Csuzi Attila
54 megosztás

Átfogó reform küszöbén áll a magyar családjog, de talán a radikális feminista szervezetek (NANE, PATENT) útját állhatják a jogfejlődésnek

Jelentős társadalmi vitákat kavar a dr. Varga Judit igazságügyi miniszter által nem régen bejelentett családjogi törvénymódosítási javaslat, amely a válás után a gyermekek feletti szülői felügyeleti jog kérdését szabályozza újra. A különböző radikális feminista szervezetek (NANE, PATENT) éles hangvétellel kritizálják a törvénymódosítási javaslatot és annak visszavonását követelik, miközben az apaszervezetek-férfiszervezetek örömmel üdvözlik a most bejelentett törvénymódosítási tervezetet, de csak mint első lépést, ők további jogfejlődést várnak.

A magyar férfijogi aktivisták már régen küzdelmet folytatnak azért, hogy kieszközöljék az általuk különösen elavultnak tartott családjog reformját. Ma a jogi és jogalkalmazói környezet megengedi a válóperes feleknek, hogy a végsőkig eszkalálják a válás kapcsán felmerülő érdekvitáikat illetve hosszú évekig akadályozhassák a vita rendezését. A válóperekben csak járulékos kérdésként kezelt gyermekek kérdése így évekre függő helyzetet jelent és a gyermekeket akár erőszakkal magánál tartó szülő (az esetek nagy részében az anya) nevelheti, amely az ítéletben is állandósult helyzethez vezet. A válás utáni gyermekelhelyezésre vonatkozó törvény egy “győztes-vesztes” típusú vitarendezési mintát ösztönöz, amikor úgy rendelkezik, hogy a szülők közös megegyezése hiányában a gyermeket jogi erővel az egyik szülő felügyelete alá helyezik, miközben a másik felet megfosztják a gyermekhez fűződő felügyeleti jogától, így ő kizárólag a másik fél kontrollja alatt tarthat egyáltalán kapcsolatot a gyermekével az úgynevezett “láthatásokon”. Ezt a klisét alkalmazza a jog még akkor is, ha korábban soha egyik félnek sem kérdőjeleződtek meg a szülői képességei, kompetenciái.

A válóperes ügyek jelentős részében az apától megvonják a gyermekhez fűződő felügyeleti jogát, jogi nyelven szünetel a joga. Mindez nem csak a “másodlagos szülő” szerepébe kényszerített félnek okoz jogsérelmet, de határozottan megsérti a gyermekeknek mindkét szülőhöz fűződő jogait és veszélyezteti lelki, mentális egészségüket is. A fennálló joggyakorlat egyébként szögesen ellentmond az alaptörvényünknek, a több nemzetközi egyezményen alapuló kötelezettségvállalásunknak (ENSZ Gyermekjogi Egyezmény, Európai Emberi Jogi Egyezmény), illetve Európai Uniós elvárásoknak is, nem is beszélve a gyermekek és a családok jogairól és érdekeiről. 

A magyar kormány felismerve a változó társadalmi viszonyokat és a gyermekek érdekeit is felülvizsgálva észlelte a jogfejlődés szükségességét a családjog terén, ezért életre hívta a Családjogi Szakértői Munkacsoportot és a Családjogi Civil Munkacsoportot, hogy minél szélesebb körben vonjanak be szakjogászokat és civil érdekképviseleteket a szükséges jogreform előkészítő munkálataiba. A Családjogi Civil Munkacsoportban pont úgy helyet kaptak a férfiszervezetek, mint ahogyan a nőszervezetek is. A munkacsoport munkája során egy olyan helyzet bontakozott ki, amelyben a férfiszervezetek-apaszervezetek örömmel üdvözölték és támogatták az Igazságügyi Minisztérium jogreformra vonatkozó felvetéseit, azonban a nőszervezetek, a közéletből már jól ismert radikális feminista szervezetek (NANE, PATEN, Női Érdek) megkérdőjelezték a közreműködő szakértők, jogászok szakértelmét, kompetenciáját és alapjaiban vetették el a tervezett jogszabály változások teljes koncepcióját. Amikor pedig az Igazságügyi Minisztérium a parlament elé terjesztette a teljes jogreform egy részét képező Polgári Törvénykönyv módosítási javaslatait, akkor kiterjedt sajtóháborúba kezdtek a kormány és személyesen dr. Varga Judit Igazságügyi Miniszter ellen. Nyilatkozataikban megkérdőjelezték mind a közreműködő jogi szakértők, mind a Családjogi Civil Munkacsoport kompetenciáját és legitimitását.

