Ahogyan arról számos hírforrás már beszámolt, különösen kegyetlen gyermekgyilkosság történt a minap: egy Olaszországba szökött magyar anya brutális módon kivégezte saját kétéves kisfiát, mert nem bírta elviselni, hogy a bíróság az apánál helyezte el a gyermeket. A borzalmas tragédia történetét riportok és az Apák az Igazságért apajogi civilszervezet egyik elnökségi tagjának nyilatkozata nyomán részletesen felgöngyölíthetjük.
A szülők gyermekelhelyezés kapcsán támadt vitáját már korábban is nyomon követte a média, az RTL Fókusz című műsora már egy évvel ezelőtt bemutatta az anyát, mint az apával szemben a “gyermekéért küzdő nőt”. A nő pedofil vádakkal is illette gyermeke apját és távoltartási végzést kért ellene, amit a bíróság visszautasított. Az apa már régen állítja, hogy valójában a kiszámíthatatlan és zavart anyától kell megóvni a gyermeket, aki már hosszú ideje pokollá akarta tenni az ő és rokonai életét, sőt már korábban is fenyegetődzött a közös gyermek meggyilkolásával. Az apa segítségért egyebek mellett az Apák az Igazságért Egyesülethez fordult, ahol tanácsadással és képviselettel működtek közre ügyében. Kalmár László az egyesület elnökségének egyik tagja nyújtott számára szaktanácsadást illetve próbált közvetíteni a perben-haragban álló szülők között.
¨
Az ügy akkor vett drámai fordulatot, amikor a bíróság az anya viselkedését és életvitelét elemezve úgy döntött, hogy egy azonnal végrehajtandó ideiglenes intézkedéssel az apa felügyelete alá helyezi a gyermeket és felszólította az anyát, hogy adja át a gyermeket. Az anya azonban ahelyett, hogy végrehajtotta volna a bírósági ítéletet, Olaszországba távozott a gyermekkel együtt. Az apa ezt követően azonnal a rendőrséghez fordult, de ott intézkedés helyett több ízben is eltanácsolták, mondván hogy nem történt bűncselekmény. Mindeközben Kalmár László, aki mindkét szülővel tartotta a kapcsolatot, messengeren beszélt az anyával, hogy hajtsa végre a bíróság intézkedését. Megkeresésére válaszul később kép illetve videóüzenet kapott a nőtől:
“Senkié se lett” – Ezzel a képpel és szöveggel üzente meg az anya, hogy inkább lemészárolta a gyermeket, minthogy átadja az apának – a képet súlyosan sokkoló jellege és etikai aggályok miatt csak takarásokkal ellátva jelentetjük meg
“Egy állatot szoktak így megölni” – nyilatkozta később az apa megtörten zokogva a sajtónak. Kiderült, az anya a fotók és videók elkészítése után egy szupermarketbe ment, ahol a kasszánál a futószalagra helyezte a gyermeket. Döbbenet és pánik söpört végig az üzleten, többen sikoltozni kezdtek. A kisfiún először a pénztárosok, vásárlók, majd a kihívott mentők próbáltak segíteni, de az újraélesztési kísérletek kudarcot vallottak. Később az olasz rendőrség is a helyszínre érkezett. Az anya táskájában egy véres kést találtak, amelynek a jegyzőkönyvek szerint csonka a pengéje, jelenleg vizsgálják, hogy a szúrások erejétől törhetett-e el. A kicsit kilenc szúrás érte, több a mellkasán és a nyakán. Az olasz rendőrség térfigyelő kamerák felvételeinek elemzésével próbálja percről percre nyomon követi életének utolsó óráit, perceit. Az anya tagadja a bűncselekmény elkövetését, azt állítja, hogy kis időre magára hagyta a gyermeket és valaki ezalatt szurkálta össze. A brutális gyermekgyilkosságról és a szülők közötti magánháborúról számos sajtóhír jelent meg, ezek közül néhányat a következő hivatkozásokra kattintva lehet elolvasni: BorsOnline, Budapestkörnyéke, BorsOnline, 24.hu, RTL híradó.
Kalmár László, akit az Apák az Igazságért Egyesületben végzett munkája mellett “Kroko tanár úr” néven video-bloggerként is ismerhet a YouTube közönsége, az anyától kapott kép illetve videoüzenet után nem sokkal egy döbbent, feldúlt videoposztot adott közre, amelyben elmondta az ügy általa ismert részleteit. Ezt a felvételt ezen a webcímen lehet megtekinteni. Majd egy későbbi videoposztban bejelentette, hazudik a magyar rendőrség az ügyről, hogy mulasztását eltusolja és a gyámhatóságok mellett őket is felelősség terheli a tragédia bekövetkeztében. Később a Férfihang.hu riportere is készített vele egy interjút. Kalmár László közölte, hogy feljelentést tettek a mulasztással vétő hatóságokkal szemben, amiért videoposztjaiban is felháborodott, éles kritikával illete a rendőrség és a gyámhatóság munkáját:
“Hát itt semmi nem számít? Meg kell halni valakinek, egy pici gyereknek, ahhoz hogy valakik észbe kapjanak, hogy nem működik a rendszer? Hogy alkalmatlan, gyáva, tutyimutyi hülyék vannak a gyámhivatalokban meg sok esetben a gyermekjóléti szolgálatokban is? (…) Én magam megígérem önöknek, hogy nem fogok addig megnyugodni, amíg a felelős be nem ül a börtönbe! Nincs felfüggesztett szabadságvesztés, meg ó, hát nem gondoltam, meg egyéb. Letöltendő börtön! (…) Neveket akarunk hallani! És tőlem neveket fognak hallani!”
Ha az adott esetben eljáró hatóságok felelősségén túl azokat a társadalmi körülményeket szemléljük, amelyek mentén az ilyen borzalmas családi drámák kibomolhatnak, akkor azt láthatjuk, hogy túl nagy nyomás nehezedik a szülőkre a gyermekelhelyezés problémájával kapcsolatban. A jelenlegi joggyakorlat azzal fenyegeti a szülőket, hogy egyiküket kinevezi felelős szülővé, míg a másikukat olyan jogfosztott szerepbe helyezi, amelyben korlátozottan, tulajdonképpen a másik fél kényének-kedvének kiszolgáltatva tarthat csak kapcsolatot a gyermekkel. A párkapcsolatuk felbomlása miatt egyébként is pattanásig feszült idegzetű szülőket a végsőkig stresszelheti az a hatalmas téttel bíró játszma, hogy “kié lesz a gyermek”. Az újra és újra előforduló tragikus esetek arra kellene hogy felhívják figyelmünket, hogy valami alapjaiban rosszul működik társadalmi gyakorlatainkkal, jogrendszerünkkel kapcsolatban.
Érdemes észrevennünk, hogy egy olyan társadalomban, ahol a társadalmi képzetek, a jogrendszer és családtámogatási rendszer egyaránt azt kommunikálja a nők felé, hogy a gyermeknevelés csakis női felségterület lehet, ott fokozott elvárásként élhetik meg a nők, hogy nehogy könnyűnek találtassanak egy ilyen megmérettetésben. Így aztán tulajdonképpen annyira nem is csodálkozhatunk, hogy a legszélsőségesebb módszereket; pedofil és zaklatási vádakat és egyéb intrikák széles tárházát vetik be a gyerekhez fűződő “kizárólagos jogaik” érvényre juttatása érdekében. De észre kell vennünk, hogy gyakran a férfiak számára is “végső létkérdés” lehet, hogy milyen jövőt remélhetnek a gyermekeikkel történő kapcsolattartástól.
A drámai kimenetelű, szörnyű ügy apropóján kérdeztem meg dr. Kiss Csabát, az Apaszív Egyesület elnökét, jogászt a gyermekelhelyezési ügyek körül tapasztalható problémákról, aki a következőképp foglalta össze főként a jogfejlődés szükségességére rávilágító véleményét:
Az szülők együttműködését gyakran maga a rendszer szünteti meg a jogszabályok és a bírói/gyámos joggyakorlat alapján. Holott az együttműködés alapelvi szinten érvényesül a polgári, főként a családi jogviszonyokban. A szülők egyenjogúak, a gyermek alapvető joga mindkét szülőjétől a nevelést és gondozást és szeretet megkapni. A szülő joga a gyermekének a nevelést megadni és egyben kötelessége is. Ezeket a mostani Alaptörvényben is szereplő alapvető emberi jogokat a magyar Ptk. és az az alapján kialakult 60-70 éves joggyakorlat megsérti és ellehetetleníti. Amennyiben az egyik szülő önmagának kéri a kizárólagos szülői jogot, úgy a bíróság dönt arról, hogy a két szülő közül melyik az „alkalmasabb”. Mindkettő szülő alkalmassága esetén mondvacsinált okok alapján, koncepciós pereket megszégyenítő eljárásban lehetetlenítenek el családokat, tesznek tönkre gyermek és szülő/nagyszülő kapcsolatokat.
Nyilvánvaló, hogy a gyámügyi rendszernek, a jogrendszernek fokozottan figyelmet kellene fordítania erre a problémára. Amennyiben a jog előtt valóban jogegyenlőség lenne ebben az ügycsoportban, és fizikailag, érzelmileg, értelmileg, anyagilag alkalmas szülők kívánják nevelni a gyermeket a különválásuk után is, úgy ebbe az állam nem avatkozhatna bele kényszerítő eszközökkel. Minden gyermek joga és a szülők joga is a válás után is a nevelési és gondozási helyzet megtartása.
Az Apaszív Egyesület 7 éve harcol a Kormányzatnál az idejétmúlt joggyakorlat ellen, hogy a nemzetközi ajánlások, a nemzetközi egyezmények szerinti kötelezettségvállalásaink, az Alaptörvényünk alapján megvalósulhasson az alkalmas szülők együttműködése a válás után is, akár egyoldalú kérelemre. Az a szülő, aki kizárólagos hatalomra és uralomra tör egy gyermek nevelése és gondozása felett a másik szülőt kizárva, az a gyermeket magát veszélyezteti. A jognak és a jogalkalmazóknak be kellene avatkozniuk, hogy ilyen esetek ne következhessenek be: alapvetően ne is kerülhessen szuperpozícióba egy szülő, ne zárhassa ki a másik szülőt és köteles legyen együttműködni. Aki ezt megszegi, akár provokációkkal, akár aktív magatartással, vagy mulasztással, azt kockázatot vállalja, hogy elveszíti a gyermek feletti nevelési és gondozási jogot. A jogalkotás és a felzárkózó joggyakorlat feladata, hogy megakadályozza a játszmahelyzetet, hogy a gyermek legmagasabb érdekére fogva a gyermek mögé bújva lehetetlenítik el az együttműködést és a váltott nevelést, gondoskodást azonos időtartamban.
