Toplak Zoltán
68 megosztás

Nemzetközi Férfinap van – beszéljünk a bántalmazott férfiakról!

A bántalmazott férfiakról kevés szó esik mind a közbeszédben, mind a médiában. Tulajdonképpen a legtöbben úgy vélik, hogy ez a probléma valójában nem is létezik, vagy ha mégis, akkor csak valami megmosolyogni való dolog lehet. Pedig a probléma nagyon is létezik, nagyon is komolyan, csak éppen soha nem beszélünk róla. A Nemzetközi Férfinap alkalmas pillanat lehet arra, hogy valós képet próbáljunk alkotni a férfiakat érő bántalmazásról.

A férfiakat érő erőszak, a kapcsolati erőszak témájának feldolgozásához dr Warren Farrel, amerikai pszichológus és férfimozgalmár a “Miért nem értik a nők, amit a férfiak nem mondanak el, avagy ki védi meg a férfiakat?” című könyvét, fogom elsődleges forrásanyagként felhasználni, amelyről korábban több részes recenziót írtam, és saját készülő, “A férfiak is egyenlőek a nőkkel?” című könyvem kéziratának egyes gondolatait is felidézem majd.

Még azok a férfiak is, akik megosztják bántalmazásuk tapasztalatait, gyakran találkoznak ezzel a válasszal: “persze, persze, de a nőknek sokkal rosszabb”. Ez annyira elterjedt nézet, hogy a férfi mellett védelmet kereső nőket lassan felváltja a nőverő férfiaktól rettegő nők népes tábora. Nem bíznak a férfiakban, és haragot, gyűlöletet táplálnak magukban velük szemben.

Népszerű az az elképzelés, hogy a kapcsolati erőszak során csak a férfiak verik a nőket, fordítva nagyon ritka, és csak önvédelemből történik meg, a nők nem szállhatnak ki ebből, mert az elhagyott férfi utánuk megy és agyonveri őket. Az elképzelések szerint ennek az egésznek az az alapja, hogy a férfiak kiváltságos lényeknek tartják magukat és a nőket pedig a tulajdonuknak.

Ha nők bántalmaznak, akkor a férfiak a nők megértésére és a változás elősegítésére helyezik  a hangsúlyt, de ha férfi a bántalmazó, akkor a nők a helyzetből való kilépésre és a férfi börtönbe juttatását kívánják. A feministákat még talán senki sem figyelmeztette, hogy mottójukat, miszerint “Semmi nem lehet ok arra, hogy valaki megüssön egy nőt”–ről inkább a “Semmi nem lehet ok arra, hogy bárki megüssön egy másik embert” jelmondatra kellene változtatniuk. – Ez egyszerűen így igaz és így fair.

Kultúránk sajátosan támogatja a férfiak bántalmazását. Amikor egy reklámban elcsattan egy pofon, akkor százból százszor nő üt meg férfit. A vicces tévéműsorok gyakran mutatják, hogy nők vernek férfiakat, de azt nem, hogy férfiak vernek nőket. Ha a férfi nem hagyja el az őt megverő nőt, azt nem hívják “megvert férfi szindrómának”, sokkal inkább komédiának.

Amikor férfit bántalmaznak, akkor az sokszor azért nem jelenti az esetet, mert egyrészt nem hinnének neki, másrészt kinevetnék. A szégyentől való félelem nagy visszatartó erő.

“A férfiak megtanulják, hogy a fájdalmat ‘dicsőségnek’ hívják, a nők megtanulják, hogy a rendőrséget hívják.”

(Idézet Warren Farrel könyvéből)

 

Azok a feministák, akik szerint a férfiasság az, hogy egy férfi bármikor megüthet egy nőt, mélységesen félreértik a férfiakat és a férfiasságot.

“Egy nő megverése a férfiszerep összeomlását jelenti.”

(Idézet Warren Farrel könyvéből)

 

1975-ben elkészült az első mindkét nemre vonatkozó kapcsolati erőszak felmérés, és a kutatók – Suzanne Steinmetz, Murray Strauss és Richard Gelles – alig hittek a szemüknek: a férfiak és nők közel azonos mértékben ütötték meg egymást!

Forrás: National Alcohol and Family Violence Survey (1992), reprezentatív kutatás 1970 személyen. Az Institute for Survey Research (Temple University) Lásd: Murray Straus és Glenda Kaufman Kantor, “Change in Spousal Assault Rates from 1975 to 1992. Három, egyesült államokbeli országos felmérés összehasonlítása, amit a 13. Szociológia Világkongresszuson mutattak be – Bielefeld, Németország, 1994.07.19.

 

Azóta sok kutató ellenőrizte és újra felvette az adatokat, köztük sok feminista is, de két dolgot mindig ugyanúgy találtak: a férfiak és nők egyforma gyakorisággal verik egymást, vagy a nők egy kicsivel gyakrabban, mint a férfiak. A nők többször kezdeményezik az erőszakot, főleg ha komoly erőszakról van szó. Ezeket maguk a nők is elismerik. Végül a nők gyakrabban kezdeményeznek olyan komoly erőszakot, amelyet nem viszonoznak.

Természetesen fontos megemlíteni, hogy itt amerikai adatokról van szó. Hazánkban az OKRI (Országos Kriminológiai Intézet) végzett kutatásokat a témában eszerint az áldozatok 30%-ban férfiak, a fiatalkorúak közt az áldozatok kétharmada fiú, a kapcsolati erőszak halálos áldozatai között pedig 63% a férfiak aránya.

Nézzük, hogyan érvel Farrell tovább!

