Szujó Flórián
123 megosztás

A fiúk hátrányos megkülönböztetést tapasztalnak az iskolában

Az általános iskola felső tagozatán, illetve a középiskolában tanuló fiúkat kérdeztem meg arról, hogy milyennek látják a helyzetüket az iskolában. A döntő többségük arról számolt be, hogy tapasztalta az iskolában a fiúk hátrányos megkülönböztetésének bizonyos formáit. Ez megnyilvánul a megítélésükben, egyes tevékenységekből való kirekesztésükben, az osztályzás során, a büntetések terén, a fizikai-érzelmi védelmük hiányában, a velük szembeni bizalom hiányában és a nemi alapú elvárásokban is.

A fiúk szinte minden jelentősebb mutató szerint hátrányban vannak az oktatásban ma Magyarországon. Rosszabb jegyeket kapnak, gyengébb szövegértési kompetenciákkal rendelkeznek, nagyobb arányban küzdenek beilleszkedési, magatartási, írási, olvasási nehézségekkel, többségben vannak az évfolyamot ismétlők között, alulreprezentáltak a gimnáziumokban és a felsőoktatásban és nagyobb arányban kerülnek ki alacsony iskolázottsággal az oktatási rendszerből.

Erre való tekintettel különösen fontos annak vizsgálata, hogy tapasztalnak-e hátrányos megkülönböztetést a fiúk az iskolában (például az értékelés során, a megítélésben, vagy a pedagógusok segítsége terén). Ennek ugyanis jelentős szerepe lehet abban, hogy mennyire érzik jól magukat az iskolában, mennyire motiválja őket az iskola által támasztott elvárásoknak való megfelelés, mennyire tudják a készségeiket fejleszteni, így összességében ez az egyik meghatározó tényezője lehet az iskolai eredményességüknek is.

Korábban írtam arról, hogy amikor Finnországban megkérdezték a fiúkat, hogy milyennek látják a helyzetüket az iskolában, a fiúk többsége a velük szembeni hátrányos bánásmódot emelte ki, valamint egy 8. osztályos finn tanuló még olvasói levelet is írt az egyik újságba arról, hogy az iskolájában hátrányosan megkülönböztetik a fiúkat. Ez adta az ötletet, hogy jó lenne a magyar közoktatásban tanuló fiúkat is megkérdezni erről, úgyhogy készítettem is egy kérdőívet ebben a témában. Ezt összes 401 általános iskola felső tagozatán, illetve középiskolában tanuló fiú töltötte ki, ennek az eredményeit ismertetem az alábbiakban.

A tanárok nemi attitűdjei

Az első kérdéscsoportban szereplő állítások a tanulók tanári megítélésére (általánosságban, képességek, illetve viselkedés terén), tanulókhoz való érzelmi viszonyulásra, a tanári értékelés szigorúságára, a büntetések mértékére, valamint a tanulók védelmezésére vonatkoztak. Arra kellett válaszolniuk a tanulóknak, hogy szerintük az állítások inkább a fiúkra, vagy a lányokra igazak, vagy nincs nemek szerinti különbség.

A felvetett kérdések mindegyikének többségében azt válaszolták a fiúk, hogy a tanárok kedvezőtlenül bánnak velük / értékelik őket: kevésbé szeretik őket, rosszabbnak tartják őket, kevésbé hisznek nekik, kevésbé tartják okosnak őket, összességében rosszabb véleménnyel vannak róluk, kevésbé védik meg őket, valamint szigorúbban büntetik és osztályozzák őket. A különbségek mértéke is figyelemreméltó: például 70% gondolja úgy, hogy a tanárok jobban szeretik a lányokat és csak 4% azt, hogy a fiúkat.

Két nyitott kérdés volt, ahol a tanulók szabadon bármit mondhattak, kiemelhettek. Az egyik, hogy “Milyen negatív tapasztalataid voltak fiúként az iskolában? Milyen fiúkat ért hátrányos megkülönböztetést tapasztaltál az iskolában?”, a másik “Milyen pozitív tapasztalataid voltak fiúként az iskolában? Milyen fiúkat ért előnyös megkülönböztetést tapasztaltál az iskolában?”.

Ezekre a kérdésekre érkezetek olyan válaszok is, amik nem a nemi megkülönböztetésre vonatkoztak, hanem  egyénire (például: “Folyamatosan piszkálva, egyedül voltam általános iskolában”), vagy más társadalmi csoportot (például romákat) sújtó diszkriminációra. Az elemzésbe azonban csak azokat a válaszokat vettem be, amik valóban a fiúk nemük miatti hátrányos, vagy előnyös megkülönböztetéséről számoltak be. Összességében a válaszadó fiúk 75%-a számolt be hátrányos nemi alapú megkülönböztetésről és 15%-a pozitív nemi alapú megkülönböztetésről.

Fiúk hátrányos megkülönböztetése

A hátrányos nemi megkülönböztetést említő fiúk válaszait 8 kategóriába soroltam annak jellege alapján. Minden csoport esetében röviden összefoglalom hogy miket említettek ezzel kapcsolatban, illetve idézek néhány jellemző választ is.

Megítélés és sztereotípiák: Azok közül, akik a fiúk negatív megítéléséről számoltak be, legtöbben azt emelték ki, hogy a fiúkat jobban hibáztatják, a rossz dolgokért őket veszik elő, akkor is hajlamosak rájuk fogni dolgokat, amikor nem követnek el semmit, valamint hogy a fiúkat lenézik, kevesebbet hisznek róluk mint amit képesek lennének elérni. A válaszok egy része arról számolt be, hogy általánosan negatívan ítélik meg a fiúkat és negatív a vélemény róluk, olyan előítéletek vannak a fiúkkal szemben, hogy agresszívabbak, rosszabbak és erőszakosabbak. Volt aki kiemelte azt, hogy az ilyen előítéletek miatt a fiúknak nehezebb érvényesülniük, illetve egy másik válaszadó ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az okos fiúkat háttérbe helyezik a többi fiúhoz képest.

  • “Amikor a lányok beszélgetnek a padban miközben a tanár ír a táblára megfordul és a fiúkat cse…i le.” (13 éves)
  • “Fizika tanár szólt meg minket, hogy a fiúk milyen hülyék, lányok meg milyen okosak” (17)
  • “Személyesen annyi hogy hatodik osztály folyamán sokszor ránk hárult a gond akkor is ha mi azt sem tudtuk mi történt mivel a tanárunk azt mondta hogy a fiúk megint.” (16)

Kirekesztés: A fiúk kirekesztésével kapcsolatban leggyakrabban a nemi alapú kollektív büntetés merült fel. Volt aki kiemelte, hogy ez nem is egyedi eset volt, hanem rendszeresen előfordult. Az egyik válaszadó például legrosszabb tapasztalataként számolt be arról, amikor 3. osztályos korában a napközis tanárnő megmondta, hogy aznap a fiúk nem játszhatnak, csak a lányok és “szinte terrorban” tartotta őket. Ezen kívül említették még azt, hogy a tanárok bizonyos esetekben csak a lányokkal foglalkoztak, a fiúknak nem volt öltözőjük, illetve hogy a szexuális zaklatást úgy kezelik, mintha a fiúk nem lehetnének áldozatai annak.

  • “Többször is volt olyan alsó tagozatban, hogy a fiúk “ebéd közbeni rossz magaviselet” miatt, nem mehettek ki az udvarra játszani, míg a lányok igen, pedig nem volt elkülöníthető a két nem viselkedése.” (16)
  • “Egy alkalommal néhány fiú hülyéskedett és emiatt az osztály összes fiúját megbüntették.” (15)
  • “Többször volt hogy kollektíven kaptuk fiúk a büntetést ami eléggé igazságtalan dolog volt…” (15)

Osztályzás/értékelés: Nagyon sokan számoltak be arról, hogy szigorúbban osztályozzák a fiúkat és magasabb elvárásokat támasztanak feléjük az értékelés során. Például ha hiányzik 1 pont a jobb jegyhez, a fiúnak nem adta meg a tanár, de a lánynak igen, illetve a lányok esetében nagyobb eséllyel kerekítenek felfele. Az egyik tanuló tapasztalata szerint az egyik tanárnő akkor ha a fiúk nem tudnak valamit automatikusan leülteti őket és egyest ad, viszont a lányoknak több lehetőséget ad. Egy másik tanuló szerint az 5-ös érdemjegyért a fiúknak jobban meg kell küzdeni. Volt aki kimondottan a magatartás osztályzás esetében lát ilyen különbségtételt: “a lányok magatartása minden esetben 5-ös, míg a fiúké szinte a legkisebb dolog miatt is lehet rosszabb.” Egyik tanuló a fizika tanárnál tapasztalta azt, hogy az érdemjegyét hátrányosan befolyásolja a neme. Többen pedig konkrétumok nélkül említették azt, hogy a fiúkat szigorúbban osztályozzák. A feleléssel és a dolgozatírással kapcsoltban azt említették, hogy a fiúknak többet kell teljesíteni a jó jegyért, nagyobb eséllyel hívják ki őket felelni.

  • “Szerintem szigorúbban osztályozzák a fiú tanulókat, nekem is általában több kérdésre kell jo választ adnom és jobban ki kell fejtenem valamit hogy megkapjam a jobb jegyet” (16)
  • “Volt, hogy a tanár minden lánynak 5-öst adott a munkajára még olyannak is, aki egy fiúról másolta, de az összes fiú 4-est vagy annál rosszabb jegyet kapott.” (16)
  • “Töri tanár fiús napot tartott, ahol csak fiúkat feltetett. Ilyen lányokkal nem volt” (15)

Büntetés: Azt, hogy általában szigorúbban büntetik a fiúkat sokan említették, voltak akik arról számoltak be, hogy előfordul, hogy ugyanazért a tettért egyáltalán nem büntetik a lányokat, mások arról, hogy kevésbé, például keményebben megszidják a fiúkat. A konkrét példák között megjelentek az órai viselkedés különböző aspektusai, mint például hogy “minden neszért beírnak a fiúknak”, vagy “ha egy fiú súg egyet órán megbüntetik, a lányokat nem”. A puskázás eltérő megítélése is több válaszban előkerült: egyik tanuló például arról számolt be, hogy az egyik tanár megbüntette őt puskázásért és azt mondta, hogy azért nem nézi meg, hogy a lányok puskáztak-e, mert nekik nem akar rossz jegyet adni. Említették továbbá azt is, hogy a lányok esetében inkább elfogadják a kifogásokat ha valami rosszat csinálnak.

  • Az hogy éppen milyen fiút ér a megkülönböztetés, azt nem igazán lehet megmondani. Többnyire mindet. Ha hangos vagy és sokat beszélsz(akár még ha az óra anyagáról is), akkor az a baj, de ha meg keveset és csendes vagy, akkor meg az. Szigorúbban veszik a magatartásod, az biztos. (17)
  • “Előfordult nem egyszer, hogy a lányokat puskázásért egyáltalán nem büntették meg, elintézték egy sírással vagy egy elnézést kérés nélkül is. Amikor fiú osztálytársaim puskáztak rögtön megbüntették őket.” (16)
  • “Testnevelés órán ugyanazon “vétekért” a fiúk “súlyosabb” büntetést kapnak, mint a lányok. Véleményem szerint mind a fiúk, mind a lányok le tudnak futni 2 km-t.” (15)

Fizikai-érzelmi védelem: Általánosságban említették többen is, hogy a lányokat jobban védik a tanárok, például nagyobb lelkesedéssel állnak ki a lányok mellett, ha valamilyen problémával odamennek hozzájuk, mint amikor fiúk teszik ezt. Amit ebből a legtöbben kiemeltek az a fiúk ellen elkövetett erőszakkal szembeni nagyobb tolerancia volt, különös tekintettel arra, ha az elkövető lány.

  • “Lány osztálytársak mind szóban mind pedig testileg is bántalmazhatnak de mi nem állhatunk ki az igazunkért és nem tehetünk semmit.” (15)
  • “Egy nagyon izmos lány többször nekem ment, megvert, amikor már nagyon átment a ló túlsó oldalára és megvédtem magam, “lányokat nem szabad megverni, te tiszteletlen hülyegyerek!” válasz jött vissza a Tanártól.” (16)

Bizalom: Sokan jellemzőnek tartják azt, hogy a lányoknak jobban hisznek a tanárok. Amit ezzel kapcsolatban többen kiemeltek: ez akkor is igaz, ha nincs igazuk, a tanárok sokszor meg sem hallgatják a fiúk véleményét ha egy lánnyal szembe kerülnek, illetve előfordul, hogy ugyanazt elhiszik a lányoknak, amit a fiúknak nem.

  • “Kevesebb mindent hisznek el a fiúknak” (13)
  • “Ha egy lány szava ez enyém ellen van 90% hogy a lány kap igazat” (13)
  • “Még általános iskolában, ha valamilyen vitába keveredtem egy lánnyal, akkor az esetek többségében a helyzettől függetlenül a lánynak adtak igazat” (16)

Elvárások: A nemi alapú elvárásokat említők döntő többségénél a nagyobb fizikai teljesítménnyel kapcsolatos elvárások jelentek meg, különös tekintettel a testnevelés órán tapasztalható különbségtételre, például hogy a lányoknak 6 percet, a fiúknak 12 percet kellett futniuk, vagy azt, hogy a fiúknak több kört kellett futniuk.

  • “Sokkal jobban kihasználnak pl. elhív a tanár hogy segíts mert erős fiatal ember vagy de meg se köszöni ha a lányokat hívják valamiért ők csokit is kapnak” (14)
  • Tesiórán amíg a lányok feladatot csinálnak, addig a fiúk is. Fordított esetben a lányok addig játszhatnak. (17)

Általános bánásmód: Ami az általános bánásmódot illeti, leggyakrabban azt említették, hogy kivételeznek a lányokkal. Ezen kívül felmerült, hogy inkább fordulnak a tanárok a lányokhoz, kedvesebben bánnak a lányokkal, illetve hogy igazságtalanul bánnak a fiúkkal, a lányok hamarabb juthatnak szóhoz, nagyobb bizalommal fordulhatnak tanáraikhoz, nagyobb szabadságot adnak nekik, több dicséretet kapnak és megértőbb a hangnem feléjük. Voltak akik kifejezetten a női tanárok részéről tapasztalták azt, hogy inkább a lányok pártját fogják, de olyanok is akik szerint a tanárok általában jobban kedvelik a lányokat. Az egyik tanuló kiemelte, hogy nemcsak a tanárok, de az osztálytársak is többet piszkálják a fiúkat. Volt aki azt tapasztalta, hogy a tanárok akkor is a lányokat hozzák fel jó példaként, ha nem is voltak azok.

  • A lányokat folyamatosan mindenbe előnybe részesítik a fiúkhoz képest. (13)
  • Lányokkal szemben kedvesebb és megértőbb a hangnem. (17)

A fiúk pozitív megkülönböztetése

Pozitív diszkriminációról kevesen számoltak be. Alapvetően egy terület volt amit többen is említettek ez a testneveléshez, sporthoz és fizikai erőhöz kötődik. Konkrétan ilyen válaszok érkeztek: “A tesitanár jobban szereti a fiúkat, mint a lányokat”, “A sport terén több figyelmet kapunk mint a lányok”, “Sportban többre tartanak”, “Erősnek tartanak minket”. Továbbá többen voltak akik pozitív megkülönböztetésként említettek olyan fiúk felé irányuló nemi alapú elvárásokat, amit mások a hátrányos megkülönböztetésnél említettek. Ők ezekben az elvárásokban elsősorban a fiúk megbecsülését és elismerését látják.

  • A fiúkat több fizikai munkára kérik meg a tanárok, így mutatva hogy számítanak rájuk ha segítségre van szükségük(pl: székpakolás) (14)
  • Amikor a tanár azt mondja, hogy kér néhány erős fiút. Az jó érzés. (14)

Milyen következtetéseket lehet ebből levonni?

Fontos látni azt is, hogy az itt megfogalmazott kérdésekre adott válaszok a válaszadó fiúk szubjektív érzéseit tükrözik, vagyis azt hogy ezek a fiúk milyennek látják a helyzetüket, a tanárok hozzájuk, illetve lányokhoz való hozzáállását. Ennek önmagában is nagy jelentősége van abból a szempontból, hogy ez befolyásolja a tanulási motivációikat, az iskolával kapcsolatos attitűdjeiket, valamint ráirányítja a figyelmünket arra, hogy mely területeken érdemes különösen figyelni arra, hogy megvalósul-e az egyenlő bánásmód. Ahhoz, hogy egy tágabb képet kapjunk az egyenlő bánásmódról fontos vizsgálni a többi szereplőt is: a lányok, tanárok, szülők ezzel kapcsolatos szubjektív érzéseit, valamint fontos lenne külső megfigyeléseket is végezni ezzel kapcsolatban. (A lányokat szintén megkérdeztem az itt ismertetett kérdésekről, ennek az eredményeit egy másik cikkben fogom közzétenni és összehasonlítani az itt ismertetett adatokkal.)

Alapvetően az volt a célja annak, hogy a fiúkat megkérdeztem erről, hogy kapjunk egy képet arról, hogy a fiúk hogyan látják az iskolai helyzetüket. A válaszadó fiúktól minden vizsgált kérdés esetében olyan válaszok érkeztek amelyek megerősíteni látszanak azokat a feltételezéseket, hogy a fiúkat sok tekintetben negatív megkülönböztetés éri az iskolában. A nyitott kérdések esetében is lényegesen nagyobb arányban számoltak be a fiúk hátrányos megkülönböztetésről, mint pozitívról. Azt látjuk, hogy nagyon sok fiú tapasztal negatív megkülönböztetést és ennek vannak mintázatai. Fontos, hogy ezeket a tapasztalatokat komolyan vegyük, ezeket a mintázatokat mélyebben is feltárjuk és törekedjünk arra, hogy ez megváltozzon. Nagy szükség lenne arra, hogy rendszeres időközönként, iskolatípus és korcsoport szerint bontásban kutatva legyen, hogy mennyire elterjedt az iskolákban a nemek megkülönböztetése, milyen módon, valamint fontos lenne ezt annak összefüggéseiben is vizsgálni, hogy ennek milyen hatása van a nemek közötti iskolai eredményességbeli különbségekre.

Post Author: Szujó Flórián

Szujó Flórián
Fontosnak tartom, hogy a nemi alapú igazságtalanságok megváltozzanak, és hogy legyenek erre adott válaszok a férfiak esetében, valamint létrejöjjenek olyan civil kezdeményezések, amelyek ezeket az ügyeket képviselik. Szeretném, hogy a nemekkel és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó a nők és a férfiak létező problémáira adjon megoldást, a férfiak és a nők egységét teremtse meg és igazságosabbá tegye a társadalmunkat. Ehhez azt gondolom, hogy feltétlenül szükséges az, hogy ennek kialakításában a nők és a férfiak is részt vegyenek és a gátlástalan érdekérvényesítés helyett legyen törekvés a másik megértésére is.
f Facebook
123 megosztás


178
olvasói vélemény eddig. - Szólj hozzá te is! Minden hang számít!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
15 Egyéni hozzászólás
163 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
26 Hozzászólások szerzői
Mister DrebinQACSAanna32IncelvagyokRokapapa Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Adam Bogomolov
Újságíró

Ugyanezeket a kérdéseket feltenném a tanároknak is, hogy ők milyen válaszokat adnak. Gratulálok a munkához!
:-]

Mindenkinek áldott, békés Húsvétot kívánok!

csakafoci
Olvasó
csakafoci

És ugyanezeket fel kellett volna tenni a lányoknak is. Így ez a kutatás egyoldalú és szakmaiatlan.

common man
Olvasó
common man

Azt kellett volna kérdezni a lányoktól,hogy őket,hogy kezelik a fiúkhoz képest vagy a fiúkat őhozzájuk képest?

tomgal
Olvasó
tomgal

hogy “Milyen negatív tapasztalataid voltak fiúként az iskolában? Milyen fiúkat ért hátrányos megkülönböztetést tapasztaltál az iskolában?”, a másik “Milyen pozitív tapasztalataid voltak fiúként az iskolában? Milyen fiúkat ért előnyös megkülönböztetést tapasztaltál az iskolában?”.

Ugyanezt, csak “lányokat”behelyettesítve .

Úgy lenne teljes a kép. És akkor lehetne pontosan érzékelni , hogy a fiúkat mennyivel több negatív diszkrimináció éri ( egyébként szerintem is több), de így lenne igazán jó a felmérés.

common man
Olvasó
common man

“Milyen negatív tapasztalataid voltak fiúként az iskolában?
Ferenc: nekem a lányok sosem engedtek meg semmit.
“Milyen negatív tapasztalataid voltak lányként az iskolában?
Emese:Igazán nem sok csak az a kis hülye Ferike állandóan tapizni akart
“Milyen pozitív tapasztalataid voltak fiúként az iskolában?
János: Emlékszem az Emesének marha jó segge volt..
“Milyen pozitív tapasztalataid voltak lányként az iskolában?
Emese: János…

Adam Bogomolov
Újságíró

Ezen jót röhögtem! Jó volt! :-D

Meske
Olvasó
Meske

“-Saját osztálybeli lányokkal hogy vagytok?
-Háát… nem nagyon tartjuk velük a kapcsolatot… közelebbről… láttuk egymást felnőni… láttuk egymást kicsinek… és nagyon ismerjük őket talán… Túl jól megismertük őket. :)”

https://www.youtube.com/watch?v=61E1qlSFH3Y

georg1945
Olvasó
georg1945

Természetesen mindig és csakis a szex.
Tudjátok mit ? Visszatérnék a külön lány- és külön a fiúiskolákhoz ! A fiúiskolában csak tanárok, férfi tanárok taníthatnának ! A lányokkal meg találkozzatok az iskolán kívül.
Avagy ti az iskolában akartok szexet tanulni ?

tomgal
Olvasó
tomgal

Ez egyébként nekem ( és másnak is) eszébe jutott , hogy úgy lenne igazán teljes és szakmai szempontból is kifogásolhatatlan, ha a fiúkat, lányokat egyaránt megkérdezték volna.

