saját magunkat, mint férfit. Ráadásul mindezt a többi férfival való összehasonlításban… És ez befolyásolja a nőkkel való viselkedésünket. Mégpedig nem pozitív irányba.
Ezek a srácok viszont úgy mennek oda a nőkhöz, hogy: “nekem te kellesz”. És kész. Nem az érdekli, hogy jó pasinak tartja-e, hanem csak az, hogy a válasz igen-e vagy nem… Míg mi azon agyalunk, hogy mi lehetne az a plusz, amit a többi férfihoz képest nyújtanunk kellene ahhoz, hogy méltóvá váljunk a nők vonzalmára, addig ezek a srácok úgy vannak vele, hogy “férfinak születtem és farkam van, tehát minden olyannal rendelkezem , ami egy nőhöz elegendő.” És ennyi. És nekik van igazuk.
Nem úgy mennek oda, hogy ” úgy szeretnék neked tetszeni, kipuhatolom hogy jó pasinak tartasz-e, megfelelek-e neked, és ha igen, akkor bepróbálkozom, ha pedig nem, akkor meg úgy csinálok, mintha tényleg csak barátkozni akartam volna”… Hanem úgy, hogy:- “Nekem te kellesz!”
És a nők megérzik a két attitűd közötti különbséget, és a másodikat pozitívan értékelik. És eldöntik, hogy igen-e vagy nem (amit persze már befolyásolhat a külső és a pénz is…).
Nem tudom, sikerült-e jól kifejeznem magam és kifejtenem, hogy mire is gondoltam… Remélem igen.
Nemcsak, hogy sikerült jól kifejezned, hanem ezúttal abszolút átjön. Többször próbáltad ezt már körülírni – nem sok sikerrel – ezúttal viszont úgy gondolom, nagyon jól ráéreztél. Köszi, hogy megosztottad.
Csak belefutottam, ne vesszen el: “Magyarországon a nők átlagban mintegy 15%-kal kapnak csak kevesebb nyugdíjat, mint a férfiak. ” Mindeközben pl. Ausztriában ez a szám 40%. Magyarul a nők nagyjából semmivel sem keresnek kevesebbet mint a férfiak – csak hamarabb elmennek nyugdíjba, ezért indokoltan kevesebb a nyugdíjuk, sőt mivel a nők között sokkal több az eltartott, az olyan aki életében semmit sem dolgozott, ezért csak a minimál nyugdíjra jogosult, még az is kiderülhet a végén, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők jobban keresnek mint a hasonlóan foglalkoztatott férfiak.
Még egy szempont: A nők várható élettartama is hosszabb, azaz a nyugdíjaik “életkora” is több.
Mennyivel is kapnak a nők több nyugdíjat a férfiaknál életükben?
Épp a napokban olvastam utána, a várható élettartam tekintetében a nőknek van nagyjából + 8 évük.
8év x 12hónap= 96 havi nyugdíj. A medián nyugdíj 127.000 Ft. (az átlagnyugdíj magasabb a luxusnyugdíjak miatt, ezért számolok a mediánnal).
A részeredményünk 12.197.000 Ft. A fent mondott 15%- kal kevesebb végösszeg: 10.363.200 Ft
A nők tehát átlag tízmillió Ft- tal kapnak több nyugdíjat életük során, mint a férfiak. Az azért nem rossz.
(ehhez további összegek adódnak, ha a “nők 40” kedvezménnyel mennek nyugdíjba, ami ugye a férfiak számára nem elérhető)
Az életkorral arra utaltam, hogy mivel tovább élnek, a nyugdíjuk is jobban inflálódik. Így a nők átlagos nyugdíjában idősebbek kisebb összege is jóval inkább benne van.
Ausztriában a nyugdíj biztosításos alapon működik, ha nem fizeted nem is jár. Ott a gyerekvállalás idején pedig a legtöbb nő nem fizeti, meg utána is kevesebbet, mivel sokan először csak részmunkaidőben mennek vissza dolgozni, innét jön ez a különbség ott. Teszem hozzá a vérfemcsik rajta vannak az ügyön, ez heti egyszer legalább elhangzik minden híradóban, még a szokásos jól ismert “hátrányok” mellett. Ugyanakkor mire a gyerekek önállóbbak lesznek, vagy már akár ki is repülnek olyankor ajánlott előtakarékosságot kötni, van rengeteg magánnyugdíjpénztár ott is, direkt az ilyen női problémákra specializálódva.