“A férfiak gyengesége az erejük álarca. A nők ereje a gyengeségük álarca.”

(Idézet Warren Farrel könyvéből)

 

Sok férfi azért nem jelenti be az őt ért erőszakot, mert úgy hiszi, hogy “az embernek a magánéleti problémáit önmagának kell megoldania”. A szennyes kiteregetését a magánélet szentségének meggyalázásaként értékelik. Úgy vélik, a kemény fickók – és melyik férfi nem akarja kemény fickónak érezni magát – bírják a gyűrődést.

Mind a férfiak mind a nők úgy érzik, rajtuk múlnak a dolgok, azt mondják, nekik kell valamit másként tenniük. Aztán a nők ezután a rendőrséghez fordulnak, a férfiak pedig nem. Egy férfi azért sem fordul a rendőrséghez, mert nem akar a környék Nyúl Bélája lenni. Egy megvert férfi tudja, hogy nincsen számára menedék, mert senki sem hiszi el, hogy ilyen, hogy “megvert férfi” létezik. A nők tudják, hogy mikor tehetetlenek – a férfiak nem ismerték még ezt fel. A nők problémái jó úton vannak a megoldás felé, míg a férfiakét még csak fel sem ismerték.

A feminizmus feltárta, hogy a nők miért maradnak benne egy bántalmazó kapcsolatban – gazdasági és önértékelési problémákkal küzdenek, illetve félnek a férfi bosszújától.

A férfiaknál ez másképp van:

– a férfi tudja, hogy a felesége a gyerekeket is bántalmazni fogja, és ha ő elmegy, a gyerekek ott lesznek védelem nélkül.

– a férfi tudja, hogy ha elveszíti a feleségét, szeretetet már csak a gyerekeitől kaphat.

– végül, ha a férfi elmegy, a feleségéé lesznek a gyerekek és a ház is. A ház azért vonzóbb, mint egy albérlet. A gyerekek közelsége vonzóbb, mint a nő jóakaratától függő kapcsolattartás.

Ha mindehhez hozzáadjuk a tehetetlenséget a segítségkéréshez máris ott áll a “bántalmazott férfi szindróma” előttünk.”

Következő tisztázandó kérdés: Nem önvédelemből ütnek a nők?

Nézzük egy mindkét nemet megkérdező kutatás mire jutott:

Ki ütött először a házasságot megelőző egy évben?
Férfiak 13 %
Nők 26 %
Ki ütött először a házasságkötést követő 6 – 18 hónapban?
Férfiak 8 %
Nők 17 %
Ki ütött először a házasságkötést követő 18 – 30 hónapban?
Férfiak 9 %
Nők 16 %

Magyarázat: A százalékok a nemek válaszainak átlagát jelentik. Mindkét nem beszámolt a saját, ill. a partner által kezdeményezett erőszakról. Mindkét nem kb. 10%-al becsülte alá a saját kezdeményezte erőszakot a partner beszámolójához képest.

Forrás: K. Daniel O’Leary, Julian Barling, Ileana Arias, Alan Rosenbaum, Jean Malone, Andrea Tyree: “Prevalance and Stability of Phisycal Agression Between Spouses. Longitudinális vizsgálat. “Journal of Consulting and Clinical Psychology”, 57. évfolyam, 2. szám, 1989. 263-265 oldal

 

Nem azt halljuk, hogy ha egy nő megöli a férjét, azt önvédelemből teszi? De igen. Ám amikor dr Coramae Richey Mann ellenőrizte ezt, úgy találta, hogy ez csak az esetek 10 % – ban volt igaz. Egy nő önvédelemre hivatkozik, ha megöli a férjét, de pl. akkor is, ha álmában öli meg, vagy a férje tolószékes volt. Egyszerűen csak megfélemlítésre kell hivatkoznia a bíróságon a feministák által kreált “tanult tehetetlenségi védekezés” alapján. Csak hát a halott férfi nagyon is halott, és nem tud védekezni, hogy mi is történt.

Amikor viszont a férfiak hivatkoznak önvédelemre, ezt még az ügyvédjük sem hiszi el nekik. Pl. Steve Murray ügyvéd egy tévéműsorban szűkölőknek nevezte a férfiakat, akiket erőszak elkövetése miatt védett, hogy azt mondják: “ő ütött először”. Ha egy férfi önvédelemre hivatkozik, akkor úgy tartják, hogy rinyál.

Mi az oka, hogy a férfiakat érő bántalmazásokról olyan keveset hallunk?

Lehet, hogy a férfiak elleni erőszakról szóló híradásokat cenzúrázták, és ezért nem tudunk róluk?

A cenzúra kettős: közvetett és közvetlen.

Közvetlen cenzúra: Suzanne Steinmet-t, miután közzétette a “Megvert férfi szindróma” című művét, egyik, a Delaware Egyetemen tartott előadásán bombával fenyegették meg. Otthon felhívta egy nő, hogy valami történni fog a gyerekeivel, ha nem hagy fel kutatásai ismertetésével. Ezenkívül megpróbálták a karrierjét lerombolni. Megkeresték a női tudományok tanszékét és az előléptetése ellen agitáltak ott, ahol alkalmazásban állt.

Richard Gelles, aki Suzanne Steinmetz – cel és Murray Straus – szal együtt e tanulmányok úttörője volt, elmondta, hogy Straust csak ritkán hívták meg a kapcsolati erőszakról szóló konferenciákra, és ott sem tudta elmondani a mondandóját, mert bekiabálásokkal és füttyel zavarták meg, míg ki nem vezették a teremből. Bár számos tudományos társaság vezető tisztségére jelölték, azóta egyszer sem választották meg.