Megkerestem a Családjogi Civil Munkacsoport munkájában is szerepet vállaló Apaszív Gyermekjogi és Családvédelmi Egyesület elnökét, Dr. Kiss Csaba jogászt, hogy az ügy részleteiről kérdezzem őt.

Pontosan milyen törvénymódosítási terveket mutatott be korábban a minisztérium a civileknek?

Egy átfogó, többpontos csomagot, amely új szemléletmódot adhat a magyar családjognak és joggyakorlatnak. Egy régen várt családjogi reform körvonalazódott a munkaanyagban. Az új jogi keretek között már az egyik szülő kérelmére is elrendelhető lenne a szülői felügyelet közös gyakorlása és ennek nyomán automatikusan megnyílna a lehetőség a gyermek váltott elhelyezésére is, akár egyoldalú szándék esetén is.  Mindennek a célja az, hogy a szülőknek azonos jogai és kötelezettségei legyenek minden körülmények között a gyermekükkel szemben. A peres eljárások is felgyorsulhatnak a jogreform nyomán, hiszen a családjogi perekben a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határidejét harminc napról tizenöt napra, továbbá a tárgyalások kitűzésére vonatkozó határidőt négyről két hónapra szándékoznak a jogalkotók lecsökkenteni. Felgyorsulhat az azonnal jogvédelmet igénylő ideiglenes ügyekben is a bírósági ügymenet. Ez egyébként összhangban áll nemcsak a peres felek és a gyermekvédelem által támasztott elvárásokkal, hanem az Emberi Jogok Európai Bírósága által megfogalmazott követelményekkel is.

További nagyon fontos reformfelvetés a Gyermekjogi Ügygondnok intézményének bevezetése is, akinek a közreműködését szintén bármely fél kérésére – beleértve a gyermeket is – elrendelhetné a bíróság. A polgári eljárások mellett a gyámhatóság előtti eljárásokban is lehetőség lenne az ügygondok kirendelésére. A gyermekjogi ügygondnok tagja lenne a gyermekvédelmi jelzőrendszernek is, és köteles lenne jelzéssel élni a kiskorú veszélyeztetettségének észlelése esetén. A gyermekjogi ügygondnok további tervezett feladatai között megfogalmazódott, hogy a kiskorú érdekeinek képviselete mellett ő is előmozdítsa a per ésszerű időn belül történő befejezését is, ami különösen fontos a gyermekek érdekében is. A gyermekjogi  ügygondnok tulajdonképpen a gyermeket képviselné, kifejezetten a gyermek meghallgatásával dolgozna és mintegy felerősítené a gyermek hangját a gyermekelhelyezési eljárásban. Köteles lenne tájékoztatni a bíróságot minden olyan körülményről, amely jelentőséggel bírhat a gyermekre vonatkozó döntés meghozatalánál, továbbá javaslatot tehetne a bíróság számára a kiskorú gyermek érdekét szolgáló intézkedés, bírói rendelkezés tartalmára is.

Nagyon fontos és előremutató célok ezek, de akkor mégis miért tiltakoznak a radikális feminista szervezetek?

