Megérkezett az ombudsman állásfoglalása a férfiak nemi alapon történő hadkötelezettségét illetően. Azzal kapcsolatban nyújtottam be panaszt, hogy a honvédségi adatkezelésről, illetve az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló törvény egyoldalúan a férfiak számára ír elő kötelezettségeket, illetve gyűjt adatokat róluk. Az ombudsman arról tájékoztatott, hogy nemcsak a hivatkozott törvény, hanem a honvédelmi jogviszonyokat, honvédelemmel kapcsolatos életviszonyokat szabályozó más jogszabályok, így pl. a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény is a férfiak kötelezettségeként szabályozzák a hadkötelezettséget. Tehát elég sok nemileg diszkriminatív törvény van csak a hadkötelezettségre vonatkozóan.
Az ombudsman álláspontja szerint ezek alkotmányossági szempontból történő felülvizsgálata nem indokolt, tekintettel arra, hogy az Alaptörvény szerint a hadkötelezettség kötelezettjei „rendkívüli állapot idején, vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak”.
Ezzel megint megbizonyosodhattunk arról, hogy az Alaptörvény ahelyett, hogy garantálná a férfiak jogegyenlőségét – ahogy annak egy nemek közötti egyenlőségen alapuló jogállamban lenni kellene-, épp a férfiak nemi alapú diszkriminációjának lehetőségét biztosítja.
Jelenleg konkrétan négy(!) férfiakat diszkrimináló része van alaptörvénynek:
1. Lehetőséget ad a férfiak kedvezőtlenebb nyugdíjazására.
2. Kimondja a férfiak hadkötelezettségét.
3. Rögzíti az anyaság védelmét, miközben az apaságét nem.
4. Előírja, hogy a nőket külön intézkedésekkel kell támogatni, de a férfiakat nem. – Ráadásul most épp azt is tervezik, hogy – a férfiakat szintén diszkrimináló – családtámogatási intézkedéseket is az alaptörvénybe foglalják!
Alábbiakban teljes terjedelmében idézem az ombudsman válaszlevelét:
Tisztelt Uram!
Köszönöm, hogy megtisztelt a bizalmával és alkotmányossági aggályaival
hivatalomhoz fordult a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek
teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvénnyel
kapcsolatban.Úgy véli, hogy ez a jogszabály nemük alapján diszkriminálja a férfiakat, mert úgy
szabályozza a hadkötelezettséget és a hadkötelezettséghez kapcsolódó járulékos
(adatszolgáltatási, bejelentési és megjelenési) kötelezettségeket, hogy ezek a hadkötelezettség
bevezetését követően magyarországi bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar
állampolgárságú nagykorú férfiakat terhelik (a nőket nem). Álláspontja szerint ez ellentétben
áll Alaptörvény egyenlő bánásmódot, illetve a férfiak és nők egyenjogúságát garantáló XV.
cikk (2)-(3) bekezdéseivel.Tájékoztatom, hogy nemcsak az Ön által hivatkozott törvény, hanem a honvédelmi
jogviszonyokat, honvédelemmel kapcsolatos életviszonyokat szabályozó más jogszabályok,
így pl. a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) is a férfiak
kötelezettségeként szabályozzák a hadkötelezettséget. Ennek indoka, hogy az Alaptörvény
XXXI. cikk (3) bekezdése a hadkötelezettséget fegyveres és fegyver nélküli katonai
szolgálatként értelmezi, amelynek kötelezettjei „rendkívüli állapot idején vagy ha arról
megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel
rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak (…)”.Az Alaptörvény kimondja ugyanakkor azt is, hogy a katonai szolgálatteljesítés formáit
sarkalatos törvényben kell szabályozni, ennek alapján a Hvt. 2. § (1) bekezdése úgy
rendelkezik, hogy a hadkötelezettség katonai szolgálati kötelezettségből és adatszolgáltatási,
bejelentési, és megjelenési kötelezettségekből (mint járulékos kötelezettségekből) áll.Tájékoztatom továbbá, hogy az Ön által felvetett diszkrimináció kérdésével az
Alkotmánybíróság több határozatában is foglalkozott. A testület a 28/2000. (IX. 8.) AB
határozatban fenntartotta a 46/1994. (X. 21.) AB határozatban megfogalmazott álláspontját:
„nem sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, hogy a törvényhozó a honvédelmi
kötelezettség körébe tartozó részkötelezettségek meghatározásakor tekintetbe veszi a női nem
sajátosságait, valamint azt a történelmileg kialakult hagyományt, amely szerint a hadviselés a
férfi nem képviselőinek feladata.”Az Alkotmánybíróság a 28/2000. (IX. 8.) AB határozatban rámutatott arra is, hogy
jogalkotó a hadkötelezettséget a férfiakra korlátozta ugyan, de nem mentesítette a női nem
képviselőit a honvédelmi kötelezettség egyéb elemeinek, így a vagyoni szolgáltatási
kötelezettség, a honvédelmi munkakötelezettség és a polgári védelmi kötelezettség teljesítése
alól.Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései és az azon alapuló törvényi előírások
alkotmányossági szempontból nem esnek eltérő megítélés alá, mint az Alkotmánybíróság
hivatkozott döntéseiben már áttekintett, korábbi alkotmányos és törvényi szabályozás.
Álláspontom szerint ezért az Ön által kifogásolt rendelkezések alkotmányossági felülvizsgálata
nem indokolt, beadványa kapcsán intézkedésre nincs lehetőségem.
Bizalmát ismételten megköszönve, kérem, szíveskedjék ügylezáró tájékoztatásomat
elfogadni.Budapest, 2021.09.27.
Üdvözlettel:
Dr. Kozma Ákos s.k.
A) Ha viszont történelmileg kialakult hagyományra hivatkoznak, azt nem lehet egyoldalúan lebontani, egy az egyben kell megőrizni.
Ha fennmarad a hadkötelezettség, fenn kell maradnia az ezt történelmi hagyomány szerint kompenzáló, kiegyenlítő hagyományoknak is.
Az nem korrekt, hogy az előjogokat megnyirbálják, a kötelességek meg változatlanul maradnak…
vagy
B) A nőket terhelő kötelezettségeket is a maguk teljességében nevesíteni kell, tudatosítani, számon kérni szükséges. Hadd lássuk, mi van a mérleg két serpenyőjében!
Az ilyenek miatt elterjedt egyes MGTOW-k között az a nézet, miszerint ki kell vonulni a társadalomból amennyire csak lehet, mivel hogy úgysem vagyunk részei annak. Bár a másik megoldás is tör felfelé mint a talajvíz, mégpedig a transzok :D Azok miatt a kormányviktor megint csak vakarhatja a fejét, az alaptörvényben nyilván nem akarnak kitérni az ilyen “esetekre” is :D
A nőknek van honvédelmi munkakötelezettsége, kijelölt helyen köteles szolgálatot adni (kórházak, gyárak stb) :
“9. A honvédelmi munkakötelezettség
12. § (1) Az ország működőképességének fenntartása és helyreállítása érdekében a kötelezett tartós vagy időleges honvédelmi munkakötelezettség keretében, képességeinek és egészségi állapotának megfelelő fizikai vagy szellemi munkát teljesít a számára kijelölt munkahelyen.
(2) Mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól:
a) a várandós nő, a terhesség megállapításától kezdve,
b) az anya, a gyermek 3 éves koráig,
c) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát, élettársát egyedül ápolja, gondozza,
d) az az egyedül élő, aki kiskorú gyermeket tart el saját háztartásában,
e) akit fontos közérdekből a kötelezettség alól külön eljárásban mentesítenek,
f) a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi,
g) a 65. életévét betöltött férfi és az 55. életévét betöltött nő.