Közvetett cenzúra: Richard Gelles szerette volna bemutatni a kapcsolati erőszakot feminista és nem feminista szempontból. Egy feminista tudós beleegyezett, de csak addig, amíg meg nem tudta, hogy más nézőpontok is fognak szerepelni a könyvben. Ezután közölte, hogy nem bocsátja rendelkezésre az írásait, de azt is elintézi, hogy senki más feminista ne működjön Gelles – szel együtt.

Kanadában az University of Alberta egyik tanulmánya arra derített fényt, hogy a férfiak 12 százaléka válik a felesége áldozatává, míg a nőknek csak 11 százaléka válik a férje áldozatává, de végül csak a nőkről szóló adatot közölték. Earl Silverman évekkel később megszerezte az adatokat, de ő sem publikálhatta. Egy másik kutatás azt tárta fel, hogy a párkapcsolatban élő nők 46 százaléka és a férfiak 18 százaléka a követett el a párja ellen fizikai erőszakot. A férfiakra vonatkozó 18 százalékos adatot azonnal közzétették, de a nők 46 százalékos adatát nem nem, sőt a Canadian Journal of Sociology hasábjain azt is letagadták, hogy kutatták volna a női elkövetés gyakoriságát. Az USA-ban 1979-ben Louis Harris és társai a Kentucky Nőbizottság megbízásából kutatást végeztek a kapcsolati erőszakról. A nőket ért bántalmazás adatai nyilvánosságra hozták, míg a férfiakéi nem. R.L McNeely így beszélt erről utóbb: “Ha közzétettem volna az adatokat, rögtön megvonták volna a támogatásomat”.

Ezért mennek így a dolgok.

A két nem tagjai közel egyenlő arányban gyilkolják meg egymást, a feministák mégis a férfiakat igyekeznek kizárólagos elkövetőkként beállítani. Így aztán nincsenek menedékházak férfiaknak és a segélyvonalak is csak nők számára adnak segítséget. Hazánkban a NANE áldozatsegítői rendszeresen visszautasítják a bajban lévő férfiakat, deklaráltan nem is céljuk, hogy nekik segítsenek.

Az USA statisztikáiban sem találunk adatokat arra vonatkozóan, hogy melyik nem tagja gyilkolja meg többször házastársát, de valószínű, hogy a nők azok. A férfiak általában maguk követik el a tettet, és ezt könnyű felismerni és leleplezni. A nők azonban gyakran mérgeznek, bérgyilkost fogadnak, vagy éppen újdonsült barátjukat kérik meg a gyilkosságra. Utóbbi több tettes által elkövetett gyilkosságnak minősül a statisztikai adathalmazokban és nem a női statisztikát rontja. Holott az FBI adatai szerint ilyenkor négyszer annyi az áldozatok közt a férjek száma, mint a feleségeké. A hivatalos adatok (a házastársi gyilkosságok 42% – át követik el nők) a többszereplős gyilkosságok adatait nem tartalmazzák. Ha az áldozat nő, sokkal valószínűbben derül ki a gyilkos személye. Ha a gyilkos a felindult férj, akkor gyakran magát is megöli, mert úgy érzi, őt senki sem szereti. Amikor a férj az áldozat, nagyon sokszor a gyilkosság oka nyereségvágy, például biztosítási összeg megszerzése. A női házastársi gyilkosokat 13 százalékban mentik fel, míg a férfiakat mindössze 1 (azaz egy) százalékban. A kiszabott börtönbüntetések is háromszor hosszabbak a férfiak esetében: 17,5 év a 6,2 évvel szemben.

Ha a nőket csakis ártatlannak tudjuk elképzelni a jogegyenlőség is sérül. A kapcsolati erőszakot a nők olyan kifinomult módszerekkel űzik, hogy az hivatalosan nem is számít kapcsolati erőszaknak. Tekintsük át a női módszereket kapcsolati erőszak esetén:

A férfi önérzetének megtörése hamis vádakkal vagy bántalmazással. 

Csak össze kell írni a férfi erőszakoskodásainak számát és módját. És itt határ a csillagos ég, csakis a nő fantáziája szab határt a hamis vádaknak. Távoltartást eszközölhet ki a férjével szemben, megszerezheti a gyerekeket (egyrészt mert erőszakosnak állítja be, másrészt a távoltartással eléri, hogy a gyerekek vele éljenek, és a stabilitásra hivatkozva a bíróság ezt akarja majd fenntartani, legalábbis hazánkban – a blogger) és végül: a férfi hírnevét és karrierjét is tönkre teheti.  A férfi szerethetőségét a keresőképessége jelenti, ha a hírneve megroppan, abba sok férfi belerokkan. Öngyilkos lesz, esetleg infarktusban meghal. Ezek azonban nem számítanak a nők által elkövetett gyilkosságok közé.

Birtokháborítás és szakmai ellehetetlenítés.

A férfi munkájának lerombolása nem olyan, mint egy láthatatlanul maradó bántalmazás? Egy élet munkája lehet benne. Ha egy filmben a feleség tönkreteszi a férje javait (például First Wives’s Club) a közönség és különösen a nők megéljenzik ezt.