Időnként a jobboldali sajtóban kiakad valaki:
https://kiettemeg.pestisracok.hu/2021/03/ne-haragudj-de-nem-erdekelsz/?fbclid=IwAR3q8_4R0erIrnyku2OEw-fEwpN-Z_DbT_iW2hzjcayUgDXQd4fVRobjPio
Az én otthonom csöndes, nyugodt, biztonságos hely.
Éppen ezért nem engedek be oda senkit sem. A rókák törvénye örök érvényű: a világosság érjen mindenkit a maga vackán. (Fekete István: Vuk)
https://www.youtube.com/watch?v=orlyoTb_fWo
Kicsit talán OFF téma, de hátha érdekesnek találjátok.
Édesapám – még akkoriban, amikor kisgyerek voltam – létrehozott egy új kifejezést a nők egy bizonyos típusára “piranha állkapocs” néven. ez egyszerre volt nekünk, gyerekeknek szórakoztató és tanulságos. Mindig tudtuk ugyanis, hogy kire/kikre használta…
Mikor aztán nagyobbacska lettem és Gimibe mentem, felhomályosított, hogy ez a kifejezés lényegében mit is jelent. Így el tudtam igazodni az életben!
Ebbe a kategóriába ugyanis azok a nők tartoznak, akik önzők, irigyek és gonoszok. Mindezek mellett rendelkeznek egy jellegzetes, előre ugró állkapoccsal is, amit Ő egyszerűen piranha állkapocsként azonosított. Sok ilyen gonosz nőszemélynek már a tekintete elárulja, hogy belül ugyan tűz lobog, de nem a szenvedélyé, hanem a világ gyűlöletéé…
Idővel rájöttem, hogy nem a fenotípus határozza meg, hogy ki a piranha állkapocs, hanem ezek a “belső értékek”. Ezektől alakul ki ez a folyamatos kiégett, világgyűlölő, grimaszoló arc, ami évek alatt a piranha állkapocs kialakulását eredményezi. Érdemes megtekinteni a legvérmesebb feministákat, sokan közülük szintén piranha állkapcsosak… :-D
Egyébként a férfiak között is van egy ilyen kategóriája. Azokra használja, akik kocsmatöltelékek, “élmunkások” de olyan dologtalan, rest, irigy emberek, akik szeretnek a másikon élősködni, kihasználni, a rendes emberre rábeszélni és kioktatni. A rájuk használt kifejezése kicsivel hosszabb: “összegyűrném, mint a papírmacskát”! Ez a gyakorlatban valahogy így hangzik: “Na, ez megint ilyen összegyűrném, mint a papírmacskát ember!”
A piranha állkapcsos hasonlatot teljesen magamévá tettem, a papírmacskás helyett viszont a “lyábavalót”, vagy “Sükebókát” használom öregapám (Isten nyugosztalja) után.
Ezt, gondoltam most itt megosztom veletek…
:-]
A képes illusztráció nagyban segítene eligazodnunk az állkapcsok tengerében…
Egyszer hozok össze róla egy cikket és akkor lesz részletes anatómiai illusztráció mellé! :-]
jaj!
Dédapai örökségből van egy csomó könyvem. Köztük egy 100+ éves “Arczisme” (Arc ismeret) c. kis mű.
Abban rajzokkal illusztrálva taglalja a szerző ezt a témát. Elég jól bele is trafál, jó hatékonysággal. Mondják, hogy a szem a lélek tükre. Az arc is! Nekem is “ősi” megfigyelésem, hogy a fiatalon, alapból kedves arcberendezésű lányokból lesznek a kedves nők, később nénik, hölgyek. (Ezt a hölgy kifejezést amúgy nem szeretem, kiver tőle a víz…) Ellenben a barátságtalan ábrázatúakból pedig a… BANYÁK lesznek! Ezt azért már nekem is volt módomban megfigyelni, tágabb ismerősi körökben. A kis boszorkányokból, bomba testtel is bizony gonosz vatrangyok lesznek…Vigyázz! Veszély!