Szergej55
Olvasó
Szergej55

“(A lányokat szintén megkérdeztem az itt ismertetett kérdésekről, ennek az eredményeit egy másik cikkben fogom közzétenni és összehasonlítani az itt ismertetett adatokkal.)”

tomgal
Olvasó
tomgal

Ez akkor elkerülte a figyelmemet…

Szujó Flórián
Újságíró

Egyrészt, meg lettek kérdezve a lányok is ugyanerről, csak arról egy külön cikk lesz.

Másrészt mit értünk szakmaiatlan és egyoldalú alatt? Az hogy mit mérünk attól függ hogy mit akarunk megtudni. Nem gondolnám hogy a fiúk szubjektív észlelésének megismeréséhez meg kellene kérdezni a lányokat is. Szakmaiatlan szerintem épp az lenne, ha azt gondolnánk hogy a fiúk és a lányok észlelései alapján már objektív következtetést tudnánk levonni erről. Nem is ez volt a cél. Az volt a cél, hogy egy képet kapjunk arról, hogy a megkérdezett fiúk milyen tapasztalatokkal rendelkeznek, mit gondolnak erről, milyen mintázatok olvashatóak ki abból amit ők erről gondolnak.

A lányok megkérdezése egyáltalán nem azért történt mert enélkül szakmaiatlan lenne, hanem azért hasznos, mert az által a lányok szubjektív észleléseire is kapunk rálátást és ez által összehasonlíthatóvá válik. De ez két külön téma. Ez nem változtat azon hogy a fiúk mit gondolnak erről, márpedig minket elsősorban ez érdekelt, hiszen ezen információk mentén tudunk továbbhaladni azzal kapcsolatban hogy milyen jelenségekre érdemes fókuszálni a fiúk iskolai helyzetét illetően. A lányok megkérdezése abban segíthet, hogy nagyobb rálátásunk legyen, de ettől még éppúgy nem fogunk tudni objektív igazságot hirdetni az iskolai diszkriminációról, hiszen ezek a megkérdezett tanulók szürőiken keresztül történő értelmezések.

Zoom
Olvasó
Zoom

Flòriàn, szerintem a zavart az okozza, hogy sokan egy kutatàsi eredmènykènt, objektìv tènykènt èrtelmezik a cikkben szereplő diagrammokat, nem pedig egy szűk csoport szubjektìv vèlemènyekènt. (Olvass el nèhàny koràbbi kommentet.) Ezt eddig nem càfolta senki FH rèszről, örülök, hogy ezt most tisztàztad.

Alter Ego
Szerkesztő

“Így ez a kutatás egyoldalú és szakmaiatlan.”

A kutatást a cikk szerzője végezte, aki szociológus. – Benned is ilyen szakembert tisztelhetünk?

Ráadásul nagy kár, hogy még a cikket is nagyon gyenge figyelemmel olvastad. Merthogy… – idézek belőle:

A lányokat szintén megkérdeztem az itt ismertetett kérdésekről, ennek az eredményeit egy másik cikkben fogom közzétenni és összehasonlítani az itt ismertetett adatokkal.

Se - se
Újságíró
Se - se

Flórián.
Én a nemi megkülönböztetés pártján vagyok.
Nem vagyunk egyformák, és ezt a nevelési intézményekben így lehet erővel tanítani.
Szerintem ez is egy olyan téma, ami a jelen körülmények között (együtt nevelve a fiúkat és lányokat) – csak romlani fog, ha változik.

Részben azért mert ha sikerül, akkor szűnik az összetartozás érzése.
Részben pedig azért, mert ha a változást összefüggésbe lehet hozni egy felméréssel – akkor egyből ráteszik arra a felmérésre.. vagyis az arra való panaszkodásra a nagyítót.
..és akkor a nemi egyenlősítés már a gyermekek céljai közé is beférkőzött.

Mert amire nincsen ráhatásunk, azon nem törjük sokat a fejünket.. mint az időjáráson.
De ha elkezdünk fejet törni, akkor az a téma a miénk is lesz – és én nem szeretném ha a nemi megkülönböztetés elleni nagyítós panaszkodás (hazudozás) az iskolás fiúk elméjében is helyet kapna.

Horvath Anton
Olvasó

Van igazság abban a mondásban, hogy az iskola az életre nevel. Ugyanis az ott tapasztalt hátrányos megkülönböztetés egészen életük végéig megmarad.

Szujó Flórián
Újságíró

A fenti problémafelvetés alapja nyilván egy olyan értékrendi és világnézeti állásfoglalás, mely a nemek közötti egyenlőséget tartja a prioritásnak. Azok a nemi megkülönböztetések amiről szó van elősegítik azt, hogy a fiúk és a lányok eltérő esélyekkel rendelkeznek az iskolai sikeresség terén, eltérően motiválják őket az iskolában való jó teljesítésre, és végső soron eltérő iskolai végzettséggel is kerülnek ki az oktatási rendszerből, ami alapvetően meghatározó az életminőség számos indikátorát tekintve (pl. ki mekkora eséllyel végez szellemi munkát, mekkora eséllyel válik valaki bűnelkövetővé, milyen várható élettartammal rendelkezik), hozzájárulva ahhoz, hogy az élet más területein is egyenlőtlenségek alakuljanak ki, vagy a meglévő egyenlőtlenségek növekedjenek. Ez egy rejtett tanterv is: az iskolában ezzel elősegítik, hogy a fiúk a velük szembeni nemi diszkriminációt internalizálják, beépítsék az elméjükbe, mint normális és elfogadható jelenséget, elősegítve azt is, hogy olyan felnőtteké váljanak, akik majd szó nélkül tűrik a diszkriminációjukat (ahogy azt látjuk pl. az alkotmánytól kezdve egészen a nyugdíjtörvényig) és hátrányos helyzetüket az élet szinte bármely területén. Az egyenlőséget elsődleges értéknek tekintő nézőpontból nézve épp ez az ami legkevésbé kívánatos. Ehelyett az iskolának az lenne a feladata, hogy elősegítse azt, hogy a fiúk és a lányok azonos iskolai végzettséggel kerüljenek ki (beleértve akár azt is, hogy kompenzálja azokat a különbségeket, amik a fiúk és a lányok között vannak – vagyis a kompenzatórikus célú, hátrányos helyzetet csökkentő megkülönböztetést nem feltétlenül veti el) és valamint, hogy az iskola a rejtett tanterve hozzájáruljon ahhoz, hogy a fiúk kritikusan gondolkodjanak a velük szembeni megkülönböztetésről.

Se - se
Újságíró
Se - se

Szujó Flórián
Ne érts félre, hazudni az iskolásfiúk fognak és ők is a kérdőívekre adott válaszaikban.
Ami a megkülönböztetést illeti : az iskolában a fiúknak nem a lányokhoz kell méregetniük a teljesítményüket, hanem az elvárásokhoz.
Sőt, az iskolában sem, és máshol sem.

Szerintem a tehetség mindenhonnan utat tör felfelé. A normalitást manapság valóban nem fölfelé igazgatják, de ez ellen hiába a tiltakozás.

common man
Olvasó
common man

“Ami a megkülönböztetést illeti : az iskolában a fiúknak nem a lányokhoz kell méregetniük a teljesítményüket, hanem az elvárásokhoz.”

Na igen de azért az ,hogy az elvárás “x” lányoknál ötöst jelent fiúknál meg csak négyest- lelkileg erőseknél minimum idegesítő- de aki nem olyan erős akár egy életre visszamaradhat.Igen a tehetség utat tör.A 130+ IQ-s fiúból akár egy jó szakmunkás is lehet…Az átlagosból meg akár hajléktalan…

Se - se
Újságíró
Se - se

common man
A lehetőség nem kötelesség.
A százharmincas műveleti sebességre képes agy se bölccsé se boldoggá nem teszi a gazdáját, csak egy kicsit gyorsabban teszi le a ceruzát mint az osztálytársak.

Az hogy az értékelés nem egyforma szintű, szerintem hamar meghozza a “lány-ötös” illetve “fiú-ötös” kifejezéseket – és onnantól újra van egyensúly a gyermeki lelkekben.

common man
Olvasó
common man

Attól félsz ha a téma felszínre kerül a fiúk elpicsásodnak? Ez is egy veszély de ez így a mai viszonyok között is fennáll.A megfelelési kényszer még minden gyerekben benne van nemtől függetlenül.

Se - se
Újságíró
Se - se

common man
Ha a kifejezés alatt az érdekből túlzást érted, akkor igen.
DE nem a jelenség taszít, hanem a gyermeki lélektől még idegen nemi egyenlősítés – mint ok. Mert ezektől a jellegű gondoktól meg kéne óvni a még éppen csak különbözni kezdő korosztályt.

georg1945
Olvasó
georg1945

Se-se, neked lányod van.

Se - se
Újságíró
Se - se

georg1945
Úgy szoktam meglepni az EZT kérdezőket, hogy van egy lányom…
..és három fiam.

Az első srácom Down-szindrómásnak született, a kólázók ismerhetik a másodikat, és 16 évesen most kezd belenőni a férfiproblémák közé a harmadik.
(száz kilométerre utazgatnak egymáshoz a csajával, és már gond nélkül berúgja a 600 köbcentis egyhengeres Suzukit)

Szóval fogadd elismerésemet georg : tényleg van lányom.
:-)))

Alter Ego
Szerkesztő

Se-se, azt gondolom, hogy hibás a megközelítésed. A valós megkülönböztetés feltárását összemosod a genderfeminista mozgalom valóságszerűtlen álügyekkel kapcsolatos “nagyítós” panaszkodásával.

Azt is értened szükséges, hogy amikor a férfimozgalom egyenlő feltételeket, egyenlő elbíráslást, egyenlő támogatást követel a fiúk-férfiak számára, akkor nem a két nem egyformává tételét tűzi ki céljául, és a várhatóan elért eredmények sem fogják összemosni a két nemet. Az a férfijogi megközelítés, amely a “bemeneti oldalon” követel egyenlő feltételeket, nem jelenti egyben azt is, hogy a “kimeneti oldalon” is feltétlenül teljesen egyforma eredményeket akarnánk látni. Nem akarunk mindenáron pont ugyanannyi női katonát és informatikust látni, mint amennyi férfit!

A férfijogi megközelítés a tényleges diszkriminációnak a felszámolását követeli meg és nem afféle genderista “nagyítós panaszkodás” álügyeken. Férfijogi mozgalomra azért van szükség, mert “a nők egyenjogúságának” megteremtésében már ott tart a társadalom, hogy mondvacsinált témákkal foglakozik, miközben a férfiakat sújtó valós, kézzelfogható jogi és társadalmi diszkriminációval még mindig nem kezdett semmit sem.

Szerintem nagyon rossz és kifejezetten káros megközelítést azt gondolni, hogy ha a fiúk-férfiak valós problémáival foglalkozunk, akkor esetleg a genderfeminista álügyeket is legitimáljuk. Merthogy véletlenül sem! Egyébként még a feltételezést is meredeknek érzem, hogy a fiúk esetleg hazudnának, ahogyan te azt a fenti gondolatmenetedben feltételezed. A legkevésbé sincsenek a fiúk-férfiak rászoktatva, hogy érdemes hazudozva panaszkodniuk álproblémákról. Ilyesmiért majd akkor szólj – kb száz év múlva (se) -, ha majd akkorát fordulnak a társadalmi trendek… – Száz év feminizmusának férfiellenes “vívmányait” kellene érvénytelenítenünk (lehetőleg) belátható időn belül. Hátborzongató képtelenség úgy neki menni ezeknek a problémáknak, hogy “ne is csináljunk semmit sem, mert majd egyszer-esetleg eljuthatnánk oda is, hogy…”

Az érvelési hibád egyébként a “csúszós lejtő” típusú érvelési hiba:

https://a.te.ervelesi.hibad.hu/csuszos-lejto

Ha ezzel a logikai hibával terhelten közelítenénk meg a férfijogi mozgalmat, akkor tulajdonképpen semmit sem lenne szabad tennünk a fiúk-férfiak érdekében… – miközben az ellenoldal meg már ott tart, ahol… Ettől függetlenül osztom azt a kritikai szemléletmódot, hogy értelmetlen, felesleges, “nagyatós” témákkal ne foglalkozzon a férfimozgalom, de történetesen a fiúkat érő oktatási diszkrimináció problémája – sok egyébbel egyetemben – nem ilyen téma…

Se - se
Újságíró
Se - se

Alter Ego
Nem a megegyezőséget magyaráztam – még a párhuzamot sem – de meggyőződésem hogy a mai fiúk is rá vannak szoktatva hogy túlozva kell panaszkodni.
Részben azért mert a magyar imád panaszkodni. Részben pedig azért, mert a csoportlélektan ezt eredményezi.
Nem azt hiszem, hanem tudom : ha egy problémáról felmérés készül, és annak észrevehető változás az eredménye (akármilyen kicsi változás is) – akkor a következő felmérésre adott válaszok elkezdenek elszakadni a valóságtól.

Azon hogy szerintem nincs egyenlőség, szívesen vitatkozom. Azt ugyan nem látom hogy ezzel a meggyőződésemmel hogyan teszem elfogadottá a nemi fellazítás hazug ál-ügyeit, és azt se látom hogy ki határozhatja meg azt hogy mikor értük el végrevalahára az egyenlőséget – de ha megérteted velem akkor véleményt változtatok és én is pluszjogokat kezdek követelni a férfiaknak.

Amúgy szerintem ez itt a fontos pont. Vannak ugye az általános emberi jogok, és vannak ezeken felül a speciális női jogok.
Mi most itt az ezeket ellensúlyozó speciális férfijogokat követeljük, vagy a női jogok eltörlését? A fasztulajdonos is nyugdíjba mehessen negyven év munkaviszony után, vagy a pináért se járjon ugyanez? Mondjuk a megszült gyereklétszámtól függően..

Tehát : a férfijogok.. a jog-egyenlőség – az még több spéci jogszabályt jelentene?

Amúgy az utolsó mondatodra : a fiúkat érő oktatási diszkrimináció témájára éppen most és éppen mi tesszük rá a nagyítót.

Alter Ego
Szerkesztő

Bocsánat, biztosan az én hibám, de nem tudom követni, hogy mit értesz az alatt, hogy “szerinem nincs egyenlőség”. Én is ezt mondom, nincs egyenlőség, mert diszkriminatív jogszabályok, jog- és társadalmi gyakorlatok szabnak hátrányosabb feltételeket és hátrányosabb elbírálást a férfiaknak.

Ha esetleg azt akartad mondani, hogy a két nem nem egyforma, azzal messzemenőkig egyet tudok érteni, csakhogy ez nem jelenti azt, hogy a törvény, a közszolgáltatások, társadalmi gondoskodás vonatkozásában ne illetne meg minket azonos elbánás és elbírálás. Hogy ezt követően ki mit kezd a személyes nemi preferenciáival, a nemi szerveivel, az már a magánügy kategóriája. Akkor van egyenjogúság, ha nem diszkriminálja hátrányosan az alkotmány és tucatnyi törvény a férfiakat, ha ugyanazok a közszolgáltatások illetik meg mindkét nemet, nincsenek eltérő családjogi szabályok, eltérő nyugdíjazási feltételek, “asszonyhitelek” és legvadabb fantáziákba illő egyéb tervezetek. Ez olyan egyszerű dolog, mint a faék… Következésképpen nem hogy még több “spéci jogszabályt” igényelne a problémák megoldása, hanem semmifélét. A diszkrimináció megszüntetéséhez semmi más nem kell tenni, csak megszüntetni a diszkriminatív “speciális jogszabályokat”. Egyszerű, mint az egyszeregy, nem? Olyat meg véletlenül sem mondtam, de még csak nem is gondoltam, hogy bármiféle plusz jogokat kellene bárkinek is követelnie a férfiaknak. Azt még csak sejtem, hogy egy vérgőzős feministának ezt miért kell mindezt magyarázni, de hogy egy férfinak miért kell, azt már nem értem… Talán olyasmi dolog lehet ez, mint a kutatásban szereplő, külön munkára fogott fiúk esete, akiknek a hiúságának még hízeleg is, hogy “kizsákmányolják” őket, mint “erős fiatal embereket”, miközben a lányok heherészve játszadoznak. Hogy működik az efféle férfigondolkodás, amely dalolva, bárgyúan dicső érzésekkel heveredik a nők lábi elé, hogy még egy kicsit tapostasson a tökén? Ezt meg te magyarázhatnád el nekem, hátha esetleg azt követően még kérek a nyakamba további egy tudat diszkriminatív jogszabályt. . :)

Azt is teljesen kézenfekvőnek gondolom, hogy ha egy szociológiai kutatás szerint a fiúk 75 százaléka(!) be tud számolni őt ért iskolai diszkriminációról, sőt konkrét példákat, eseteket tud citálni, akkor az nem a fantázia és a “hazudozás” terméke. Ennek a megszüntetése ugyan nem igényel “spéci jogszabályt”, de bőven megér egy alapos, kötelező pedagógus utánképzést.

Se - se
Újságíró
Se - se

Alter Ego
Nincs harag hogy nem tudtad követni – ha nem plusz férfijogokat akarsz, akkor nem kell hogy értsd az én meggyőződésemet. Ha te is csak megszüntettetnéd a női többletjogokat, akkor az irányaink egyeznek (legfeljebb a módszereink nem)

De feltételezni rólam olyant amit nem mondtam.. minek?
Amit mondtam, azt elmagyarázhatom – mert az az én meggyőződésem.. de miért kéred tőlem hogy magyarázzam meg azt amit nem mondtam? Márminthogy miért csinál extra munkát a férfi a vágyott nőért? (vagyis a vágyott nő szeme láttára)
És ha megmagyarázom, akkor elfogadsz ilyennek, vagy adod a következő megmagyaráznivalót?

A befejező bekezdésed mondanivalójában egyetértünk : ha elegen állítják hogy baj van, akkor az biztos nem hazudozás.

georg1945
Olvasó
georg1945

Egyetlen kiút van: meg kell szüntetni a koedukált tanítási rendszert. Külön fiú- és külön lányiskolák !

Miklos1
Olvasó
Miklos1

Kedves George!

Az oktatási hátrányos megkülönböztetés bár csak egy apró része a feminista pusztító hadjáratnak, de attól függetlenül igen jelentős. Tulajdonképpen a külön kassza bevezetése lenne a legjobb megoldás, így a női munkabért nem a férfiaknak kéne kitermelni, és a nő újra boldog lenne, mert nem érezné azt, hogy neki kell vezetni, új utat kijárni. Ez a stressz ugyanis a nőben félelmet kelt, mint egy csecsemőben, és hisztiben, kétségbeesett elnyomás hangoztatásban nyilvánul meg. Meg kell érteni a nőt, aki bár sóvárog minden anyagi javakért, de a férfitól akarja. Mert a nő erős férfit akar, akire rábízhatja magát. Amivel tulajdonképpen semmi gond nincsen, így fejlődtünk, a magasabb rendű állatoknál sincs ez másképpen. A nő sose fogja azt mondani, hogy nem képes rá, a férfinak kellene ezt tudni. Ez a női védőháló, hogy elkerülje a szégyent, amitől a legjobban retteg.

A külön kassza lényege lenne, hogy a férfi azt használhatja, ami az övé, amit ő talált fel, ő épített és tett érte. A ő meg ugyanezen logika mentén a sajátját. Látható, hogy a nő, ha kér valamit, “kiharcol” akkor azt rögtön a férfi ellen használja, legyen az bármi. Külön a fiú és lány iskolára így visszatérve, hol lenne a lányiskola, és ki, illetve mit tanítana ott? Nem egy feministának megmondtam már, hogy ha nem tetszik, akkor el lehet húzni, csinálják meg maguknak, ha ez olyan könnyű, ráadásul még el is nyomják őket mellette. De valahogy olyan opció nem létezik, csak mint a már iskolás korban elkezdődő fiúrabszolgák nevelése a nőknek, hogy a férfi csinálja meg, a nő meg használja, plusz persze a dicsőség is jöhet, minél lopottabb, annál felemelőbb.

És hiába látom, hogy a női egyenjogúság a férfiak nettó kizsákmányolása, ami kellő hatalom, erő megléte esetén akár egyik napról a másikra is férfiak nyílt legyilkolását eredményezhetné, mondjuk egy abszolút női uralkodói világban. És a férfi adja meg a hatalmat ehhez a nőnek. Nem más. A lényeg, a rengeteg hazudozás, és gerinctelenség ellenére sem a nőt okolom. Ilyen, és kész, nem veszélyes egyáltalán. Annál inkább az, aki vaginális juttatás reményében emeli őket maga, és a többi férfi fölé. Nos, az a férfi (lehet, hogy 100-ból 90 ilyen??) jogtalanul tulajdonítja el a férfiak őseinek hagyatékát, és ítéli pusztulásra, saját jóléte reményében. Nos, ez a rossz. A nő ártalmatlan lenne, ha a férfi nőként kezelné, ráadásul boldoggá is tenné akkor a férfit. Egy nagyon nagy fejes, pszichiáter ismerősöm mondta, hogy a nőnek mindig adni kell munkát. Mert ha az nincsen, akkor elkezd más dolgokkal foglalkozni, és akkor, mindennek vége. Látszik is ennek az unalomnak az eredménye a világban.