(3) * A honvédelmi munkakötelezettség nem terjed ki a Honvédség tényleges állományú tagjaira, honvédelmi szervezet honvédelmi alkalmazottjaira, közalkalmazottjaira, munkavállalóira, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi jogviszonyban vagy munkaviszonyban állókra, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alatt álló köznevelési intézmény közalkalmazottjaira, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaira és munkavállalóira, rendvédelmi igazgatási alkalmazottaira, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottaira, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjaira, köztisztviselőire és munkavállalóira.”
Továbbá van gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség is :
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100113.tv
Én fel nem foghatom, hogy miért pont ezen megy rúgózás, értem én , hogy elvi kérdés, de szinte semmi értelme ezzel foglalkozni, hisz ha háború lenne, akkor manapság, már “nem olyan ” háború lenne. Többször le lett szögezve itt, hogy a nők nem alkalmasak katonának , több gondot okoznak a harctéren, mint hasznot. Ápolásra, gyógyításra, hadi üzemekbe, élelmiszert biztosító területekre, polgári védelemhez meg úgyis berendelhetik őket, ha szükség van rá. Most komolyan ez a legnagyobb gond, hogy az 50 kg-os 20 éves kislány, nem a harctéren rohangál gépkarabéllyal , meg 30 kg-os menetfelszereléssel ?
Mondjuk pont a gyermekét egyedül nevelő apukák CSED jogosultságának , meg a NŐK 40 férfiakra történő kiterjesztésének, automatikus DNS vizsgálatnak sokkal nagyobb értelmét látnám.
A honvédelmi munkakötelezettségi és a sorkötelezettségi tv. két különböző dolog, de egyébként az általad idézett honvédelmi munkakötelezettségre vonatkozó törvény is diszkriminatív, pl.különbséget tesz az anya és az apa között, illetve eltérő korhatárt állapít meg a nőknek és a férfiaknak.
Ami a hadkötelezettséget illeti:
1. Az alapvetően fontos, hogy a nemek közötti egyenjogúság elve minden törvényben, minden területen érvényre jusson. Az, hogy a politika nem hoz nőket diszkrimináló intézkedéseket, illetve ilyenek nem merülnek fel annak az eredménye, hogy általános elvként érvényre jutott a nők diszkriminációjának elfogadhatatlansága, ami magában foglalja azt, hogy se többletkötelességeket, se joghátrányt nem szabnak ki a nőkre. Ez oly annyira uralkodó eszme, hogy nemzetközi egyezmények is rögzítik, vagyis ha pl. a kormány ilyen szabályokat akarna hozni a nőkre vonatkozóan, (mint ezek a férfiakra vonatkozóan) valószínűleg el is marasztalnák emiatt. Erre a férfiak esetében is szükség van. Ennek a szemléletnek érvényre jutása érdekében minden diszkriminatív jogszabályt e szempont mentén kritika alá kell vonni. Itt nem kérdés, hogy melyik súlyosabb, ez már egy megengedő szemlélet.
2. Valóban nincs igazán esélye a háborúnak, arra viszont van esély, hogy Ausztriához, vagy Finnországhoz hasonlóan bevezessék a sorozást békeidőben. Finnországban a férfiszervezetek ezt tartják számon az elsődleges diszkriminációként, tekintve arra hogy ez egy kényszermunka, amit nem fizetnek, ami hátráltatja a fiatal férfiak tanulását, munkába állását stb. Nem gondolom, hogy ezt meg kellene várni, ennek a veszélyeit már most széleskörben kommunikálni kell és megváltoztatni az ezzel kapcsolatos gondolkodást.
3. Ez a kérdés ma is túlmutat a jogegyenlőség kérdésen, a nemi szerepekről is szól, ennek üzenetértéke van a férfiak számara az elvárt szerepeiket illetően. A férfiakat nem csak háborúba küldték, de ennek megfelelően szocializálták is. És a háborúval ellentétben ez itt maradt velünk. Mai napig a fiúkat és a férfiakat több erőszak éri, korábban halnak meg, rosszabb az egészségük. Ezen változtatni kell. És ennek alapja, hogy elkezdünk máshogy gondolkodni és a törvényeket, normákat, szokásokat is ehhez igazítjuk. Amikor kritikát fogalmazunk meg ezzel kapcsolatban akkor azzal a hatással vagyunk a kultúrára, az egalitárius nemi szerepfelfogás irányába mozdulunk.
4. Nem értek egyet azzal, hogy a nők ne lennének alkalmasak katonának. Ma is vannak női katonák és épp emiatt a nők egyenlősége szempontjából is problémás ez, mert olyan üzenete is van, hogy a nők nem, vagy kevésbé alkalmasak katonának.
Ami a CSED-et illetti: az önmagaban nem elég a nemek közötti egyenjogúsághoz, hogy az egyedülálló apák jogosulttá válnak. A társadalmi egyenlőséghez pedig az sem, ha minden apa jogosulttá válik. Ennél többre van szükség. Arra lenne szükség, hogy a CSED-el megyegyező feltételekkel kapjanak az apák 6 hónap apaszabadságot amit kizárólag ők vehetnek igénybe.
Természetesen tisztában vagyok a munkakötelezettség és sorkötelezettség közötti különbséggel.
” arra viszont van esély, hogy Ausztriához, vagy Finnországhoz hasonlóan bevezessék a sorozást békeidőben. ”
Nem nincs:
” Orbán Viktor azt is megerősítette: nincs és nem is lesz napirenden a sorkatonai szolgálat ügye a kormányülésen.
Sem most, sem később nem kívánnak foglalkozni ezzel a kérdéssel, semmilyen módon nem tervezik megnyitni ezt a kérdést Magyarországon – jelentette ki a miniszterelnök.”
https://hirado.hu/2016/01/17/orban-viktor-sem-akarja-visszaallitani-a-sorkatonai-szolgalatot/#
A Fidesz nem fogja, a ballib nem fogja , másnak nincs esélye választást nyerni még nagyon sokáig.
” ez egy kényszermunka, amit nem fizetnek, ami hátráltatja a fiatal férfiak tanulását, munkába állását stb. Nem gondolom, hogy ezt meg kellene várni”
Egy olyan opcionális, még minimális eséllyel sem valószinű hátrányról beszélsz, ami nem is létezik !
Egyébként minden gyermeket vállaló és szülő nő munkába állását, előrehaladását hátráltatja, hogy ő szül.(amit én nem hátrányként tartok számon, de sokan igen). Mivel csak ő tud, ez is egy olyan biológiai , nemi szerep, amitől nem lehet eltekinteni. Az is tény, hogy a férfiak mind testi felépitésük, mind pszichológiai alkalmasságuk , ölésre képességük alapján jóval megfelelőbbek a feladatra. Szóval de, ez kb igaz :
” Többek között az a probléma is ezzel, hogy azt üzeni, hogy a nők nem alkalmasak a katonaságra.”
Nagyon minimális számú nő alkalmas igazán katonának , elenyésző a számuk.
Az anyák és apák között pedig azért tesznek különbséget, mert orvosi és pszichológiai tény , hogy a gyermeknek 3 éves koráig nagyobb szüksége van az anyjára, mint az apjára ( fontos megjegyezni, hogy az édesapjára is szüksége van, de az anyjára jobban ebben az életkorban ) Még a jog is alkalmazza : https://core.ac.uk/reader/33467350
Itt sosem a szülő érdekeit nézik, hanem a gyermekét és ez ebben a helyzetben helyes is. (természetesen azon szélsőséges eseteket leszámitva, amikor anyuka alkalmatlan, veszélyes stb a gyerekgondozásra)
A többi egyenlőségért folytatott ponttal egyetértek, de ez egy felesleges, makacs ragaszkodás egy teljesen értelmetlen, ráadásul még inkább negativumokat okozó (többszörösen bizonyitott, hogy harctéren sokkal több bajt okoz, ha nők vannak, mintha nincsenek) célért az egyenlőség nevében. És még csak nincs is rá igazán esély, hogy maga a diszkrimináció életbe lépjen.