Köszönöm a megerősítést az összes eddig felfedezett piranha faj nevében is! :-]
A szép külső néha ijesztő belsőt takar.
Gyerekkori banyafilm igen kegyetlen karakterekkel, sokat rémüldöztünk rajta testvéremmel (A film Roald Dahl azonos című gyerekkönyve alapján készült. Ő írta a Charlie és a csokigyár-at is)
The Witches
https://www.youtube.com/watch?v=TrjLNpfDTi0
Már ki is jött az elembétékú kompatibilis verziója (2020):
https://www.youtube.com/watch?v=9nlhmJF5FNI
Sőt, őszintén szólva a szép külső ijesztően nagy mértékben takar még ijesztőbb belsőt! :-[
Akiknek egyedül a házastársukkal volt szexuális kapcsolatuk, azoknak mintegy 95%-a ép házasságban él öt évvel az esküvő után is. Azon nőknél viszont, akik a férjükön kívül – többnyire a házasságkötés előtt – még egy férfival együtt voltak, ez az arány 62%-ra esik vissza. Két vagy több másik szexuális partner esetén a várható arány már csak kb. 50%. A férfiaknál öt szexuális partner esetén figyelhető meg a házasság felbomlásának ugyanilyen aránya.
Az adatok láttán óhatatlan a gondolat, hogy tudtak valamit az emberi természetről és a családi életről azok a kultúrák, ahol az udvarlás idején csak kísérő jelenlétében találkozhatott az ifjú pár. A család épségének s vele a nemzet felvirágzásának alapja ugyanis a házastársi hűség kultúrája. A házastársi hűségnek pedig feltétele a tisztaság kultúrája.
A grafikon 2006–2010-es amerikai demográfiai adatok alapján készült.
Nos, valóban… Nincs összehasonlítási alap. Ez mindkét félnek biztonságos és értékes. És erős kötődést jelent.
Bizony bizony. Mit várhat bárki is egy a 15-30-35 éves korszakát végig bulikázó nőtől?
Nem sok jót. Esetükben nem a három-öt, hanem inkább az 50-150 partner a reális.
Egyetlen egy olyan feleséget ismerek, aki 10+ éve a férjével él, és elmondása szerint nem emlékszik az ex hapsik pontos számára… 100 feletti az adat. A többi hasonló már réges régen kilépett a házasságából. Titkolóznak és hazudoznak. 5-10 partner ugyan! Annyi egy nyári szezonban összejön, még egy szendének is.
Azért ha ez így van, akkor a férfiak egy részének egy nyári szezonban össze kell jöjjön a 25-50, nemde? Feltéve, hogy a férfiak 20%-a tartozik az ún. alfa kategóriába, akik ezeknél a nőknél szóba jöhetnek, akár csak alkalmi partnerként is, míg a többiek kénytelenek incelként vagy mgtowként pornóra recskázni vagy max. kurvázni (a fizetős szolgáltatókra gondolok). Természetesen adott tágabb korosztályon és területen belül, bár persze ott vannak az átutazók is, illetve a nőknél az idegenbeli kalandok.
Jogos a felvetés, szerintem a matek itt nem stimmel (természetesen a jelenséget, az alap-problémát nem vitatom).
A férfi, akinek egy nyári szezonban 25-50 összejön, az szerintem nem top 20%, hanem top 5, vagy akár 1-2. Lehet naiv vagyok (vagy hülye), vagy öreg.
Meg hogy mennyire fiatalokról beszélünk? Azt mondják, hogy tizenéveseknél egy házibuliban előfordul, hogy a csaj az öntudatlanságig lerészegedik, a fiúk közül meg sokan megdugják. (Ez nekem amúgy nagyon meredek, de több helyről hallom.) Ez most beleszámit a 25-50-be?
