Szujó Flórián
41 megosztás

Egy elhagyott fiú gyermekre annyira sem figyelünk, mint egy kóbor kutyára? – Szociológiai kísérlet

Ha egy fiút, egy lányt, egy macskát és egy kutyát elhagynának egy parkban először kin segítenének? A New Yorkban végzett kísérlet során a hatéves kislány, Carly volt az első, aki segítséget kapott egy idegentől. A kutya második lett, ehhez képest kétszer annyi időbe telt mire egy járókelő észrevette a macskát és megállt. A 6 éves fiú, Sam 45 perc elteltével sem kapott senkitől sem segítséget.

Post Author: Szujó Flórián

Szujó Flórián
A Valódi Egyenlőségért Civil Társaság alelnöke vagyok. Fontosnak tartom, hogy a nemi alapú igazságtalanságok megváltozzanak, és hogy legyenek erre adott válaszok a férfiak esetében, valamint létrejöjjenek olyan civil kezdeményezések, amelyek ezeket az ügyeket képviselik. Szeretném, hogy a nemekkel és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó a nők és a férfiak létező problémáira adjon megoldást, a férfiak és a nők egységét teremtse meg és igazságosabbá tegye a társadalmunkat. Ehhez azt gondolom, hogy feltétlenül szükséges az, hogy ennek kialakításában a nők és a férfiak is részt vegyenek és a gátlástalan érdekérvényesítés helyett legyen törekvés a másik megértésére is.
f Facebook
41 megosztás


83
olvasói vélemény eddig. - Szólj hozzá te is! Minden hang számít!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
8 Egyéni hozzászólás
75 Válasz hozzászólás
17 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
19 Hozzászólások szerzői
BlackurHorvath AntonhunbagiraBlackPillgeorg1945 Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
common man
Olvasó
common man

Nincs magyar felirat.Amúgy érteni vélem de mégis….Én bevallom leghamarabb egy elhagyott 22 éves lányon segítettem volna.

caudino
Olvasó
caudino

Jó, hogy vannak még ilyen lovagias, kedves emberek! :)

Adam Bogomolov
Újságíró

Ezt a tesztet nagyobb mintaelem számon is el kéne végezni a világ több pontján is.

tomgal
Olvasó
tomgal

Egyetértek! Kiegészítve azzal, hogy a kutyát-macskát kihagynám, csak gyerekekkel végezném a kísérletet.
Ugyanis ha az út közepén látsz egy pórázos kutyát egyedül, az BIZTOS, hogy elveszet, elfutott. Ugyanez a hordozóban lévő cica, ott hagyva egyértelmű eset.
A gyerekek nem az út közepén, viszonylag teli parkban álldogálnak, üldögélnek. Nem sírnak hangosan, nem tűnnek rémültnek, elveszettnek. ( egy elveszett gyerek , ha nem is sír hangosan, rémülten tekinget körbe, hívja hangosan a szüleit stb, én egyszer a Váci utcában láttam egy kisfiút , de kb 5 nő és 2 férfi ugrott oda segíteni, igaz kb 4 éves volt).Ezek a gyerekek pontosan úgy tűnnek, mint akik várják aput-anyut , nagyobb testvért, akik elugrottak fagyiért, üdítőért, pisilni stb.( igen felelőtlen módon). Nem véletlenül kérdez rá a nő, hogy egyedül vagy itt- mert nem egyértelmű.
Az is tény, hogy a kislányt így is kiszúrta, de ez inkább annak köszönhető, hogy a fiúk gyakrabban csavarognak, meglepőbb egy kislány egyedül, mint egy fiú. ( ami persze nem helyes).

Ha a kísérlet úgy zajlott volna, hogy 4-5 év körüli kisfiú és kislány áll az úton, kétségbeesetten tekinget körbe , esetleg kiabál, sírva hívja a szüleit ( ami a természetes viselkedés egy ilyen korú gyereknél ), mindkét gyereket egyformán hamar “ felkarolnák”, ebben biztos vagyok, de akár egy 6-7 évesnél is. A videón látható viselkedés nem életszerű egy elveszett gyereknél ( akkor sem, ha a végén a kisfiú “ help me”-t mond, kb saját magának minimális hangerővel).

Szóval a teszt nem igazán életszerű.
(Ráadásul egy ilyen korú gyerek ott már iskolás, ahol oktatják őket ilyen esetekre, szóval elvárható , hogy maguk segítséget kérjenek, ha elkavarodtak a kísérőktől, vagy direkt ott hagyták őket, ezért nem is feltételezik- a kislánynál sem biztos benne-, hogy “ elvesztek”. )

hab
Olvasó
hab

MODERÁLVA

Admin
Admin

Hab (XcsakX) felhasználó profilját letiltottuk az érvényben lévő közösségi kitiltás megkerülése miatt.

Naooo
Olvasó
Naooo

Csak a macskát mentettem volna, a többi felesleges a földre már.

common man
Olvasó
common man

Fijúmacskavolte vagy lánymacska e?

tomgal
Olvasó
tomgal

Lány, Mrs vmi P betűs a neve, a kutyus fiú.
És kikérem a kutyások nevében a diszkriminációt :)

common man
Olvasó
common man

Persze te sokkal jobban tudsz angolul mint én de az nem csak régen jelentette azt?
https://www.youtube.com/watch?v=5JVPdb6Urhw

tomgal
Olvasó
tomgal

:)

georg1945
Olvasó
georg1945

Én nagyon sajnáltam. De:
Ha odamentem volna hozzá, akkor azonnal pedofiliával gyanúsítottak volna meg.
Lehet, hogy többen is így voltak a kisfiúval, de szintén a pedofilia gyanújától tartottak.
Ma már nem lehet segíteni gyerekeken.
Nem lehet együttérezően megsímogatni a fejüket, sem beszédbe elegyedni vele, mert azonnal felmerül a gyanakvás.
Az idegen gyerekeket nem szabad szeretni, csak úgy emberségből, empátiából.
A férfiakat sem gyerekkorukban, sem később IGAZÁBÓL nem fogja szeretni senki,
mégha szertné is valaki szeretni őket.
Férfi: örök magányra vagyunk ítélve, tehát magunknak kell megharcolnunk az egész világ ellen, a magunk boldogságát,
mert se barát, se szerető, aki önzetlenűl, minden feltétel nélkül szeretne bennünket,
a szülők meg elhalnak végülis. De még nekik sem hihetünk teljesen.

tomgal
Olvasó
tomgal

Ha odamentél volna, akkor
1. “ elrontod a tesztet”
2. az anyukája megköszönte volna , mivel egy megjátszott dolog volt.
3. ha segíteni akarsz, akár a pedofília gyanújától tartva is megteheted, ez csak kifogás keresés. Ehhez nem kell nagy problémamegoldó képesség. Szólsz másoknak, hogy együtt kérdezzétek meg a kisfiút ( pároknak, nőknek, ) , vagy hívsz telefonon segítséget,(911-re gondoltam) hogy látsz egy kisfiút egyedül itt és itt stb.

De az egész teszt úgy volt megkreálva , hogy a kisfiú legyen a legkevésbé feltűnő. A kislány legalább állt és időnként körbe tekingetett , mintha keresne valakit, ha nem is feltűnően, legalább egy minimumot hozott, ami arra utalt, hogy elveszett.
A kisfiú 90%-ban ült ( mit csinálunk, ha várunk valakire ? Leülünk) és egy fűszállal játszott a kezében. Lefele végképp nem néznek az emberek. Kétszer hajtotta a fejét kb 2mp-re a térdére, egyszer babakocsisok egymással beszélgetve mentek el mellette, a második alkalommal meg épp senki nem jött arra. Egy elveszett, elhagyott gyerek nem így viselkedik.

Az “örök magányról” meg ne haragudj, azért az a bizonyos férfi is tehet. ( akinek még egy igaz barátja sincs).Érdekes, vannak olyan férfiak , akik szeretetben, megbecsülésben élik le az életüket. Én többet is ismerek.

“ aki önzetlenűl, minden feltétel nélkül szeretne bennünket”.

Elárulom , erre csak a kutyák képesek. ( és az édesanyák, édesapák esetleg , de nem minden esetben). És a nőket sem szeretik szimplán azért, mert megszülettek, alanyi jogon senkinek nem jár másoktól szeretet, megbecsülés , pláne nem feltétel nélkül ! Tenni kell érte!

Naooo
Olvasó
Naooo

A kutyák azt szeretik, aki enni ad nekik.

tomgal
Olvasó
tomgal

De ők legalább szeretnek valakit.
A macskák csak önmagukat szeretik.
( amúgy a blökik azonnal megérzik, ha vmi bajod van és akkor is próbálnak vigasztalni, odabújni, ha nem jár érte jutifali).

Naooo
Olvasó
Naooo

És minek ez az odabújás? Csak összeszőrzés. Ahány kutyást ismerek mindnek az udvara kutyaszarató.

tomgal
Olvasó
tomgal

Nem tudom, én mindig összeszedtem a kutyaszart a kertben. Amúgy a matuzsálem kau öreglány, örökbefogadásának első percétől egy helyre jár végezni a dolgát a kertben is.
A macskák is hullajtják a szőrüket, sokszor jobban, mint egy kutya.

georg1945
Olvasó
georg1945

Igaza van, teljesen igaza van Esther Vilarnak az Idomított férfi című értekezésében !
De te tomgal nem olvastad el azt a kevéske 77 oldalt, hogy megtudd milyen rabszolgája vagy te a nőnek, és miért vagy az. A nőkről pont egy nő írt, aki különös körülménynek köszönhetően gondolkodik. Lehet, hogy a többi nő árulónak tekinti, ha azok egyáltalán gondolkodnának, de valóban, nekünk férfiaknak, elárulja tanulmányában, hogy valójában milyenek is a nők.