Lelki bántalmazás

Úgy tűnik, ma ez még csak akkor fontos, ha a nők az áldozatai. Holott a lelki bántalmazás, tekintve, hogy a kommunikáció a nők területe, tipikusan női eszköz. A szerző harminc éves tapasztalatai szerint a nők és férfiak másképp bántják egymást. Pirruszi győzelmeket aratnak egymás felett. A férfiak eltemetkeznek a munkába, átrendezik a garázst, eltűnnek egy üveg mélyén, a tévé előtt, az újság mögött, állandóan sportműsorokat bámulnak, esetleg szerencsejátékoznak. A nők a pénzt költik, zsémbelnek és manipulálnak, szerelmes regény mögött hárítják a szexet. Mindkét nem egyforma gyakorisággal tart szeretőt.

Sokszor a partnerek nagyon is tudják, milyen érzékeny pontra kell verbális ütést gyakorolniuk. A másik szívét törik össze – és ez lehet keményebb, bár kevésbé látványos, mint egy pofon. Elsősorban tehát ne a bántalmazásra és az áldozatokra figyeljünk, hanem a módokra, melyekkel elmélyíthetjük az együttérzésünket, illetve kifejezhetjük az egyet nem értésünket.

A feminizmus egyfajta női maffiává vált Amerikában, ahol az ártatlanság vélelme miatt a bűnös nők is megúszhatják az igazságszolgáltatással való összeütközést. Így a nők által bántalmazott nők, férfiak és gyerekek jogai csorbulnak, méghozzá számottevő mértékben. De ha nem vesszük komolyan, amikor egy nő bűnt követ el, akkor a nő sem fogja komolyan venni a bűne súlyát!

 

Következtetések és megoldások:

A legfontosabb – a megelőzés. Például megtanulni, hogy hogyan kritizáljunk, és hogyan fogadjuk a kritikát.

Hatékonyak a jogi eszközök az erőszak visszaszorításában?

Nos, a legtöbb férfit nem a kilátásba helyezett büntetés, hanem a bántalmazott nő szeretetének megvonása fogja visszatartani. Illetve az önmegvetés, amit a bizalom helyreállításának hónapjai alatt átél. Így vagy úgy, az a férfi, aki megüt egy nőt, az az erő érzésének egy pillanatát cserélte el hónapok tehetetlenségével.

Mivel igaz, hogy ahová bántalmazás miatt kimegy a rendőr, ott már a megelőző két évben 85 % – os valószínűséggel járt – a törvény nem igazán tart vissza az erőszaktól. Ennyire védené meg a nőket az Isztambuli Egyezmény.

A büntetés gyakran a társadalom megfutamodása a helyzet komplexitása elől.

Az egyik legrombolóbb mítosz az, hogy az elváló nő után megy a volt párja és megöli őt. Mindkét nem esetében van erre esély, de amikor ilyenről hallunk, a válás utáni erőszak öt indikátorának legalább egyike megtalálható az esetben.

A válás utáni erőszak öt indikátora:
– a bankszámla kifosztása
– gúnyos, bántó, elutasító üzenet hátrahagyása
– gyerekek “ellopása”
– följelentés, a házastárs letartóztatása
– a szerető házába, vagy lakásába költözés

Az erőszak elkerülésére vonatkozó két legfőbb szabály: állítsunk fel szilárd határokat, illetve igyekezzünk csökkenteni a volt partner presztízsveszteségét.

Egy férfinak még egy erőszak-katalizátora van: ha van nagy összegű életbiztosítása. Ez arra ösztönözheti a nőt, hogy balesetnek álcázott gyilkossággal megszerezze a pénzt.

Általában jó, ha tudjuk: a harc növeli, az odafigyelés csökkenti az agressziót.

Válás után mindkét nem szokta zaklatni a másikat. A nők azonban jobban félnek, hogy a férfi telefonhívásai erőszakos tettekben fognak folytatódni. Három dolgot érdemes ilyenkor figyelembe venni: 1. mennyire volt a férfi korábban erőszakos, 2. mennyire fáj a férfinek a visszautasítás és 3. a nő a férfi háta mögött elvitte-e a gyerekeket. Ha a férfi nem szokott erőszakoskodni (vagyis a legtöbb férfi) a nő úgy védheti meg magát, ha beszél vele – és nem diktál – ha megállapodást köt vele például a gyerekekkel való kapcsolattartásról, és azt be is tartja. Ilyenkor a férfi szintén betartja a maga részét, mert a férfiak általában bizony nem bűnözők.

A bántalmazás politikája: a nagy egyenlőtlenség.

A kapcsolati viták mezején a nők legalább annyira otthon vannak, mint a férfiak a futballpályán. De a nők szabályszegései ezen a területen legálisak, míg a férfiak fizikai erejének használata nem.

Az állam és mások csak olyan feminista szervezeteket támogatnak, amelyek ezt a “vádoljuk a férfiakat!” mentalitást vallják. Eközben a bántalmazást csak közös erővel lehet megoldani. A politikusoknak tudniuk kell, ha a férfiakról mint elkövetőkről, és a nőkről mint áldozatokról beszélnek, akkor a választókat megosztják és szembefordítják egymással.

A megoldás:

– ugyanannyi férfi és női tanácsadót kell kiképezni világszerte, így a segítő rendszer a legvalószínűbben nem lesz szexista.

– családi kommunikációs műhelyeket kell létrehozni, amelyek anélkül elérhetőek lennének, hogy a kapcsolati erőszakkal hoznák összefüggésbe őket – ez olcsóbb, mint a börtön

– a rendőrségre érkező minden kapcsolati erőszakkal kapcsolatos hívást továbbítani kell egy anyagiakkal megfelelően ellátott, 24 órában szolgálatban lévő segítőszervezetnek, hogy egy férfit, vagy nőt küldhessenek segíteni a bejelentőkhöz

– a rendőrséget csak akkor kell bevonni, ha a bejelentő nem hajlandó elfogadni a felajánlott alternatívákat

– ha valaki többedszer fordul a segélyszervezethez, akkor a párnak díjat kell fizetni, és kötelezni kell magát, hogy eljárnak a családi kommunikációs tréningre

Olcsóbb megtanítani, mint bebörtönözni.