Ehhez az esethez hasonló kiemelt ügyek és tragédiák irányítják rá a figyelmünket a tarthatatlan állapotra. De azt reméljük, hogy a változás a küszöbön áll. A nevelni és gondozni kész és képes édesapák ugyanolyan jogokat kérnek a jog asztalánál, amely elhozhatja a családok megbékélését, a gyermek kiegyensúlyozott nevelése érdekében. A Világon, sőt az Európai Unióban számos példa mutatja, működik az együttműködésre szorítás. A kisajátítás és az ellennevelés megtűrése, a családi kapcsolatok végső lerombolása a nemzetet is gyengíti és hasonló tragédiákhoz vezet.
A jogalkotóknak és jogalkalmazónak biztosítania kell minden érintettet, hogy nincs mitől félnie, mert a jogokat érvényesíteni lehet egy jogállamban. A gyermek nem eszköz, és nem tulajdon. Megóvása a szülők kötelessége és ennek elnehezülése esetén az állam feladata. Főként kiszámítható, és jogegyenlőséget nyújtó jogi környezet és gyakorlat biztosításával.
Sokan emlékezhetnek arra, amikor egy hasonló tragédia kapcsán feminista szervezetek fordultak Varga Judit igazságügyi miniszterhez, felvetve a kormányzat illetve az igazságügyi minisztérium felelősségét az ilyen végső családi drámák kialakulásának lehetőségében. Erről lásd a Férfihang.hu cikkét itt. Varga Judit a feminista szervezetek vádaskodó, férfigyűlölő hangütése ellenére is meghallotta és megválaszolta megkeresésüket. Csak reménykedhetünk abban, hogy az apaszervezetek, férfiszervezetek irányából érkező javaslatokra is éppen annyira nyitottnak mutatkozik majd.
“A párkapcsolatuk felbomlása miatt egyébként is pattanásig feszült idegzetű szülőket a végsőkig stresszelheti az a hatalmas téttel bíró játszma, hogy “kié lesz a gyermek”.
Hát ez az, magyarázza már meg valaki, hogy a picsába kerül a képbe itt Kroko, aki ez egyik felet, általában a nőt fenyegeti és zaklatja folyamatosan a kiborulásig.
Ki a faszomez a Kalmár László, akinek egy anya elküldi Olaszországból a legyilkolt kisfia képét? Csak nem ő manipulálta bele az asszonyt a fenyegetéseivel ebbe a szörnyű gyilkosságba?
Ő a hatóságok kompetenciáját kéri számon, és az ő kompetenciájának és tevékenységének megvizsgálásával mi lesz ebben az ügyben? Kalmárnak, ha már lengeti ezt az ügyet, akkor az összes emailjét és üzenetét is a nyilvánosság elé kellene tárnia, amit az anyának és az apának küldött.
Nem védem az anyát, de Kalmárnak és a szervezetének éppen az volt az érdeke, hogy egy ilyen tragédia megtörténjen végre és az sajtósvisszhangot kapjon.
Szóval biztos, hogy Kalmár “kroko”, nem fenyegette, nem hajszolta bele az anyát ebbe a tragédiába?
Ha már a szakértők felelősségét ordítja, megvizsgálhatnánk az ő és a szervezete konkrét felelősségét is: miért is zaklatta folyamatosan kivülállóként ezt az asszonyt telefonon? Hogyan is került ő a képbe és mi volt a szerepe a tragédiában?
Ha valaki nem tudja, hogy folyton a képzeletedből előrángatott “tényekkel” vádaskodsz, akkor akár még el is hiheti neked, hogy az apaszervezetek segítői kifejezetten gyilkosságba zaklatják, zsarolják szegény anyákat… Gondolom szerinted ezzel egy időben a NANE tevékenysége meg maga a megváltás mindenki számára… – Apropó! Én például kifejezetten kíváncsi lennék, hogy a minden lében két kanál NANE adott-e esetleg valamilyen “jó”tanácsot ennek a korábban a sajtóban is az ügyével celebkedő “anyukának”? – Én valahogy látok erre “némi” esélyt… és akkor esetleg vádolhatnád őket ezért a kimenetelért… mondjuk azt feltételezve, hogy belehergelték, belemanipulálták őt egy egyébként tökszükségtelen konfliktusba… – Ez a lehetőség hogy tetszik?
Lefordítom, hogyha esetleg nem értenétek, hogy mit is magyaráz a fenti kommentjében Taiko: természetesen a férfiak a hibásak, hogy a pornós ringyó meggyilkolta a kisfiát.
Mi több: azt állítja, hogy a férfiszervezeteknek kifejezett érdeke, hogy ilyen tragédiák történjenek, ezért aktívan elősegítik azok bekövetkeztét. Azt állítja, hogy jelen esetben az olaszországi tragédiáért biztosan az apák érdekét védő férfiszervezet a felelős.
Komolyan mondom, én még ilyen féreg kommentet, mint az övé, még feminista nőtől sem láttam, pedig már jó ideje követem a férfigyűlölő, feminista világ történéseit…
Javaslom a Taiko nick-nevű feminista kommentelő örök időkre szóló kitiltását az oldalról a férfimozgalmak démonizálásáért, gyalázásáért. Átlépett egy határt, ami után nincs helye közöttünk, remélem egyetértetek.
Nyilván, ha a nő zsarolja az apát a gyerekkel, ami az esetek 90%-a, az rendben van, az nem fenyegetés, zaklatás a nő részéről. Aztán amikor apuci kivégzi a családot, akkor szemét férfi. De ha nő csinálja ugyanezt akkor persze áldozat. A férfiak nagyrészt ezután magukkal is végeznek legalább, mielőtt az ítéleten sokat gondolkodni kéne. Taiko mama megnyilvánulása mindössze a jelenlegi femcsi rendszer gondolkodása, kivetítve erre az esetre is.
Hunn! Újra rácsodálkozol a “kiszart spanyolviaszra” a feminista, nőies egyszeregyre?! :D
Igen, egy nő sosem felelős semmiért, hanem alapesetben a (“patriarchális”) rendszer, súlyosabb esetben a férfi. :D ő velük, “csak úgy” megtörténnek a dolgok.
Nagyot tévedsz, az ilyen kommentelőt nem szabad kitiltani, inkább a kommentjét bolddal meg kerettel ki kellene emelni az oldalon….
Mint elrettentő példát?
Nyilvánvalón erre gondolt Hermit, és valóban, az ilyen hozzászólások szemléltetik a legjobban, hogy mivel vagyunk kénytelenek megküzdeni…
Figyu mán Taiko, mondjuk legalább utólag…
Nem akarod a mondandóba beleszerkeszteni, hogy sajnálod a kisfiút is, csak egy picit?
Vagy számodra elhanyagolható konstans, a gyilkos anyjához képest?
Néha amikor az arcokba néz az ember, démonokat lát üvölteni.
Bár ez az izmusok-sajátja, nagyon menő vagy a sajátoddal…
Balton! Tekintve, hogy a gumiszoba egyik alapítójával van dolgunk. Ezért rohant ide őrjöngve, amikor Balázsék a gerilla blogról felkérdezték a barátnőjét. Bár nem tudom, miért nem ott adta elő a dolgot…:D
Igazad van, transzko.:D A ti szervezeteiteknek meg ugyanez az érdeke fordítva, addig provokáltok, illetve indokrináljátok provokálásra a meghülyített egyszerű nőket, amíg a férfiaknak elsül a keze. Aztán ennek eredményét mutogathatjátok.
Csak ti ezt valóban teszitek, jóval nagyobb hanggal, többen, nemzetközi hátszéllel.
Milyen “anya” az, akit e-mailekkel, meg telefonokkal bele lehet hajszolni abba, hogy megölje a saját gyermekét????
Most nem azért, de még ha provokálták volna, akkor is lecsukja a gép fedelét, vagy kinyomja a mobilt. Olyan nincs, hogy sms-ben meg e-mailben hajszolnak bele egy anyát a saját gyermeke elpusztítására. Nincs ilyen! Aki mégis megteszi, az elmebeteg és zárt osztályon a helye. Aki szerint meg fel lehet buzdítani valakit a saját családtagjának a megölésére e-mailen, vagy sms-ben, az szerintem vizsgáltassa ki magát, mert komoly gond van ott a padláson (különben már rég kihalt volna az emberiség)!
Szegény kicsi gyermek! Isten nyugosztalja, énekeljenek neki az aprószentek és az angyalok!
Ennyi voltam!
:-[
Csak ismételni tudom magam, itt az apukának semmi felelőssége nincs abban, ami a kisfiúval történt. Az egyetlen hiba amit vétett, hogy ezzel a nővel állt össze, ami nagy felelőtlenség volt ( Eleket idézve -ami valóban ide passzol teljes mértékben- “ don’t stick your dick in crazy “). De ez a kisfiú megszületése előtt történt.
Ilyen nőnek nem hiszünk, nem dugjuk ( védekezés nélkül), pláne nem költözünk össze vele.
A nő egy idióta, pszichiátriai eset ( ahogy a családjukat kiírtó férfiak túlnyomó többsége is).
A nő már korábban megjárta a pszichiátriát , terhessége alatt gyógyszereket szedett, ütötte a hasát, nem normális. Szóval nem volt itt semmi belehajszolás, meg fenyegetés, egy gyermeknevelésre teljesen alkalmatlan picsa.Tán az RTL Fókusz műsorában hallottam a háttérben a nagymamát nyilatkozni, aki teljesen megveti, kitagadja , szerintem gyűlöli a saját lányát, ameddig a nőnél volt a kisfiú, addig is ő nevelgette, a lánya csak a telefonját nyomkodta, mindenbe szart bele. A nagyfiát, a 22 évest is ő nevelte fel.
Az sem véletlen, hogy ha jól rémlik olyan döntés született az elhelyezés kapcsán, hogy anyuka csak felügyelet mellett láthatja a kisfiút.
De azért annyira nem őrült ( bár nyilván vizsgálni fogják), hogy ne tudja mit tett, hogy ne lehessen felelősségre vonni.