Esther Vilar. AZ IDOMÍTOTT FÉRFI http://www.huffnagelpista.com/uploads/7/0/9/2/709291/esther-vilar-az-idomitott-ferfi.pdf

tomgal
Olvasó
tomgal

Kedves George! Én ugyan nem vagyok sem rabszolga, sem rabszolgatartó , én azon ( lehet kevesek) közé tartozom, aki nem élősködik, nem használja ki a férfiakat – mivel nő vagyok ( Vivi, eleve gyűlölöm ha bárki bárkit kihasznál, ) szóval Vilar ajánlásába az első oldalon remélem én is beletartozom.
A művet pedig olvastam már évekkel ezelőtt, még nagyritkán idézgetni is szoktam belőle ( és kb 90 %-ban telibe is találta a dolgot -egy-két ellentmondás van benne , de nem jelentős-inkább földrajzi-történelmi érintettség ilyesmi) .
De ugye senki nem lehet próféta a saját hazájában, értelmes hozzáállása ellenére ( vagy éppen amiatt, mert talán túl jól ismeri nem csak a nőket, de a férfiakat is) ő is elvált anyuka lett és soha többé nem ment férjhez.
Szerintem is jelentős mű és kétségtelenül sok igazság van benne, de én mindenkit óvva intek az általánosítástól , mert nem lehet egy egész nemre ráhúzni , hogy pontosan ilyen , vagy olyan. ( sem nőkre, sem férfiakra) Vilar sem teszi, lásd az ajánlást az első oldalon. Azt ki lehet jelenteni , hogy a nők többségére ez meg az eléggé jellemző, de ugyanez a férfiakra is igaz.

“Ezt a könyvet azoknak ajánlom, akikről nem esik szó benne: annak a néhány férfinak, aki nem hagyja magát idomítani, annak a néhány nőnek, aki nem adja el magát – és azoknak a szerencséseknek, akiknek nincs piaci értékük, mert túl öregek, túl csúnyák vagy túl betegek.“

Balton
Olvasó
Balton

Volt egy kisérlet, ami elvégeztek egy távoli országban, ott ahol elméletben nincsen gyerek-kereskedelem, tehát ha egyedül marad egy kisgyerek mondjuk a parkban, nem hajítják bele rendkívül nagy valószínűséggel egy furgonba aztán csá.
Összehasonlították a fürtös kislány és az aranyos kisfiúcskát kit is mentenek vajh előbb meg a “szorult” helyzetéből, számomra nem meglepően a kislányt. Mondjuk azt azért nem gondoltam volna, hogy a fiút le se szarják “napnyugtáig”.
Ugye régebben még lehetett olvasni itt ilyeneket a komment szekcióban, hogy a fiú csecsemőket hagyják tovább sírni mert, hát… miért is?
Talán azért hogy szokjad csak meg te lúzer, hogyha nem oldod meg a problémádat, akkor a társadalom majd jól nem oldja meg helyetted?

Most mi tötént itt a komment szekcióban?
– 22 éves leányt szívesen dugnék ——- mondjuk én is…
– hát ezt ismételjük meg, mert hát ez biztos nem lehet igaz, hogy a fiúkat leszarják ——- de lehet hogy mégis leszarja a társadalom, vagy addíg kísérltezünk míg nem ez jön ki? – lehet addíg kisérletezni egyátalán amíg nem ez jön ki?
– kutya-macska nem idevaló, ——– tán mert kijöhet eredményéppen hogy előbbrevaló?
– ha segítenék, akkor pedofil lennék —- ezaz rohagggyon meg ott ahol van, különben is minek veszik el???
– a kutyaszart össze kell szedni —- az elhagyott fiúgyerekeket annyira már nem…

50 percig ott héderel egy gyerek, egyedül a park közepén, a végén már a földön fetreng szinte.
Mégis mi a fa…om van a társadalmunkkal?

Reszet Elek
Szerkesztő

Magam is olvastam ilyesmit. Ez ösztönszinten kódolt. Mindkét nem eltérő módon kezeli a különböző nemű gyermekeit és ez kultúrától független.

Még évekkel olvastam olyan esetet, amikor a nem tudom milyen nemű gyereket autóval ütötték el. A nyomozás során kiderült, hogy lett volna férfi, aki még időben, azaz az esetet megelőzően “megtalálhatta” volna az elkeveredett gyereket, de mint kiderül, azért nem csinálta, mert félt hogy pedofilnak nézik.

tomgal
Olvasó
tomgal

Na ne már. Nem azt kétlem, hogy valaki tart ettől, de hogy ennyire töketlen legyen valaki, hogy képes emiatt egy láthatóan, feltételezhetően bajba került gyereket sorsára hagyni ?! Ez semmi más, csak önfelmentés, a felelősség áthárítása. Ha te vagy ott aki segíthet, ha te vagy az akit a sors “ kijelöl” erre a feladatra, akkor nem várhatsz másra, “ kutya kötelességed “ segíteni egy gyereken.( nyilván nem életveszélybe sodorva magad). Mást sem olvasok ( és sokszor tapasztalom is ), hogy a férfiak milyen jó problémamegoldók. Ez kifogna rajtuk?
Ha “fél attól”, hogy “ pedofilnak nézik”, akkor ott többen vannak, akiknek szólhat, hogy együtt menjenek oda, együtt kérdezzék meg a gyereket. De ha nagyon kevés ember van a környéken, egyszerűen bekapcsolja a kamerás mobilját ( mert azért az emberek 90%-nak tud kép és/ vagy hangfelvételt készíteni a mobilja már hosszú évek óta) és dokumentálja az első perctől kedve mit mond neki, tesz a gyerekkel. Felhívja a segélyhívót/ rendőrséget stb. Hangosan kiabál , amíg oda nem jön valaki más is , stb.
Nem akarásnak nyögés a vége, aki akarja megoldja.

Meske
Olvasó
Meske

Balton,
amikor az emberek olyan helyzettel találják szembe magukat, ami feszültséget/szorongást teremt (gyakoriságából, extrémitásából, jellegéből, látvány által keltett/”átvett” stb. ), ugyanakkor bármilyen okból kifolyólag nincs lehetőség ezt a feszültséget tettben aktualizálni/levezetni, megoldást találni, akkor könnyen előfordulhat, hogy hárítani kezdenek, hogy védjék „magukat”:
átírják a látottakat, átértelmezik, bagatellizálnak, humorral oldják a feszültséget, kerülnek… ezek mind énvédő mechanizmusok (pl.: tagadás, intellektualizáció, izoláció, elfojtás, racionalizáció, eltolódás, stb)
(Az elmúlt rövid időszakban – erős témák mellett – sok szó esett a fiúkat ért hátrányos megkülönböztetésről, lehet ezt a jelenséget tapasztalod itt a kommentszekcióra vonatkoztatva).

Ugyanez lép érvénybe, amikor a látott valóság nem konvergál a kollektív/általános tapasztalattal vagy ismerettel. „Ez nem lehetséges, ilyen nem szokott előfordulni, nem hiszem el, ha tudtam volna, nem annak tűnt”, stb. Ennélfogva gyakran nem tapasztalat alapján hozunk meg döntéseket, hanem vélekedés mentén cselekszünk. Nem a látottak alapján ítélünk (a látvány csak egy információ), hanem aszerint, amit a látványról gondolunk (és ehhez jönnek még a személyes élmények, esetleg félelmek, lásd pedofília vádja).

Ha ezt a kísérletet máshol is elvégeznék, valószínűleg hasonló eredménnyel zárulna (sorrendet illetően). Ebben az esetben érdemes volna úgy folytatni a témát, hogy a fiúk “bajba kerülését” miért ignorálják gyakrabban (eltérő jelentőségű-e), mik lehetnek azok az általános vélekedések/tapasztalatok/sémák/késztetések (akár ösztönszinten), amik mentén ez a viselkedés, hozzáállás megjelenik (néha még a nyilvánvaló ellenére is).
Van-e vagy nincs köze ennek ahhoz, hogyan vélekednek általában a fiúkról/férfiakról (nem csak a nők, hanem a társadalom/kultúra)?