Üdvözlettel, Miklós

QACSA
Olvasó
QACSA

A nőnek mindegy, hogy kitől, mitől kapja az anyagi javakat, amelyekre sóvárog.
Viszont csak azzal hajlandó szexelni, akit kíván, hacsak az előbbiek miatt nem kénytelen megalkudni és jobb lehetőség híján odatartani, szigorúan minimális formában.

A többi részben meg levezetted, hogy mindig a férfi hibás, mindig ő rontotta el, pont mint csakszi, folytatod azt, amit ő abbahagyott, hiába tiltottuk ki.

Miklos1
Olvasó
Miklos1

A férfiak sem szoktak ám felesküdni arra, hogy csak egy bizonyos személytől fogadják el a fizetést, vagy csak egyetlen folyamaton keresztül érik el a céljaikat, kinek mi a lehetősége, és hogy tud ezekkel élni, talán ezekkel kevered. A második mondatodat pedig szerintem simán ellőhetnéd azok körében, akiket megerőszakoltak, ujjongani fognak, hogy igazából ezt ők akarták, vagy ha nem is, legalább anyagilag jól jártak vele. Eddig tart a redukcionista eszmefuttatás össz-vissz.

Nem igaz, ez is csak szűk látókörű belemagyarázás, ilyen nem történt. Minimalista gondolkodás, hiányos információk alapján biztosat és kiterjedtet állítani. Ez még a zseniknek sem megy zökkenőmentesen, inkább az ostoba ember a mestere ennek. Ha a férfi rontott volna el mindent, mindig, akkor aligha lenne élet a földön is. De ehelyett modern civilizáció van, szóval látni kéne, vagy inkább egy kicsit gondolkodni, és kiderülne, hogy ez is sallang.

csakszi kitiltása pedig nagyon jó döntés volt, ugyanis egy vérrög volt az információáramlás ereiben, a gagyi hírelhárítási technikái pedig átlátszóak és esetlenek voltak. Kb mintha a kiskegyed egyik rovatából szedte volna össze, és azt hitte volna, hogy a mestere. csakszi csak röhögni járt ide a keserűbb sorsú embereken, és még azt a lehetőséget is elvette volna tőlük, hogy legalább az egyetlen biztonságos helyen kiadhassák gondjaikat, és megoldást találhassanak rá. Hiába, létezik ám kétlábú féreg is. Kíváncsi lennék arra, hogy hány személyiség kell lenni ahhoz, hogy egy ember azt higgye, hogy részt vett a saját kitiltásában, és ráadásul úgy, hogy ezt az aktuális személyisége jogosnak is gondolja???

amit csakszi abbahagyott? Mint valami sorozatgyilkos, aki művészkedik a bűncselekményeivel. Ez nem a Hannibal, a csakszi műve nem hagyaték, hanem egy sz*rvár, ami hál’Istennek vele együtt tűnt el az oldalról. De a söpredék más névvel is söpredék marad, nem a névvel van a gond, hanem a személlyel magával :).

tomgal
Olvasó
tomgal

Az ugye tiszta, hogy QACSA is csakszi…

QACSA
Olvasó
QACSA

Már megint kombinálsz, fogyatékos tehén.

Miklos1
Olvasó
Miklos1

Abszolúte, az aktuális személyiséges résznél céloztam is erre, illetve az utolsó mondatom is erről szól. Csak érdekes, hogy úgy nyilatkozik saját magáról, egyes szám 3. személyben, hogy ő is részese volt a saját kitiltásának, de függetleníti is magától önmagát. Érdekes. Esetleg anna is ő, vagy léteznek az oldalon még hozzá hasonlóak, csak más testben?

Se - se
Újságíró
Se - se

Miklós
Az utolsó bekezdésed ott sántít, hogy nem írtad mellé : ehhez nem elég a női nemiszerv a lába között, ehhez női hormonháztartás.. és talán női lélek is kell.

Nem lehet egy férfiasan erős léleknek csak úgy parancsolgatni. Még türelemmel és rávezetéssel sem LEHET átalakítani gyenge női lélekké. Közelebb vinni a hozzám való minőséghez se egyszerű – de olyanná tenni.. hm.. nekem most bizonyosodott be harmadszorra hogy nem lehet.

Amelyik női lélek jól érzi magát feleségként, azt is ki lehet billenteni a boldog házasságából – de amelyik azt se tudja hogy ő most erős akar-e lenni vagy gyenge?
Az több mint ötven százalék az esély hogy a kinyilvánított erőre nem behódolással hanem lázadással válaszol.

Beszélgethetünk a vegytiszta elméleti nőről, de ilyen a valóságban nincsen.
(vegytiszta elméleti férfi se)

Üdvözlettel : aki se rumos..

Somogyi Jòzsef
Olvasó

“Nem értünk rá tanulni, mert folyton tanítottak.”
Karinthy Frigyes

Bela
Olvasó
Bela

Hasonló tapasztalataim voltak gyerekként nekem is. Ha lányok tépték egymást, vigasztalták őket, ha mi verekedtünk, mehettünk fegyelmire.

Hasznos a felmérés és az írás is, viszont a pedagógusok nemi aránya nélkül erősen hiányos. Pedig – álláspontom szerint – itt van a kutya elásva… Van tanár, és van tanárnő – nyugodtan vehetjük két külön szakmának.

https://eduline.hu/kozoktatas/A_diakok_ferfi_pedadogusok_nelkul_csokkeno__LUSKIT

“A MTA friss tanulmánya a férfi pedagógusok aránya az állami és önkormányzati intézményekben alig haladja meg a 18 százalékot. Az egyházi intézményekben valamivel több férfi tanít – 22-24 százalék -, az arányuk az alapítványi és egyéb fenntartású intézményekben a legmagasabb, de ott is csak 33-35 százalék. Az óvodákban szinte nem is dolgoznak férfiak, míg az általános iskolákban 15 százaléknál kisebb az arányuk. A legtöbben a szakközépiskolákban tanítanak, ahol az összes pedagógus 36–48 százaléka férfi. A főállású férfi pedagógusok összességében 20 százalékos aránya 2003 óta nem változott.”

Másik három cikk, a linkek nem élnek sajnos, de érdemes megszerezni:

Szerzők: Varga Lajos
A női dominancia, mint az elnőiesedett pedagóguspálya csapdája – 3. rész
Kapu, 2012. (25. évf.) 3. sz. 18-22. old.
Teljes szöveg: kapu.biz/media/online

Szerzők: Varga Lajos
A női dominancia mint az elnőiesedett pedagóguspálya csapdája – 2. rész
Kapu, 2012. (25. évf.) 1. sz. 16-20. old.
Teljes szöveg: kapu.biz/media/online

Szerzők: Varga Lajos
A női dominancia mint az elnőiesedett pedagóguspálya csapdája
Kapu, 2011. (24. évf.) 11-12. sz. 26-35. old.

Csaknem 15 éve dolgozom nők között, és erősen feltételezem, hogy az ő jelentős többségük miatt léteznek a felmérésben szereplő problémák. A felsorolt esetek tipikus, a nőkre jellemző tulajdonságokból adódnak: megkülönböztetés, semmibe vevés, paranoiás előítélet. Ide tartozik, hogy felejtsük el az ilyen alapvetéseket, hogy a nők “empatikusabbak”, “jobban kommunikálnak”. Mindkettőnek az ellenkezője az igaz.

Ha idevesszük, hogy milyen sok gyereket nevel egyedül az anyja, akkor választ kapunk arra is, hogy az előző cikkekben tárgyalt “családfő-kép”, a “férfi-szerepek” megtanulása miért ilyen nehéz manapság.

Miklos1
Olvasó
Miklos1

Kedves Béla!

Részemről is ugyanez az álláspont. A nő az apró dolgokat tanítja a fiúnak, míg a férfi a nagyobbakat. Ha nincs férfi minta a gyerek életében, akkor azzal együtt mehet a fejlődés fő tengelye is a kukába. Erkölcs, tartás, célok? El is tűnnek. A feministák által elítélt régi korokra épül a modern civilizáció. Akárhogy büfögik tele a hazugságaikkal az összes lehetséges kommunikációs csatornát, de akkor is arra fejlődve jött létre minden modern virágzó kultúra. Erre ők a hazugságaikkal viszályokat szítanak, kiölik az erkölcsöt az emberekből. Erőszak, szex, divat, mások “bullying”-ja, és annak népszerűsítése, megkülönböztetés, kiközösítés, szexizmus, stb. Ezek mind a női jellem részei, számukra nagyon kedves dolgok. Máskülönben, ha nem ezek éltetnék őket, akkor nem ezek lennének elsődlegesen a sorozatok, filmek, újságcikkek témái. A trónok harca is tipikusan férfias sorozatnak kellett volna, hogy legyen, erre a 7 király közül nem 6 volt nő? Szánalmas, röhejes, de ezek mind a női igényeket mutatják. A női igények kielégítésében meg hatalmas pénz van, épp ezért hülyék lennének a nagytőkés, iparmágnás férfiak felszámolni a női csatornát, ami egyenes, és irtó rövid utat jelent a fehér lovagok tágra nyitott pénztárcájához.

Szóval az Ön véleményén vagyok, a női oktatói kompetenciát mutatják meg mind a fiúkban, mind a lányokban kialakult rendellenességek. Nem is értem, miből gondolják általánosan, hogy ők egyáltalán alkalmasa(k)bbak a tanításra, oktatásra? A történelem nem ezt mutatja.

Üdvözlettel, Miklós

common man
Olvasó
common man

hogy amikor Finnországban megkérdezték a fiúkat, hogy milyennek látják a helyzetüket az iskolában, a fiúk többsége a velük szembeni hátrányos bánásmódot emelte ki,

Neem..,az nem lehet.A hírös finn modellben?? Valaki itt téved.

common man
Olvasó
common man

Ezeket a vizsgálati eredményeket mindenképpen széles körben terjeszteni kéne.Azt nem tudom mennyire hiteles(hiszen csak egy szociológushallgató készítette aki nem is biztos ,hogy eléggé kompetens és még az is lehet ,hogy nőgyűlölő.)

Szergej55
Olvasó
Szergej55

Hasonlóról kisebb-nagyobb mértékben szerintem minden fiú vagy volt fiú be tudna számolni, még én is tudnék több példát hozni, pedig alapvetően az intézményekkel és az oktatókkal is szerencsém volt. Az a társadalom, ami a férfijait eldobja magától, a legerősebb védvonalát önként bontja le, így a minimálisan szükséges együttműködés elvét látom vele kapcsolatban követendőnek.

tomgal
Olvasó
tomgal

Adottak a problémák, biztos vagyok benne, hogy sok igazság van abban, amit a cikk leír ( nekem amúgy szerencsém volt, középiskolában kb 50-50 %-ban volt férfi és nöi tanárom, általánosban viszont csak nök , viszont gimiben volt kifejezetten fiúkat kedvelö tanárnö és lányokat nem igazán kedvelö tanár ). A helyzet az, hogy az elmúlt 20 évben még az addiginál is jobban elnöiesedett a pálya, ami tényleg nem jó. No de mit lehet tenni ? Reálisan . Ha a férfiak nem akarnak oktatói pályára menni, nem lehet fegyvert tartani a fejükhöz…, mint ahogyan hiába propagálják , hogy a nök nagyobb számban menjenek informatikusnak, müszaki pályára, ha nem érdekli öket , nem fognak. Szerintem a tanári pálya még további elnöisedése megállíthatatlan, mivel a férfiaknak esze ágában sincs ezt a hivatást választani. De akkor mit lehet tenni ?!

Egyébként nekem is az a véleményem , hogy a tehetség elöbb-utóbb utat tör, akkor is ha hátrányból indul, de ugye a legtöbb tanuló átlagos, na ott már lehetnek bajok.

Talán a tanárképzés folyamán lehetne felhívni a figyelmet , hogy a kisfiúkat akár sokszor nem is feltétlenül tudatosan, de diszkriminálják, hogy erre lényegesen jobban ügyeljenek majd. Csak sajnos a gond az , hogy nem csak nemi eltolódás figyelhetö meg a pályán, hanem minöségi is. Manapság nem hivatástudatból választják ezt a pályát, hanem azért ( tisztelet a kivételnek) , mert ide feleltek meg pontszám alapján, másra nem elegek, így maradék elven marad a tanári pálya.

Deadpool
Újságíró

“De akkor mit lehet tenni ?!”

Mondjuk elkezdeni rendesen megfizetni a tanárokat?…

tomgal
Olvasó
tomgal

Persze, kiváló ötlet. De reális is ? A közoktatásban dolgozó pedagógusok sehol nincsenek igazán jól megfizetve, erre aligha van esély , hogy szignifikánsan változna.

Talán emiatt, esetleg változik majd a fizetés, mert az elnöisedéstöl is nagyobb veszély fenyeget, elöregedik a pedagógusi állomány, egyszerüen nem lesz tanár:

https://www.penzcentrum.hu/karrier/ez-a-magyar-oktatas-igazi-katasztrofaja-nem-a-koronavirustol-kell-a-legjobban-tartani.1103656.html

Deadpool
Újságíró

“De reális is ?”

Reálisabb, mint a csodára várni… Majd ha egyszer lesz ennek az országnak egy olyan kormánya, amelyik valóban nemzeti, azt arról fogod megismerni, hogy az első amihez nyúl, az a közöktotás rendbetétele. Ennek pedig a 0. lépése a tanári fizetések felemelése. A tanári pályát újra vonzóvá és megbecsültté kell tenni. Az épkézláb közoktatás a legelemibb nemzeti érdek (szerintem az egészségügynél is sokkal fontosabb) – ugyanis a jövőnk múlik rajta. Nem az a kérdés, hogy mennyire reális vagy sem, hanem hogy hogy tudjuk ezt megoldani. Az tökéletesen érdektelen, hogy máshol mennyire vannak megfizetve, plusz pénzt kell pumpálni a közoktatásba, mese nincs.

tomgal
Olvasó
tomgal

“Majd ha egyszer lesz ennek az országnak egy olyan kormánya, amelyik valóban nemzeti, azt arról fogod megismerni, hogy az első amihez nyúl, az a közöktotás rendbetétele.“

Sajnos ennek kisebb a realitása , mint annak, hogy a vészesen fogyó, kiöregedö tanári állomány miatt az éppen aktuális kormány kénytelen lesz esetleg jelentösebben megemelni a fizetéseket a közoktatásban, mivel konkrétan hiányszakmává válik. Kérdés, hogy ennek az emelésnek a mértéke elegendö lesz-e ahhoz, hogy a férfiak tömegesen menjenek erre a pályára. Kétlem. Azért talán növekedni fog legalább az arányuk. De a minöség is javulni fog, vagy férfi részröl ( többségében) is egy maradék elven müködö pályaválasztás lesz ?

Sajnálom, de nem hiszek benne, hogy bármely kormány több pénzt ölne ( átéltem 5 kormány “ uralkodását “) a közoktatásba , vagy egészségügybe, mint feltétlenül szükséges. Csak a kényszer fogja rávenni bármelyik vezetést, hogy jelentösen bért emeljenek. Szerintem ez a realitás. De jó lenne, ha nem így lenne .

https://24.hu/kozelet/2019/06/19/tanarhiany-pedagogushiany/

https://officina.hu/belfoeld/239-pedagogus-bertabla

https://24.hu/fn/gazdasag/2020/06/24/szakszervezet-beremeles-oktatas-tanarok/

Deadpool
Újságíró

“Sajnálom, de nem hiszek benne”

Ez nem hit kérdése. A politikust valóban csak a kényszer fogja rávenni a változtatásra. A választópolgári kényszer hatására. Ebben az országban pontosan az van, amit a nép akar. Ha egy közvéleménykutató kikutatja, hogy a nép nem akar migránsokat, akkor nem lesznek migránsok… Aki meg akarja a tartani a hatalmát, az kénytelen kiszolgálni a választópolgári akaratot. Ha a drága választópolgár nem attól érezné jelentőségteljesnek a tyúkszaros életét, hogy 4 évente leszavaz valamelyik humbug pártra (“az nálam nem opció, hogy nem szavazok” – ugye, és társai, mintha még mindig a szociban lennénk), amelyik csak a pénzét lopja, és hazugságokkal eteti; ha nem lenne olyan igénytelen és hitvány, és el is várna valamit a szavazatáért cserébe – mondjuk egy korszerű közoktatást -, akkor az a párt, amelyik meg akarná szerezni vagy tartani a hatalmát, találna arra módot, hogy megoldja a problémát. Itt (elsősorban) nem azért hever romokban az oktatási rendszer, mert a politikusok nem törődnek vele, hanem azért mert a választópolgárnak nincs igénye arra, hogy jobb legyen. Ha a választót nem érdekli, a politikust sem fogja érdekelni, a politkust a hatalom megszerzése és megtartása érdekli, ill. ami ehhez vezet. Ennek az országnak pontosan olyan a közoktatási rendszere, amilyet a választópolgár igényel. Pontosabban: amilyet a kormányzópárt választói igényelnek.

hunbagira
Újságíró

Pontosan tudod, hogy az úgynevezett “demokráciákban” is vannak olyan kérdések, ahol abovo/explicit/leírva kizárják a választói akarat megnyilvánulását. Ezek “csak” a lényegi kérdések mint az adó, háború/béke, együttélés. És csak ezután jönnek azon fogalmak, amik populistának/szélsőségesnek/kocsmapolitikának vannak minősítve.
Szóval a választói akarat megnyilvánulásának a lehetősége még a “demokráciákban” is gyakorlatilag alig több a 0-nál.
Hadd ne idézzem az ismert a bonmotot, ha választásokon/szavazásokon valóban lényeges dolgokat el lehetne dönteni már megszüntették volna és/vagy kizárnak magukon kívül mindenki mást belőle.

Deadpool
Újságíró

Most itt mit is akartál bemagyarázni? Hogy nem is tehet a választó semmiről? Nincs itt semmi látnivaló? Nyilván sokkal egyszerűbb és kényelmesebb ezt is a zsidókra, meg a háttérhatalomra fogni… Mint jóformán bármit, amiért nem akarunk felelősséget vállalni.

Ha holnap hirtelen feltámadna 1 millió emberben az igény egy normális közoktatásra, és ha ez az 1 millió ember azt mondaná, hogy “márpedig én nem fogok olyan pártra szavazni, aminek nincs egy jó terve”, akkor szerinted mi lenne? Elkönyvelné a politikus elit, hogy 1 millió ember szavazatáról lemond? Ezt akarod itt megmagyarázni? Ez mennyire lenne életszerű? Vagy szerintem inkább az lenne, hogy mint a jó politikai prostituáltak, egymást öldösnék a pártok, hogy rárepüljenek ezekre a szavazatokra. Hirtelen lenne oktatási programja a Fidesz-től kezdve a DK-ig mindenkinek…

Jut eszembe, a Mi Gatyánk milyen oktatási reformtervvel győzött meg téged, hogy rájuk szavazz? :)

hunbagira
Újságíró

Aztán, amint a hatalomra kerülnének nem hajtanának végre semmit belőle, neked meg semmilyen jogi eszközöd nincs ahhoz, hogy kikényszerítsd belőlük.
Mert ugye mandátum szabadságot is egységesen alkotmányban kötötték ki.

hunbagira
Újságíró

Amúgy nem beszéltem sem a zsidókról/sem a háttérhatalomról szimpla alkotmányról. Szóval légvárakat döfködsz.

hunbagira
Újságíró

Jut eszembe, te honnan vennéd a pénzt eme közoktatásra? Amivel ráveszed a reáltárgyakból – az oktatási rendszer ellenére- jó srácot, hogy a versenyszféra helyett a közoktatást válassza? :)
Labda vissza…

Reszet Elek
Újságíró

Megfelelő jövedelem, magas társadalmi presztízs, tervezhető jövőkép. Ez sokak számára csalogató lenne.
A közoktatásba invesztálni hatalmas megtakarítással járna. Ami azt illeti a legnagyobbal, ami mellett még az egészséges életmód TB-megtakarításait is felülmúlná.
Egy modern gazdaság számára az infrastruktúra mellett a másik érdemi telepítési tényező.
Ha egy országnak nincsen pénze megfelelő oktatásra, annak a népnek nincsen jövője sem, nem lesz fejlődése sem.
A jelenlegi kormányzatnak számos bűne van, de a legnagyobb mind közül az oktatás végletekig való lezüllesztése.

Deadpool
Újságíró

“Aztán, amint a hatalomra kerülnének nem hajtanának végre semmit belőle, neked meg semmilyen jogi eszközöd nincs ahhoz, hogy kikényszerítsd belőlük.”

Miért csak egy lépést gondolkodsz előre? Ezt a játékot több lépésben is végig lehet gondolni, úgy jön ki az értelme is. Tegyük fel, hogy ez az 1 millió ember kitart az elvárása mellett (azaz polgárokról van szó, nem agyatlan, felheccelt jobbágyokról). Jön egy párt, amelyik beígéri a tuti tervet, majd hatalomra kerül és rászarik a választók fejére. Mi van ilyenkor? Te azt mondod, hogy semmivel nem lehet kikényszeríteni belőlük az ígéretüket. Igen, ilyenkor az van, hogy ennek pártnak lesz 4 jó éve, amíg lophat, aztán takarodnak, mert nem lesznek újraválasztva. Persze, megígérheti ugyanezt az utána következő párt is, és ugyanígy a választó fejére szarhat, de annak a pártnak is legfeljebb csak 4 éve lesz a királykodásra, mert aztán elzavarják. De ha egy párt tovább szeretne lopni, mint 4 év, akkor mire fog szorulni?… Na ugye, hogy ugye…

“Jut eszembe, te honnan vennéd a pénzt eme közoktatásra?”

