Szujó Flórián
0 megosztás

Út a férfiak és nők egysége felé

Nem régen tartottuk a Nemek közötti szolidaritás napját. Tavaly március 31-én a Valódi Egyenlőségért Civil Társaság hirdette meg először ezt az alkalmat. A kezdeményezés célja, hogy legyen egy nap, amikor a nők és a férfiak közötti szolidaritás fontosságára, a közös érdekekre, közös célokra és az együttműködésre irányul a figyelem. Mi (a Modern Férfipolitikáért Mozgalom) is rendkívül fontosnak tartjuk ezt az ügyet, ezért csatlakozunk ehhez a felhíváshoz.

A nemek közötti szolidaritás minden szempontból fontos, de a nemek közötti egyenlőségről zajló vitában ma különösen fontos, hogy egy nők és férfiak közötti szolidaritáson alapuló szemléletmód megjelenjen, érvényre jusson, erre hívnánk fel ez alkalomból a figyelmet.

Egy olyan társadalomban, ahol a nők részvétele a politikai-közéleti vitákban ennyire alacsony, ahol a nők keresete 16%-al alacsonyabb, ahol a férfiak szülői szerepei ennyire háttérbe vannak szorítva, ahol a férfiak várható élettartama 7 évvel alacsonyabb, aligha lehet tagadni azt, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség a nőket és a férfiakat is érintő probléma (legalábbis amennyiben elfogadjuk a ma uralkodó értékeket, amiben a politikai részvétel, a gazdasági lehetőségek, a család és az egészség kiemelt jelentőséggel bír).

Ebből az is következik, hogy logikus lenne ha a nemek közötti szolidaritás mentén gondolkodnánk erről és közösen tennénk a nők és a férfiak helyzetének javításáért, figyelembe véve nem csupán a saját nemünk, de a másik nem nézőpontját is. Egyenlőségről egyébként se beszélhetünk anélkül, hogy a másik nem egyenlőségét is támogatnánk (az csupán önző érdekérvényesítés lenne, amit az egyenlőség jelszava elfed).

Sajnálatos módon úgy tapasztaljuk, hogy az uralkodó megközelítés nem ez, sőt kimondva-kimondatlanul a nemek közötti ellentétből indul ki. A közéletben meglehetősen ritkán látni azt, hogy a nemek közötti egyenlőség szolidaritáson alapuló megközelítése megjelenne. Azok akik a nemek közötti ellentétből indulnak ki azt mondják, hogy a másik nem kritikájával az egyenlőséget segítik elő, mi azonban azt gondoljuk, hogy (a  nemek közötti szolidaritás mellett) éppen azt ássák alá. Figyelembe véve, hogy mi sem látjuk a teljes valóságot, csak azt ami a mi nézőpontunkból látszik (férfiként, vagy nőként gondolkodunk a világról) önmagunkkal szemben is folyamatosan kritikusnak kellene lenni azzal kapcsolatban, hogy mit gondolunk a másik nemről.

Épp ezért a férfiak, vagy nők egyenlőségéért küzdők egész megközelítése ingatag talajon áll, hiszen oly módon jutottak el a következtetéseikhez, amikre általános igazságként tekintenek, hogy nem vették kellően figyelembe a másik nem szempontjait. Szelektíven észlelik a problémákat (kizárólag, vagy elsősorban a saját problémáikat észlelik), a másik nemet nem képesek annyira differenciáltan látni, mint a saját nemüket és ezek alapján vonnak le általános érvényű igazságokat és alakítanak ki a másik nemmel szemben ellenséges attitűdöt, amit gyakran maguk sem ismernek fel, vagy ha felismerik, igazoltnak gondolják azt, a saját maguk által egyoldalú nézőpontból felállított világnézetre hivatkozva.

Ha a nemek közötti egyenlőség nők és férfiak közötti szolidaritáson alapuló megközelítéséből indulunk ki, akkor nyitottak vagyunk mindkét nem perspektíváira és differenciáltan látjuk a másik nemet is (például nem általánosítunk a másik nemmel kapcsolatban néhány negatív példa alapján). Nem azért tartjuk problémának a nemek közötti egyensúly hiányát, mert rossz véleménnyel lennénk a domináns pozícióval rendelkező nemről, hanem azért, mert ez a nők és férfiak azonos lehetőségei, életminősége szempontjából fontos és ez segíti elő, hogy a nők és a férfiak nézőpontja is minden területen megjelenjen, kellően képviselve legyen és figyelembe legyen véve. Fontosnak tartjuk a nemek kiegyensúlyozott arányát ott is, ahol a másik nem alulreprezentált.

Egyenlőségpárti, pozitív célokért küzdünk, mint a nők elleni szexuális erőszak visszaszorulása, vagy az fiúk egyenlősége az oktatásban (nem a nők elleni férfierőszak vagy a női tanárok fiúkkal szembeni diszkriminációja ellen). Kritikusak vagyunk továbbá az olyan narratívákkal szemben, amik úgy fogalmaznak meg hasonló célokat az egyik nem egyenlőségére vonatkozóan, hogy az együtt jár a másik nem negatív tulajdonságokkal való felruházásával is, vagy a másik nem viselkedésének problematizálásával.

A közélet szereplői – a döntéshozók, a nő – és férfiszervezetek, a sajtó és az állampolgárok – felé fordulunk ezzel kapcsolatban. Szeretnénk kérni őket is, hogy álljanak e kezdeményezés mellé. Különös tekintettel kérjük a kormányt és a parlamenti pártokat, hogy a jövőben a nő – és a férfipolitikájuk egymást kiegészítse és a nők és a férfiak közötti kölcsönös szolidaritást is elősegítse. Továbbá szeretnénk kérni arra is a kormányt, hogy hazánkban és nemzetközi szinten is népszerűsítse a nemek közötti kölcsönös szolidaritás gondolatát.

Post Author: Szujó Flórián

Szujó Flórián
A Valódi Egyenlőségért Civil Társaság alelnöke vagyok. Fontosnak tartom, hogy a nemi alapú igazságtalanságok megváltozzanak, és hogy legyenek erre adott válaszok a férfiak esetében, valamint létrejöjjenek olyan civil kezdeményezések, amelyek ezeket az ügyeket képviselik. Szeretném, hogy a nemekkel és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó a nők és a férfiak létező problémáira adjon megoldást, a férfiak és a nők egységét teremtse meg és igazságosabbá tegye a társadalmunkat. Ehhez azt gondolom, hogy feltétlenül szükséges az, hogy ennek kialakításában a nők és a férfiak is részt vegyenek és a gátlástalan érdekérvényesítés helyett legyen törekvés a másik megértésére is.
f Facebook
0 megosztás


251
olvasói vélemény eddig. - Szólj hozzá te is! Minden hang számít!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
11 Egyéni hozzászólás
240 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
32 Hozzászólások szerzői
BlackurHunnulomenenBlackPillFluid Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Se - se
Újságíró
Se - se

Nade Flórián..
Én biztos nem fogadom el hogy a nők részvétele a politikai-közéleti vitákban alacsonyabb lenne mint amennyire nekik igényük volna.
A nők keresete 16 % -kal alacsonyabb?
Minél alacsonyabb?
A nemzetközi átlagnál? Az ugyanazt a munkát ugyanannyi idő alatt elvégző nemnő -nél?
Szóval alacsonyabb mint.. micsoda?
Szóval ezt se fogadom el.

A szolidaritás pedig a másik mellé állás, hogy ne legyen egyedül – de kéretlenül? Az enyémek mellett ott vagyok, a nekem fontosak mellett ott vagyok – de csak azért mert ő nincs az enyémek között, még nem szolidarizálok egy másik emberrel sem. Örülök ha a saját szolidár-feladataimat el tudom végezni.

És az hogy folyamatosan kritikusan nézzem a saját véleményemet a másik nemről?
És a harmadik, meg negyedik, meg akárhanyadik elméleti nemről?
Neeem..
Nem volt egyszerű ezt a mai álláspontomat elérnem, kialakítanom.. elég keserűséggel és lemondással fizettem meg érte – nem fogom sutba vágni azért, hogy szolidárisabbnak nevezhessenek bárkik mások.
Az lehet hogy önző álláspont ez az enyém, de én csak akkor akarok adni ha nekem már elegendő van.
És mindegy mi.. akár a szolidaritás érzése is.

Tisztellek azért amit képviselsz és azért is amit ebből következően felvállalsz – de nem értek veled mindenben egyet.

Hunn
Olvasó
Hunn

Támogatom ezt az elképzelést. Az a gyönyörű benne, hogy bár teljesen szembe megy a feminizmussal, normie szemmel nézve mégsem lehet belekötni…

(Halkan és csak zárójelben jegyzem meg, hogy egy jóindulatú szexizmusra alapozott patriarchátus szolidáris a nőkkel abban az értelemben, hogy a férfiak teljes felelősséget vállalnak benne a nőkért, ami szó szerint lehetetlen a nők szempontjainak a figyelembe vétele nélkül…) A patriarchális rendszer ugyanis – a mai nőközpontú, feminista társadalmi rendszerrel ellentétben – a férfiak és a nők egymással szembeni valós igényeire alapul…

A feminizmus egyik iszonyatosan mérgező narratívája az, hogy a párkapcsolatokban a nők által is igényelt férfi-dominanciát “nőelnyomásként” állítja be a fiatal, tapasztalatlan nők szemében… A feminista tanításoknak megfelelően élve ma, férfiak és nők egyaránt, egy csomó olyasmit próbálunk nyújtani a másik nemnek, amire annak egyáltalán nincs igénye, aztán meg mindenki csodálkozik és meg van sértődve, mert senki nem azt kapja cserébe, amire igazán vágyik…

Viszont: biztos vannak kivételek a női oldalon. Talán, esetleg valahol létezhet egy-két ilyen nőnemű unikornis is elrejtőzve a széles nagyvilágban. DE azt kell mondanom, hogy: a másik nem iránt szolidáris gondolkodásra szinte csakis és kizárólag a férfiak képesek… Ha ez nem így lenne, akkor egyáltalán nem lenne feminizmus, mint olyan. Akkor a feminizmus nem létezne. Akkor meg sem született volna ez a férfiellenes ideológia. Akkor nem lennének feministák.

Tudom, hogy ez elsőre talán viccesen hangzik, de mégis igaz: nemek közötti szolidaritás és valódi, értelemmel bíró egyenlőség csakis és kizárólag patriarchátusban lenne lehetséges, feminista alapokon soha…

Horvath Anton
Olvasó

Érdekes összeállítást olvastam a minap, leginkább a kapcsolatok dinamikájáról, hogy milyen irányú változás várható ezen a téren a mostani negyedik feminista hullám következtében. Arra jutottak a vizsgálódók hogy köszönhetően a teljesen szabadjára engedett hipergámiának a monogámia erősen háttérbe fog szorulni. (Ezt egyébként máshol említették már, a monogám kapcsolatok számának csökkenését). Mivel az alfa karaktert és a megfelelő egzisztenciával és szociális státusszal rendelkező családapa típusú férfit egyetlen ember személyében nagyon ritka esetben sikerülhet egy nőnek megtalálnia, így logikusan szüksége lesz mindkettőre. Röviden olyasmi kapcsolatok kerülnek kialakításra a jövőben amiket most a swinger klubbokból ismerünk, vagy a cuckold típusú pornóból, ha úgy tetszik. A törekvés tehát a női szexualitás kimaxolása a férfi maszkulin szexualitás teljes elnyomása mellett. Tehát kell egy alfa aki beugrik majd a szexuális periódusok csúcsán, illetve egy állandó béta aki az anyagiakat biztosítja a rendszeres bungázásokért cserébe. Ez az új rendszer persze semmiben nem fogja csökkentetni az egyedülálló anyukák számát, éppúgy a rövidhajú feministák vagy a csonka családokból származó, apa minta hiányában homoszexuálissá vált férfiak számát sem, ez csak növekedni fog. Ide értve az incelek számát is természetesen, és az is hozzátartozik hogy sok nő sem lesz majd képes ilyen kapcsolatok kialakítására, tehát a frusztráció garantált. Jó eséllyel az erőszak is, a nyugati világban a bétáknak semmi perspektíva nem marad továbbra is a rendszert fenntartva bejárni dolgozni, adót fizetni, a szexualitás teljes megvonása mellett élni, mert ugye állítólagos zaklatásért hamar a rács mögé kerülhetnek. Ugyanis egy idő után már teljesen mindegy lesz nekik, hogy mi miatt kerülnek rács mögé. Annyi a jó hír csak a hatalomnak, hogy a homoszexuális elnőiesedett férfiak a femcsikkel karöltve persze már nem rohannak a barikádoknak, tehát a hatalom számára a könnyen kezelhető rabszolgákat jelenti ez a réteg, de mint tudjuk ez is a cél ezzel az egésszel.

hab
Olvasó
hab

Ezzel természetesen módon csökken a fehér népesség, már csak a szarbőrüeket kell kiírtani és szépen a kívánatos szintre csökken az emberiség létszáma.

Zoom
Olvasó
Zoom

Anton, èn feminista narratìvàban mèg nem olvastam a tèmàròl, van erre linked?

Maga a tèma örökzöld. A fèrfiaknàl feltètelezik, hogy a többsèg nem monogàm, ezèrt volt règen is àltalànos, hogy a felesèg mellett voltak szeretők, prostik. Asszonyoknak ezt tiltottàk a legtöbb kulturàban, leginkàbb a hatèkony fogamzàsgàtlàs hiànyàban (lehet kulturàlis/erkölcsi indokkal magyaràztàk, de a lènyeg a zabigyerwktől valò fèlelem volt). Manapsàg azonban a szinte 100%-os fogamzàsgàtlàs adott, ès a közerkölcs szintjèn sem tabu feltenni a kèrdèst: monogàmok-e a nők? Erről van egy kis vita ès sokan àllìtjàk, hogy a nők nem monogàmok. Ha ösztönszinten nem azok, akkor felmerül a kèrdès hogyan megvalòsìthatò ez a gyakorlatban? Nyitott kapcsolat, szerető tartàs, egyèb?

Vannak, akik nem bontjàk ezt le külön fèrfire, nőre, hanem azt kèrdezik, monogàm-e egyàltalàn az ember pàrkapcsolatban közèp-hosszù tàvon? Règen az emberek àtlagèletkora lènyegesebben alacsonyabb volt, illetve sokan meghaltak fiatalon hàborùban, betegsègben, nők leginkàbb szülèsben. Ergo egy ember nem egy monogàm kapcsolatban èlte le az èletèt, hanem sorozatos monogàmiàban, ùjabb ès ùjabb partner oldalàn. Màsok azonban azt mondjàk, ez a sorozatos monogàmia is kamu, valòjàban mindenki fèlre lèpett, aki tehette, a hàzassàg gazdasàgi èrtelemben volt csak egysèg, szexuàlisan nem.

Meske
Olvasó
Meske

Zoom,

Akik felsöprik a szilánkokat: a 99% feminizmusa

“A 99% feminizmusa az elkeseredéstől a cselekvés felé próbál orientálni minket. A manifesztum rámutat, hogy ezek a problémák mind összefüggésben állnak egymással, de legfőképpen a kapitalizmussal. A „single issue” mozgalmak kora lejárt, a nők elleni erőszakot, kizsákmányolást, rasszizmust stb. csakis strukturális összefüggéseiben ragadhatjuk meg mint egyazon többszintes (politikai, gazdasági, ökológiai) válság részeit – ez a válságtendencia pedig a kapitalizmus sajátja. Elszigetelten kezelve tehát nem lehet megoldani ezeket a problémákat, a feminizmusnak csak úgy van esélye, ha összefog a többi alulról szerveződő antikapitalista mozgalommal. (…)
A szerzők ezeket az összefüggéseket 11 tézisben tárják fel, amelyek mindegyike egy cselekvésre való felhívással zárul: bármit elérni csakis közösen lehet..”

Nancy Fraser, Cinzia Arruzza, Tithi Bhattacharya: Feminism for the 99%: A Manifesto. Verso, 2019

Belőle részlet, ami Anton által felhozott témát boncolgatja:

„A 99% feminizmusa szerint a szexualitást materiális alapjaitól fogva, mindenki számára fel kell szabadítani, ez pedig feltételezi a reproduktív munka felértékelését, illetve az alternatív családok és újfajta közösségi modellek támogatását.”

https://aszem.info/2019/04/akik-felsoprik-a-szilankokat-a-99-feminizmusa/

“Alternatív családok” …. vagy inkább alternatívák család helyett?

Adam Bogomolov
Újságíró

– Amikor az első világháború egyre inkább eszkalálódott és mind több ország mind több emberrel csatlakozott be a diliházba, rájöttek, hogy az egésznek a fele se tréfa! Ahhoz, hogy ne csak a fronton tudjanak eredményeket felmutatni, hanem a gazdaság is talpon maradjon, be kellett vonni a nőket a termelésbe. Ha megnézel korabeli fényképeket, pl. egy átlag lőszergyárban nem is látsz férfiakat, maximum elvétve néhányat, akiknek az ereje, tudása, stb. nélkülözhetetlen volt a háborús erőfeszítésekhez. Akárhogy is nézzük, de az otthoni teher a nőkre nehezedett egyre jobban.

– A nagytőkések rájöttek, hogy a nőknek kevesebb bért is lehet adni, mert rá vannak kényszerülve, hogy annyiért is dolgozzanak. Amúgy is mindenhol megcsappantak a pénzügyi keretek, kézenfekvő volt, hogy a dolgozók is munkáért vagy kajajegyet kaptak, vagy olyan fizut, amiből korábban nem éltek volna meg (a háború előtt a férjek majdnem 2-3X annyit kerestek, mint a háborús időkben a nők). A szükség pedig törvényt bont, ezért a nők tömegével mentek így is dolgozni, ha nem akartak a gyermekeikkel együtt éhen veszni.

– A háború azonban véget ért, azon túlélő férfiak pedig, akik még alkalmasak voltak ekkor is a munkára, visszatértek a piacra. Természetesen a tőkésnek most már nem érte meg ugyanannyit fizetni, mint a háború előtt, ezért a nagy igazságosság leple mögé bújva ugyanannyit kínáltak (néhol picit többet), mint amennyit az asszonyok kerestek. Ezzel egy csapásra megoldódott a profittermelés kérdése, hiszen a békeidők is ugyanolyan háborús elven működtek tovább, mint a csatározások idején. A második világégés csak felerősítette a folyamatokat. A férfiak és nők eztán már hiába kaptak akár ugyanannyit is, ha az így is csak alig érte el a háború előtti csak férfiak fizetéseit. Vagyis szépen megoldották, hogy éhbérért dolgozzanak tovább a népek.

– Ma ugyanez folytatódik.

– Ne is mondja senki, hogy nincs igazság abban, amit fentebb leírtam. Elég megnézni, hogy egy cégigazgató milyen kocsival jár, meg mire tud pénzt szórni (szándékosan használtam a szórni igét).

– Kiegészítés: sok igazgató valóban rengeteget dolgozik, van köztük, aki arányaiban is többet, mint a melósok, de azért valljuk be őszintén, akár egy átlag középvezető is, csak azért kaphat annyit, amennyit, mert a melósok elől elveszik a megtermelt profit nagyját. Csak morzsát szórnak eléjük. Egy multicég milliárd dolláros profittal működik, amit valaki zsebre kell, hogy rakjon. Nagyon kevés embernél koncentrálódik nagyon sok pénz.

– Churchill egyik menő mondatát átalakítva: “Soha ilyen sokan ilyen sokat nem követelhettek volna (vissza) ilyen kevesektől!”
Szokták erre mondani, hogy a világ ilyen, a gazdagtól nem kell elvenni, mert megdolgozott érte. Szerintem a melós is megdolgozik érte! Épp az a baj, hogy az ő munkáját nem becsülik meg a szalag mögött, az ő vére és verejtéke nem ér annyit, mint egy szakállas-nyakkendős bölcselkedése az íróasztal mögött. Egy valódi világban, amit nem a pénz irányít, hanem a józan ész, érezzük, hogy nem így lenne…

– Véleményem szerint éppen emiatt hunczut dolog a feminizmus, mert látszólag igazságos, de valójában szélsőségesen imperialista kizsákmányolást támogat azzal, hogy a nőket kikergeti a munkaerő piacra. A piac felduzzad a sok munkás kéztől, ergo csökken az értékük, nem fognak annyit keresni…
…tehát lehet őket hergelni, hogy kevesebbet keresnek, mint a férfiak. De ettől függetlenül ők is látják, hogy a férfiaktól függetlenül is aránytalanok lesznek a fizetések. A kevés arányaiban még kevesebb. Mutogatunk vissza az átírt múltra, hogy ilyen, meg olyan volt (fogalmunk sincs már), de érezzük, hogy most se jó. A nők még nagyobb tömegben árasztják el a munkaerő piacot, a férfiak vagy kiszorulnak, vagy nem. Szerintem nem, csak elértéktelenedik mindenki munkája. Nőké, férfiaké. Minél több a munkás, annál kevesebbet fizetnek. A feministák meg mantrázzák, hogy a nőknek is joguk van a munkához. Ezen logika mentén a lassú éhhalálhoz, társadalmilag legalábbis…

– Ez csapódik le morálisan az embereken, ezért olyan kiégett mindenki.

– A kommunizmus jól ráérzett arra, hogy az imperializmus hogyan kihasználta a nőket, ezért rátett még egy lapáttal és Marx papa marhaságaival kiegészítve egész jól meg is tévesztik a mai napig az embereket. De félreértés ne essék! Szerintem nem az a jó, ha minden nőt bekergetünk a konyhába, meg a gyerekszobába, de azt viszont üdvösnek tartanám, hogy azok a nők (és férfiak), akik szívük szerint ezt az utat választanák, megtehessék, mert nem lennének anyagi függésben!

– Ne a kommunizmusból induljunk ki! A munka nem önmagáért jó! Nem mi vagyunk a munkáért (ahogy el akarják hitetni velünk, hogy a napi 16 órás munkák mekkora nagy becsülendő dolgok), hanem a munka van értünk!

:-]

Zoom
Olvasó
Zoom

Adam, ma màr a helyzet annyival bonyolultabb, mint a II. vh tàjèken, hogy azòta volt egy ùjabb technològiai forradalom, megjelent az internet ès a vilàg gobalizàlt lett. Maga a fizikai munka inflàlòdik, egyre kevesebb olyan munka van, amihez konkrètan emberi erő kell, egyre inkàbb a szellemi foglalkozàsok felè tolòdik el a vilàg. Ott is arra, amit egy gèp/szoftver nem tud költsèghatèkonyan reprodukàlni. Nem vèletlenül van ma sok helyen munkaerőhiàny, a munkaerőpiac èpp a kèpzetlen munkaerőt nem tudja felszìvni.

Mondjuk nekem ez a feminizmust összekapcsoljuk a kapitalizmussal ès a kapitalizmust egyenlővè tesszük a kizsàkmànyolò tőkèssel kicsit meredek. Ha a kapitalizmust tesszük meg bűnösnek, akkor Magyaorszàgnak nem sok fèlni valòja van/volt, nàlunk sose volt igazi kapitalista berendezkedès, se gazdasàgilag, se tàrsadalmilag. Attòl hogy van pàr multi nàlunk, mèg nem leszünk kapitalistàk.

Adam Bogomolov
Újságíró

Igen, egyetértek azzal, hogy nálunk magyaroknál gond van abból 89 óta folyamatosan, hogy se komcsik, se kapitalisták nem vagyunk igazán…

Láttam egy képet, amin 1920-ban egy kávézóban ülnek az emberek. Mind újságot olvas. A kép másik felén ugyanennek a kávézónak a teraszán 2020-ban is emberek ülnek, de mind okostelefont olvasnak.
Lényegében az információs áradat nem változtat azon, hogy öltönyös ősemberek vagyunk. :-]

A kapitalizmus szerintem a kizsákmányolásra épül, elvégre a profittermelés a célja. Azok, akik ezt nem mindenáron űzik, előbb-utóbb kikopnak, mert a gátlástalanabbja kiszorítja őket a nem egészen tiszta módszereivel. Egyébként én imperializmust írtam, nem kapitalizmust, bár ez kétségtelen, hogy csak árnyalati eltérés…

Köszönöm a szemlélet-kiigazítást, elgondolkodom rajta, bár sok esélyt nem látok rá, hogy gyökeresen megváltozzon az álláspontom a nagytőke és a feminizmus kapcsolatáról. :D

hab
Olvasó
hab

A szegény nem lesz attól gazdagabb, hogy elveszed a gazdagtól a pénzt, azzal csak még több szegényt teremtesz.

hunbagira
Újságíró

Persze-persze csakszika. Csak kiválasztott kevesek foszthatják ki a többieket. Ld most epp a felcsúti galeri.
Amúgy magyarázd màr el, miért jobb az egyik, mint a másik?
Ui: te vissza lettél engedve, hogy 3 regről is engedik, hogy nyomjad?!

Adam Bogomolov
Újságíró

Az a baj, hogy mindig lesz olyan, aki az adott rendszer haszonélvezőjeként élősködik rajtunk. 2006-ban Gyurcsány, most Orbán. Csak a név változik, vagy többről van szó? :.-]

zoard
Olvasó
zoard

Bige kimaradt. Jó nem jó, számodra indifferens, mert mindig a karavánt ugatod csak.

Adam Bogomolov
Újságíró

Nem venném el a gazdagtól, amije már van, de a további harácsolást nem engedném mások rovására…
Az éhes embernek meg nem halat adnék, hanem hálót… :-]

Zoom
Olvasó
Zoom

Adam, itt azèrt elèg nagy szòràs szokott lenni, ki mit èrt Magyarorszàgon gazdagnak. Az okè, hogy a milliàrdosok azok, de alatta hol van a hatàr?