Állásfoglalásaikból, nyilatkozataikból az olvasható ki, hogy szerintük egy válóper kizárólag a családon belüli erőszak problémájáról szólhat, illetve tévesen úgy gondolhatják, hogy minden gyermekelhelyezést érintő törvényt annak a szempontnak kellene alárendelni, hogy előfordulnak ilyen ügyek is. Azonban ez teljesen téves megközelítés, hiszen a válóperes ügyeknek csak egy kis százalékát teszik ki azok az ügyek, ahol ilyen probléma is felmerül. Értelmetlen és felelőtlen dolog emiatt ellehetetleníteni a jogfejlődést. A PATENT és a NANE olyan messzire ment, hogy kijelentették, hogy a minisztérium “a kapcsolati erőszakot elkövetők kezébe akart többletjogokat adni”. Dr. Varga Judit Igazságügyi Miniszter Asszonynak sajnos külön is meg kellet szólalnia, hogy visszautasítsa az efféle elvakult vádaskodásokat. Ahogyan azt ő is leszögezte,  teljességgel komolyan vehetetlen a nőszervezetek kritikája, hiszen nyilvánvaló, hogy a bíróságoknak mindenek előtt a gyermek érdekeit kell szem előtt tartaniuk. Ezt az érvelést mi is megerősítjük és felhívjuk a figyelmet, hogy édesapák, és különélőnek minősített szülők (apák, anyák) tízezrei kívánnak együttműködni a szülőtársukkal, azonban az ok nélküli elutasítás esetén is a bíróságok miatt és a most hatályos Ptk-ra épülő joggyakorlat miatt nem nyílt erre lehetőségük. Ezek a polgártársaink nem kapcsolati erőszak útján kerültek kifosztásra és a gyermekek nem azért nélkülözik őket. A rendszer tartja fenn a jogellenes állapotot, a kizárt szülők részéről elkövetett erőszak nélkül is. Az erőszakos családtag megfelelő kivizsgálást követően eddig sem gyakorolta érdemben a szülői jogokat, ezt nem érinti a jelenlegi szabályozás.

Azt láthatjuk, hogy a jelenleg benyújtott törvénymódosítási javaslat az eredeti törvénymódosítási céloknak csak egyetlen részletét tartalmazza. Mi történt például a Gyermekjogi Ügygondnok intézményével? A törvényalkotási csomag további részei a radikális feminista szervezetek tiltakozásának hatására kerültek ki a parlament elé terjesztett törvénymódosítási javaslatból?   

Sajnos ezt nem tudjuk. De erre is van esély, hiszen a nőszervezetek kijelentették, hogy semmi szükség a gyermekjogi ügygondokra, ők a gyermek minden képviseletét az “elsődleges szülő” vagyis lényegében az anyák kezébe akarnák helyeztetni, ahogyan a régi kifejezéssel “gyermekelhelyezéssel” kapcsolatos minden javaslattételi illetve döntési jogkört csakis az anyáknak vindikálnának. Lényegében ők a korábbi, elavult, rossz rendszernek a fenntartásában érdekeltek.

Az Apaszív Egyesület az Emberi Jogi Munkacsoport titkárságához fog fordulni tájékoztatásért, hogy miként maradhatott ki a módosítások közül a gyermekjogi ügygondok intézményének létrehozása. Pedig az intézmény valóban nagyon fontos lenne, mi szeretnénk, ha a tervezethez képest is egy kicsivel kiterjedtebb jogkörrel dolgozhatna, olyan módon, hogy a gyermekjogi ügygondnok a gyámügyi (és nemperes bírósági, kapcsolattartási ügyeket érintő) munkában is közvetlen kapcsolatban lenne az ítéletet hozó bírósággal. 

A joggyakorlat változásának és a családi együttműködés kialakításának elősegítésére javasoljuk külön városi (vagy kerületi) és járási (vagy városi) Szülői Irodák (közös felügyeletet és váltott gondoskodást segítő irodák) felállítását, ahol szakképzett és elfogulatlan, tisztességes, minőségi munkát végző pszichológusok, gyermekjogi szakemberek, dolgoznának közvetlen kapcsolattal az ügyekben eljáró bírósággal. A Szülői Irodák észlelhetik az esetleges szülői játszmázást, az együttműködés hiányát jelzik a bíróságnak, így késedelem nélkül megfelelő lépések történnek a gyermek és a szülői együttműködés megvalósulása érdekében.

Miután napvilágot látott a törvénymódosítási javaslat a sajtóban egy radikális nőszervezet jogásza “városi legendának” minősítette, hogy a váltott elhelyezés és az azzal járó költségmegosztás miatt az apáknak nem kell majd gyermektartást fizetniük. Kinek kell ilyen esetben gyermektartást fizetnie?