Az, hogy valamit ígérnek a politikusok nem jelenti azt, hogy úgy is lesz. Az alkotmányos jogszabályoknak épp, hogy arra kellene garanciát adniuk, hogy ne lehessen csak úgy diszkriminatív törvényeket hozni, bárki is kerül hatalomra. Ahelyett, hogy kétharmados törvény védené az egyenjogúságot, jelenleg kétharmados törvény védi a diszkrimináció lehetőségét, ami a modern a nyugati társadalmi értékek mentén nézve teljesen abszurd. Illetve ahogy mondtam azzal, hogy küzdünk a törvények megváltoztatásáért egyúttal küzdünk a társadalom értékrendszerének megváltoztatásáért is, ami szintén nagyon fontos.
A nők elsősorban nem a szülés miatt esnek ki a munkaerőpiacról, hanem a szülést követő gyermekgondozás miatt, amit az apa is el tud látni és nem csak hogy el tud látni, de a szülői egyenlőség érdekében kívánatos is és a gyerek érdeke is, hogy mindkét szülővel azonosan szoros kötődést alakítson ki. Hogy se a hadkötelezettség terén, se a gyermekkel való otthon maradás terén nem szükségszerű a nemi különbségtétel azt igazolja Norvégia esete, ahol a nőknek és a férfiaknak is ugyanolyan szabályok szerint van sorkötelezettsége, illetve az anya – és az apa nemcsak ugyanúgy jogosult a szülés utáni szabadságokra, de 1/3 része az anyáé, 1/3 része az apáé és 1/3 része bármelyik szülői által igénybe vehető.
“A nők elsősorban nem a szülés miatt esnek ki a munkaerőpiacról, hanem a szülést követő gyermekgondozás miatt, amit az apa is el tud látni és nem csak hogy el tud látni, de a szülői egyenlőség érdekében kívánatos is, vagyis ez egy társadalmi szükség.”
Én úgy gondolom, hogy azért esik ki a nő a munkaerőpiacról, a szülés, gyermekneveles miatt, mert ez ez az ő dolga, ehhez (elvileg) megvannak a képességei. Női részről pedig a legalávalóbb dolog, amikor a “karrierét” előbbre helyezi a valós feladatánál. Mint ha én mondanám, hogy a gyerekszülésben megakadályoz engem a munkám… Mindkettő ostobaság, csak a nőit könnyű elmaszkírozni, a terhet meg átveszi más.
“A nőknek van honvédelmi munkakötelezettsége, kijelölt helyen köteles szolgálatot adni (kórházak, gyárak stb) ”
Egyetértünk! A férfi életek értékének tökéletes kifejezői a női, megfakult/letört körmök. Ráadásul mi még így is jobban járunk, mert nem a mi férjeink halnak meg a harctéren.
“Ezzel megint megbizonyosodhattunk arról, hogy az Alaptörvény ahelyett, hogy garantálná a férfiak jogegyenlőségét (ahogy annak egy nemek közötti egyenlőségen alapuló jogállamban lenni kellene), épp a férfiak nemi alapú diszkriminációjának lehetőségét biztosítja.”
Minél nagyobb az “egyenlőség valahol, annál nagyobb, eltúlzottabb a nőtolás, pozitív diszkriminálásuk, míg a ferfiaké ezzel fordítottan arányos, pl. Svéd, USA, Spanyol, ésatöbbi. Az “egyenlőség” csak kifogás az átlagnői lustaságra, tehetségtelenségre, minden követelő igény mellett.
“Tájékoztatom, hogy nemcsak az Ön által hivatkozott törvény, hanem a honvédelmi
jogviszonyokat, honvédelemmel kapcsolatos életviszonyokat szabályozó más jogszabályok,
így pl. a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) is a férfiak
kötelezettségeként szabályozzák a hadkötelezettséget.”
:D . Tehát ha több oldalról is előírt a negatív diszkrimináció, akkor nem is diszkrimináció? Ejj, ezért kell vigyázni, kiknek adunk előjogokat, utána nem győzzük megbánni, ha megcsúszunk a sz*ron, és beleesünk háttal.
“„nem sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, hogy a törvényhozó a honvédelmi
kötelezettség körébe tartozó részkötelezettségek meghatározásakor tekintetbe veszi a női nem
sajátosságait, valamint azt a történelmileg kialakult hagyományt, amely szerint a hadviselés a
férfi nem képviselőinek feladata.””
Ezt a baromságot a nők szexizmusnak nevezik, persze csak akkor, ha velük szemben fogalmazódik meg (jogosan), és hátrányosan érinti őket. Miért nem vesszük figyelembe a női nem sajátosságait a vezetői pozíciók, szavazati jog, információs rendszerek, közösségi hálózatok használata, igénybevétele esetén? Mert ez a nő szemében “szupcsimupcsi”, és kiélheti az uralkodási, irányítási kenyszerét? Pont, hogy a férfi azért építette ki mindezen rendszerek összességét, mert mindig is az ő feladata volt a háborúzás, tervezés, irányítás, stratégia, logikus gondolkodás… A csoport fennmaradását, fejlesztését, védelmét, és másénak a leigázását teszik lehetővé ezeknek a képességeknek a megléte. Ezek miatt is épült ki a modern világ. Erre a nők meg pont ezek élére akarnak kerülni, holott bennük ezek kezeléséhez nincsenek meg az ősi, ösztönös képességek, késztetések. Ha csak egyet nézünk, a facebookot. Nem is arra kéne használni, hogy a nőtömegek szexizzenek, meg gátlástalanul tolják minden testi portékájukat az emberek arcába. Hanem hogy hasznos tapasztalatokat adjanak át az emberek egymásnak, azonnali összeköttetésben legyenek. De a nő nem férfi, és sokkal jobban megéri a “pucér” nők futtatása. A nőnek ez meg tetszik is, nem számít, hogy ha nem róla szólna, akkor fejlődhetne a világ. Ugyanis ez sincs meg benne. A jelenben él, ha nem róla szól valami, akkor az élete felesleges. Mit számít neki, hogy amúgy kiktől, és mit vett el.
“az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel
rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak”
Tetszik, kicsit kiegészítgetve, de mondjuk lehetne a minimum követelménye a szavazati jognak. És sok egyéb jognak is. A nőjólét a gazdag országok betegsége, és alapjaiban, pillanatok alatt marja szét az addig a pontig stabil, hosszú évezredek alatt felépített civilizációkat. Akkora nagy baromságot csinálunk ezzel, (annyira nem életképes ez a hozzáállás, nőtolás a fenntarthatóság szempontjából), hogy nincs is belénk kódolva az ellene való védekezés. Pedig, milyen jó lenne…
Engem nem zavar a dolog. Egy női katonatárs rám is veszélyes lenne, nem örülnék ha ilyen megkérdőjelezhető harcértékű katona védené a hátam, az oldalam. Ha megsebesülnék kivinni sem tud a tűzvonalból, nincs meg a természetes agresszivitása, a térlátása rossz és az esetek többségében rosszul méri fel az erőviszonyokat illetve tettei következményeit.
A legtöbb nő a harcmezőn csak elszabadult hajóágyú lenne, amiből köszönöm nem kérek. Konyhára, egészségügyi létesítményekbe, szállítóeszközökre, tábori bordélyokba jók meg esetleg mesterlövésznek aztán annyi.