A kapitalista vitàba nem mennèk bele nagyon, csak nagyvonalakban: a kapitalizmus velejàròja a profitmaximalizàlàs, ez igaz, de a kizsàkmànyolàs èpp a fenntrathatò profit ellen dolgozik, ìgy nem èri meg. Az egyèni profitmaximalizàlàs az emberi termèszet rèsze, mindegy milyen rendszerben gondolkozol, az emberek igyekeznek a legtöbbet kihozni az adott helyzetből a kommunizmus ès a kapitalizmus csak a kereteket adja. A szabad piac èpp ennek a termèszetes emberi mohòsàgnak szabna gàtat, az oligarchàk èpp akkor jellennek meg, ha a szabad piacot elkezdik szabàlyozni ès elkezdenek felülről bevezetni mindenfèle szociàlis juttatàsokat. A termèszetes “ùjraelosztàst” felvàltja egy központi, a rendszer elkezd torzulni ès megjelennek az oligarchàk. A magyar àllam ùjraelosztàs rèvèn leginkàbb az aktìv dolgozò rètegtől vesz el ès ùjraoszt az inaktìvak közt. Egy kapitalista berendezkedèsben a javak az aktìv dolgozòk kezèben öszpontosulnak a munkàjuk rèvèn ès ők megosztjàk az inkatìvakkal, ha ùgy döntenek.

Ezzel sokan nem èrtenek egyet itt, de valòjàban minèl tisztàbb formàban valòsul meg egy orszàgban a kapitalizmus, annàl kevèsbè jellemző a “tőkèsek” kizsàkmànyolàsa.

Hunn
Olvasó
Hunn

Ez függ az ország méretétől is, Zoom. Magyarországon az ország mérete miatt a legfontosabb piaci szereplő az állam, mindig is az volt, és mindig is az is marad. Akár befektetőként nézzük, akár munkaadóként nézzük, de tényleg bármilyen szerepet nézünk. Egy ilyen kis piac esetén bármelyik más piaci szereplő számára (aki nem az állam) komoly meggazdagodás/tőkefelhalmozás kizárólag állami megrendeléseken keresztül lehetséges. Nincs más út. Orbánék sem véletlenül azt a gazdaságpolitikát csinálják amit csinálnak, hanem azért, mert ennek van értelme.

Zoom
Olvasó
Zoom

Hunn, mi a helyzet az exporttal? Tőkefelhalmozàs lehetsèges kis nèpessègű orszàgok esetèn is, van lehetősèg zàrt ès nyitott gazdasàgpolitikàt is folytatni. Orbànèk semmit nem csinàlnak vèletlenül, a kèrdès, hogy nàluk (ès a mindenkori magyar komànynàl) az önèrdek mennyire ìrja felül a közèrdeket.

Hunn
Olvasó
Hunn

Nem vagyok biztos benne, Zoom, hogy rengeteg olyan termékféle és -fajta lenne, amit vagy csak nálunk gyártanának, vagy nálunk a legolcsóbban vagy a legjobb minőségben (vagy mindkettő), és amire emiatt akkora hatalmas igény lenne mindenütt másutt a nagyvilágban, hogy az – ráadásul sok különböző vállalat által, és tömegesen exportálva – az alapját képezhetné egy olyan mértékű tőkefelhalmozásnak sok piaci szereplő részéről, ami vetekedne az állam lehetőségeivel… A termelés, mint olyan, ma Kínában zajlik: na, ott az export is komoly tételnek számít… Te minek az exportjára gondoltál konkrétan, a fentiek figyelembevételével? Mert ha van erre konkrét ötleted is, akkor alapítsunk rá vállalkozást.

Zoom
Olvasó
Zoom

Hunn, igen ezt jòl làtod, nem fizikai termèkek exportjàra gondoltam, a kìnai, indiai olcsò alapanyaggal ès munkaerővel mi nem tudunk versenyezni. Szolgàltatàsra, vagy szellemi know how-ra gondoltam. Konkrèt pèlda fogàszati szolgàltatàsok, orvosi kèpzès, pènzügyi SSC-k.

Bela
Olvasó
Bela

Fogászati szolgáltatás magas szinten folyik, ide jönnek nyugatról kezelésre. Orvosokat szintén képzünk a nyugatnak (van ország, amely egyáltalán nem is foglalkozik képzéssel, minek, ha odacsábítják a keletit?).
Fogyasztói kultúra van, nem szellemi. Tehát utóbbi lehet ugyan áru, de túl sok bevételt nem hoz, sőt. Én az összes kiemelkedő intelligenciájú, a szakmája csúcsán lévő, hasznos dolgokat feltaláló magyart az országban tartanám (pl. kaphatnának pár szállodát ezért cserébe…).

Horvath Anton
Olvasó

Nem azért jönnek ide nyugatról kezelésre mert micsoda hú de fasza itt ugyanaz a kezelés, hanem mert jóval olcsóbb. A járulékból levont adó, plussz még a munkaadó által befizetett rész az egészségügyi biztosításra kitesz havi szinten majdnem 300 eurót Ausztriában például. Ebből egy éves vizit, fogtömés, foghúzás, fogkő eltávolítás finanszírozható részben az egészségpénztár által. Minden más speckó kezelés közel 2-3-szoros árakon elérhető, miközben ugyanazon anyagok kerülnek felhasználásra, ugyanazon eszközökkel.

Hunn
Olvasó
Hunn

Oké, Zoom, de ezekből a szolgáltatásokból vagy szellemi know how-kból a piaci szereplők képesek lesznek olyan szintű tőkefelhalmozásra, mint amihez más cégek a különféle állami megrendeléseken keresztül jutnak? Nem hiszem. Ahhoz kurva sok fogat kellene kihúzni vagy betömni, hogy annyi pénz legyen belőle, mint akár csak egy kilométernyi autópálya állami megrendelésre történő megépítéséból…

Zoom
Olvasó
Zoom

Mièrt ne lehetne? Fejlett orszàgok GDP-jèt se az àllami autòpàlyaèpìtès ès tàrsai hatàrozzàk meg.

hab
Olvasó
hab

Persze hogy nem, a fejlett országokban az állam teljesen kivonult, minden privatizálva van, és pl. csak véletlenül van 50%-os tulajdonrésze az osztrák államnak az OMV–ben, de több ilyen sehol nincs a fejlett nyugaton. Ja , de még is, tömegével, jóval több, mint a mucsai vadkeleten, micsoda véletlen ez is.

hunbagira
Újságíró

Te csakszi, tudsz mondani egy olyan ner-céget, ami exportra termel és javítja az ország külker mérlegét? :D a várkert bazár n+1 dik átépítése nem épp gni növelő beruházás. Persze most jöhet, hogy “mégyurcsányidejénjóbvót” a várkert bazár is romként állt akkoriban…:D

hunbagira
Újságíró

Itthon is megnyugtatná a kedélyeket, ha a mészáros/gyurcsány csoport vagyonának legalább a felét visszaállamosítanák. :)))

hunbagira
Újságíró

Mondjuk Hunn, pont most a pandémia hisztéria alatt lefitymálni a bioipart…..
Egyébként az államnak pont ebbe kellene pénzt tennie, nem a haveri autópálya építő cégekbe.

Hunn
Olvasó
Hunn

Szerintem, hunbagira, ha most, a pandémia alatt megnézed a bioipart, akkor világszerte pont, hogy a milliárdnyi vakcináról szóló állami megrendelésekből fognak akkora pénzt csinálni, amekkoráról korábban a versenyalapú kapitalista szabadpiacon maximum csak álmodozhattak…

hunbagira
Újságíró

A bioiparhoz nemcsak az anti/baktérium/virus gyártàs tartozik.

common man
Olvasó
common man

infulenza ótás..

hunbagira
Újságíró

Melyik kis ország lett sikeres, nyitott piaccal?

Zoom
Olvasó
Zoom

Bagira, pl Hollandia, Finnorszàg, Szingapùr.

(A màsik kommented màr elfelejtettem mire vonatkozik.)

hunbagira
Újságíró

Delin, a felhozott országok közül egyedül Finnországgal érdemes foglalkozni. (Most komolyan Delin a világ első gyarmarosító, fosztogató, tengeri hatalmát és távol-kelet adóparadicsomát/pénzügyi elosztóközpontját, macao melletti laszvegaszát hozod példaként. :D Amúgy szingapúr eme helyi és nemzetközi nagyhatalmak által garantált és megengedett sajátos helyzetén kívül tipikusan a bezárkozó távol- keleti piacvédő, fejlesztőállamra példa.
De Finnország amikor megcsinálták a Nokiát szintén kizártak mindenkit a piacról. Illetve a cári/orosz uralom alatt ők voltak a birodalom a kereskedelmi/pénzügyi központja. Ők az ottani kettős vámrendszer jó oldalán álltak. Magyarán a függetlenségi háború után egy csomó nemesfém maradt náluk.

Zoom
Olvasó
Zoom

Bagira, mindben közös a nyitott gazdasàgpolitika, az alacsony adòk, vàllakozòbaràt környezet, stb. Nyilvàn minden orszàg helyzete egyedi, de mièrt ne lehetne nekünk is egy Nokiànk, mièrt ne lehetne fejlett humàntőkènk? Persze erőltethetjük tovàbb a helyi mutyit is, az is egy lehetősèg.

hunbagira
Újságíró

Mind a három országnak H-nak, Szingapúrnak különösen volt olyan időszaka, amikor halmozhatták a tőkét, nekünk sosem.
És kőkeményen védték/védik saját kis piacukat. Szerinted nyílt versenyben a Siemens mennyi idő alatt zabálta volna föl a Nokiát?

Bela
Olvasó
Bela

Nehogy azt hidd, hogy a “tökéletes kapitalizmusban” az aktívak döntenek arról, hogy megosszák javaikat a rászorultakkal. Senki nem dönt semmiről, viszont kevésbé érzik meg a pénztárcájukon, és ezért nincs belőle érdekellentét, konfliktus.
Itt nyilván máshogy néz ki, mikor a bruttó bér egyharmadát elveszik, és a maradék nettó kevés… ÉS egyből előkerül a cigány- és nyugdíjaskérdés.
Jürgent nem zavarja ez Németországban, mert bőven elég neki, ami marad adózás után.

Ugyanebben a vonatkozásban: korrupció, oligarchák, off-shore vagyonok is bőven vannak a fejlett nyugati kapitalizmusban. Német, luxemburgi, holland emberek buknak le folyamatosan. Az UEFA vezetői szintén.

A különbség az, hogy a lakosság ingerküszöbét nem érik el ezek az ügyek. Kit érdekel, mennyit lop a német miniszter, ha nekem is megvan az egy milla havonta?

hunbagira
Újságíró

Ok, csak a nyugati oligarcháknak nem az állammal való khm…”üzletelésből” lett/van a vagyonuk nagyrésze, míg itt keleten ez így történik. Ez idegesíti még a keleti “prolit”

common man
Olvasó
common man

Szabad piac egyedül csak zombilandban volt..

hunbagira
Újságíró

Erre történelmi példák delin? Mert pont a társadalom biztosítás előtti 19.század volt a rablóbáró oligarchák igazán nagy korszaka. Tulajdonképpen ellenük vezették ezt be a bismarcki németországban először.

Hunn
Olvasó
Hunn

Szerintem, Adam Bogomolov, a kapitalizmus a lehető és elképzelhető legjobb rendszer az olyan emberek/embercsoportok gazdasági kapcsolatának a szervezéséhez, akiknek amúgy az égegyadta világon semmi közük sincs egymáshoz… Viszont olyan emberek/embercsoportok esetén, akiknek közük van egymáshoz, ott ez már korántsem ennyire egyértelmű, sőt…

Adam Bogomolov
Újságíró

Kedves Zoom! Kedves Hunn!

Egyszerre válaszolok nektek :-]

Sajnos a kapitalizmusnak is vannak gyengeségei, mint minden másnak is. A kapitalizmusban a kartell, monopólium és igen, az imperializmus is megjelenhet, ha nincs legalább minimálisan szabályozva a piac. A teljesen szabaddá tett piaccal éppen az a bajom, hogy a nem tisztán játszók kiszorítják a többieket, illetve a nagy hal feleszi a kicsit és mindennek az árát felnyomja az égbe (lásd opec válság 73-ban). Akár maga az állam is lehet ez a rossz szomszéd…

Szerintem egyébként a kapitalizmus a legjobban működtethető rendszer valamennyi közül, de jelenleg azt látom, hogy visszaélnek vele, mert hagyják, hogy a verseny megszűnjön, átalakuljon valami egész mássá. Tök jó példák erre most a tech-gigacégek. Gyakorlatilag az állam felett vannak és néha még opponálnak is vele (lásd Trump esetét, hiszen még hivatalban volt, amikor szabotálni kezdték).

Sajnos muszáj olyan szabályokat szabni a piacnak, amiben jól tud működni, különben a gátlástalanabbja tönkre vágja az egészet. Mert persze, hogy a kizsákmányolás előbb-utóbb a profit maximalizálását is gátolja, de azok szemében, akik rövid távon gondolkodnak (maximum a saját életükre végeznek számításokat) ez nem fogja érdekelni. Mint láttuk, a rabszolgatartás se volt versenyben a fizetett munkaerővel szemben, mégis évszázadokig fennmaradt, mert mindig akadtak rövidtávon gondolkodók. Ezt kell szabályozni és rendben is vagyunk.

Egy korábbi kérdésre is itt válaszolnék, én a határt a birtokolt javak egymilliárd forintos határánál húznám meg, innentől vennék valakit túl gazdagnak, illetve havi nettó ötmillió feletti tiszta kereset mellett (tehát amiből pl. már nem kell visszaforgatni a vállalkozásba) szintén gazdagnak nevezném meg az embereket. Ezekre azonban nem feltétlenül többletadót vetnék ki, mert az tényleg a kifosztásuk lenne. Egyszerűen törvényileg leszabályoznám, hogy maximum 5 misi lehetne a havi nettó visszaforgatásmentes bevétel. A többi olyan programokba kerülne automatikusan, amelyekből javítani lehetne a gazdaságunk helyzetét (pl. új alap létrehozása az államadósság csökkentésére, vagy az infláció korlátozására). Nem lennének motiváltak az 5 millió feletti harácsolásra. Akinek annyi pénz meg nem elég, annak semennyi se lenne az…

Persze ugyanez alulról is meg kell, hogy legyen, tehát pl. a 8 órában dolgozók minimum nettó bére is szerintem 300 000-nél kéne, hogy induljon. Ennek egy részét akár a fenti megtakarításokból is lehetne fedezni. Ha nő a vásárlóerő, egyébként is több adó folyik be, végső soron akár adócsökkentéssel is bele lehetne szállni ebbe. Plusz néhány cég, állami feladat, stb. kiszervezésével is lehetne spórolni (pl. közalkalmazotti bértábla politikusoknak, mert ahogy látom, mindegy nekik mennyit keresnek, így is úgy is párttól függetlenül mutyiznak).

Nem hinném, hogy a gazdagok pénzének elvételével (amit a szegények között elosztunk) hosszú távon javulhatna bármi is. Ha így lenne, akkor az Afrikába invesztált milliárd dollárok már rég megtérültek volna… :-[

Nagyjából így látom.

Annyi kiegészítést tennék az egészhez, mielőtt politizálással vádolna meg valaki, hogy amíg nincs olyan párt a magyar Parlamentben, hogy “Adam Bogomolovért Párt”, addig egyiknek a szavára se adok többet, mint egy jöttmentére. Ha valaki politikus, az mint ember, pont annyit is ér, nem érdemes rájuk időt pazarolnunk, ha csak nem égetik éppen a házunkat…

hab
Olvasó
hab

Ha visszafogod a jól futó lovat, a sánta akkor sem fog jobban futni, ezt nem vagytok képesek felfogni.
Nem számít, hogy a prolinak mennyit adsz, mert feneketlen kút.
A lottómilliomosok 99%-a minden egyes alkalommal bebizonyítja ezt, még csak nem is kell a cigány vagy az aljanépet példának hozni.

Bela
Olvasó
Bela

Szokásod szerint prolizol egy jót.
Ahelyett, hogy megértenéd, miről ír Adam.

hab
Olvasó
hab

Értem, csak idealista baromság. Zoom kifejtette, hogy miért.

hunbagira
Újságíró

Oh, hát hogyne csakszi. Akkor megpróbálom neked megvilágítani egy sportból vett példával (jó ez neked, pont nem jó, hiszen egy nyomorék gnóm szar vagy…) Tudod az észak- amerikai profi ligákban nfl, nhl, nba, nbl mindenütt van “fizetési sapka” ugyanis tudják, hogy ha a lovak közé dobják a gyeplőt előbb utóbb az egyik megeszi az összes többit és ezzel megszűnik a verseny és az állami monopóliumnál is rosszabb alakul ki a …..magán (az államit lehet ellenőrizni ezt nem) És mindezt a kapitalizmus őshazájában…ahogy a new deal is onnan jön.

hunbagira
Újságíró

Szóval, te szardarab valóban nem kell a sánta miatt a többinek is eltörni a lábát, de az “alfalónak” sem szabad engedni, hogy felzabálja a többit..mert annak is pusztulás a vége.

common man
Olvasó
common man

A jól futó ló jelen esetben nem a milliárdos oligarcha. A jól futó(húzó) ló az akiből a gazdáid élnek.Ezek a derék lovak igazán kaphatnának egy kicsit több zabot…(téged is abból fizetnek amit ők termelnek)

Zoom
Olvasó
Zoom

A baj Adam, hogy nem lehet kimozsolàzni minden rendszerből azt, ami èppen tetszik. A kapitalizmus se tökèletes, bàr tiszta formàja nem is valòsult meg soha. Egyesek szerint ezèrt is jellenhetnek meg monopoliumok, kartellek, vagy oligarchàk a szabad piacokon.

Ha megszabod a minimàlbèrt, azzal alpjaiban kavarsz bele a piac termèszetes folyamataiba, onnantòl nincs kapitalizmus. Kvàzi szociàlis elven osztogatsz megint, a különbsèg, hogy itt a cèg közvetlenül fizet ès kimarad az àllam, mint közvetìtő. Azonban amint növeled központilag a minimàlbèrt, azonnal nő a munkanèlkülisèg is. Ha ezzel egyidőben leèpìted az àllamot, megint van egy inaktìv (munkanèlküli) rèteg, aki nagyon sarkìtva èhen hal. Arròl nem beszèlve, hogy 300eFt is csak addig elèg, amìg ingyen van az eü, van nyugdìj, ingyenes az iskola/òvoda. Arra megint pènz kell valahonnan, de honnan? Vagy az rendben van, ha ezekèrt is mindenki magànak fizet? Akkor meddig emeljük a minimàlbèrt?

A tech òriàsok, pl Google igen csak jòl tartja az alkalmazottait, nem èppen a kizsàkmànyolàsròl hìres. Az màs kèrdès, hogy tàrsadalmi szempontbòl èrdemes-e szabàlyozni. Megint kèrdès, hogy egy cèg jobb gazda-e, mint az àllam? Van-e egy bizonyos mèret felett alapvető különbsèg a viselkedèsükben? Melyik kèpviseli jobban a köz èrdekeit?

Ezeket nem azèrt ìrtam kèrdèskènt, hogy vàlaszolj, csak èrzèkeltetni akartam, hogyha egy oldalon belenyùlsz a rendszerbe, az visszaüthet màshol.

Adam Bogomolov
Újságíró

A tech óriások szerintem egyáltalán nem működnek hatékonyan. Sokkal többet ki tudnának hozni magukból, de ez szerencsére nem az én dolgom… :-]

A többiben van sok igazság amit írsz, kénytelen vagyok sok mindennel egyetérteni.

Azonban fenntartom, hogy a nép által kijelölt képviselők igenis ellenőrizzék, hogy a piac egészséges úton halad-e tovább, ne vásárolja fel az országot kilóra egyik-másik…

A minimálbér érdekes dolog, lehetne tényleg értelmesen párbeszédelni róla, de talán erre külön felület kellene.

Itt most csak annyit, hogy elfogadom, hogy nem menne olyan egyszerűen a dolog, mint leírtam,de azért mind érezzük, hogy jelenleg a kapitalista világ beleremegett abba, hogy Kína, mint komcsi állam a világgazdaság élére ugrott.:-]
Ehhez pedig vagy alkalmazkodunk, vagy előbb-utóbb mi is komcsik leszünk, mert gazdaságilag megfojtanak minket. Ezért fontos, hogy a piac önerőből tudja lenyomni a mesterséges piacot. De egy természetes piac erre alkalmatlan, mert nincsenek meg az eszközei hozzá (max ha háborút indítanak, de az egy értelmetlen marhaság…).

Béke!

Zoom
Olvasó
Zoom

A tech òriàsokat nem kell fèlteni, a kizsàkmànyolàsra azonban semmikèppen sem jò pèldàk. A Googlenak az egyik legjobbak a dolgozòi elègedettsègi statjai, jòl fizet ès nagy hangsùlyt fektet a vàllalati kultùràjàra is. Egyszer ha San Francisco-ban jàrsz, nèzdd meg Google központot ès pattanj fel az egyik ingyenes biciklijükre. Jò a hangulata az egèsz campusnak. :)

Multicègek, bankok szabàlyozàsàra ma màr kevesek a mikroprudenciàlis (àllami szintű) eszközök, mivel a tevèkenysègük nemzetközi. Àltalàban különböző szupranacionàlis szabàlyozò szervek meghatàroznak különböző irànyelveket, amiket makro- ès mikroprudenciàlis eszközökkel pròbàlnak èrvengesìteni.

Kìna kicsit màs tèszta, de abba tènyleg nem megyek bele, eredetileg pàrkapcsolati tèmàban akartam kommentelni, aztàn tessèk… :)

Adam Bogomolov
Újságíró

Amikor a Google került példaként a kizsákmányolásra, nem úgy értettem, hogy a saját alkalmazottjaikat zsákmányolják ki, hanem úgy, hogy a “munkásságuk” által a piacról kiszorítanak kb mindenki mást. Ausztráliában már jogi szabályozásokat vezetnek be ellenük, annyira monopol lettek még a hírközlés terén is (ami nem biztos, hogy baj, félre ne érts). :D

Jó volt ez a kommentelgetés szerintem, örültem neki, hogy különböző gondolatokat ütköztettünk! :-]

hab
Olvasó
hab

Annyira jó a Google dolgozói elégedettségi statja, mint a Kínai Kommunista Párt ugyanilyen statja, mindkettőből hamar eltávolítják a statisztikát romboló egyéneket.

hunbagira
Újságíró

Ez most kivételesen jó riposzt volt, csakszi..:D
Kapsz is ápvótot…

hunbagira
Újságíró

Csakszi riposztjához csatlakozva elhiszem, hogy a google alkalmazottjának jó lenni, de kiszervezett platform programozó alvállalkozóalvállalkozójának indiában/magyarorszagon stb helyen már nem annyira…
A green fox ellen a mi irodánk is 5 keresetet visz, a polgáritól, a munkaügyin egy magánvádas büntetőt csalás miatt…és úgy tudom, hogy már a fogyasztóvédelem, munkavédelem a gvh és a rendőrség/nav bűnügy duett is vizsgálódik.

hunbagira
Újságíró

Delin, a komcsik is mindig azzal jönnek, hogy tiszta formájában sehol nem valósult meg illetve minden fanatikus. :D
Egy némely hülye közölük ilyenkor behozza polpot kambodzsáját..:D mert ott tényleg közelítették, hiszen megszüntették a pénzt és a tulajdont. A komcsi fanatikusok szerint, csak államkapitalizmus valósult meg a keleti blokkban, annyi történt, hogy az állami tulajdon lett az elsődleges, de mégcsak nem is kizárólagos. Ebben, amúgy tényszerűen igazuk van.

Reszet Elek
Szerkesztő

Meg az értelmiséget illetve a városokat is.

hunbagira
Újságíró

Ahol, fűrészelnek, hullik a forgács..:D különben is a városok, minden erkölcsi fertő eredői, amik megrontják az új kommunista erkölcsökkel felvértezett új embert. :D

Hunn
Olvasó
Hunn

Szerintem a kérdés gyökere abban rejlik, Adam Bogomolov, hogy egy-egy adott társadalom miben és milyen mértékben helyesli a versenyt, miben és milyen mértékben az együttműködést, és hogyan határozza meg ezek helyes arányát. A következő kérdés az, hogy az adott társadalom hogyan viszonyuljon azon más társadalmakhoz, akik ugyanezt a kérdést máshogy látják, máshogy határozzák meg.

Mondok egy példát. Egyszer láttam egy videót amin afrikai üzletemberek nyilatkoztak, arra már nem emlékszem, hogy melyik konkrét afrikai országból. Azt mondták, hogy a falvakban nincs értelme üzletet nyitni. A helyi lakosság ugyanis úgy van vele, hogy mi az, hogy te nyerészkedni akarsz a te faludban lakó embereken? Azokon az embereken, akik a te törzsedből valók, a te klánodból valók, a te ismerőseid, távoli rokonaid, akik a te földijeid? Mi az, hogy te ráteszel saját nyereséget a beszerzési árra? Egyáltalán, ha neked van, és nekik nincs, akkor miért eladni akarod nekik, és miért nem megosztani velük? Ha megfelelsz a társadalmi elvárásoknak, akkor csődbe mész. A szomszéd faluban, jöttmentként, pedig egyáltalán ne is próbálkozz ilyesmivel ha jót akarsz, mert ott viszont nem megszólnak, hanem konkrétan ki fognak rabolni.

Nyilván a mienk már nem törzsi társadalom. De ezeket a viszonyulásokat kellene feltérképezni és megérteni ahhoz, hogy olyan gazdasági rendszer legyen ami a társadalomnak megfelel. Hogy ez milyen lenne azt nem tudom. De a kapitalizmus, ha úgy vesszük, akkor nem szimpla gazdasági rendszer, hanem ideológia is, és nem tartom kizártnak, hogy a problémák ott keletkeznek, ahol az ideológia szembe megy az embereknek a fentiekben kifejtett elvárásaival.

Reszet Elek
Szerkesztő

Ez nem az emberek elvárása, hanem a fajunk evolúciós sajátossága. A három generációs kisközösségek rendszere. Gyakorlatilag minden normális működés ezen alapulna. A gyereknevelés, az energia- és erőforrástakarékos életvitel, a társas érintkezés stb.
A mai rendszer gyakorlatilag az antitézise annak, amire ki lettünk találva, ami evolúciósan sikeresnek bizonyult, ami kiemelt minket a többi faj közül és ami ösztön- és igényszinten is meghatároz minket.