A városi legendák mellőzésével a jelenlegi gyakorlat szerint a bíróság akkor is ítélhet meg tartásdíjat az egyik szülőnek, ha közös a felügyelet, és a szülők például heti váltásban nevelik a gyereket. Az új jogszabálytervezet tartalmazza, hogy váltott gondoskodás esetén is dönteni kell a tartásdíjról. Várhatóan a nagyságrendileg magasabb jövedelmű szülő fog fizetni az alacsonyabb bevételűnek, ugyanis az új javaslat abból indul ki, hogy mindkét szülőnél közel ugyanazon az életszínvonalon élhessen a gyermek. Azonban alapelvi szabály a gyermek tényleges és indokolt szükséglete. A hétköznapi élet költségein felül a nem rendszeres kiadásokat (például a ruházkodás, a szünidei kiadások, a különórák, edzés és sportkiadások, a tanszerek) a bíróság – miként egyezség hiányában most is – a vagyoni helyzet ismeretében határozza meg.

Vajon nem kell attól tartaniuk a férfiaknak, hogy a váltott gondoskodás szélesebb társadalmi elterjedése után a korábbi gyermektartási díj bizonyos módon asszonytartássá lényegül át, akképpen intézményesül majd?

A két jogintézmény között a jogviszonyok rendezettsége szempontjából nincs releváns kapcsolat. Az új Ptk. 2014. óta a gyermek indokolt, tényleges szükségleteit veszi alapul a gyermektartásdíj vonatkozásában. A bujtatott „asszonytartás” a gyermek javára ítélt tartásdíjból akár elő is fordulhat, de a közös szülői felügyelet és a váltott gondoskodás fenntartásával ezek az egyébként sem mindennapos esetek száma is csökkenésnek kell hogy induljon. Az együttműködésre kényszerülő, addig kizárólagos hatalommal bíró gondozó szülő (többnyire az édesanya) a jogintézmény (közös felügyelet) sajátja miatt nem rendelkezhet a jövőben olyan túlhatalommal és a tartásdíj is érdemben a rendkívüli kiadásokra szorítkozik, hisz váltottan nevelkedhenek a gyermekek a szülőknél, közel azonos időben. 

Mi akadályozhatja a közös szülői felügyelet és a váltott gondoskodás sikerét hazánkban? Mi lehet a siker záloga?

Összefoglalva megállapítható, hogy a jogszabálytervezet valós társadalmi reformot hivatott ösztönözni a nemi szerepfelfogásokról, és elsősorban lehetőséget akar adni azoknak az apáknak, akik eddig is közvetlenül szerették és tudták volna nevelni a gyermekeiket, illetve a gyermekeknek. Az egyenjogúsítás megvalósulása során a bíróságok kiemelt szerepe hangsúlyozandó. A futószalagon gyártott sablon-ítéletek kora a reményeink szerint a végéhez közeledik – számunkra ezt sugallja a Ptk. javaslat. Nagy hiátust, 60-70 éves lemaradást próbál a jogalkotó így pótolni. 

Fontos azonban, hogy a bíróság a szülők jogegyenlőségét vegye alapvetésnek. Emiatt vannak kétségeink. Kiszűrve az erőszakoskodó és együttműködést akadályozó szülőket. Érzelmileg, pszichésen, fizikailag, és infrastrukturálisan alkalmas szülők között pedig nem lehet tovább különbségtétel. 

Az eddigi joggyakorlat nem kérte számon és biztosította a polgári jogot alapelvi szinten átható együttműködési kötelezettséget a szülőkön. A bíróság a gyermek legmagasabb érdekét előmozdítva kell, hogy eljárjon és ebben a körben az alapvető szülői kötelességet, a szülők egymással történő együttműködését, illetve annak hiányának okát is alaposan vizsgálni lenne köteles. Amennyiben ezt továbbra is elmulasztja sok bíróság, úgy a jogszabálytervezet nem tudja kifejteni érdemi hatását. Ha vitázik az egyik szülő, a másik együttműködése ellenére sem tud békés, együttműködő szülőpárként megjelenni, mivel a viszály és a vita provokálásával a közös szülői felügyeletet lehetetleníti el a szülőtársa. Ennek azonnali és objektív vizsgálata, az együttműködési képesség és készség részrehajlás nélküli megítélése lesz a bíróságok legkiemelkedőbb feladata és ezen múlik majd a joggyakorlat átalakulása, és a tervezet sikere. 