Az a borzalmas, hogy az apuka véleményem szerint jó édesapja lett volna és ez a kis élet teljesen értelmetlenül hunyt ki, a sors ehhez a retardált , elmebeteghez rendelte , hogy megszülessen. Pont az bántotta, vette el az életét, akinek legjobban kellett volna szeretnie, vigyáznia rá.
https://ripost.hu/politik/insider/megszolalt-a-gyaszolo-apa-gyilkos-anya-3034955/
Exactly…
Ettől függetlenül a femcsi világrend pórázon vezetett csornai kutyája úgyis kegyelmet ad majd ennek (is), pontosan az ilyen transzkó féle érvekre hivatkozva.
Olaszország az elkövetés helye. Elsődlegesen ők fognak eljárni. Az olaszországi büntetés leülése utáni kiutasításkor, jöhet az amit írsz. Jogellenesen amúgy…de nem akarok szakmázni nagyon.
Srácok, ez a kép kegyeletsértő – még az is lehet, hogy törvénysértő, mert egy halottnak is vannak személyiségi jogai ha jól rémlik – kérlek vegyétek le, vagy legalább kockázzátok ki a halott kisfiú arcát.
Igaz. Megvallom nem néztem , hogy a telefonján apuka már a halott kisfiát mutatja, azt hittem régebbi képet…:(
Ez nem az apja, meg nem azt írta, hanem letttagadást.
Ja igen, ez az a Kalmár , ez tényleg nem az apa…, ( megvallom csak átfutottam a cikket),de mondjuk akkor még kevésbé van joga mutogatni a halott kisfiú fotóját így.
A ribanc tagadgathat akármit , egyértelmű az eset anélkül is, hogy ezt a bizonyítékot – a lemészárolt kisfiú fotóját -ország világ elé tárná. Ez így a részéről – nem hiszem, hogy apuka örül neki- elég gáz.Ez elsősorban kegyeletsértő szerintem is. A világon nincs senki, aki ne hinné el, hogy a ringyó tette, a bizonyíték meg a bíróságra tartozik.
Nem kell egy ilyen picsának szaporodni, mint ahogyan a lelenceknek se volna szabad továbbadniuk a felelőtlen anyjuk silány génjeit még inkább korcsosítva az amúgy is lezüllött társadalmat.
Különösen köszönöm ezt a visszajelzést! Kifejezetten számítottam rá, hogy a Férfihangon olyan jóérzésű, magasan fejlett erkölcsi érzékű olvasóim vannak, hogy ezt előbb-utóbb valaki észrevételezni fogja.
Az van, hogy ez a képkocka Kalmár László videoposztjának egyik képkockája. A videó megtekinthető a cikkbe ágyazott linken. Ezt a fotót Kalmár László kapta. Az “anyától” kapta. Szerintem ennek a fotónak az elküldésével egyfajta másodlagos bűnt követtek el. Egyrészt a gyermek és tulajdonképpen Kalmár László terhére is. Aztán Kalmár László leplezetlenül megmutatta, hogy milyen brutálisan kegyetlen – és tulajdonképpen “mellékesen” kegyeletsértő – fotót és videót küldött neki az “anya” a saját gyermekéről miután lemészárolta. Ennek a fotónak és videónak az elkészítése és elküldése a különösen kegyetlen, embertelen, tárgyiasító elkövetői magatartásnak a része.
Őszintén szólva én elgondolkodtam, hogy ha Kalmár László lennék, akkor mit tennék miután megküldték nekem ezt a fotót? Mély felháborodásomban és elkeseredettségemben megmutatnám köznyilvánosan mindenkinek vagy inkább elrejteném? Nem tudok biztos választ adni a kérdésre, mert ha Kalmár László lennék, akkor ez a kérdés nem csak sajtóetikai kérdés lenne számomra, hanem annál sokkal mélyebben megélt, személyesebb probléma… De egyébkét én azt hiszem, hogy valószínűleg nincs jó és rossz döntés, mindkét lehetőség tulajdonképpen érhető lehet mind emberileg mind morális értelemben is… Talán csak lelkialkat, habitus és a pillanat kérdése…
Nekem újságíróként csak egy sajtóetikai problémával kellett szembenéznem: megmutassam e a cikkben azt a képkockát, amely egyébként is kint van már az interneten? Hogyan szolgálhatom jobban a közmorál fejlődését, ha elrejtem a képet vagy ha megmutatom, hogy feltűnhessen mindenkinek a fentebb már körülírt elkövetői magatartás és a képközléssel összefüggő etikai probléma is? Feltűnhessen mindenkinek, hogy még sajtóetikai értelemben is kérdéses a dolog, hát még az elkövetői magatartás szempontjából…
Én a megmutatás útját választottam, abban a hiteben, hogy mindenkinek az erkölcsi épülését fogja szolgálni, hogyha még ez a morális probléma is megdöbbent és gondolkodásra késztet mindenkit…
Rosszul döntöttem? Nem vagyok benne biztos… Gondolkodom rajta, és köszönöm, ha segíttetek ebben. Kikockázzam a képet a kérésnek megfelelően?
Megsérti-e a gyermek érdekeit, ha megmutatom, hogy meggyilkolta őt az “anyja”, és most vérbe fagyva, holtan fekszik, és mi láthatjuk, mert még közszemlére is tette?
Ugye nehéz a gyermek szemébe nézni? Kit vádol ez a tekintet: csak az anyát vagy a társadalmat is, mert ez társadalmi felelősség is?
A kép cenzúrázása vajon tényleg az ő érdekeit szolgálja vagy inkább a mi kényelmünket?
Magam részéről azt gondolom, hogy mivel mi az átlag sajtóorgánumnál hangsúlyozottabban kívánjuk a férfiak érdekét és álláspontját képviselni, így a velük kapcsolatos híreknél sem szükséges öncenzúrát folytatnunk. Ebben a konkrét esetben is igaz ez, annál inkább, mert a cikkolvasónak egyértelmű, hogy a kép nem csak hatásvadász illusztráció, hanem a szörnyű eset igencsak elgondolkodtató összefoglalója, ilyen minőségében mindenképpen a cikkben a helye.
Én elsősorban és mindenekelőtt a gyereket nézem itt, nem pedig általánosságban a férfiak bármiféle védelmét. Nincsen érdek vagy érv, amely ezt felülmúlhatná. Kikockázni vagy törölni!
Egyetértek. Nem volt joga ennek a Kalmárnak ezt a fotót így megosztani. A bíróság felé kell bemutatnia. A kisfiúnak is vannak jogai, de elsősorban kegyeleti okokból találom nagyon visszatetszőnek. A nőt kikockázzák szinte mindenütt, pedig az ő pofája megérdemelné a széleskörű ismertséget.
De szemét ez a Kalmár… Fúúújjj!
Éppen tök ügyesen kockázod ki a tettes arcát azzal, hogy Kalmár ellen – aki egy súlyosan garázda zaklatás áldozata – keltesz éppen ellenszenvet.
Ész megáll!
Attól, hogy a nő egy mindent megérdemlő ( tőlem aztán nyilvános kivégzést is) rohadék gyerekgyilkos ringyó , még nem lesz Kalmár akciója helyes. Nyilván a két tett közelében nincs egymásnak, én csak azt állítom, hogy ez a tette helytelen. Semmi egyéb jelzőt , megjegyzést nem tettem rá. Nem keltek ellenszenvet, itt nagyfiúk ( és nagylányok ) olvasnak, kommentelnek , mindenki maga dönti el, hogy ez saját nézetei, érzései szerint helyes, vagy nem helyes. Az én véleményem az, hogy a gyermek iránt érzett kegyeleti okokból helytelen.
“Az én véleményem az, hogy a gyermek iránt érzett kegyeleti okokból helytelen”, hogy erről beszélsz lényegesebb dolgok helyett, mert ha már szegény gyerek halála okán beszélgetünk, akkor mondjunk fontos dolgokat…
Szerintem fontos, hogy anya csak néhány általa kiválasztott embernek küldte el a képet (nem a nyilvánosságnak), tette okán és annak következményét figyelembe véve pedig megkérdőjelezhető nála a belátás képessége.
Mind amellett a képen egy kiskorú áldozat látható felismerhető/azonosítható módon, így több ízben is aggályos a kép – cenzúrázatlan – közreadása (személyiségi jogok – képmásközlés, bűnügy kapcsán áldozatról van szó, korhatáros a tartalom, de bárki hozzáférhet, stb).
Értem a szándékot, visszatükröző és a preventatív jellegét, azonban mind a gyermek, mind az apa érdekeit tekintetbe kell venni.
A neten közzétett adatok megjelenésük/letöltésük után már nehezen koordinálhatóak, nehéz megakadályozni az egyéb célú felhasználásukat.
Az apa szempontjából így ez az esemény rögzítődik (képpel, írásban, hangfelvételben), mindig szembesülni fog vele, ami tovább nehezíti az egyébként is terhelt a gyászfolyamatot illetve a későbbiekben annak lezárását.
Fontos kérdéseket feszegetsz, ám a válasz szerteágazó (többek között, hogy miért finomítják a realitást, a válasz az emberi pszichében van).
Mindig ezzel megy a takaródzás. Életfogytig tartó kényszergyógykezeléssel kiegyezem, abban az esetben elfogadom a belátás képességének a részleges hiányát.
Ez az egyik első kérdés, ami bűnelkövetésnél nemtől függetlenül felmerül. szándékosság és tudatosság.
Kalmár László esetében a képek nyilvánosságra hozatala kapcsán ez nem merül fel. Ezért gondolom, hogy fontos körültekintően eljárni.
Nem ismerem az ügy előzményeit, sem a vizsgálati anyagokat. Remélem, nagyobb gondossággal járnak el, mint azt megelőzően. (szerk.)
Szerintem pont, hogy nem nagyon kellene semmilyen realitást finomítani. Tessék mindenek szembenézni vele! Azt követően majd sokkal jobban megfontol mindenki mindent.
Mellesleg megjegyzem, szerintem nem a gyermek érdekében, hanem az anyaság(-nőiség) fogalmát érintő kognitív disszonancia miatt tiltakoznak a megjelentetés ellen a legtöbben — minimum tudat alatt… – De ez kifejezetten az én magánvéleményem… Illetve, ha jól értem, lehetséges, hogy Halász Géza is valami ilyesmire célzott…
Ez a kognitív disszonancia addig is fokozódhat, hogy egyenesen a rossz hír hozóját akarják inkább felelősségre vonni az elkövető helyett, szóval jobb lesz nekem, ha inkább engedek a valósággal szembenézni nem akaróknak…
És az apának semmivel sem lesz könnyebb ettől, abban is biztos vagyok… Főleg mert ő volt az elsődleges címzettje annak a képnek. Ahogyan az ő végső tönkretétele volt a valódi cél… Aminek érdekében még a gyermek megölése is megfizethető ár volt az “anyának”…
Észlelés/a kép kapcsán maga a halállal való szembesülés, a halott ember/gyermek látványa, tudata a megrendítő és (zsigerileg) felkavaró, a halál módja – főleg, ha természetellenes, ami ezt egyből és azonnal követi. Az, hogy ki/mi által, hogyan történt, csak ez után jön (itt szöveg/beszámoló által értelmezve).