Hunn
Olvasó
Hunn

Ez így is van, Reszet Elek. Csakhogy – sajnos – a társadalmi fejlődés ezen a szinten már az ókorban túllépett… Az ember viszont két-három ezer év alatt önmagában nem tud túllépni azokon az evolúciós beidegződéseken, melyek segítették túlélni az azt megelőző pár százezer évet…. Ezért is érzi magát rosszul a világban szinte mindenki, ezért nem érzi normálisnak szinte senki azt, ami van. És ezért a pszichopaták a sikeresek…

Tehát a probléma gyökere ott van, hogy már nem három generációs kisközösségekben élünk, amiben mindenkinek köze van mindenkihez és egységben állnak szemben a más közösségekhez tartozókkal, hanem nagyobb egységekben. Együtt kell működni egy nagyobb közösséghez tartozó ismeretlenekkel, mondjuk nemzeti szinten, és akkor a globális dolgokról még nem is beszéltünk.

Mi módon lehet rávenni tehát egy nagyobb közösségben egymást nem ismerő embereket az együttműködésre? Hogy megcsináljanak dolgokat? Az egyik az erőszak. Fegyveres erőszak, fizikai erőszak, kényszerítés. A másik az, hogy kap cserébe valamit. Valamit, ami kell neki. De mi van, ha neki valami olyan kéne, ami annak, aki csináltatni akar vele valamit, pont nincsen? És akkor itt jön be a pénz, amiért mindenki azt vehet magának, amit csak akar. És ezzel motiválva van, hogy megcsinálja azt, amit a másik akar csináltatni vele.

Az utóbbi ezer év történelme arról szól, hogy az erőszak alapú kényszerítés irányából, melyet az emberiség értelmesebb része felismert, hogy embertelen dolog, lassan eljutottunk az elsődlegesen a pénzzel való motiváció irányába, vagyis a kapitalizmushoz.

És mivel csak ez a két opció lehetséges, vagyis vagy erőszakkal kényszerítünk más embereket dolgok megcsinálására, vagy pénzzel motiváljuk őket (most vegyük ki a lehetőségek közül az extrém helyzeteket, amikor az emberek önként és önzetlenül csinálnak dolgokat a közösségükért), ezért a kapitalizmus maradni fog. (A legjobb példa erre a szocializmus kísérlete, melyben a kapitalizmus meghaladásának a nevében az erőszak alapú kényszerítéshez léptek vissza.)

És ha ez így van, akkor természetesen kulcsfontosságú a pénz mibenlétének a megértése. Én ebben látom a legnagyobb problémát. Ugyanis voltak emberek, akik felismerték, hogy a pénzt is lehet árucikként kezelni… És ugyanezek a zsidó bankárok monopóliumot szereztek a pénz kibocsátására és árucikként történő kezelésére anélkül, hogy a rendelkezésükre álló pénzért cserébe előbb nekik is ugyanúgy adniuk kellett volna valamit, mint mindenki másnak… Innentől a gazdaság egy szimpla szivattyú, melyben hosszú távon az ő kezükbe vándorol minden vagyon…

Reszet Elek
Szerkesztő

Éppen most fordul a kocka. A technikai fejlődés újra lehetővé teszi a dezurbanizációt, az önellátást. Az egykori közösségi viszonyokat pedig lehet valamennyire utánozni. pl. anyaközösségek stb.

Adam Bogomolov
Újságíró

Hát ebben nagyon igazad van, és ezzel a példával szépen le is csiszoltad az éles éleit annak, amit én fentebb felvázoltam a kapitalizmus “hibáiként”.

Szerintem természetesebb az ő hozzáállásuk, mint az itteni…

hab
Olvasó
hab

Bizony, annyira természetes, hogy e miatt is élnek átlag 60 IQ-val, és épp azon a fejlettségi szinten.Nem véletlen, hogy a Google a niggert is gorillának azonosítja, vice-versa.

Somogyi Jòzsef
Olvasó

Alapból a kapitalizmus elment szódàval de most màr a vadkapitalizmus van az meg elkezdte fel falni sajàt magàt a robotizàlàssal.

Horvath Anton
Olvasó

Én ugyanezt írtam le neked a múltkori diploma nem diploma csatában Zoomi. Tudom hogy neked azóta is a diploma a világ közepe, csakhogy erre a problémára nem olyan megoldások születnek majd, hogy akkor például diplomás csőszerelőket kezdünk el képezni. Hanem az fogja ezeket a technológiai újításokat elsősorban megismerni aki ezekkel nap mint nap dolgozik. És igen, a szakmunka sem arról szól ma már hogy ki tolja el a talicskát, igen fejben sokkal jobban érteni kell a dolgokhoz, mert ha más nem is, akkor majd a konkurencia hamarabb használni kezdi az előnyeit az által hogy hamarabb megismeri. és előrébb is lesz velük. Ma és a jövőben is az fog számítani hogy mennyire vagy jó a saját területeden, nem az hogy milyen húsz évvel ezelőtti papírod porosodik a szekrényben. Nem tudom, lehet azóta kialudtad magad, de én újonnan nem kívánok belekezdeni ebbe a tök felesleges vitába megint.

Zoom
Olvasó
Zoom

Anton, ezzel a kommenteddel egyetèrtek, nem diplomàra utaltam, hanem olyan munkàkra, ahol egy gèp nem tudja az emberi intiùciòt/agyat/döntèsi mechanizmust leutàzni, ergo az ember nem helyettesìthető egy gèppel. Nekem ùgy tűnik abban nincs köztünk vita, hogy a legtöbb területen az ember fizikàlis munkaeereje ma hàttèrbe szorul. (A kapitalizmusra vonatkozò kommentem Adamnak szàntam eredetileg, neked a női szexualitàssal kapcsolatban ìrtam az első kommenteddel kapcsolatban. A mùltkor pedig diplomàs nők vs. csalàd/vàlàs/gyerekszàm volt a tèma.)

Horvath Anton
Olvasó

Idő sincsen ma már hülyére képezgetni az embereket, bele kell rázódni mindenbe bármi új dolog is jön. Szerintem a munkaerőhiány egyébként a csökkenő népesség eredménye is, illetve a képzetlen tömegek jó része pont hogy egy másik etnikumé, amelyik meg inkább túlszaporodott a magyarokhoz képest.

Hunn
Olvasó
Hunn

Mi a véleményed a diploma csajozási segédeszközként történő felhasználásához, Horvath Anton? Úgy értem, hogy én speciel sose hangsúlyoztam ki a nők előtt, pedig van… Lehet, hogy ez hiba volt?

Lehetséges az, hogy olyan nők előtt, akiknek nincsen felsőfokú végzettsége, azoknak a szemében a diploma a férfi magasabb társadalmi státuszának szimbólumaként jelenhet meg? Pláne ha ez diplomás munkakörrel jár együtt?

Horvath Anton
Olvasó

Lehetséges hát, ennyi aranyásó hajlam azért megvan mindegyikben. Régen azt mondták hogy ha szebb vagy az ördögnél akkor már jó lesz. Ma meg nézhetsz ki bármilyen faszán rögtön az első kérdés: jó de mivel foglalkozik? Változnak az idők, na. Az már persze más kérdés hogy ezzel kivetítő hozzáállással milyen személyiséget vonzasz be, viszont ha csak le akarod varrni pár alkalommal, de semmi további komolyat nem tervezel vele, akkor bátran előszedheted a vetítővásznat. Nekem személy szerint hányingerem támadna közben, szóval nem szoktam nőneműeknek vetíteni, de bizonyos egyedeknél meg szinte csak ez válik be.

hunbagira
Újságíró

Anton, azért nem kell túlzásba esni. Pontosan emlékszünk, hogy szakmunkásba azok mentek, akik az általánossal is nehezen birkoztak meg. (Nem egy havernak máig én számítom ki, a négyzetmétert. Meg, hogy hova pakolják a szelemeneket, kereszt szarufát egy nagyobb melójuknál, ha nem akarnak a “colival” napokat méricskélni. Mert egy egyszerűbb szögfüggvény megértése gondot okoz.)
A problémát a másik oldalról kellene megközelíteni a ruhatárbüfészakos diplomásokat kellene áttéríteni ebbe a témába illetve finanszirozni az átképzést, amit “fülkeforradalmi, szabadságharcos, munkaalapú” (ez külön vicces orbánkától, akinek a parlamenten kívül nem volt bejelentett melóhelye és a kézfogása is olyan, mint egy teleszart búvárkesztyűé érezni rajta, hogy sem szerszám nyél, de még egy nyamvadt súlyemelő rúd sem volt a kezében életében. Jó ez az alkatán is látszik) kormányunk szintén telibeszar és inkább ellopja az erre szánt pénzt is.
Illetve visszaépíteni a technikumokat.

Zoom
Olvasó
Zoom

Meske, köszönöm a linket. :)

Meske
Olvasó
Meske

Zoom, szívesen.

Miklos1
Olvasó
Miklos1

Kedves Flórián!

Elolvastam a cikket, és látom mögötte a tiszta szándékot, jóakaratot. De, nagyon rossz ajtón történik kopogtatás. A férfiak szolidaritása megvan a nők felé, kétségtelen. A még nagyobb szolidaritásra való ösztönzésük csak még nagyobb éket ver majd a két nem közé, mert a feminista éhség csillapíthatatlan, a nő meg erős és határozott férfit igényel, nem pedig egy holmossakmégfel típusú, bólogatót. Nem szégyen a házimunka, a mosogatás, nem azért írtam. Egy férfi tudjon is magáról gondoskodni. Itt a lényeg, hogy a nő szereti magát biztos kézbe adni, és lelakni is szereti, amelyiket lehet. A kölcsönös szolidaritásról ír, annak ellenére, hogy az előző cikkben a fiatal fiúk nőterror által okozott diszkriminációt mutatta be. De továbbmennék. Csak és kizárólag azért lehet “nemek harca”, mert a férfi támogatja a nőt, míg a nő követel, nem köszön meg, és próbál porba tiporni. A nemek harcát a nők kezdeményezték és szajkózzák, a férfiben ez semmiféle vészjelzést nem vált ki, mert hát köhög a bolha, a nő nem lehet ellenfél, keményebb diókhoz van edzve a férfi. Ha a nő olyan lenne, mint a férfi, akkor béke lenne a földön, legalábbis a vérengző, ostoba feministáktól, és pusztító tevékenységük fattyúhajtásaitól mentesek lennénk. Viszont, ha a férfi is olyan lenne, mint a nő, mindegy, hogy mekkora ellenállásba kezdenének a nők, akkor a világtörténelem legrövidebb “háborúja” lenne. Ha készülne arról a háborúról egy felvétel, simán rá lehetne fogni, hogy az egy fénykép. Szóval a férfiakban megvan a szolidaritás a nők felé, fordítva van a gond. Az állandó, férfiak mocskolása talán ennyire észrevétlen? Vagy ennyire nem probléma?

Kit érdekel, hogy ki mennyit keres? Mennyit dolgozik érte, mennyit tett érte? Megvan a nemek szolidaritáson alapuló egyenlő aránya a bányákban? És netán a munkahelyi baleseteket tekintve? Na jó, de biztosan ugyanannyi férfi jár nők által alapított egyetembe, mint fordítva, ugye? És gondolom a tankönyvekben is ugyanannyi a női dicső tettek és találmányok száma, mint a férfiaké? Az utolsóhoz annyit hozzátennék, hogy azért a feminista történelemhamisítás lassan eljut odáig, hogy kifeltalálnak minket a világunkból. Ha igaz is lenne ez a 16%-os keresetszint, akkor is, minek érdekelne? Ha itt nem tetszik, el lehet menni, nem kötelező ám a munka, főleg ha a helyet valaki mástól veszi el, aki nem kvótás széksúlyként lenne ott, hanem tényleges értéket előállítóként. Minek érdekelne, ha nem lenne szolidaritásom a nők felé? Nem lehet, hogy ez is csak egy pénzkicsikarási technika, amin sokan nem látnak át? Gondoljon bele, kedves Flórián, ha valaki el van nyomva, az harcol (ha tud) nem a másik lelkiismeretére hatva próbál meg extra jogokat, és egyre könnyebb életet kihüppögni magának… Tudna erre példát mondani a történelemben? Vagy ez is csak ilyen női találmány? Ilyen működhet, csak k**vasokba kerülne ellentmondásos találmány? És az bele van számolva, hogy a fizetésén felül mennyi juttatást kap a nő a barátjától, a srácoktól a diszkóban, a sokkal nagyobb TB igénybevétel benne van részükről ebben a 16%-ban? Vagy ez is ilyen, ami az enyém az az enyém, ami meg a másé, az közös, de amúgy az is az enyém?

Aki el van nyomva, annak a problémái senkit nem érdekelnek, mert ez az elnyomás lényege, és kész. Ha ebbe belegondol, megláthatja a női természetről azt, ami azon az édes, rózsaszínes vattacukor mögötti területen van elrejtve. Meg kell értenie a férfiaknak, hogy a nők imádják, ha irányítva vannak, mert így érzik magukat biztonságban, így fejlődtek ki. Aki ezt el akarja venni tőlük, mert ép ésszel nem fogja fel, annak kevés büntetés a gyerek és nőtartás, meg vagyonvesztés. Természetesen csak abban az esetben, ha emiatt az egyenlősdis baromsága miatt lett a nő szemében egy ebédlőasztal alatt loholászó pincsi. Egyik ismerősömet, aki előszeretettel tündökölt a papucs szerepében, sőt, állította is, hogy ő ezt büszkén vállalja (igen!! szó szerint így!!) többéves kapcsolat után kihasználta a végletekig a barátnője. Pedig sikeres a srác, egyáltalán nem csúnya, jó partinak számított. Igen, csak a nő megunta, hogy nem férfival van együtt.. És én is mindig mondtam neki, hogy nem lesz jó, és más is, és hát nem is lett jó. Ez van. Ne játsszunk Istent, ne akarjunk a nőknek olyan tulajdonságokat adni, ami még Istennek se ment…

Végül pedig az általánosításra reagálnék. Legjobb tudomásom szerint a férfiak azok, akik között nagyobb eséllyel vannak szélsőséges eltérések, míg a nők azért a “normális” mentén, kisebb szórással helyezkednek el. Na most, általánosítani lehet, kell is, nem véletlenül nem szelektálódott ez a tulajdonságunk… Kettő, hogy a nők azok, akik általánosítgatni szoktak, éjt nappallá téve, nincs olyan film már kb, amibe ne hangzana el, hogy a férfiak hülyék. Én persze letudom magamban annyival, hogy buta tyúk, neked is csak az elvárásaid fejlődtek, de agyilag gyerek vagy, honnan tudnád, hogy mi számít okosnak, mert benned ezek nem fejlődtek ki, nincs rá szükséged (a hülyéző nőkre és feministákra gondolok). És a végítélet napjáig lehetne ezeket sorolni.

Szóval kedves Flórián, jó hír, hogy a munka felét letudta, bennünk megvan a szolidaritás. A nőknél is próbálkozzon előterjeszteni azt, amit mi tulajdonképpen eddig is így csináltunk.

Üdvözlettel, Miklós

Flagellum Dei
Olvasó
Flagellum Dei

Minden szavaddal egyetértek. Azért próbálkozik itt, mert a nőket ez abszolút nem érdekli.

Egy úr részegen, kényszeresen keresi a kulcsát egy utcai lámpa alatt. Odalép hozzá valaki segíteni, majd 10 perc keresés megkérdezi, hogy biztos itt hagyta el a kulcsot?

Az iszákos válaszol:

— “Nem hiszem. Jóval valószínűbb, hogy a kocsmában, amit már azóta bezártak.”

A járókelő furán ránéz a részegre és megkérdi:

— “Akkor miért itt keressük?” Mire az így válaszol:

“— mert itt van fény!”

tomgal
Olvasó
tomgal

“ Kettő, hogy a nők azok, akik általánosítgatni szoktak, éjt nappallá téve, nincs olyan film már kb, amibe ne hangzana el, hogy a férfiak hülyék.“

Azért, mert a mainstream, PC , femik-libsik által nyomatott filmekben ez elhangzik, ne általánosítsunk, hogy a nők ezt mind így gondolják :) Nőismerőseim körében egyetlen nőről tudok, aki általánosan lehülyézi a férfiakat. Nem egy nőismerősöm van. Azt is meg kell vallanom, hogy a nőket érintő legtöbb általánosítással itt , ezen az oldalon találkoztam. Az AWALT kifejezéssel is itt először. Amúgy ez a tendencia javult az utóbbi években a FH-on, azért ezt is le kell szögeznem. Amúgy sok igazság van a komment többi részében.

Somogyi Jòzsef
Olvasó

She.hura is lehet írni. Hirdették, hogy várnak írásokat a férfi nézőpontból. :)

Horvath Anton
Olvasó

Ja, biztosan közre is adják majd az összes írást, a szokásos “egyenjogúság” szellemében.

György Károly Tóth
Olvasó

Csendben jegyzem meg, hogy az “egyenlőség” egyike a három elmebajos kijelentésnek, amelyet “haladóék” a világra akarnak erőltetni lassan 250 éve.

Emberek – és semmi más között sem – egyenlőség soha nem létezett, nem is fog, és nem is lehetséges. Aki mást mond, vagy hülye (tudatlan, műveletlen, rendszerben gondolkozni képtelen), vagy felforgató (gazember, romboló). Egyenjogúságról lehet beszélni, de egyenlőségről – soha. Az “egyenlőségpárti” azt jelenti: kommunista. Kótyagos eszme, sok áldozattal. Feltételezem, a cikkíró is erre – egyenjogúságra – gondolt, nem egyenlőségre, ezért is fontos, hogy kérem, pontosan fogalmazzunk.

(Az egyenlőség ugyanis mindig csak LEFELÉ alkotható meg. Még nem alkottak olyan fűnyírót, amely úgy teszi egyenlő hosszúságúvá a fűszálakat, hogy felhúzza a rövidebbet. A multinacionális cégek eljárásai ezért primitívek, mert ha valamit ugyanúgy kell alkalmazni a világvégén és a centrumban is, akkor a legalacsonyabb szintre kell belőni. Ha a McDöglesz hamburgerhálózat kitalálja, hogy ő a világon mindenhol ugyanazt a minőséget nyújtja – na, az pont olyan lesz. Ha egyenlőségpárti módon akarjuk kezelni azt a kérdést, hogy a férfiak átlagos élettartama 7 évvel alacsonyabb, akkor azt csak úgy lehet egyenlősdi szempontból kezelni, hogy az idős asszonyokat le kell lőni. Másképpen – nem lehet.
A kommunizmus nagyjából pont erről szól. “És akkor a gazdagok ellen fellázadtak a szegények, megszüntették a kapitalista elnyomást. Azóta mindenki szegény.”)

Barnabás Pincés
Olvasó

Ha már lövöldözünk, akkor az anyósokkal kell kezdeni.
Egy időben udvaroltam egy kislánynak. Kedves anyukája már az első vendégségnél próbálkozott.
Megérkezek annak rendjén: lánynak és anyukának virág, apukának egy üveg bor, kisöcsinek tábla csoki.
A mama rögtön letegezett – én meg csuklóból visszategeztem. (Egyébként is tegezős vagyok.)
Rögtön felháborodott, hogy mi dolog ez, hogyhogy nem adom meg a kellő tiszteletet?!
Hogyhogy nem adtam meg?
Mert letegeztem.
Nem én kezdtem a tegezést.
De az más…
Ja vagy úgy. Kezétcsókolom, én tegezve is meg tudom adni a tiszteletet… és önözve is tudok sértegetni.
Másrészről aki egy kétdiplomás katonatisztet letegez, az vállalja annak ódiumát, hogy visszategeztetik.
Csendőrpertu nincs.
A papának már vöröslött az arca a lenyelt nevetéstől.
Egyébként végül is nem jött össze a kapcsolat – de adtunk egymásnak búcsúajándékot.
Szóval az ilyen anyósfajtákkal őrült módon vigyázni.

György Károly Tóth
Olvasó

Nekem tündéri anyósom van, szoktunk egymásnak gombapörköltet főzni…

common man
Olvasó
common man

Egyébként végül is nem jött össze a kapcsolat

Már kivel? Az anyóssal vagy a lányával? Tulajdonképpen kit akartál eredetileg?

Se - se
Újságíró
Se - se

GyörgyKárolyTóth
Jogegyenlőség – igen. Egyenlőség – nem.

(a “szabadság” is elmebajos kijelentés?)

György Károly Tóth
Olvasó

Abban az értelemben, ahogy haladóék használják – még az egyenlőségnél is sokkal elmebajosabb.
Mi keresztények a “szabadság” szót úgy definiáljuk: a szabadság a helyes választás. A szabadság, mikor az ember azt teszi, amit tennie helyes, tenni helyesnek gondol, úgy, hogy azt átgondolta, és lelkiismerete szerint cselekszik. A szabadság a helyte4len elutasítása, nemet mondás a szándékolt bűnre. A szabadság az, mikor az ember nem köteles bármit megtenni akarata ellenére. Nem köteles lelkesedni hülyeségekért, nem köteles tapsolni gazembereket, nem köteles olyan munkát végezni, amit nem akar, nem kell elfogadnia az erkölcstelenséget. Nem köteles imádnai a kötelezőt, nem köteles birka módjára menni a tömeggel. Nem kell, ha nem akar pénzt hajszolni, sem meggazdagodnia, nem kell , ha nem akar, részvényeket vennie, és milliomossá hajszolni magát. De nem köteles szegénynek se maradnia, vagy remeteként lakni az erdőben. Nem köteles hülyének, vaknak, megtévesztettnek lenni. Nem szükséges kétszer kettőre azt mondania, hogy öt, nem kell tisztelnie bűnözőket, nem kell hazudnia, csalnia, képmutatnia a megélhetéséért. Nem kell felvonulnia május elsején, nem kell kimennie prájdolnia az Andrássy útra, nem kell letérdelnie focimeccsen, mert a “liberális” erre utasítja, nem köteles templomba mennie, ha nem hívő, nem kell engedelmeskednie a templomba menést megtiltó parancsnak, ha hívő, nem kell hirdetnie, hogy hisz a szocializmus világméretű győzelmében, vagy azt, hogy ő szereti a birkapörököltet, mikor utálja. A szabadság: semmit nem vagyok köteles megtenni lelkiismeretem szava, Isten parancsa, legjobb meggyőződésem vagy saját jól felfogott érdekem ellenére. Nem …vagyok ….köteles! Jogomban áll bármit NEM megtenni. Jogomban áll nemet mondani. A szabadság: jogomban áll szívósan dolgozni, békében élni, és a helyeset választani. Sőt , még tévedni és hibázni is jogom van, ha azt legjobb szándékommal, jót akarva teszem! Jogom van bocsánatot kérni, helyes útra térni, bűnbánatot tartani. Van megbocsátás, csak kérni kell.
….
Jogomban áll adni ötszáz forintot egy koldusnak, mert Krisztust látom a barázdás arcában, akkor is, ha tudom, hogy alkoholista, vagy jogomban áll elfordítania fejemet egy markát tartó koldustól, és azt mondani neki, nem fogok neked pénzt adni, hogy csak elidd , és tönkretedd magad, és én ebben nem segítek neked, szólj, mit tehetek érted, hogy ezt ne tedd. Jogomban áll úgy szeretni őt, ahogy legjobbnak látom. A nyomorultba való belerúgás nem szabadság. Jogomban áll évente négyszer vért adni menni, hogy segítsek a betegeken, és jogomban áll úgy dönteni, hogy én félek a tűtől, vagy vérszegény vagy szédülős vagyok, ezért ezt nem tudom megtenni, hanem belenyúlok a zsebembe, itt van X. forint, toborozzatok véradókat, vagy jutalmazzatok azt, aki vért ad – helyettem, vagy vegyétek meg a vért külföldről. Jogomban áll úgy segíteni, ahogy akarok. A szenvedőkön nem segíteni nem szabadság. Jogomban áll egyenruhát ölteni, fegyvert fogni, és mindhalálig védeni a hazámat, külső vagy belső ellenségtől, gonosz emberektől vagy fenyegető természeti csapás ellen, és jogomban áll azt mondani, hogy nekem a lelkiismeretem szava nem engedi, hogy embereket öljek, még ha azok gonosz idegenek is, ezért inkább éjt nappallá téve dolgozok, vagy kimegyek az első vonalba sebesülteket menteni és ápolni. Jogomban áll úgy szeretni a hazámat, ahogy akarom. A hazát elárulni nem szabadság.
Az erkölcsös szabadság a jóra való cselekvés, az alkotás szabadsága. Bármikor jogom van helyesen cselekedni úgy, ahogy én akarom.

Ők, eszetlenek , az úgynevezett “haladók” , meg az úgynevezett “liberálisok” azt állítják: az a szabadság, ha az illető bármit megtehet. Bárkinek árthat, bárkit bemocskolhat. Akármit hazudhat, akármit tönkretehet. Az ő olvasatukban a “szabadság” a sátán kötelékeinek eloldása. Ők a szabadságot nem akképpen értelmezik, hogy az ember bármire nemet mondhat, hanem akképpen, hogy bármit megengedhet magának. Nem a nem-cselekvést és a jó cselekvését tekintik jognak, hanem azt, hogy az írott és írtalan törvények, mások és saját érdeke, boldogulása, java ellen cselekedhessen. Azt gondolja: a szabadság nem más, mint mikor a helyessel szemben szántszándékkal a bűnt választja, és még büszke is erre. Drogozhasson, gyilkolhasson, rombolhasson, erkölcstelenkedhessen, gyűlölködhessen, felélhessen, tönkretehessen, hazudozhasson, rágalmazhasson és gyalázkodhasson.
Azt hiszik, a szabadság az, ami rabbá tesz. Nevetséges rövidlátó “gondolkodás”:

A liberális “szabadság” a pusztítás szabadsága.
“Nem perverzek, mások, nem drogosok, szabad emberek” hirdette egykor a bűnszervezet választási reklámkampánya. Hogy lenne már egy drogos szabad? Annál nyomorultabb rabságot elképzelni sem lehet, mint a bűn rabságát, melynek zsoldja a halál.
Gaztettek nem hoznak szabadságot, csak kínt, csalódást és könnyeket, mások eltiprása vagy saját életünk tönkretétele nem szabadság – csak felelőtlenség.

tomgal
Olvasó
tomgal

Ez nagyon szépen meg lett fogalmazva. Teljesen egyetértek!