Kötelezővé lehet tenni a tréningeket? Igen. Aki első alkalommal bántalmaz, annak fel kell ajánlani, hogy tréningen vesz részt, vagy börtönbe megy. Az adófizetők pénzén tudást és szeretet tanítunk, a gyűlölet és megkeseredés helyett.

“A férfiaknak fel kell hagyniuk az erőszakkal!” – megközelítés helyett a “Mindkét fél bújjon egy ideig a másik bőrébe” megközelítést kell alkalmaznunk. Letartóztatások helyett oktatást, már az iskolában, hogy miképpen kell teremteni és építeni, fenntartani egy kapcsolatot.

Források:

Warren Farrell – “Miért nem értik meg a nők, amit a férfiak nem mondanak ki, avagy ki védi meg a férfiakat?” (Kossuth, 2012)
Toplak Zoltán – “A férfiak is egyenlőek a nőkkel?” című könyvének kézirata.

Post Author: Toplak Zoltán

Toplak Zoltán
Lassan ötvenes, kétgyermekes apuka vagyok. Nagyon fontos nekem a férfimozgalmi tevékenység és a keresztény hit. Egy férfiközösség szervezője vagyok, igyekszünk megélni és kivinni a világba egészséges férfiszellemet. Személyes tapasztalatom az, hogy ez sok küzdelemmel és mély fájdalommal jár. De a végeredmény magáért beszél - megéri. ;-)
f Facebook
68 megosztás


32
olvasói vélemény eddig. - Szólj hozzá te is! Minden hang számít!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
9 Egyéni hozzászólás
23 Válasz hozzászólás
8 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
14 Hozzászólások szerzői
BelacsakafociAdam BogomolovJoe DonMiklos1 Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Se - se
Újságíró
Se - se

Elolvasva a cikket, az jut eszembe hogy a kapcsolati erőszak témáját indulatok nélkül áttekinteni – én nem vagyok képes.

Gyűlölöm amikor szégyellnem kell magam olyan tettem miatt amit rossz szándék nélkül csináltam. De ha rám erőltetik ezt a szégyenérzetet, akkor részben szégyellem magam, részben pedig hamar elegem lesz a vádaskodásból.

És mi parancsolhat megálljt a sértődött női szövegnek?
..no, micsoda?

Szóval persze.. essék szó a bántalmazott férfiakról is – de legyünk őszinték :
Egy rám emelt, az enyémnél gyengébb kezet én eltörök.
Egy rám emelt, az enyémnél erősebb kezet meg nem kellett volna megkérjek anno.
El kéne viseljem a pillanatnyi szégyent, aztán másnap lelépni.

Hunn
Olvasó
Hunn

Ad egy. Nincs olyan férfi, aki abból a megfontolásból köteleződne el egy életre és venne feleségül egy nőt, mert a házasság sokkal olcsóbb, mintha venne egy boxzsákot. Ha egy nőt megütnek, annak általában oka van, és általában nagyon hosszú az előzménye, mielőtt eljutott volna odáig. Ha megcsalta a nő, akkor megérdemelte a pofont. Ha olyan hangon, olyan stílusban szólt hozzá, akkor is megérdemelte a pofont.

Ad kettő. Mindig a nő választ. Ha erőszakos férfit választott párjául, akkor viselje érte a felelősséget és a következményeket. Nem a társadalom feladata lerángatni róla azt az agresszív rosszfiút, akit tegnap még lelkesen szopott… Egyik nő téves párválasztási stratégiájának következményeivel sem feladata olyan férfiaknak foglalkozni, akiket nem választott.

Élő példa:

https://twitter.com/i/status/1461311640993939458

https://nypost.com/2021/11/19/zac-stacys-ex-reacts-to-former-jets-vicious-attack/

Adott egy orrbavalós, tetovált fehér ringyó , aki egy nigger sportolóval baszik, és annak szült gyereket. Most komolyan, miért lenne a feladata a társadalomnak megvédeni ezt a nőt ettől a niggertől? (Különben is, nem rasszizmus a niggert olyanért büntetni, ami tipikus nigger viselkedés?) Amelyik fehér nő színesekkel baszik, annak alapból nem lenne szabad járjon a fehér társadalom védelme és igazságszolgáltatása…

Ad három. Én azt, hogy egy felnőtt férfit bántalmaz egy nő, azt nem tudom értelmezni. Velem ha egy nő keménykedne, azt úgy megverném mint a lovat. Magamtól csak úgy sose emelnék kezet egy nőre, de lelkem mélyén vágyom rá, hogy olyan helyzetbe keveredjek, ahol egy nő leáll keménykedni velem…

Ad négy. “Mit mondasz egy olyan nőnek, akinek monokli van a szeme alatt? Semmit, már másodszor szóltál…”
Minél tovább ránk lesz erőltetve a túltolt, elmebeteg feminizmus, reakcióként férfiként egyrészt annál közönyösebbek leszünk a nők elleni erőszak iránt, másrészt annál inkább növekedni fog a nők elleni erőszak. Például az, hogy a fentebbi linken csatolt videóra az a reakcióm, hogy röhögök rajta, és nem az, hogy elszörnyedek, az nem velem született tulajdonságom, és nem is a családomban tanult norma, hanem a feminizmus következménye. A túltolt feminizmus következménye, hogy nem hat meg, hogy közönyös vagyok, hogy szinte már tetszik és élvezem nézni…