( A közutak mentén, újságokban – szerk. – preventatív célból elhelyezett baleseteket megjelenítő képekkel/halottak ábrázolásával ezért is bánnak óvatosan.)
Stimmt.
Ki hitte volna, hogy a halálnak, főleg az erőszakos halálnak zsigerileg megrendítőnek kell lennie… Spóroljuk meg megrendülést, a tett és a tettes iránti ellenszenvet, a morális következtetést, aztán a társadalmi következtetés meg már főleg elsikkadjon? Az úgy nagyon kényelmes lesz… De nem véletlenül emiatt a kényelem miatt tartunk ott ahol?
Nem értem a hozzáállásod. Az emberi természet alapban nehezen képes feldolgozni a gyermeki erőszakos halált, egyszerűen evolúciósan, ösztönszinten kódolva van a dolog.
Nem véletlen hogy még azon szakmák képviselői is nehezen birkóznak meg vele, akiknél mindennapos vendég a halál. pl. mentőorvosok, tűzoltók.
Nem kell az emberek arcába tolnod egy kisgyerek vérbefagyott tetemének a képét, hogy szinte mindenki ne kívánná, hogy az “anyja” ne ugyanígy végezze. Nincsen rá szükség és igenis kegyeletsértő mert a tett természetellenes, végletekig gonosz és minden normalitásnak ellentmond illetve mert valójában pusztán csak hatásgyakorlás és manipuláció céljából teszed.
És mi van a hatóságok felelősségével? Mi van azokkal a potenciális áldozat gyerekekkel akik a hatóságok töketlensége vagy még rosszabb esetben szándékossága miatt ugyan úgy veszélyben vannak.Én nem tudom ki mit csinált de ennek a faszinak valószínűleg a nagyobb rálátása hosszabb hatástalan próbálkozásai miatt jött ez a reakciója.
Nem akartam ezzel kapcsolatban úgy véleményt mondani, hogy nem nézem meg a videót( már hogy mi okból mutatta meg közvetlen közelről többször is a kisfiú véres fotóit). Itt van saját kommentje az ezt sérelmezők felé a videó alatt:
Kalmár László György
1 héttel ezelőtt
“Ez is egy nézőpont. Én viszont ezt szükségesnek tartom, mert még élő, de hasonlóan veszélyben lévő gyermekek életét mentheti meg. Igenis oda kell tenni a ceglédi, nagykőrösi, martonvásári hasonlóan nem intézkedő patópálok orra elé. Nem mesélni kell róla, oda kell dugni az orruk alá. Pontosan a drámai hatás miatt. Ettől talán felébrednek, mint Márió Cipolla tapsától, és sürgősen intézkednek. Nyilván vannak ilyenkor érvek és ellenérvek, én a még élők mellett szóló érveket preferáltam.“
Majd kifejti, hogy mennyire nem reagáló, teszetosza , ide-oda tologató a gyámügy. Amiben igaza is van !!! Ezt senki nem kétli , még azt sem , hogy az illetékes és felelős gyámügyi hivatalok ügyintézőinek valóban az orra alá dugható és azt is helyesnek tartom, hogy feljelentik őket. De Kalmár László nem az ő orruk, hanem a nagyközönség orra alá dugja, BÁRKI által megtekinthető, megosztható, ezzel van a baj és ezzel bizony kegyeletet sért, még ha nem is ez a szándéka és jót akar. Ugyanis a “ nagyközönség” valóban meglincselné a fotók nélkül is a nőt seperc alatt. Nem nekik kell tanulni belőle, hanem a felelős hatóságoknak.
Szóval a gyámügy felelősségre vonásával maximálisan egyetértek.
Azzal láthatóan nincs tisztában viszont Kalmár László , hogy sajnos Magyarország schengeni belső határain belül júniusban megszűnt a határellenőrzés:
“Magyarország schengeni belső határain június 23-án hajnalban megszűnt a határellenőrzés.“
https://mkik.hu/hirek/a-koronavirus-jarvany-miatt-bevezetett-hataratlepessel-kapcsolatos-szabalyok
Szóval körözhették volna a ribancot , a határon senki nem lett volna aki megállítja, mivel nincs ellenőrzés :(
Szerintem meg senki ne mentegesse magát azzal, hogy ő a “nagyközönség”, aki semmit sem tehet. Szerintem már régesrégen előrébb tartana a társadalom, ha mindenki érezné annyira a saját felelősségének a gyermekek halához vezető körülményeket, hogy társadalmi konklúziókat és változást követelne.
Gondolok egyebek mellett arra is, hogy mennyire visszhangtalan, megtűrt jelenség az, hogy évente pár tucat gyereket meggyilkolásznak az anyák. És akkor ezen a helyen ajánlanám a “nagyközönség” figyelmébe egy korábbi cikkemet:
https://www.ferfihang.hu/2020/04/04/nem-szunnek-a-nok-altal-elkovetett-borzalmas-csecsemogyilkossagok-de-nincs-feminista-felhaborodas-es-megelozo-tarsadalmi-programok-igerete-sem/
Te mit tettél ennek érdekében? Távcsővel őrjáratozol a játszóterek környékén? Feljelented a gyanús szülőket? Rendszeresen eljársz az ovikba és faggatod az óvónőket és a gyerekeket? A beszéden kívül TESZEL is valamit? Hol vannak a saját felelősségedből adódó tetteid mielőtt másokon számon kérnéd az övéiket?
Rendszerszinten mi az amit egyénként el lehet érni? Töltsünk ki egy petíciót vagy legyen egy húsz fős tüntetés baba makettokkal?
Kolléga, írj legalább egy cikket a problémáról és akkor nem fogok visszakérdezni…
Ez itt a tőled teljesen megszokott (a férjed miatt személyesen elfogult) rendőrségmentegető szöveg helye. “Azzal láthatóan nem vagy tisztában” (vagy nem akarsz tisztában lenni), hogy a nőt schengeni ellenőrzés nélkül is megállították az olasz közúton, és ha korábban nemzetközi körözést adott volna ki a magyar rendőrség, akkor végrehajtották volna a magyar bíróság rendelkezését a gyermek átadásáról.
Érdemes lenne megnézned rendesen Kalmár videóit… ahelyett, hogy a felszínt kaparászva azt a kevésbé lényeges momentumot csócsálgatod, hogy a Férfihang lemásodközölte a Kalmár által közreadott, az anya által készített alantas, aljas fényképet, esetleg szót ejthetnél erről a súlyos rendőrségi mulasztásról is…
Eszem ágában nem volt mentegetni senkit( egy szóval sem tettem) , a rendőrség azonnal kiadta a körözést amint nem találta a nőt a lakáson ( hamarabb nem tudja , mint a bejelentés és lakcímre történő kiszállás ). A videóban Kalmár László kb háromszor említi meg , hogy akkor már a határon elfogták volna. Erre reagáltam, hogy nem, sajnos nem történt volna ilyen , ahogyan nem is történt , mert júniustól a schengeni belsőkön ( újból) nincs határellenörzés. Magyarul hiába adták ki ellene a körözést, ez a határon nem állítja meg. Kizárólag erre reagáltam, mert ezt nagyon sokszor elismétli a videóban és ez bocsánat, de nem így van. Nyilván ilyenkor mindenki felelösöket keres, ami helyes is, mert biztosan lett volna olyan pont a történetben, amikor valamelyik hatóság megakadályozhatta volna a történteket.
“A rendőrség azonban a honlapján közölte, hogy a gyermekét Olaszországban meggyilkoló asszonyt kiskorú elhelyezésének megváltoztatása miatt körözte a XIII. Kerületi Rendőrkapitányság.
B. Katalinnal kapcsolatban az egyesület tévedett: azonnal elfogatóparancsot adtak ki ellene, miután nem találta meg lakásán a rendőrség / Fotó: Police.hu“
https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/olaszorszag-gyermekgyilkossag-anya-korozes-rendorseg/fzrr957
Itt az a kérdés , hogy kiadták e az Európai Elfogatóparancsot, vagy automatikus-e ebben az esetben :
“ Az egyik uniós tagállam által kibocsátott elfogatóparancs az EU egész területén érvényes. Az európai elfogatóparancs 2004. január 1-je óta működik,.”
https://e-justice.europa.eu/content_european_arrest_warrant-90-hu.do
Ráadásul ez az EU-s elfogatóparancs igazából a nemzetközi körözés miatt már elfogott bünözök kiadatásáról szól igazán. Nemzetközi körözést pedig súlyos büncselekmények esetében adnak ki, de az is napokba telik. Ha tudják, hogy a kisgyermek élete van veszélyben ( pl a gyámügy jelzi a rendörség felé , hogy az anya akár meg is ölheti), akkor biztosan lehet valamit gyorsítani , de addig ez sajnos “ csak “egy szimpla anyuka meglépett a gyerekkel “ eset, egy az ezerböl:( Korábban kizárólag belföldön mozgott , szóval ez sem gyorsította az eseményeket.
Sajnos nem lehet egyszerre kiadni Európai és belföldi elfogató parancsot , sorrendje van ( jogilag). Elöször a belföldi és utána-bürokratikus folyamat persze- az EU-s ( ami még mindig gyorsabb mint a sima nemzetközi). Ezen valóban változtatni kell, mert ilyen esetekben nem telhetnek el napok , hisz a kisfiú élete múlt rajta.
A schengeni határok nem ellenörzése, a bürokratikus EU-s elfogató parancs mind része annak , ami történt, de ez nem valakinek a mulasztása. Maximum a schengeni határellenörzés visszaállításáról lehet vitatkozni, meg hogy hogyan lehetne gyorsítani az EU-s , nemzetközi elfogatón.
https://batki.info/europai-elfogatoparancs-belfoldi-elfogatoparancs/
Kalmár Lászlónak abban viszont 100%-ban igaza van , hogy a Gyámügynek azonnal reagálnia kellett volna, amint a védönö jelezte a nö ( leöntöm benzinnel , felgyújtom a fiamat , ha elveszik tölem) kijelentését. Nem tologatni, hogy ki a területileg illetékes. Ilyen esetekben valóban be kéne rúgni az ajtót, ha jelzés érkezik ( pláne hivatalos személytöl), hogy egy kisgyerek élete veszélyben van.