Reszet Elek
Szerkesztő

Számomra a szabadság az, hogy a helyesen felépített társadalom keretei között szabadon választhatjuk meg a korlátainkat.

Az egyenlőség pedig elsősorban jogegyenlőséget jelent ill. hogy mindenki ugyanúgy megkapja a lehetőséget, hogy az életében megtalálja azt az utat, amire rendeltetett. Azaz nincsen elzárva előle a művelődés, a tanulás, a boldogulás lehetősége, olyan módon, ahogy azt a személyes képességei és érdemei lehetővé teszik.

Somogyi Jòzsef
Olvasó

Végre valaki leírta már ezen az oldalon.

Rokapapa
Újságíró

Szép szavak de mintha hiányozna belölle az ésszerűség.
Elsőként kiemelném, hogy a cikk címe egység míg a tartalma az egyenlőségről szól. Arról az egyenlőségről ami nem jöhet létre amíg nem vagyunk egyformák de nők és férfiak sose voltak és nem is lesznek egyformák.
A nemek eltérő igényei sem meghatározó hisz a nők sosem tudják mit is akarnak csak azok igényeit szajkózzák akiknél a “kolomp” van.

Az egység addig élt férfiak és nők között amíg a nők otthon voltak és nem létezett az egyenjogúság.
A nők munkavállalásával és jogaikkal az egységet egyre fokozodó hatalmi harc váltotta fel.
Nem csak az emberi természet zárja ki az egyenlőséget de a természet törvényi is mindig és mindenhol alá és felé rendelést írnak elő pont az egység érdekében.
Csak az emberi faj akarja átírni ezt pusztán egy kitalált dolog a “pénz” érdekében.

György Károly Tóth
Olvasó

Valóban. Árnyalnám azonban egy kicsit, ok-okozat összefüggésében: ne feledd, hogy az egységet nem a nők munkavállalása bontotta fel. Az egység felbomlásának egyik – bár látványos – következménye volt csupán a nők (termelő, kapitalista) munkavállalása.
A világ megváltozott, a ma kor gazdasági, politikai és társadalmi struktúrájának még a XV. században megágyaztak, mikor először ment egy herceg vagy király meghajolni a bankár elé. De a hagyományos szakrális társadalmi rend különböző mélységeiben és struktúráiban Európában, majd világszerte a XVIII. század második felétől, több hullámban, majd a XIX. század végétől szakadt elemeire. Az első világháború ennek csak egyik, bár látványos jele és végrehajtója volt, és több dimenzióban egyengette az útját annak, amit most látunk: nemcsak a hagyományos, konzervatív katolikus monarchiákat döntötte meg, hanem megágyzaott a multinacionális céghálózatoknak, a gátlástalanságnak, és egyben elérte a nők munkába állását (a világ rendjét nemcsak államok, hanem családok szintjén is le kell rombolni, gondolták saját logikájuk szerint helyesen. Ha csak azok a nők igyekeznének tanulni és karriert építeni, akiknek erre indíttatásuk van, semmire se megyünk, mert ez a nők kevesebb, mint 10%-a. Nem szabad választási lehetőséget hagyni: úgy kell berendeznia világot, hogy egy fizetésből ne tudjon megélni egy család. Hogy az iparban a bérköltséghányadot az 1914-es 40%-ról 2010-re 8%-ra sorítsuk le, azaz a dolgozó termelékenységi szintjén mért reálbére az egynegyedére zsugorodjon a száz évvel korábbinak, a tőketulajdonos jövedelme meg nyolcszorosára nőjjön? Nem számít. Az direkt jó!)
1918 világából 103 évvel később két elemet látunk igazán átmentve: a cinikus-hedonikus értéknélküliség pajzsra emelését, és a világjárványtól való rettegést.

tomgal
Olvasó
tomgal

Igen, valóban jóval hamarabb kezdődtek a folyamatok, mint az általam ( unalomig) emlegetett 2. vh utáni koncepció. De úgy gondolom a leglátványosabb kötelező női munkába állítás ( szó szerint szovjet parancsra) ekkor , a 48-as államosítás utáni években történt. És itt nagyon komoly ideológiai megfontolás is zajlott. ( én első kézből szüleimtől és nagymamáimtól értesültem ezekről még gyerekként, saját bőrön is tapasztalva, pl titkolni kellett, illetve nem igazán lehetett szabadon beszélni arról a hetvenes évek végén , hogy hittanra járok, elsőáldozok, később pedig bérmálkozok, már annak örültünk, hogy nem tiltották).

Tehát a nők tömeges munkába hajtása ( és ezért megy fel a vérnyomásom ha azt olvasom valahol, hogy a nők akartak mindenáron dolgozni, mert ez nem igaz, maximum elenyésző 10-15% ) azon kívűl , hogy olcsó munkaerő kellett minél több, a kétkeresős családmodell a kor ideológiai céljainak is tökéletesen megfelelt. Ha mindkét szülő dolgozik, a gyerek bölcsiben, oviban, napköziben nevelődik ( és itt jön a káder fiatalok tömeges pedagógusi képzésének jelentősége). Ezeken a helyeken nyomjuk a kommunista-szocialista elveket már pici koruktól , agymosás ezerrel, erkölcsök lerombolása( asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsőség, stb). Ahol nem elég erős az otthoni ( pl vallásos, erkölcsös) háttér, vagy egyszerűen valóban nem marad idő a gyerekkel foglalkozni, elérték a célt. A mai erkölcstelen élet ( pl faszkörhinta, felelősség nem vállalása, házassági hűség megszegése, mindent és mindenkit leszarok hozzáállás stb), mind-mind ide vezethető vissza, ugyanis ekkor oldották föl először jelentősen a társadalmi erkölcs korlátait. ( utána, de ez már inkább a 80-as90-es évek , a feminizmus, liberalizmus is rendesen elkezdte kártékony hatását, ami elsősorban nyugatról áramlott be).

Mindjárt linkelek egy ( tényleg) nagyon érdekes felmérést Magyarországon több idöszakban több ( köztük nyugati ) országgal összehasonlításban. Az egyik legérdekesebb adat, hogy a 80-as években itthon 80 % feletti volt a munkaképes korú nők foglalkoztatása ( ez nagyon magas-jelenleg 70 körül van, magasabb mint EU átlag), az akkor megkérdezett több ezer nő 37%-a szívesebben maradt volna otthon a családdal, htb-ként, 35 %-a maximum részmunkaidőben dolgozott volna legszívesebben ( magyarul több mint 70 % inkább maradt volna teljesen vagy többet otthon) és csak 28% nyilatkozott úgy, hogy ő maradna teljes munkaidőben, de a házi teendők arányos elosztásával.

https://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a503.pdf

Érdekes lenne egy mostani felmérés ugyanerről.

Világviszonylatban ( legalábbis) nagyot fordult a dolog:

https://www.ilo.org/budapest/information-resources/press-releases-in-hungarian/WCMS_546654/lang–en/index.htm

A férfiak legtöbbje a részmunkaidőt preferálja a feleségüknek, de jóval többen vannak , akik valamilyen formában teljes- vagy részmunkaidős) fizetős állást tartanak
megfelelőnek. Összesen a megkérdezett férfiak 29%-a akarja teljesen htb-nek a nejét ( tehát nem csak a nők, a férfiak véleménye , hozzáállása is sokat változott)

Rokapapa
Újságíró

Nős vagyok de volt a házasságom elött két élettársam is.
Tapasztalatból írom, hogy feleségnek és anyának kizárólag a háztartásbeli nő alkalmas.

tomgal
Olvasó
tomgal

Én ezt nem is kétlem:)

Teljesen logikus, hogy egy teljesen htb nő jóval több időt és energiát tud fordítani a szeretteire. Kérdés, hogy ezt mennyien engedhetik meg maguknak ( azok között akik erre vágynak) és a fiatalok között mennyire elfogadott ez a szemlélet.
Mert én bizony azt tapasztalom, hogy a huszon-harminc éves férfiaknak esze ágában nincs ( ha egyáltalán terveznek is családot), egyedül gürcölni a családért, eltartani még a feleségüket is.

Sajnálom, de férfi részről ez már jó ideje kisebbségi óhaj, hogy a nő maradjon otthon. ( mindeközben mélyen egyetértek , hogy a család , elsősorban a gyermekek kirepüléséig ez lenne a legoptimálisabb).
Ez a tendencia ott elbukott a jövőre nézve, amikor tudatosan kétkeresős családmodellt hoztak létre. Aki ebbe született és vagy kényszerült bele ott a többségnek vagy nincs választása, vagy igénye rá.

Érdekes jelenkori kutatás:

https://qz.com/762353/men-suffer-when-they-make-more-money-than-their-wives/

Egy kis fordítás ( a magyar nyelvű cikkből)

“A fiatal férfiak belebetegednek a hagyományos férfiszerepnek való megfelelésbe, a család eltartása, a családfői szerep súlyos teher számukra.

Ez derült ki egy meglehetősen alapos, mintegy 15 évig zajló amerikai kutatásból, amelyben háromezer, házasságban élő 18-32 év közötti férfit és nőt kérdeztek meg rendszeresen fizikai és mentális egészségi állapotukról.

Meg is lett az eredménye.

Minél inkább a férfi vállát nyomta a család eltartásának terhe, annál rosszabbul érezte magát a bőrében“

( amúgy tény, hogy a várható élettartama azoknak a férfiaknak alacsonyabb, akik házasságukban kizárólagos eltartók , mint a családról közösen gondoskodók
https://today.uconn.edu/2016/08/family-breadwinner-unhealthy-men/ )

Hunn
Olvasó
Hunn

tomgal,

“A fiatal férfiak belebetegednek a hagyományos férfiszerepnek való megfelelésbe, a család eltartása, a családfői szerep súlyos teher számukra…
…Minél inkább a férfi vállát nyomta a család eltartásának terhe, annál rosszabbul érezte magát a bőrében“

De vajon miért? Azért, mert akár ő maga választotta ezt a helyzetet, akár belekényszerült, a feminista társadalmi rend nem ad lehetőséget a férfinak arra, hogy ennek a szerepnek megfeleljen! Igen, rosszul érezzük magunkat a feminista társadalmi rendben! Igen, belebetegszünk abba, hogy nem engedik meg nekünk, hogy a hagyományos férfiszerepnek megfelelhessünk, hogy férfiként élhessünk! Igen, súlyos teher a férfi számára a családfői szerep úgy, hogy ehhez kivettek minden eszközt a kezéből, de a felelősség továbbra is nála marad! Igen, súlyos teher a család eltartása és a pénzkeresés úgy, hogy ezt a nők nem értékelik csak kihasználják, és ha el tudják venni anélkül, hogy bármit is adniuk kéne cserébe, akkor elveszik, és ráadásul a feministák a munkahelyeken direkt megnehezítik a dolgokat! Igen, rosszul érezzük magunkat a bőrünkben ebben a kibaszott feminista rendszerben!

A kérdés az, hogy vajon a nők mikor veszik ezt már végre észre???

Reszet Elek
Szerkesztő

Ugyanaz a problémám, mint a korábbi hasonló cikkel. Egyértelmű a feminista kultbalos narratíva. Egyes feminista toposzokat tényként kezel (mint pl. a kereset), de ami ennél is szomorúbb alapvető tételekben is átveszi ezt.

Ilyen például a nemek egyenlősége. Sokszor leszögeztük már, hogy a férfiakat és a nőket nem lehet összemérni, ez az alma és a körte esete. Alapvető emberi mivoltunkon túl a nemünk jellemzői miatt számos dolog más prioritással bír a számunkra.
Az adott nem számra fontos dolgokat kellene egyenlő mértékben elérhetővé tenni. Nem pedig patikamérlegen mérni ugyanazon tételeket, amelyek eltérő fontossággal bírnak a nemek számára.

Lassan mi is feministává válunk itt a Férfihangon? Ezzel járnak a “közjogi küzdelmek”? Mindenképpen bele kell sétálnunk a feminista terminológia zsákutcájába?

hab
Olvasó
hab

Lassan?
Már rég.

hunbagira
Újságíró

Ok-ok. Szto gyelaty?

Jinjangologus
Újságíró

Hát igen. Ha kivesszük az egyenletből a létezés legelemibb összetevőjét, a polaritást, mégis milyen eredményre számíthatunk?

Csak ismételni tudom magam: a mai feminizmus (avagy férfigyűlölet és káosz) a hajdani feminizmus (avagy unisex törekvések) nyílegyenes, direkt következménye: az elméletből a gyakorlatba. Téves az ideológia, ezen fajsúlyos tény figyelembevételével kéne kezdeni az egész társadalmi rekonstrukciót.

Reactor
Újságíró

Én egyáltalán nem azt látom, hogy jottányit is közeledne egymáshoz a férfi-női álláspont, és tényleg lehetne egységről, egyenjogúságról beszélni. Továbbra is azt a szituációt tapasztalom, hogy a nők az “egyenjogúságra” hivatkozva további pozitív diszkriminációt akarnak elérni, és a férfiak döntő többségét helyből gulágosítanák. Ha ezek alapján valósulna meg bármilyen matriarchális társadalom, abból olyan brutális diktatúra kerekedne, hogy hozzájuk képest még Jozef Sztálin is csak egy zaklatott bürokrata lenne.
Akkor lesz majd értelme egységről gondolkodni, ha a nők elkezdik végre komolyan venni az egyenjogúsággal járó kötelezettségeiket is, nem pedig helyből kiszervezik azokat a férfiak felé. Addig ez csak szófia beszéd.

Hunn
Olvasó
Hunn

Azon a férfikorosztályok számára, akiknek a tagjai már a feminizmusba születtek bele, a feminizmus problémája úgy jelenik meg, hogy a vadhajtások lenyesése a lényeg… Mintha a fő gond csak az lenne, hogy nem a beígért nemi egyenlőség valósult meg, hanem túl lett tolva a feminista bicikli… Hogy a túlzások megszüntetésével és az eredetileg meghirdetett és korábban megvalósult nemi egyenlőség visszatérésével már minden szépen rendben is lesz…

Hatalmas tévedésben vannak! Mindez csak azért tűnik természetesnek számukra, mert ők már ebbe születtek bele! Számukra a nemi egyenjogúság azért “normális”, a feminizmus korábban elért “eredményei” azért tűnnek teljességgel “elfogadhatóaknak”, mert egyszerűen ezeket szokták meg!

A nemi egyenlőség, mint olyan, az egy átmeneti állapot volt a XX. század második felében a nyugati világban és itt nálunk is, uraim… Az, amiben mi felnőttünk, az sohasem a feminizmus végcélja volt. Ami eddig volt, az pontosan az a helyzet, amiből automatikusan és logikusan következik az, ami most van… A jelenlegi feminista vadhajtások lenyesegetése után is csak újabb és újabb feminista vadhajtások születnek majd, csak más irányban… Tehát nincs értelme visszatérni a korábbi, már megszokott helyzethez sem.

De ha ragaszkodunk a nemi egyenlőség kifejezéshez, akkor tudni kell azt, hogy valós nemi egyenlőség kizárólag patriarchátusban létezhet! Igen, jól hallottátok. Patriarchátus=valódi nemi egyenlőség! Igen, azt írtam az előbb amit láttatok, nem a szemetek káprázik. Nem, nem őrültem meg.

Joggal kérdezhetitek, hogy ezt most komolyan gondolom-e? Nos, mindjárt eldönthetitek ti magatok is. Megmagyarázom.

Kis kitérővel kezdem. Sokszor olvasok olyat a feministáknál, hogy pl. egy idősebb egyetemi professzor és egy huszonéves egyetemista lányka között hatalmi eltolódás van a férfi javára, ezért ilyen esetben a férfi visszaél a nő feletti hatalmával ha viszonyra kerül köztük sor… -Lószart, mama! mondom erre én a klasszikust idézve.

A nemek viszonyát tekintve ugyanis a feminista nők rendkívül kényelmesen elfeledkeznek a szexualitás hatalmáról, amivel a nő rendelkezik a férfi felett… A szexuális vonzerő és a szexualitás feletti döntés hatalma a NŐKNÉL van! És ezzel a hatalommal a nők a férfiak felett rendelkeznek, ezt a hatalmat a férfiak felett gyakorolják!

Tehát megállapítottuk, hogy a nőknek azáltal, hogy pinával születtek, automatikusan hatalmuk van a férfiak felett. A szexualitás hatalma. Kérdés az: van-e hasonlóképpen vele született hatalma a férfinak is a nők felett? A válasz természetesen az, hogy nincsen.

Hogyan lehetne hát a nőknek ezt az automatikus, velük született hatalmát a férfiak oldaláról kiegyensúlyozni?

Egyféleképpen. Úgy, hogy a férfiak által létrehozott világban minden létrejövő hatalom a férfiak kezében van és marad. Vagyis patriarchátus van. És pont. Mert ha a férfiak az általuk létrehozott világban keletkező, bármilyen hatalmat megosztanak a nőkkel (a legérthetőbb ideillő példa az 50%-os női kvóta követelése a cégek igazgatóságaiba), azt a nők az ő eredendően meglévő szexuális hatalmuk mellé kapják. Tehát ezzel automatikusan jön létre a nők túlhatalma.

Az, hogy a nők uralkodnak a férfiakon.

Ezt a női túlhatalmat hozza létre a feminizmus, és ezt kizárólag a patriarchátus tudná egyensúlyba hozni… És mivel a szexuális hatalom a patriarchátusban is a nőknél marad, ezért a patriarchátus az egyetlen, ami kiegyenesíthetné a férfiak irányába is a pályát és megszűntetné a női túlhatalmat.

caudino
Olvasó
caudino

Nagyon jó és logikus levezetés, Hunn! :)

Ami a professzoros példát illeti:

“egy idősebb egyetemi professzor és egy huszonéves egyetemista lányka között hatalmi eltolódás van a férfi javára, ezért ilyen esetben a férfi visszaél a nő feletti hatalmával ha viszonyra kerül köztük sor”

… én egyenesen azt mondanám, hogy a viszony nagy valószinűséggel érdek-kapcsolat a lány részéről (ha csak nem top jópasi a professzor) amikor is pont a lány él vissza a férfi feletti hatalmával (kevésbé szofisztikáltan fogalmazva, a pinájával) mert igy olyan előnyre tehet szert, amelyre más diákoknak nincs lehetőségük.

Zoom
Olvasó
Zoom

Mindketten leìrtàtok mièrt nem etikus, ha egy prof a sajàt diàkjàval kavar. Nem azzal van a baj, hogy idősebb, hanem hogy van hatalmi függőssèg. Kavarhat egy prof egy diàkkal, csak ne a sajàt munkahelyèről vàlasszon. Ma màr a legtöbb multinàl se engedèlyezett az ilyesmi (màr szimpla kollègàknàl se, ha egy területen dolgoznak), jobb nem keverni a magànèletet a munkàval.

Bela
Olvasó
Bela

Etikus-e a Tinderen gazdagnak mutatni magam, annak a nőnek, aki filterekkel javít a bálna testén? Etikus-e rámászni férfiakra csak azért, mert pénzesnek látszanak? Etikus-e megcsalni a férjedet-feleségedet? Ezekhez képest egy prof – hallgató viszony semmi.
Felnőtt emberekről van szó, az egyiknél a professzori státusz a hatalom, a másiknál a hamvas punci. Win-win.

A másik, amit írsz, elég megdöbbentő. Mégis, hol a fészkes fenében ismerkedjen az ember, ha nem a munkahelyén? Olyan túl sok lehetőség nincsen. A szórakozóhelyek kisebb városokban nem a 30-asok, 40-esek számára vannak kitalálva. A munkahelyen hellyel-közzel azonos érdeklődésű emberek találkozhatnak, együtt töltenek órákat, így van esély, hogy szimpátia is kialakuljon. Meg persze előnyszerzés, féltékenység, pletyka, de ezeket illik tudni kezelni.
Persze, tudom a választ, ez is a digitális élet felé mutat: végezd a munkádat, ne merészelj ismerkedni, szépen menj haza, és nyomogasd a szaros telefonod, hátha jobbra húzott valaki a Tinderen, és pont ráér veled foglalkozni. Igaz, 10-ből egy válaszol, ha férfi vagy, de mindegy, a munkatársnőhöz ne nyúlj, te szemét állat!

Zoom
Olvasó
Zoom

Tinder ès az etika? :) Ismerkedhetsz munkahelyen, de ha valami kialakul, akkor az egyik fèlnek mennie kell, különben mindketten repülhetnek, ha kiderül.

Horvath Anton
Olvasó

Na ez az, akkor hát ne ismerkedjen senki sehol, mert ahol kéne ott nem lehet, ahol meg lehet ott nem “etikus”.

Bela
Olvasó
Bela

Ha van ilyen munkahely, ahol az alapvető emberi kapcsolatokat tiltják, akkor annak hátat kell fordítani. Basszák csak meg a pénzüket.
Nem lehet megdugni a céges búcsún eggyel több jagert lenyelő, nyomuló munkatársnőt? Vagy ha kölcsönös szimpátia alakul ki a szomszéd irodában ülő Erikával, akkor titokban kell járnunk? Mert azt mondja egy PR-humán-gyorstapalón végzett, túlmozgásos kisfőnök? Vagy a nagyfőnök hoz ilyen szabályt több ezer kilométerről?
Tudnál példákat mondani? Kíváncsi vagyok, hol van ilyen embertelen helyzet.

Meske
Olvasó
Meske

Munkahelyi viszony – Szabad vagy sem?
Előnyök-hátrányok a cikkben kifejtve…bár a “kis statisztika” a végén beszédes.

https://blog.cvonline.hu/2018/karriertanacsok/munkahelyi-viszony-szabad-vagy-sem/15827

“Fontos tudni, hogy hivatalosan semmilyen jogszabály nem rendelkezik arról, hogy tilos lenne kollégával kapcsolatba kerülni, vagy kötelező lenne elmondani a főnöknek, ahogy azt sem, mikor esetleg szakítás történik. Azonban cége válogatja, hogy van-e egyfajta íratlan szabályuk, etikett vagy „házirend”, ami szerint szükséges ezt az információt megosztani a felettesünkkel. Mindenesetre azt érdemes megjegyezni, hogy lehet, hogy a főnök elvárja, hogy elmondjuk, azonban nem kötelezhet rá, mert nincs ilyen jogszabály.”

“(…) Fontos, hogy a magánéleteteket ne vigyétek be, hiszen a kollégák erre nem kíváncsiak. Tudnotok kell a feladatotokra koncentrálni, nem mehet a teljesítményetek rovására a kettőtök közti viszony. Erről ugyanis van jogszabály, miszerint a munkavállaló köteles a munkaidejében munkára képes állapotban megjelenni, rendelkezésére állnia a munkáltatójának, és a tőle telhető legjobb szakmai tudással végeznie a munkáját annak előírt szabályai szerint.”

“Egy kis statisztika…
Egy felmérésből kiderült, hogy amerikai munkavállalók 38%-a randizott már egy kollégájával, és ami még megdöbbentőbb számként szolgálhat, az az, hogy 31%-uk össze is házasodott egymással. Azok közül, akik cégen belüli dolgozóval randevúztak, 28%-uk náluk magasabb vagy alacsonyabb beosztásúval kerültek közelebb, míg 18%-uk a saját főnökével került kapcsolatba. Az is kiderült, hogy inkább a nők hajlandóak magasabb beosztásúval összejönni (…).”

Lehet “etikátlannak” minősíteni munkáltató szempontjából munkahelyi kapcsolatokat…
Ám akkor a munkahely által szervezett “közösségépítő programok/hétvégék/workshopok stb.” is annak minősülhetnének, hiszen eme programok célja a kooperatív munkatársi kapcsolatok kialakítása, fejlesztése, erősítése, stb…
Erre külön cégek/”közösségépítő koordinátorok” vannak, ha (túl) jól végzik a dolgukat, akkor… az a munkatársak kapcsolataiban is visszatükröződik.
Pl.: https://bluecolibriapp.com/blog/2020/09/25/igy-epits-eros-munkahelyi-kozosseget/

Ha egy ilyen workshopba az “újdonság varázsa” vagy a “veszélyes helyzet” érzése vegyül, akkor megnő az esélye a vonzalom kialakulásának:
“A spontán vonzalom kialakulása valószínűleg közvetlen összefüggésben áll a veszélyérzettel; vészhelyzetben fokozódik egy olyan stimuláns termelődése, amely a dopamin és a nor­adrenalin közeli rokona: az adrenaliné. Ahogy Elaine Hatfield pszichológus fogalmazott: „az adrenalintól ellágyul a szív”.24 Azt is hozzátenném, hogy a veszély a legtöbb ember számára újdonság. És – mint említettük – az újdonság élménye növeli a szerelem kialakulásában nagy szerepet játszó anyag, a dopamin szintjét.”

(Laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy izgalmas helyzetekben vonzóbbnak találunk másokat. A „rozoga híd kísérlet”-ként ismertté vált vizsgálatot két pszichológus, Donald Dutton és Art Aron végezte el.)
http://ketezer.hu/2008/12/a-szenvedely-megzabolazasa/

tomgal
Olvasó
tomgal

Nálunk azonos osztályon nem dolgozhat férj és feleség, más közvetlen hozzátartozó ( pl a lányom pár hónapig dolgozott nálunk ), egy csoportban nem dolgozhat, magyarul sem szülö -gyermek, sem házas-élettárs nem lehet közvetlen kollégád. Testvérre nincs szabály. Én ezt amúgy valahol támogatom, mivel nem kell a családi életet , gondokat, vitákat bevinni a munkahelyre. ( nálunk van ettöl függetlenül is elég konfliktus-stresszhelyzet). Nyilván, hogy ki kivel dug, az ellenörizhetetlen, de volt olyan bizony, hogy összeházasodtak és cégen belül a csaj más osztályra került.
Együttjárásra( alvásra) nincs ilyen szabály.
Viszont sokkal egészségesebb, ha együttélök nem közvetlen kollégák, pláne nem fönöke az egyik a másiknak.