Aztán, a sokat vitatott, elemzett “alfa”; én nem 20%-ra tenném, szerintem szűkebb, de nagyon fontos, hogy vannak árnyalatok, nem az van, hogy van egy éles vonal, Béla top 10%, 25 nőt megdug / nyári szezon, Józsi “alsó” 90%, 0 nő ugyanolyan időszakra. Tudom, nem állitottad amúgy az ellenkezőjét! Csak a matekot számolgatom.
“Egyetlen egy olyan feleséget ismerek, aki 10+ éve a férjével él, és elmondása szerint nem emlékszik az ex hapsik pontos számára… 100 feletti az adat.”
Ezt igy el szokták mondani a nők? Illetve, irod, hogy a többség titkolózik, oké, de akkor van egy nő, aki elmondja? Nem semmi! :O
Még az jut eszembe, hogy ha 100+ a bevallott adat, akkor lehet a valós, sokkal több? :P
Bárhogy is okoskodunk, azt kell látni, hogy a család, mint olyan kezd szertefoszlani a társadalom közép- és alsóközép rétegében. Hogy az alsó osztályról ne is beszéljünk.
Tehát a család mint társadalmi tényező kezd megszűnni.
A férj már nem tudja eltartani a családját, már a nőnek is pénzt kell keresnie.
A gyerekek állami nevelőintézetekbe kerülnek.
A promiszkuitás felgyorsult és kiszélesedett úgy alulról, mint felülről. Arra hajtják az öregeket, hogy ők is éljenek nemi életet még akkor is, ha már 80 évesek és ha ilyenre akad a média, akkor tapsolnak nekik.
Már olyan korukban nemi életet élnek a fiatalok, amikor még a múlt században gondolni sem mertek rá.
Mindent kipróbálnak, hogy úgy mondjam azzal, aki éppen szembejön velük az úton. És már az is mindegy, hogy férfi-e vagy nő-e az illető.
A férfi és a nő felelőségvállalása már nem téma. Nem is tudják a fiatalok, hogy mi is a nemek elsődleges feladata vagyis VOLT az elsődleges feladata akkor, amikor még a vagyon számított.
Sok keserű, hosszú évekig tartó házasság volt régen, amelyek csak azért voltak “tartósak”, mert mindig a vagyon biztonságára kellett gondolni, holott egész házasságuk alatt gyűlölték egymást.
A zsidók odáig mentek (mennek ?), hogy a saját nővérükkel, húgukkal házasodtak a vagyon megőrzése végett.
Pont ez vezetett a zsidó társadalom meghasonulásához, amivel kimutatták a maguk gyengeségét a gójok felé, tehát támadhatóak, már nem segít rajtuk semmi.
Mi történik ? Mindannyian áldozatokká válunk ?
Azt kell tudnunk, hogy fiatal korban még nem látja a biztosan bekövetkező élete végét az ember.
Sőt, arra adja sok öreg is afejét, hogy várja a csodaszert, ami visszafiatalítja és még ki tudja mikor lesz vége az életének.
Köszönöm, nagyjából ezt gondolom én is! Amiket ezelőtt írtam természetesen matematikailag nem pontosak, de a társadalmilag vélt arányok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, azokhoz én közelebb járok.
Igen, ~75 éve a nőknek is dolgozniuk kell. Ez nem újdonság. Működik ez így? Működik és ha van közös cél nagyon hosszú távokon is. Kitartás kérdése az egész. Itt bukik a mutatvány. A vidéki átlagbérek az 1976-os reál értékeken ballagnak… Nem jut minden nőnek tehetséges vállalkozó és az ifjú csinovnyikok/ jól fizetett tanácsadók száma is véges. Meg kell éljék a rémálmukat, hogy osztozniuk kell, de ettől még családjuk csak a maradékkal lehet. (Az ő nézőpontjukból.) Hálátlan téma ez…
Az IKEA egy undorító szar cég,a bútoraik minősége szerintem silány,arról nem is beszélve,ahogy az összeszerelő üzemeikben bánnak a dolgozóikkal.
Igen, ők csak a femkó jogokat pártolják, a munkavállalóit kevésbé. :D
Tulajdonképpen az előbbi az utóbbi leplezésére szolgál.