A gond inkább az, hogy a társadalom ma már nem kompenzálja a többletkötelezettséget, mert minden ilyesmit lebontottak az elmúlt évtizedek során.
Egyetértek, nekem sincs arra szükségem, hogy hátba lőjjenek, ha kellően jóképű és/vagy gazdag az ellenség. Pláne, amikor rosszul mennek a dolgok. :D
Vagy csak egyszerűen azért, mert elfelejtette a kibiztosítást és/vagy megcsúszott az ujja a ravaszon…, mert éppen olyan napja volt na!
Ilyen mondjuk férfiakkal is előfordul legalább ugyanolyan arányban (sőt)…én továbbra is maradnék fentebbi okoknál..
Vagy képzeljük el azt a szituációt, hogy mondjuk csata előtt lepihenve, az ezred 80%-át kitevő átlagos férfiakhoz tartozva egész éjszaka hallgathatod, ahogy a szomszédos barakkban a maradék 20%-nyi jóképű “alfahím” sorra egymás után kúrja le a szexibb női katonák 100%-át, miután azok előzőleg téged gúnyosan és lekezelően lepattintottak (ahogy a 80%-ba tartozó összes többi katonasrácot is.)..
És utána másnap a harcban esetleg bajtársiasan kockáztasd értük az életed, ha úgy hozza a sors… Na persze… Nem fog megtörténni. És a 80%-hoz tartozó többi katonasrác is úgyanígy lesz velük. És természetesen nem csak ezekért a katonanőkért nem fogsz kockáztatni, hanem már az “alfahím” katonatársaidért sem… És a 80%-hoz tartozó többi srác se.
Holott ha a nők nem lennének ott, és ez az egész nem lenne ennyire nyíltan az orrotok alá dörgölve, akkor ugyanezekkel az “alfahím” srácokkal egy ütőképes, bajtársias csapatot alkothatnátok. És egyiktől sem sajnálnád, ha kimenőn a civil lányok közül becsajozik…
A nők a szexualitással egy olyan plusz tényezőt hoznak be a fegyveres férfiközösségbe, a szexuális versenyt, ami megbontja a bajtársiasság szellemét, és olyan biztonsági kockázatot jelent, amin a csapat túlélése múlhat… A bajtársi egységet a feminista ideológiai alapon megbontani szimpla őrültség, a hazaárulással határos.
Ezért nincsenek a böriben sem összezárva a nemek.
Talán nem egyszerre, és nem egyhelyen kéne bevetni a női és férfi katonákat, és külön táborban állomásoztatni.
Például felderítésre, aknaszedésre előrre küldeni a női csapatokat, aztán ha már tiszta a terep, akkor mehetnek az igazi katonák . :)))))
Igen, mint az oroszoknál a 2. vh-ban. Kiváló film ( nagyrészt megtörtént események alapján) a Lányok az aknamezön , orosz, de tényleg jó:
http://www.themoviedb.org/movie/535680
Ha megnézted, nem biztos , hogy poénkodnál vele utána.
Ha férfiak életével poénkodnának, azt is viccesnek találnád ? Mert én nem.
Szóval ez az aknaszedés, felderítés nem gondolod , hogy kissé elavult ( még trollkodni is) a mai drón, robot, mühold korban ? Csak hogy haladj a korral:
“Az Uran-6-os többfunkciós aknaszedő, amely húsz katona munkáját képes elvégezni biztonságos távolságból. Akár egy kilométeres távolságból irányítható, hernyótalpas, tolólemezével hatástalanítja a robbanószerkezeteket, és túléli a “találkozást” akár 60 kilogrammnyi TNT-vel is.“
https://biztonsagpiac.hu/jon-az-orosz-katonai-robotok-uj-generacioja/
Ok, csak ez a megoldás mégis olcsóbb, mint a drón.:D -A társadalom ballasztjaiból szervezett ilyen egység. :D Aztán, ha elfogytak lehet rátérni valóban az általad említettekre.:D
Majd nézd meg a filmet és utána poénkodjatok vele. Van amivel NEM viccelünk, halállal, szétszakadt testekkel, leszakadt végtagokkal …
Egyébként van itt frissebb, szintén 2.vh utáni igaz történet , a tizenéves szerencsétlen rabságba esett német kiskatonákról. Valahogy az ezzel poénkodást ( nem amiatt, hogy nök, hanem , hogy aknaszedés) nem veszi be a gyomrom. Ez nekem az így elhunyt emberek halálának megcsúfolása, biztosan túl komolyan veszem , ez nagy különbség nök és férfiak között és ebben nagyon nem vagyok férfias gondolkodású…
Szóval ez egy friss , remek film , szintén valós történet:
https://port.hu/adatlap/film/tv/a-homok-alatt-under-sandet/movie-195267
Igen, megfigyeltem az akasztófahumor az különösen nem erősségetek.
Én bírom sőt alkalmazom is a morbid, sőt fekete humorba hajló dolgokat, csak épp ebben semmi humorosat nem találok. Lehet az is közrejátszik, hogy kislányként a moziban nagyon nagy hatással volt rám ez a film és beleégett néhány jelenet a retinámba, szóval az aknamező számomra sohasem lesz vicces ( édesapám 17 éves leventeként bizony volt aknamezőn , Drezda bombázásában, szóval közvetlenül kaptam infókat)
Egyébként tudomásom szerint aknataposásra-szedésre/élőpajzsnak hadifoglyokat, ellenséges(nek bélyegzett) elemeket szoktak alkalmaztak, nem saját nőiket. Valóban, a szovjetunióban kihajtották a nőket műszaki akadályokat építeni/telepíteni.
De az előbbi tevékenységre a hadifoglyokat/gulag rabokat fogták be.
Egyébként van erről újhullamos magyar film is a “taposók”.
Persze a lehettek közöttük nők, de azért nem ez volt a jellemző. Egyébként még a magyar honvédség járt el így a háborúban (túl sok büszkeségre ez nem ad okot) románok, olaszok, németek irigykedtek is. Sőt az utóbbi 2 néha “kölcsönkérte” a “magyar” muszosokat. Illetve jelezték, hogy ebben mi járunk el “okosabban”.
A szovjeteknél a 2. vh alatt 800 ezer női katona volt, ebből 300 ezer önkéntes , legtöbbjük ( az egészségügyi és gépkocsizó egységeket leszámítva) harcoló egységeknél mesterlövőknél, bombázó egységeknél, utászoknál és kutyás tűzszerész csapatoknál teljesített szolgálatot. Utóbbiaknak a már visszafoglalt stratégiai területek megtisztítása, illetve szántóföldek újra művelhetővé tevése volt a feladatuk ( erről szól a film is ) .
Ez amúgy megdönti azt a nézetet, miszerint a nők teljesen alkalmatlanok lennének ilyen feladatokra ( szükség- háború törvényt bont), de az is igaz , hogy az orosz nők sosem voltak azok az elkényeztetett Disney- hercegnők …( szóval a környezet, nevelés , háborús kényszerítő körülmények nagyon befolyásolóak -lásd YPJ).
Viszont egytől egyig , az összes szovjet női mesterlövész arról számolt be, hogy a kezdetekben lelkileg borzasztóan nehéz volt teljesíteni a feladatukat és kioltani életeket, még akkor is, ha német…
Hát tudomásom szerint, egyenruhás szolgálatot, csak önkéntes nők vállalhattak. Igaz, már ebben is egyedülálló volt a szovjetunió.Munkaszolgálat volt kényszer (sorozás) alapján. Ld hadi és honvédelmi kötelezettség elhatárolása.
De az aknataposás “büntető” feladatnak számított, ahova, csak “bűnöző” férfiakat osztottak be (ismét egy könnyítés a nőknek).