Ezt úgy kérded, mintha lenne más út. Van más út, mert én szívesen meghallgatom? Van jobb, olcsóbb ötleted a közoktatás gatyába rázására? Amúgy nem álltam neki kiszámolni mennyi pénz kellene erre, és azt honnan kellene elvonni, mentségemre szóljon, hogy ez nem is az én dolgom lenne, lehet ezt a kérdést inkább Toroczkai Lacinak kellene előbb feltenned. Neki mi a véleménye erről?

De az már csak részletkérdés, hogy honnan venném a pénzt, ha rajtam állna, addig spekulálnék, amíg nem oldanám meg, mert ez a legalapvetőbb nemzeti érdekünk…

Szergej55
Olvasó
Szergej55

Ez a megoldás működőképes. LENNE, ha a jelenleg szavazásra jogosultak 90%-át kizárnánk a közügyek gyakorlásából. Amit egyébként támogatnék, mondjuk vagyoni-műveltségi cenzus formájában, hiszen ahol a tömegek megjelennek, azt mind lerombolják és a maguk szintjére húzzák le.

Deadpool
Újságíró

Működőképes lenne, ha elég ember értené, hogy kell ezt a demokrácia játékot játszani. Nem lenne szükség mindenkire, de azért elég sok emberre igen.
Szerintem szükségtelen elvenni a választójogot az emberektől, az is bőven elég lenne, ha ez a 10% le tudná szavazni a maradék 90-et, azaz ha egy embernek több szavazata is lehetne. Az egy ember egy szavazat egy finoman szólva is hibás elképzelés, és a demokrácia sírásója; olyan mintha az iskolában csak 5-öst lehetne adni minden tanulónak. Így a leghülyébb is zseninek képzeli magát, mert akként is van kezelve. Szerintem a véleménye mindenkinek számítson, viszont különböző súllyal essen latba. Legalább egy szavazatot mindenkinek adnék, aki befejezte az általános iskolát, aki pedig ezen felül hajlandó érte tenni (4 évente a választások előtt megírni egy tesztet), annak többet is. Ez lenne mindenkinek az érdeke, a butábbaké is – látjuk milyen emberek irányítják az országot, így ,hogy sok lúd disznót győz alapon simán leszavazzák az értelmes embereket. A teszt írás azért is lenne hasznos, mert kapna az ember egy visszajelzést arról, hogy hol tart, hova lehetne fejlődni, nem képzelné magát az egész ország automatikusan politológus professzornak…

Bela
Olvasó
Bela

És ki tartozna a felső 10%-ba? Ki döntené ezt el? Vagy IQ és diplomaszám alapján?
Van egy rossz hírem. Az egykori SZDSZ kifejezetten intelligens, képzett emberekből állt (a zsidókra amúgy is jellemző a tanultság). Feltehetően a szavazóik is ilyen körökből kerültek ki.
Minden idők egyik legkártékonyabb pártjáról beszélünk.
Kösz, de nem szeretném, hogy belpesti, túlművelt szavazók a nyakunkra hozzák a buzi, feminista Momentumot, vagy a Szél Bettit kitermelő LMP-t.

hunbagira
Újságíró

Szdsz arcai (talán petőt kivéve) egyáltalán nem voltak nagy kopék..kb a kor belpesti narkós zsidó gyerekei voltak. Eleve 80%uk szociológus volt. Demszky, rajk ), gadó már akkoriban is merev alkeszek voltak (sosem felejtem el az előbbit gyerekként, amikor majdnem lehányta anyámat :D)
A mögöttük állóakra igaz ez esetleg, konrád, spiró, gyuribá..

Bela
Olvasó
Bela

Az akkori MSZP-hez képest azok voltak. A mai ellenzéket meg utcahosszal verik ebben a tekintetben.
A szavazóik viszont fontosabbak. Mi a biztosíték arra, hogy a műveltebb réteg értelmesebb pártot választana? Budapest elvileg összegyűjti a krémet, mégis visszahozták a libsi bandát. Egy Kunhalmi hogy nyerhet választást?
Több diplomás embereket látok Dk-s cuccokat posztolni, nap mint nap.Ők sem jobbak a hat általánossal bíró cigánynál.

hunbagira
Újságíró

Egyrészt egyetértünk (mondjuk én a fideszes dolgokkal is így vagyok, nagyrészt)
Azért, mert az emberek hitük, érzelmeik alapján választanak. Szóval ebben is egyetértünk.

Deadpool
Újságíró

“Mi a biztosíték arra, hogy a műveltebb réteg értelmesebb pártot választana?”

Mondjuk a műveltsége? o.O

Deadpool
Újságíró

Nem tartod sokra a konzervatív beállítottságú emberek intellektusát, a saját oldalad (vagy akár saját magad), ha ezt így le merted írni. :) Szerintem legalább annyi értelmes, értékes és intelligens ember van a konzervatívok között, mint amennyi progresszív.

Nem fejtettem ki elég részletesen, hogy mire is gondolok. Nem felső 10%-ot kell kialakítani. Hanem egy tesztet kell iratni, ami részben IQ teszt, azt is jó lenne valahogy megállapítani hogy a felelősségvállalás mely fokán állsz (lásd a negatív példát lentebb), ill. mennyire vagy tisztában azzal, hogy miről szavazol. Ez a teszt nyilván mentes kell legyen minden ideológiai elfogultságtól és egy objektív mércét állítana fel. És minden választás előtt meg kellene írni, hogy aki például időközben elitta/eldrogozta az eszét, annak ne legyen feleslegesen több szavazata, ill. aki időközben szedett magára új ismereteket, azt jutalmazza. “Túlművelt” belpesti libsi uralomra én sem vágyom… Egyáltalán nem ilyesmire gondoltam.

Bela
Olvasó
Bela

Hanem mire gondoltál?

Szerintem meg több libsi, kozmopolita van az értelmiségben, mint konzervatív. Művészvilág biztos, egyetemi oktatók, pedagógusok is valószínű. De statisztika nélkül csak találgatunk persze.
És annyira ne nézzük le a többieket se! Az “értelmiség” párszor már elárulta a hazát, a parasztság pl. soha. Ma már meg is szűnt…

Könnyen lehet, hogy egy jó szakmunkás – a családjára és a bankszámlájára tekintettel – értelmesebb, megfontoltabb döntést hoz, mint egy kamumunkát végző, kinyalt seggel ülő öltönyös értelmiségi. Utóbbiak az O1G-n kívül mással tudnak érvelni. És ezek a te IQ teszteden biztos átmennének… a villanyszerelő meg nem.

Persze utópiáról beszélünk. A valóság az, hogy három lehetőség van: Fidesz, ellenzék, vagy nem szavazol. A Mi Hazánk nem esélyes kormányalakításra, mint ahogy a MIÉP és a Jobbik sem volt az soha. Az most mindegy, hogy mi lett utóbbiból.

Szergej55
Olvasó
Szergej55

Valóban több van, de ne felejtsük el, hogy ezek nagyrészt mind kommunistaivadékok. Enyhén szólva sem támogatom teljes mellszélességgel a XX. század előtti, vagy két világháború közti rendszereket sem, de a klasszikus nemesség, akiket nagyrészt elűztek, megtörtek vagy leöldöstek, nagyságrendekkel magasabb szellemi és erkölcsi színvonalat képviselt a későbbieknél, akiket a tetű vörösök ültettek a nyakunkra. Ez is épp azt bizonyítja, hogy ha a csőcseléket erővel felemeljük mások letaszítása árán, annak nem sok jó vége lehet. Egyébként politikában szerintem az emberek 90+ százaléka nem tud megfontolt döntést hozni (más kérdés, hogy “váltógazdálkodásban” nem is lehet), de minél többeket engedünk be a döntéshozásba, annál inkább rosszabbodni fognak a lehetséges opciók, mivel mindenki a legszélesebb rétegeket célozza, akik távolról sem rendelkeznek többezer kötetes könyvtárral otthon, ebből lesznek a “Folytatjuk!” és az o1g szintű szlogenek.

Deadpool
Újságíró

“Könnyen lehet, hogy egy jó szakmunkás – a családjára és a bankszámlájára tekintettel – értelmesebb, megfontoltabb döntést hoz, mint egy kamumunkát végző, kinyalt seggel ülő öltönyös értelmiségi. Utóbbiak az O1G-n kívül mással tudnak érvelni.”

Könnyen lehet, és ha így van, akkor egy teszt megírása sem okozna nagyobb nehézséget annak a szakmunkásnak… Akinek viszont nincs esze, az értelmesebb, megfontoltabb döntést sem fog tudni hozni. Azzal ugyanis nem lehet, ami nincs.

“És ezek a te IQ teszteden biztos átmennének… a villanyszerelő meg nem.”

Nem mondtam azt, hogy csak 2 kimenetele lehet a teszt írásnak. A megfelelt/nem felelt meg “osztályzat”-tól igazságosabb megoldás is létezik. Pl.: ahány százlékot írsz, annyi plusz szavazat (pl.: 50%-os a teszt, +5 szavazat az alap 1-hez). Nem az lenne a cél, hogy elvegyük az emberek kedvét a közügyekkel való foglalkozástól, hanem éppen az ellenkezője, hogy érdekelje őket. Aki megírná a tesztet, annak +1 (motivációs) szavazatot mindenképpen adnék, már csak azért is, mert felemelte a seggét, és elsétált tesztet írni, tehát már tett valamit azokhoz képest, akik nem.

“Persze utópiáról beszélünk. A valóság az, hogy három lehetőség van: Fidesz, ellenzék, vagy nem szavazol.”

Na igen. Jelenleg nem sok realitása van annak, hogy egy nap valami hasonló megvalósulhasson, nagyobb a valószínűsége annak, hogy szépen lassan elfogyunk ill. beolvadunk más nemzetekbe. Platón azt mondta, hogy a demokrácia a csőcselék uralma. Szerintem nem mondott hülyeséget. Ha egy embernek egy szavazata van, akkor tényleg a csőcselék uralkodik. És az olyan is lesz… Meg is látszik a vezetőinken, hogy kik választják őket… Ezen kellene változtatni, mert ez fenntarthatatlan. De persze lehet, hogy ez a magyar nemzet már öregnek és faradtnak érzi magát, nem akar már küzdeni, változtatni. Olyan mint egy szenilis vénember: a múltba réved vissza, a miközben nem akarja látni, hogy az is széthullik lassan, ami még megmaradt belőle. Igen, lehet hogy feleslegesen gépelgetem itt a hülyeségem és foglalkozom ezzel, szarni kellene az egészre és csak a saját dolgommal törődnöm; beletörődni, hogy ennek a nemzetnek már annyi, vagy esteleg tátott szájjal várni és reménykedni, hogy a kormány majd megoldja – mint egy szenilis nyuggernek. A statisztikai adatok is éppen azt bizonyítják, hogy bármikor megmenekülhetünk… :)

A Mi Hazánkkal kapcsolatban szerintem igazad van. Az ő szerepük az – ezen a politikai sakktáblán – hogy felfogják a fideszből kihullottak szavazatait, azok ne az O1G-hez vándoroljanak. Ettől többre soha nem fogják vinni, és ezt ők is tudják. Nem azért vannak tartva, hogy leváltsák a kormányt.

Reszet Elek
Újságíró

Aki jobbról morzsolódik le a Fidesztől az sosem szavazna át az ellenzékre, aki meg balról, az meg a Mi Hazánkra. Ez azt jelenti, hogy Toroczkaiék nem gyűjtenek morzsákat, legalábbis nem a Fidesz előnyére. A Jobbik lemorzsolódóit esetleg igen (de ők sem szavaznának át a DK-ra meg hasonlókra) ill. azokat akik a Fideszben csalódtak de nemzeti érzelműek, azaz jobbról. Egy balos-liberális meg sosem fog a Mi Hazánkra voksolni. Szóval összességében nem áll meg a megállapításod.

Hunn
Újságíró

Ide a rozsdás bökőt, Deadpool, hogy a választójog elvételéhez a szabályokat úgy adnád meg, hogy te azért benne legyél abban a körben, aki továbbra is szavazhat… Vagyis bármiféle korlátozás szigorúan csak másokat érintsen. Olyanokat, aklk nem te vagy. És ha mégis úgy szabályoznák a választójogot, hogy te is beleesnél a korlátozottak körébe, akkor te tiltakoznál leghangosabban…

Deadpool
Újságíró

Miből gondolod, hogy csakis egy olyan választási rendszert lennék képes kitalálni, aminek én állok a csúcsán? Csak nem magadból indulsz ki?

Hunn
Újságíró

Nem, Deadpool. Abból indultam ki, amit leírtál.

Szergej55
Olvasó
Szergej55

Én nem ő vagyok, de én részemről természetesen így adnám meg. Nem vagyok szent, de saját érdekeimnek sem vagyok az ellensége, álszentkedni meg nem szeretek.

Deadpool
Újságíró

Szergej55, most azt hagyjuk, hogy morálisan mennyire hitvány ez a hozzáállás, inkább nézzük meg mennyi értelme van. Tegyük fel, hogy 10%-onként kapsz egy szavazaatot, 1-10% – 1, 11-20% – 2, stb. És tegyük fel, hogy én a csak egy 60%-os tesztet tudnék írni, azaz 6 szavazatot szereznék a saját erőmből. És ha kivonnám magam az egész alól, és automatikusan megadnám magamnak a maximumot, akkor lenne 10 szavazatom. Mire mennék vele?!?!?! o.O El tudnám dönteni vele a választást? Nem hiszem… Vagy mit érnék el vele, ami miatt ez megérné? Kb. arra lenne jó az egész, hogy 0 perc alatt hiteltelenítsem a saját ötletem. Más nem jut eszembe… És ezzel szerintem válaszoltam Hunnak is.

Szergej55
Olvasó
Szergej55

Nem teljesen értem ezt azt okfejtést abból kiindulva, hogy én csak annyit írtam korábban, hogy a most szavazók kb. 90%-a a politika közelébe sem mehetne, ha rajtam múlna. Akkor pedig nem számít, mennyi szavazatod van számszerűen, hiszen többségi elvű a rendszer alapvetően. Hitvány vagy sem, magamnak nem szeretek hazudni, sok értelme nincs játszanom a jóembert.

Hunn
Újságíró

A modern, képviseleti demokrácia lényege, Deadpool, csakis és kizárólag arról szól, hogy a négyévenkénti szavazással adnak a népnek egy olyan illúziót, hogy beleszólása van a dolgok menetébe és a jövő alakításába. Ezáltal a gyakorlatban megakadályozzák azt, hogy ténylegesen is megpróbáljanak beleugatni a dolgokba, netán esetleg maguk próbálják meg alakítani az eseményeket…

Deadpool
Újságíró

A politikus prostituált identitást hazudik és igényeket szolgál ki. Mert abból lesz a szavazata. Ha a választónak lenne igénye normális közoktatásra, akkor a politkus arról beszélne, és nem az orosz bérbörtönökről, nem buzi zászlóval rohangálna, vagy trianoni szerződést égetne a román nagykövetség előtt… De a választónak ettől fut össze a szájában a nyál, így a politikus meg nyilván ezzel fog foglalkozni, nem fog saját maga ellen dolgozni – nem hülye ő, ha a parasztnak nincs igénye arra, hogy a gyermeke normális körülmények közt nőjön fel, normális tanárok tanítsák, akkor miért is politizáljon ilyesmivel??? Nem kell itt a rendszernek semmilyen illúziót adni, a nép nem is akar beleszólni a saját életébe, jövőjébe, gyermekei jövőjébe, legfeljebb csak olyanokba, hogy “ne az a másik geci legyen a miniszterelnök”

Hunn
Újságíró

A nép valóban nem vezetni akar, Deadpool. A nép olyan tehetséges és elhivatott, a saját nemzetéből származó és kiemelkedő vezéreket akar látni az ország élén maga fölött, akik képesek a közös, nemzeti érdekeknek megfelelően vezetni ezt az országot.

A kérdés az, hogy a nyugati típusú demokrácia rendszere mennyiben teszi ezt lehetővé. És ha a jelenlegi nyugati állapotokat nézem, akkor azt kell mondjam, hogy majdnem hogy semennyire…

Még valami. A közbeszédet nem a nép tematizálja, hanem a tömegmédia.

Deadpool
Újságíró

“A nép olyan tehetséges és elhivatott, a saját nemzetéből származó és kiemelkedő vezéreket akar látni az ország élén maga fölött, akik képesek a közös, nemzeti érdekeknek megfelelően vezetni ezt az országot.”

:DDDD
Te egy álomvilágban élsz.

Hunn
Újságíró

Már miért élnék álomvilágban, Deadpool? Mégis, szerinted milyen vezetést akar látni a nép maga fölött valójában? Tehetségtelen és mindenbe beleszaró, idegen vallású/fajú/etnikumú, átlag alatti képességekkel rendelkező vezetőket, akik kifejezetten a nemzeti érdekekkel ellentétesen vezetik ezt az országot?

Deadpool
Újságíró

Hunn, ha én az eddigi miniszterelnökökre gondolok, akkor nekem nem a tehetséges, elhivatott, kiemelkedő, stb. jelzők jutnak eszembe… Lehet, hogy erre vágynak az emberek, vagy úgy élik meg, hogy erre vágynak és szavaznak, csak éppen pont beérik egy Medgyessyvel, egy Bajnaival, egy Gyurcsánnyal, vagy egy álnemzeti szélhámossal…

Hunn
Újságíró

Mint azt fentebb említettem, Deadpool, idézem:

“A kérdés az, hogy a nyugati típusú demokrácia rendszere mennyiben teszi ezt lehetővé. És ha a jelenlegi nyugati állapotokat nézem, akkor azt kell mondjam, hogy majdnem hogy semennyire…”

Tehát az általad említett példákat is figyelembe véve nyugodtan levonhatjuk azt a következtetést, hogy a nyugati típusú demokrácia NEM alkalmas a nép megfelelő vezetés iránti igényeinek a kielégítésére.

Deadpool
Újságíró

Jaj, te aztán tudod kerülni a felelősséget. Igen, a “nyugati típusú demokrácia” volt az, aki 2006-ban leszavazott Gyurcsányra és hatalomba küldte, nem a választó, aki odabattyogott az urnához és beszavazta… Mesélj még…

Azért remélem, egyszer majd sikerül felnőnöd.

Hunn
Újságíró

A probléma ott van, Deadpool, hogy Magyarországnak volt egy ezer év alatt kialakult, működő politikai rendszere, és volt egy ezer év alatt kiemelkedett, politikai és értelmiségi vezető elitje. A 40 év kommunista uralom alatt a komcsi zsidók felszámolták ezt a magyar rendszert és kiirtották ezt a nemzeti elitet.

A Magyar Királyságban egy ilyen Gyurcsány Ferenc nem lehetett volna senki. Meg a többi sem. A nyugati típusú demokráciával pedig garantáltan nem fog visszaállni az az állapot ami régen volt. Ahhoz is idő kell, hogy egyáltalán újra létrejöhessen egy nemzeti elit.

Ez az érvelésed amúgy gyönyörű, hogy a demokrácia a hivatkozási alap arra, hogy úgymond “hülye a nép, és minden a nép hibája”. Na, persze…

Deadpool
Újságíró

“Ez az érvelésed amúgy gyönyörű, hogy a demokrácia a hivatkozási alap arra, hogy úgymond “hülye a nép, és minden a nép hibája”. Na, persze…”

Köszönöm, viszont a “na, persze” cáfolatnak sovány lett.

Hunn
Újságíró

A jelenlegi politikai rendszert nem a magyar nép politikai önszerveződése hozta létre, Deadpool. A legutolsó kísérlet ilyesmire 1956 őszén volt, azt is leverték.

Ez a négyévente szavazósdi, mint ahogy azt a példa is mutatja, a felelősség elkenésére legalább kiválóan alkalmas: mindent rá lehet kenni a szavazókra.

-“Hát miért nem olyanokra szavaztak a hülye barmai, akik tényleg az érdekeiket képviselik?”- teszed fel te is a hamis kérdést.

-“Kik állítják össze azoknak a listáját, akikre mint “képviselőinkre” egyáltalán szavazhatunk ebben a modern, képviseleti demokráciában? Kik választják ki a lehetséges jövőbeni “képviselőket” a politikai pályára? Mert azoknál van a valóságos hatalom.”- mondom én.

Deadpool
Újságíró

Igen, persze. 2010-ben nem a Hunn választotta meg Gyurcsányt a miniszterelnökének többmillió derék honfitárásval együtt, és 2022-ben sem Hunn fogja megválasztani Orbánt többmillió honfitársával együtt, erről a rendszer tehet, a “nyugati típusú demokrácia”, aki pisztolyt tart a fejedhez, hogy elmenj szavazni… Tudod, úgy kerül valaki kormányra, hogy az emberek megválasztják, erről szólnak a választásaok. Ha az emberek nem lennének elégedettek azokkal akik őket képviselik, akkor nem választanák meg. Ahogy nem is választják meg azokat, akiket nem akarnak megválasztani… Nem olyan bonyolult ez. Egy alsós általános iskolás is képes ennyit felfogni. Neked sem esne nehezedre, ha nem lennél feketöves nagymestere a felelősség- és valóságtagadásnak.

“Kik állítják össze azoknak a listáját, akikre mint “képviselőinkre” egyáltalán szavazhatunk ebben a modern, képviseleti demokráciában?”