Véleményünk szerint mindkét szülő-gyerek kapcsolat egyformán fontos és egyik szálat sem lehet nemi diszkrimináció alapján aláásni, mivel minden gyermek alapvető érdeke, hogy azonos hozzáférése lehessen mindkét szülőhöz, valamint ezáltal a két szülői ág rokonsághoz és szeretteikhez. Kéthetenként 30-40 órás kapcsolatra kényszerített, emberileg, anyagilag ellehetetlenített és megalázott édesapák évtizedes harca válik így a jogegyenlőség megvalósulásának lehetősége alapján feleslegessé és a válási árvák megszűnésével a boldog és kiegyensúlyozott gyermekek a társadalmunk megújhodásához járulhatnak hozzá.

 

Post Author: Csuzi Attila

Csuzi Attila
Informatikával, reklámmal, írott és audio-vizuális művészettel foglalkozom már évtizedek óta. Elkötelezetten hiszek a tehetség, az autodidaktizmus és a civil kezdeményezések erejében. Mindezek talaján állva régi ideám az online alkotói közösségek szervezése. A Férfihang.hu magazint tartom a legsikerültebb projektnek. A sors kegye folytán, miközben csak egy szűkebb tematika (férfimozgalom, férfijog) mentén szerveződött, mégis sokkal jelentősebb dologgá nőtte ki magát; egy olyan internetes férfimagazinná, mely tartalmas, gondolatokkal teli internetes újságírást valósít meg. Leginkább arra vagyok büszke, hogy egyik kezdeményezője lehettem ennek az alkotói közösségnek, amely pusztán az önszervezés erejéből építkezve elképesztő lendülettel halad előre. A hajtóerő szerzőtársaim elismerésre méltó írói tehetsége és társadalmi elhivatottsága.
f Facebook
54 megosztás


26
olvasói vélemény eddig. - Szólj hozzá te is! Minden hang számít!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
2 Egyéni hozzászólás
24 Válasz hozzászólás
9 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
6 Hozzászólások szerzői
Reszet ElekhunbagiraImposztortomgalSe - se Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Horvath Anton
Olvasó

A politikát a lobbizmus irányítja nem a többségi akarat. Ennek ellenére van pár didergő idióta aki folyamatosan a nem létező “demokráciát” félti.

Imposztor
Olvasó
Imposztor

Szerencsés csillagállások idején részben-egészében egybeeshet a többségi akarat a lobbisták érdekeivel. Olyankor esetleg megéri a demokratikus többségnek és a lobbistáknak együtt dideregniük.

Se - se
Újságíró
Se - se

Na végre – eljutottunk idáig.

Hát akkor lássuk : egyenlő felekként tekint az állampolgáraira a törvényhozás, vagy mint az unicef (akarattal kisbetűvel)

tomgal
Olvasó
tomgal

Én úgy gondolom nem lesz gond , mivel kétharmaddal ezt átnyomják. Egyébként nem értem a hisztit. Ha családon belüli erőszak van, azt ugye senki nem titkolja -ha titkolja, nem jelenti, nincs hivatalos nyoma, akkor meg ne picsogjon, néma gyereknek anyja sem…, szóval ha jegyzőkönyvek, feljelentések, látleletek vannak , egyik bíró sem fogja megítélni a közös felügyeletet és váltott elhelyezést, ebben biztos vagyok. Akkor mire is megy ki a dolog ?

Se - se
Újságíró
Se - se

tomgal
Hibátlan okfejtés.