:D lepipáltad naoot..:D
Az “olyan napról” jutott eszembe… A nők, ha többen hosszabb ideig össze vannak zárva, olyankor általában szinkronban, egy időben jön meg nekik a menstruációjuk.
Simán el tudom képzelni, hogy női hadkötelezettség bevezetése esetén a feministák előbb-utóbb kikövetelnék, hogy a hadsereg vegye figyelembe a nők nehéz napjait is…
Például, hogy azokra a napokra a vezérkar ne tervezzen komolyabb hadműveleteket, bármily kedvező is lenne az stratégiailag vagy taktikailag.
A tisztek vegyék figyelembe a nők hangulatingadozásait, és nagyon válogassák meg, hogy milyen stílusban nyilvánulnak meg a nők felé a parancskiadás során azokon a napokon…
Talán még a Genfi Egyezményt is kibővítenék azzal, hogy mondjuk ha a lövészárok felett meglengetnek egy véres rongyot, az lehetne az egyezményes jele annak, hogy menstruáló nők vannak a sorok között.
Az ellenség olyankor köteles lenne aznap és a rákövetkező egypár napig lábujjhegyen járni, mintha tojáshéjon lépkedne. Ilyenkor bármiféle harci cselekménybe kezdeni háborús bűncselekménynek számítana.
Ne aggódj, nálunk ez nem lesz probléma. Ha jön egy bármilyen éles háborús helyzet, elfut / megadja magát az állomány java része azonnal, a maradék az lenne, aki meghalt mert még az előző kettőre sem volt képes.
Nők ide vagy oda, nem tudom fantáziáltál-e azon hogy reagálna le a mostani 20-as, esetleg 30-cas férfi korosztály egy sorozást. :-D Lazán ellenszegülnének, kényszer hatására mentálisan összeomlanának, hatalmas mennyiségű lenne az öngyilkosság, szükés, a városiaknál egészen biztosan… Lehet túlzásokba estem és esetleg megsértek pár katona olvasót, aki önmagáról nem így gondolja, de amikor háborús helyzetben felbomlik az egysége, vagy sorra kapja a hülyébbnél hülyébb parancsokat, biztos eszébe fogok jutni :-) Nyugati mintájú haseregekben szerintem elférnek a nők, transzbuzik, bármi, amíg nincs komoly helyzet, és mögöttük a modern technika. Mnukahely, esetleg szakma, karrier, több-kevesebb fizetéssel, ezt jelenti a javának.
Csak egy háborús, éles helyzet termelheti ki az alkalmas vezetőket és állományt, jelenleg csak munkahelyekről beszélhetünk, gondolom idehaza erős lenne a karrier szót használni… :-) Talán lenne összesen, az összes jobbodali szabadcsapattal együtt 5-6000 ember, akiben a szándék és a képességek is meglennének harcolni….. Aztán mire odaérnénk, maradna belőle 200.
A laktanyák már régen is szar állapotban voltak, nemhogy manapság, legfeljebb raktárnak még jók lehetnek, de nem több ezer ember elszállásolására. Ez annyi lóvét felemésztene, hogy belerokkanna a N(y)ER. A másik meg amiért a viktor a fejét vakarná az a kieső lóvé egyidejűleg. Mert hogy ugye nem a műköröm-, szempilla stylistok vonulnának be, hanem mondjuk a magyarnak nevezett(de amúgy német) GDP-t termelő autóipari dolgozók. Nem beszélve az építőiparról, vagy a közművekről, ahol már most is nagy a szakemberhiány, egy féléves kihagyás sem jöhetne szóba, csak egy ilyen kiképzés miatt.
Szokták mondani, hogy a hadseregek mindig az előző háború megvívására készülnek a jövő háborúja helyett… Szerintem ugyanez igaz a civil lakosság elképzeléseire is. Az az elképzelés, hogy éles háborús helyzetben az állomány majd jól elfut és/vagy megadja magát, szintén az előző háborúból indul ki, esetünkben a második világháborúból.
Ebben a magyar katonák nem közvetlenül a magyar, hanem elsősorban a német nagyhatalmi érdekekért kellett harcoljanak. (Persze a II.VH-s részvételünket lehet magyar érdekként is értelmezni, ha más nem akkor áttételesen, de erős ellenérveket is fel lehet sorakoztatni ez ellen.) Mégpedig egy olyan nagyhatalom, a Szovjetúnió ellen, mely ellen a győzelemre a honvédségnek esélye sem lehetett. A magyar élet, a drága magyar vér megóvása ilyen helyzetben jogos prioritás volt, és teljesen érthető hozzáállás az egyes harcos szintjén is.
Erre az alap-élményre és felfogásra rakódik rá, és ezt erősíti meg a Magyar Néphadsereg és a Varsói Szerződésben való részvétel közös történelmi élménye is. Egy NATO vs. Varsói Szerződés jelentette világháború esetén ténylegesen a magyar katonák 100%-a futott volna el és adta volna meg magát. Ez nem kérdés, ebben nincs is vita.
Amikor azt mondjuk, hogy az állomány elfutna/megadná magát, tulajdonképpen egy ilyen helyzetet képzelünk el. Csakhogy egy ilyen helyzet a legkevésbé valószínű a jövőre nézve. Ami viszont reális háborús lehetőség a jövőre nézve – hacsak a szépségkirálynők el nem hozzák legfőbb vágyukat, a világbékét – az a kis-antant szomszédokkal való esetleges fegyveres konfliktus. Mert a történelem nem ért véget a Kárpát-medencében sem.
A szituáció, amit a jövő háborújaként elképzelhetünk magunknak, az nem a II.VH-ra vagy a NATO vs. VSZ-re hajaz, hanem sokkal inkább a jugoszláv polgárháborúra. Mondjuk Boszniára, ahol talán mondhatjuk, hogy a legdurvább volt a vadulás. És egy ilyen típusú háborúban nincs hova futni, és nincs kinek megadni magunkat.
Nincs hova futni, mert a világon sehol nem fogják magyar háborús menekültek tömegeit úgy befogadni, ahogy pl. nyugaton a háborús övezetekből érkező muszlim migránsokat tárt karokkal várják, mert amögött megvan a politikai és társadalom-mérnökösködési cél. Mi viszont fehér, keresztény emberek vagyunk, nekünk nincs hova menjünk, senkit nem érdekelne a sorsunk.
Ha megadjuk magunkat, akkor vagy ott helyben megkínoznak és legyilkolnak, vagy haláltáborba visznek és ott teszik velünk ugyanezt. Ha elfutunk akkor jönnek utánunk amíg utól nem érnek, és akkor teszik velünk ugyanezt. De akár megadjuk magunkat akár elfutunk, akkor a magunk mögött hagyott hátországban megkínozzák és legyilkolják a védtelenül maradt idős szüleinket, asszonyainkat, gyermekeinket.
Biztos, hogy egy ilyen háborúban is mindenki elfutna és/vagy megadná magát? Nem hiszem.
Mondjuk a délszláv háború főleg szerb oldalról pont ellenmond ennek. A rácoknak azért kellett miliciákat (csetnikek, arkanék stb) bevetniük, mert az átlag szerb srácnak rohadtul nem volt kedve szlovénokat, horvátokat, bosnyákokat gyilkolni, még albánokat is alig (nem annyira rosszak, mint -a részben saját maguk által gyártott- hírük, és messze nem olyan jó katonák, ezért vesztettek)
De a megtámadottak sem kezdtek sorozásba! A horvát, bosnyák, szlovén hds és az uck is önkéntes haderő volt, ugyanis a többség ott sem akart harcolni, még a megtámadottság okán sem. Viszont nyilván nagyobb arányban léptek be önkéntesek a seregbe, és nagyobb elánnal harcoltak mint a szerbek. Ez okozta a szerbek sorozatos, megalázó vereségeit, – főleg- a horvát fronton.