Pontosan az a baj, hogy olyan elfogult, sumák módon nemi alapon diszkriminatív rendszer működik, amely ezer számra tűri el ezeket a nőknek és így egy ilyen eset ezerből egy lehet. Pontosan az a baj, hogy ilyen ewsetben azt közölheti a rendőrség, hogy a bírósági ítélet végre nem hajtása “nem bűncselekmény”, mert hiszen semmi nem történt, “csak anyuka meglépett a gyerekkel”, ami “nyilván” egy “természetes” ezerszámra előforduló eset…
Hiába magyarázod itt hosszan a gyámügyes szálat, mert az irreleváns, amikor már bírósági ítélet volt a gyermek elhelyezésének azonnali megváltoztatásáról. A bírósági ítélet végre nem hajtása állampolgári bejelentés,intézkedés kérés ellenére sem, tisztán rendőrségi mulasztás.
Hiába nyomod a rendőrség mentegető rizsát, nem adtak ki “azonnal” elfogató parancsot:
https://www.youtube.com/watch?v=aQaqCPwHJGk
Ez itt jelen esetben egy állítás, egy tagadás, nem tudhatjuk. Nem én nyomom, a rendörség ezt nyilatkozta. De határátlépés szempontjából irreleváns, akár azonnal, akár késve adták ki, mert nincs aki megfogja.
“Pontosan az a baj, hogy ilyen ewsetben azt közölheti a rendőrség, hogy a bírósági ítélet végre nem hajtása “nem bűncselekmény”, mert hiszen semmi nem történt, “csak anyuka meglépett a gyerekkel”, ami “nyilván” egy “természetes” ezerszámra előforduló eset…“
Ilyen nem történt és nem, nem teheti meg a rendörség, kérés nélkül hivatalból el kell járnia. Pontosan úgy, ahogyan ezt állításuk szerint meg is tették, elfogatóparancsot adtak ki kiskorú tartózkodási helyének megváltoztatása miatt.
Nyilván nyoma van a rendörségi rendszerben , hogy pontosan mikor érkezett a feljelentés és mikor adták ki a parancsot. Amennyiben napok teltek el valóban ( ez nem bemondásra müködik, ebböl tuti hivatalos vizsgálat lesz) akkor egyértelmü, hogy van felelösségük, bár továbbra sem ez az oka, hogy a határon át tudott menni.
Lehet találgatni, elhinni , de a vizsgálat eredménye számít és az lesz, mert a rendörséget is feljelentették ha jól rémlik.
Sajnos nemzetközi viszonylatban teljesen függetlenül attól , hogy anyuka, vagy ( akár külföldi) apuka lép le a gyerekkel lassan müködnek a dolgok.
Na, meg is van :
http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/bunugyek/tenyek-az-olaszorszagi-tragedia-elozmenyerol?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202110
Feljelentést 29-én tett. Bejelentést hamarabb. Az gáz, hogy a jogszabály szerint tartósnak kell minösülnie az elvitelnek, a kiskorú tartózkodási helyének megváltoztatásához, ezt
aláírom. Ez egy barom jogszabály. A rendör meg ( sajnos ez sokszor igaz, ezt is aláírom), nem fog saját szakállára ügybuzgóskodni , nem hiányzik neki hogy megfenyítsék, mert túllépett a hatáskörén. Ez rossz.
Ha bejelentést tett, akkor már nem mosakodhatja ki magát a rendőrség. Hatályos bírósági végzés végrehajtatásában közreműködni hivatali kötelesség a rendőrség számára. A tartózkodási hely megváltoztatásával kapcsolatban a törvényben lévő “tartós” szóra való hivatkozás semmis, mert nem a tartózkodási hely megváltoztatása tette volna szükségessé az intézkedést, hanem egy azonnal végrehajtandó bírósági rendelkezés figyelmen kívül hagyása.
Én nem találok ilyen passzust :
“hanem egy azonnal végrehajtandó bírósági rendelkezés figyelmen kívül hagyása.“ Már úgy értem, hogy erre ki lehet-e adni körözést. Bagira biztosan tudja , hogy ez hogyan müködik a gyakorlatban.
Én ezt találtam összesen :
“Szülö és gyermek közötti kapcsolattartásra vonatkozó bírósági határozat végrehajtására a gyámhatóság rendelkezik hatáskörrel.“
Azzal egyetértek, hogy ennek nem így kéne lennie. Hogy nagyobb jogkörrel kellene a rendöröket felruházni és azonnal reagálni ilyen esetekben. Gyanítom, hogy a körözés kiadása a kiskorú tartózkodási helyének megváltoztatása alapján még így is gyorsabb volt, mintha elkezdett volna a végig töketlenkedö gyámhatóságnál feljelentést tenni ( vagy a bíróságon gyorsítottban – ahogy már lehet másfél éve) a bírósági végzés be nem tartása miatt.
Ez nem jó, hogy így müködik, nagyon nem jó. Ez tény.
Amit te idéztél, az a kapcsolattartásra vonatkozik, de ez nem egy kapcsolattartási ügy, amire a gyámhatóság illetékessége vonatkozna.
Nem vagyok jogász és nem fogok hozzá paragrafusokat keresgélni, de ennyi jogérzékkel és jogismerettel is nyilvánvalónak tűnik számomra, hogy az ilyen bírósági határozatok végrehajtásáért a rendőrség felel. És adott esetben, ha már a bíróság kiadott egy azonnal végrehajtandó végzést, akkor nem kell újabb peres cselekménynek történnie “kiskorú tartózkodási helyének megváltoztatása” címmel. A végzésben nevesített kiskorú fel nem lelése esetén, feltételezem eltűnt személyre kellett volna körözést kiadni, meg persze arra a személyre, akivel vélhetően együtt van. Mindezt késedelem nélkül.
Én attól tartok , hogy ezt sajnos egy kalap alá veszik, bírósági végzés akár felügyeleti jogról, akár kapcsolattartásról szól, bíróság tehet feljelentést az apa nevében( vagy a gyámügy ). Egyszerüen nem találok jogilag semmit, hogy azonnal be lehessen tartatni a dolgot. Pláne, ha az illetö eltünik. Na pl. emiatt érdemes lenne akár törvénymódosításért is harcolni. Ne kelljen még hetekig várni. Nyilván, ha a rendör otthon találja öket akár eröszakkal is elveheti a gyereket, hogy az apának átadja. Itt egy joghézag van , hogy ilyenkor miért nem lehet azonnal körözést kiadni.
Bár már jó eséllyel a ribanc az átadás idöpontjára kinn volt az országból.
Erre az lehetne a megoldás és szerintem jó ötlet ( persze valahol lelkileg megrázó a félnek akitöl elviszik). Hogy ha kimondja a bíróság az elhelyezést, kifejezetten veszélyeztetett esetekben ( itt azèrt volt elözmény leöntöm, felgyújtom) akkor nem határidöket szab ki , hanem azonnal a végzést kézbesítve rendör megy ki és összepakoltat és elhozza gyámüggyel karöltve.
Kíváncsivá tettél, mindjárt megkérdezem egy jogász barátomat.
Nos, jogász barátom megerősített az álláspontomban: a hatályos bírósági végzést követően azonnali intézkedési kötelezettsége van a rendőrségnek, ha szükséges haladéktalanul fel kell kutatniuk a gyermeket és ha az is szükségessé válik, azonnal körzést kell kibocsátaniuk, és így végrehajtani a bíróság rendelkezését. Az általa ismert esetekben ez így is történt. Történetesen ha apuka viszi el a gyermeket ilyen módon, akkor azonnal le is csapnak rá, de még akkor is, ha nincs is bírósági végzés az elhelyezéséről.
Ha ez így van, akkor nyilván ez lesz a vizsgálat eredménye is, pont most kezdödött a Kékfény, a rendörség vs Apák az Igazságért Egyesület, pontosan erröl nyilatkoznak majd.( lecsapni itt is lecsaptak volna, ha otthon találják). Nyilván kapott a bírósági végzésböl egy példányt a nö is. Nyilván a határidö elött elhúzott külföldre. Ezt egyféleképpen lehet megakadályozni, ha nem tudja elöre mikor jönnek.
Nyílván, nyilván bla, bla, bla, A fakabátok is 150 éves rendszerekkel dolgoznak, nem csoda ha száz éves dolgok után mennek. A határok pedig természetesen nyitva vannak. Nyugat-Európában mindenhol az autókat a bejelentett lakcím alapján látják el a térséget jelölő rendszámmal. Mi csinál a magyar zsernyák? Kitalál egy szarra se való, követhetetlen, zavaros, egyedi, magyar rendszert, aztán áll vele mint kivert fasz a mezőn, mikor ilyesmik történnek, hogy most mi a fasz is legyen. Bevezettek nemrégiben is erre fel egy új rendszámrendszert, ami az EU-s csillagon túl éppen olyan hót értelmetlen mint volt. Csak gratulálni tudok..
A rendszámokat nem a rendörség találja/ adja ki.
Persze attól még az elve lehet hülyeség.
A következö volt az idövonal és az események sorozata , hát van miért szégyenkezni több hatóságnak is .( a Kékfény bünügyi magazin , nem a rendörségé, mind a rendörséget, mind Kalmár Lászlót és szakértöket is megkérdeztek-visszanézhetö itt: https://mediaklikk.hu/musor/kekfeny/)
A szétköltözés után a nö tényleg elképesztö zaklatási, feljelentgetö hullámot indított az apuka felé. Föleg miután elindította a gyermekelhelyezési ügyet . A nö védönö felé tett kijelentését ( a védönö azonnal jelentette : “ha elveszik tölem a gyereket leöntöm benzinnel és felgyújtom “) a gyámhatóság úgy ítélte meg , hogy elég lesz pszichiáter szakvéleménye és a nöt kötelezték a vizsgálatra. A Kékfény szerint itt vagy hibázott az orvos, vagy a nö annyira összeszedte magát, hogy átverte ( itt példaként említik az éven engedéllyel vadászfegyverhez jutókat, akik szintén átverték a vizsgálót lásd szegedi gyógyszerész eset).
Majd pontosan ez következett:
Szept. 20-án meghozta a bírónö az ítéletet azonnali hatállyal ideiglenes elhelyezésre apukának ítélte. ( ezt feltételezem emailben kapta meg a nö, hogy aznap és azonnal köteles átadni). Ezt nem tette meg.