Ad öt. Honnan lehet tudni azt, hogy egy nőt valóban bántalmaztak? Ha nagy hangon panaszkodik a tévében, meg a bíróságon, meg a szociális médián, és fennen hirdeti mindenütt, hogy ő egy bántalmazott nő? Túrót. Akit ténylegesen bántalmaznak, az nagyon csöndes, visszahúzódó, félénk és szégyenlős lesz tőle. Mert az már találkozott a valóságos erőszaknak azzal a szintjével, amire a férfiak képesek, és már tudja, hogy – ellentétben a You-Go-Grrrl! filmeken látottakkal – nem képes azzal szembeszállni. Az már tudja, hogy nem alapból van biztonságban, hanem a biztonsága a férfiak függvénye. Az már tudja, hogy védelemre szorul. Férfiak védelmére. Aki kiáll a nyilvánosság elé, és keménykedve, feministáskodva, habzó szájjal hörög a férfiak ellen az őt ért patriarchális elnyomás és erőszak miatt, bántalmazott nő szerepben, az mind kamuzik.

Horvath Anton
Olvasó

Meg talán egy hatodik: tekintettel arra hogy az élet sok területén diszkriminál, vagy leszarja a fejemet a társadalom mivel fehér, heteró férfi vagyok, így én is leszarom magasról a társadalmat és annak elvárásait az élet sok területén. Az egyik ilyen terület például a nők saját maguk által generált nyűgjei (egy példa általad fentebb részletezve). Ezt hívhatjuk akár megvalósult egyenlőségnek is.

hunbagira
Újságíró

Ha egy férfi megüt egy nőt, annak olyan előcselekmény áll a hátterében, amit másik férfi “elkövető” esetében minimum emberöléssel torolna meg az ember.

tomgal
Olvasó
tomgal

Megnevezted az egyik legnagyobb tévhitet a témában:)
Ez az , amit egy normális , nem agresszív férfi gondol , vagy hisz.
Ez az , amikor TE nagyon kivételes esetben megütnél egy nöt.

Azok , akik eröszakosak ( és nem egész életükben egyszer ütöttek meg egy nöt, azt is védekezésböl) bizony már azért is ütnek, ha valamit nem elég gyorsan csinálsz, elsózod a levest ,” úgy” néztél, esetleg mosolyogtál amikor nem kellett volna.

Vannak eröszakos, növerö férfiak. Ez egy tény. ( ahogy vannak eröszakos , akár férfiakat ütlegelö nök is) Ezek túlnyomó többsége azért üt , mert szerinte “ kiprovokálták” és minden joga megvan hozzá. Nincs.

( https://www.yourtango.com/200913860/1-reason-guys-beat-their-girlfriends)

Egy férfinak , vagy nönek, azaz egy embernek akkor van joga megütni egy másikat , ha az önvédelem, vagy a gyengébb ( gyermek, idös) védelmében történik.

Hunn
Olvasó
Hunn

Én egyébként azt mondom, hogy minél inkább túl fogják tolni a feminizmust, minél inkább az lesz az üzenet a férfiak irányába, hogy a nő azt csinál amit csak akar, és a férfiaknak kutya kötelességük mindent mosolyogva eltűrni a nőktől, és minél több nő ezt el is hiszi és eszerint is viselkedik a férfiakkal, annál inkább nőni fog a nők elleni agresszió és erőszak, másrészt annál kevésbé fogja a nőket bárki is megvédeni…

hunbagira
Újságíró

Ui: Szokásszerint Gazdag Pista barátunk is szemlézte a hírt a demokratában.
Szerk: Valamikor egy interjú vele?! :))

Hunn
Olvasó
Hunn

Én is olvastam nemrég Gazdag Pistától egy kiváló elemzést, de az egy másik esetről szólt, arról, amikor a néger illegális bevándorló Philadelphiában megerőszakolt a metróban egy (valószínűleg) fehér nőt, és senki nem avatkozott közbe.

https://demokrata.hu/velemeny/egy-kongoi-hos-es-a-feminista-karenek-450795/

Gazdag Pista véleményével, az elemzése minden mondatával maximálisan egyetértek. Nagyon Red Pill a csávó. Én is szívesen olvasnék interjút vele.

hunbagira
Újságíró

A kettővel ezelőtti cikkét olvasd el…mondjuk azt bencsik nem merte feltenni a netes oldalukra “bátran”. Szóval a nov 5eit, ha meg tudod szerezni.
El is gondolkodtam, hogy te és ő nem ugyanazon személyek vagytok?! :)))
Ui: valaki tudja, mi történik a visszaküldött nyomtatott sajtóval? Egy az egyben bezúzzák vagy pár példányt meg kell őrizni(ük)?

Thunder Gatti
Olvasó

Volt egy eset pár éve,Zoe Quinn meggyanúsította a volt barátját szexuális és fizikai bántalmazással. A vádak természetesen hamisak voltak,de a srác nem bírta,öngyilkos lett.

tomgal
Olvasó
tomgal

Off. Jó hír(
utó) férfinapra: felmentették Rittenhouse-t.

( persze egyes médiumok ártatlan BLM tüntetöként hivatkoznak a lelött pedofil, meg drogos betörö felbérelt anarchista mocskokra).