Őszintén remélem, hogy a fiút is és a lányt is felkészítették a kísérletre és elmondták nekik, hogy történjék bármi is, az eredmény nem őket fogja minősíteni (máskülönben a fiúnak kész kudarcélmény). Egy ilyen keserű tapasztalat gyerekként/fiúként… igen mélyen vésődik.
Elszomorító, kiábrándító, dühítő…

Balton
Olvasó
Balton

@Meske hát nem tudom, gyakorló kisgyerekes apukaént nálam az a látvány hogy egy gyerek szemmel láthatóan egyedül van és a közelben sincs felnőtt, enyhe idegességgel járó stressz szituációt eredményez.
Azonnal elkezdek lehetséges felnőttet keresni a közelben, és szemrebbenés nélkül 5-6 méter távolságból jó hangosan rászólni, egyedül vagy hol vannak a szüleid? Ilyenkor általában érdekes módon előjön az apuka-anyuka és szabadkozva mondja, hogy itt vagyok ittvagyok.
Ezért nem értem ezt az 50 percet, ez valami brutálisan sok.
Ha megnézed az eredeti videó oladalát, akkor a fiúcska anyukája azt nyilatkozza, hogy megérti mert itt (ti N.Y-ban) annyira elfoglaltak az emberek, hogy csak a telefont bámulják…

Meske
Olvasó
Meske

tomgal,
A szociológiai kísérlettel kapcsolatban vannak fenntartásaim:
okoz némi zavart, hogyan értékeljük mi a kísérletet: felügyelet nélkül hagyott vagy elveszített gyerekek és állatok. Mert ebben az esetben lenne igény arra, hogy az otthagyott gyerekek az „elveszítettséget” játszák el (annak ellenére, hogy nem színészek). Viszont nézhetem úgy is: a kísérlet inkább arra vonatkozott, mely felnőtt-felügyelet-nélkül-hagyott kísérleti „alany” jelenléte éri el az emberek figyelmének ingerküszöbét oly mértékben, hogy az emberek aggodalmat/(esetleg) felelősséget érezzenek iránta. Mennyi idő telik el az egyes „alanyok” esetében, míg a tömegben valakinél ez az aggodalom megjelenik és tettbe fordul?
Esetlegesség még:
1. nem megismételt kísérletről van szó
2. nem egy helyszínen történt a kísérlet (mondjuk a „forgalom” mindenhol nagy volt)
Fontos megjegyezni, hogy nem minden gyerek egyformán fejezi ki az „elhagyottságot”(szeparáció – elkülönülés).
Ez nagyban függ attól is, a gyermek hogyan kötődik a szüleihez/gondozójához. A szeparációra adott eltérő reakcióból négy kötődési típust tudtak beazonosítani.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mary_Ainsworth
Idegen helyzet: Ainsworth- kötődéstipusok+ kiegészítés:
Biztonságos kötődés
Szorongó-ellenálló bizonytalan kötődés
Szorongó-elkerülő bizonytalan kötődés
+Dezorganizált kötődés
Tehát a gyerekek távollét okozta szeparációs szorongása eltérő viselkedési formákban is megmutatkozhat.
„Továbbá, mivel az idősebb gyerekeknek van értelmi képességük, hogy fenntartsák a kapcsolatokat akkor is, amikor az idősebb személy nincs jelen, a szeparáció nem hat rájuk nagyobb stresszként.” Szóval nem törvényszerű, hogy egy elveszített gyerek sírni fog ( legalábbis nem azonnal – pl.: attól is függ, hogy a környezet ismerős vagy ismeretlen – e számára). A sokkos állapot kialakulásának ideje is gyerekenként eltérő.
(Ez esetben, ha a gyerekek egy típusba tartoznak, úgy van-e különbség közöttük, és ez a nemükből fakad-e vagy sem… vagyis mi az, ami befolyásolja az emberek reakcióját és mennyire?)
Ha a környezet típusa és a felügyelet nélkül hagyott gyerek együttese szokatlan/zavarkeltő, arra hamarabb reagálnak az emberek.
Itt az idegenül ható (vagy veszélyeztető) környezet kizárható, ugyebár.
Ugyanakkor, azok a felnőttek, akiknek van élő kapcsolatuk gyerekekkel, nagyobb eséllyel érzékenyebben reagálnak a gyerekek jelzéseire – feltételeznénk. A fiú esetében ez mégsem történt meg (ha egyáltalán valaki észreveszi a fiút/felfigyel, hogyan értelmezi a látottakat).

Balton, 40-50 perc szerintem is sok. (Eleve a gyerekek ritkán szoktak maguktól ennyit helyben maradni tv, mobil stb. nélkül…). Az is nehezíti a helyzet megértését, hogy nem látjuk a környezetet, vannak-e huzamosabb ideig ott helyben tartózkodó emberek, akiknek feltűnt volna, hogy a gyerek régóta egyedül gubbaszt. Az arra sétálókban a fiú helyzete/állapota miért nem kelt aggodalmat?
Bár gyerek sem ment oda… (nem köszöntek neki, nem szóltak oda neki – nem hallható, hogy tettek-e rá megjegyzést.)
A „telefonozás/elfoglalt/figyelmetlen emberek” magyarázat megállná a helyét, viszont nem igazán érvényes a többi kísérleti „alanyra”.

Amit leírtál, teljesen helyénvaló, figyelmes hozzáállás, szerintem a legjobb eljárás egy ilyen helyzetben (ám ehhez magabiztosság is kell, hiszen adódhat olyan alkalom, amikor tényleg egyedül van a gyerek ).

Zoom
Olvasó
Zoom

Balton, NY-ban az emberek erősen individualistàk, kis tùlzàssal az emberek nagyobb figyelmet fordìtanak egy àllatra, mint egy gyerekre. Az ilyen helyeken az àllat cuki, a gyerek vagy nem lètezik, vagy hangos ès zavarò. Amìg nem visong senkit nem èrdekel, kivève a szüleit, esetleg màs kisgyerekest. Szomorù, de ez egy ilyen hely, nem gyereknek/csalàdnak valò.

tomgal
Olvasó
tomgal

Meske !

“ Ha ezt a kísérletet máshol is elvégeznék, valószínűleg hasonló eredménnyel zárulna. Ebben az esetben érdemes volna úgy folytatni a témát, hogy a fiúk bajba kerülését miért ignorálják (gyakrabban), mik lehetnek azok az általános “

Persze , ha ugyanezt a kísérletet pontosan ugyanígy végeznék el, pontosan ugyanez az eredmény születne. Mert fals az egész , vagy tudatosan, vagy amatőr módon csinálták , de ( ahogyan helyesen megláttad) ezzel még egy felesleges kudarcélményt is sikerült összehozni szegény kissrácnak !

Te gyerekekkel foglalkozol, tisztában kell lenned azzal, hogy hogyan viselkedik egy elveszett, kétségbeesett gyerek . Nem ül le egy füszállal játszogatva a kezében a fűbe ( hogy minél kevésbé legyen feltünő) a teli parkban. Egyetlen esetben indultak volna hasonló eséllyel a résztvevők , ha mind a négyen a forgalmas úton hagyva várják megmentőiket. ( a gyerekek állva, hallhatóan segítséget kérve, szüleiket szólongatva körbe nézegetve ).
Garantálom, hogy nem ez az eredmény születik ! Mindkét kisgyereket 1-2 percen belül felkarolják. Az állatoknál ugyanennyi idő telik el, mint a tesztben. Lehet, hogy a kislànyt néhány mp-el korábban “ mentik meg”, nem azt kétlem , hogy van különbség a nemek közötti kezelésben ( ha két gyerek megmentése között kell valakinek választania valami borzalmas oknál fogva, jó eséllyel többen választják ösztönösen a kislányt), de itt nem azért nem foglalkoztak a kisfiúval mert fiú, hanem mert a legkevésbé feltűnő helyen, a legkevésbé ráutaló magatartással és testpozícióban tesztelték.

Egy komolytalan tesztre bizony komolytalan válaszok születnek. Nem kell itt túl pszichologizálni, magyarázni a dolgot. Tényleg csak a vak nem látja, hogy teljesen más esélyekkel indultak a résztvevők abban a helyzetben , amibe helyezték őket. Egy bajbajutott kisfiún , amennyiben ÉSZLELIK hogy bajban van, biztos vagyok benne, hogy segítenek. Lehet, hogy pár mp-el, 1-2 perccel később , mint a kislányon, de tényleg bárki úgy gondolja, hogy az út közepén, vagy akár a parkban áll egy gyerek, kétségbeesetten néz körbe, sír, vagy szólongatja a hozzátartozóit ès senki nem figyel rá , mert fiú?! Ez badarság.

“Őszintén remélem, hogy a fiút is és a lányt is felkészítették a kísérletre és elmondták nekik, hogy történjék bármi is, az eredmény nem őket fogja minősíteni .”

Èn meg őszintén remélem, hogy a fiút és a lányt is felkészítették arra, hogy kell viselkedni, mit kell tenni abban az esetben, ha elkavarodnának ( pl teli torokból hangosan ordítani- a legbiztosabb mód, hogy felfigyelnek rá, vagy segítséget kérni megbízható felnőttől – idősebbek, más gyerekekkel lévő felnőttek, családok, nyilván egyenruhások stb). Egy biztos , sem a fiamat, sem a lányomat nem arra tanítanám, ( és tanítottam) hogy ülj le a fűbe szépen csendben, mintha várnál valakire és játssz egy fűszállal…

Meske
Olvasó
Meske

Egyetlen esetben indultak volna hasonló eséllyel a résztvevők , ha mind a négyen a forgalmas úton hagyva várják megmentőiket. ( a gyerekek állva, hallhatóan segítséget kérve, szüleiket szólongatva körbe nézegetve ).
Garantálom, hogy nem ez az eredmény születik ! Mindkét kisgyereket 1-2 percen belül felkarolják.

Szinte biztos, hogy így történt volna (viszont ez esetben mi a cél a kísérlettel, mit mérnél?)…
…ám még így is akadnak “meglepetések”. Sajnos.

Szerintem is hasznos a gyerekek felkészítése (jó, hogy így tetted), viszont ezt az ismeretet/tudást (hogyan lehet ilyen jellegű helyzeteket hatékonyan kezelni) nem lehet minden gyermekről előfeltételezni.
Ezért fontos az előzékenység.

Zoom
Olvasó
Zoom

“viszont ez esetben mi a cél a kísérlettel, mit mérnél?”

Pl, hogy az emberek eltèrően reagàlnak-e egy kisfiù, ill. egy kislàny segèlykèrèsère. Ha a gyerekek non-verbàlis kommunikàciòja nem ugyanazt a jelentèstartalmat üzeni, jelen esetben nem mindkettő az “elvesztem, segìts” üzenetet közvetìti, akkor nem lehet nemre vonatkozò specifikus megàllapìtàsokat leszűrni.