Eme háború menekültjeiből állnak -javarészt- a milliós délszláv, albán közösségek a volt német birodalmi területeken hollandiától bécsig.
Szerintem, ha várható háború az etnikai/faji háború a betolakodó szarszínüekkel szemben ilyen “homefront/gta” játékban szimulált.
Amiről beszélsz annak román-magyar relációban van egy kis esélye talán, ugyanis a román nemzettudat az nagyjából ebből áll: “gyűlöld a magyart a 2000(sic !!!!) éves elnyomásért” Nos eme hozzáállásból nehéz bármilyen kompromisszumos modus vivendit kialakítani. És nem úgy tűnik, hogy ezen változtatni akarnának. Annyira meg a magyar sem birka, hogy ennek befeküdjön.
Számomra az a legfurcsább, amikor Magyarországnak és a magyar népnek mind a jelenlegi, mind a vágyott jövőbeni békéhez való hozzáállását tekintem, hogy mintha egy rendkívül fontos tényezőt nem vennénk figyelembe. Ami úgy tűnik, mintha valahol, valahogyan teljesen elsikkadna…
Arról az egyszerű és nyilvánvaló tényről beszélek, hogy jelenleg Magyarország területének 2/3-a ellenséges megszállás alatt áll!
Igen, arról, hogy jelenleg hazánk területének nagyobbik részén ellenséges katonák állomásoznak. Arról, hogy a 15 milliós magyarságból népünk körülbelül egyharmada felett jelenleg is ellenség uralkodik. Arról, hogy ellenség aratja le a mi földünk nagy részének gyümölcseit, és gazdagszik a mi földünkön található természeti kincsekből, nyersanyagokból is.
És mi minderre mintha úgy tekintenénk kábé, mintha valamiféle természeti adottság lenne… Mint valami olyan dologra, amivel kapcsolatosan nekünk már semmiféle különösebb teendőnk nincs, és nem is lesz soha. Mint amivel kapcsolatban nekünk már semmiféle különösebb dolgunk nem maradt.
Mintha őszintén abban hinnénk, hogy a trianoni békediktátumnak, és az azt 1947-ben felváltó, párizsi békének a ránk vonatkozó rendelkezéseinek a betartásához, és az azok következményeihez való feltétlen ragaszkodásunk lenne a Kárpát-medencében az örökbéke záloga… Amikhez, ha a fene fenét eszik is, akkor is tartanunk kell magunkat!
Szinte már-már olyan, mintha nekünk ez a helyzet amúgy tökéletesen meg is felelne, és teljességgel elfogadható lenne… Mintha úgy tartanánk, hogy elsősorban és mindenekfelett a MI kötelességünk lenne az, hogy ehhez tartsuk magunkat.
Szürreális, nem?
És mintha fel sem merülne kérdésként az, hogy: jó-jó, az egy dolog, hogy részünkről per pillanat reálpolitikai szempontból nemigen tehetünk mást, mint elfogadni a jelenlegi helyzetet, de vajon az ellenség is maximálisan elégedett a dolgok jelenlegi állásával? Teljességgel kizárt dolog, hogy ők valaha is többre vágynának? Különös tekintettel arra, hogy az a látszat, hogy ilyen könnyen lemondtunk az eddigiekről, és ez kiváló étvágyat csinálhat számukra a további terjeszkedésre… Vagy a maradékot, amink az országunkból még megvan, azt esetleg már megvédjük mindenáron?
Iszonyat, hogy a kommunisták a 40 évük alatt milyen pusztítást végeztek itt a fejekben a hazáról és a nemzetről való gondolkodással kapcsolatosan…
Hát az oláhok szerint “romania mare” a tiszától az eteléig (dnyeszter) terjed.
“Romania mare-mare” meg az itiltől (dnyeper)-olaszorszagig (belefoglalva a komplett balkánt -jó görögorszagot meghagynák- és a komplett kárpát-medencét :D) hiszen ők az igazi rómaiak…:D
Bár értem a logikáját a dolognak, hogy fogjuk a feministák blöffjét a nemi egyenlőségről, és trollkodva rákontrázunk, mégis: azt kell mondjam, hogy a feladatunk elsősorban NEM a nemek valódi egyenlőségének a kikövetelése kellene hogy legyen. Ez ugyanis azt jelentené, hogy alapként elfogadtuk a feministák nézőpontját a nemek egyenlőségének a szükségességéről.
A feladatunk szerintem ugyanis nem a nemek valódi egyenlőségének kiharcolása, hanem a feminizmusnak és összes eredményeinek a totális felszámolása, visszavonása és eltörlése, és a jóindulatúan szexista patriarchátus létrehozása lenne… Bármilyen, a nemek valódi egyenlőségét célzó további kísérlet ugyanis csak még tovább és még inkább és még jobban bebetonozza a feminizmus alapvetéseit…
Egyébként ahogy a nők azt a tényt, hogy most már ők is dolgoznak és nem a férfi az egyedüli kenyérkereső, arra használják fel érvként és ürügyként, hogy feleségként nekik kevesebbet kelljen beletenniük a házasságba, míg a férfiaktól ezzel párhuzamosan elvárják, hogy azok sokkal többet tegyenek bele (pl. házimunka 50-50%-os megosztása, stb…), ugyanúgy a mindkét nemre vonatkozó hadkötelesség bevezetése esetén azt is valami hasonlóra fogják érvként és ürügyként felhasználni… Még nem tudom mire, de a nőket ismerve garantálom, hogy valami ilyesmi lesz a következménye.
A honvédelem terén viszont egyáltalán nem lennénk ezzel beljebb, sőt, épp ellenkezőleg… Például az USA a hadseregének “woke” alapokon történő újraszervezésével – benne többek között a nőknek a fronton éles harci feladatokra tervezett jövőbeni bevetésével, valamint a nőknek a különleges erőknél tervezett jövőbeni alkalmazásával – pont most veszíti el már jó előre a következő háborúját anélkül, hogy ez tudatosulna bennük…
“ugyanúgy a mindkét nemre vonatkozó hadkötelesség bevezetése esetén azt is valami hasonlóra fogják érvként és ürügyként felhasználni .Még nem tudom mire, de a nőket ismerve garantálom, hogy valami ilyesmi lesz a következménye.”
Ha jól sejtem ilyesmikre gondolsz :D : https://laskainelli.blog.hu/2021/10/04/ferj_vagy_es_tobb_szexet_szeretnel?ajanlo=1
Nem ám úgy van hogy te vagy férj, aztán majd akkor kúrsz mikor akarsz, csak hogy egy példát mondjak a sok közül. (Adódik egy újabb kérdés a többihez, miszerint mire is jó még amúgy a férfiaknak a házasság, a semmin kívül persze?)
Nem csak arról van szó hogy trollkodva rákontrázunk, de valóban léteznek a férfimozgalomnak olyan ágai, amelyek őszintén hisznek abban, hogy a teljes egyenlőség jó lesz. Sőt tovább megyek, ebben a modern világban szinte már minden férfi (én is) hisz valamiféle nemi egyenlőségben, csak az a különbség, hogy ki hol húzza meg egyéni ízlése szerint ennek a határvonalait.