Apuka szept 22-én , 2 nap múlva ment oda a rendörséggel ( ezt jó lenne tudni, hogy ezt tanácsolta neki valaki , hogy várjon ? Rendörség, egyesület, ügyvéd stb ) Ezalatt a 2 nap alatt tünt el ( és távozott vélhetöleg külföldre ) a nö , ezalatt a 2 nap alatt természetesen senki nem kereste/ körözte, mert egyetlen hatóságnak sem volt róla tudomása.
A rendörség a körözést valóban csak 6 nappal késöbb adta ki, kiskorú tartózkodási helyének megváltoztatása miatt ( neg kellett álljon a tartós kritérium). Itt lehet hibáztatni a rendörséget , hogy miért nem azonnal, ez tény, csak nem lett volna hatása akkor sem, ha 23-án kiadják a körözést , mert már nem volt itt. A határok meg ugye tárva-nyitva. Ettöl még a jövöre nézve ilyen esetben szerintem is azonnal kéne reagálni és persze nem várni egy napot sem, ha a bírósági határozatot valaki nem tartja be, azonnal jelezni a rendöröknek, odamenni.
A nemzetközi elfogatóparancsot valóban nem a rendörség , hanem az ügyészség, vagy a bíróság adja ki . Az EU-s elfogatóparancsot az ügyészség elkaszálta, késleltette, mert szerintük nem állt meg olyan súlyos büncselekménynek !
Aztán valami csak kiment nemzetközileg, mert ( erre nem emlékszem pontosan, hogy a konzulátus, vagy az olasz hatóságok) jelezték , több nappal a gyilkosság elött, hogy a nö valóban ott tartózkodik és bejelentkezett egy anyaotthonba.
Az olasz rendörök kétszer is igazoltatták! Egyszer valami közlekedési kihágás, egyszer meg az anyaotthonbéli viselkedése miatt . Másnap délelött ölte meg a kisfiút.
Az ügyészség véleménye: a rendszer nem ilyen extrém esetekre van kitalálva.
Szerintem ezek vezettek a tragédiához :
– gyámügynek azonnal ki kellett volna emelnie és nem tologatni az illetékességet , amikor azt a bizonyos védönö által jelentett kijelentést tette.
– pszichiáternek ki kellett volna szürnie ( ez nyilván nem egyszerü , ha a nö nagyon felkészült)
– apukának nem lett volna szabad 2 napot várni a bejelentéssel, lakcímre rendörséggel kivonulással ( ha valaki ezt tanácsolta neki, az is óriásit hibázott) Nyilván nem tudhatta mi forog a hibbant ribanc fejében, de ezalatt a 2 nap alatt tünt el !
– a rendörségnek nem lett volna szabad még 6 napot várni a körözéssel ( pláne ha még aznap 20-án jelezték volna , hogy a gyermeket nem adták át).Mire megkapták a bejelentést, a nö rég elszökött. Ettöl függetlenül azonnal körözni kéne !
– az ügyészség is óriásit hibázott, ki kellett volna adni az EU elfogatót azonnal , tájékozódni , a rendörséggel, gyámhatósággal egyeztetni ( állítólag megtörtént !) de akkor tudniuk kellett a nö kijelentéséröl is , ez nem elég veszély, vagy súlyos ?
Ennyi. És egy ártatlan kisfiú meghalt. Remélem már kisangyalkaként boldog gyermek.
Biztos ilyesmiről van szó, de most ne hozzuk be őt a képbe és végképp nem kell mentegetni sem. Nem róla van szó és nem is az ő tettéről, hanem arról hogy a Férfihangon helyes-e bármilyen okból is vérbefagyott halott csecsemőket mutatni.
Igaz.
Nagyon helytelen, hogy csak arról van szó… De már ez is valami…
Egyébként az ő tettének továbbításának a célja Férfihangon, hogy meg lehessen beszélni akár az ő tettét és mondandóját is, vagy esetleg még fontosabb dolgokat is… Nem szeretném fejtegetni az újságírás alapcélját, ami azonos az üzleti célú és a nonprofit civil változatban is. Az utóbbi esetben ugye az az alapcél még inkább kézzelfogható…
Szerintem meg kurvára arról van szó. Ez a probléma, szóval nem kell jönni a Föld kihűlésével és a dinoszauruszok megjelenésével sem.
Kinek miről szól a dolog… És az minősíti is a személyt is egyben…
Annak a szegény kisgyereknek már teljesen mindegy, hogy mi történik a fényképével…
(Zárójelben jegyzem meg: ami azt illeti, én az abortuszról, és abortált, halott magzatokról is csinálnék egy kinagyított képsorozatot, és a feminista nők pofájába nyomnám, hogy ti azért tüntettek, hogy ezt tehessétek, ti férgek!)
Az olasz újságok még azt is megírták, hogy a gyilkos ringyót úgy hívják, hogy Bradács Katalin Erzsébet.
A pornós “művészneve” pedig Katy Davis. (Állítólag csinált animalpornót is, de még nem találtam róla olyan videót.)
A napiszaron pedig még a lakcímét is megosztották.
https://www.napiszar.com/ti-szarotok/2021/10/07/szopnek-kati-vegzett-gyerekevel
Szívem szerint kiplakátolnám a várost a halott kisfiú fényképével és azt írnám rá nagybetűkkel, hogy:
IDE VEZET A FEMINIZMUS ÉS A BLUE PILL!
A RED PILL ÉLETET MENTHET!
Pornós, prosti, camgirl, golddigger, onlyfans-tartalomszolgáltató, sugar baby, szexmunkás, mind egyre megy. A parazita életmódot folytató, a férfiak magányán, szexuális nyomorán, intimitás utáni vágyán gátlástalanul és lelketlenül élősködő ringyókat megbaszni ugyan meg lehet, és ha pénzért, akkor hát pénzért – de ha egyszer eljött értük a FAL, akkor könyörtelenül bele kell rugdalni őket az árokba, leköpni, kiröhögni és soha vissza se nézni…
Az ilyen nő mind öregedjen és dögöljön meg egyedül. Feleségül venni, családot alapítani vele, közös gyereket vállalni? SOHA! (Ez a gyilkos ringyó az élő példa, hogy miért nem.) A Red Pill ilyesmiben sohasem téved!
Kurvák, prostik, szexmunkások esetében a férfiak közötti szexuális versenyt nem azok a férfiak nyerik meg, akikkel a riherongy szexuális vágy és testi/fizikai vonzalom alapján, netán szerelemből, ingyen lefekszik és élvezi… Hanem az, aki némi apróért faszra húzta, beleürített, aztán felhúzta a cipzárját és haladt tovább….
Kellene már amúgy végre valakinek csinálnia egy hivatalos, online elérhető listát az ÖSSZES olyan magyar nőről, arccal, névvel, születési dátummal stb… aki valaha is csinált bármiféle úgynevezett szexmunkát, lett légyen szó pornóról, prostitúcióról, de tényleg BÁRMIFÉLE szexmunkáról… Hogy amikor egy férfi párt keres, le tudja csekkolni az újonnan megismert nőt…
“ Szívem szerint kiplakátolnám a várost a halott kisfiú fényképével…”
És mi van ( a videóra vett, fényképezett) pedofil áldozatokkal , megerőszakolt kisgyermekek, saját gyermekek fényképeivel, megkínzott, halálra éheztetett, agyonvert gyerekek fényképeivel ? Mert akkor innentől kezdve nincs megállás, ez is sok esetben a hatóságok, gyámügy sara…
A gyerekeknek is vannak jogaik, még akkor is , ha megölték őket. Ha ki van kockázva az arc, attól még elég megdöbbentő, sokkoló a dolog.
Senki nem plakátolta ki ezeket és nem is fogja. Viszont ott tartunk, ahol.
“Hát itt semmi nem számít? Meg kell halni valakinek, egy pici gyereknek, ahhoz hogy valakik észbe kapjanak, hogy nem működik a rendszer?” –
Kalmár László valószínűleg téved, mert ez sem elég…
Hát én meg egyetértek Hunnal. Kockázd ki az anyukát is akkor a filmjeiről, mert bizony az elkövetőknek is vannak jogaik. Ehhez mondjuk szükséged lesz téglalap alakú faszkitakaró mozaikokra is. A femkó rendszert akarjátok? Hát itt az eredménye basszátok meg.
Nincs az a nagyteljesítményű számítógép/memóriakártya, amelyik elbírna ekkora adathalmazt.:D
Közép-kelet európában lényegében, mindegyik nő az xyz generációban, amelyik nincs elhízva. Valamennyire a lengyelek/horvátok kivételek ezen helyeken “csak” kb 80%ban jellemző…
Az a megoldás fel sem merül benned, hogy Kalmár László is nehezen dolgozza fel, és aztán követve őt ebben sorban én is nehezen dolgozom fel? Én nem érzékelek bűnös dolgot abban a “hatásgyakorló szándékban”, hogy azt kívánom, hogy másnak is hasonlóan nehéz legyen. Viszont tartok tőle, hogy az aztán igazán “hatásgyakorlás és manipuláció”, ha fontos felismerések helyett inkább ilyen oktalan (oktondi) dolgon vitáznak egyesek…
Amúgy is a Férfihang cikk vonatkozásában már teljesen okafogyott a vita, hiszen a kép a kérésnek megfelelően ki van kockázva… Szóval most már illene talán fontosabb dolgokról beszélni az üggyel kapcsolatban, mert én kifejezetten kezdem kegyeletsértőnek érezni a lényeg helyetti csepűrágást.
Nem tűnt fel hogy mindig így kezdik? Felpuhítják a határokat, aztán megkérdőjelezik végül eltörlik. Ezért kell a zéró tolerancia, hogy bizonyos dolgokban nincsen mérlegelés.
Nem érdekel hogy Kalmár László hogyan dolgozza fel. Ha érdekel és tehetem, majd megkérdem tőle. Ahogy az sem, hogyha neked szar, akkor legyen másnak is.
A lényeg helyetti csepűrágást te kezdted el, amikor ezt az alapvető dolgot feltetted eldöntendő kérdésnek és kételyednek adtál hangot, nekiálltál mindenféle moralizálásoknak. Most meg sérelmezed, hogy ezt mások nem hagyták szó nélkül.
Mindenki moralizál… És ez így is van rendjén… Pont az a cél… De szerintem az is egy fontos morális kérdés, hogy miről moralizáljunk inkább és miről kevésbé…
Alter, szerintem a halott takarása régebbi és sokkal mélyebb tartalommal bíró (talán nem is kizárólagosan) emberi cselekedet. Nem is csak azért, hogy védjék a nyilvánosságot a sokkhatástól, ez egyben egy gesztus arra, hogy óvják a halottat az élők tekintetétől.