Erre biztosan van egy belső szabályzat vagy valakiknek ki van osztva az adott párton belül, akik meghatározzák listán a képviselők sorrendjét. De az is lehet, hogy az ufók vagy a ráknépség döntik el… -.-‘

Hunn
Újságíró

Engem őszintén meglepett, Deadpool, amikor azt mondtad, hogy én és a többiek 2010-ben Gyurcsányt választottuk meg, én Orbánra emlékszem… Na mindegy.

Igen, tisztában vagyok azzal, hogy úgy kerül valaki kormányra, hogy az emberek megválasztják… De azért én olyanra, hogy Magyarországon az emberek valakit pont azért választottak volna meg, mert olyan baszottul elégedettek lettek volna vele, olyanra a magyar demokrácia első 20 évéből én speciel nem nagyon emlékszem… Sokkal inkább arról szólt minden választás, hogy kiket NEM akarnak hatalmon látni… Erről szólt 2010 is… Ami utána történt, az némileg már más tészta, de azért 2006-ban Gyurcsányék szó szerint beleverték a magyar emberek fejébe, hogy őket akkor sem, ha esetleg Orbánékkal nem lennének maximálisan elégedettek… Ez a tendencia ki fog tartani még 2022-ben is, remélem… És minderre neked is emlékeznek kellene, mert te sem általános iskola alsóba jársz már.

Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy kik határozzák meg a listákon a képviselők sorrendjét. A lényeg az, hogy azt, hogy TÉGED egyáltalán ki képviselhet, azt nem te döntöd el, hanem eldöntik helyetted… Ennyit a demokráciáról. Mondjuk a demokráciát amúgyis most számolják fel a fejlett nyugaton a haladó, progresszív erők… Kíváncsi vagyok mi jön majd utána.

georg1945
Olvasó
georg1945

Pontosan így igaz, ahogy írod !
A népnek vezér kell, mert ilyen a magyar nemzet jellege.
De most eltekintek és visszakanyarodok a férfi-nő problémához.
Mint írtam, régi modellt nem lehet új módszerrel megvalósítani, tehát nem lehet családot létrehozni férfi-női egyenlőséggel, egyenrangúsággal.
Ám ebből a nagy szabadságból profitálni is tudhat a találékony férfi és könnyen meg tud szabadulni egy nem hozzávaló nőtől. És ezt meg is teszi. A gyereket meg úgyse neki ítéli meg a bíróság, tehát új szabadságra tesz szert. Vannak, akik tudnak élni ezzel a újonnan jött szabadsággal, vannak akik meg elfecsérelik életüket, hogy ne mondjam elanyátlanodnak, mert elveszítik a rendszerszerű szexuális életüket. Tehát, fel a fejjel és rajta, élni kell a kapott szabad élettel !

Se - se
Újságíró
Se - se

georg1945
Ez egy nagy igazság.
Régi modellt új módszerrel nem lehet megvalósítani.

Jó az utolsó mondatod is.

hunbagira
Újságíró

Pontosan.

Miklos1
Olvasó
Miklos1

Kedves Hunn!

A dolgok sorsa akkor lett eldöntve, amikor az ember felelőtlenül(???) kezdett bánni a szavazati joggal. Ekkor a minőségi döntéshozatal érzelmi alapra tolódott el. A nők is ezért kapták meg, könnyű az érzelmeikre hatni, sőt, leginkább érzelmi töltetű mondanivalókkal lehet rájuk úgy egyáltalán. A nő pedig húzza magával a férfit. A politikusok elmajomkodnak maguknak, jó pénzért, nem ők tehetnek róla, hogy az átlag ember rájuk szavaz, akinek showman kell, nem pedig igazi, elfogulatlan és valós szakvélemény. Csak a száraz, tudományos tények nem szórakoztatók, sőt, nagyon nehéz is megérteni azokat. Ezért inkább az érzelmi töltetű mondanivalók a meghatározók. Mert az átlag és az alatti, szavazóképes embernek ezek ínycsiklandó mekiskajának számítanak. Az elit irtó jól csinálja a dolgokat, mert tudják, hogy a hülye szavazata is egyet ér, és 2 hülye szavazata 2x annyi, mint egy Teller Edéé. Korábban írtam már a találmányok életciklusáról. Először férfias (erős szabályok, célorientáció, hatékonyság) míg ezt követően nőies (gyenge szabályok, könnyen emészthetőség, nagy mennyiség a minőség rovására. Ezen gondolkozott már esetleg?

Az utóbbinak hatalmas gazdasági ereje van, ami a hatalom megszerzéséhez és fenntartásához is elengedhetetlen. Ugyanez a folyamat az oktatásban is felfedezhető. Nőiesítés, gyengítés, futószalagon gyártás. Én kezdem ezt a sémát mindenhol felfedezni.

Üdvözlettel, Miklós

hab
Olvasó
hab

Ha több pénzt kapnak, akkor jobban fognak tanítani? Kétlem. Ahogy nem fog jobban gyógyítani egy orvos ha több pénzt kap, vagy bárki, akinek emelik a fizetését. Ha nincs képessége és hivatástudata, mindegy hogy mennyit fizetnek érte, ezt a kettőt nem lehet megvásárolni.

Se - se
Újságíró
Se - se

hab
..illetve tegyük hozzá hogy MA még a jól megfizetett férfi pedagógus is csak azt és úgy oktathatja (és követelheti vissza) – amit az állam a hivatalos tanrendben engedélyez neki.
A szellemi csillagjainkat kinevelő Fasori gimnázium akkori tanárai sem tudnának ma csillagokat gyújtogatni.

Zoom
Olvasó
Zoom

A kettő együtt jàr (ez a lènyege pl a sokat emlegetett finn modellnek is).

1. Versenykèpes tanàri bèrek -> àltalànossà vàlik a minősègi munkaerő a közoktatàsban (ez àltalàban együtt jàr az egyetemi kèpzès aktualizàlàsàval, közel maximum pontszàmos kèpzèsi helyekkel, stb)

2. Az àllam csak egy tantervi keretet ad, fèl èvre, èvre, vagy mèg hosszabb tàvra (pl meghatàrozza az èrettsègi tananyagot), a többi az adott tanàr hatàskörèbe tartozik. Hogyan tanìt, miből tanìt, stb.

+1 A tàrgyi feltetèlek biztosìtàsa

Bàrmit is vàlasztanak, komoly àllami vagy magànszfèra beruhàzàsok nèlkül az oktatàsi reform elkèpzelhetetlen. Jelenleg a kormàny ellehetetlenìti a magànkezdemènyezèseket, az közoktatàsba pedig nem tesz elèg pènzt. Ha meg is lenne az akarat, egy ilyen vàltozàst nem lehet vègig vinni egy kotmànyzati ciklus alatt. Ergo a jelenlegi kormànynak közösen kellene kidolgoznia egy közèp/hosszù tàvù oktatàsi reform csomagot, amitől a mindenkori kormàny nem tèr el. Màshogy sajnos nem megy.

hab
Olvasó
hab

Az átkosban még inkább keretek közé volt szorítva egy pedagógus, de lehet, hogy a mostani diktatúra sokkal keményebb és elnyomja a jókat.

tomgal
Olvasó
tomgal

Ebben igazad van Hab, viszont magas bér esetében több a jelentkezö, akár túljelentkezés is van , többöl lehet válogatni és ez bizony emeli a színvonalat is. A most az alacsony fizu miatt más területen , más országban dolgozó , de alkalmas, vagy alkalmasabb munkaerö is jó eséllyel jelentkezne. Ha van 1000 munkahelyed ( a szám csak a példa kedvéért), amire van 800 jelentkezö, arra kénytelen vagy legalább 700-at felvenni közülük és azt a 100-at is csak azért nem, mert az már annyira gáz és teljesen alkalmatlan, hogy kb büncselekménnyel érne fel öket gyerekek közelébe engedni. Ha van 2000 jelentkezöd ezer helyre , mert jól megfizetik , az mindenképp emeli a nivót.
Az más kérdés, hogy bármely kormány mennyire tudja / lesz hajlandó ezt az emelést végrehajtani.

Tehát a mostani gárda nem lesz alkalmasabb, jobb tanár a magasabb fizutól ( max kevésbé hagyják el a pályát), de a jövöbeli lehet.

hab
Olvasó
hab

Épp ez a gond, ahogyan az orvoslással, és bármelyik hivatást megkövetelő szakmával, hogy lehet, hogy a sok pénzért lenne tolongás, de attól, hogy meg tudja tanulni, képes végzettséget, diplomát szerezni belőle, akár még kitűnő képesítéssel is, az egyáltalán nem garancia arra, hogy jó orvos, pedagógus, vagy épp jó tanár lesz.

A sok pénz hirtelen hivatástudatod ad, elkötelezettséget és jobbá tesz valakit a szakmájába? Minden és mindenki megvehető? Az is aki nem képes rá?
Nem hinném.

A jövőbelit azok nevelik ki, akik most nem megfelelők, és akik a mostani semmirekellőket kinevelték.

Reszet Elek
Újságíró

Ennél árnyaltabb a kép. A magasabb jövedelem elvileg lehetővé tenné a jobb képességű tanárok kinevelését az erősebb verseny miatt.
A hivtástudatot nem lehet pénzzel megvenni, de ha a pályát áldozatossá tesszük (pl. kompetitívebbé), sanszos hogy inkább hivatástudattal rendelkező emberek fogják választani.
Szükség lenne férfiakra az oktatásban, de én nem tudok olyan esetről amikor egy pálya elnőiesedését meg tudták volna fordítani.
Az alapképlet mindig ugyanaz. A nők beáramlanak valamilyen alterületre, a reálbérek csökkennek, a férfiak elhagyják azt, a szakmai színvonal esik. Mindig ez történik. Ha valaki tudna ellenpéldát szívesen venném.

tomgal
Olvasó
tomgal

Ezzel így mind egyetértek , amit írsz Elek, de a nök csak oda tudnak “ beáramolni” pláne ilyen nagy mennyiségben , ahonnan a férfiak kiáramolnak. De ezek már nem kényszerített folyamatok. Ráadásul már régóta bértábla van nemtöl függetlenül. A 2. vh utáni idöszakban voltak kényszerített intézkedések , munkába, bizonyos munkaterületre irányítások, talán ott kezdödött.

Érdekes tanulmány a témában :

http://www.edu-online.eu/hu/letoltes.php?fid=tartalomsor/1620

Sajnos rengeteg örökségünk a szocialista , 2. Vh utáni idöszakból származik a mai napig.

https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-pedagogusproblema

“Az államszocializmus kezdetén az ötvenes évek eleji ár- és bérreform alacsony szintre süllyesztette a pedagógusok keresetét. A bérreform abból a téves feltételezésből indult ki, hogy a pedagógusok munkája egynemű és egyszerű, kockázata és felelőssége minimális, munkafeltételeik kedvezőek. A pedagógusokhoz képest a műszakiak (mezőgazdaságiak) tevékenységét és a gazdasági munkákat bonyolultnak, nagy felelősséggel járónak, munkakörülményeiket nehéznek képzelték. Ezek a feltételezések nélkülözték a szükséges ismereteket és elemzést. “

Reszet Elek
Újságíró

“a nök csak oda tudnak “ beáramolni” pláne ilyen nagy mennyiségben , ahonnan a férfiak kiáramolnak” – Nem kell kiáramolni. Egyszerűbben csak annyi a történet, hogy amikor férfi és nő munkavállaló között kell választani, akkor a kevesebbért dolgozó nő lesz a nyerő.
A bértábla későbbi és gyakorlatilag csak rögzíti az alacsony béreket és ezzel a kialakult viszonyokat is.
A tanulmány ősrégi és nem a jelen problémáiról szól. Ami azt illeti erősen proto-kultbalos is.
A tanulmány írójához hasonlóak miatt vagyunk ott, ahol vagyunk.

tomgal
Olvasó
tomgal

A 2. link 2006-os ha jól látom. Egyértelmüen mesterségesen csökkentették a pedagógusi fizetéseket a kommunista-szocialista érában, persze ez magával hozta azt is, hogy a nök vállalták el egyre többen és többen ezt a munkát. Tehát nem azért csökkentek a bérek mert egyre több nö került be, hanem a csökkentett bérek miatt került a pályára egyre több nö. Szerintem a pedagógusi pálya az , ahol soha nem volt olyan, hogy ki vállalja el kevesebbért…mindig meghatározott bérek voltak. Szóval de, a férfiak a bérek miatt kiáramoltak, a nök be, nekik elég volt ennyi is mint kétkeresös családmodell kisebbik hányadot hozó tagja.

De ha nekem nem hisztek rengeteg anyag van erröl a neten :

https://mandiner.hu/cikk/20200908_tanari_fizetes

“ A második világégés még az elsőnél is nagyobb nyomort hozott az ország egészére, az értelmiség pedig mindenütt elszegényedett, hiszen bútorait, ékszereit, ruháit kellett a feketepiacon élelmiszerre cserélni, különösen 1944-ben és azután, a szovjet megszállás és a tiszavirágéletű, szovjetbáb-demokrácia idején. A pengő eközben csendben kimúlt a hiperinfláció miatt, a megszállást menedzselő SZEB – Szövetséges Ellenőrző Bizottság, annak valós erőviszonyait tükröző gúnynevén: Szovjet Ellenőrző Bizottság – előírásai között pedig ott volt a reakciósnak tartott polgárság béreinek drasztikus csökkentése is.

A pengőt 1946 augusztus 1-jén váltó forint bevezetésével egyidejűleg korrigálták a béreket is. Az 1938-as bértáblához képest a fizikai dolgozók fizetését 1,2-vel osztották el, a szellemiekét viszont 3,6-tal.

Ez volt az a csapás, amit azóta sem hevert ki a tanítók, tanárok bérezése.“

Minden szellemi dolgozó bérét 3,6-al osztották, minden területen. Nem a nök beáramlása csökkentette a béreket, az csak a bércsökkentések következménye volt. Rengeteg mai probléma történelmi örökség.

Reszet Elek
Újságíró

Az első linkre gondoltam, a második témájában is más.
A másik felvetés kapcsán ez a tyúk vagy tojás tipikus esete. Ha nem lett volna, aki elvállalja, nem maradt volna ilyen a bér sem. A pályaelhagyó férfiak helyére nők érkeztek. Másrészt ha minden szellemi tevékenység kapcsán leszállították a bérezést, miért pont a tanári vált ennyire emancipálttá?
Amit leírtam folyamatként az ciklikus és önmagát erősítő. Mindegy hogyan kezdem a sort, hiszen önmagába tér vissza.

tomgal
Olvasó
tomgal

Szerintem akkoriban nem igazán lehetett nem elvállalni valamit , amikor központilag kiadták ukázba , hogy évente hányszázezer nöt kell munkába állítani…pláne nem gondolkodott senki sem azon, hogy hosszú távon ennek milyen hatásai lesznek , örültek, hogy éltek a háború után. A munkás-paraszt származásúakat meg nyomták a föiskolákra. Ök pláne nem ellenkeztek, ha azt mondták nekik, már pedig te tanár leszel.

Itt részletesen olvashatunk az addigi értelmiségiek müvelödési monopóliumának megszüntetéséröl , az egyszerü munkás-paraszt származásúak központilag irányított pl felsöoktatási felzárkóztatásáról . Itt kezdett romlani már a minöség, hisz nem az jutott be aki alkalmas, vagy elhívatott volt ( ami nem zárja ki persze, hogy egyszerübb származású ne lehetne az, no de messze nem mindenki ).

http://www.edu-online.eu/hu/letoltes.php?fid=tartalomsor/802

A pedagógus pályára azért áramlott be annyi nö , mert viszonylag egyszerü munkának ítéltetett ( lásd korábbi idézet: “
a pedagógusok munkája egynemű és egyszerű, kockázata és felelőssége minimális, munkafeltételeik kedvezőek“). Továbbá régóta volt hagyománya a nök körében, ez egy olyan munka volt, amit már jóval korábban is végeztek nök ( tanítónök, nevelönök már a XIX. sz-ban is léteztek. )Ráadásul gyerekekkel kellett foglalkozni ami passzol a nökhöz és a munkarend idöben is megfelelt akár a családos , gyerekekkel rendelkezö asszonyok számára is, ráadásul senki nem várta el, hogy a nök jól, vagy annyit keressenek, mint a férjük. Szerintem ezek voltak a fö okok. A férfiak a nagyon alacsony bérek miatt elhagyták a pályát , vagy lassan kihaltak az idösebb , hivatástudatból pályán maradók. A nöket meg lehetett erre a pályára irányítani akár központi “ terelgetéssel”, de számukra megfelelöek voltak a körülmények is.

tomgal
Olvasó
tomgal

Most tekintsünk el attól, hogy a cikket a divany.hu hozta le, de nagyon ide illik és kifejezetten érdekes felméréseket is tartalmaz pont kereset, férfitanár összefüggésben :

https://divany.hu/szuloseg/2017/06/10/tanar_fizetes_oktatas_szinvonal_pisa_teszt/

Egyébként a cikkben szereplö hivatkozás MTA tanulmány :

https://mta.hu/tudomany_hirei/pedagogusi-ber-egy-fontos-de-nem-mindenhato-eszkoz-a-tanuloi-eredmenyek-javitasaban-107722

És a Nök Lapja is támogatná, hogy több férfi oktató legyen:

https://nlc.hu/csalad/20190617/tanito-ferfi-elnoiesedes-szakma/

Zoom
Olvasó
Zoom

Elek, hivatàstudata ma sincs minden tanàrnak, nem làtom, mièrt vàltozna az arànyuk negatìv irànyba. Egy jò kèpessègű embernek a tanàri pàlyàval csak kinyìlna egy ùjabb ajtò a többi mellett, ami most sokak szàmàra zàrva van, èpp a pàlya alulfizetettsège miatt.

Reszet Elek
Újságíró

Nem tudom, hogy az általad leírtak mennyiben következnek az én bejegyzésemből.
Az emberek ha hivatásról van szó nem szükségszerűen racionális döntést hoznak. Ha így lenne, nem lennének papok sem.
Minden életpálya erőfeszítéseket igényel, annak buktatóit, aki munkáját hivatástudattal eltelve végzi, nagyobb eséllyel veszi sikeresen.
Ha az objektív körülmények kedvezőbbek, ez a kontraszelekció erősebb lehet.

Zoom
Olvasó
Zoom

Elek, ha elfogadom, amit ìrsz, akkor ùgy tűnik a fèrfiaknak nem hivatàsa a tanàri pàlya. Ha az lenne, a nehèzsègek ellenère tömegesen lennènek jelen az oktatàsban.

Se - se
Újságíró
Se - se

Zoom
Amelyik férfinak elhivatottsága van iskolai tanárnak lenni, az ott is van – minden nehézség ellenére.
De az elhivatottságot nem a tanításra való képesség jelenti, mert akkor tényleg sokkal többen lennének jelen az oktatásban.

Zoom
Olvasó
Zoom

Se-se, a tanìtàsra valò kèpessègen a koràbban emlìtett minősègi munkaerőt èrted, vagy ez valami ùj kategòria?

Se - se
Újságíró
Se - se

Zoom
A tanításra való képességen a tudás átadására való rátermettséget értettem.. és ez a minőségi munkaerő egyik képessége, igen.
Egy volt gimis matek-fizika tanáromra emlékezve írtam ezt.. semmi új kategória.

:-)))

Meske
Olvasó
Meske

Se-se

Amelyik férfinak elhivatottsága van iskolai tanárnak lenni, az ott is van – minden nehézség ellenére.

https://www.youtube.com/watch?v=G4k1YvEwv_U

Aztán másnap ismét bemenni és tanítani… nagyon kemény.
Van olyan, hogy pedagógusi pálya… ám igazából tanári álláshelyek vannak… melyek nagyon különböznek egymástól.

Se - se
Újságíró
Se - se

Meske
Ezt én nem csinálnám.
Ez az a helyzet, amikor a tanítvány úgy viselkedik mintha mellérendelő lenne a viszony.

Annak aki kér tőlem, annak szívesen adok – de az a viszony nem mellérendelő. Aki kér tőlem, az viselkedjen is úgy mint akinek nincsen annyija mint nekem.
Mindegy hogy tudás, vagy pénz vagy szakértelem..

Én ezt nem csinálnám.

Reszet Elek
Újságíró

Szerintem társadalmi jelenségeknél ez az indirekt logika zsákutcába visz.
Másrészt a szóba jöhető aspektusok némelyike sokkal többet nyom a latba, magasabb prioritású. Pl. a jövedelmi tényező egy férfinak sokkal nyomósabb indok racionalitás ide vagy oda. Amúgy is, a nem teljesen racionális döntés azért nem jelent teljesen észszerűtlent.

Zoom
Olvasó
Zoom

Elek, a logika akkor visz zsàkutcàba, ha egymàsnak ellentmondò àllìtàsokat tesz az ember. Az igazsàgàt pedig akkor kèrdőjelezik meg az emberek, ha nem tetszik az eredmèny. Ilyenkor jön az ignoràlis, valahogy fel kell oldani a sajàt kognitìv diszonanciàt.

Reszet Elek
Újságíró

Na sarkíts! Nem általában a logikáról, hanem az általad használt indirekt logikáról írtam. Áruld el kérlek, mely állításaim mondanak ellent egymásnak? Nincsen szükség személyeskedésre.

Zoom
Olvasó
Zoom

Màr ìrtam, àtfogalmazhatod az indirekt àllìtàst direktre, ha ùgy jobban tetszik. Egyèbkènt àltalànos tapasztalatot ìrtam le, ha ùgy èrzed ràd nem vonatkozik, ne vedd magadra.