A kìsèrletet a daily mail csinàlta, nem kutatòk, ìgy nem csoda, hogy vannak hibàk az “experiment design”-ban. Egy jòl megkonstruàlt kìsèrletnèl nem lehetnek olyan kètelyek, mint amire te is utalsz: “okoz némi zavart, hogyan értékeljük mi a kísérletet: felügyelet nélkül hagyott vagy elveszített gyerekek és állatok.” Ez okozza a zavart a kìsèrlet soràn is, amit tomgal hangsùlyozott koràbban: a gyerekek nem ugyanazt az üzenetet kommunikàljàk. Az egyik elveszett gyerekkènt viselkedik, a màsik vàrakozòkènt. A közös bennük, hogy nincs felnőtt a közelben.

Meske
Olvasó
Meske

Zoom,
két szempontból is nézhetjük a kísérletet:
arra gondoltam korábban, hogy lehet jó lett volna tisztázni a gyerekekkel, mik azok a verbális/nonverbális kommunikációs formák, amit alkalmazhatnak (így ki volna zárva a személyiségükből, szituáció-értelmezésükből fakadó különbségek) és jobban mérhető volna a fiú-lány “alanyra” adott válaszreakció. (Így, bár nem “steril”, de egyértelműbb volna).

Viszont, úgy vélem, hogy ez így sem teljesen érvényes.

Bennem ott maradt a kérdés, hogy a fiúk és a lányok “elveszettsége” hasonló módon jelenik-e meg az életben? Ugyanazokat a jelzéseket használják-e (esetleg más gyakorisággal) vagy vannak “nemi” sajátosságok/preferenciák? Egy “idősebb” gyerek, fiú-lány hogyan küzd meg egy ilyen szituációval (a nők/lányok általában kommunikatívabbak, több nonverbális gesztust használnak, jobban kifejezik érzéseiket, a fiúk/férfiak “probléma-orientáltak”, más megoldási stratégiák mentén közelítenek, érzések kimutatásában visszafogottabbak, stb.)? (megoldási startégia pl.: törekszik arra, hogy rátaláljanak (aktív) vagy hagyja/várja, hogy rátaláljanak (passzív), elkezdi maga keresni a megoldást/szülőket (önálló) vagy segítséget kér a keresésben (kooperatív), stb.)

(Ez kicsit emlékeztet az iskolai kérdéskörre, mely a gyerekek nemiségéből fakadó attitűd/kognitív/kompetencia eltéréseket nem igazán veszi figyelembe a teljesítmények értékelésénél.)

Igazából egy ilyen nemi sajátosságokat mérő kutatás előzetes eredményeinek ismeretében volna értelme összeállítani egy, a fentihez hasonló “szociális kísérletet”, kizárandó a zavaró környezeti változókat és egyértelműsítve, hogy a kísérlet pontosan mit is akar mérni.

Az állatok előtérbe helyezése a gyerekekkel szembeni igen elszomorító (most nem kifejezetten a kísérletre értettem, hanem a megjegyzésedre). Bizonyára vidéken jobb a helyzet, talán nem élnek annyira szűk buborékban az emberek. Remélem.

Zoom
Olvasó
Zoom

Meske, a kèrdèseid jogosak, àltalàban az ilyen komplex kèrdèskört nem egy kìsèrlettel igazolnak/vizsgàlnak, hanem szàmos kisebbel. Mindig egy nagyon specifikus kèrdèsre èpìtik fel az adott kìsèrletet.Olyan ez, mint egy 1000 db-os kirakò, megfejthetsz egy-egy darabot, amit kèsőbb pròbàlsz összepàrosìtani, amivègül kiadja az egèsz kèpet. A nehèzsèg, hogy sokszor olyan darabok is belekeverednek a dobozba, ami nem tartozik az eredeti kèphez, nèhàny darab hiànyzik, nèhàny màr megvan ès vannak darabok, amiket neked kell előàllìtani.

Pl egy aprò darab, amire èpülhet több is: Ha azt akarod mèrni, hogy milyen non-verbàlis gesztusok vàltanak ki reakciòt az emberekből èrdemes ugyanazt a tesztalanyt vàlasztani, aki ugyanabban az időszakban, ugyanott, ugyanabban a ruhàban alkalmaz eltèrő kommunikàciòs formàkat. Majd ugyanezt megcsinàlhatod eltèrő korù, bőrszìnű, vallàsù, nemű gyerekkel, amennyire minden màst vàltozatlanul hagyni.

Meske
Olvasó
Meske

Hű, Zoom, bevallom, én most fehér keresztény kisfiúkra és kislányokra gondoltam csak…
Mea culpa…

Ha tovább gondoljuk a kísérletet eltérő bőrszín, etnikumok, vallások, helyszínek stb. mentén… igen árnyalt képet kapnánk.
Vajon a sorrend maradna-e (mármint a lány-fiú)? Vagy csak reagálási idő változna?

Zoom
Olvasó
Zoom

Manhattan-ben csinàltàk a kìsèrletet, az elèg vegyes bazàr, kb utcànkènt vàltozik a “klìma”.

Meske
Olvasó
Meske

Mint nálunk a nyócker…

Belegondolva… egyáltalán nem mindegy a helyszín… és az időpont sem.

Zoom
Olvasó
Zoom

Inkàbb olyan, mintha egyik utcàban a Ròzsadomb lenne, a màsikban pedig a nyòcker. Keveredik a csili-vili üzleti negyed, a sex&city utcàk, a kìnai negyed, a kòser/az olasz/a tipikus turista rèszekkel. Az emberek skàlàja is kb ilyen, kezdve a betèppett csövesekkel a milliòs òràt viselő fehèr öltönyös bròkerekig.

Meske
Olvasó
Meske

Zoom, igen, erre asszociáltam én is (persze kisebb léptékben): Corvin negyed futurisztikus “üvegutcái” ( https://www.futurealgroup.com/hu/projects/corvin-technology-park-2/ ) között közvetlenül szoci épületek és a getto (a “Nyócker”) egyre bővülő etnikai palettával (és vállalkozással), a múlt századi -forgatási-helyszínekkel, és… igen kedves, néha még jól is tartott régi belső udvarokkal. És természetesen különböző életvitelű családokkal.
Ludovikától kezdődik a bábeli “bulinegyed”, nyaranta nyolc után igen “balkáni” a hangulat. Ez a rész viszont nem igazán a turista negyed része…

Érdekes hely ez a Manhattan…

A témáról jut eszembe: remekül rendbe hozták a Grundot, ott sok gyerek szokott játszani. És gondoltak a szülőkre is :)
https://agrund.hu/helyszinek/

Hunn
Olvasó
Hunn

Úgy látszik, Meske, hogy ez egy általános trend, errefelé halad a világ:

“Milliomos leszel, vagy hajléktalan a jövő társadalmában?”

https://www.youtube.com/watch?v=Z23oY9w_A6U

BlackPill
Olvasó
BlackPill

“Gyümölcsöző együttműködés is lehetne, ha együttműködnének a városi kultúrával”- mondja ezt egy nigger.

hunbagira
Újságíró

Nem a gettós nigger a lényeg, csakszi. Igen, mindannyian tudjuk, hogy a delikvens hogyan képzeli a “gyümölcsöző együttműködést”.

hunbagira
Újságíró

Ágybérlet baszod, 19.század újratöltve. Csak az világégésekben és forradalmakban végződött.
Az államnak itt kellene beavatkoznia keynes szellemében egyfajta anticiklikus gazdaságpolitikával. Jó igaz Keynest is akkor engedték a tűzhöz, amikor már newyorkban is fekete, vörös , zöld, barna ingesek masíroztak.

hunbagira
Újságíró

Kapitalizmus felzabálja a végén önmagát..

Reszet Elek
Szerkesztő

A kapitalizmus a világunk legnagyobb pilótajátéka és addig tart, amíg fel nem zabálja a planéta erőforrásait. Ebből adódóan, amikor a süllyesztőbe kerül, azaz felemészti önmagát, a legtöbb dolgot is magával viszi majd, ami egy újrakezdéshez szükséges lenne, s vele mindazt a felhalmozott értéket is, amelyet évezredek alatt a generációk sokasága felhalmozott.

Hunn
Olvasó
Hunn

A kapitalizmus önmagában véve még nem lenne ördögtől való, mert valamilyen alapon csak meg kell szervezni a vadidegen emberek tömegeinek az együttműködését a nagyvilágban… Az ördög mint mindig, a részletekben lakozik. Főleg abban, hogy az egy közösséghez tartozó emberek hogyan értelmezik és alakítják a kapcsolataikat, az egymáshoz fűződő viszonyaikat, a kapitalista keretek között…

Ugyanakkor a kapitalizmus – de valójában bármiféle társadalmi/gazdasági rendszer -fennmaradásához alapvetően szükséges minimum az, hogy a férfiak akarjanak elérni dolgokat, akarjanak előrébb jutni az életben…

Enter Feminism.

A mai, feminista kapitalizmusban már rég elkezdték megszűntetni, felszámolni a férfiaknak ezt a fajta motivációját… Hiszen miért is hajtjuk a pénzt, a meggazdagodást, a milliomosságot? (Nevezzük ezt mondjuk “gazdasági alfahímségnek”…) Hát a nőkért csináljuk: a pináért/szexért, a családalapításért/házasságért…

De egy feminista társadalomban nincsenek alfahímek! NIN-CSE-NEK! Ebből következően egyre kevésbé éri meg hajtani egy férfinak azért, hogy bármit is elérjen az életben…

Ha pl. az EU-ban bevezetnék a – hazánkban a Momentumos feminista picsák által támogatott – 50%-os női kvótát a tőzsdén jegyzett cégek igazgatótanácsaiban, akkor egy-egy ilyen kvótanőnek alanyi jogon jár majd mindaz, amit te férfiként csak egy élet kőkemény, szorgalmas, sikeres munkájával érhetsz el, ha piszok nagy szerencséd van…

https://hirklikk.hu/kozelet/a-momentum-tobb-noi-vezetot-kovetel-a-tozsdei-cegek-elere/380824

(Zárójelben jegyzem meg: a női kvóta követelésével a feministák gyakorlatilag azt mondják, hogy ha te ma férfiként vezető pozícióban vagy, akkor 50% annak a valószínűsége, hogy te ott valójában egy nő helyét foglalod érdemtelenül, és megakadályozod azt a nőt az előrejutásban annak ellenére, hogy ő jobb nálad, hiszen nő… Kábé ez a(z amúgy a valóságban nem létező) “üvegplafon” elméletének a lényege, zárójel bezárva.)