Régebben az elkövetőket/”bűnösöket” általában nem kímélték meg a nyilvánosságtól, az áldozatot pedig letakarták. Mára ez megfordulni látszik.
A témához kapcsolódva én megdöbbentem azon, hogy hány esetben történt figyelmetlenség/mulasztás. Ha közülük akár csak egyben is máshogy/szakszerűen járnak el, akkor más irányt vehetett volna a történet.
Megértem Kalmár László felindulását, főleg úgy, hogy nem csak a folyamatnak, de annak mélypontjának -és egyben a végének- ő is közvetlen tanúja volt.
Egyértelműen nem hatékony a rendszer. A kérdés, hogy mennyiben személyi felelősség ez és mennyiben a rendszer sajátja?
A kettő némileg össze is függ, pl.:
Kevés a munkaerő, ezért nehéz válogatni a személyi alkalmasság /szakmai képességek tekintetében.
szakember hiányában más területeket is kénytelenek betölteni (ez más munkahelyeken is egyre jellemzőbb).
A felelősség/munkamennyiség/bérezések aránya miatt nagy a fluktuáció, ezért gyakran előfordul, hogy egy eset/család gondozását egymást követően többen végzik, így az előzményeket mindig újra és újra meg kell ismerni.
A rendszer és a végrehajtás lassú, bonyolult, nehéz a kommunikáció a külső szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal, nehezített az átfedés/nincs kiépülve más rendszerekkel (pl.: egy lakhelyét gyakran változtató gyermekes szülő lekövetése/lereagálása).
A rendszerben gyakorlatilag a dokumentumok között elveszik a gyerek.
…az idő meg telik.
A rendőrség hozzáállását sem értem.
Egyetértek abban, hogy a felelősségre vonás akár szervezeti, akár személyi szinten szükséges… a változás érdekében.
Meggyőződésém, hogy többnyire csakis azért, hogy védjék a “nyilvánosságot” a sokkhatástól. És ki a “nyilvánosság”, a “nagyközönség”? A szenvtelen és szenvtelennek maradni akaró állampolgár, aki abban a boldogan tudatlan állapotban akar leledzeni, álmosan nyáladzani, hogy ilyen nincs is, ilyen vele nem is történhet meg és ilyen dolgokkal ne is zaklassák őt. Nem akarjuk látni a terroristák által kivégzetteket, és nem akarjuk látni a gyilkos (terrorsta(!)) anyák által kivégzett gyermekáldozatokat, hogy elhihessük, hogy ilyesmi nem is létezik. Lásd nagyon is élő analógiaként a willkommenskultur által eltitkolt terrorizmust… Jelen esetben meg lásd azt az anyai terrorizmust és azt a rendszerszintű társadalmi problémát, amely minden éveben megszedi a maga pártucat áldozatát… Nem meglátni akarni bűnös felelőtlenség!
Helyes. Innen már csak egy lépés, hogy bárki megértse, átérezze esetleg azt a gesztust, hogy megmutatta a neki küldött képet és hogy a civil újságíró ezt közvetítette. És akkor talán esetleg nem a rossz hír hozójára akarja rávetni magát mindenki, ahelyett, hogy társadalmi cselekvést sürgetne a maga hatókörén belül…
Alter Ego, látom, hogy nagyon mélyen érint téged nem csak ez az ügy, hanem mindaz, amit vállalsz, A legjobb szándékkal és szenvedéllyel állsz mellette. Érzelmileg bevonódtál és ez érthető, azonban ilyenkor szükséges hátrébb lépni, hogy az eseményeket ne belülről, hanem kívülről szemléljük. Így körültekintőbbek maradhatunk; elkerülhetjük az olyan eshetőségeket, melyeket az érzelmek katalizálnak, amikor nehezebb meglátni, hogy a cél szentesíti az eszközt. Ismét elmondom, értetek aggódom, hogy ne eszközt, hanem megfelelő eszközt találjatok.
Ezért is fontos ezekről a dolgokról beszélni.
Igyekszem több irányból is megmutatni a helyzetet, hogy meglásd, miért gondolkodom másképp az ügyről.
Szakrális- kulturális-hagyomány szempontjából: a holttestet nem teszik közszemlére, szemét lecsukják, a testet letakarják, a holtat elválasztják az élők világától. A hiedelem szerint (sok helyen még a mai napig is) úgy tartják, a képmás egyben megidézés is. A gyermeket (így a vérbefagyott képmását is) elengedjük, és az ügyet visszük tovább. A testről készült képet megjelentetni legfeljebb szakmai (orvosi, kriminális, stb).szempontból lehetne indokolt, nem civilben.
Pszichológiai szempontból: A kép/a test/a halott mind projekciós felület. Lehet, hogy egy konkrét üzenetet szándékozol mindenkihez eljuttatni, általa mozgósítani az embereket. Ezzel kapcsolatban azonban felmerül:
– mindenkinek mást jelent, más kapcsol hozzá, a zsigeri érzés mellett ott lesz a saját élménye és gondolatvilága, nem tudod koordinálni, hogy ki hogyan reagáljon rá, milyen hatást váltson ki belőle, hogyan viszonyuljon hozzá. Ezáltal a folyamat, amit elindítani szándékozol, könnyen ellenőrizhetetlenné válik.
– az ilyen erős, vizuálisan agresszív „üzenetek” az emberekben fizikálisan rossz közérzetet teremtenek/szorongást idéznek elő, ezért el fogják távolítattni a képeket/és mivel gyakorlatilag tehetetlenek az üggyel kapcsolatban, nem tudnak utólag fellépni, az ellen fordulnak, aki a képeket eléjük helyezte.
– kitolod az ingerküszöböt (egy idő után „érzéketlenné” válnak a látványra – ez is önvédelem)
– bűntudatkeltés.
– ha az áldozat ismeretlen számukra, akkor a fentebb leírt állapottal együtt a tehetetlenség érzése (kisebbeknél pedig a kiszolgáltatottság, félelem, rettegés érzése) vegyül, ha van valamilyen szintű kötődés az áldozathoz, akkor tettbe/agresszióba fordulhatna, de ugyebár azt nem „cselekedheti ki” senki.
Úgy vélem, gyakoribb az a felfogás, hogy mindenkinek megvan a maga baja, elhiszi/tudja, hogy másnak éppen nehezebb, rosszabb, de jelenleg nem lát túl a saját problémáján/helyzetén, ha meg mégis, nem tudja, mit tehetne az ügy érdekében.
Nagyon különbözőek az emberek, valakit sehogy sem fogsz elérni, máshoz majd megtalálod vagy már meg is találtad az utat. Hidd el, van más módja is ennek, ami hatékony és remélhetőleg kikerülhetetlen, ami nem (csak) felkavar, hanem meggondolásra és célirányos- helyes cselekvésre sarkall. Ami szerintem fontos, hogy ne „szóródjon”, hanem mindig a megfelelő helyre a megfelelő módon jusson el az „üzenet” úgy, hogy az befogadható legyen.
Nekem nagyon úgy tűnik, mintha a meggyilkolt kisfiú fényképének megosztásával vagy kitakarásával kapcsolatos vita során mintha pont a lényeg sikkadt volna el…
Beszélünk itten össze-vissza Kalmár Lászlóról, meg a Férfihangról… Miért csinálunk úgy, mintha ezen szereplők bármelyike lett volna az, aki megosztotta a meggyilkolt kisfiú fényképét a nyilvánossággal?
NEM! A meggyilkolt kisfiú fényképét a gyilkos ribanc osztotta meg a nyilvánossággal!
Maga a gyilkos ribanc tette ezt, amikor elkészítette a felvételt, és a mobiljáról tovább küldte azt! Neki címezzétek hát a kritikát, őnála tiltakozzatok!
Nem, ő nem a nyilvánossággal osztotta meg. A gyilkos ribanc konkrétan 2 (3?,a saját vérszerinti fia is kapott tán) személlyel osztotta meg a képet, ami ettől még egy bődületesen gonosz és aljas tett. Nem a youtube-ra, FB-ra rakta ki. A youtubre-más rakta ki.
Ha egy nő neked küld egy szexuális tartalmú képet és ezt te kirakod valahova, az elv ugyanez. Neked ment kizárólag, nem a nyilvánosságnak.
Megint más kérdés, hogy az az illető aki megkapta, mit kezd azzal a képpel, amit neki szántak. Itt sem az volt a gond önmagában, hogy a fotót megmutatta, hanem hogy a kisfiú arcát is premier plánban, a nyitott szemű halott gyermeket. Ez kegyeleti kérdés, nem véletlenül zárják le a halott szemét, vagy takarják le. Ha a mulasztó hatóságoknak mutogatja, mint véres kardot megértem. Viszont az egész országnak (akik a fotók nélkül is 90%-ban felkoncolnák a nőt),akkor ez bizony már gond, a bárki által látható internetes megosztásokkal csínján kell bánni.
Nem, tomgal, a gyilkos ribanc nem mindössze két személlyel osztotta meg, hanem konkrétan a nyilvánossággal.
Ő ugyanis elküldte az apának, viszont rajta kívül elküldte egy férfiszervezet tagjának is. Nem mint magánszemélynek, hanem mint a férfiszervezet tagjának küldte. Tehát a fényképet a férfiszervezet kapta, és mivel a férfiszervezetek a férfiakat képviselik, ezért áttételesen a teljes férfilakosság kapta.
Tehát a gyilkos ribanc a fénykép elküldésével gyakorlatilag bemutatta a középső ujját a gyerek apjának, és a teljes férfilakosságnak. Magyarul Kalmár László csak szólt, hogy fényképes üzenetünk érkezett.
Ezzel nagyon nem értek egyet, itt a kisfiú jogairól, az őiránta érzett kegyeletről van szó. Nem a gyilkos ribancról.
Tévedésben vagy: a kegyelet megsértése az elhunyt személy jó hírnevének a megsértését jelenti. Ez semmilyen módon nem függ össze a halott láthatóvá tételével, mert ha úgy lenne, akkor be kellene tiltani a ravatalokat, a nyitott koporsós kegyeleti szertartásokat is.
De sosem véresen felkoncolva, nyitott szemmel.
A kegyeleti jog az elhunyt rokonainak személyéhez kötődik, nem hozzád. Az elhunyt rokona pedig így kívánta láttatni a halottját, talán az ő küszöbén kellene köpködnöd, nem itt.