Meske
Olvasó
Meske

Ismerek pro és kontra is példákat. Szakmája, munkahelye, munkaköre és tisztsége válogatja. Vannak azonban olyan munkakörök, ahol az összeférhetetlenség ill. együttalkalmazási tilalom kizárja a kettős szerepet.
( Az összeférhetetlenség bizonyos tevékenységek végzését zárja ki, az együttalkalmazási tilalom pedig az egymással szoros, családi, érzelmi kapcsolatban lévő személyek munkavégzés során történő elkülönítését célozza.)

Zoom
Olvasó
Zoom

Bela, Tomgal ès Meske elèg rèszletesen kifejtette, ùjat nem tudok hozzàtenni a kommentjeikhez. Nekem fura, hogy mèg van olyan munkahely, ahol ez nem alap (kkv-kat leszàmìtva).

Alter Ego
Szerkesztő

Meg vagyok döbbenve, hogy “furának” érzed a normalitást és egy olyan szemléletmódot pártolsz, amely “munkáltatói érdekeket” helyez az alapvető emberi szabadságjogok elé. Szerintem elképesztően abnormális az olyan társadalom, amelyben úgy hiszik, hogy az emberek közötti bizalmas viszonyok (családi, rokoni, szerelmi kapcsolatok) sértik a munkáltatói érdekeket, és azokért bárki is “repülhet”.

Önmagából kifordult, beteges alapvetés, hogy az emberek közötti intimitást egy ártalmas, hovatovább kirúgásra okot adó bűnös dolog, és hogy a bizalmas-intim viszonyban lévő emberek csakis konfliktusokat vihetnek be egy közösségbe.

Nem az van a dolgok mélyén, hogy egyre több ember féltékenységet és ennek következtében irracionális dühöt érez a mások közötti intimitás láttán és ezért válik normává valami, aminek valójában köze sincs a normalitáshoz?

Szerintem baráti és szerelmi viszonyokat létrehozni bármely emberi közegben egy teljességgel természetes dolog, és egyben emberi szabadságjog, amibe nagyon kívánatos lenne, ha semmiféle munkáltató nem ugatna bele. Sőt még pártolhatná is (saját jól felfogott érdekéből), és elvileg erről szólnak a “csapatépítő tréningek” is – vagy nem? A munkáltató munkát vásárol és nem lelkeket, ergo egyetlen dolgot kérhet számon: a munka elvégzését.

Hunn
Olvasó
Hunn

A munkáltatók, úgy nagy általánosságban, kurvára el vannak tévedve, Alter Ego. Így ebben a kérdésben is. Egyenjogú polgári viszony van köztünk, munkavállalók és a munkáltatók között, nem pedig felettünk állnak.

Zoom
Olvasó
Zoom

Alter, pontosan, a “munkàltatò munkàt vàsàrol” ès/vagy a munkavàllalò idejèt. A többiek leìrtàk, linkeltek cikket hogyan hathat erre negatìvan egy intim viszony munkahelyen.

Munkavàllalòi szempontbòl is lehet zavarò, lehet a fèltèkenysèg miatt, amit emlìtesz.

FH-n szàmos cikk/komment jelent meg màr mièrt zavarja a fèrfiakat a nők jelenlète munkahelyen. Hogy is van ez?

Bela
Olvasó
Bela

Ne keverd össze a kettőt! Nem a nők jelenléte zavarja a férfiakat, hanem adott esetben a jelentős többségük, és a pletykára, keverésre, paranoiás viselkedésre való hajlamuk.

Én is csodálkozom, hogy a “vállalatok” pártján állsz ebben a kérdésben. A linkelt cikkek írnak az intim viszonyok pozitív hatásáról is: a boldogabb ember jobb munkaerő, és ha ehhez a munkahelyén talál társat, akkor a munkahely érdeke is, hogy ne zaklassa emiatt.
A többit Alter Ego leírta… beteges, embertelen gondolat megfékezni az alapvető humán kapcsolatokat.

Nálunk a suliban van jó pár házaspár, emellett időnként kialakulnak hosszabb – rövidebb távú kapcsolatok. Senkit sem zavar, leszámítva az irigyeket… Ugyanez megy pl. a kórházakban is. És mi emberekkel foglalkozunk: diákokkal ,szülőkkel!
Na, ha egy tanár, vagy ápolónő keverhet a munkahelyén, akkor egy papírtologató, vagy szolgáltató szektorban dolgozó is!

A legelső kérdésem pedig továbbra is fennáll: hol keressen társaságot az ápolónő, vagy az összeszerelő munkás, ha nem a munkahelyén? Ha van erre tanácsod, csak nyugodtan.

Zoom
Olvasó
Zoom

Bela, èn egyedül a munkahelyi hierarchikus viszonyban lèvők közti intim kapcsolatot nem tàmogatom. Ez jellemzően multis pèldànàl csapaton, osztàlyon belüli intim visszonyt jelent, iskolàban tanàr/diàk, esetleg igazgatò/tanàr viszonyt.

A problèma àltalàban nem akkor van, amikor a felek boldogok, hanem amikor szakìtanak, vagy az egyik fèl többet akar, mint a màsik. Ezt pedig elèg vàltozatosan szoktàk kezelni, ami sokszor negatìvan a környezetükre is.

Azèrt FH-n szoktàk emlegetni, hogy a nők jelenlète màr önmagàban beviszi a szexualitàst a munkahelyre, ami sokak szàmàra zavarò. Főleg, ha emberünk csak külső szemlèlője az esemènyeknek, nem az èlvezője.

Reszet Elek
Szerkesztő

Attól még van és kitörölhetetlenül lesz is. Akár támogatod, akár nem. Az ösztöneinkben van.

Zoom
Olvasó
Zoom

Elek, persze, ez nem is volt kèrdès. Lehet nekem is jobban szabadjàra kellene engednem az ösztöneimet az irodai dzsungelben. Eddig kis naivan munkahelyre dolgozni jàrtam, nem pasizni. :)

tomgal
Olvasó
tomgal

Pontosan utánanéztem, az MT szerint a munkáltató nem írhatja elő, hogy bejelentési kötelezettsége legyen a munkavállalónak partnerkapcsolat, vagy akár házasság, együttélés ügyben. Viszont etikai-viselkedési kódexben bizony előírhatja, hogy mit tehetnek, nem tehetnek munkaidőben.
Sajnos az emberek többsége , főleg konfliktushelyzetben nem igazán tudja intelligensen kezelni a dolgokat munkahelyen sem. Innentől sérül a munkáltató érdeke. Szóval valóban nem akkor van gond, amikor minden szép és ok ( persze ne szerelmes üzeneteket váltsanak egyfolytában, meg ne menjenek ki a wc-be két óránként közösen stb), hanem akkor, amikor konfliktus van, mert akkor bizony nagyon eldurvulhat a helyzet.
Szóval tiltani nem tiltanám, hogy párok együtt dolgozzanak, de nagyon szigorúan betartatnám a viselkedési kódexet és balhé esetén bizony lehet repülne az egyik, vagy mindkettő.

Engem egyébként sosem érintett a téma, csak külső szemlélője voltam bizonyos helyzeteknek, sem irigység , sem egyéb érzelem részemről nem kötődik a dologhoz. Viszont én nagyon fegyelem párti vagyok ( munkaidő, viselkedés , munkavégzés – kötelességtudat stb).

Alá-felérendeltségnél pedig nagyon nem etikus egy helyen dolgozni , sok problémát vet fel .

https://www.profession.hu/cikk/tilos-a-szerelem-a-munkahelyen

Reszet Elek
Szerkesztő

A cégek, különösen a multik, hajlamosak törvény feletti pozíciókat elfoglalni. Ez akár az embertelenség szintjéig is eljuthat. Régi példa de tipikus, amikor a hatalmi pozíció (jelen esetben a munkáltató) az alapvető emberi minimumot sem veszi figyelembe.
https://www.youtube.com/watch?v=9mKj7fn4mC4

Bela
Olvasó
Bela

Én is rend, fegyelem párti vagyok. A szélsőséges megnyilvánulásokat le kell törni, de azért nem ezek a jellemzőek.
A munka legyen meg, a többihez senkinek semmi köze. Ne egy nímand cégvezető mondja meg, hogy ki kit fűzhet, szerethet, kivel miről beszélgethet. Ha eldurvul a helyzet, azt oldja meg, ez a dolga.
Az egész téma messzebbre vezet: bizonyos cégek (és közszférás szervezetek is) azt hiszik, hogy rendelkeznek a munkavállaló érzéseivel, gondolataival, szabadidejével is. Látjuk, hogy a Herthánál repül a kapusedző, mert mást gondol bizonyos dolgokról. Mások kivezénylik a dolgozóikat a Pride-ra.
Úgy látom , az MLM-es cégeknél megszokott, a vallást helyettesítő, minden más meggyőződést felülíró, “mi vagyunk a cég, te CSAK velünk érezheted jól magad, úgy, ahogy mi mondjuk” féle hozzáállás jelenik meg egyre több helyen.
Puzsér céloz hasonlókra:
https://www.youtube.com/watch?v=uWP88Gj21sI
“Nem elég a munkád… a lelked kell, hogy hűséget fogadj NEKEM!”

hab
Olvasó
hab

Nem azért repült, mert mást gondolt, hanem azért, mert kimondta.
Az külön pikáns, hogy a fickó azóta kanosszát jár, és próbálja mosdatni magát, ezzel meg validálja a kirúgásának jogosságát, csak épp ellenkező ok miatt.

tomgal
Olvasó
tomgal

Ezt alá is írom Béla, semmi joga egy munkáltatónak előírni, hogy ki kit szeressen, vagy mit gondoljon ilyen és olyan dolgokról, pláne nincs joga Pride-ra , akárhova vezényelni. Szóval ebben nincs vita. A Petry Zsolti ügye különösen visszataszító (volt kolléganőm férje, nagyon rendes, családszerető ember) .

Hunn
Olvasó
Hunn

Lehetséges lenne, hogy ennyire félreérthetően fogalmaztam volna, Zoom? Ugyanis én azt írtam, hogy a szexualitás, a szexuális vonzereje miatt a nőnek hatalma van a férfi felett, és bármiféle olyan hatalmi pozíció, amit a férfi megteremt magának -mondjuk egy egyetemi professzoré – az maximum kiegyenlítheti ezt…

Tehát professzor és diáklány között NINCS semmiféle hatalmi eltolódás… Ez tipikusan olyan példa, amikor a feministák a seggükből húzzák elő az érveket, a népek meg beszopják, mert olyan meggyőzően hangzik…

Zoom
Olvasó
Zoom

Hunn, ha a professzor a sajàt diàkjàval kavar ott igenis nagyon csùnya hatalmi eltolòdàs van, ugyanis az egyetem cèlja a tudàs àtadàsa, a diploma megszerzèse. Ha a felek nem tudjàk a helyèn kezelni a viszonyt, akkor a kötvetkezmènyek tùlmutatnak a magànèleten.

1) A nő jogosulatlan előnyöket szerez a prof àltal az egyetemen => ez etikàtlan, gondolom nem kell magyaràznom mièrt

2) A nő ha nem kìvànja folytatni a viszonyt negatìvan hathat a tanulmànyaira:

a) tanulmànyait nem fejezi be az elmèrgesedett viszony miatt (itt a profnak lehet ebben aktìv ès passzìv szerepe is)

b) tanulmànyaira valò tekintettel a nő nem meri/tudja megszüntetni a viszonyt ès tovàbbi nem kìvànt szexuàlis együttlètekre kènyszerül

Ezèrt tiltott ma màr sok egyetemen a tanàr/diàk közti viszony, benne van az egyetemi oktatòi szabàlyzatban. Amint megszűnik a felek közti egyetemi függősègi viszony, mindenki azt csinàl, amit akar, szabad a pàlya.

hab
Olvasó
hab

1) A nő kurva, a prof korrupt.
2) Ennek az üzletnek ez az egyik kockázata.
a)kivéve, ha megvádolja a prof-ot bármilyen metoo-s szarral, és telesírja a médiát vele, vagy elég az is , ha ezzel befenyít.
b)húzza a száját a kurva, ha teljesítenie kell a rá eső részt, de ez nem etikátlan, meggondolhatja magát, hiszen egy nő megteheti ezt, akár utólag, évekkel, évtizedekkel később is.

Alter Ego
Szerkesztő

A nő kurva, a prof korrupt.

Vagy mondhatjuk ezt úgy is, hogy a férfiúi önmegvalósító erő és hatalom valamint a női szépség és számítás mindig is vonzották egymást, mióta világ a világ… Szóval könnyen lehet, hogy többnyire ilyen a szerelem. – És akkor meg van értelme ítélkezni?

Hunn
Olvasó
Hunn

Még hogy a professzor korrupt lenne? Mi értelme egyáltalán egyetemi professzornak lenni, ha az ember nem kúrogathat fiatal diáklányokat???

A férfiak mindent azért csinálnak, hogy legyen pina. Csak ez a mai, elmebeteg feminista társadalom próbálja bevezetni elvárásként azt, hogy a férfi által elért siker és a társadalmi státusz NE vezethessen a szexuális opcióinak a bővüléséhez… Illetve próbálja a férfiak által önerőből elért eredményeket a női kvótával a nőkre átruházni…

hunbagira
Újságíró

Nem is tudom, Hunn. Talán a tudomány szeretetéért, a kíváncsiságod kielégítéséért. Jó most én valódi tudomány egyetemekről beszélek. Nem valami ruhatárbüfészakos menedzser képzőről, ahová a mai kis kurvák járnak és ahol valószinűleg történt a dolog.

Zoom
Olvasó
Zoom

“A férfiak mindent azért csinálnak, hogy legyen pina.”

Ezt bekeretezem, ha ìgy van. Màs fèrfiak is ìgy gondoljàk?

hunbagira
Újságíró

Én nem, de én egy őrült, impotens vagyok. :D

Balton
Olvasó
Balton

Hogy, legyen é mindennapi betevő pussy? Nos, hmmm igen legyen így!
… bár én is örülten impotens vagyok, mint a kolléga előttem szólva…
De nem tehetek róla, amikor olyan szép, legalább is művészeti szándékkal nézegetve…

Blackur
Olvasó
Blackur

Magamra borítom most a bilit már sokadszor de ha igazak az oldalon tárgyalt axiómák akkor a pasik 50-60 %a egyedül él párkapcsolat esélye nélkül akkor ők mit miért csinálnak?. A kukásjózsi biztos punciért tolja a kukát a tesco árufeltöltő az erőművi szakmunkás , az egyedül élő gépészmérnök stb azért jár be dolgozni? Vagy nézzük a hobbikat pl horgászat kártyaklub, punciért járnak oda?

tomgal
Olvasó
tomgal

Az emberek többsége azért dolgozik, hogy ne dögöljön éhen. Az más kérdés, hogy akinek van lehetősége választani különböző foglalkozások-területek között, az elképzelhető, hogy inkább a puncimágnes munkát választja, ha férfi. De azért úgy gondolom sokaknál számít, hogy az a meló mennyire férfias-építő jellegű, mennyire hivatása, mennyire szereti csinálni. Az egyetemi professzorok általában eléggé maguknak való, inkább a tudomány világában élő tudósok, akiknek úgy vélem másodlagos a punci. Sima egyetemi tanároknál elképzelhető, hogy ez is egy szempont. Mindenki belegondolhat, hogy miért is lett az ami a foglalkozása. Meglepődnék, ha bárkinél feljönne indokként, hogy ezzel jól lehet csajozni.

Balton
Olvasó
Balton
Blackur
Olvasó
Blackur

Hogy jönnek ide a professzorok? Hunn a férfiak MINDENT jére reagáltam. De ha már foglalozásokat emlegettél a buszvezetőknek minden vonalon van nője /pedig cégen belül nem ők a felső emberek/meg pl a honvédség díszelgői szerint is vonzza a nőket az egyenruha pedig az sem a legkomolyabb katonai alakulat.

tomgal
Olvasó
tomgal

Én meg mindkettőre reagáltam egy kommentben. Összevontam egy hozzászólásban.
“A buszvezetőknek minden vonalon van nője“ igen merész kijelentés úgy vélem. Ha viszonylag “ jó pasi”, nagydumás, esetleg van egy-két plusz nője.

Reszet Elek
Szerkesztő

Matróznak esetleg. Aztán persze van meglepetés.
https://www.youtube.com/watch?v=iS1-_fKF5ug

Naooo
Olvasó
Naooo
Reszet Elek
Szerkesztő
Naooo
Olvasó
Naooo

A rusnya sofőröknek is mer mecsoda hatalmas teljesítmény mán az, hogy elvezeti azt a nagy busztot.

Hunn
Olvasó
Hunn

Buszvezetők??? Az anno még a ’80-as években volt érzékelhető társadalmi jelenség, hogy a BKV járatokon mindig ott dumálgatott a buszvezetővel legalább egy középiskolás korú lányka, azokon a régi Ikarusz buszokon menet közben a buszvezető ajtajában állva, és mindenki tudta, hogy ezeket a kiscsajokat a buszvezetők kúrogatják… Amolyan “buszvezető groupie-k” voltak, sokat teherbe is ejtettek közülük a buszvezetők… Ez a jelenség a ’90-es években teljesen megszűnt.

Naooo
Olvasó
Naooo
Hunn
Olvasó
Hunn

“Buszkurva”? LOL nem hallottam még ezt a definíciót

Horvath Anton
Olvasó

Ma is előfordul Hunn, csak ma már a 40 körüliek csinálják ugyanezt. A $zerelem ugyebár, csak hát már inflálódik.

hunbagira
Újságíró

Punci helyett..

Blackur
Olvasó
Blackur

Nemcsak az egyedülállóknak hanem párban élőknek is vannak hobbijai.

Hunn
Olvasó
Hunn

Zoom, ha az egyetemi professzor a saját diákjával kavar, ott bizony valóban nagyon csúnya hatalmi eltolódás van… mégpedig a DIÁKLÁNY javára!!!
Ugyanis egy egyetemista diáklány 20-25 éves, tehát épp a szexuális vonzerejéből fakadó, férfiak feletti hatalma teljében van!
Ezzel szemben a férfi professzor, bár valószínűleg okos, de legalábbis olvasottabb és tanultabb mint az átlag, viszont egyáltalán nem biztos hogy ez Red Pill ismereteket is jelent!
A társadalmi státusza relatív, anyagilag nem valószínű, hogy olyan nagyon jól lenne eleresztve (igaz bevallom, hogy nem tudom, mennyit keresnek ma az egyetemi tanerők).
És – hacsak nem gyúrta végig az elmúlt 10 évét – nem biztos, hogy kifejezetten izmos…

Zoom
Olvasó
Zoom

Hunn, szèp dolog az RP, de azèrt az èletben vannak màs dimenziòk is.

Hunn
Olvasó
Hunn

Valóban vannak az életben más dimenziók is, Zoom… De mi itt és most egy férfi és egy nő szexuális viszonyának a dinamikájáról beszélgetünk: egy egyetemi professzoréról és egy diáklányéról.
Ezt lehet nézni a szokás szerint szándékosan téves feminista alapról, meg lehet nézni az igazság, vagyis a Red Pill alapjáról.

Mindig a nő választ, ugyebár?
Igen.
A professzor talán erőszakkal berángatja a lányt a szertárba, kést nyom a torkához, megerőszakolja?
Nem.
Rendelkezik-e a diáklány szexuális vonzerővel, ezáltal hatalommal a férfi fölött?
Igen.
Szabadon élhet-e a diáklány ezzel a férfi feletti szexuális hatalmával?
Igen.
Hát akkor meg miről beszélünk?

De tudod mit? Ám legyen, csináljunk egy gondolatkísérletet, melyben a feminista axiómából indulunk ki: tehát abból, hogy hatalmi eltolódás van kettejük között a férfi professzor javára… Oké.

Szexuálisan vonzódnak-e a nők a hatalomhoz?
Igen.
Megkapja-e a diáklány a nők számára szexuálisan vonzó hatalommal rendelkező férfit?
Igen.
Hát akkor meg ismételten csak miről is beszélünk?

Zoom
Olvasó
Zoom

Nekem a szexuàlis (RP) ès a femi dimenziòn tùl vannak màs dimenziòk is, nehezmènyezheti pl egy munkaadò is az ilyen viszont.

Szexuàlis vonatkozàsban a problèma akkor lèp fel, ha valamelyik fèl màr nem akarja valamièrt folytatni a viszonyt, de egyèb dimenziòk miatt nem tud/akar kilèpni. Adott pillanatban fenàll a szexuàlis vonzòdàs, de az nem jelenti azt, hogy az fenn is marad. Ergo a szex fennmaradhat RP ösztönök ellenère, ami egy kènyszerhelyzet, nem önkèntes.

Hunn
Olvasó
Hunn

Milyen probléma? Ne már, Zoom. Ez a helyzet, amit itt leírtál, ez ha jól látom pont a híres #MeToo: amikor a nő, bár önként és dalolva lefeküdt és továbbra is lefekszik a férfival, de azért ha ma éppen olyan hangulatban ébredt, akkor innentől bemondásra mindez számítson szexuális kényszerítésnek, zaklatásnak és nemi erőszaknak, mégpedig visszamenőlegesen is…

Hacsak egy nőt nem elrabolva láncoltak hozzá egy bezárt pincében az ágyhoz, ami az egyetlen olyan dimenzió, amikor a mai világban nem tud kilépni a viszonyból, minden más dimenzióban arról van szó, hogy az illető nő nem akar kilépni egy olyan viszonyból, amire önként lépett… Tehát miről is beszélünk?

Zoom
Olvasó
Zoom

Hunn, nem beszèlek meetoo-ròl, ne keverd ide. Itt nem a mùltròl beszèlünk, hanem hogy màr nem kìvànja, de lefekszik vele. Itt jön be a kèrdès, hogy mièrt teszi ezt. Ha sajàt maga dönt ùgy, hogy neki xy dolog miatt ìgy is megèri, akkor okè. Minden màs eset kènyszer.

Egyèbkènt is nagyon leegyszerűsìted ezt a kèrdèst, alapbòl ùgy indulsz ki, hogy a prof fèrfi, a diàk fiatal, van nagy korkülönbsèg, a “csak szex” felàllàs kielègìtő mindkèt fèlnek, minden önkèntesen törtènik ès a viszony nincs hatàssal semmi màsra. Az èlet nem ilyen, àltalàban vannak hàzastàrsak, elindul egy pletykalavina, a diàkot kirekeszti a közössèg, csökken a tanulmànyi eredmènye, rosszabb esetben nem vègez ès közepes/sùlyos mentàlis problèmài lesznek a kèsőbbiekben hosszabb/rövidebb ideig.

Itt egy cikk, bàr gondolom ezt èrted femi dimenziòn. :)

https://www.theguardian.com/education/2020/feb/26/abuse-of-power-should-universities-ban-staff-student-relationships

Ha nem akarjuk tùl gondolni, akkor valòban le lehet zàrni a kèrdèst annyival, hogy dugnak egyet ès mindenki happy.

tomgal
Olvasó
tomgal

Az ilyen hatalmi helyzetekben mindig az a veszélyes, ha valaki ki akar lépni, de a másik érzelmileg nem kellően intelligens ( hiába a magas IQ, ha az EQ minimális)és ráadásul revansista. Véleményem szerint mindkét oldal be tud rendesen bunkó , aljas módon tartani a másiknak. El tudja lehetetleníteni a “professzor”is a diákot, de a diák is a tanárt.

Bela
Olvasó
Bela

Az élet veszélyes.
Előfordul, hogy revanst vesznek egymáson, és ellehetetlenülnek, ebben egyetértünk. Mindig lesznek ilyen viszonyok, hiszen ilyen az emberi viselkedés, ha tiltják, ha nem.
Viszont ezért nem jár egy árva könnycsepp sem nekik. A tetteknek következménye van. Feltételezhetően (de csak feltételezhetően… ) az egyetemre a legintelligensebb gimis kislányok kerülnek, akiknek az érzelmi intelligenciájuk is fejlettebb, mint egy cigánynak. Fel tudják mérni tetteik súlyát.
Vagy nem? Aki a hipergám ösztöneit nem képes visszafogni, vagy éppen pillanatnyi előmenetel céljából teszi szét a lábát, az ne csodálkozzon, hogy utána kiközösítik, csökken a tanulmányi eredménye, elindul a “pletykalavina”.
Választhatta volna a – vele egy szinten lévő – földrajz szakos hallgató Józsit is, és akkor nem lenne veszélyben a vizsgája kimenetele. Miért nem hozzá bújt be az ágyba? Ha a többségnek elég a hallgatótárssal összejönni, neki miért nem? És mit vár ezek után?
Ne várjon semmit.

BlackPill
Olvasó
BlackPill

A többség sem a hallgatótárssal bújik ágyba.

Zoom
Olvasó
Zoom

Bela, könnycsepett nem kell ejteni, de itt jön be a kèpbe, hogy tanàrkènt szakmai szempontbòl mennyire etikus belekezdeni egy ilyen viszonyba. A tanàr feladata, hogy àtadja a diàkjainak a szakmai tudàsàt, felkeltse az adott tudomànyterület irànti kìvàncsisàgukat, szakmailag fejlessze, motivàlja őket, megteremtsen egy tanulàsra alkalmas, minden diàk szàmàra biztonsàgos közeget, ahol őket egyenlően, objektìven kezeli. A közvetett cèl, hogy hozzàsegìtse a diàkokat a diplomàhoz. A koràbban emlìtett okok miatt ez elèg nehezen kivitelezhető, ha a prof a sajàt diàkjàval viszonyt kezd.

Bela
Olvasó
Bela

Mennyire etikus belekezdeni viszonyba hallgatóként? A hallgató feladata a tudás fejlesztése, a diploma megszerzése.
Ez nehezen kivitelezhető, ha viszonyt kezd a saját tanárával?