Ez a cikk viszont kiváló :

https://mandiner.hu/cikk/20211120_kulfold_velemeny_pozsonyi_adam_kyle_rittenhouse

hunbagira
Újságíró

Egy bátor bíró, aki merte alkalmazni a tételes jogot…mai beteg világunkban (főleg usaban) ehhez is bátorság kell.
Nem úgy mint a térdeplős rendőrt 40 évre ítélő kollégája.

tomgal
Olvasó
tomgal

Ez itt inkább az esküdtszék józansága, hisz a bírónak náluk ebben nincs szava, ha az esküdtszék felmenti a pontokban, azt el kell fogadnia. No meg az a 7 millió dollár is közrejátszott, amit rendőrök, fehérek, helyiek összegyűjtöttek neki, hogy egy sztrárügyvéd védhesse.

(” Furthermore in a criminal case, a judge cannot overturn a verdict of not guilty as that would violate a defendant’s 5th amendment right. To overturn a guilty verdict there must be clear evidence that offers reasonable doubt.” https://www.brienrochelaw.com/legal-faqs/can-a-judge-overturn-a-jury-verdict/ )

A röhej, hogy most, hogy meredeken csökken Biden népszerűsége (főleg a fehérek körében) az ítélet mellé állt, miszerint el kell fogadni az esküdtek döntését…

hunbagira
Újságíró

Igaz, én is és a “magyar” libsi firkászok is megfeledkeztek erről, hogy angolszász jogrendszer. (Nekem jóval nagyobb szégyen)
Nah kiderült, hogy nemcsak a hadvezetést és a prostitúciót tudják sokszor jobban csinálni az amatőrök, mint a “profik”.pacsi..:)))

tomgal
Olvasó
tomgal

Nem szégyen, nem kell mindent azonnal tudni, hogy a világ melyik pontján milyen izé van, ha a magyart nem tudnád, max az lenne az. (én is csak a hülye filmekből, meg doku sorozatokból-Making a Murderer-stb tudom).
Oké, pacsi

common man
Olvasó
common man

Nem szégyen, nem kell mindent azonnal tudni,

Ez érvényes mindenre
Pár évtized gyakorlat és több év “Férfihang Akadémia” után kezdem érteni vélni a nőket….

hunbagira
Újságíró

Nem megérteni kell őket (nagyon nincs mit rajtuk), hanem elfogadni, még pedig azt, hogy 95%uk olyan, mint egy ösztönállat bármit hazudik. És még mielőtt, a férfiak 60 %ra is ez a jellemző. De mégis van a javunkra egy kb 30%os “mars”.

common man
Olvasó
common man

Érteni és megérteni az nem ugyan az.

Horvath Anton
Olvasó

Kettes számrendszerben vannak, vagy 180-190cm alfa vagy vagy nem, 1-es meg a 0-ás bmeg, ezen nincs mit érteni. A programozást, az atomreaktort vagy a differenciálművet na azt érteni kell.

Reszet Elek
Szerkesztő

Vannak áthallásaim a magyarországi állapotokkal kapcsolatosan.
Nálunk ha cigánnyal történik a dolog és lőfegyvert használsz, simán mehetsz a sittre, mint aránytalan önvédelem. Feltételezve persze azt az esetet, hogy van fegyverhasználatra engedélyed, ami persze sosem lesz.

A mostani, nálunk regnáló hatalom legnagyobb bűneinek egyike, hogy hatalmi paranoiából kicsavarja az emberek kezéből önmaguk megvédésének a lehetőségét, de a kivéreztetett és eszköztelen rendőrséggel maga képtelen megvédeni állampolgárait.
Gyakorlatilag terített svédasztallá silányítja a magyarságot a szapora, rossz mintákat követő, bűnözői mentalitású cigányok számára, ahonnan szabadon, pillanatnyi vágyak, állatiasan ösztönszerű késztetéseknek megfelelően bármit el lehet venni, bármit meg lehet tenni.

hunbagira
Újságíró

Nyilván hörögnek…hiszen a “sértettek” duplán védettek azaz rosenbaumok voltak..:D

georg1945
Olvasó
georg1945

„Ahhoz, hogy az élet fennmaradjon ezen a bolygón, egy fertőtlenítésre van szükség a Földön. Úgy gondolom, hogy ezt egy olyan evolúciós folyamat fogja kísérni, ami a férfi népesség drasztikus lecsökkenését eredményezi.”[22] – Mary Daly, feminista, a Boston College professzora
„Minden férfi egy nemi erőszakoló…”[22] – Marilyn French, feminista, újsagírónő;
„A férfi egy háziasított állatfajta és ha kellően keményen kezeljük, akkor sok dologra betanítható.”[22] – Jilly Cooper, feminista, írónő, újságírónő (OBE Brit állami kitüntetés)
„A házasság intézménye a nemi erőszak gyakorlatából fejlődött ki. A patriarchátusban minden nő fia egy potenciális áruló, egy másik nőnek a megerőszakolója és kizsákmányolója.”[23] – Andrea Dworkin, feminista, írónő.

(Wikipédia)

Miklos1
Olvasó
Miklos1

Igen, majd biztos megmondja egy jöttment feminista, hogy milyen evolúciós változás fog végbemenni…. De kuncsorogni, sajnáltatni magát, meg dicsérni tudják önmagukat. Mit értenek ezek az evolúcióhoz? Ahhoz kellene egy kis gógyi is, de alapból el van kaszálva még a kezdemenyezés lehetősége is.

Ha minden férfi egy nemi erőszakoló, akkor nőkent lapítanék, nehogy jól megerőszakoljanak. Nem pedig szítanam a feszültséget, tudva, hogy úgy is megvédenek a férfiak, akárhogy élősködök rajtuk.