Mindezek miatt aztán két út van: vagy elkezdenek a férfiak illetve a férfimozgalom egyes irányzati erről egymással vitatkozni, ádázan csatározni – ahogyan csinálják a vitát önmaguk között öngyilkos módon a feministák is – amivel szétforgácsolják saját erejüket; vagy vagy pedig szépen megegyezünk, hogy mindenki teszi a maga dolgát a saját “háborús frontján” a maga hite szerint, sőt fedezzük is egymás hátát a csatában, merthogy a férfiaknak a jelenlegi trendeknél rosszabb már sem így sem úgy nem lehet…
Én akár nagy tétekben mernék fogadni arra, hogyha sikerre jutna a férfijogi mozgalom teljes egyenlőséget követelő szárnya, az a feminizmus gyökeres átalakulását vonná maga után. Azt követően az Antoni Rita és Mérő Vera félék térden csúszva könyörögnének egyfajta jótékony patriarchátus visszaállításáért. Legkésőbb akkor, amikor bevarrnák őket egy jó kis sorkatonai szolgálatra. – “A feminizmus akkor ér véget, amikor a nőknek fel kell cipelniük a negyedikre a hűtőt.” – Nos, akkor már nem kell majd azon alkudozni, hogy bizonyos kedvezményekért a másik oldalon másfajta kedvezmények járnak. A totál egalista férfimozgalmi irányzatok a győzelem nélkül is remek szolgálatot tesznek: felvillantják azt az opciót, amivel már a feminizmus sem ért egyet… önmagában meghasonulva. Ha akarod, a dolog ezen részét nevezheted akár “trollkodásnak” is…
Szóval én egy ideje arra jutottam, hogy a férfimozgalmaknak, a férfiaknak semmiképp sem kell egymás között arról vitatkozniuk, hogy mennyi egyenlőség lesz jó… merthogy természetesen a nemek között valódi, dekára kimért egyenlőség nem létezhet, hiszen annak a biológia állja útját… Viszont léteznek olyan kretének (ők a feministák) akiknek előbb ezt ki is kell próbálniuk hogy elhiggyék, és aztán azt is el kell nekik magyarázni, hogy ingyen hűtőcipelés nem létezik!
Na szóval, no para, a jelenleginél rosszabb (a férfiak többszörös alkotmányos jogfosztása, mindenféle kompenzáció nélkül) már semmiképp sem lehet! Legrosszabb esetben egy kis időre vidám tábori kuplerájjá alakulhat az egész hadsereg, ahol mindenki kedve szerint tesztelheti Mérő Vera kisasszony… szolgálati képességeit… :)
Igen, ez is egy nézőpont, amivel szerintem ki lehet egyezni, mert ugyebár a puding próbája az evés. Na szóval, hol is találni női tetőfedőt? Melyek is a hiányszakmák, ahol sürgősen utánpótlásra van szükség? Miért nem erre költ a mindenkori ungarische Staatsführung akkor, a “vélt és leendő anyák” helyett? (Persze azt is csak szolidan, hiteltámogatás formájában, semmilyen garanciát sem vállalva a jövőre nézve.)
Azt ugyan leshetné a femináci fidesz, hogy egy lépést is tennék értük, hamarabb fognék fegyvert a kormány ellen. Amíg nem változtatnak ezen a diszkriminatív törvényen, addig legfeljebb ellenük harcolnék.
Oláhok/szarszìnűek pont leszarnák a politikai felfogásodat. Nekik, csak magyar/fehér vagy/lennél.
Ui: összes nagy történelmi tragédiánk részben az ilyen hozzáállásnak volt köszönhető.
A trianoni meg Nagyrészben.
Egyet értek! ’20-ban is, amikor a románok már a Tiszánál jártak, Budapesten a magyar “fehérek” lőtték a “vörösök” állásait, azok meg visszafelé. A lőtéri kutyát nem érdekelte, hogy idegen hadsereg(ek) kolbászolnak nemzetünk határain belül, akiket még együtt összefogva se biztos, hogy le tudtak volna győzni. Így meg aztán láttuk, hogy mi lett az egészből…
Szomorú, de amíg az ellenség nem osztja a mi felfogásunkat, addig nem is fog a mi szabályaink szerint játszani, amire illenék felkészülnünk……………
Mondjuk ilyen konkrétan nem történt, a “fehér ellenforradalmak” kizárólag a vörös terrorcsapatokkal (lenin fiúk, cserny különítmény, korvin(klein)ottóék) csaptak össze. Illetve kunéknak/kohnéknak is volt annyi eszük, hogy kizárólag őket küldték a tolnai/bács-kiskuni “parasztlázadás”/”ellenforradalom” leverésére.Nem az egyszeri “vörös” katonát.
Illetve a vörösök zavarták szét 1918októberében frontról hazaérkező egységeket.Ne feledkezzünk linder alkesz, patkány mondatáról. Hogy “nem akar katonát látni”..és küldte ki bérdy-schiwimmer -féle (hogy adjunk a hely szellemének is :D) feminista kurvákat a katonák egyenruháját, sapkarózsáját tépkedni.
Plusz a “székely” hadosztályt is ők oszlatták fel, mint “ellenforradalmi gócpontot”.
A károlyi-vörös politika volt az igazi megsemmisítő csapás Hazánknak… :-[
Így van, ők voltak a legmocskosabb/leghülyébb magyar kormány az elmúlt 500évben ebben az országban. Tőlük, még kun/kohnék is különbek voltak. Ők legalább megpróbálkoztak az ellenállással.
Egyetértek.
Az 1918-as Károlyi-kormány, mint olyan, benne Linder Béla hadügyminiszterrel, a leges-legrosszabb vezetés volt, ami ezer éves állami történelmünk során valaha is Magyarország élére került!
Hazaárulók voltak!
Hazaárulók, akik nem csupán leszerelték a honvédeinket és szélnek eresztették a teljes magyar hadsereget, miközben az ellenség katonáinak csizmái már hazánk földjét taposták. Hanem a magyar honvédektől elszedett fegyverekkel a Károlyi-kormány saját maga szerelte fel például a román nemzeti gárdákat Erdélyben!
Az ember magyarként nem tud úgy olvasni a tevékenységükről, hogy ne szoruljon ökölbe a keze az idegtől és a frusztrációtól!
Annyi, azért hozzátartozik. Nem felmentve károlyit, de az emberek rettegtek a hazaérkező kis/szegényparaszti katonáktól. Tudni kell, hogy magyarországon (és egy évvel korábban oroszországban) egyfajta “parasztforradalom” “szmuta” robbant ki, aminek az ideológiája nagyjából kimerült a “leszámolunkmindenkivel”/”földetakarunk” és “azuzsoradosságokeltörlését”
Ennek keretében egyszerre égtek a nemesi uradalmak a zsinagógával és a cigánytáborral…
Ennek több áldozata volt, mint a vörös terrornak/fehér “terrornak” együttvéve. Kb az oláh megszállással volt egyenértékű, ha hozzávesszük a teljesen köztörvényes dolgokat, akkor több.
Lényegében a judeobolsevik forradalom, és fehér “ellenforradalom” felfogható annak, hogy eme 2 hatalmon lévő fél, megpróbálta elcsatornázni az indulatot egyik fél kizárólagos irányába.
Nyilván sokan paráztak a zöld kádertől és az anarchiától…
De akkor még inkább igaz az, hogy ez esetben is a megelőzés legjobb módja a hadsereg fegyelmezett egyben tartása, és Nagy-Magyarország határainak védelmére történő kirendelése lett volna.
Közismert tény, és én is elhiszem, hogy minden katona a békéről és a hazamenetelről álmodott akkoriban, a sokadik világháborús év végén… De azt már nem hiszem el, hogy bármi áron, hogy még ilyen áron is akarták volna, mint amit ezért végül fizetni kellett…
Hát hatalmon zsidó/vörösök, de akár bethlen féle patkányok szempontjából a lefegyverzés volt a legpraktikusabb megoldás.
Ui:zöld káder az a horvátok csapata …kaposvári parasztforradalomnak a részbeni oka, pont a zöld káderrel való leszámolás volt a zsidókon/”urakon”/cigányokon túl.