Köpköd a halál, ki lett takarva az arc nagyon helyesen én ezt üdvözöltem. Szerintem így volt helyes. Erről kérdeztél minket. Nem értem mi a gond ? Hunn hozta fel napokkal később is a dolgot.
Tudom, nem teljesen pontos analógia, de azért esetleg ronts be egy nyitott koporsós temetésre és hisztérikusan vádold meg a temetkezési szolgáltatót a kegyeleti jog megsértésével. Egyébként semmi gond, csak válaszoltam a még mindig tartó vitában. A Válasz lényege pedig az, hogy legfeljebb az anya sértette meg undorító módon a saját kegyeleti jogát, amit kihangsúlyozni hivatott az itteni sajtóközlés, aminek pedig nyilvánvaló célja a morális ítéletalkotás és a leplezetlen tájékoztatás.
Azon túl hogy a Lidl-be is bemutatta, ahol akár gyerekek is láthatták. De semmi nyilvánosság…
Ne terelj…(oda már állítólag segítségért ment be) . Persze attól még debil és borzalmas tett.
“Állítólag” segítségért. Vagy éppen csak folytatta a súlyosan garázda, megütközést, közfelháborodást kiváltani akaró, (saját terhére) kegyeletsértő, perverz, terrorista cselekményét.
A kép elküldéséért meg kellene majd vádolni a hazai bíróság előtt is garázdasággal, a Lidl-ben elkövetett cselekményéért pedig az olasz bíróság előtt, az emberölés mellett halmazatban.
” kép elküldéséért meg kellene majd vádolni a hazai bíróság előtt is garázdasággal, a Lidl-ben elkövetett cselekményéért pedig az olasz bíróság előtt, az emberölés mellett halmazatban.”
Ez nem kérdés, ez így van !
És ha tovább fűzöm a gondolatot, akkor az jön ki a végén, hogy ha megvalósult kegyeletsértés, akkor az anya nem csak a saját személyéhez fűződő kegyeleti jogot sértette meg, hanem az apa személyéhez köthetőt is. Tehát az apa indíthatna pert, illetve mivel fontos közérdek áll fenn, ezért az ügyészségnek kellene kegyeletsértésért pert indítania az “anya” ellen. Tehát feltártuk, hogy az emberölésen túl valószínűleg három másik bűncselekményt is megvalósított a nő: két rendbeli garázdaságot és kegyeletsértést.
Na ne szórakozzunk már: nem segítségért ment be a gyilkos ribanc a Lidl-be, tomgal.
Hanem ugyanazért, amiért több embernek is elküldte a fényképet, és amiért felrakta a halott kisfiú testét a futószalagra, hogy a boltban mindenki láthassa…
Azért ment be, hogy a figyelem középpontjába kerüljön, ami tipikus női viselkedés, bemutatva a nyilvánosságnak, az egész világnak, az általa meggyilkolt kisfiú holttestét…
Tipikus női feminista viselkedés volt ez a részéről. Az édesapának, a férfiszervezetnek, és a teljes férfilakosságnak kábé azt vágta a képébe ezzel, hogy:
-“Idenézzetek, én még ezt is megtehettem, ti viszont kurvára nem tudtok ez ellen tenni semmit. Bele kell törődjetek, hogy egy nőt ma már nem tudtok semmiben sem megakadályozni, mert minden modern, emancipált nő azt csinál, amit csak akar. Mégpedig függetlenül attól, hogy az a férfiakat hogyan érinti…”
Mondjuk ki nyíltan: ez a gyerekgyilkosság egy feminista cselekedet volt. És azon se lepődnék meg különösebben, hogyha a gyilkosságban fontos szerepet játszott volna az, hogy az áldozat kisfiú volt. És hogyha a nő a kisfiún keresztül nemcsak az apán, hanem az egész férfinemen akart volna ezáltal bosszút állni…
Igen, Hunn. Feminista terrorcselekmény – valószínűleg így pontos.
Én nem tudom megállapítani, hogy miért ment a Lidl-be, a műsorban (Kékfény) állították, hogy segítséget kért. Nem voltam ott, ahogyan te sem. Elképzelhetőnek tartom azt a verziót is amit te állítasz, de azt is, hogy rádöbbent az elmebeteg ribanc mit tett és akkor persze már “bánta”. No azért annyira nem volt ez elmebeteg soha, hogy ne legyen felelős a tetteiért, ha ennyire debil/őrült lenne, akkor aztán végképp ki kellett volna szűrnie a pszichiáternek, hisz egy valódi őrült nem tud felkészülni, átvágni az agyturkászt . Szóval nagyon remélem ez alapján nem kényszergyógykezelés lesz a vége. A böriben meg nem fogja sokáig húzni, még ha el is különítik….
Abban viszont biztos vagyok, hogy a kisfiú neme nem játszott közre. A nő egy önző, birtokló retardált picsa, aki teljesen saját tulajdonának érezte a gyereket (egyébként már van egy 22 éves fia, azzal sem csinált semmit) és ezzel akarta büntetni az apát, a szerveket, hogy ha “az enyém nem lehet, ne legyen hát senkié”.
A tavalyi vele közölt interjú (Fókusz) is ezt támasztja alá. Tök mindegy volt, hogy szegény gyerek kisfiú, vagy kislány. Büntetni, fájdalmat okozni akart vele, a teljesen, kizárólagosan saját tulajdonnak tartott gyermek megölésével.
Megtalálható valahol teljes terjedelmében a Fókusz interjú? Mert én nem találtam meg…
Gondolom az RTL archívumában, de én nem is kerestem az eredetit, én egy mostani adásból (azt hiszem szintén Fókusz volt, tán 4-5 napja, max egy hete lehetett) ,akkor mutattak belőle erre vonatkozó részt. Lehet direkt levették az eredetit, mert ott látszik a nő arca, vagy valami hasonló. Na, a bűncselekményt elkövetők esetében, pláne ilyen súlyosat elkövetőknél viszont úgy gondolom elvesztették jogaikat, szóval mutassák csak meg az arcukat.
“Amelyik anya elfogadja azt, hogy a gyermeke nincs vele, az számomra nem anya” – nyilatkozta tavaly júniusban Katalin, arra az eshetőségre reagálva, mi lenne, ha elvennék tőle a gyermeket.”
https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/olaszorszag-gyerekgyilkossag-anya-baljos-elojelek-tragedia/2sb96p0
Magyarul beteges birtoklási vágya volt. Ebben a videóban több részlet van, “nincs olyan, hogy a gyerek ne vele legyen, olyan nincs, hogy elvegyék tőle ”
https://www.borsonline.hu/aktualis/gyerekgyilkos-anya-olaszorszag/243062
Meske, köszönöm a figyelmességed, a részletekbe menő tanácsot, tényleg figyelmes dolog tőled, hogy ennyi odafordulást, kifejtést és időt fordítottál rá. Bár nem akarnám ezzel degradálni a figyelmességed, de azért kénytelen vagyok hangsúlyozni, hogy amikor a kép közlésével kapcsolatos vitát erőltették itt sokan, az egész valójában már okafogyott volt, hiszen két érvelést elolvasva többféle megfontolásból engedtem a kérésnek, és ezt jeleztem is. Az ezt követő vitát már nem nagyon tudom másképpen értelmezni, mint figyelemelterelést, pótcselekvést, és egyes esetekben fröccsenő rosszindulatot. Különösen problémás az, ha ebbe egy totálisan illojális szerkesztő is bevonódik, és az e fajta kommunikációs “metódusnak” szükségszerűen meglesznek a személyi konzekvenciái is a lapnál.
Egyébként Hunn nagyon fontos dolgot hangsúlyoz: valahogy ez az egész arra adott alkalmat egyeseknek, hogy (vagy így vagy úgy) eltereljék a beszélgetés fókuszát a lényegről. – Korábban is céloztam rá: ez őket minősíti.
De Alter, te tetted fel a kérdést, te kérdezted a véleményünket :
“Rosszul döntöttem? Nem vagyok benne biztos… Gondolkodom rajta, és köszönöm, ha segíttetek ebben. Kikockázzam a képet a kérésnek megfelelően?
“Megsérti-e a gyermek érdekeit, ha megmutatom, hogy meggyilkolta őt az “anyja”, és most vérbe fagyva, holtan fekszik, és mi láthatjuk, mert még közszemlére is tette?”
“A kép cenzúrázása vajon tényleg az ő érdekeit szolgálja vagy inkább a mi kényelmünket?”
Én kizárólag, eredetileg is csak erre válaszoltam. Most is Hunn erőltette tovább a témát, én napok óta nem írtam erről. Nekem tökéletesen megfelelt az arc kitakarása.
A történet szerint volt két parázna nő, akik egy házban laktak. Három nap különbséggel szültek, de az egyik egy éjszaka véletlenül agyonnyomta a gyermekét. Mikor észrevette, hogy a fiú meghalt, átosont a másik nőhöz, és kicserélte a holt gyereket az élővel. A másik asszony csak a reggeli fényben látta, hogy nem is a saját gyermeke a halott, akit az éjszaka hiába próbált szoptatni, és Salamon király (i.e. 970 -928) elé vitte az ügyet. Miután mindkét nő hosszan hajtogatta, hogy az élő gyerek a sajátja, a király hozatott egy kardot azzal, hogy ketté fogja vágatni az élő gyermeket, mert úgy lesz igazságos, ha a két nő a fele-felét kapja. „Se enyim, se tied ne legyen; vágjátok ketté” – egyezett bele az a nő, amelyiknek a fia meghalt, a gyerek anyja azonban ijedten tiltakozott, mondván hogy inkább adják az élő gyermeket annak, akié meghalt. Ebből Salamon kitalálta, hogy mi az igazság, és a gyermeket visszaadta az igazi anyának.
Mindeközben újabb emberölési kísérlet!
https://444.hu/2021/10/12/paplanba-csavart-csecsemot-talaltak-egy-fonyodi-buszmegalloban?fbclid=IwAR1nwBmV-9KP0wfg8srz8EE41glz9XaFCRIgRBqlLuq6X_11D_l6E8ubqYs
Megvalósulhat a váltott elhelyezés?
Úgy tűnik, a férfi-és apajogi mozgalmak végre eredményt könyvelhetnek el, de félek, hogy a megvalósítás olyan Fideszes lesz (mint mondjuk a gyermekvédelmi törvény esetén is), azaz a jog betűjében igen, jogalkalmazásban nem… De ne legyen igazam!
https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/10/valas-utan-gyermekelhelyezes-valtoznak-a-jogszabalyok
Szerintem ez kifejezetten jó hír! Úgy gondolom, hogy emögött valós törekvések vannak!