A nők nem buknak csóró pasikra? Sok a golddiger, sok nő csak pénztárcának, beszélő ATM-nek nézi a férfiakat? Hm… Ezek szerint sikeres, önerőből lett gazdag milliárdosként igazi “alfahím” leszel a nők szemében? Ugye azt gondolod? Jó lenne, mi?

Csakhogy ebben a “woke”, feminista kapitalizmusban már nincs ilyen. Sajnálom. Íme, egy példa a sok közül: Bill Gates-től, a világ egyik leggazdagabb emberétől épp most válik el a felesége. Igen, a nő adta be a válókeresetet.

https://femina.hu/vilagsztar/bill-gates-valik/

Lényeg: a mai nőközpontú, feminista társadalomban, még az se, ha te vagy a világ egyik leggazdagabb embere, egy GAZDASÁGI ALFAHÍM, (ha te vagy maga Bill Gates), még az sem elég ahhoz, hogy egy random használt pina (Melinda Gates) aki már majdnem ugyanannyi – de még az is lehet, hogy több, ennek most nem fogok utánaszámolni – évet töltött el a Fal mögött, mint ahányat annak idején előtte, ne érezze úgy, hogy jobbat érdemel nálad… Hogy ne dobja ki a kukába az együtt, házasságban leélt fél életet és a közös gyerekeiteket… És ne adjon be ellened válópert… És persze, hogy ne vihesse a világ egyik leggazdagabb emberének a vagyonának a felét el a SEMMIRE! DOLLÁRMILLIÁRDOKAT A SEMMIRE, A KIBASZOTT NAGY BÜDÖS SEMMIRE! Megőrülök, baszod…

Ennyit ér ma milliárdosnak, “gazdasági alfahímnek” lenni ebben a nőközpontú, feminista társadalomban… Akkor viszont minek erőlködni érte???

Vajon mikor halhatott meg a legutolsó alfahím? Még a XX. században? Vagy valamikor a XXI. század elején? Ki lehetett az? Vajon mit gondolhatott, mielőtt utoljára, örökre lehunyta a szemét?

Horvath Anton
Olvasó

A kapitalizmus önmagában a farkába harap a kígyó kategória, de jelen esetben megadtad a kérdésedre a választ is. Ugyan mi a fasznak erőlködnél bármivel is, amikor úgyis tudod hogy sosem fogod (egyedül) birtokolni azt?

Zoom
Olvasó
Zoom

Hunn, Bill Gatesnek vannak gyerekei ès csalàdja, ezen nem vàltoztat a vàlàs, ez elèg sok fèrfinèl szempont, amièrt megèri hajtani. Ha BG-nek prioritàs lenne a szex tarthatna hàremet, megteheti.

A gazdasàgi alfahìmek nem hatnak a nők ösztöneire, ezèrt vàlnak el tőlük. Kifut a beta game. Dühìthet, hogy a mai keretek nem tàmogatjàk a beta game-et, ez valahol jogos a te szempontodbòl. Ma a boldogsàg irànti vàgy erősebb, mint bàrmikor, aki teheti nem hoz kompromisszumot.

https://time.com/6046072/bill-melinda-gates-divorce-couples-therapists/

Horvath Anton
Olvasó

Bírom hogy mindig ráugrotok izzadságszagú magyarázatokkal arra aki leírja az igazat, le se tagadhatnátok hogy nők vagytok :D Vajon lenne-e a Schmuck (júdeai) Andornak huszonéves felesége, vagy összességében ennyi Vajnatimi másolat szabadlábon, ha lenne nemzetközi szinten egy törvény ami leírja hogy ilyen esetekben mikor a nő adja be a válást, akkor csupasz seggel távozhat az utcára? Adott esetben ha lennének is ilyen “házasságok” akkor is ekkora lenne-e a válások aránya? Egy ilyen törvény fél évszázados feminista vívmányt a padlóra küldene, az aranyásó gazdasági ágazattal együtt. Teszem hozzá ez egy igazságos törvény is lenne.

Bela
Olvasó
Bela

Ez a lényeg: nem szabadna megadni a lehetőséget ezeknek. Ha a jog nem enged meg bizonyos dolgokat, akkor mindegy, hogy az ösztöneik mit súgnak, hogy mi motoszkál az agyuk helyén.
Ép eszű férfiember házassági szerződést köt… Aki nem, magára vessen. Jelen keretek között ez az egyetlen megoldás.
Ha a válások számából ítélve a házasság, mint intézmény elavult, nem működik, akkor ehhez a jogi háttérnek is ideje hozzáidomulnia. Felejtsük el a vagyonközösséget, tartásdíjat, lakhatási jogot és minden mást. Mindenki lépjen úgy ki a házasságból, ahogy belépett.
És igen, ha így lenne, az aranyásók bizony ott maradnának a férjük mellett.

hunbagira
Újságíró

A házassági szerződést meg kell újítani másrészt szart sem ér, ha van közös gyerek. De egy fokkal valóban több a semminél. Sőt a legdurvább, hogy adott esetben a külön, saját vagyonod birtoklásából is ki tudnak penderíteni.
Gyerek megkapja oda lakcímkártyát, gyereket szokottan anyukának ítélik, az behazudja, hogy verekedős vagy így repül távolságtartási….Ok, eladni nem tudja, kiadni sem. De neked a hídalatt vagy a mamahotelben (ha még élnek) ez sovány vigasz. Egyet tehetsz, hogy valami büdös cigányoknak kiadod albérletbe a saját lakrészedet, csak ezzel saját gyerekeddel és másokkal is kibaszol.

hunbagira
Újságíró

A feminista szervezet hisztizték ki azt is, hogy a bontópereknél jogszabályban ne legyen kötelező vizsgálni, hogy ki felelős a kapcsolat végletes megromlásáért és erre tekintettel ítéljenek.
Ezzel szintén elárulva magukat. Jó a propgandájuk továbbra is nyomja a szokott projekciós mantrát.

hunbagira
Újságíró

Igen, schmuck nekem is kedvenc példám szintén erősen judeai felmenőkkel rendelkező gáborzsazsa bonmotjára miszerint “gazdag férfi, nem lehet ronda” :D

Bela
Olvasó
Bela

Relativizálod azt a gazdasági tevékenységet, amit ezek a nők folytatnak.
Szegény Melinda nem volt boldog :-D
És most az lesz? 56 évesen ki a kutyának kell? Ő maga kinek az ösztöneire fog hatni? Senkiére.
A romantikára, tűzre vágyódás bizonyos kor felett kifejezetten kínos…

Hunn
Olvasó
Hunn

Ha ez így van, Zoom, hogy ez “béta game”… Akkor mi férfiak mégis, minek erőlködjünk azért, hogy a nők egy kényelmes és biztonságos világban élhessenek? Akkor nekünk, férfiaknak, mégis milyen motivációnk marad arra, hogy jólétet teremtsünk? Elárulom: semmilyen.

Tudod mit? Akkor talán nyugodtan dolgozzanak minden munkahelyen csakis és kizárólag nők. Hajtsuk ki őket a mezőre kapálni vagy a bányába bányászni, (vagy akár az utcára strichelni mindazokat akik más, társadalmilag hasznos dologra alkalmatlanok), mindegy is, hogy mit csináltatunk velük, a lényeg hogy hozzák haza nekünk a pénzt és tartsanak el minket, férfiakat! Amelyik nőnek meg nem megy jól munka, a pénzszerzés, az dögöljön éhen.

Ha ez kell nekik a boldogsághoz, ha ez hatna az ösztöneikre, hát szerintem örömmel megadjuk… A franc se akar a beta game-hez ragaszkodva hajtani értük.

Zoom
Olvasó
Zoom

Hunn, màr ìrtam: csalàd, gyerek. Vannak olyanok, akiknek ez szempont.

hunbagira
Újságíró

Hunn, te mindent nő-férfi dinamikán keresztül nézel. Jó ezzel én is egyetértek, hogy eme mocskos rendszer passzív fenntartói a nők. Az “ancien remige” az ő szavazataikkal legitimálja magát és az ő fogyasztásukkal tartja fent a rendszert. Ezért nyilván korrumpálja is őket a mi kárunkra. De nem ő tőlük indul ki az egész.
Billgatesre visszatérve a vénkurva, nem fog dollár milliárdokhoz, hozzájutni (ahogy később az örökösök sem) ugyanis a rothschild, rockefeller stb család mintájára a vagyon több mint 90+%-a family trustban van. És az alapítványi vagyon forgalomképtelen. Tehát max dollár tizmilliók üthetik markát…ami szép summa, amivel elégedett is. Szerintem ő lenne a legidegesebb, ha át kéne venni a cégvezetést mint az egyik többségi részvényesnek.

hunbagira
Újságíró

De látom a cikkíró nő is lehozta a mondatot, hogy “együttkelldolgozzanak” az alapítványnál. Csak nem értette, hogy ez miért fontos…

tomgal
Olvasó
tomgal

Egyetértek azzal, hogy Melinda nem fog itt milliárdokat kaszálni , szó sincs róla , ráadásul messze nem Vajna Timike, meg Schmuckné kategória ( egyébként nincs olyan bíróság-nyugati- ahol 27 év és 3 gyerek után nem kapna egy fillért sem, mert minimum azt fogják alapul venni, hogy amíg a gyerekekkel otthon volt , addig nem tanulhatott, dolgozott- került előre a ranglétrán, stb. Ha meg van közös néven futó vállalkozásuk ugye…).