Dehogy, deák a haza árulója az engedett zsidóillegális-beözönlés és tenyészés.
Az inkább a tiszák és eötvös bűne volt, de amúgy egykutya.
Plusz az oláh/beás cigányok is akkor érkeztek az oláh rabszolgatartás( sic) elől menekülve.
Ezeréves magyar hazánk egykori (és mai) ellenségeit bizony ismernünk kell!
És azt is tudnunk kell róluk, hogy semmi sem változott, és nincs új a nap alatt…
(Zárójelben jegyzem meg: érdekes és tanulságos, hogy annak idején az első hullámok során a magyarországi feministák között maximum nagyítóval lehetett keresztény származású magyar nőt találni, mára viszont már őket is megfertőzte a feminizmus járványa… Az aktivisták, NGO-sok között viszont valószínűleg még ma is a régi arányokat találnánk, ha ebből a szempontból kaparnánk meg a nőkérdés felszínét… És természetesen ez sem lenne véletlen. Zárójel bezárva.)
Az általad említett név egészen pontosan: Bédy-Schwimmer Rózsa
https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9dy-Schwimmer_R%C3%B3zsa
Ő is többek között azok közé az egykori feminista nők közé tartozik, akiket a mai, hazai, modern feminista nők példaképül akarnak a mai fiatal magyar lányok elé állítani…
Íme, D. Tóth Krisztina, a WMN magazin alapítója és főszerkesztője ajánlásával:
https://hosszulepes.org/hu/wonder-woman/jelolt/bedy-schwimmer-roza
https://www.youtube.com/watch?v=14Q2bWAmXi0
Elnézést, valóban nem tartom észben az összes hasonlónak a pontos nevét.
D Tóth a (faj)rokonság miatt emlékezhetett meg róla külön.
Ahogy mérő kisasszony is feles.
Íme az első hullám egyik jeles képviselője. Nem mindenki zsidó, aki annak látszik (akit te annak feltételezel)
Anyád, apád és valószínűleg a te magzati és csecsemő életetedet is egy ilyen “zsidó” feministának” köszönheted. Ha nincs Hugonnai, akkor ma nincs terhesgondozás, nincs csecsemő-utánkövetés, hullanánk ma is pár hetes vagy hónapos korunkban, mint ősszel a legyek. Pont úgy, mint a férfi doktorok alatt, akiknek fingjuk sem volt semmiről ezzel kapcsolatban.
A gróf szentgyörgyi Hugonnai család sarja. Családja ötödik gyermekeként született, apja gróf szentgyörgyi Hugonnai Kálmán (1809–1875) földbirtokos,[3] anyja tomesti Pánczély Terézia. Apai nagyszülei szentgyörgyi Horváth Zsigmond (1770–1824) aranysarkantyús lovag, földbirtokos, és csáfordi Csillagh Jozefa voltak. Apai nagyapja, az ősrégi szentgyörgyi Horváth család sarja, szentgyörgyi Horváth Zsigmond 1810-ben Hugonna községre királyi adománylevelet kapott, és ezzel együtt engedélyt, hogy nevét Hugonnaira változtathassa. Ő volt, akinek 1822. június 14-én grófi címet adományozott Ferenc császár és király.
Alapismereteit otthon, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulójaként szerezte. Akkoriban erről a szintről nem léphetett tovább egy nő sem Magyarországon. Alig 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. Ebből a házasságból három gyermeke született.[4][5][6][7] Férje nem érdeklődött a szellemi dolgok iránt (mellette soha nem érezte magát jól, férje sokszor hagyta magára), az ifjú Vilmának elsősorban a természettudományok kötötték le figyelmét.
1869-ben értesült arról, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkozhatnak, viszont ehhez férje beleegyezése is kellett. Ezt megkapta, de anyagi támogatást nem, ezért nagyon nehéz körülmények között élt. 1872-től lett az egyetem hallgatója, 1879. február 3-án védte meg disszertációját, és orvossá avatták. Az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban töltött egy évet.
1880 februárjában tért haza. Diplomájának elismertetése rendkívüli akadályokba ütközött: 1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát. 1882 májusában kérte orvosi oklevelének elismertetését. Kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter – az érvényes törvényekre hivatkozva – elutasította a nosztrifikálást.
Ekkor letette a szülésznői vizsgát, és szülésznőként működött. Szilassyval kötött házassága végleg felbomlott, és betegek sokaságát kezelte, hogy ebből tartsa fenn családját. Ebben az időben írta „A nők munkaköre” című tanulmányát. A nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást. Minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte ki céljául.
1887-ben férjhez ment Wartha Vincéhez, aki jeles vegyész, műegyetemi tanár volt. 1888-ban megszületett Vilma lányuk. Férje kérésére felhagyott szülésznői gyakorlatával, és elméleti kérdésekkel foglalkozott. Ezekben az években sem adta fel orvosi oklevelének elismertetése iránti igényét, ami ekkorra már az egész női társadalom problémájaként jelentkezett.
1895-ben királyi rendelet tette lehetővé, hogy itthon is egyetemi tanulmányokat folytathassanak nők is. 1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését, ami 1897. május 14-én történt meg, amikor is Budapesten orvosdoktorrá avatták. Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban női és szegény betegekkel foglalkozott.
Hugonnai Vilma 1899 április-májusában sajtópolémiát vívott Pap Samu országgyűlési képviselővel, aki élesen kritizálta a nők jelenlétét szellemi pályákon. Ezt cáfolta írásában Hugonnai Vilma, sőt ez ösztönözte arra, hogy megírja A nőmozgalom Magyarországon című tanulmányát. Ebben nemcsak ellenérveket hozott fel a nőmozgalom ellenfeleivel szemben, hanem megjelölte a nők szerepét is, például a betegápolás és az egészségügy területén. Ezért vállalta 1907-ben Fischer-Dückelmann A nő mint háziorvos című könyvének magyar kiadását. Sőt, ezzel és más munkáival is bizonyította az egészségügyi felvilágosítás melletti elkötelezettségét.
Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire, illetve a nők képzésére összpontosult. Lelkes kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének és a nők szellemi képzésének. Az Országos Nőképző Egyesületben hat évig tanította a betegápolást, a gyermekgondozást, a gyermekvédelmet és a ragályos betegségek ismereteit. A sajtóban 1907 januárjában Kmetty Károly egyetemi tanárral folytatott vitát a nők jogegyenlőségéről.
67 éves korában, 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot is, majd 1915 augusztusában hadiékítményekkel díszített érdemjelet kapott. Az első világháború ugyanis komolyan felvetette a nők egészségügyi tevékenységének a szükségességét is. 14 vidéki városban szervezett – női orvosi és betegápolói erővel – betegmegfigyelő állomást. Felhívása, szervező munkája követőkre talált, amit bizonyít annak a sok száz vöröskeresztes nővérnek és 84 orvosnőnek a szolgálata, akik az ő oklevelének nosztrifikálása után nyertek diplomát magyar egyetemen.
“1869-ben értesült arról, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkozhatnak, viszont ehhez férje beleegyezése is kellett. Ezt megkapta, de anyagi támogatást nem, ezért nagyon nehéz körülmények között élt.”
Biztos volt azért neki bőven BETEVŐ.
Tekintve, hogy a korban az egyetemi oktatás mindenhol fizetős volt, különösen az orvosi, különösen svájcban, különösen, hogy arisztokrata családról beszélünk. A “nagy szegénységről” hazudni, még egy femkótól is erős, bár én már nem lepődök meg semmin.
Bédy-Schwimmer a témánk tárgya..
Trianon a törököknek köszönhető, meg a zsidó szerencsésnek. Meg azoknak a patkány nagyuraknak, akik leálltak ilyen zsidókkal üzletelni.