Háziasított állatfaj :D soha semmit nem háziasítottak a nők, ez férfimunka. Állatfajhoz képest pedig elég szép, modern civilizációt épített ki. És akkor tulajdonképpen hol is van a nő? Illetve, engem próbálna megy egyszer keményen kezelni, úgy, hogy a kizárólagosan férfi társadalmi erő nem védi, rájönne, hogy ez nem ilyen egyszerű. Persze nem értené, miért kell szándéka ellenére viselkednie, de az idomításnak ez a lényege.

Az utolsó is csak elvakult, ostoba női kötetlen “spekuláció” eredménye. Érzik, hogy van valami a háttérben, de semmit se tudnak a működéséről. Csak mivel a nő képtelen saját magát függetleníteni a vele történtektől, ezért azt hiszi, hogy ha akar valamit, és az meg is történik, akkor ő okos, meg ügyes, meg erős. Ez pedig csak a buta egocentrikusságát mutatja be. Pedig a siker csupán csak elenyésző esetben nem férfiszimpátia miatt valósult meg. Minek is a nőnek erkölcs, logika? Hisz tökéletes, a leghatekonyabb túlélő. Minden környezet alkalmazkodik hozzá, kényelmessé válik számára. Nem kell változnia, fejlődnie l, mert a férfi hozzá idomítja a világot. És még a férfiak tárgyiasítjak a nőket… Mivel a fejlődése ki van szervezve, nem kell neki logika, mert minek? Megcsinálja más. Erkölcs sem kell, mert utálná magát amiatt, hogy hogyan éri el a céljait, hogy használja ki a férfi szimpatiát. Inkább sajnálatot érzek, mint dühöt, de meg kell őket óvni attól, hogy önmaguk lehessenek.

Joe Don
Olvasó

megnézném ezeket a társadalmon élősködő ostoba ringyókat mi lenne a drágalátos nagypicsájú sorstársaikkal ha egyszer csak eltörölnék a házasság intézményét :D
minimum a fele mehetne az utcára árulni a szakadt hájas testét, mivel a házasságban kitartott élősködő szerepe volt az egyetlen amire alkalmas a dekadens nyugati nők többsége. És ebből nagyon titkot se csinálnak, kapard ki a jó partit, arra van a bárgyú agymosott fehér palimadarak többsége, aztán idomítsd a faszánál fogva és fejjed a pénzét, ennyi.

És ezt nagyon jól tudja az ottani elkényelmesedett túlfizetett faszok társadalma is, de ennek ellenére még versenyt is csinálnak belőle hogy ki tud nagyobbra műtött csöcsű ringyót szerezni magának és eltartani akár adósságok árán is 20 évig, ugyanolyan funkciótlan kiegészítőt csinált ezekből a lotyókból a modern társadalom mint egy drága óra, egy túlárazott funkciótlan autó, vagy a luxus öltönyök arany mandzsetta gombbal, sima kellék a rongyrázósdihoz.

Joe Don
Olvasó

tipikus hülyék egymás közt kaliberű baromságok
de ezek is csak addig pofáznak míg az iszlám pár év múlva túlsúlyba nem kerül a retkes országukban, vagy a mai napig ösztönök szintjén rekedt niggerek társadalma túlnövi a degenerált fehér picsájukat kitartó jóléti osztályt aztán ezeket is faszra húzzák pár tucatszor aztán felgyújtják elevenen.
Ezek olyan sötétek hogy még mindig nem fogják fel hogy a degenerált nyugaton a világ a mai formájában elveszett, és csak max egy évtized van hátra belőle, de ezzel semmi gond, ez a társadalom eleve halálra ítélten romlott.
Kell ide egy nagyon durva paradigma váltás hogy rend legyen megint

georg1945
Olvasó
georg1945

A férfiak 30%-a heteroszexuális, 20%-a homoszexuális és 50%-a biszexuális.
A nők 30%-a heteroszexuális, 20%-a lezbikus és 50%-a biszexuális.
A férfiak 50%-a szexmániás.
A nők 30%-a nimfomániás.

Ezekről a tényekről hallgat az egész társadalom. Az egész világ.
50%-a biszexuális az emberiségnek.

Kiknek is van akkor a napja ?
Annak a 30%-nak ?

Joe Don
Olvasó

comment image

Adam Bogomolov
Újságíró

Köszönöm a cikket, jó volt olvasni (annak ellenére, hogy az adatok nem szívmelengetőek)! Asszem most már időszerű lenne elolvasnom a könyvedet, Zoltán! :-]

georg1945
Olvasó
georg1945

Az utóbbi időben a FIÚK ÉS A FÉRFIAK HALNAK MEG TÖMEGESEN
https://24.hu/tudomany/2021/11/24/fiatal-ferfi-fiu-no-lany-halalozasi-adatok/

csakafoci
Olvasó
csakafoci

A nők és az erőszak témaköréhez egy kis adalék:
“Masters beszámolója szerint a pastuk az elfogott, nem muszlim vallású ellenséget – különösen a brit vagy szikh katonákat – leggyakrabban kasztrálták, majd lefejezték, olykor pedig ezernyi apró sebet vágtak a testükön, melyekbe füvet és növények töviseit tömködték, hogy minél jobban fájjanak és gyorsan elfertőződjenek. A szerzőt a legjobban az lepte meg, hogy a kivégzések végrehajtásával a törzsek a legtöbb esetben a nőket bízták meg, akik különös örömüket lelték a kegyetlenkedésben.”

Reszet Elek
Szerkesztő

A nyilvános kivégzések leglelkesebb látogatói is a nők voltak.

Bela
Olvasó