Ha a tanárnál felhozod az etikát, akkor a hallgató esetében is tedd ezt meg!
Senki nem kényszeríti egyik félt sem.

Zoom
Olvasó
Zoom

Bela, hallgatoi rèszről se etikus, de itt jön be a kèpbe az egyetemi hierarchia. A tanàr a diàk felett àll, nem egyenrangùak, ő a főnök, ő adja a kereteket, ha tetszik ő a kapitàny. Ha a diàk nem folytat professzionàlis magatartàst, neki kellene helyreigazìtania, nem pedig tàmogatni, sôt aktìvan hozzàjàrulni a nem kìvànt magatartàshoz. Èpp ezèrt àll elő paradox helyzet egy tanàr-hallgatòi viszony soràn. A sajàt szexuàlis igènyek felülìrjàk az egyetemi integritàst ès a fenntebb kifejtett tanàri szerepkört. Persze lehet inteligensen kezelni a helyzetet, nem mindig fajulnak el a dolgok. Azonban mèg mindig az a legtisztàbb, ha vàrnak a viszonnyal, manapsàg ez a leginkàbb bevett gyakorlat.

Bela
Olvasó
Bela

Ragaszkodsz ahhoz, hogy az ilyen viszonyban az oktató felelőssége a nagyobb.
Nem.
Az egyetemi hierarchia úgy jön a képbe, hogy anélkül valószínűleg ez a viszony nem jönne létre. A hallgató leány pont emiatt választja a tanárt, nem egyéb férfitulajdonságok miatt.
A nő választja ki, kinek adja oda magát, az életben is, az egyetemen is. Ez az ő felelőssége, a professzoré pedig az, amit írtál. Mindkettőé ugyanakkora.
A hallgató minden esetben 18 év feletti, felnőtt ember, önállóan dönt mindenről. Az az ő baja, hogy az érzelmi intelligenciája gyenge, és az is, ha megszívja (legközelebb jó lesz neki Sanyi is, a történész hallgató). Hogy Hunnt idézzem: ezzel nekünk, a társadalomnak az égvilágon semmi dolgunk nincs.

Zoom
Olvasó
Zoom

Bela, nem minden prof öreg ès pocakos. ;) Az EQ ès a racionalitàs pedig nem mindig jàr kèz a kèzben, főleg fiatalon. Ettől függetlenül van felelőssège a diàknak, nem mondom èn se, hogy nincs, de ettől az oktatò tanàri minősègèből fakadò etikai ès szakmai szempontok mèg ugyanùgy szàmìtanak. Tudom, hogy sarkos a vèlemènyem, de egy szakmailag valamit is magàra adò oktatò nem kezd viszonyt sajàt diàkjàval, amìg fenn àll köztük a függősègi viszony. Erősen aggàlyos szitu, jobb elkerülni. Ezzel nem kell egyetèrtened, nem cèlom meggyőzni, csak pàr lehetsèges tènyezőt fejtettem ki bővebben egy ilyen àllàspont mögött.

Miklos1
Olvasó
Miklos1

Kedves Zoom!

Engedelmével beleszólnék. Ez a fajta egyenlőség szubjektív, már a csecsemők sem egyformák, egyenlőek. Az idő haladtával ezek még inkább kitűnnek. Aztán vagy helyesen besorolja magát az egészséges ember a társadalmi rangsorba, vagy jön a sokkalokosabberősebbügyesebbvagyok csal elvagyok nyomva óvodás szintű mentegetőzés. Nem hiszem, hogy most alakulna ki az érintettekben a tudomány iránti lelkesedés, mikor évezredek alatt soha nem is volt rá igényük. Nyilván itt egyéb ösztönök miatt megy a diplomahajhászás, jobb /több férfiért, és kényelmesebb munkáért. Egyenlően nem lehet különbözőeket kezelni. Ha objektíven nézzük, akkor épp, hogy az egyenlőtlenségeket fedezzük fel. Illetve, az a hatalom már rég erodálva lett a női érdekek, és igények kiteljesedéséhez, ami igazodott a képességeikhez is. A nő nyilván biztosítva látja jövőjét egy professzorban, ezért vonzódhat hozzá. Nem a férfival van a baj az egyetemén, a pozíciójával, hanem a megváltozott igények kielégítése miatt keletkezett új látásmódokkal. Attól, hogy valami nem felel meg a nőnek, nem kell egyáltalán módosítanunk azt. Minek rontsam a sajátomat az ő igényeire? Hogy boldog legyen? A sajátomat boldoggá teszem, de a többinek nem kötelességem, a boldogságát nézni, és sajnos a feminizmus ebből hajt óriási hasznot. Ugyanis férfi környezetben lehet, hogy a nő van rossz helyen.

Üdvözlettel, Miklós

Zoom
Olvasó
Zoom

Miklos1, egyenlő feltètelekről beszèltem, az egyetem àltal adott keretekről, aminek az oktatò szerves rèsze. Adott kurzuson ő a kapitàny, az ő felelőssège kèpviselni az egyetem àltala deklaràlt cèlokat ès elveket. Az, hogy adott diàknak milyen kèpessègei vannak, milyen a hozzààllàsa màr teljesen egyèni. Az egyetem max. a hallgatòi elègedettsèget mèri szakmai szempontbòl, nem a hallgatòk egyèni boldogsàgàt. Az nem tartozik az oktatòk hatàskörèbe sem.

A nōknek ma joga van tanulni ès munkàt vàllalni, ìgy az egyetemeken egyre nagyobb szàmban vannak női oktatòk ès hallgatók. Egyàltalàn nem beszèlhetünk egynemű egyetemi környezetről, mègha szakonkènt a nemek arànya mutathat nagy eltèrèseket. Megkèrdőjelezheted a nőknek ezen jogait, de attòl mèg ezek a jogok ma lèteznek, a nők rèsztvevői a felsőoktatàsnak, ez a kiindulàsi alap.

Hunn
Olvasó
Hunn

Zoom, értem én, hogy egy tanárnak mi a feladata, és hogy mi az oktatás célja. Lehet, hogy csak én vagyok lemaradva, és amíg nem figyeltem oda, az alatt nagyon eldurvultak a viselkedési normák az egyetemeken… De én végig abból a premisszából indultam ki, hogy a professzor és a diáklány kapcsolata a szabadidejükben zajlik. Nem pedig előadások, ZH-k, szigorlatok meg diplomavédések alatt kúrnak a tanteremben a táblánál vagy a tanári asztalon az évfolyamtársak és a többi tanár orra előtt… Mert az tényleg zavarná az oktatást, és ezért nem lenne etikus.

Más.

Nemi egyenjogúság és szexuális forradalom van, vagyis a – törvény által is büntetett – nemi erőszakot leszámítva, mindig a nő választ, szabadon. Olyan esetben, ha egy nő szabadon választhatott az igen és a nem között, olyan esetben SOHA nem beszélhetünk kényszerről!!!

Mondok is egyértelmű példát.

Ha egy strici elrabol egy nőt, és késsel arra kényszeríti, hogy lefeküdjön pénzért más férfiakkal, és utána elveszi tőle a pénzt, ha pedig nem hoz eleget haza akkor kegyetlenül elveri: na, az például kőkemény kényszer a nőre nézve!

Ha viszont van egy olyan nő, aki a tudását, a végzettségét, a munkaképességét tekintve alkalmatlan arra, hogy az általa megálmodott életszínvonalon éljen, ezért úgy dönt, hogy kurvának áll és pénzért baszva a férfiak szexualitásán élősködik: na, az rohadtul NEM kényszer a nőre nézve!

Egy olyan világban, amikor gyakorlatilag minden nő szabadon választhat és dönthet arról a hogy igen-e vagy nem, a társadalomnak egyszerűen nincs semmi dolga a továbbiakkal… Semmi dolga azzal, hogy az a nő mennyire vonzódott korábban ahhoz a férfihoz akivel végül most lefeküdt és mennyire vonzódik most, hogy mennyire élvezte vele a szexet régebben és mennyire most…

És azzal sincs semmi dolga, hogy az adott nő MIÉRT mondott igent és pláne hogy mit érzett közben! Tehát azzal, hogy egy nő “kényszernek érez”-e egy szexuális kapcsolatot/egy szexuális aktust, vagy sem, azzal nincs semmi dolgunk! Dolgunk csakis és kizárólag azzal van adott esetben, ha a férfi konkrétan kényszerítette a nőt az aktusra, magyarul ha klasszikus értelemben vett nemi erőszakról van szó!

A nő szexuális döntéseinek következményeit egyedül önmaga, csakis saját maga viseli, és pont!

Nézd, értem én, hogy a feminizmus és a szexuális forradalom “jótanácsait” követve nők tömegei sorozatban hoznak saját magukra nézve visszafordíthatatlanul hátrányos következményekkel járó döntéseket, és amikor rádöbbennek hogy elbaszták, akkor a felelősséget a feminizmus segítségével a férfiakra akarják áthárítani… De ez nem fog menni.

Zoom
Olvasó
Zoom

Hunn, kicsit szèlsősègekben gondolkozol. Attòl, hogy nem èlő pornòt nyomnak tanòràn, mèg nem jelenti azt, hogy senkire semmilyen hatàssal nincs a viszony.

Rengeteg fèle kènyszerhelyzet lètezik, nem csak fizikai. Ebbe inkàbb nem is kezdek bele, màr messze tùllèptem a sajàt heti kommentlimetem. :)

Hunn
Olvasó
Hunn

Zoom, a “minden más eset ami kényszer” azt jelenti, hogy kést szorítanak a nő torkához és megerőszakolják. Valójában ez az egyetlen “más eset” ami kényszer.

A nők saját maguk által választott szexuális stratégiájának az esetlegesen rájuk nézve negatív személyes következményeivel való foglalkozás NEM össztársadalmi feladat.

Fluid
Olvasó
Fluid

Ha már nem kívánja, de még mindig megéri neki, akkor az kurva.
Ha nem kívánja, de még mindig megérné neki de már nem hajlandó dugni érte, akkor hiszti.
Ha utólag jön rá, hogy még sem érte meg, akár volt dugás, akár nem, de mivel ő úgy érezte, hogy erőszak részese volt , utólag úgy gondolja, hogy akarat ellenére történt az, ami esetleg meg sem történt, vagy csak ha az van ,hogy a ribanc elkezdi szégyellni magát utólag, no, akkor ezek mind metoo-k..

Bela
Olvasó
Bela

Akkor szépen szakítanak. Minden nő képes erre. Ha a hipergámiája kielégítése miatt a tanárával kevert, akkor is. Az ő döntése volt, senki másé, hiszen: mindig a nő választ, nem?
De ez tényleg metoo…

Egy másik irányból: az egyetemista fiúk-férfiak hogyan szerezhetnek előnyt a professzoroknál? Beülhetnek mély dekoltázzsal szóbelizni? Vagy az hülyén nézne ki? Csábos mosolyukból kiindulva a prof elhívja őket kávézni?
Ja, nem. Férfiak csak tanulással, tudással, kreativitással kerülhetnek előre.
Másnak elég erre a pina.
Had ne sajnáljam már őket.

tomgal
Olvasó
tomgal

Kivéve, ha szexre éhes nő a professzor :)

tomgal
Olvasó
tomgal

Hunn, függetlenül attól, hogy azzal egyetértek, hogy a mostani feminizmus már rég nem az egyenlöségröl szól és bizony küzdeni kell ellene ( a nagyon elnyomott területeket leszámítva, de mi nem ott élünk ugye, szóval amikor feminizmusról beszélünk , akkor az európai, USA, Ausztrália stb területeken meglévö feminizmust értjük alatta), az általad sokat emlegetett fizikai erö a szexualitás felett gyakorlott hatalom ellensúlya. A nök kaptak pinát, igen és a férfiak sokkal erösebbek. ( most a többségre vetítve) Az, hogy ezt a fizikai eröt kényükre-kedvükre nem alkalmazzák , vagy alkalmazhatják pedig a férfiak saját döntése. ( ebböl is látszik, hogy a férfiak többsége rendes ember). A pina hatalmával sem él vissza minden nö és az is az egyén, a nö döntése. De a férfinak meg nem kötelessége magát alávetni a pina hatalmának. Van választása. Fizikai eröszaknál egy nönek nincs. Szóval szexualitás feletti eröfölény, fizikai eröfölény kb egyenlöek.

Hunn
Olvasó
Hunn

Nem vagyok biztos benne, hogy a “nagyon elnyomott” (bármit is jelentsen ez) területeken szükség lenne importált feminizmusra, tomgal… Mostanában olvastam pár cikket, amikor amerikai újságírók meg katonák értékelték az afganisztáni szerepvállalást, és negatív a mérleg, kivéve az afgán nőknek kivívott női jogok… Ezt mindenhol kiemelik. Most tényleg olyan kibaszott jó az, hogy hazavágtak egy csomó fiatal tálib srácot, a maradék meg nézheti, ahogy Kabulban a lányok már farmernadrágban is billegethetik a seggüket, és oszthatják a férfiaknak az észt? Lassan ott tartunk, hogy a “női jogok” érv lesz katonai beavatkozáshoz a harmadik világban…

Reszet Elek
Szerkesztő

Évezredek óta tart a nemek közötti egyensúlykeresés, ha úgy tetszik a “nemek harca” folyamatos. A túlontúl militáns társadalmak ugyanúgy felszámolják önmaguk, mint a túlontúl stabilitásra, állandóságra és biztonságra törekvők.
Jelenleg is túlbillent a mérleg. Ennek egyértelmű jele hogy ez a kultúra már nem képes megvédeni magát, nem képes fenntartani a létszámát és nem képes önmaga számára biztosítani környezete erőforrásait. Így vagy elpusztul vagy valamelyest visszarendeződik. Utóbbinak van a kisebb esélye, mint sejthető.

Alter Ego
Szerkesztő

Hát Hunn, ez az érvelés szerintem most nem sikeredett túl logikusra. Nekem úgy tűnik, olyannyira nem, hogy még a saját korábban kifejtett nézőpontoddal sem koherens. Hiszen te magad fejtegetted korábban, hogy a férfit a fizikai ereje és az agresszióra való képessége helyezi a nő fölé. Megjegyzem, valami hasonló dologról beszélnek a feministák is, “strukturális elnyomás” címszó alatt. Szerintük biológiai okokból a férfiak nyomhatják el (és nyomják is el) a nőket az erő-agresszió eszközével, és emellé a default hatalom mellé kapják még a “privilégiumaikat” is. Ezzel szemben a mostani gondolatmeneted szerint viszont a női default “pinahatalom” mellé kapják a nők az egyenjogúság “privilégiumát” is.

Valójában jó esetben (és nagy többségben) a férfiak nem a nők elnyomására használják az izmaikat és az agressziójukat, pont ahogyan jó esetben (és nagy többségben) a nők sem a pinájukból élnek vagy azzal élnek vissza. Már csak azért sem, mert mindkét túlkapásnak igyekszik gátat szabni a társadalom. Ismét hozzá kell tennem, hogy “jó esetben”, mert valóban eltolódott az egyensúly és sokkal megengedőbbé vált a társadalom a női túlkapásokkal szemben…

A dolgok jelen állása szerint teljességgel képtelen gondolat “patriarchális jogokat” követelni, miközben az egyenjogúságért folytatott nemek közötti küzdelmet is csúfosan elveszítették a férfiak. És ezt nem lehet az egyenjogúsággal is megalkuvó új férfigenerációk nyakába varrni, mert ezt a vert helyzetet készen kapták (az állítólagosan patriarcha) férfielődeiktől.

Nos, én amondó vagyok, hogy érjük csak be a jog előtti teljes egyenlőséggel – amit nem mellesleg teljes legitimitással, teljes vállszélességgel lehet követelni bármely társadalmi párbeszédben – és még azt sem lesz könnyű feladat elérniük a szemmel láthatóan eltöketlenedett, cselekvésképtelen új és régi férfigenerációknak. Aztán ha valakinek vannak további szükségletei a dominanciára, azt érje el a saját életterében, ha vannak erre képességei. Ne a törvények által automatikus adományozott patriarchális előjogokról elmélkedjen szerintem senki sem, és mondom ezt azért is, mert olyan “hatalomba” még törvény sem képes senkit sem belehelyezni, amelyet egyébként nem képes magának is kiharcolni.

Jut eszembe, a mi idegölő Csaxi mamink is szurkálódott hasonló gondolattal (csak sokkal nihilistább változatban), és ha sok mindenben másban nem is, de ebben azért talán volt némi igaza…

Hunn
Olvasó
Hunn

Én a következőt mondom, Alter Ego:

Igen, a férfi nagyobb, erősebb, gyorsabb és agresszívabb a nőnél, eredetileg ez helyezi a nő fölé. Csakhogy a társadalmi szerződés arról szól, hogy a férfi nem élhet ezzel vissza, és hogy mindig a nő választ…

Viszont abban a pillanatban, hogy mindig a nő választ, és a férfi pedig nem élhet vissza az említett tulajdonságaival, máris a nők kerültek hatalmi pozícióba a férfiak fölé… Ezt a női hatalmat a férfiak pedig azzal egyenlítették ki, hogy az általuk kialakított, patriarchális társadalmakban minden egyéb hatalom náluk volt…

A feminizmus tehát nem nőelnyomást rombolt le, hanem nőhatalmat teremtett azzal, hogy az eredetileg a férfiak által kialakított társadalmakban elvette a nők szexuális hatalmát kiegyensúlyozó férfi összhatalmat, illetve a férfiakat annak velük való megosztására rábírta… Ezzel minden hatalom a nőkhöz került, a férfiaknál nem maradt semmi, egyetlen dolgot kivéve…

Mégpedig a férfiak kezében mára már nem maradt más, mint az eredeti kiindulási pont: visszaélni azzal, hogy nagyobbak, erősebbek, gyorsabbak és agresszívabbak, mint a nők… És ha majd ennek segítségével legyőztük a feminizmust, és visszaállítottuk a patriarchátust, akkor visszatérhetünk a társadalmi szerződéshez…

Ahogy annak idején Leninék azt mondták, hogy: -“Minden hatalmat a szovjeteknek!”, úgy mondom én is, hogy: -“Minden hatalmat a férfiaknak!” Mert csak akkor leszünk egyenjogúak a jelenleg a feminizmusnak köszönhetően felettünk totális hatalmon lévő nőkkel, ha minden egyéb hatalom már nálunk lesz.

A nemi egyenjogúság a patriarchátust jelenti, a feminizmus pedig a nemek egyenjogúságát számolta fel. Tudom, meglepően hangzik, de igaz. A férfiuralmat kizárólag az jelenthetné, ha szabadon megerőszakolhatnánk a nőket. Erre viszont nem lehetne működőképes társadalmat felépíteni.

Miklos1
Olvasó
Miklos1

Kedves Hunn!

A legnagyobb jóindulattal, de ellent kell mondanom (írnom). Egyáltalán nem feledkeznek meg a szexuális “hatalomról”, tulajdonképpen ez a kenyerük, ezért foglalkoznak a női problémákkal a férfiak. Általában, amikor valami katasztrófa van, biztosan hallotta már, hogy: nők és gyerekek is sérültek/meghaltak. A férfi senkit nem érdekel, továbbá megmutatja a nők hozzáállását is a saját, illetve a környezetük létével kapcsolatban. A nő a gyerek elé helyezi magát fontosságban, ezért kell őket említeni elsőként. A gyerek, amiből szintén nagy hasznot tudnak húzni (zsarolás, gyerektartás, ésatöbbi), csak mögöttük kullognak. A férfiakat is inkább a nők érdeklik, nem a gyerekek, akik a szaporodás “melléktermékeként” funkcionálnak jelenleg. A szexben több pénz van, a nagytőkések ezért szálltak rá a nőkre. A gyerekben is van pénz, de ahhoz képest, amennyit a szex hoz a konyhára, inkább pénzkiesésnek van elkönyvelve. Szóval ha a férfiak nem így tekintenének a gyerekekre, akkor a nő a fasorba se lenne az említés szempontjából.

Azért sem nevezném hatalomnak a “pin*t”, mert kezdetekben sem a nő határozott sem magával, sem azával kapcsolatban. A férfi megfogta, nem kérdezett, nem romantikázott, csak akarta, és ennyi elég is volt. Nem kettőn állt a vásár. A nagytőkések felértékeltetik a nőt, hiába van kb. annyi nő, mint férfi, de lényegében vaginahiány állapotát idézik elő, így többszörösére emelkedik a nő, illetve leginkább a vagina ára. Ezt ők majd szépen behajtják. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a bajbajutott nőt férfiak mentik meg. Férfiak ítélik el, és ők börtönzik be. A női oldal kimerül abban, hogy jelzik, hogy áldozatok lettek, innentől a szél kapta fel, a nőnek semmi köze az egészhez. Ha egy nő megüt egy férfit, a férfiak, és a nők is kiröhögik. Ha ez fordítva van, amit még életem során nem láttam utcán, ellenben a fordítottját már milliószor, akkor a férfiak szétszednék a verekedő társukat. A nőnek nincs semmiféle hatalma, nem rendelkezik maga felett. A törvényeket is a férfiak hozták, ők tartják be. Az, hogy maga ellen dolgozik, az most mellékes. Nyilván, ha nem lenne hatalmas gazdasági haszna ennek a formációnak néhány férfi számára, akkor soha nem is lett volna ilyesféle őrültség a világban. Nem uralkodhat (hatalmas átlagról beszélve) a nő a férfin, attól, hogy egy férfi azt csinálja, amit mond neki, az attól még a férfi döntése. Az elkényeztetett gyereknek sincs hatalma a szülő fölött, pedig minden kívánságát teljesíti a teljes mértékben alkalmatlan szülő. A saját akarata teljesül, ami az, hogy a döntés jogát átadta a gyereknek. A hatalom pedig nem erről szól. Hatalma felettem azoknak van, akik nagyobbak, erősebbek, ügyesebbek, intelligensebbek, stb. Mert ellenük nem tudnék nyerni. De a férfi-nő esetében koránt sem ez a helyzet. Női hatalom nincsen.

Üdvözlettel, Miklós

Hunn
Olvasó
Hunn

Nem érzek én ebben azért akkora nagy ellentmondást, Miklos1.

Sokkal inkább azt, hogy ezek rendkívül összetett dolgok. Ha feminista szemmel nézem, akkor hímzett selyemköntös van a királynőn, ha meg Red Pill szemmel nézem, akkor az az értéktelen kis ringyó meztelen…

Amikor a feministák úgymond “megfeledkeznek” a nők szexuális hatalmáról, az valójában szándékos figyelmen kívül hagyást jelent. Szándékos torzítást, szándékos hazugságot. Ezt én magam is így értettem eredetileg is, csak lehet rosszul fogalmaztam meg ha ez nem így jött le.

És valóban, ha úgy nézzük, akkor tulajdonképpen felértékelik és eladják nekünk a nőket… És rajtunk férfiakon múlik, hogy mit veszünk meg, és milyen árat vagyunk hajlandóak fizetni érte. És tényleg nem áll hatalmukban eladni nekünk olyat, amit nem veszünk meg.

De ehhez pontosan tudunk kell azt, hogy mit is akarunk, és nem hagyhatjuk magunkat rábeszélni olyan vételre, amit a lelkünk mélyén értéktelennek tartunk. Ha mégis, akkor magunkra vessünk, mert férfiként nincs hol és kinél reklamálni…

Viszont azt meg kell kérdezzem: kik lennének azok a férfiak, akiknek akár személyes, akár gazdasági hasznot hajt a feminista rendszer, vagy a feminista törvények? Mert én pont úgy látom, hogy a feminizmus egyik fő célja és irányvonala: elvenni a férfiaktól a sikerek elérésére való motivációt… Ebbe természetesen beleértve a meggazdagodás iránti vágyat is.

Rengeteg példa van rá mostanában, hogy a sikeres férfiakkal ugyanúgy, sőt, talán még jobban is kibasz a feminizmus, mint az átlag dolgozóval… Mert a feminizmus pont, hogy a férfi kezében lévő politikai vagy gazdasági hatalmat, társadalmi státuszt értékteleníti el… Pont azokat a dolgokat, melyek a feminizmus előtti világban a szexuális sikerhez való kulcsot jelentették a férfiak számára…

Horvath Anton
Olvasó

Az a helyzet Hunn, hogy a férfiak pedig csak így tudják ellensúlyozni a femcsi agymosás hatásait, mégpedig egyéni szinten is lehet ezt kezelni. A túlárazott árut megveszed az üzletben is, csak mert olyan tetszetős? Én úgy vagyok vele hogy még akkor sem ha lenne rá amúgy elég pénzem, mivel az ember azért igyekszik jól bánni a tartalékokkal. Később még simán belefuthatsz egy jobb ajánlatba, még akkor is ha túlnyomórészt csak túlárazott termékeket tolnak a képedbe. A piac is önszabályzó, ha valamire csökken a kereslet akkor annak csökkenni fog az ára is, tehát sok múlik a mi viselkedésünkön is. Ez is egy nagy probléma hogy sok férfi ösztönvezérelt aztán kockáztat egyből, utána meg jön a pofára esés, a nő pedig gyakorlatilag semmit nem bukik, mivel egy egész apparátus áll a háta mögött. El kell kerülni az összes szingli muttert, hiába nyomatja a femcsi média “patchwork” propagandát, ez kb. a második porpaganda a gender után manapság. Be kell inteni szépen nekik, basszák meg a remek találmányaikat, és ezt már el lehet kezdeni egyéni szinten is. Igazán hatása nyilvánvalóan akkor lesz majd ha már tömeges jelenséggé válik.

Blackur
Olvasó
Blackur

Ott sántít a hasonlatod,hogyha egy terméket nem vesznek, napok hetek alatt lejjebb mehet az ára. Viszont ha az összes férfi soknak találja az árat /ami úgysem lesz/ annak a hatása évek évtizedek s addig generációk élnek egyedül várva a jobb árat. Egy gondolatkísérlet:május 1 től az összes pasi 14 évestől felfelé elhatározza hogy nem néz nőre. Szerinted mennyi idő múlva adnák lejjebb az átlagjózsi szintjére?

