Az Egyesült Államok és Izrael nyomást gyakorolt Dániára, hogy ne tiltsák be a fiúk nemi szerv csonkítását

Dániában tavaly egy állampolgári kezdeményezés nyomán a parlamentnek meg kellett vitatni egy törvényjavaslatot, amely a 18 év alatti fiúk nemi szerv csonkítását betiltotta volna. A törvényjavaslat végül elutasításra került. Most megjelent dán sajtóhírek szerint az Egyesült Államok és Izrael nyomást gyakoroltak a dán kormányra ennek érdekében. A dán parlament jobb és bal oldaláról és a közvélemény részéről egyaránt kemény kritika éri a kormányzatot a történtek miatt.

Egy közvélemény-kutatás szerint Dániában a lakosság 86%-a támogatja, hogy betiltsák a fiúk nemi szerv csonkítását. Mette Frederiksen jelenlegi dán kormányfő 2008-ban azt nyilatkozta, hogy maga is azt gondolja, hogy ezt a gyakorlatot be kellene tiltani. Ha ez megtörténne, Dánia lenne az első ország a világon, amely ilyen intézkedést hoz. Egy állampolgári kezdeményezés nyomán a parlamentnek tavaly már foglalkoznia kellett az üggyel, de később Mette Frederiksen teljes pálfordulással megváltoztatta álláspontját, és immár a tiltással szemben foglalt állást, majd pártjával egyhangúan ellene is szavazott, ezzel idézve elő, hogy a tiltás támogatói kisebbségbe kerültek a parlamentben.

Mette Frederiksen Dán kormányfő, aki a népakarattal és pártjának korábbi politikájával szemben meggátolta, hogy betiltsák a fiúgyermekek terhére elkövetett nemi szerv csonkításokat Dániában

Amerikai és izraeli nyomásgyakorlás

Az elmúlt napokban a dán sajtóban nyilvánosságra került információk szerint Izrael és az Egyesült Államok jelentős nyomást gyakoroltak a Dán kormányra a törvénytervezet megsemmisítése érdekében. A DR leleplező erejű cikkében így írnak erről:

Jelentős nemzetközi játszma zajlott a kulisszák mögött, amikor Mette Frederiksen szociáldemokrata miniszterelnöknő ősszel heves indulatok kiváltva bejelentette, hogy a kormány nem tudja támogatni a 18 év alatti fiúk körülmetélésének tilalmát. Döbbenetes hatású volta  bejelentés azért is, mert fiatal, előretörő parlamenti politikusként már tíz évvel korábban is a tiltást támogatta. De most, egy olyan kormány élén áll, amely “továbbra is lehetővé teszi a szülők számára, hogy körülmetéltessék gyermekeiket” – hangzott el tőle szeptember 10-én.

Egyébként a vita egy állampolgári népszavazási kezdeményezés nyomán került napirendre, amely elérte az 50 000 aláírást, így a parlamentnek szavaznia kellett róla. De a javaslat hatásai messze túlmutatottak Dánia határain. A DR Nyheder számos olyan dokumentumhoz jutott hozzá, amelyek fényt derítenek a Mette Frederiksen bejelentése körüli eseményekre. A dokumentumok azt mutatják, hogy az Egyesült Államok, Izrael és a világ nagy zsidó érdekcsoportjai nyomást gyakoroltak Dániára, hogy ne fogadja el a tilalmat.

A DR birtokában van egy olyan üzeneteket tartalmazó dokumentum, amelyet Jeppe Kofod szociáldemokrata külügyminiszter tavaly november 16-án zárt konzultációra vitt a körülmetéléssel kapcsolatban. Itt válik egyértelművé, hogy az Egyesült Államok és Izrael a foga fehérjét is kimutatta az üggyel kapcsolatban.

“Az Egyesült Államok és Izrael egyaránt egyértelműen komoly aggodalmát fejezi ki a 18 év alatti fiúk körülmetélésének esetleges tilalma miatt. A washingtoni nagykövetség megkapta az üzenetet mind a kongresszustól, mind a nagy nemzetközi zsidó szervezetektől, és az Egyesült Államok nagykövete felvetette a kérdést a Külügyminisztériumban “- áll a dokumentumban. De számos más dokumentum is alátámasztja ezt a képet.

Szeptember 11-én a washingtoni dán nagykövetség jelentése érkezett a Miniszterelnöki Hivatalba. Itt látszik, hogy mind a demokrata többség vezetője, Steny Hoyer, mind a zsidó érdekcsoportok, az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) és az Amerikai Nagy Zsidó Szervezetek (CoP) elnökeinek konferenciája, amely 51 zsidó egyesületből áll, a nagykövetséghez fordultak.