Imposztor
Olvasó
Imposztor

Minden intelligens ember ugyanezen gondolatmenet végén rádöbbenhet, hogy ezek a “nőszervezetek”, radikális feminista “képződmények” valójában az erőszak problémájának ügyét arra használják, hogy az alapvető nősovinizmusukat és férfigyűlöletüket legitimálják.

Horvath Anton
Olvasó

Na majd ha így mennek a dolgok, akkor elmondhatjuk hogy megvalósult az egyenlősdi :)
https://index.hu/kulfold/2021/11/06/egyiptom-feleseg-smink-valas-hazassag-valokereset/

hunbagira
Újságíró

Igen, nekik van faszuk még. Nekem a kedvencem a béta felhözetett indiai cigány. Aki a felhőztetés miatt polgári pert indított és feljelentette csalás miatt a fehér kurvát..:D

tomgal
Olvasó
tomgal

Na ez már érdekesebb kérdés , mondjuk európai bíróság nem fogja megítélni, ha nem volt írásbeli megállapodásuk.

hunbagira
Újságíró

Nézd, ha a feministák többszörös beleegyező nyilatkozatot, akarnak bevezetni a szexhez.
Akkor mi többszörös tartozás elismerőt a pénztárcánkhoz.
Vica-versa…:P :)))

hunbagira
Újságíró

Magánjogi jogviszonyt teremt a ráutaló magatartás is..:D
Amúgy érdekes egy próbaper lenne, mint polgári, mint büntető oldalról, ha egy férfi megpróbálná…:D
Ha per megállna és magyarország angolszász jogrendszerű állam lenne…akkor építhetnénk a börtönöket százával a mai nőknek…megfejelve, ha visszahoznánk a Btk-ba az üzletszerű kéjelgés tényállását.

tomgal
Olvasó
tomgal

Miért, bárki elválhat bármiért…, nem kell indokot mondani. Ha Magyarországon el akarsz válni ,akkor elválsz. Akár ezért is. Szerinted nem ? (azért ez a smink nélküli dolog hamarabb kiderül, minthogy gyerekek legyenek)

Amúgy jól tette a fickó. Ahogy jól teszi az a nő is, aki elválik, mert kiderül, hogy a férje messze nem olyan kedves, gondoskodó, mint amilyennek mutatta magát.( pl. üti-vágja, megalázza stb. ). Ha valaki átvágja a másikat, akkor bizony joggal válnak el tőle.

Reszet Elek
Szerkesztő
tomgal
Olvasó
tomgal

Akinek ez ennyire fontos, akár ezért is :). De azért ugye nálunk ritkán vesz el valakit úgy egy férfi, hogy nem látta meztelenül…ha meg látta és elvette, ne reklamáljon. Persze akár azért is elválhat tőle, hogy szülés-szoptatás után megereszkedett a feleségének a melle. Miért ne ? Csak aztán ne csodálkozzon, ha tőle is elválnak, mert akad egy jobb :)

Horvath Anton
Olvasó

Ezzel nincs is gond. A gond az ott kezdődik itt Európában akinek töke nőtt a lába között, annak kell fizetnie mindent, függetlenül attól hogy ki és miért válik.

tomgal
Olvasó
tomgal

??? Városi legenda. Egy válókeresetet magad is be tudsz adni. Én ügyvéd nélkül váltam. Pláne, ha egy hónap után, közös vagyon és gyerek nélkül válsz. Pont Egyiptomban és arab országokban kell fizetned nem keveset az asszonynak ha elválsz a muszlim szabályok szerint. Szóval, ha valaki ilyen okkal, ilyen rövid idő után el akar válni, az nem igazán kerül pénzbe nálunk. Fizetni akkor kell, ha gyerektartás van. De itt ugye néhány hetes példa volt. Ha ennyi idő alatt teherbe ejtette az gáz.

hunbagira
Újságíró

A hozományt (külön vagyont, ahogy itt hívják) kell visszaszolgáltatni, helyesen, igazságosan és jogszerűen.
Nem többet.
Ui: szerintem, amúgy nem a nőt kellett volna perelni, hanem a “közvetítőket”, ugyanis ott még mindig elrendezve megy a dolog. Család és/vagy közvetítők által.