Reszet Elek
Szerkesztő

A pina rugalmatlan keresletű jószág így sajna az általad leírtak nem működnek megfelelően, arról nem is beszélve, hogy a piac szereplői férfi oldalról is egymás kompetítorai.

Hunn
Olvasó
Hunn

A feminista “patchwork” propaganda, mint olyan, az micsoda, Horvath Anton?
Nekem ez a kifejezés teljesen új.
Rágugliztam most ugyan, de azzal sem lettem sokkal beljebb.
Kifejtenéd nekem pár keresetlen szóban, hogy a “patchwork” propaganda miről szól?
Nincs kizárva, hogy én is belefutottam már ilyenbe, csak akkor még nem tudtam, hogy az.
Előre is köszönöm!

tomgal
Olvasó
tomgal

https://www.garnetmedia.org/page/patchwork-feminist

Mindenféle színű, státuszú, hátterű ,történetű nő homogenizálása

De itt Anton szerintem arra gondolt , hogy a mástól gyereket szülő nőket a férfiak ugyanúgy lelkesen vállalják fel, éljenek együtt és persze a gyerekeket szeressék és neveljék úgy, mintha sajátjuk lenne.

Igazából patchwork family= mozaikcsalád

Mondjuk mozaikcsaládok jönnek létre különösebb feminista ráhatás nélkül is , a magas válási arány miatt.

( vannak kivételes esetek, amikor azért ez megvalósul, valóban lehet szeretni egy kisgyermeket úgy , mintha sajátod volna, egyes férfiak képesek rá, lásd Szita Bence nevelőapukája, ő volt az egyetlen, aki szerette igazán. Félárva gyerekek esetében is látok ilyen példákat)

Hunn
Olvasó
Hunn

Hogy érted azt, tomgal, hogy feminista ráhatás nélkül? Hát a magas válási arány helyből a feminizmus ráhatásának a következménye!

tomgal
Olvasó
tomgal

Természetesen a feminizmusnak van ráhatása a válások számára, de nem minden válásnál kiváltó ok a feminizmus ( pl. az enyémnél sem , meg ismerek jópárat, saját esetemben is ún. mozaikcsalád jött létre , mindkettőnknek saját, igaz már nagyobb gyerekeinkkel. A mozaikcsaládok létrejöttében nem kizárólagos a feminizmus hatása.( de ők ezt valóban teljes hangerővel támogatják).

common man
Olvasó
common man

A patchwork az úgy jó igazán ha mindenféle vegyes rongydarabból varrják össze. Ha a csajnak van egy félnéger gyereke az teljesen oké végül is ugyanúgy szerethetem mint a sajátomat…

tomgal
Olvasó
tomgal

:)

Reszet Elek
Szerkesztő

Közvetlenül inkább annak, hogy a nők szabadabban választhatnak, a döntéseik következményei jóval kevésbé súlyosak, mint korábban. Ezt pedig nem (csak) a feminizmusnak köszönhetik. Persze kérdéses, hogy ki mit tekint feminizmusnak.

Horvath Anton
Olvasó

Természetesen a patchwork family formációra gondoltam, amit ugyan nem nyomatnak annyira az arcunkba mint a gendert, de ugyanakkor egyetlen cikk vagy bármi nem kérdezi meg és nem is említi egy szóval se, hogy ugyan mi faszom haszna is lenne egy férfinak más gyerekét nevelgetni? Hogy ez mennyiben más persze ha egy férfinak is vannak már gyermekei az más kérdés, de mint tudjuk ma az üresen maradt béták vannak a célkeresztben az ugyanolyan korú gyerekes nőknél, mivel hogy a nők sem szeretnének igazán más gyerekével foglalkozni, csak hát ez a tény a médiában kellőképpen háttérbe szorul. Ez hát az első gyanús elem. Íme egy “útmutató” ezzel kapcsolatban:

https://ujegyensuly.hu/eletmod/patchwork-csaladok

A feminista háttere a dolognak már összetettebb, de természetesen valamennyi ennek is van:

https://revisesociology.com/2018/03/14/conceptualizing-family-diversity/

Aztán ha még kételkednél a feminizmus előretörésében, ismerkedj meg a muszlim feministákkal is egy kicsit:

https://libertine-mag.com/magazin/society-politics/muslimisch-queer-und-feministisch/

Reszet Elek
Szerkesztő

Azt el tudom képzelni, hogy nem csak a magadét neveled, de csak ha van közös. Az is egy működő formáció, ha az unokagyerekeiddel csinálsz hasonlót (elvégre sok a közös gén). De az hogy kizárólag csak a másét? Idáig hallom az ősök üvöltését! Nagyon kevés férfi van, akit ennyire el lehet hülyíteni, aki ennyire ostoba, mert olyannyira szembe megy a természetes ösztönökkel.

tomgal
Olvasó
tomgal

Igen, az általam ismert esetekben is ( volt osztálytársnőm egészen fiatalon veszítette el a férjét-3 hónapos volt a kislányuk , kb 2-3 évre rá újból férjhez ment, született is még két közös gyermek, de a kislányt is saját gyermekeként szereti-neveli az apuka).
Illetve ha közös gyermek nincs is ( életkor, egészségügyi okok miatt), de van saját gyermek mindkét részről.
Esetleg, ha a férfinak nem lehet saját gyermeke.
De úgy felnevelni egészségesen, nemzőképesen más gyerekét, hogy nincs saját gyermek, szerintem sem normális dolog.

common man
Olvasó
common man

De úgy felnevelni egészségesen, nemzőképesen más gyerekét, hogy nincs saját gyermek, szerintem sem normális dolog.

Szerintem nem szabad kifelejteni a felelősségvállalástól való kóros félelmet vagy akár a felelősségvállalásra képtelenséget.A saját mégis csak sokkal nagyobb felelősség.

tomgal
Olvasó
tomgal

Igen, ez is lehet egy indok. Aki viszont felelősségvállalásra képtelen, az normális ( mondjuk klasszikus) párkapcsolatra is alkalmatlan igazából. ( nem csak férfiak- nők esetében is így gondolom). És máris kiszórtuk a lakosság felét- de minimum harmadát.

common man
Olvasó
common man

Igen.És van aki alkalmatlan most van aki még fejlődhet. Van olyan is aki már elveszett kapcsolati szempontból.És ezt az alkalmatlanságot és felelősségre vállalás-képtelenséget itt(is) sokan megideologizálják.Szerintem statisztikailag lehet általánosítani de az az egyén aki a saját helyzetét a visszaforgatott statisztikai átlag alapján akarja megoldani az könnyen rábaszhat.Minden egyedi helyzet egyedi.

tomgal
Olvasó
tomgal

Nyilván az ember változik a kor előrehaladtával. Az, hogy valaki 20 évesen nem képes/ akar felelősséget vállalni , nem jelenti azt, hogy 35 évesen sem lesz alkalmas.

Hunn
Olvasó
Hunn

Szerintem, Horvath Anton, kellene egy hivatalos Red Pill listát írni és közhírré tenni arról, hogy milyen nőt nem vehet feleségül, milyen nővel nem alapíthat családot egy olyan egyedülálló férfi, akinek legalább egy minimális önbecsülése van, és némi büszkeséggel és tartással rendelkezik. Mégpedig függetlenül attól, hogy hogy jól néz-e ki a nő és hogy jó-e az ágyban. (Megbaszni természetesen megbaszhat bárkit akire feláll a fasza és aki hagyja magát.)

El is kezdem, az én listám valahogy így kezdődne:

1. Elváltált vagy egyedülálló anya.

Indok: nem párt, hanem balekot keres. Legalább egy férfi életét már biztosan tönkretette (a gyereke apjáét), a tiedét is tönkre fogja. A gyerek pedig már a puszta létezésével is minden nap az orrod alá dörgöli, hogy ezt a nőt más baszta amikor még fiatalabb és szebb volt, nem te. Egy másik férfi (vagyis az exe) szexuális kielégítésének a végszámláját veled fizetteti ki.

2. Úgynevezett “szexmunkás” múlttal és/vagy jelennel rendelkező nő (ex-pornós/pornós, ex-prosti/prosti, ex-sugarbaby/sugarbaby, ex-camgirl/camgirl, stb…)

Indok: amelyik nőnek komolyan megfordul a fejében, hogy a férfiak magányán és szexuális nyomorán élősködjön lelketlenül és gátlástalanul, annak eleve olyan a viszonyulása, olyan a hozzáállása a férfiakhoz, hogy nem érdemli meg, hogy bárki valaha is szeresse. Ráadásul fogalma sincs a munkáról (a “szexmunka” az nem az), tehát azt, hogy neked normális munkád és normális fizetésed van, azt nem is fogja tudni – és nem is fogja – értékelni.

3. 30+os roastie

Indok: a fiatalságának legszebb éveit nem veled, hanem a faszkörhintán töltötte. Ha a legszebb éveit nem áldozta rád, akkor milyen alapon várná el, hogy te töltsd vele az élete hátralévő 50 legrosszabb évét? 10 évvel ezelőtt, amikor még tudott volna valamit nyújtani neked, szóba sem állt volna veled. Most pedig te nem állsz szóba vele, és kész. Ezzel tulajdonképpen némileg törlesztesz a saját fiatalkorod megaláztatásaiért is.

Szóval így nézne ki az én listám eleje. Ha van kedvetek és hozzáfűzni valótok, akkor nyugodtan egészítsétek ki a ti saját pontjaitokkal!

Horvath Anton
Olvasó

Igen, ilyesmi listára, vagyis inkább alapelvekre céloztam még a legelején. Ez az a sportág amit egyéniben is el lehet kezdeni, függetlenül attól hogy a médiából folyamatosan ömlik a szar a nyakunkba. Nyilván kúrás szempontjából a lista nem releváns, csak hát az olyasmi mint mondjuk alkalmi vagy laza kapcsolat sérti ám a modern nő önbecsülését, amit még az instagram lájkok se képesek ellensúlyozni. Amikor viszont “komoly kapcsolat” vagy összeköltözés kerül szóba, na akkor kell ezen lista alapján eljárni.

hunbagira
Újságíró

Hunn, és mi van akkor, ha az általad felsoroltak nem gonoszságból/erkölcstelenségből kerültek eme listára. Pl szimplán “nem tudták/tudják mit cselekszenek” ahogy egy istenember mondta a keresztfán. Te is saját bevallasod szerint évekig feminista voltál!

hunbagira
Újságíró

Tehát pl 3.pontodban nevezettek. Mi van, hacsak szimplán elhitte a vadfeminista baromságot, hogy a “szerelem begyújtásában” minden a férfi dolga és várta otthon, hogy a szájába repüljön a sültgalamb. És így elrepült felette az idő.

common man
Olvasó
common man

hogy milyen nőt nem vehet feleségül, milyen nővel nem alapíthat családot egy olyan egyedülálló férfi

És olyan lista van-e a tarsolyodban ,hogy milyet vehet el? Vagy esetleg eleve az a cél,hogy senki senkivel?

Bela
Olvasó
Bela

Ugyanezt tudom kérdezni: oké, de akkor kivel szabad összeállni?
A listád második felében szerepelnek a frigidek, pszichopaták, egyéb őrültek, agyhalottak.
Normális 30-as nő vagy családos, vagy foglalt, és hamarosan lesz gyereke.Nyilvan őket sem lehet választani.
Marad valaki ? Azért arra ne várj, hogy olyat találsz, aki nem esik bele a listán felsoroltak közé.
Ha a huszonéveseket célzod még, akkor pláne darázsfészekbe nyúlsz: bennük már annyi lelkiismeret sincs, mint az idősebb korosztályban. A telefonjukat és a kutyájukat mindig jobban fogják szeretni, mint bármelyik embert.
Szóval, kit engedélyez a Red Pilled?

hunbagira
Újságíró

Mondjuk tény, hogy én sem láttam még olyat köztük amelyiknek pszichéje és/vag erkölcse rendben lenne…mintha ilyen kis rossz/gonosz gyerekek maradnának.
Legdurvább egyik melóhelyemen volt, csaj ilyen adams family tagnak sminkelte magát…és bdsm partykra járt veretni magát…melóhelyen meg ilyen stréber, vamzer volt.

Szergej55
Olvasó
Szergej55

Az enyém nagyjából hasonlóan senkit, még jóval szigorúbb is vagyok, szóval szerintem Hunn nem jár messze az igazságtól. Az a helyzet, hogy szinte senkit nem éri meg választani, mert a legtöbb nő nem igazán képes hozzáadni az ember életéhez, már amennyiben valakinek több igénye van a heti-kétheti szexnél. Ha egy játékban 99% eséllyel veszíthetek, akkor nem játszom azt, más megoldást nem látok, a férfiak többsége úgyis túlságosan pinavak ahhoz, hogy ezt belássa. Ez a többségünk keresztje.

Incelvagyok
Olvasó
Incelvagyok

Irány prostizni ezek az végbél termék nők meg csináljanak amit akarnak, jobb ha egyedül élik le az életüket úgyis csak tönkretennék a férfiakat.

Reszet Elek
Szerkesztő

Szerintem csak trollkodsz. Nem ez az első típusú bejegyzésed.

hunbagira
Újságíró

Tudtommal Elek, neked van moderátori jogosultságod. Ráadásul emlékeim szerint te is az eltávolítására szavaztál.
Ui: amúgy tisztelem benned, hogy nem nagyon használod, de azért néha kivételt tehetnél.

hunbagira
Újságíró

Túltolod, csakszi…

Reszet Elek
Szerkesztő

Honnan tudod hogy ő az? Én nem tudom követni az újabb és újabb neveit. Gyermekded lélek…

Alter Ego
Szerkesztő

Egyébként nagyon egyszerű a megoldás: meg kell kérdezni tőle. Ez azért működhet, mert a megfigyelésem szerint Csaxi mami még soha nem tagadta le önmagát. Valószínűleg pszichológiai (pszichiátriai) okokból nem képes megtagadni az önazonosságát. – Aki nem tiltakozik, az a “Lúdas”. :)

hunbagira
Újságíró

Nem olyan intelligens- mint vivi, delin- hogy ne bukna be azonnal. Ezen a regjén- mint az ak47én korábban – ironizálva próbál lejáratni. Amikor a nőket végtermékezi..az elnevezéssel meg az ellenségeit.

Horvath Anton
Olvasó

Ezt helyesen észrevetted Béla, hogy a kapcsolatra alkalmas egyedek száma inkább a nullát közelíti, de erről legkevésbé sem ez a lista tehet ha úgy tetszik, hanem 1077-dik hullámú feminizmus, ami már inkább női felsőbbrendűséget hirdető gender-feminizmus konkrétan. A koncepciót maga Hitler is megirigyelné. Tehát ez nem szól másról, mint hogy saját életed és anyagi biztonságod érdekében eszerint szelektálj, persze egy-két körre bármelyik belefér. Ha nagyon szeretnél mégis összeköltözni mondjuk egy pszichopatával akkor természetesen nem fogunk visszatartani.

Bela
Olvasó
Bela

Ezek szerint nem volt egyértelmű, amit írtam.
Arra próbáltam célozni, hogy kb 30 felett nincs nő, aki nem a fenti csoportok valamelyikébe tartozna.
Azt írjátok, hogy ilyennel- olyannal nem szabad kapcsolatba kerülni, már csak az a kérdés, hogy akkor kivel szabad?
Egy harmincas- negyvenes férfinak mik a lehetőségei? Pont a felsoroltak…. Nem a 18 éves kis kurvákat kell megcélozni…
Szóval arra vagyok kíváncsi, hogy ha Hunn ezeket tiltani javasolja, akkor kit engedélyez? És mi köze ehhez a Redpillnek?

Horvath Anton
Olvasó

A RedPill? Hát ez egész jóformán erről szól. Nem te vagy az egyedüli aki felvetette ezt a kérdést, gyakorlatilag erre alakult ki egyfajta válaszként az MGTOW életforma. Tehát semmi olyan kapcsolat, ahol neked mint férfinak bármiben is el kellene köteleződnöd.

common man
Olvasó
common man

Jó válasz.Férfias.A felelősségvállalás teljes hiánya.
“Gyerek marad mindig,hősnek kissé gyenge”

Horvath Anton
Olvasó

Ahogy gondolod. Elmondom életszerűen is, nekem például 35 évesen eddig csak olyan lehetőségem lett volna, ahol a nőnek már volt gyereke, miközben én meg teljesen független vagyok, még csak elvált se vagy ilyesmi. Ezek a lehetőségek, aztán meg van az akarat. Az előbbi adott, az utóbbi viszont rajtad múlik. Egyértelműen beintettem mindnek, tehát inkább élek egyedül és ezen már nem is óhajtok változtatni a 120-adik érdeklődő szinglimother után se. A felelősségvállalást szívesen meghagyom neked.

common man
Olvasó
common man

nekem például 35 évesen eddig csak olyan lehetőségem lett volna, ahol a nőnek már volt gyereke,

Jóseggű,széparcú,házias,rendes,még gyerektelen fiatal nők már messziről kiszúrják és elkerülik az ilyen csapodár, magának való elhagyós fajta legényeket….

Horvath Anton
Olvasó

Hoogyne, ránézésre az egész élettörténedet tudják, önéletrajzodat, mindenedet ismerik, utóbbit akár egy fénykép alapján. A FBI az semmi hozzájuk képest.

Blackur
Olvasó
Blackur

De kibasztál a nőkkel :) Érdekes volt olvasni,hogy a fentiek szerint 18 – 20 éves , tetoválás, piercing, káros szenvedélyektől , súlyfeleslegtől mentes szüzekkel szabad csak kapcsolatot kezdeni. Ha van is ilyen , ő még válogathat, válogat is.

Horvath Anton
Olvasó

Én ilyen kitételeket nem írtam meg nem is teszek ilyen nagy különbségeket. Számomra ugyanakkor érdekes volt olvasni, hogy akkor aki egyedülálló az “kicsapongó”, míg aki egy vagy kettő gyerekkel egyedülálló (főleg ha mindkét gyerek teszem azt másik apától van) az meg teljesen rendben van.

caudino
Olvasó
caudino

“Arra próbáltam célozni, hogy kb 30 felett nincs nő, aki nem a fenti csoportok valamelyikébe tartozna.
Azt írjátok, hogy ilyennel- olyannal nem szabad kapcsolatba kerülni, már csak az a kérdés, hogy akkor kivel szabad?
Egy harmincas- negyvenes férfinak mik a lehetőségei? Pont a felsoroltak…. ”

Mind2 oldalnak igaza van szerintem.
Top férfinek kell lenni (20%? 10, 5?) Akkor nincs ez a probléma, van feleség, gyerekek, szeretők.
Nem-top esetben pedig az itt emlegetett kinok. És döntést kell hozni, igen, f***körhintán ült a nő, régen nem voltam neki jó, most meg igen? Nehéz döntés, már ha nem ösztön, tudatalatti szinten születik meg. :)

Hunn
Olvasó
Hunn

30-40 évesen miért ne céloznád meg a 18 éves kis kurvákat? Talán korábban olyan sok megvolt közülük, hogy már unod őket? Vagy azt gondolod, hogy ők a 18 éves fiúkra izgulnak és veled nem állnak majd szóba? Ugyan. Kérdezzük csak meg a velük egyidős fiúkat, hogy mennyire kapósak náluk. Vagy gondolj vissza saját fiatalkorodra… Na ugye.

Minél fiatalabb egy nő, annál kevesebben voltak benne előtted, miért hagynád őket másoknak? Persze az is igaz, hogy a mai világban 18 éves kis kurva korukra már simán végigmehetett rajtuk akár egy teljes focicsapat is…

Én amondó vagyok, hogy 13 évesen, amikor egy lány először vérzik, akkor kéne férjhez adni őket. Akkor a férjük, a gyermekük apja kapná a legtöbbet belőlük, nem úgy mint ma, amikor ő a legutolsó… Ehhez persze előbb be kéne vezetni a patriarchátust.

Szóval akkor kivel szabad kezdeni? Nincs szükség engedélyre, felnőtt férfi vagy. Azzal a nővel kezdesz, akivel csak akarsz… Tényleg bármelyikkel. Úgyis csak az a nő lesz a tiéd akit megszerzel magadnak.

Ha nincs olyan nő a jelenleg választhatóak közül, aki ne esne bele valamelyik kategóriába, akkor meg mi az értelme a listának? Hát, ha más nem, a lista észben tartása segíthet abban, hogy úgy kezeld a nőt, mint amennyit valójában ér: vagyis mint egy darab szart. Nem pedig úgy, mint aki tökéletesen megfelel neked és az elvárásaidnak, mint aki neked tesz szivességet hogyha leereszkedik hozzád és leszopja a faszodat…

Hunn
Olvasó
Hunn

Bela, hadd fordítsam meg ezt az egész dolgot 180 fokkal, jó?

Felnőtt férfiak vagyunk.
Nincs olyan, hogy tiltás meg engedélyezés.
Mindenki maga keres párt magának, mégpedig olyat, amilyet csak akar.

Az én kis listám sokkal inkább szól arról, hogy mi mindent lehet a mai nők szemébe vágni, hogy milyen alap elvárásoknak nem felelnek meg.
Hogy nyugodtan visszavehetnek az arcukból mielőtt azt hinnék, hogy ők ereszkednek le hozzánk és tesznek szívességet nekünk azzal, ha összeállnak velünk.
Nem pedig egyedülálló férfiaknak szóló, kötelezően betartandó szabályrendszerről…

A fő kérdés tehát a következő: te milyen nőre vágysz?

Bela
Olvasó
Bela

Ja, hogy erről szólt az egész? A “listádra” ugyanilyen okból ott lehetnek a 18 évesek is, akik ostobák, telefonfüggők, egész életük tamagocsi-szinten működik.
Addig oké, amíg a célod a “nők szemébe vágni”, hogy selejtesek, de ezzel nem jutsz előbbre…
Ezért kérdeztem, hogy ha ezek nem, azok nem, akkor kik? A 18 évesek kapcsán azért tájékozódj még :-D

Horvath Anton
Olvasó

Nyugodjatok le, itt a jövő asszonya, nekem legalábbis bejön: https://index.hu/mindekozben/poszt/2021/05/03/bekovetkezett-egy-szexrobot-ontudatra-ebredt-es-harcos-kornyezetvedove-valtozott/
Igaz egy kicsit kemény a stílusa, de legalább őszinte, sőt kifejezetten igaza van :D

Hunn
Olvasó
Hunn

Női szexrobot, ami BESZÉL??? Hát miféle elcseszett dizájn ez?

Blackur
Olvasó
Blackur
Horvath Anton
Olvasó

Beszédre már régóta be vannak programozva, de mondjuk környezetvédő verzió eddig még nem volt téma. Még ha esetleg adnál a kezébe egy hónaljkutyát akkor máris megkapnád a mostani fiatal magyar nők másolatát :D Egyébként Hunn biztosan nem mindegyik ilyen bőbeszédű, viszont főzésre azért még nincsenek beprogramozva. Kíváncsi lennék mennyivel dobná meg a keresletet ha még arra is képesek lennének :D

Hunn
Olvasó
Hunn

Hidd el, Bela, ha tudnám, hogy kikkel érdemes kezdeni, akkor megmondanám.

Sőt, már rég fel is hívtam volna őket…

ulomenen
Szerkesztő

4. Sok szexpartnerrel rendelkező nő

Indok: nyilván relatív a “sok”, meg korfüggő is, de ha alapvetően néhány hosszútávú (sokéves) kapcsolata volt, és esetleg mellette egy vagy kettő alkalmibb, az az elfogadható felső határa- ez már így is egy átlagosan elhasznált nő. A sok szexpartner azt jelenti, az illető nő lelkileg sérült és/ vagy nem bír megmaradni a fenekén, ha viszket elöl a bugyija.

5. Tetoválások, pírszingek, felnyírt/hupilila haj, extrém külső

Indok: a legkomolyabb, ránézésre kiszúrható red flag-ek. Az ilyen nő nincs rendben a saját nőiességével, se a lelkével, énképe sérült, az értékrendje szintén, komplexusok borítékolhatóak.

6. Elhízott (nem a töltött galamb, hanem a hájgombóc típus- bár előbbiből igen gyakran lesz utóbbi 10-15 év alatt)

Indok: kell? Egyrészt gusztustalan. Másrészt az ilyen nőnek a lelke és az énképe szintén sérült, tehetetlen és igénytelen, ha még a saját testére sem képes vigyázni. Az elhízás mellékeként borítékolható a meglévő vagy későbbi cukorbetegség, hormonzavarok, pajzsmirigyproblémák, és biztosan nem fog egykönnyen teherbe esni.

Szergej55
Olvasó
Szergej55

4. ponthoz: maximum a 2, amit szerintem én elfogadnék, de alapvető, hogy 0 fölött mindent csak szájat húzva. :) Az alkalmi kapcsolat nálam azonnal bukó, az olyan nő, aki elköteleződés nélkül dobálja oda magát másoknak, nekem azt üzeni, hogy nem becsüli saját magát, így nyilvánvalóan engem sem fog.

Minden mással teljesen egyetértek, esetleg fenntartanék egy kategóriát azoknak, akik csak fiúkkal barátkoznak. Egyesek szerint a lóőrülteket is érdemes messziről kerülni, de ilyen személyt nem nagyon ismerek, ezt majd megmondják a nálam okosabbak. :D

Miklos1
Olvasó
Miklos1

Kedves Hunn!