Egyébként személyes meggyőződésem, hogy ezt a válást ők már jó előre lebeszélték, eltervezték. Az a tény, hogy a legkisebb gyerek pont 18 éves, nagyon erre enged következtetni, hogy itt bizony volt egy egyezség arról, hogy ez a házasság addig tart, amíg a gyerekek nagykorúak nem lesznek. Ha probléma nélkül fél év múlva ( USA-ban annyi a kötelező várakozási idő), kimondják a válást, akkor ez már előre “ lezsírozott” dolog volt.

Balton
Olvasó
Balton

Van erről valami bulváros hír, hogy mi a válás oka? Nem nagyon láttam sehol, lehet tényleg az elhidegülés…
Én nem aggódok Melinda miatt, ott van neki a fundéjsön azzal elCEOskodhat majd.

Blackur
Olvasó
Blackur
Hunn
Olvasó
Hunn

Az a baj, hunbagira, hogy Melinda Gates vérfeminista… A Bill Gates-ről a válás során legombolható dollár tízmilliókkal a zsebében, és azzal a befolyásával, amivel rendelkezik, hatalmas pusztítást fog még tudni mérni a világra a feminizmus nevében…

https://time.com/6046072/bill-melinda-gates-divorce-couples-therapists/
idézet a cikkből: “Melinda has been increasingly active in issues affecting women and girls. When she turned 50, she told TIME she was no longer going to meetings about science and medicine at the foundation…
…“I’m taking more meetings about women’s and girls’ issues and the cultural behavior-change pieces of that.”
Ezt a cikket meg egyenesen ő saját maga írta:
https://time.com/5929800/melinda-gates-womens-voices-rebuilding-covid-19/
“Melinda Gates: Why Women’s Voices Must Be at the Center of Rebuilding After COVID-19”
Meg ezt is:
https://time.com/5690596/melinda-gates-empowering-women/
“Melinda Gates: Here’s Why I’m Committing $1 Billion to Promote Gender Equality”
Meg ezt is:
https://time.com/4781066/melinda-gates-feminist-son-rory-gates/
“Melinda Gates: How I Raised a Feminist Son”
Meg ezt is:
https://time.com/4250357/melinda-gates-poverty-sexist/
“Melinda Gates: ‘Poverty is Sexist'”

Az írásai amúgy geci unalmasak, de a cikkek címei magukért beszélnek: elmebeteg feminista. És most, hogy több szabadideje és pénze is lesz a feminizmussal foglalkozni – megszabadulva a házasság patriarchális férfielnyomása alól – szerintem nem most hallottunk róla utoljára… Valahogy úgy érzem, hogy a feminista aktivizmussal akarja bizonyítani, hogy ő is van ám olyan fontos személy a világ sorsának alakításában, mint apjuk…

Meske
Olvasó
Meske

Hunn… jól hallom, milyen agilis az új koreai nemzedék?
Kis hazánkban is már szépen berendezkedtek…

A nagyobb városokból a magas költségek és lakhatás miatt sokan vidékre költöznek az olcsóbb ingatlanok reményében, szélesítve így az agglomerációt.
Azonban, ahol nagy beruházások történnek (D-Koreaiak esetében pl.: Komárom, Tatabánya, Dunaújváros, Iváncsa, stb.), ott az ingatlanárak is megugranak (enyhe kifejezés, valójában felvásárlás történik, amivel kevés magyar tud versenyezni), így sokan még “vidékebbre” kényszerülnek. Ezzel együtt a szaporodó munkásszállás/munkásotthon, bérotthon v. bérlakás jelenség is feltűnik. (Kb. mint ami a filmben van: ágy – és szobabérlés – pedig itt nem akarják “megváltani a világot”)
Ha nyerünk a réven, vajon mit veszítünk majd a vámon?

Másik oldalról, több ismerőstől is hallottam, hogy a koreaiak társasági életében, kapcsolataiban milyen erősen megjelenik a tekintélyelvűség. Igaz, ami igaz, Dél-Korea az egyik legpatriarchálisabb ország… még.

Meske
Olvasó
Meske

A másik, Hunn, ami e szempontból szintén aggasztó: a megjelenő egzisztenciális válság.
„Lenni valakivé”, „hatással lenni” az emberekre, miközben a legalapvetőbb emberi interakciók és kapcsolatok külsőségek/formaságok miatt ellehetetlenülnek. Szóba került itt az, hogy miért nem segít az, aki tud. Miért is segítene, mikor itt felfokozottan érvényes a „kaparj, kurta!”? Mindenki el van foglalva a saját világával. Ilyen helyen mindenki potenciális konkurencia.

Nemrég láttam egy filmet, Nick Bilton rendezte: „Álhíres” címen fut, egy innovatív társadalmi kísérlet során rántja le a leplet a közösségi média és az azt befolyásoló tényezők működéséről.
Az influenszerekről és az általuk használt platformokról van benne szó… no meg arról, miképpen befolyásolja ez a tendencia az emberek viselkedését/vélekedését.

Régen az volt híres, akinek tehetsége volt valamiben. Aztán, ahogy tágult a médiumok köre, egyre több anyagra volt szükség arra, hogy az egész napot kitöltsék. Jött a reality műfaj a többi hasonlóval és velük együtt megjelent egy újfajta hírnév. Ez az influenszerek hírneve: egy „szám” (a like-ok száma).

„Nem kell a dark webre menni, az interneten bármit megvehetünk, amire vágyunk. Az egyik weboldal, amit erre használunk, a FAMOID.”
„A bot egy algoritmus, ami valódi személynek adja ki magát a neten. A botokat hackerek és programozók hozzák létre. Kódokat írnak, melyek feltúrják a netet és sok random személyazonosságot lopnak el úgy, hogy megdézsmálják a felhasználók neveit és profiljait. Ezután a kód mindezeket megkeveri és összepárosítja, több millió hamis személyt hozva létre, akik lájkolnak és kommentelnek és több millió valódi embert követnek a közösségi médiában.”

Biztos emlékszel az USA választására, a Brexitre meg az alt-rightos eseményekre, melyek során úgy befolyásolták a történéseket, hogy álhíreket osztottak meg hamis profilok segítségével. No, az is „botos” rásegítéssel zajlott.
Ugyanakkor fontos szerepük van abban is, hogy népszerűbbnek tüntetnek fel embereket, de pl. hamis licitálókat is lehet venni az e-Bayre, hamis könyv stb. eladásokat, hamis zeneletöltéseket. Választani lehet különféle identitású botokat, női/férfi /etnikai vallási vagy politikai stb. beállítottsággal. Durva…
Mindezt úgy intézik, hogy a platformok ne vegyék észre a hirtelen kiugrásokat.

„Amikor botokat vásárolunk, azok nem lájkolják vagy kommentelik automatikusan a hamis képeinket. Ezért is külön kell fizetni. (…) Nem csak influenszerek, újságírók, politikusok, még világsztárok is vásárolnak botokat.
Miért nem tesz senki ennek megakadályozására?
A pénz miatt.
Hogy az Instagram miért nem lép közbe? Mert emeli a számaikat. Hogy is keresnek pénzt ezek a cégek? Úgy, hogy nő a felhasználók száma. A botok erről gondoskodnak. Mindenki bizonyítani akarja, hogy pl. az Instagram stratégiája jövedelmező, így nincs, ami ösztönözzön, hogy megszabaduljanak a botoktól. A csúcson, a Wall streeten kezdődik, ahol rengeteget fektetnek IT cégekbe, mert a nyereség jóval magasabb lesz, mint bármiféle más befektetéssel. Hogy pontosan mennyi? Több milliárd dollár. Egyértelmű, hogy a bankároknak nem érdeke az, hogy rákérdezzenek, valódiak-e a felhasználók, ha a pénz igazi. Az IT cégek szeretnek azzal kérkedni, hogy mennyi aktív felhasználójuk van, hogy a cégük értéke tovább nőhessen. Az Instagram és a Twitter nem igazán ellenőrzi a botokat, szemet hunynak afelett, hogy a platformjaik tele vannak hamis profilokkal.
(…) Ő aztán tudja (OSIRIS BASHIR – CEO- FME Enterprises), mivel bot-bróker. Híressé tesz bárkit, aki megfizeti. Az Instagrammon a felhasználók 7-9% volt bot. Ez ma már sokkal magasabb. A világ leghíresebb sztárjainak is 50-60% -nyi bot követője van. Világos, hogy akik készítik, adják és veszik a hamis profilokat, szintén vagyonokat keresnek. Egy kisebb kereskedő szerint havi 3 millió dollárt lehet keresni egy kisméretű botfarmmal. A nagyobb botkereskedők 10-szer ennyit keresnek. Ez hatalmas üzlet. Ha tippelnem kéne, a nagyobb cégek 10-20 milliót kereshetnek, talán többet is.”