hunbagira
Újságíró

Anton! Ez hülyeség a felperes fizet, tök mindegy, hogy férfi vagy nő.
Illetve bontóperben (jogilag legalábbis) nincs pervesztes fél, így nincs perköltségben való marasztalás. Tehát a perköltség mindig a felperesé azaz a válni akaró személyé.

tomgal
Olvasó
tomgal

Arra a 30 ezer Ft-os illetékbélyeges cuccra gondolsz? Hát abba bele lehet valóban rokkanni , mert hogy közös vagyon, gyerek, ingatlan nélkül aztán marha nehéz beadni ügyvéd nélkül egy keresetet… :) Jó, korrigálom önmagamat, lehetnek élethelyzetek amikor az a 30 ezer is számít…, meg nyilván, ha bonyolultabb az eset, lehet több is. De én ebböl a smink nélküli esetböl kiindulva írtam, hogy ugyanezért, ha valaki akar, el tud válni nálunk is. Nyilván az illetéket a felperes fizeti.

(Jut eszembe, ha mindig a felperes fizet, akkor 65%-ban a nök fizetnek:) -nálunk)

Horvath Anton
Olvasó

Szerintem meg kéne nektek némi a Cavinton a feledékenységre, én még mindig úgy tudom hogy váláskor fele-fele, és az tényleg több mint 30 rugó. A hipergámiának köszönhetően pedig sohasem az asszony lesz a vagyonosabb fél.

tomgal
Olvasó
tomgal

Szerintem meg nem kéne egy ügyvéddel vitatkozni…

https://valasinfo.hu/valoper-koltsegei/a-valoper-koltsegei#more-241

“A válóperindítás illetéke 30 000 forint, melyet a felperes fizet meg. A felperes az, aki elindítja a pert. Ha Ön kezdeményezi a válást a bíróságon a házastársa ellen, akkor Ön lesz a felperes, a társa pedig az alperes.

Az illetékbélyegeket a postán lehet megvenni, és azokat beadáskor a keresetlevélre rá kell ragasztani.

A pontos illeték összege gyakran változik.
A benyújtott keresetlevélre a házasság vonatkozásában előterjesztett alperesi viszontkereset (ez egyfajta válasz arra, amit a felperes állít, kér, előterjeszt) illetékmentes.

Ha a férj és a feleség a házasság felbontását közösen kérik, úgy a válóper költségeiből az eljárási illetéket is közösen fizethetik meg, de csupán egyikük is viselheti.”

Ha van ügyvédi munkadíj , szakértői díj, nyilván más a helyzet. Ott sokféleképp oszlanak az összegek, de általában mindenki a saját ügyvédjét fizeti. De ha ez egy egyszerű válás (pl. egy hónap után a példában szereplő okkal, nincs gyerek, közös tulajdon stb), akkor ennyi az egész, ügyvéd sem kell.

Horvath Anton
Olvasó

Már csak a perköltségen kéne túllépned aztán a többit is számításba venni.

Horvath Anton
Olvasó

Mint mondjuk ezt itt:
https://index.hu/belfold/2021/11/10/tartasdij-valas-osszeg-kerelem-behajtas/

Itt van az új szabályozás annak részére, aki még mindig van olyan naív hülye hogy gyereket csinál egy nőnek a mostani rendszerben.

Reszet Elek
Szerkesztő

Itt a szokásos dolog, ami elmondható. Az ördög a részletekben és a törvény alkalmazásában van. Rosszhiszemű alkalmazással képes tönkretenni az apákat ez is.
Azt valahogy hiányolom, hogy nem tér ki a természetbeni gyerektartás lehetőségére. Amit közvetlenül a gyerek kap, azt egy rossz anya sem tudja elvenni a közös gyerektől. Pl. ruhaneműk, iskolai étkezés stb.

hunbagira
Újságíró

Állandóan feljön témaként, hogy az europid alrasszon belül milyen tipusok vannak
Itt egy (kicsit túl gyors, zanzásított) videó.
https://youtu.be/clnZvxtQwas

hunbagira
Újságíró

Nincs vita. :P