Reszet Elek
Újságíró

Az nem érv, hogy mivel a férfiak nincsenek tömegesen a tanári pályákon, ezért nem áldozatkészek, nincsen hivatástudatuk, mert mindabból amit leírtam ez következik.
Kíváncsi lettem volna, hogy pontosan melyik kijelentésem támasztja ezt alá és melyek vannak egymással ellentmondásban. De úgy tűnik ez inkább a veszett fejsze nyele lesz.

Zoom
Olvasó
Zoom

Elek, nagy ellentmondàs nincs köztünk, èn is ùgy gondolom hogy a fèrfiakat leginkàbb az alacsony fizu ès az alacsony presztizs tartja vissza a tanàri pàlyàtòl (talàn mèg a tùlzott àllami kontrol lehet negatìv). Azonban, ha ezt ìgy làtod, nem tudom mièrt kell a hivatàstudatot ellenpontkènt behozni, amikor magad is ìrod, hogy nem az a döntő tènyező. (Persze szempont lehet, de mint làtjuk a tanàri szakmànàl ez nem kap akkora jelentősèget.)

hunbagira
Újságíró

Delinhez csatlakoznék a vitában.

Reszet Elek
Újságíró

Akkor most dőzs…

Reszet Elek
Újságíró

Minőségi tanár csak az lehet igazán, aki hivatástudattal is fel van vértezve. A tanári pálya azok egyike, ahol egy bizonyos szintet nem lehet meghaladni enélkül. Ezért került elő. Nem ellenponként hoztam fel, hanem ismérvként ill. hogy mi módon lehetne elérni a minél gyakoribb meglétét.
A tanári pálya meglátásom szerint sokkal erősebben a férfi princípiumhoz tartozik (eltekintve az alsóiskolás nevelőktől).

Naooo
Olvasó
Naooo

Ezt simán előléptetném oktatási miniszterré:

“én utálom a cigányokat, de a Győzikét végképp, ne kelljen már néznem.”

“afrikai civilizáció nincs. Ott a fekák az őserdőben lófaszt se csináltak.”

“a nőnek a nevére nem is emlékszem… Kamala Harris, én csak fekete ribancnak szólítom.”

tomgal
Olvasó
tomgal
Meske
Olvasó
Meske

A hivatás identifikáció szintje a tudatosság szintje miatt – különböző lehet;

1. belső érdeklődés,
2. szubjektív tapasztalat, amely a pályaválasztást motiválja,
3. a szakmai ismeretek és képességek elsajátítása erősíti azt,
4. míg a követelményekkel való szembenézés, a munkatevékenység, a siker és a kudarc hatására a személy és a hivatás kapcsolata szorossá válik.
(Váriné,1981; Dombi,1999 )

„Az azonosulás előfeltételeként a pályaválasztáskor tanúsított érdeklődést határozza meg, amely a továbbiakban segít a képzés ideje alatt a szakmai készségek elsajátításában. Az azonosulást a pályára lépés időszakában a követelményekkel való szembesülés, siker- és kudarcélmény erősíti meg, és mint ilyen, kötődik a tevékenységhez. A hivatástudat a munkához fűződő viszony legmagasabb szintje, ahol a pályával kapcsolatos elvárások belsővé váltak, és a tevékenységet meggyőződés irányítja. „Az elhivatottság legszorosabb értelme szerint a munka során a tevékenység és a személyiség tényleges eszményképe valósul meg, amely a személy munkáját morálisan elválaszthatatlanná teszi az életétől.” (Bullough, 1997b, 30.)”

Tehát mindez egy folyamat , melynek első lépése az, hogy az illető diák érdeklődjön a pedagógiai pálya iránt, mert ez az alapja az azonosulásnak.

És itt kezdődik a nehézség, mert ha egy fiú tanuló érdeklődik a pedagógia iránt (valamely szaktárgyból és/vagy az azt tanító tanár hatásából/személyiségéből kifolyólag), tanári azonosulási mintaként többnyire nők állnak rendelkezésre. Fiúknak tanári pályát leghatékonyabban férfi pedagógusokkal való azonosulás tudna teremteni. (Ehhez kapcsolódik a személyiség – mondjuk annak bizonyos elemei eleve rárezonálnak már az érdeklődés szintjén, később a gyakorlatban mutatkoznak meg teljesen.)

A szakmai identitás kialakulásával párhuzamosan épül a szakmai énkép is:
A tanári tevékenységekhez kapcsolódó követelmények, a tanári munkatevékenységgel kapcsolatos élmények/visszajelzések/eredmények a kezdeti időszakban igen meghatározóak (nem mindegy, hogy sikerrel vagy kudarccal indítja a pályát –a siker pozitív visszajelzés, megerősítés, amely megtartó erővel bír, segíti a szakmai kompetenciák fejlesztését, későbbiekben a helyes önreflexiók kialakításában/és kudarctűrésben is jelentős. Nagy hangsúllyal bír a szakmai háttér jelenléte – a tanári munkaközösség támogatása).

A folyamatba motivációként bekapcsolódik a társadalmi presztízs (tekintély és jövedelem), ami szintén meghatározó, de nem kizárólagosan.

Röviden, ha van vonzó (férfi) pedagógus-minta a fiúk előtt, akkor van mivel azonosulni és el tud indulni azon az úton/folyamaton, ami a tanári pályán végül a szakmai elhivatottságban csúcsosodik ki.

Kérdés:
Mitől vonzó ma a pedagógusi pálya/mi tudja vonzóvá tenni a pedagógusi pályát? Miért lesz valaki tanár?

Gyakorlati oldalról:
Mivel tudja a tanár/tanító vonzóvá tenni a pedagógusi pályát? (Mert “vonzóvá tenni” csak a tanár tudja, ebben bármi más legfeljebb segítheti (minisztériumi, intézményi, rendszerszinten, eszköz,, tanterv, stb))

E kérdésben a tanároknak nagyon nagy a felelőssége (hogyan állnak a hivatásukhoz, mi tükröződik ebből vissza a gyerekek felé és hogyan tudnak problémát megoldani).

common man
Olvasó
common man

És itt kezdődik a nehézség, mert ha egy fiú tanuló érdeklődik a pedagógia iránt (valamely szaktárgyból és/vagy az azt tanító tanár hatásából/személyiségéből kifolyólag), tanári azonosulási mintaként többnyire nők állnak rendelkezésre. Fiúknak tanári pályát leghatékonyabban férfi pedagógusokkal való
azonosulás tudna teremteni.

Ha egy fiú érdeklődik valami iránt ki tudja találni magát példa nélkül is (ellentétben a nők többségével) A baj inkább abban van,hogy mennyire hagyják.Mondjuk kirúgják az önálló gondolatért legyen az akár csak kérdés szintű.

Meske
Olvasó
Meske

common man,
iskolája/tanára válogatja, hogyan állnak a kreativitáshoz.
Én úgy vagyok vele, hogy amíg a szavai/tettei nem sértőek, nem ön- és közveszélyesek és azért valamilyen formában a témához kapcsolódnak, tegye nyugodtan, viszont járja végig azt az utat, hogy lehessen látni, hova jut vele (ha időből kifut, akkor jegyezze föl és gondolkodjon rajta szünetben, otthon, stb).
A fiúk is és a lányok is kreatívak, csak egészen másképp (bár mindig vannak kivételek).
Érdekes figyelni a kisgyerekeket rajz közben:
A lányok lerajzolják, amit gondolnak (illusztrálnak), nekik többnyire “beszélgető” rajzaik vannak.
(Legtöbbször aprólékosan kidolgozzák a szereplőket, a helyszínt, a konfliktust és az érzelmi tartalmakat ) Örömük gyakran az alkotásból és annak szépségéből fakad. Amit elkészítettek, azt óvják/gyűjtik/vigyázzák.

A fiúk a rajz során gyakran átélik és el is játszák a témát (“kicselekvés”nek hívjuk). Nagyvonalúan megjelenítik a helyszínt és a szereplőket, ám amint a hősök elkészültek, elindul a belső mozi és a történet megelevenedik: a lendületes vonalak, firkák, formák, foltok mind a küzdelmek nyomaivá válnak, a suhintások/csapások/vonalvezetés (vele együtt a hangadás is) mind az alkotótevékenység szerves részei. Az alkotás itt egy folyamat, nem egy történet illusztrálása. Ezért van az, hogy néha egy-egy rajz/festmény végeredményül tényleg úgy néz ki, mint egy csatatér: teli harci sérülésekkel, gyűrődésekkel. Itt sajátos esztétika van, kérem szépen, mert ez időnként már nem is performance, hanem happening (főleg, ha a társak is bekapcsolódnak és kiegészítik a munkát).
Úgy figyeltem meg, a kisfiúk akkor látják “szépnek” a képeiket, ha azt össze tudják kapcsolni az átélt (belső) győzelemmel/küzdelemmel.
(Térbeli konstrukciók esetén körvonalazódik ki leginkább (agyagozás, hajtogatás, építés, stb), hogy a fiúknak az esztétika mellett, az alkotói tevékenység és az alkotás használhatósága/praktikussága szintén
komoly örömöt jelent – pl.: lehet vele játszani). Amit elkészítettek, azt gyakran (el)használják. (A végén kiderül: “azért készítettük…”).

Később a “kicselekvés” “belsővé” válik, azonban az akciók nyomai évekig leolvashatók a rajzokról.
Ezt az (alkotó)erőt kell(ene) nekik megtanítani jól és bölcsen uralni és hatékonyan használni, finomítani, alakítani.
Ám ehhez bizalom-teli légkör kell, ahol mernek bátrak lenni.
Sajnos gyakran tapasztalom, hogy a gyerekek nem őszinték a rajzaikban sem, mert szeretnének megfelelni/vagy meg kell felelniük a felnőtteknek, óvónéninek, tanító néninek, stb.
Már itt elkezdődik, hogyan szocializálják őket a “szépre” /”helyesre”(ami gyakran a giccs határát súrolja, ha meg nem haladja azt).

Hm… common man, van mit tenni…

georg1945
Olvasó
georg1945

Be kell ismerni, el kell fogadni, hogy a férfiak több pénzt keressenek ugyanazért a tevékenységért, mint a nők.
Ugyanis nem lehet régi családmodelt megvalósítani, régi módszerek nélkül, ti. a férfi volt a családfenntartó.

georg1945
Olvasó
georg1945

A tanárnőket vagy a tanár urakat ?
Mert régesrégen a tanár urak jobban voltak fizetve, mint egy tanárnő.
És – sajnos – ez helyes volt.
Egy férfi tanár munkája ÉRTÉKESEBB, mint egy tanárnőé !
Bárhogy is riadtatok el ettől az állításomtól, de EZ ÍGY IGAZ !

Meske
Olvasó
Meske

Jó az ilyen felmérés és örülök, hogy komolyabban is felvetődik a téma.
Bőven van mit javítani a különböző szinteken.
Többször elhangzott már, a tanár személyiségének milyen meghatározó szerepe van a tanító/nevelő folyamatokban. Minél kisebb a gyerek, annál inkább. A tanár (akár férfi, akár nő) nem csak tudást/szemléletmódot ad át, de nevel, értékrendet közvetít (tanórán kívül is) viszonyulási/azonosulási mintát nyújt a férfi/női attitűdök, jelentéstartalmak kialakításához, mely hatással van a gyerek férfiről/nőről kialakított belső reprezentatív képére, saját önértékelésére, közvetett módon pedig az iskolai teljesítményére, stb.

Azonban ennek az éremnek is két oldala van.
A feltett kérdések egy tényező felé konvergálnak (az iskola diszkriminatív jellege hogyan mutatkozik meg), ugyanakkor a kiindulás, amiből az eredmény születik nem csak szubjektív, de jóval komplexebb.
Ez esetben (most) a fiúk lehetőséget kaptak arra, hogy kinyilvánítsák véleményüket arról, szerintük hogyan viszonyul hozzájuk a „rendszer”. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ők is a „rendszer” részei és hatással vannak rá, vagyis a feléjük tükrözött reakciók azt is tükrözni fogják, hogy ők milyen teljesítményt/jelenlétet/légkört stb. nyújtanak ehhez az egészhez.
Kérdés, hogyan különbözteti meg (minden esetben meg tudja különböztetni?) a tanuló, mi az, ami az ő személyes egyéni/értékelése illetve kollektív értékelés, mi az, ami részéről projekció („ez biztosan azért van így, mert fiú vagyok”) és mi az, ami ténylegesen sztereotípia/megkülönböztetés.

Spoiler
Sokszor egyébként a gyerekek is “diszkriminálják magukat” – pl.: nem egyszerű vegyes csoportokat kialakítani, mert a fiúk nem hajlandók a lányokkal és a lányok sem a fiúkkal együtt dolgozni/játszani. Párban még kevésbé… Minél kisebbek, ez annál jellemzőbb rájuk. Bevédik saját nemük “játszóterének” határait és megjegyzik, ha bárki abból kilép és az ellenkező nemhez kapcsolódik.

Az iskolának többek között az is a dolga, hogy visszaszorítsa/megelőzze/tiltsa/korrigálja a helytelen viselkedésmódot. Nem a férfias/nőies attitűdöket. A helytelen viselkedésmód a gyerekek esetében a nemiségükből fakadóan lesz (általában) jellemzően fiúsan/lányosan helytelen. Ebből a szempontból nem lehet egy intézmény/sem a pedagógus diszkriminatív.

Remek téma, az nem kétséges, hogy vitára sarkall.
Várom a cikk további részét a teljesebb kép érdekében.

Bela
Olvasó
Bela

Az utolsó bekezdésed rávilágít a sokszor taglalt problémára: a nemiségből fakadó helyes viselkedésmódra ki tanítja meg a gyerekeket? Az 50 feletti, magukat nem képző, boldogtalan tanítónénik, tanárnők? Fiúgyermeket is ők? Apuka, aki jelentős részben nem is része a családnak?
Középiskolában úgy látom, hogy ezzel a nevelési résszel nagy gondok vannak a leány tanulókat tekintve is. 14 évesen konkrétan ribancok jönnek tanulni, jó időben úgy öltözködnek, hogy egyből mehetnének a rosszlányokra. Bunkóbban beszélnek, mint a fiúk, érdeklődési körük a műköröm-verda-tetkó hármason kívül nem sok mindenre terjed ki. És erre nem az a jó válasz, hogy mer’ hamarabb érnek. A tanárnők miért nem foglalkoznak ilyen értelemben legalább a lányokkal? Szinte bikiniben járnak iskolába, nyakig kifestve, és senki nem szól rájuk… Igaz, az egész iskolarendszer olyan szinten liberális, hogy ha valaki mégis megtenné ezt, mehetne fegyelmire. Be vagyunk szarva, mert bejön a szülő…

Aztán az is lehet, hogy ma már nem a család, nem az iskola nevel, hanem az insta/face/tiktok, amelyekkel jóval több időt tölt a kölök, mint az előbbiekkel…

hab
Olvasó
hab

Biztos, hogy ez a tanár felelőssége, nem a szülőé?

Meske
Olvasó
Meske

Béla, amerre én jártam, úgy tapasztaltam, minden iskolának van egy „arculata”.
Mondom úgy, hogy mi egy vidéki kisvárosban konzervatív általános iskola vagyunk (legalábbis ahhoz képest, amit a szomszéd nagyvárosokban tapasztaltunk).

Nálunk is vannak/voltak gondok a lányok öltözködését/viselkedését illetően, de megbeszéljük velük (ha a szülő nem teszi, akkor muszáj, még időben).

Spoiler
Én ilyenkor óra után mindig behívom beszélgetni a lányt, nem ledorgálva, hanem kiemelve az „értékeit” és azt, milyen hatást gyakorol velük a környezetére (elmondom, mit lát belőle más: a fiúk, más lányok, mit látok én és az idősebb férfiak) és ez milyen következményekkel jár, mondjuk, ha nem olyan védett környezetben teszi, mint ez az iskola és ezzel szemben mennyire kiszolgáltatottá teszi magát… És lehetőségeket vázolok fel, hogyan tudná úgy hangsúlyozni nőiességét, hogy ne mutasson vele többet a kelleténél, hanem hagyja, hogy megmaradjon a kíváncsiság (vagyis ne legyen vele provokatív/közönséges, csak úgy fogalmazva, hogy megértse), inkább sejtessen, mert az izgalmasabb/esztétikusabb/azon a nőn érződik, hogy nem csak szép, de okosabb is, mert nem hagyja, hogy csak a „megjelenése” érvényesüljön, stb.

Szóval okosan védje magát és az „értékeit”, legyen elővigyázatos, ne szórja ezeket a „kincseket” mindenkinek, mert ezáltal „köztulajdonná” teszi azt. Ilyenkor gyakran megdöbbennek (mikor más szemén keresztül, kívülről tekintenek magukra, viselkedésükre). Ez eddig mindig működött. Vannak lányok, akikkel így beszéltem, már rég elballagtak. Néha látom őket az utcán, visszafogottan öltözködnek, mégis nőiesen. Olyan szépek, hogy Hhúúú…

A csúnya beszéd már nehezebb téma, mert sokszor nem is tudatosul bennük.
Lehet velük száj-karatézni és lecsapni a labdát. Bár csak röviden, mert az óra nem erről szól.

A fiúkkal kapcsolatban a gondok nem csak elsősorban a fegyelmezetlenségre vonatkoznak, nagyobb baj, hogy nem rugalmasok, hiányos a logikus gondolkodásuk, nehéz őket motiválni. Tény, hogy a gyerekek (szülői felügyelet nélkül) sok időt töltenek/kompenzálnak a virtuális térben, ami a tanulás, szociális kapcsolatok és a pihenés rovására megy. Mindez kihat az iskolai életükre/teljesítményükre is. Ez kb. az itteni fiúk 60-70%-ra értendő. Én úgy látom (kollégákkal egyetemben), van egy jól nevelt réteg, velük eredményesen lehet dolgozni. Másokat egyszerűen elhanyagolnak. Vannak a megengedő nevelés eredményének ifjai, aki helyett mindig mindent megcsináltak és nem kellett önállóan problémát megoldaniuk/elejétől a végéig befejezni a feladatukat/ felelősséget vállalniuk/megfutamodnak/kifogásokat- kerülőutakat keresnek/annyit kell noszogatni őket, hogy az ember elfárad… igénytelen a munkájuk és pazarolnak stb. (nem buták, sőt! de nagyon lusták). (A férfi kollégák ezen szoktak kiakadni). A speciális esetek meg mindenhol jelen vannak.Bár tanítjuk őket, hogyan kell a problémákat megoldani/megküzdeni, gyakran mégis „bedobják a gyeplőt”, mert úgy gondolják, mindegy, minek küzdeni. Anélkül is megy majd… valahogy.

A fiúkkal is lehet beszélgetni a férfias viselkedésről – és igénylik is. Fontos meglátásaik vannak és kritikusak, csak koruknál fogva még nem következetesek, már ami az ok-okozati tényezőket illeti. Tenni meg nem mindegyik akar… még. Kell nekik a bátorítás. Ugyanakkor nem árt tudniuk, hogy a durva beszéd, a közönségesség, (maga)mutogatás, a másik megalázása/minősítgetése, a „papucsozás” nem mértékegysége a férfiasságnak.

A férfi/női minták hiánya itt is kezd mutatkozni, az ismert/tudott/hordozott mintákat kiegészítik és próbálják felülírni a virtuális világ és a média sugallta mintákkal. A fiúk is és a lányok is nagy tévedésben és veszélyben vannak ez által.
Erre nagyobb hangsúlyt kéne fektetni.

Amit biztosan tudok, minden gyerek (és ember) szívesen fogadja a személyes törődést. Soha semmi sem olyan hatékony, mint a személyes vagy kiscsoportos beszélgetés, ahol nem bírálva vannak, hanem megértve és terelgetve. Ehhez viszont bizalom kell. Ilyen légkörben a gyerek jobban fogadja a kritikát is (feltéve, ha építő jellegű/szándékú).
Kell a felnőtt beszélgető partner (akár irányított, akár spontán témafelvetés)/a visszajelzés és kontroll, mert a szülők (bár az ő dolguk lenne) nem mindig képesek/alkalmasak erre. (Vannak dolgok, amiket a gyerekek eleve el sem mernek mondani a szüleiknek).
Sok mindent lehet ilyenkor megtudni a gyerekekről/gondolkodásukról/nézeteikről (és sokat lehet tanulni tőlük) és ezzel lehet számolni a jövőben… Szerintem.

A környező iskolákból viszont nagyon eltérő, egészen szélsőséges tapasztalatokat is lehet hallani.

Se - se
Újságíró
Se - se

Meske
Ilyen írást olvasva mindíg eszembe jut, hogy egy szakember véleménye kettőt ér..
(pontosabban két amatőr-véleménynél is többet ér)

Meske
Olvasó
Meske

Tudod, Se-se,
Itt a Férfihangon volt is/van is inspiráció. Sokat/sok megközelítésből beszélgettünk már ezekről a témákról (köszönet érte), lassan átszűrődtek a munkámon is… Már a kollégáim is rárezonáltak. Szeretem annak az érzését, amikor valami készülődik, alakul…
Mint ahogy a jó kérdéseket és észrevételeket is szeretem.

Miklos1
Olvasó
Miklos1

Kedves Meske!

Engedelmével beleszólnék.