És ott vannak az influenszerek, akiket szintén megfizetnek. Vannak piaci szereplők, akik a teljes reklámköltséget a közösségi médiában költik el.
Ez egy teljesen valós gazdasági szektor, egy teljes iparág épül rá…

Most, Hunn, ha belegondolunk, hogy mit is jelentenek azok a „számok”, akkor elmondható, hogy ennél zseniálisabb hazugságot nemigen alkottak még: reprezentál, minősít, manipulál, érzelmileg kiszolgáltatottá tesz, kapcsolatokra, tőkére váltható… személyiség-kultuszt teremt… választásokat és egyéb folyamatokat befolyásol.
Nem csak személyes, de közösségi szinten is alkalmazható, bármilyen formában, ahol felhasználók (és kommentek) vannak.
És ezt nem egy ember találta ki és nem is egy „szűk réteg”, ez lehetőségekből és az emberek teljesületlen vágyaiból nőtt ki, teljes szimbiózisban fejlődve tovább a kapitalizmussal.
Akit többen követnek, annak nagyobb a befolyása… több előnyhöz jut. Lényegtelen (?), hogy igazságos úton-e vagy sem, mert ha élet visszaigazolja a törekvéseit, akkor ami eleinte hamis volt, valóság részévé válik. Legalábbis látszatra :)

De… miért is követnek emberek másokat…?
Túl nagy a(z)űr…

Bela
Olvasó
Bela

Ez olyan, mintha Philip K. Dick írt volna meg… csak sajnos igaz.
Magam is a “közösségi” médiát, a minden percben elérhető internetes tartalmakat, a tudás degradálását és a generációk egymástól való eltávolodását tartom a jelen nagy problémáinak. Ezek fontosabbak, mint az, hogy milyen gazdasági vagy politikai rendszer működik.
A közösségi média működését szépen leírtad, ehhez nincs mit hozzátenni… Talán annyit, hogy ami ma így működik, nem biztos, hogy holnap is ilyen marad… Villámgyorsan változnak ezek a platformok, valószínűsíthetjük, hogy az agyak átmosása csak fokozódni fog.

Hozok példát munkahelyi tapasztalatokból.
“„Lenni valakivé”, „hatással lenni” az emberekre, miközben a legalapvetőbb emberi interakciók és kapcsolatok külsőségek/formaságok miatt ellehetetlenülnek. ”
Tulajdonképpen ma egy pedagógusnak is insta-sztárnak kell lennie. A portfólió-írás arról szól, hogy fényezd magad minél jobban… a munkád során csinálj látványos dolgokat: tanulmányi verseny, kamu-projektek, karácsonyfa-díszítés és ehhez hasonló melléktevékenységek, persze ezekről egyből adj hírt a face-n, és az iskola honlapján. Az, hogy emellett egy szar vagy, egy gyerek problémáját sem tudtad soha megoldani, nem számít! Tehát: add el magad, akkor is, ha egy hagyományos hivatást végzel…
Számos helyen látni, hogy a pandémia miatt elveszett személyes kapcsolatot online oldják meg… nyilván erre szükség is van. De amikor a múzeumi dolgozók a nagy valagukat rázzák valami ócska kommersz zenére, vagy tanárok éppen énekelnek, az valami egészen szomorú… És ezt komolyan gondolják ,hogy ez kapcsolódik a munkájukhoz.. pedig valójában ez a nagy semmi.
A diákoknál pedig jól látható változások mentek végbe az utóbbi 6-7-8 évben, az okostelefonok elterjedése és a rajtuk futó szemét miatt. Ugyanúgy néz ki mindenki, ugyanazt a zenét hallgatják, ugyanúgy tátognak a TikTok-on. Ribancok járnak iskolába, tetkó, műköröm, kis korcs kutya már alap, és persze a kapcsolati igényeik is az égben vannak – ettől még dugnak, mint a nyulak. A fiúknál megjelent a feminim vonásokat kiemelő öltözék és viselkedés – ilyen biztos, hogy nem létezett 10 éve! És igen, a homoszexualitás is megjelent… fiúknál látens módon, lányok viszont akár fel is vállalják! Hogy ebből mi lesz később, csak sejteni lehet… szülni nem fog a leszbikus sem, és a faszkörhintán lévő sem… a lányos, esetlen fiúknak pláne.

hunbagira
Újságíró

Tűpontos, Béla..

Meske
Olvasó
Meske

A “bot-kultúra” milyen “remek” módon tudja/fogja módosítani a hálózatkutatók munkáját. Ezek után bennem felmerül némi kétség, hogy a hálózati kapcsolatok és információk alapján történő elemzések mennyire tudnak érvényesek lenni a jövőt illetően. Vagy önbeteljesítő jóslatként működik majd a rendszer… (mint egy szociálpszichológiai/gazdasági kísérlet, ami a holdudvarhatást eszközként alkalmazza)
Vannak programok, amik szűrik a kamu botokat… hacsak nem maguk a szűrőprogramok is a “rendszer” részei (olykor).

Meske
Olvasó
Meske

Béla,
egyetértek veled.
Ugyanakkor ott lebeg a kérdés, vajon a közösségi média mekkora hatást tud gyakorolni a politikára? Vajon mennyire befolyásolja a döntéshozókat, mikor egy tervezetet előkészítenek vagy egy döntés hatásait vizsgálják? El lehet még vonatkoztatni tőle vagy már része a politikai diskurzusnak?
A jövő kiber-csatározásait talán (ro)bot war néven jegyzik majd… miközben kimész a kertbe, ott túr a vakond, vár a Robi, fent vijjog a vércse… a hírekből meg az hallatszik, hogy a világ kifordult a sarkából.

hunbagira
Újságíró

Kis kiegészítés, ha a “botozást” részvényekkel csinálod a tőzsdén (strómam cégen keresztül elkezded vásárolni, a részvényt, amit árulsz így felverve az árát) az Btk kategória. Ezt szoktam is mondani a kurváknak, figyelj, ha azt amit a testeddel/pináddal csinálsz a tőzsdén tennéd akkor már régen a sitten ülnél. Viszon tény, hogy ösztönösen értik/érzik a spekulatív finánckapitalizmus működési elveit. Amit leírhatunk így kurválkodás=financkapitalizmus.:D
Ui: érdekes a shortolás viszont, nem btk, hanem még a pénzügyi/gazdasági tveknek is megfelel. Gondolom a tőzsdecsalás elkövetési magatartása a strómancégen keresztüli megtévesztés…ehh már megint szakmázok.:D

Zoom
Olvasó
Zoom

Shortot hasznàljàk hedge-re is, nem csak spekulàciòra. Okè, hogy nem btk kategòria, de intèzmènyi szinten elèggè le van szabàlyozva. Ha szabàlyos is simàn előfordulhat, hogy szabàlyozò/kormàny odaszòl a tradingre, hogy ejnye-bejnye fiùk ezt nem kellene…

Reszet Elek
Szerkesztő

Én a többszörös tőkeáttételt tiltanám, a származtatott ügyleteket pedig rendkívül körülhatárolnám.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Államtörvényekkel biztosított játékbarlang, a kenyéruzsorának önkormányzattal, külön bírósággal, állami felügyelettel felcifrázott, becikkelyezett cégérrel ellátott, a modern csalafintaság főiskolája, a munkálkodó és jóhiszemű emberek vetkőztető intézménye, mely nálunk is, másutt is elsőrendű zsidó intézmény, melynek állam és emberrontó működéséről kötetekre menő bűnlajstromot írtak. Ez pedig egy elsőrendű zsidó intézmény, melynek díszes küszöbét alázatos áhítattal lépi át az idegenből becsempészkedett buta és tanulatlan zsidó, aki néhány szerencsésen beütött csalafintaság pénzeredménye után, bárói címmel fölékesítve, lesajnálva minden becsületes munkából élő embert, a válogatlan élvezetek örvényében hajtat be a gumirádleren. Ez a nálunk ma is működő tőzsde külső színe.”

Reszet Elek
Szerkesztő

“A jól jövedelmező szinekurák gyűjtői és a politika és az üzlet fehérszmokingos és feketelelkű mixerjei, az összeférhetetlenségi törvény paragrafusai közt szaltomortálékat vető közéleti akrobaták, a gazdaságilag és erkölcsileg megmagyarázhatatlan profitok élvezői, a gazdasági életet, a spekuláció mocsarába fullasztó börziáner lelkek mind az a hazug világ, amit Juda féktelenül és fékezetlenül garázdálkodó szellemisége és az egyre jobban elharapódzó urhatnámság és előkelősködés betegsége telepített közénk, becsületesen gondolkodó magyarok közé, halálra van ítélve.”

Naooo
Olvasó
Naooo

“Az emberek néha megkérdezik, hogy a kapitalista zsidóság miért támogatja a bolsevizmust, ami a kapitalizmus ellensége?
A bolsevizmus csak a gój kapitalizmus ellensége. Az Oroszországban maradt zsidó tőkések nagyon hasznosak a bolsevikoknak. Egy szemtanú leírása:
“Ebben a bankban egy zsidó a komisszár, nagyon elegáns, divatos nyakkendővel és a mellényben. A zsidó a területi komisszár, régebben tőzsdei alkusz volt, polgári duplatokával. Az adótisztviselő is zsidó, aki pontosan tudja, hogy hogy kell a polgárokat kizsigerelni.”
A zsidóságnak ezek az ügynökei még itt vannak. Más ügynökök az elmenekült oroszok földjeit szedik el jelzálogkölcsönökkel. Ha a függönyt fölhúzzák, minden ingatlan zsidó kézben lesz teljesen ‘törvényes’ eszközökkel megszerezve.”

Szujó Flórián
Olvasó
Szujó Flórián

Azt gondolom, hogy itt van egy félreértés a kísérlet értelmezését illetően.