A nagykövet többek között beszélt Arthur Stark-kal, a CoP elnökével. Stark azzal kezdte, hogy komoly aggodalmát fejezi ki a körülmetélés tilalmára vonatkozó javaslat miatt, és állásfoglalást kért. A nagykövet nyilatkozata után Stark megjegyezte, hogy megnyugtatónak találja a miniszterelnök álláspontját. Kérdezte a javaslat elfogadásának valószínűségét, a javaslat előrehaladását, valamint azt a kockázatot, hogy a betiltására irányuló erőfeszítések folytatódnak-e még akkor is, ha a jelenlegi javaslat elutasításra kerülne.

Néhány nappal döntése után Mette Frederiksen telefonos megbeszélést folytatott Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnökkel. A dokumentumok azt mutatják, hogy a találkozón a körülmetélésről beszéltek, Mette Frederiksen mesélt megváltoztatott véleményéről, döntéséről, amit megelégedéssel vett tudomásul Netanyahu.

Kritikák

A dán parlament jobb – és baloldaláról egyaránt kemény kritika érte az Egyesült Államok és Izrael beavatkozását.

Átléptek egy határt ahhoz képest, amit a jó szövetségi partnerek tesznek egymással. Egy országnak joga van eldönteni, hogy a határain belül mit lehet tenni a gyermekekkel és mit nem. Más országok nem avatkozhatnak be ilyen módon. Szó sincs arról, hogy Dániában csúnya dolgokat akarnak tenni a gyerekekkel – éppen ellenkezőleg, itt a gyermekek védelméről van szó, oltalomról egy felesleges műtéttel szemben.

– jelentette ki Ole Birk Olesen, a Liberális Szövetség csoportjának elnöke. A szocialista Egységlista álláspontja összhangban van a Liberális Szövetséggel: 

Úgy gondolom, hogy megengedhetetlen, hogy a külföldi nemzetek beavatkozzanak az egyértelműen dán belügyekbe, például abba, hogy elfogadják-e a fiúk körülmetélésének életkori határértékét. Ez egy dán belügy, más nem avatkozhat bele.

– mondta Peder Hvelplund, az Egységlista Csoport elnöke.

Ole Lund a jobboldali Dán Néppárt politikusa is felháborodásának adott hangot:

A nyilvánosság előtt kiderült, hogy mind az amerikai, mind az izraeli érdekcsoportok azzal fenyegették a dán kormányt, hogy a fiúgyerekek körülmetélésének tilalma következményekkel járhat Dánia együttműködésére az Egyesült Államokkal és Izraellel. Komolyan, ez a tisztességes viselkedés? Vallásszabadság van Dániában, de el kell fogadnunk, hogy a vallás felülírja a törvényeket, mégpedig azt, hogy bűncselekmény erőszakot elkövetni?

Hogyan tudjuk politikai hovatartozással rendelkező vagy anélkül élő polgárok a jogbiztonság és a törvény előtti egyenlőség szempontjából egyáltalán elfogadni, hogy ilyen erőszakos támadásokat hajtanak végre fiúk ellen? Természetesen megvédjük a lányokat és a nőket a körülmetéléstől a Büntető Törvénykönyv 245a. szakaszának rendelkezései szerint, de a fiúkat nem? A fiúk kevésbé értékesek a jogbiztonság szempontjából, mint a lányok?

A sajtóban is számos kritikus hangvételű véleménycikk látott napvilágot. Thomas Harder például az Ekstrabladetben megjelent “Dánok a nagy hatalmú zsidók ellen” című cikkében arról ír, hogy a körülmetélés egy visszafordíthatatlan nemi műtét, amely semmiképpen sem engedélyezhető kellő orvosi indokok hiányában a kiskorúaknál. Rámutat arra, hogy ez a lányok számára egy magától értetődő valóság bármely ilyen jellegű műtét tilalma, szükségszerű lenne, hogy a fiúk ugyanilyen védelemmel rendelkezzenek Dániában. Szerinte a kormányzó szociáldemokrata pártnak és a gyakorlat tiltását szintén ellenző konzervatív-liberális Venstre-nek (amely a legnagyobb ellenzéki párt) nem Izraelre és az Egyesült Államokra kellene hallgatnia, hanem a lakosság 87-89% – ra, amely támogatja a 18 éves minimális életkort. Felveti továbbá, hogy a kérdésről népszavazást kellene tartani.

A Berlingske-ben Bent Winther “A dán politika alapvető hazugsága – és a fiúk körülmetélése ennek része” című cikkében arról ír, hogy a fiúk körülmetélésének tiltását elutasító politikusok nem mondanak igazat, amikor a vallásszabadságra hivatkoznak. Szerinte a döntésük háttérben az áll, hogy attól tartanak, hogy egy új “Mohamed-válsághoz” vezethet a gyakorlat betiltása. A közvélemény felettébb elégedetlen a történtekkel, egy friss közvéleménykutatás szerint a dánok mindössze 10%-a ért egyet a kormányfő illetve a kormánypárt döntésével.