“A fiúkkal kapcsolatban a gondok nem csak elsősorban a fegyelmezetlenségre vonatkoznak, nagyobb baj, hogy nem rugalmasok, hiányos a logikus gondolkodás, motiválatlanok. Tény, hogy a gyerekek (szülői felügyelet nélkül) sok időt töltenek/kompenzálnak a virtuális térben, ami a tanulás, szociális kapcsolatok és a pihenés rovására megy. Mindez kihat az iskolai életükre/teljesítményükre is. Ez kb. az itteni fiúk 60-70%-ra értendő.”

Nem a fiúkkal van a gond, pusztán csak egyszerű és egyértelmű vonalat követve: történelem. A férfiak rugalmassága evolúciósan indokolt, és egyértelmű. Amit Ön rugalmatlanságként értelmez, az pusztán az, hogy az iskolai rendszer nem rájuk van kialakítva, hanem a nőkre. Pont, hogy a férfiak rugalmassága miatt nem csak nappal lehet világos egy szobában, nem barlangokban lakunk, hanem felülemelkedhettünk az állatok köreiből. A férfiak mindig a szélsőségeket kutatták, és ellenük harcoltak, megjegyzem, hatalmas eredménnyel. Ugyanakkor ennek a hatalmas teremtő erőnek a irányt is kell adni. Ez is a férfiben van meg. A férfiak alkotják a törvényeket, a katonai szigor nem véletlenül ilyen erős jelentésű. A férfiben megvan tehát a zabolázatlan teremtés és pusztítás iránti vágy és képesség, míg a potenciál felismerése miatt ilyen nagy a férfiakban a szabályorientáltság. A logikus gondolkodás pedig azért hiányzik belőlük, mert Mozart sem lenne sehol, ha a zongora helyett 5 évesen a piáért nyúlt volna. A potenciál ott lett volna benne, ugyan úgy, de egy cefreszagú, büdös, árokban fetrengő hajléktalan formájában. Ezért sem olyan ez a mást hibáztatás férfi oldalról, mint a női oldalról. A férfiak elnyomása létező dolog, sosem lesz versenyló egy fejbelőtt arab telivér csikóból. A női hibáztatás pedig inkább a saját hiányosságok másra vetítése, de olyan, aminek soha se lesz pozitív eredménye, ha a hibákat külső forrásból elfedik. Csak ez a fertő, ami ma is van. Minden területén az életnek. A férfiak szociális kapcsolatainak kialakítása evolúciós kényszer, a kialakított kapcsolatok révén valósítottak meg olyat, amit egyedül nem tudtak volna. A férfiak kapcsolatainak lényege a hierarchiában való feljebblépést, sőt, az életbenmaradást jelenti (illetve inkább régebben, jelentette). A nőnek ilyenekre nem volt szüksége, az életben maradásuk más alapokon feküdt, ami nem a küzdelem volt. Tulajdonaik nem voltak, mert nem tudták volna megvédeni sem azokat. Így értelmetlen lenne, a férfiakéhoz hasonló berendezkedés. És ezért van az, hogy nem tudják, hogy milyen az igazi nagyság, a kemény munkával való jutalom megszerzése. Náluk általában csak az van, hogy például ha találnának az úton egy olimpiai aranyérmet, akkor ők automatikusan olimpikonok, és senki meg se próbálja őket ebből kizökkenteni.

A probléma itt konkrétan a női “szabályokhoz” való alkalmazkodási kényszer. A genetikával mond ellent, ilyen nem kéne, hogy létezzen. Elég szomorú, hogy a fiúk, férfiak lassan csak az online világban találnak megnyugvást, de a nők már azt is el akarják venni tőlük. Mindegy, hogy mit csinál a férfi, azt a nő ha meglátja, akkor ő akarja csinálni, és a férfi ne csinálja.

A koedukáció pedig a két nem különbözőségéből alapból szentségtörés, a jobb cipőt se húzom a bal lábamra. Ezzel kiegészítve a nők részrehajlását a lányok felé, és bosszúvágyát a fiúk, férfiak felé, pedig igazából egy modernkori koncentrációs tábort eredményez. Ha a fiúkat csak férfiak taníthatnák (régen működött, akkor nem volt ez a téboly) akkor nem ilyenek lennének, ez a 80%-os női pedagógusarányból következő kompetenciát mutatja meg. És ahogy a modern világban látható, az átlag nő irigy a férfiakra, és a képességeikre, így ha teheti, elveszi tőlük az egészséges fejlődésükhöz szükséges erőforrásokat. A haszna pedig mindössze csak a látszat, hamis érzet, hogy jobb náluk. Szerintem ez maga a tömény gyűlölet, a kicsinyesség megnyilvánulása, és semmi más.

A véleményem erős, de nem mindenkire vonatkozik, hála Istennek, hogy vannak még értékes nők, akik köszönőviszonyban sincsenek azzal, amit leírtam.

Üdvözlettel, Miklós

Meske
Olvasó
Meske

Kedves Miklós,
kérem, megértem a felháborodását és az aggodalmát, azonban a helyzet nem ennyire fekete-fehér.
Nagyon nem egyszerű gyerekek vannak a közoktatásban.

Korábban már beszélgettünk erről, ez a probléma túlmutat a fiúk természetes adottságain. (Itt idézek egy összefoglalásból):

„Egyet értek abban, hogy a fiúk eltérő ütemben és más képességek mentén fejlődnek, mint a lányok és ezt a közoktatás úgy általában nem követi.
Azonban kezd egy még ennél is aggasztóbb jelenség körvonalazódni.
Mégpedig a virtuális világ hatása a gyerekekre.
Ez több mindenben megnyilvánul:
– mozgásszegény kultúra miatt nem volt (kisgyerekkorban sem) az idegrendszer kellőképpen stimulálva (rugalmatlan= nem mozgékony, nem hatékony/rendezett a mozgása, hanem esetleges, bizonytalan), alapvető motorikus készségek hiányoznak (pl. átfordulás, J-B előre-hátra koordináció stb), hiányos testtudat, beszédzavar… stb.
– túlingerelt a gyerek, nem tud lenyugodni, figyelemzavar jelentkezik, fegyelmezési problémák lépnek fel
– a netes játékok jutalmazó/visszajelző rendszere azonnali (maga az élmény is jutalom), izgalmi-küszöböt rendesen megemeli, ezzel szemben az iskolai feladatok -és úgy általában az élet – műveleti sora hosszabb elemzést és kitartást igényel, mire a jutalomhoz eljut (ami nem garantált). Gép előtt töltött napi órák száma emelkedik ( 4 ó<x). Most digitális oktatás idején napi 9-16 ó < x.
– nem látják át a folyamatokat, ok-okozati összefüggéseket, részfolyamatokat értelmeznek egészként illetve eredményként, ami által a logikus gondolkodásban zavar keletkezik.
– nem alkotnak, hanem kész "elemekből" építkeznek
– sokat kéne mozogniuk, de nehezükre esik, nagyon hamar elfáradnak, nehezen fegyelmezhetőek, nem vagy kritikusan szabálykövetők (” a gyereknek az a dolga, hogy feszegesse a határokat” mai idézet egy 7 évestől)
– most meg a járvány miatt nem is lehet délutáni sportfoglalkozásokat tartani (kevés a kivétel)
– egyre gyakoribb a kialvatlanság (3-7 óra alvás, néha energiaitallal kompenzálva)

És ezek az “átlag” fiúk, nem az SNI, BTM kategória.

A gyerekek a napi feszültséget gyakran a virtuális világban “vezetik le”, önjutalmazás szintjén netes játékkal/élménykereséssel/kapcsolattartással kompenzálnak (amit, ha nem kontrollál a szülő – ritkán szokta – függőséghez (stb) is vezethet).”
Miklós, az alábbi link mindenképpen fontos, ha gyerekről van szó, mert a mai gyerekek ebben élnek. És most már ebben is tanulnak. (Így érthető lesz az én aggodalmam is):
https://vaczialexa.blog.hu/2020/06/02/online_fuggo_lett_a_gyerekem

Nemrég beszéltem "vidéki" óvónőkkel, feléjük, mi a helyzet. Semmi biztatóval nem kecsegtettek.
Komoly hiányosságok vannak a gyerekek helyes nevelése/gondozása terén és nagyon nehéz ezeket pótolni/fejleszteni iskolakezdésig – már nincs oviban-tartás, év-vesztes stb. eléri a hatot, mennie kell, akár "felkészült" a gyerek, akár nem – (A készségmérő teszteket hagyjuk). Óvodában az asztalnál nem tudnak nyugodtan ülni és enni villával és kanállal – nemhogy késsel, cipőfűzőt kötni, öltözködni stb. személyes higiénére vigyázni – az óvónők megtanítják nekik, aztán a gyerekek "elfelejtik", mert anya-apa megcsinálja otthon, nem önállóságra nevelik a gyereket… vagy nem is igen nevelik őket… tisztelet a kivételnek).

A mostani gyerekek elképesztő természetességgel gyakorolnak kritikát bárkiről, akár közvetlenül az illető szemébe is megmondják véleményüket, (nem fogják fel, mi sértő és mi nem).

Iskolában ma már tornasort vezényelni sem férfi pedagógusnak, sem nőnek nemhogy nem egyszerű, alig kivitelezhető – évek munkája a szoktatás (hozzájön, hogy, pl.: nem diszkriminálhatsz nem és méret szerint)

Miklós, kérem, alapból gondok vannak a fiúknál és a lányoknál is (különösen készségszinten).

Az intézményszintű diszkrimináció már okozata egy folyamatnak, és erre még rájön egy sor súlyosabb probléma. Amiről a fenti cikkben szó esik, az a teljes jelenségnek egy szelete, amiből volna kiút, (korábban volt már rá kísérlet (2016), szakmai szintű kezdeményezés formájában megírt alaptanterv, ami élhető/hatékony lett volna fiúknak-lányoknak-pedagógusoknak és szülőknek egyaránt kerettantervvel kiegészítve (mindenkit képességei szerint tanítani és akképpen meghatározni a követelményeket/fejlesztéseket). Ám ezt nem fogadták el, mert „ellenkezik az integrációval”). Ellehetetlenítették, pedig évek munkája volt benne.

Értem miről írt, ám az ön által írt helyzetet évek óta felülírja egy sokkal súlyosabb jelenség, ami a kisfiúkban az alapkésztetéseket is „felülírja” azáltal, hogy „függővé” teszi a gyermeket és módosítja/megzavarja a természetes viselkedésüket.

Nagyon fontos a fiúk (és a lányok) helyes nevelése természetük és képességeik szerint. Én erre törekszem, amennyire tudok.
Köszönöm, hogy szánt időt az írásom elolvasására és kifejtette a vele kapcsolatos gondolatait.

csakafoci
Olvasó
csakafoci

“Iskolában ma már tornasort vezényelni sem férfi pedagógusnak, sem nőnek nemhogy nem egyszerű, alig kivitelezhető ”

Na ennek kifejezetten örülök. A tornasornál primitívebb megalázás kevés van az iskolai rendszerben.

common man
Olvasó
common man

A tornasornál primitívebb megalázás kevés van az iskolai rendszerben

Érzékeny egy gyerek lehettél.Nálunk volt amikor a nagyok álltak elől volt amikor a kicsik.Mindenkit megaláztak.A gecik. De vigasztalásként:
https://www.youtube.com/watch?v=oubG5P86HOs
https://www.youtube.com/watch?v=AMhx2ZPATWM

Meske
Olvasó
Meske

Béla,
“Középiskolában úgy látom, hogy ezzel a nevelési résszel nagy gondok vannak a leány tanulókat tekintve is. ”

Kifejtenéd, kérlek, mit tapasztalsz, mi az “is” tartalma (ami a fiúkra vonatkozik)?
Köszönöm.

Bela
Olvasó
Bela

Arra utaltam, amiről már sokszor szó esett: a megfelelő férfiminta hiányára ( apa nincs jelen a családban, kizárólag nő tanítók, jelentős részben nő tanárok, stb.) .
A lányok esetére IS vonatkozik a mintaadás elmulasztása, erre hoztam a példát a 14 évesen ribancként viselkedő egyedekkel. Úgy tapasztalom, hogy a csajokat sem neveli sem az anyuka, sem a nőkből álló pedagógus társadalom.
És ez utóbbi felettébb érthetetlen, mivel a fiúknál hátrányként felhozott apa- és ferfitanar hiány a lányok esetében nem áll fenn.
Tehát az a kérdés, hogy ha a fiúkkal nem bírnak a tanárnők ( erre más hozzászóló nálam drasztikusabb választ adott, és nagyrészt egyet is tudok vele érteni), akkor legalább a lányokkal nem kellene behatóbban foglalkozni? A saját környezetemben úgy látom, hogy nem megy… amikor mégis, azt a férfi kolléga teszi… Ezeknek a lányoknak senki sem mondja meg, hogy ne kurvasággal építsék a jövőjüket…
UI: A nevelés dolga a családé… Volt, ennek már vége. Drasztikusan kellene ezt a feladatot felvállalni az iskoláknak, a közösségi oldalak tiltásától(iskolán belül) a dresszkódig.

Meske
Olvasó
Meske

A lányok esetére IS vonatkozik a mintaadás elmulasztása, erre hoztam a példát a 14 évesen ribancként viselkedő egyedekkel. Úgy tapasztalom, hogy a csajokat sem neveli sem az anyuka, sem a nőkből álló pedagógus társadalom.

Értem a problémát, és egyetértek a következtetéseddel, azonban ezt maximum mint szubjektív véleményt tudjuk a diákok/fiúk/lányok felé közvetíteni (pedagógiai eszközökkel), ők meghallgathatják, de nem kötelesek betartani.
Kicsit utánanéztem a dolgoknak, az üggyel kapcsolatban nekem a házirend jutott eszembe, ott kerülnek szabályozásra az ilyen kérdések. És mindennek forrása – csakhogy a kört négyzetesítsük – egy rendelkezés még 1998-ból:
https://lfg.hu/142/rpg/szerepjatekrol/ha-az-iskolaban-tiltjak-a-szerepjatekot/

“Dr. Bíró Endre jogász, a Gyermekjogi Műhely igazgatója szerint az iskolai házirendek legalább 75 százaléka jogsértő tételeket is tartalmaz. Ennek elsősorban az az oka, hogy a házirend készítői sokszor nem tudják eldönteni, hogy az iskolában mit lehet jogi eszközökkel szabályozni, és mi az, amit kizárólag pedagógiai módszerek használatával kell megoldani.

A házirend jogforrás. Nem szerepelhet benne erkölcsi, hagyományon vagy valláson alapuló követelmény, nem határozhat meg ízlésbeli normákat, nem szólhat bele a diákok iskolán kívüli életvitelébe. A házirend nem foglalkozhat azzal, hogy lehet-e miniszoknyát felvenni, szabad-e a szerelmespároknak kézen fogva sétálni, csókolózni a folyosón. Nem lehet meghatározni a haj hosszúságát, nem lehet előírni a napszaknak megfelelő köszönési formákat, nem lehet tiltani az orrbavalót, az ékszereket és számos egyéb viselkedési-magatartási szokást.
– Azért nagyon veszélyes ezeket a dolgokat házirendben szabályozni, mert megsértésük automatikusan fegyelmi vétségnek minősül, és alapjául szolgálhat egy fegyelmi tárgyalásnak – állítja Bíró Endre. – A fegyelmi eljárás viszont jogi eszköz, és nem pedagógiai. A törvény az elmarasztalás hat fokozatát állapítja meg a megrovástól egészen az iskolából történő kizárásig. A pedagógusok egy része viszont attól fél, ha az erkölcsi-magatartásbeli elvárásaikat nem fejezi ki a házirend, akkor nem tudnak érvényt szerezni az akaratuknak.
A törvény szerint azonban a tanárnak vagy a tantestületnek nem szabad saját értékrendszerét, ízlésvilágát, erkölcsi normáit jogi eszközök segítségével megkövetelni a diákoktól. Erre kizárólag pedagógiai módszereket választhat: dicsérhet, szidhat, kifejtheti a véleményét, jó példával járhat elöl, meggyőzhet, de csakis a diák személyiségi jogainak tiszteletben tartásával.”

Utána néztem, nem csak 2010-ben de azóta is érvényben van:
https://eduline.hu/felsooktatas/20101215_iskola_ombudsman_mobiltelefon_ruha
„Minden évben visszatér az a kérdés, hogy az iskola szabályozhatja-e a diákok megjelenését. A hozzánk érkező panaszokból jól látszik, hogy számos iskola helyi szabályzata tartalmaz a frizurával, ékszerviseléssel és öltözködéssel kapcsolatos tiltó rendelkezéseket, ezek egy része azonban nem jogszerű” – áll az oktatási jogok biztosának 2009-es beszámolójában.

A közoktatási törvény alapján ugyanis sem a házirend, sem az osztályfőnök nem írhat elő öltözködéssel kapcsolatos „esztétikai” elvárásokat, vagyis nem kötelezheti arra a diákokat, hogy tanóra előtt lemossák magukról a sminket, miniszoknya helyett nadrágot vegyenek fel, vagy éppen vágassák le a hajukat. Még akkor sem, ha a szülők és a tanulók is aláírják az intézmény öltözködési szabályzatát.”

folyt köv…
Csak készítek egy hossssszú kávét.

Meske
Olvasó
Meske

Béla,
Folytatva a fenti gondolatmenetet, mindenképpen mondani kell(ene) a diákoknak, mik a morális és erkölcsi értékek, ám, ha erre nem nyitott/vagy kamaszságánál fogva éppenhogy érzékennyé/sértetté válik, simán visszamondja a tanárnak, hogy „Ezt mégis mi jogon mondja/határozza meg? Mit szól bele más életébe?” (és itt jön képbe a szülő – ha van – ki tudja, épp melyik oldalon).

Kamaszkorban, amikor a tekintélyelvűség megkérdőjeleződik, a társas kapcsolatok felértékelődnek, erre rájön még az idegrendszeri szelekció, a hormonális változás (hangulatingadozás) és a „ki is vagyok én?”, elég nehéz kommunikálni bármit is.
A tanárnők esetében (lányok kapcsán) azért is nehéz, mert esetenként szerep / identitáskonfliktus is kialakulhat:
Hogy lehet fegyelmet tartani – mik a szigor “megjelenésének eszközei”?
Erővel, megjelenéssel, hanggal, tekintéllyel – ez inkább férfi attitűd. Ha nő elkezd férfiasan viselkedni, akkor disszonáns képet mutat önmagáról (és nevetségessé rosszabb esetben (személyfüggő) „zsarnokká” válik). Tehát ez nem jó út.

Ha a tanárnő nőként viselkedik, akkor több irány is lehetséges:

gyenge jellem esetén kiúszik a kezéből az irányítás

a lányok konkurenciának fogják tekinteni és kikezdik (egyébként először mindenképpen felkóstolják, később „nem vesznek róla tudomást”, ignorálják),

esetleg sikerül megtalálni azt a nagyon vékony ösvényt, amikor példaként tud megjelenni – ehhez azonban nagyon jó emberismeret, empátia szükséges és tudni kell a bizalom mellett a határokat tartani. Ez egy nagyon nehéz szerep, ahol a tanárnőre kiprojektálódik az anya/a nő (hiányzó/elhanyagoló/stb.) minősége és vele együtt az elvárás is.

Ugyanígy a férfi(pedagógus) minta nem csak a fiúk, de a lányok esetében is fontos, őrá az apa/férfi minőség vetül – különösen, ha nincs (megfelelő) apaminta.

(Véleményem szerint felsőbe, de szaközép-gimnázium-stb.-ben a legfontosabb, mert a családon kívüli felnőtt férfivel való kommunikciót/viszonyulást/konfliktuskezelést/tiszteletet stb. a lány itt tudná gyakorolni/elsajátítani. És mindez persze fordítva, így tudná megtapasztalni, hogyan bánik/viszonyul/kommunikál vele, hogyan értékeli (tudását, viselkedést) egy felnőtt férfi biztonságos keretek között úgy, hogy az a lány javát szolgálja.

Ezt egy tanárnő nem tudja pótolni/helyettesíteni. Mert mást tud benne megszólítani.)

“A saját környezetemben úgy látom, hogy nem megy… amikor mégis, azt a férfi kolléga teszi”

Szerintem a férfi kolléga a diáklányban meg tudja szólítani a “nőt”/vagy a “lányát”( ha a lány apaként tekint rá). Ezért jobban hallgat rá. Egyértelműbb a “dominancia”. (És a tetszeni vágyás…)
Ha ezt egy tanárnő teszi, akkor a diáklányban a “lányát” szólítja meg (ha “anyaként” viszonyul hozzá a lány- ekkor viszont kritika esetén könnyen viszály-telivé válhat a projekció) vagy a “konkurens nőt” (“ki a szebb a vidéken?”, biztosan irigykedik, azért mondja stb). E kettőt elkerülendő, nagyon elővigyázatosnak kell lenni. Nem könnyű jól időzíteni, megfelelő hangnemben és hitelességgel… lányok sokkal “kritikusabbak”, mint a fiúk. Ezért itt a “dominancia” nem adott, hanem “szerzett” státusz, (a tanulónak is el kell ismerni) feltételek mellett alakul ki.

Szerintem ebben a kontextusban a legfontosabb a hitelesség – kongruencia (nőként/férfiként, emberként, szaktárgyának és szakmájának ismerőjeként).