A tudomány és a média az két különböző rendszer, mindkettőnek meg vannak a saját kritériumai, értelmezései, fogalmai. Ezek a fogalmak mint interjú, vagy kísérlet mást jelentenek a tudományos világban és mást a média világában. Ahogy a médiában megjelenő interjúk sem felelnek meg a tudományos interjúzás kritériumainak úgy azok a társadalmi kísérletek sem, amiket a különböző médiumok, vagy a közösségi média szereplői készítenek. Ezeknek van saját értelmezése erre vonatkozóan, függően attól, hogy mely rendszeren belül történik, ha ettől eltérnek azt külön kiemelik. Pl. ha média tudományos igényességgel készít kísérletet, akkor ki is hangsúlyozzák pl. bevonták a kísérletbe XY egyetem oktatóit és azt is leírják milyen tudományos módszerekkel dolgoztak, vagy hivatkoznak rá.

Ezt a kísérletet nem kutatók készítették, hanem a Daily Mail, amely egy brit bulvárlap. Más célok, más logika mentén mutat be egy társadalmi problémát egy tudományos folyóirat, mint egy bulvárlap. Ennek nem tudományos célja van, nem is ez a funkciója. Mint látható a DM maga se állítja azt, hogy ez tudományos kritériumokon alapuló kísérlet lenne. Azt állítják, hogy kimentek, ezt és ezt megvizsgálták és ezt tapasztalták. Itt a cél egy társadalmi kérdés felvetése a média részéről, ezt a funkciót tölti be. Vannak különböző társadalmi sztereotípiák, illetve tudományos eredmények arról, hogy különbség van valamiben a nők és a férfiak között. Pl. számos tudományos kutatás azt mutatja, hogy különbség van abban, hogy mennyire vagyunk empatikusak, vagy segítőkészek akkor, ha egy fiú/férfi, vagy egy nő/lány szorul segítségre. A média feltételezheti ez alapján, hogy erről lehet készíteni egy érdekes anyagot és elve azzal a céllal mennek ki, hogy ebből csinálnak egy ilyet. Érdekes anyag lehet az is ha a köztudatban uralkodó nézetet erősíti, vagy az is, ha annak ellent mond. Ehhez nem kell különböző helyzetet kipróbálniuk, különböző tényezőket kontroll alá vonni, itt nem a reprezentativitás, vagy a harmadik változó hatásának kizárása a lényeg.

Zoom
Olvasó
Zoom

Tomgal, Meske ès köztem nem volt fèlreèrtès.

Szujó Flórián
Olvasó
Szujó Flórián

A félreértés nem köztetek volt, hanem, ahogy ez értelmezve volt abban a hozzászólásban amire ezt válaszoltam. Ez alapján a kísérlet alapján valóban nem lehet tudományosan általánosítani arra vonatkozóan, hogy a nemnek mekkora a hatása van arra, hogy ki mikor kap segítséget (ebben egyetértek), de a cikk sem állítja ezt (se az eredeti, se az itt megjelent) és ennek nem is volt/lehetett ilyen célja,. Épp ezért nem hivatkozunk pl. egy tudományos folyóiratban a Daily Mail, vagy különböző youtuberek által elvégzett kísérletekre. Ezek nem tudományos eredmények, ezek arra jók, hogy kérdéseket tegyünk fel, elgondolkoztassanak minket, vajon a nem okozta-e a különbségeket, az, hogy máshogy viselkedtek, lehet-e szerepe ebben a helyszínnek stb. Ezek azért nagyon hasznosak, mert érzékenyítik a társadalmat ezekre a kérdésekre. Itt a lényeg az, hogy ezek a kontextusuknak megfelelően legyenek értelmezve.

Zoom
Olvasó
Zoom

Flòriàn, igen, mi tùllèptünk a cikk kontextusàn. Közvetve arròl beszèltünk mennyi igazsàgtartalma van egy ilyen mèdia àltal elvègzett kìsèrletnek. Az ilyen kìsèrletek hasznossàgàval kapcsolatban ùgy tűnik erősen eltèr a vèlemènyünk.

Hunn
Olvasó
Hunn

Elidegenedett a társadalom… Régen ilyen szempontból a gyerekek “közösek” voltak úgymond: minden felnőtt odafigyelt rájuk a környéken. Mi több: minden felnőtt rájuk szólhatott, ha úgy látta, hogy valami ön- vagy közveszélyes baromságot csinálnak. Komoly szemtelenkedés vagy súlyos baromság elkövetése esetén még egy pofont is lekenhettek nekik, és nem volt ám visszaugatás… Otthon meg megkapták érte a pofon párját, amikor a néni vagy a bácsi elmesélte a tisztelt szülőknek, hogy mit is művelt az az átok kölyök… Manapság meg van olyan szülő, aki simán felháborodik azon, hogy egyáltalán hogy merészel valaki az ő drágalátos csemetéjére rászólni ha az nem tartja be a társadalmi együttélés alapvető szabályait… Pofonért meg talán még rendőrt is hívnának.

Én arra mondjuk azért kíváncsi lennék, hogy akkor sem segített volna-e a kisfiúnak senki, ha sokkal feltűnőbb a viselkedéséből az, hogy valami nincs rendben… Tény, hogy nincs gyerekem, ezért a videóból így ránézésre nem tudom megítélni, hogy miből lehetett volna látni, hogy ez a kisfiú bajban van… A kislányon egyértelműen lehetett látni hogy stresszel, abból ahogy mozgott, ahogy a kezeit tördelte, ahogy nézegetett körbe. Ő konkrétan egy elveszett, aggódó kislánynak tűnt. A kutya/macska ott volt pórázzal/dobozban, gazdik meg sehol a láthatáron, ezek egyértelmű ügyek… A kissrác viszont, hogy úgy mondjam, csak ott volt. Kérdés hogy milyen környék ez, mennyire számít kirívó látványnak az, hogy ő csak ott van… De szerintem – legalábbis nagyon-nagyon remélem – hogy ha a kisfiú is ugyanúgy stresszelt volna, mint ahogy az a kislányon látszott, akkor a normális felnőttek nem hagyták volna figyelmen kívül őt sem…

tomgal
Olvasó
tomgal

” De szerintem – legalábbis nagyon-nagyon remélem – hogy ha a kisfiú is ugyanúgy stresszelt volna, mint ahogy az a kislányon látszott, akkor a normális felnőttek nem hagyták volna figyelmen kívül őt sem…”

Én ebben bizonyos vagyok. Lehet picit több idő telik el sajnos, ha kisfiúról van szó-ezt nem kétlem , de nem 3 perc vs végtelen lenne az “eredmény”.

Amúgy teljesen egyetértek a kommented többi részével is.

georg1945
Olvasó
georg1945
Hunn
Olvasó
Hunn

Hadd tippeljek, georg1945: most olvastad, és nagy hatással volt rád a könyv! :)

Köszi a linket, el fogom olvasni.

tomgal
Olvasó
tomgal

Mindenképp ajánlom elolvasásra én is . Ebben az esetben remélhetőleg el tudsz vonatkoztatni attól, hogy Esther Vilar zsidó származású.
A mondanivalóját tekintve nincs jelentősége.

Bela
Olvasó
Bela

Egy elhagyott emberre annyira sem figyelünk, mint egy kóbor kutyára?

A video szerintem is fals eredményt hoz, viszont van benne igazság, csak nem a fiú-lány kérdésben.

Nézve a közösségi oldalakat és járva az utcákat, az biztos, hogy egy kóbor kutya előbb kelt figyelmet, mint akár egy vérző ember. Ha Nyíregyházán a teszkó előtt ül egy kutya, azt két percen belül már tudja Szombathely is. Olyan megosztást viszont soha nem láttam, hogy “fekszik egy ember a padon, nem tudjátok, ki a gazdája?”
Ma már a kutya tartozék a 30 alatti nőknél… viszik étterembe, strandra, kocsmázni… ő életük szerelme :-D Beteg állatok!
Megérne egy cikket a nők és az állattartás legújabb kori divatja.

tomgal
Olvasó
tomgal

” Nézve a közösségi oldalakat és járva az utcákat, az biztos, hogy egy kóbor kutya előbb kelt figyelmet, mint akár egy vérző ember. Ha Nyíregyházán a teszkó előtt ül egy kutya, azt két percen belül már tudja Szombathely is. Olyan megosztást viszont soha nem láttam, hogy “fekszik egy ember a padon, nem tudjátok, ki a gazdája?”

Ebben maximálisan igazat adok neked, ez valóban így van.

A legszélsőségesebb eset, amiről a legutóbb hallani lehetett elképesztő (gondolom többen láttátok a tv-ben):

https://hvg.hu/itthon/20210423_Segitseg_fotozas_godor_ferfi

Itt már komoly büntetőjogi felelősség is felmerül. Teljesen mindegy, hogy a bajba került ember esetleg részeg, drogos, de lehetne beteg, öreg, gyengénlátó is (bennem folyamatosan az merül fel, hogy ha valaki ilyen helyzetben van, hogy fejjel lefele-ezért is fulladt meg szerencsétlen-van egy gödörben és a lábai kalimpálnak csak ki, hogy beleejtett valamit és ki akarta szedni )

Elképesztő, hogy annyit nem tett meg, hogy legalább felhívja a 112-őt, de leinthetett volna egy autót is, ha egyedül nem bírja kirángatni.

Hunn
Olvasó
Hunn

https://fb.watch/5iLGxxx_Nr/

Remélem jól másoltam be a videót.

https://www.facebook.com/ThingsYouDontKnowOfficial/videos/933898627432026/

Didergő kissrác télen a buszmegállóban. A videó címe: Faith in humanity restored..! Úgy néz ki, ha egy kisfiún látszik, hogy egyértelműen bajban van, az emberek azért segítenek.