Sajnos van hatalom, ami rákényszeríthet embereket a vásárlásra, itt is láttam már ilyen példát, hogy rengeteg sót kellett megvenni, jó drágán, amennyire semmi szüksége nem volt az embernek, és így kiszorították a terméket a feketepiacról. Ilyenek az adók is, meg kell fizetni. Ha feminista szemmel nézem a nőket, nyilván selyemköntös van a nőkön, de hát “minden cigány a maga lovát dicséri”. Hogy ki mit vesz meg, az már csak a saját képességein múlik. Nem hiszem, hogy valaha megfeledkeznének a szexuális “hatalmukról”, azzal haladnak előrefele, illetve a férfiak elfogultságán, szolidaritásán élősködnek, ami elég jó hasznot hoz, az “elnyomás” ellenére. A feminista logika, bár alapjában egy hatalmas katyvasz, de alapjaiban úgy tudnám leírni, hogy számukra maga az elnyomás a termék. Amit a férfiak megkompenzálnak. Minél nagyobb elnyomáscsomagot tudnak benyújtani, a férfi annál több jogot és erőforrást ad neki, kompenzálásként. Ha a világ összes pénze a femiké lenne, egyetlen garas kivételével, akkor is elnyomás lenne, hogy még azt is bezsebelhessék. Utána is folytatnák, mert bár minden az övék, de evolúciósan úgy fejlődtek, hogy a tulajdonukat nem tudják megvédeni, így bennük lenne az állandó félelem, kisebbségi komplexus, péniszirigység a férfiak felé. Ez látszik, hisz az oktatási rendszerrel kapcsolatban már kiderült, hogy a női tanárok döntő többségben hátrányosan különbözteti meg a fiúkat, gyógyíthatatlan lelki sérüléseket okozva nekik, korukra való tekintet nélkül. Ugyanazok az ösztönök élnek a nőkben, ebben a modern korban is, mint ami az évtízezredek alatt kifejlődött.

Arra a kérdésre, hogy kik azok a férfiak személyesen, akik ebből gazdasági hasznot hajtanak? Nos, ez nem ilyen egyszerű, őket nem hiszem, hogy látni lehetne, vagy ha mégis tudni semmit se lehet róluk. De nem ám a gigaszervezetek ceóira gondolok, vagy szuperhatalmak elnökeire. Hanem annál sokkal nagyobbakra. Példa okán hoznám a kereszténységet. Én hiszek a nagyobban, de különösebben nem gyakorol ez rám hatást. De, tegyük fel, hogy a bibliában leírtak csak mindössze egy jó kis sztorigyűjteményt fednek. Nem tudom, hogy van-e Isten, de hiszem, hogy van. Ettől függetlenül, el lehet képzelni pát nagy koponyát, rendkívüli gazdasági érzékkel. Felfogták, hogy az emberek félnek. Mitől? Az ismeretlentől. Ami akárhogy kinézhet, akármilyen veszélyes lehet. A horrorfilmek is ezt támasztják alá, nem hiszem, hogy sokan láttak itt szellemeket, vagy bármiféle természetfelettit, de nálam is volt pár ilyen film, ami eléggé felkavart. Szóval, kihasználták az emberi félelmet. Azt mondták, hogy szenvedjenek akár, egy életen át. Éljenek erkölcsösen, és egy örökkévalóságig boldogok lesznek a mennyekben. Míg aki nem így tesz, az a pokolra kerül, ahol egy földi, erkölcstelen élet egy örökkévalóságig tartó szenvedést hoz. És, működött. Kialakítottak egy szervezetet, lettek hívők, papok, ésígytovább. Beszedték a hatalmas pénzt. Eladták az emberek félelmére gyógyszert jelentő bűnbocsánatot. Ember és Isten közé álltak, és levámolták amit lehetett. És a mai napig nagy erőt képvisel a kereszténység, bár már nem akkorát, nyilván, de ott van. Szóval ha van Isten, ha nincs, ez Őnélküle is egy nagyon elmés húzás volt.

A feminizmus is ugyan ez, ha az alapjaiban nézem. Csak itt a nő “elnyomásáért” kell fizetnünk. A feminizmus erősebb, mint a kereszténység, tehát ebbe éri meg befektetni, akkor is, ha a kereszténység teljesen tönkremegy. Kit érdekel? Apróért a vagyon az jó befektetés. Nyilván rengetegen esnek áldozatává, olyan férfiak is, akik borzasztü befolyással rendelkeznek. De senki se akar magának konkurenciát. Hány embert lövettek ki, mérgeztek meg, stb, mert nem úgy táncolt, ahogy a nagyobb hatalom fütyült? No, itt a legális megoldás. Mondjuk be, hogy 79 éve megerőszakolt egy filmproducer, és megy is a böribe, Damu sincs sehol, mert ellehetetlenítették, de hogy volt ott is ellentmondás bőven, az biztos. De senkit sem érdekel. Na, ez a feminizmus, a tökéletes fegyver. Kedves Hunn! Ezt kihagyni? Ugyan.

A másik érvem erre, hogy a nők felemelkedése, és fénysebességgel történő előrehaladása a történelem során sosem mutatkozott meg. Erre most hirtelenjében, pártíz év alatt ott vannak mindenhol, abszolút pallosjoggal? Most még talán nem, de ki nem látja, hogy ez lesz? Szóval, sehol se voltak, nagy eseményekbe ritkaszám beleszólhattak, uszíthatták a királyurat a háborúra. De mindössze ilyesmi volt. Kizárt, hogy önerőből jutottak ide. Ha megnézzük, hogy mekkora gazdasági haszon van mondjuk egy nőnapon egy férfinaphoz képest, amikor a nagy patriarcha elnyomók kígyózó sorokban állnak a kasszánál, és remélik, hogy az elnyomott nőik nem harapják le a fejüket, mert a szomszéd Marika kétszer annyi virágot kapott az urától… Ha összehasonlítjuk a két ünnepnapot, talán számszerűen kifejezhető lenne a női előrehaladásban közreműködő férfi segítség.

Aki a nőket irányítja, az az egész világot irányítja. Mert a nő után megy a férfi, a nő az csak csali. A férfiakat kell uralni, de azt csak, ilyen eredményesen a feminizmuson keresztül lehet. A horgászat a halról és a halászról szól, nem pedig a csaliról.

Üdvözlettel, Miklós

caudino
Olvasó
caudino

Tisztelt Miklós1,

nagyon sok mindenben egyetértek, főleg abban, hogy a nők nem saját erejükből jutottak oda, ahova jutottak.

Annyi kiegészitést tennék, hogy két klasszikus, alap, indokot talán nem emlitett a levezetésében. Amely indokokat én többször hallottam már és értelemesnek is tűnnek.

1) a nők bevonása a munkaerő piacba
Ne otthon üljenek, hanem jelenjenek meg, mint munkavállaló, ráadásul a férfiakhoz képest kisebb fizetéssel is beérve, magyarul kevesebb bért lehet fizetni. Állitólag az ötletet a világháborús évek adták, amikor ugye a nőket befogták dolgozni egyes országokban, mert a férfiak jelentős része a fronton volt – és működött a dolog.

2) konzumerizmus
Remélem ez a jó szó. Tehát hogy boltban vásárolunk termékeket. Közgáz bullshit kifejezéssel a vásárlói döntések nagy részét a nők hozzák. Természetesen sokszor a férfi pénzét költve, de ez a lényegen nem változhat. Magyarul a nőt kell megnyerni.

Mind a kettő – szerintem – alapjaiban változtatta meg a férfi-nő viszonyt.

Meske
Olvasó
Meske

Kedves Miklós!

Elnézést, hogy „közbeírok”, tudom, már korábban szóba került a téma, ám fontosnak tartanám az akarat témakörét tisztázni.
Félre ne értsük egymást:
AKAR:
“Elhatározott szándéka, elszántsága van. Figyelmét egy célra összpontosítja, és kész ezzel embereket, dolgokat irányítani. Tudatosan törekszik egy bizonyos eredmény elérésére, megtételére, megvalósítására.
Kitartó okozás, elszánt törekvés egy cél elérésére az ellentétes vagy eltérítő külső hatások ellenére is. A saját magunkra vonatkozó tudatos elképzelésünk, hogy kívánt, ész-szerű hatást okozunk, érünk el; egy cél elérésében közreműködőként részt veszünk; egy helyen jelen vagyunk úgy, hogy a dolgok ottani alakulására hatunk.”

Tehát akarat nélkül nem történik semmi. A tétlenség oka az akarat hiánya (esetleg akarat gyengeség) és saját akaratunk visszafogása (vagyis „akarni” a „nem akarást” maga az „akarat” kioltását eredményezi).

Ám, ha nem az „akar”, hanem a „megenged” kifejezés irányából közelítünk, akkor érthető lesz az ön álláspontja:
MEGENGED
“Beleegyezését adja; nem emel kifogást ellene, hogy más megtegye azt, amit akar; lehetőséget vagy jogot ad rá; engedélyt ad rá.” (Ezzel párhuzamosan lemond arról, hogy abban a helyzetben az ő akarata érvényesüljön).
Aki gyakran megenged, az engedékeny:
Szándékát könnyen megváltoztató; korábbi döntéséhez nem erősen ragaszkodó (személy).

Lehet azt mondani, hogy szülő/ember/férfi szabad akaratából lemond az akaratáról és az irányító, kerettartó szerepről (engedékeny), ám ezzel valójában kötelezettséget hárít és mulasztást követ el (hiszen ezt úgy tette, hogy tisztában volt döntéséből fakadó nevelésének/tettének gyerekére/másikra gyakorolt hatásával, értékével). Még érthető volna, ha az akaratról való lemondás egy konkrét eseményhez/helyzethez/döntéshez kapcsolódna, azonban a nevelés és együttélés egy folyamat, melyben az akarat/nem akarás folyamatosan megnyilvánul. Ha valaki folyamatosan nem akar/nem tud uralni helyzetet, akkor ott nem az akaratról való lemondás van, inkább az akaratnak a hiánya/elgyengítése/elfojtása vagy az akarat szükségességének fel nem ismerése/meg nem értése (Aki sorozatosan lemond az irányítási pozícióról, az egyáltalán alkalmas az irányításra? Az illető valójában nincs irányítási pozícióban, legfeljebb jelképesen. Ha ezzel kapcsoltban szabad akarattal magyarázná tettét, az inkább filozófiai átkendőzése az ürügynek (És itt jöhet az, miért is mondott le az irányításról, miért gyengült meg az akarata…).

Ha a szülő/ember/férfi hagyja, hogy a gyereke/nője/másik ember a fejére nőjön, és a számára (is) kellemetlen/veszélyes helyzet ellenére ezt az állapotot (“kényelemből”) fenntartja, az akaratgyengeség/hiány (és ez a konfliktus-kerülésben nyilvánul meg leglátványosabban).
Kérdés, ami a folyamat ellen hat:
Mi az, ami visszaadná az akaraterőt? Miből fakad az akaraterő?

A témát ki lehet terjeszteni bármilyen területre, ahol nem mellérendelő viszony van (pl.: szülő-gyerek) vagy az alárendelő viszonyban lévő szereplők nem a szerepüknek megfelelően vannak jelen az adott helyzetben illetve a mellérendelő viszony megbomlik.

A szexben több pénz van, a nagytőkések ezért szálltak rá a nőkre. A gyerekben is van pénz, de ahhoz képest, amennyit a szex hoz a konyhára, inkább pénzkiesésnek van elkönyvelve.

A gyerekeben a nagytőkések szempontjából elképesztően nagy pénz van, gondoljon csak a „gondoskodó” , a felnőttek világát imitáló vagy a szórakoztató iparra és ott van a folyamatosan növekedő virtuális világ a gyerek-felhasználókkal . Ez lényegét tekintve nem más, mint a gyerekek fogyasztóvá szocializálása (Kinderkultúra). És ha már az engedékenységről beszéltünk, e folyamatban a gyermeki igények katalizátorként hatnak (elég megnézni a gyerekcsatornákat, azok tartalmát, az azokhoz előállított termékeket és reklámjait). A mai gyerekek (ha fogyasztásról van szó) nem hármat kívánnak… hanem annyit és olyat, amennyit és amilyet a szülei, nagyszülei, családja megenged. És a tőkések ezt jól tudják.
Nekik az éri meg, ha az akarat az (ön)kontroll helyett a vágyakban nyilvánul meg.

Innentől végül is arról beszélünk, hogy a (megteremtett) vágyakra/igényekre épül a piac. Vágy viszont mindig akkor van, amikor hiányérzet keletkezik. Ahhoz, hogy mindez fennmaradjon, a hiányérzetet is fenn kell tartani. És ügyelni kell arra, hogy lehetőleg minél kevesebben foglalkozzanak azzal, mi is az a valós hiány, amit a vágyaikkal kompenzálnak.
Érdekes ebből a szempontból a kapitalizmus és a feminizmus kapcsolata. A feminizmus azzal sehogy sem tud elszámolni, hogy a versenyhelyzetet ők maguk is fenntartjak az igényeikkel.

Miklos1
Olvasó
Miklos1

Kedves Meske!
Örömmel fogadom a nekem címzett üzeneteit! Az Ön által kifejtett akarat szerintem teljesen fedi a általam leírtakat. Ha a szülő a gyerekre hagyja a döntést, mert teljesíti a kérését, vagy a férfi a nőre, az többnyire azért van, mert ez az engedő akarata. Törekszik például a szülő a gyerekének jólétére, vagy a férfi a nőére, de ebből általában elkényeztetés lesz. Hiába van célja ezzel, de az nem az elkényeztetés. Az eltérítő intelmekre is fittyet hány az ilyen ember, dehogy lesz elkényeztetett a gyereke, és így tovább.

Hogy miért mondana le valaki az irányítás jogáról? Mert így jobb lesz neki. Mondjuk elhagyja a nője egy másik palimadárért, van ám választék. Nyilván, minden kompetencia kérdése. De sok lúd disznót győz alapon, van az a mennyiség, ami kompenzálja a minőséget. Sajnos ránk, férfiakra csak lemondásra való kényszer vonatkozik, a felelősség, és az elnyomó rendszer fenntartása is a mi kiváltságaink közé tartozik. És ez így is marad, mert az emancipált nők általában csak a jogaikat tudják hangsúlyozni, de a kötelességeket úgy dobják, mint sz*rt szokás a lapátról. Nem minden nő olyan, mint Ön, bar ilyen lenne az összes, akkor így igazodnának a férfi jelleméhez, és nagyon jó kis hely lenne ez a föld. De az a pofátlan képmutatás, amit nagy részük képvisel, az felháborító. Aki el van nyomva, fél, annak a szemében látszik a félelem, nem a gőg, agresszió, lenezés, istenkomplexus. A nők joga többnyire csak fegyver a férfiak ellen.

Tudom, hogy mekkora pénz van a gyerekiparban, nem kérdés. De a szexiparban, nőiparban sokkalta nagyobb. Dm, rossmann, plázák, női igények kielégítésére kialakított termékek, szolgáltatások. Luxus és pazarlás, amit mi fizetünk meg másnak. A nőnap/férfinap összehasonlítása is megmutatja ezt. Ha a gyerekiparban nagyobb pénz lenne, akkor tiltanák a fogamzásgátlót, meg abortuszt. A női szabadság, tökéletesség, felsőbbrendűség óriási potenciális bevétel, és mi, férfiak fizetjük meg.

Üdvözlettel, Miklós

(A kommentemet szerkesztettem, de csak az ékezethibákat. Sajnos telefonról nem megy olyan jól az írás, sok az elütött karakter benne.)

common man
Olvasó
common man

Van ezeknek a gondolatoknak tőmondatos változata is?

Balton
Olvasó
Balton

Érdekes videó, javaslom a megtekintését.
https://www.youtube.com/watch?v=f9-wuhfUk2E
Addíg bírtam nézni, amíg: az erőszakért, nem minden férfi felel, hanem nagyon sokan hogy ő már ne érezze magát bitonságban…

Reszet Elek
Szerkesztő

Egy órányi ezzel a pávaszemű nősténnyel? Neeem! Ekkora hefti már egyértelművé teszi a vérvonalat…

Horvath Anton
Olvasó
Hunn
Olvasó
Hunn

A feminizmus miatt én már úgy vagyok vele, hogy férfiként NEM kötelességem a nők biztonságérzetéhez hozzájárulni. Pláne nem kötelességem megvédeni őket más férfiaktól támadás esetén. Természetesen kivéve ha a megtámadott nő párkapcsolatban az én faszomat szopja. Vagy ha családtag.

A mai nők mind emancipáltak, feministák, és nemileg egyenrangúak, szóval oldják a saját védelmüket úgy, ahogy akarják. Mondjuk védjék meg őket a feminista nővérkéik. Ha tudják… Ha nem megy, akkor meg így jártak, azt csók.

Hozzáteszem, nők elleni random utcai erőszak a színesbőrűek stílusa, normális fehér ember ilyet nem csinál, az ilyet a társadalom elítéli és bünteti. Talán nem kéne a színesbőrű bevándorlást erőltetni, kedves feministák.

Ami pedig a nőket érintő párkapcsolaton belüli erőszakot meg a CSBE-t illeti, az NEM a társadalom dolga és felelőssége, hogy az emancipált nők hipergám szexuális és párválasztási stratégiájának esetleges negatív következményeivel foglalkozzon. Garantálom, hogy minden ilyen nő választhatott volna akár egy rendes srácot is…

Szergej55
Olvasó
Szergej55

Én úgy vélem, a társadalomnak pontosan annyival tartozom, mint amennyit kapok tőle. A mostani mérleg alapján nem kell összetörnöm magam, maradjunk ennyiben. :)
Párkapcsolati erőszakkal nincs mit tenni amúgysem, aki normálisabb, nem marad benne, a maradék meg ebben érzi jól magát, akármit is mondjon. Ha ilyet látok, mindig emlékeztetem magam arra, hogy ez nem az én dolgom, és kész.

Horvath Anton
Olvasó

Minek is kéne ezzel bárkinek foglalkoznia? Csak mert nekem más van a lábam között? Ha engem megvernek azt éppúgy mindenki leszarja. Ezeknek meg ott van a NaNe, Patent vagy mi a tököm és társaik. Az anyagi részét meg finanszírozza akkor az IKEA. Ha a propagandára futja akkor legyen pénzük erre is.

Incelvagyok
Olvasó
Incelvagyok

Le kell sz*rni a nőket teljesen, én az utcán a fejemet is elforditom vagy a földet nézem inkább séta közben, nem vagyok hajlandó pillantást sem vetni rájuk. Beképzelt senkiháziak, aztán 50+ munkahelyi nők meg csak panaszkodnak egymásnak, hogy bármilyen férfi jó lenne nekik csak legalább legyen 1 foga a férfinak az már megfelelne nekik. Amelyik szerencsétlenebb nő az már 40+ élvezheti a magányt és azt, hogy egyre kevesebb esélye van bármilyen balek férfit is találni magának, lehet jól érzik magukat egyedül de én úgy hallottam néha, hogy szenvednek bizony az egyedülléttől egy idő után. Megis viseli őket az idősödés, én nem fogom őket megsajnálni de jól esik a hátuk mögött röhögni rajtuk ,hogy mennyire szánalmasak, csapágyasra járatják a f*szkörhintát, utána sírnak amikor már nem tudnak vissza szállni a körhintára. Agyilag is mintha szellemi fogyatékosok lennének, ugye parazita életmód miatt nincs szükség intelligenciát fejleszteni.

common man
Olvasó
common man

Neked az a jó ha másnak rossz?

Horvath Anton
Olvasó

Gondolkodnak azok, csak már ugye nem fiatalon, mert akkor még az a helyzet amit írsz, minek fejlessze magát, férfi van annyi mint égen a csillag. Csak ezt nem írják meg nekik sehol, főleg nem a femcsi média, hogy egyszer az utolsó járat is elmegy. Ma már egyébként az 50-eseket is elérte a nekem “jár” feeling, természetesen az már egyedül is fog megöregedni. A legügyesebbek 40+-ossan találják ki hogy nekik gyerek kell. Adott esetben ha van is egy balfasz kéznél, akkor is csak annyi történik persze, hogy ráköltik egy fél lakás árát a kezelésekre, míg azt nem mondja az orvos hogy sajnos nem lehet. Persze valahol pörgetni kell a gazdaságot is, már egyre több üzletág igyekszik profitálni a női agyhiányon.

Hunn
Olvasó
Hunn

Én speciel jelenleg úgy vagyok vele, hogy párválasztás és családalapítás szempontjából minden 30+os nőt, úgy ahogy van, levegőnek nézek, és pont. Nincs alku, nincs kegyelem.

Ennek a modern, feminista kornak annyi engedményt teszek, hogy nem 25+nál húzom meg a korhatárt, ahogy azt a régi idők férfiai tették, és nem követelem meg a házasság előtt a nőtől a szüzességet…

De már ezekért az engedményekért is szégyellem magam, mint férfi, és úgy érzem, hogy a feminista világ elvett tőlem valami fontosat, ami ugyanannyira járt volna nekem is, mint ahogy járt a feminista kor előtt született férfiaknak…

És mindezeket az engedményeket is csak azért teszem, mert nem akarok teljesen lehetetlen küldetést kitűzni magamnak…

ulomenen
Szerkesztő

“Szent Isten, milyenek ezek a mai leányok!

De hát mit ér az ilyen sopánkodás? Az embernek végre is meg kell házasodnia, kivált ha az ostáblán csak ez az egy mozdulata van. Ha a mai leányok romlottak, hát romlottak, az ember nem választhatja se a múlt, se a jövő generációbelieket, még kevésbé veheti el élettársul a kegyes életű püspököket, csak mégis a mai leányok közül kell kihúzni egyet.”

Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

caudino
Olvasó
caudino

“én az utcán a fejemet is elforditom vagy a földet nézem inkább séta közben, nem vagyok hajlandó pillantást sem vetni rájuk”

Teljesen jó hozzáállás.

“Agyilag is mintha szellemi fogyatékosok lennének, ugye parazita életmód miatt nincs szükség intelligenciát fejleszteni.”

Ez főleg a szebbekre igaz (habár igen, mindegyikre valamilyen szinten), kicsit “cheats: on” , vagy “god mode: enabled” paraméterrel élik az életet fiatalon.

caudino
Olvasó
caudino

“A mai nők mind emancipáltak, feministák, és nemileg egyenrangúak, szóval oldják a saját védelmüket úgy, ahogy akarják. Mondjuk védjék meg őket a feminista nővérkéik. Ha tudják… Ha nem megy, akkor meg így jártak, azt csók.

Hozzáteszem, nők elleni random utcai erőszak a színesbőrűek stílusa, normális fehér ember ilyet nem csinál, az ilyet a társadalom elítéli és bünteti. Talán nem kéne a színesbőrű bevándorlást erőltetni, kedves feministák.”

Csak röviden, mert sokszor átbeszélt téma ez:
– a femiket szerintem nem zavarják az erőszakor szinesek
— lehet biznak benne, hogy őket is molesztálják :)
— bántsák csak a cicababákat, gondolja a rusnya femi

Viszont, amit már a saját környezetemben látok, a lovagiasságot hiányolják egyes nők, hogy teszem azt a repülőn nem segitenek feltenni a kézipoggyászát, meg hasonlók.
Szóval ez az emancipáció, szerintem bőven hoz nekik negativumokat is.

Blackur
Olvasó
Blackur
caudino
Olvasó
caudino

Gondolom, a témák jelentős részére igaz ez – mármint hogy itt már ki lett tárgyalva.

csakafoci
Olvasó
csakafoci

Meglepően jó cikk az indexen. Beszivárognak a normális nézetek a mainstreambe?:
https://index.hu/kulfold/2021/04/28/miert-szinglik-a-nok-kevin-samuels-feminizmus/

hunbagira
Újságíró

Nem vagyok facebookon, így kérdezem. A kommentszekcióban már megindult az anyázás “kultúrált, önkritikára, belátásra” képes lányaink/asszonyaink által?! :D

tomgal
Olvasó
tomgal

Aki értelmesebb, az előbb-utóbb rájön, hogy tán oda kéne figyelni a férfiak mire vágynak, ha szeretne tartós, harmonikus párkapcsolatot.
Aki hülye és makacsul ragaszkodik az elrugaszkodott álomvilágához, az pedig valóban vegyen ( fogadjon örökbe) valami állatot és haljon meg egyedül.
Szerintem a legideálisabb , ha a pároddal együtt sétáltatod, kirándultatod a kutyát :) ( miután a gyerekeitek kirepültek )

Bela
Olvasó
Bela

Nagyon jó!
“A legtöbb nő ma királylánynak és/vagy főnöknek képzeli magát a bő fél évszázados médiapropaganda miatt, pedig a valóságban csak ilyen-olyan termékeket próbálnak rájuk tukmálni ezekkel a szuggesztív fedősztorikkal. A modern feminizmus szimpla átverés, egy marketingtrükk.
A túlfújt énkép miatt átlagos nők tömegei álmodoznak arról, hogy egyszer trófeafeleségek lesznek. Bontott, használt és sérült árut kívánnak exkluzív csúcsmodellként beárazni. S mivel alapból főnyereménynek tartják magukat (csupán azért, mert történetesen élve születtek), a rendes, dolgos átlagférfit lenézik, mondván, ő „nem elég jó” nekik.
A szexről a nő dönt, az elköteleződésről viszont a férfi, mert a házasság nagyon drága mulatság. Míg a nőt teljesen jogosan érdekelheti a férfi pénze, hiszen neki is juthat belőle – ez fordítva életszerűtlen, a nő pénzéből a férfi nem kaphat. Következésképpen egy férfi a nő diplomáira és karrierjére is magasról tesz, a randipiacon ezek gyakorlatilag értéktelen portékák.
Nincs gond a karrieristákkal, de aki a tanulmányaira vagy a munkahelyi előmenetelére fókuszál szülőképes korában, később ne lepődjön meg, ha egy stabil egzisztenciájú férfi nem veszélyeztetett terhesség keretében próbál utódokat hagyni a világra. Aki lemarad, kimarad. Legtöbbször a nők egyébként is a szimpla munkát nevezik karriernek, így hitegetik magukat, hogy igenis volt értelme a családalapítás halogatásának.
A nagyszüleink is csalták egymást, de mi erről csak a temetésük után értesültünk, mert régen még helyén voltak a prioritások, és tudták, hogy mi a diszkréció és az összetartás. A félrelépés nem törvényszerű, de előfordulhat, és felnőttként kell reagálni rá.”

hunbagira
Újságíró

Kivétel erősíti a szabályt. Egy okos néger.

BlackPill
Olvasó
BlackPill

Egy nigger büntetlenül megteheti, hogy ilyeneket mond, egy fehéret még a célzás esetén is keresztre feszítenének.