A másik, hogy a pedagógus közösségteremtő, szervező személy (volt). Ha azt nézzük, jelenleg mi mentén szerveződnek a diákok közösségei, azt mondhatjuk, hogy manapság a nyáj nem a pásztor köré gyűlik, a pásztor tudását/tapasztalatát/védelmét megkérdőjelezi (újabban azt hallani, hogy a „tanár gyakran nem is tud többet a diáknál, ezért nem átadja a tudást, hanem csak kíséri a tudás megszerzésében”), a „karámot” pedig nem védelemnek, hanem akadálynak tekintik („nincsenek korlátok”).
Nehéz beleállni ebbe a szerepbe, mert egy gyerek nevelgetésével a pedagógus könnyen a család „normáival”/életvitelével kerülhet szembe. Ez már régen több, mint tudásátadás, időnként nagyon fárasztó küzdelem, amit szerintem sokan (már) nem mernek/akarnak felvállalni (nagy a rizikó, a határok nem tisztázottak és még jogilag sincs támogatva) vagy eleve nem is tudnak, nem alkalmasak rá (csak taníta(ná)nak, de nem nevelnek). Vagy felvállalják, de a törekvésük nem tud olyan szinten érvényesülni, mint a többi ellenhatás. Az esetek egy része lehet már nem is a pedagógia, inkább a pszichológia hatáskörébe tartozna.
Talán.
Szerintem nagyon fontos volna a neveléssel kapcsolatos konfliktuskezelést is tanítani az alapképzéseken, de nem csak elméletben, hanem gyakorlattal összekötve.

Fiúk neveléséről alig van szakirodalom. Simán képezhetné kutatás tárgyát…
Dr. James Dobson – Fiúk nevelése (Keresztyén Ismeretterjesztő. Alapítvány, 2018.)
Steve Biddulph – Hogyan neveljük a fiúkat? (Partvonal Kiadó, 2012.)
Ismersz a témával kapcsolatban más, esetleg itthoni cikket/szakirodalmat… bármit, ami szélesíthetné a látókört?

Miklos1
Olvasó
Miklos1

Őszintén megmondva, nem olvastam végig a cikket, átfutottam az eleje utáni nagy részt, mert felháborító a tartalma. Nem bírtam végigolvasni, mert annyira sérti az igazságérzetemet. Amik megmaradtak, az alapján elmondhatom, hogy teljes mértékben így van ez a megkülönböztetés. A nőknél nincs meg a hierarchia, az idősebb tanárnők ugyanúgy leállnak trécselni, barátnősködni a 13 éves lányokkal, mint a velük egyidős nőkkel. A nők képesek a saját csalódásaikat, gyengeségeiket, butaságaikat a férfiakra hárítani, de nincs is korhatár, tulajdonképpen máglyára vetnék az újszülött fiúkat is, mert rajtuk keresztül is látják, hogy a tökéletességük csak illúzió, és ha elpusztítják a nagyobbat, akkor így ők a legnagyobbak, mit számít az igazi nagyság. Tisztelet persze a kivételnek. Az a pofátlan képmutatás sugárzik nekem, amikor a nők elnyomásra panaszkodnak, és lehúzva a jóhiszeműeket, jól végeztén a dolgot, ugyanazt csinálják, csak így már konkurencia nélkül. Nálunk is ugyanez volt, még anno, most milyen lehet a helyzet? A cikk bár taglalja a kényes kérdéseket, de tulajdonképpen a fiúk agymosása már olyan korán elkezdődik, hogy fogalmuk sincsen, hogy tulajdonképpen mennyire rossz is a helyzetük. Mert ebben nőttek fel, az önértékelésükből, ami maradt belőle, azon csillan csak vissza az a kis szórvány, ami mindössze csak mutatja a helyzet súlyosságát. Csak a jéghegy csúcsát érzik a fiúk, a tényleges mennyiséget fel se fogják.

Aztán a tesióra, illetve cipekedés során kapnak elismerést, gondolom itt a nőagresszoroktól is. És ez jól esik a fiúknak. Érzik, hogy ők valakik. A létében bizonytalanítják el őket, és nyomorítják meg őket végleg. Innen is látszik, hogy a nők, csak málhás szamárnak tekintik a fiúkat, férfiakat. Az igazi nagyság, alkotás, kultúra, civilizáció, tudomány, minden ami a férfiaktól jött, semmibe veszik. Nem azért, mert így akarják szimbolikusan ezeket az arcukra kenni, és “szépként” kéjelegni benne, mint ha ez így működne. A női szinten ezek a dolgok sajnos így működnek. Felveszem, én vagyok. Rajtam van? Az enyém.
Hanem azért, mert egyszerűen ezeket a dolgokat képtelenek megérteni. Látják, érzékelik, van valami halovány sejtésük róla, hogy ilyen van, de nem tudnak vele mit kezdeni. Nem tudják megérteni. Tisztelet a kivételnek.

Sajnos ezek azok a fiúk, akik a női fogyasztást fenn fogják tartani, de a nő még ennyit sem akar nekik adni, hogy ha már az egyenlőségért kuncsorognak, legalább legalább ne köpjék arcon magukat, mert ténylegesen ők az elnyomók, de egyedül az sem megy nekik. Ha a férfiben nem lenne meg az a primitív ösztönkésztetés, hogy a fizikai agressziót, vagy az anyagi kártételt kell büntetni, ami tulajdonképpen a női térnyerés elősegítője, hanem a civilizáció ilyen mocskos propagandával való tönkretételét, fejletlen személyiségű fiúk megnyomorítását, ami viszont már inkább a női bűncselekmények közé sorolható, hatalmas többlettel, akkor a halálraítéltek nemi aránya minimum a fordítottja lenne a mainak. A férfi ad teret a nőnek, és az ostoba nem látja csak ennek kárát. Hamar kell ez ellen az agymosás ellen tenni valamit, mert újra a sötét középkorban találjuk magunkat. A nő az áldozatkártyával kibújik, a férfi hisz majd neki, újra felépül egy civilizáció, a nő pedig megint így fog viselkedni, és megint ez lesz a vége. Szerintem a bibliai fenevad pontosan ez, a csűrcsavar, az átlag női természetet fejezi ki, és nem mást.

Illetve, ha valaki eddig eljutott, még egy bónusz része is lenne az írásomnak. Észrevették-e már, hogy ahogy felfedeznek egy korszakalkotó találmányt (rádió, gps, internet, stb), először férfi nemmel létezik. A katonaság használja, és egy nagyon szűk réteg, titkos programok része, amivel előnyt lehet szerezni az ellenféllel szemben. Felhasználása titkos, ésszerű, tömör, mint egy végtelen energiamennyiség, tűhegyni pontba sűrűsítve. DE! Amint kitudódik a technológia, és egyre többen kezdik használni, a kezdeti előny oda lesz. De itt jön a csavar. Az előny mindig náluk marad. Mert utána kiépül egy hálózat, rengeteg szolgáltatóval. És hatalmas pénzzé teszik. Ha az internetnél maradunk, a példa kedvéért, akkor láthatjuk, hogy ugyanaz a szervezet kovácsol előnyt belőle. Figyelik a keresést, többet tudnak meg a felhasználókról, mint amennyit a felhasználó tud magáról. Eldönthetik vele, hogy ki kerüljön a meghatározó politikai trónokra, kollektív, célzott hatásokkal adhatnak a népnek hősöket (füves celebek, énekesek, színészek, erkölcsileg nulla sztárok). És pörgethetik a gazdaságot a megszerzett információkkal. Na és ez a női része, itt lesz a férfi nemű találmányból női. Én ebben nagyon hiszek, ezt látom. Ez lett az oktatással is, és láthatjuk, hogy mi lett az eredménye. Ugyanezen a folyamaton ment át. Én alapból megszüntetném a koedukált oktatást. Illetve fiúkat nem taníthat meg nő az életre, mert annyira különböznek, hogy a nőnek abszolut semmi rálátása arra, hogy hogyan kell nevelni. Ez csak ebben a beteg, modern társadalomban fordulhat elő. Ha a nők érdekeltek lennének a tanulásban, tanításban akkor a találmányok nemi megoszlása fordítottja lenne. Így csak gyerekes arcrakenése részükről valaminek, amiről fogalmuk sincs, hogy micsoda, de mivel rajtuk van, ezért ők azok. Tisztelet a kivételnek.

hunbagira
Újságíró

Most, hadd legyek megint a bűnös próféta, így feltámadás ünnepén.
Mi van, ha pontosan ez a célja a hatalomnak? Hogy a kisfiúkból is engedelmes ringyókat neveljenek…ahogy az egész elbaszott női emancipációval.
Amióta a nők szavazó/választójogot, kaptak azóta hallottatok felkelésekről/forradalmakról?!
Nah ugye…
És természetesen Brunszvik Teréznek mély tisztelet..

Hunn
Újságíró

Felkelést, forradalmat, hunbagira, csak úgy lehet csinálni, ha sok a fiatal férfi. Az emancipált nők viszont nem szülnek, ebből következően kevés a fiatal. Tehát a női emancipáció automatikusan teszi lehetetlenné a forradalmat.

Reszet Elek
Újságíró

comment image

hunbagira
Újságíró

Személyes emlékeim nekem is arról szólnak, hogy többedmagammal állandó alanyai voltam/voltunk a óvó/tanító/tanárnői represszáliáknak. Illetve milyen szép kis vamzerbrigádot tartottak fent, a szülői munkaközösség vezető kislányaival/eminens kislányok/”alfanőstények segítségével, akik aztán természetesen vissza is éltek a kápói helyzettel.
Aztán ott voltak persze a korábban érő/túlkoros cigók, akikhez nem mertek szólni…ehh igazi két tűz között helyzet volt. :D

hunbagira
Újságíró

Már itt kitanulhatták/előjött belőlük a szokásos női spicliskedés, hátba szúrás stb.

georg1945
Olvasó
georg1945

Nagy hatalma van a pinának !
Már az iskolában is érvényesül ez a bölcsesség.
Ki szereti valójában, őszintén a fiúkat ?
Szinte senki.
Egyedül születtek, egyedül fognak élni, mégha meg is házasodnak és egyedül fognak meghalni.
A férfi mindig egyedül van bújával-bajával, esetleg egy nagyon jó barátra, netán néhányra számíthat.
A lányokat, a nőket, na azokat pátyolgatják kisbaba koruktól a halálukig.
Minek a férfinak, fiúnak támasz, védelem, tanács ? Ő a férfi, oldja meg maga a problémáját ! Ezt mondják, ezt hallja unásig.
Tehát a fiú, a férfi valójában az Ember, aki a maga gondjait MAGA oldja meg. Ezt leginkább buktató tapasztalataiból tanulja meg. Neki kell interaktiv kommunikációkat kialakítania más (“ellenséges”) férfiakkal, meg nőkkel is.
Valójában, ha más férfi “tanítja” őket, azt csak azért teszi az illető, és úgy, hogy aztán a “tanítvány” kudarcot valljon és majd jót lehet rajta röhögni, sőt örök viccet lehet ebből kialakítani.
És ezzel el is lehetne kezdeni egy férfi életének leírását az élet őserdején keresztül.
Ugye ismerős ?
De, ha már egyedül vagy férfi barátom , akkor drágán add magad ! Ne légy olcsó préda ! Ne légy se férfiak, se nők áldozata !
És ma már fizikailag is egyedül lehet élni, mert a férfi mindent meg tud tanulni, ha szüksége van rá ! (mosni, főzni, takarítani – vannak gépek). És végül is megmarad egy csomó pénze.

Horvath Anton
Olvasó

Ennyi a lényeg, amit az utolsó bekezdésben írtál.

Naooo
Olvasó
Naooo

Na de mit csinál a csomó pénzzel?

Horvath Anton
Olvasó

Még ha elkurvázza az is hasznosabb mint a házasság

Naooo
Olvasó
Naooo

De azzal is a nőket pénzeli.

georg1945
Olvasó
georg1945

De csak bizonyos határig. Az okos férfi jól ki tudja használni magánéletét. Az ember valójában az életében CSAK EGYSZER szerelmes és akkor követi el a legnagyobb hibát az életében !

common man
Olvasó
common man

Mióta tart ez az elkeseredettséged (cinikusba átfordulva)?

common man
Olvasó
common man

Beteszi a bankba azok meg kölcsönadják azoknak akik jól tudják használni és fellendül a gazdaság mindenki jól jár.

Naooo
Olvasó
Naooo

Kadhafi nem járt jól, mikor visszakövetelte.

common man
Olvasó
common man

Nem is ajánlottam én sem senkinek a visszakövetelést. Kadafi meg elővigyázatlan volt előtte már Dögólt is kicsinálták erre ügyelhetett volna.

georg1945
Olvasó
georg1945

Éli a szabad életét, sorra szedi a hölgyeket (ribancokat), akik nem fogják minden mozdulatát vizslatni állandóan, lesz ideje társasági életre, utazhat, világot láthat, finom ruhákat viselhet, otthon nyugalom van, csend és rend, végre az otthon a béke szigete lehet, barátaival jókat beszélgethet és még sorolhatnám, hogy miket tartogat neki a boldog magány !!!

Reszet Elek
Újságíró

Az egyedül élő férfiak többségénél valahogy nem ezt látom. Mi lehet az oka?

Incelvagyok
Olvasó
Incelvagyok

Inkább egyedül mint ezekkel az parazitákkal. Sokkal több előnye van egyedülállónak lenni manapság. Azért látható mert gyengék, nem látják az igazságot, hogy a kapcsolatban ők lennének a szolgák. Nem arra születtem, hogy bármelyik semmirekellő élősködőnek a szolgája legyek, én ebből nem kérek, és ha hozzájárulhatok ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország népessége azzal hogy nem nemzek gyereket akkor büszkén teszem és az is vagyok rá. Környezetemben lévő emberek csak nézni szoktak amikor mondom, hogy nem akarok családot meg ilyesmit, persze hogy nem, magamnak akarok minél könnyebb életet, csakis magamra gondolva és lesz*rva mindenki mást.

anna32
Olvasó
anna32

Most aztán jól kibasztál a nőkkel.
Csoda, hogy incel vagy.

Horvath Anton
Olvasó

Ha még nem tűnt volna fel Kedves Anna, a másik nemmel való kibaszósdi a femcsik társasjátéka. Nem azért dönt így valaki, hogy kibasszon a nőkkel, hanem azért hogy ne basszon ki saját magával. Szólj bátran ha esetleg gondolkodásra van szükséged valami megfejtéséhez, biztosan tudunk segíteni.

anna32
Olvasó
anna32

Mindegy, hogy utólag mit haluzik bele, már rég kibaszott magával ez az incel is.
Egy újabb példány, aki a görény Hunn-ál is szerencsétlenebb.
Úgy néz ki, ezek egyre jobban szaporodnak.

Mister Drebin
Olvasó
Mister Drebin

Milyen frusztrált ez a kiöregedett vénlány. Lehet hogy most esik le neki hogy az értéke a piacon egy darab ürülékével vetekszik.

Somogyi Jòzsef
Olvasó

Màr a kutyànak se kell ez a szerencsétlen picsa.

Hunn
Újságíró

Lehámozva a kommentedről a bunkóságot és a szándékos sértegetést, kedves anna32, örömmel tölt el az, hogy ezek szerint már a hozzád hasonló vérfeministák is kezdik felismerni, hogy egyre több férfi él nem önkéntes cölibátusban a feminizmusnak köszönhetően, immár Magyarországon is… Igen, kifejezetten örülök, hogy ezt pont egy feminista nő mondta ki… Én is erről beszélek már mióta… A következő nagy rádöbbenés ami vár rátok az az, hogy ebből előbb-utóbb itt is lesznek halottak…

tomgal
Olvasó
tomgal

Tudjátok nagyon jól, hogy Anna32 csakszi, ne vegyétek már komolyan ! Bagira ki is jelentette, hogy különösen görénység egy másik reg mögé bújni (mintha Anna31 regisztrált volna újból)

Reszet Elek
Újságíró

Nem tolod egy kicsit túl a dolgot?

Rokapapa
Újságíró

Nincs itt semmi újdonság. Ez már így ment negyven éve is mikor az álltalános iskola felsöbb osztályaiban tanúltam.
Ennek persze több oka is van. Egyrészt sok a női tanár akik nem képessek a tudást osztályozni mivel érzelmi alapon értékelik a teljesítményt. Az egyébb nem osztályzati eltérések pedig szimplán hatalmi és a beidegződött nemi sztereotipiák eredménye.

Ennek ellenére nem elhanyagolható az állam szerepe sem hisz az oktatásügyi minisztérium ma már nem is titkolt célja, hogy a lányokból új vezetőket faragjanak míg a fiúkat a kétkezi fizikai munkára akarják kényszeriteni.
Már a rendszerváltás elött is felismerték, hogy csak ez a felállás tudja megoldani a termelő munkát és a döntéshozó feladatokat ellátók megfelelő arányát.

A képlet egyszerű míg a nők fizikai teljesítőképessége alacsony addig a férfiaké magas így kevesrbb férfi is kitudja termelni több nő akár magasabb fizetését is ( ez a jelenség már minden közép és nagyvállalatnál látványos és jól tettenérhető ).
A döntéshozó illetve szellemi munkakörök terén is a férfiak tejesítőképessége és eredményessége is meszze felülmúlja a nőkét de erre jól beválik az a módszer, hogy több női vezető hoz döntést egy férfi helyett illetve sokkal több nő végzi el azon szellemi munkákat amiket régebben még férfiak végeztek.

A kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad.
A férfiak kiternelik a nagyobb számban dolgozó nők fizetését miközben mindenkinek van munkája.

Egyszerű ez mint az egyszeregy.

Pont emiatt ismertem fel a feminizmust és találkoztam az antifeminizmusal.
A fiam iskolájában tett a tanárnő olyan kijelentést, hogy a férfiak kötelessége engedelmeskedni a nőknek és minden olyan munka elvégzése ami a nőknek nehéz. Persze nagy volt a szülői felháborodás de még a minisztérium is reálisnak, az oktatási irányelvekkel megegyezőnek tartotta a tanárnő szavait amit így nem is szankcionáltak.

georg1945
Olvasó
georg1945

A cél, hogy szegény kisfiad átvergődjön az iskolák, egyetemek dzsungelén, meglegyen a diplomája, aztán meg legyen finom úriember, legyen önálló és követelje meg a jó bérezését, Aztán fütyül a (hülye) nők (eszetlen) világára. Élje életét úgy, hogy annak minden percét a maga javára használja ki !
Egy jóképű, elegáns fiatalember, aki nem küzd anyagi gondokkal, független (nincs eladósodva senkinek) az élet igazi célja. Ehhez bátorság kell, sárm, sváda és tapintat. Ha ilyen, akkor övé a világ !
Azt tanácsolom minden férfi társamnak, hogy legyen jó stratéga, bizonyos fokig önző és merjen szembenszállni a nők folytonos kívánságaival, nyafogásaival és tudja őket kihasználni úgy, hogy ők is örüljönek ennek. A férfinak OKOSNAK KELL LENNIE.
Jószerrel kilencven éves koráig is csinálhat gyereket, amire egy nő közel sem képes !
NE LEGYETEK SZERELMESEK, CSAK TÉPJÉTEK LE AZ ALMÁT, HA MEGKÍVÁNJÁTOK !
A problémáitokat beszéljétek meg a legjobb barátotokkal.

georg1945
Olvasó
georg1945

Őszintén örülök annak, hogy férfinak születtem és nem nőnek !
Tehetnek a nők, amit csak akarnak, úgyis az én kívánságom teljesül.
A nőknek gazda kell, egyedül élni ugyan képesek, de boldogok nem tudnak lenni.
Bár vannak kivételek.
Felőlem úgy élnek, ahogy akarnak, de engem nem fognak belekeverni az életükbe, hogy rabláncon tartsanak !

common man
Olvasó
common man

A lelkedben biztos van egy kis Petőfi…

common man
Olvasó
common man

aki nem küzd anyagi gondokkal, független (nincs eladósodva senkinek)

A csaló nemzetáruló kormányaink mindannyiunkat adóssá te(sz)tt(n)ek….

common man
Olvasó
common man

NE LEGYETEK SZERELMESEK

Miért ne? Ha valaki úgy érzi jól magát.Az nincs olyan jó érzés mint mondjuk szép ruhát birtokolni?

common man
Olvasó
common man

de még a minisztérium is reálisnak, az oktatási irányelvekkel megegyezőnek tartotta a tanárnő szavait amit így nem is szankcionáltak.

Erről van valami dokumentum is? Mert hát újságíró vagy…Akár jó kis cikk is lehetne.

Rokapapa
Újságíró

Hát ha van is erről dokumentum az nincs a birtokomban. Az eset 7 éves már, akkoriban a szülői közösség nyújtott be peticiót az oktatási minisztériumnak követelve a tanárnő elbocsájtását. Nem én voltam a kezdeményező sőt akkoriban napi 15 óra munka nellett nem is foglalkoztam a dologgal leszámítva az aláirásomat. Tovább neheziti a dolgot, hogy azóta már nagyon messzire költöztem, a régi ismerősök is elvesztek.

Mindenesetre a dolog azzal zárúlt, hogy az iskolát ért folyamatos támadásokat megunva az igazgató saját hatáskörében elbocsájtotta a tanárnőt.

Meske
Olvasó
Meske

Így tanulnak a fiúk
A fiúk jobb iskolai teljesítményének titka egyszerű: hagyni kell érvényesülni természetes erősségeiket
https://www.rd.hu/%C3%8Dgy_tanulnak_a_fi%C3%BAk

Köszönöm az új profilt.

common man
Olvasó
common man

Jó ,hogy van gyakorlati példa.Véleményem szerint nem az egyneműség a megoldókulcs -még ha így is próbálja a cikk beállítani- hanem a nemi sajátosságok figyelembe vétele.Azt meg vagy figyelembe veszik vagy nem.A legjobb(valószínűleg a legnehezebb) megoldás szerintem egy hibrid rendszer lenne ahol amikor a helyzet úgy kívánná külön lennének máskor meg együtt .