Petíció – Tiltakozunk az ukrajnai magyar férfiak kényszersorozása ellen!

Kedves 31Anna, az álmodozásról annyit, hogy az ukrán háború első hetében több százezer gépkarabélyt osztottak ki az ukrajnai civil férfilakosságnak. Tudod te mit jelent ez? Azt jelenti, hogy ez az egész kelet-európai térség, minden Ukrajnával határos ország el-ke-rül-he-tet-le-nül olyan szinten fog destabilizálódni, hogy azt ti még el sem tudjátok képzelni…

Olyan fegyveres bűnözés lesz ebben a térségben, mint anno a világháború után, amikor a éjszakánként a betörők és utcai vetkőztetők meg az R-csoport egymást lőtte Budapest utcáin. Azok a fegyverek utat fognak találni a magyar határon keresztül is, ahogy anno jugó háború során is utat találtak. És arányaiban az a háború szinte semmi volt ehhez a mostanihoz képest.

Tervet akarsz tőlem? Végszükség esetén átmegyek én magam, bazmeg, megveszem azt behozom. Mert amikor vége lesz a komolyabb harcoknak, ott ülnek majd a fegyveres ukrán civilek a romok között, és az egyetlen eladható érték, amivel még rendelkeznek majd, az a kezükben lévő fegyver és lőszer lesz. (Kábé mint amikor kivonultak innen a szovjet katonák, és csak az nem vett tőlük fegyvert aki nem akart. Csak azt bánom, hogy én akkor még kisgyerek voltam…)

Nem baj, lesz még az én kezemben is fegyver, ha a történelem a most megkezdett úton halad tovább. És azt már most megmondom, hogy a feministák ellen fogom fordítani… Nem véletlenül vagyok ennyire lelkes, ez a világháború az elképzelhető lehető legjobb dolog, ami csak a jelenlegi nőközpontú, feminista világrendetek által másodosztályú állampolgárrá lefokozott férfiakkal csak történhetett…

Ez a világháború úgy fogja elsöpörni a feminizmust és a női jogokat, mintha sose lettek volna. A lányaitok már egy egész más világban fognak felnőni.

Háborúban, kedves 31Anna, a társadalom természetesen simán és szó nélkül végignézi.

Nemrég olvastam a sztorit, hogy amikor 1944-ben közeledett a 2. Ukrán Front, megöltek egy nőt az egyik magyar városban. Bevitték a hullaházba, boncolás, jegyzőkönyv, rendőrség, nyomozás és bizonyítékok keresése, minden hivatalos kutyafasza. Azt írja, ha ez a gyilkosság csak egyetlen héttel később történt volna, csak belökik a hulláját a tömegsírba és mindenki megy tovább, mert van sokkal fontosabb dolga is.

Szerinted amikor arat a halál, és bárki meghalhat, akkor majd pont pár agyonlőtt feminista picsa fog bárkit is izgatni???

Ahh, csak most esett le: amikor azt írod, hogy a “társadalom” nem fogja ezt szó nélkül végignézni, te a FÉRFIAKRA gondoltál! Te arra gondoltál, hogy a FÉRFIAK fognak megvédeni, bazmeg! A férfiak, akiket te feministaként folyamatosan gyalázol, és naponta az arcukba köpsz!

Hát lemegyek hídba, hát ti feministák TÉNYLEG ekkora nulla férgek vagytok, bazmeg? Nem akarlak megijeszteni, de az általános vélemény a manoszférában jelenleg az, hogy ha háború lesz, nem leszünk hajlandóak a feminista nők és a feminista társadalom védelmében fegyvert fogni. Ellene viszont igen.

Biztos vagyok benne, hogy Kijevben is folyamatosan ment korábban az NGO-s feminista hergelés a férfiak ellen, és tudod miben vagyok még teljesen biztos? Hogy jelen pillanatban – átmenetileg – szünetel… Akkora nullák vagytok, hogy az szinte hihetetlen.

Hunn
Igazad van, de mégsincsen igazad.
Akár hagyhatnám is a vitátokat a saját útján haladni, de az általános hangulatot alakítja át.
A Ferfihang nem annak a terepe hogy a nőhatalom kiskatonáival vitázzunk.
Csaxi meggyőzhetetlen volt, Anna meggyőzhetetlen, és attól nem lesz jó itt olvasgatni hogy te is meggyőzhetetlen vagy. Ne tápláld őket a figyelmeddel, mert a haragjaitokról fog szólni az oldal.

Ami meg a nőneműek védelmét illeti.. én még csak hatszor vagy hétszer láttam segélykérő női szemet.
Könnyekel, szemfestékcsíkokkal, nagyra nyitva..
Nem tudom hogy észrevenném-e hogy hazug a félelem, hazug a gyengeség, vagy hazug a fájdalom
– és szerintem te sem vagy gyakorlottabb ezen a téren.

És ha nem vagy gyakorlottabb, akkor ne a lelkiismeretedtől félj amikor majd döntened kell, hanem tőlem.
Hogy véletlenül nem az én Csipetkémet lövöd-e agyon.

Jézusom, Se-se, hát miért akarnám én bántani a te asszonykádat???

Ő a te nőd, és még ha egy Soros zsoldjában lévő, véresszájú liberál-bolsevik NGO-s feminista aktivista lenne is (amit mondjuk erősen kétlek, hogy te pont egy ilyen hátterű és felfogású nőt választanál párodnak), akkor is a te dolgod és a te felelősséged lenne az, hogy rendesen viselkedjen.

Én a jóindulatúan szexista Patriarchátusban hiszek. Olyanban, amiben egy férfinak semmi dolga sincs egy másik férfi asszonyával, se véletlenül, se szándékosan.

Úgy látszik az utóbbi időben tényleg elragadott engem a hév és a lelkesedés az előttünk élőben kibontakozó, történelmi fejleményeket látva. A modern feminizmusnak, mint olyannak, abban a pillanatban vége lett, amikor Ukrajnában bejelentették, hogy a 18 és 60 év közötti férfiaknak irány a front, a pinák, a gyermekek, és a háziállatok pedig szabadon elmenekülhetnek nyugatra… És ez mindenki számára a világ legtermészetesebb dolga volt.

Tisztára mint a Titanicon.

Olyannyira, hogy a hímnemű, színesbőrű külföldi diákokat konkrétan tömegesen verték az ukrán határőrök a határon, amikor azok megpróbálták beelőzni az ukrán nőket és gyerekeket a sorban… (Persze a színesek ezt rasszizmusként értelmezték, mert azt látták, hogy azok nők és gyerekek fehérek, és nem fogták fel, hogy itt nincs black lives matter, itt nincs az, hogy a fekete életek jobban számítanak, mint a fehér nők és gyerekek élete, akiket pedig a színeseknek elvileg meg kellene előzniük a hivatalos “woke” áldozati hierarchia szerint…)

Márpedig ha az alapok ennyire nyilvánvalóan nem változtak meg a nemek között, az azt jelenti, hogy akkor bizony a feminizmus összes hullámának minden felépítménye az elejétől fogva a legutolsó pillanatig minden alap nélkül épült, és az első pöccentésre úgy omlott össze, mintha női emancipáció sose létezett volna… Tegyünk róla, hogy többé sose térhessen vissza!

Én a szívem szerint kihirdetném szerte az egész Manoszférában a feminista nők számára, hogy mivel kitört a harmadik világháború, és innentől emiatt a férfiakban már nincs türelem, és nem maradt motiváció sem a velük és a feminista hülyeségeikkel való foglalkozásra a továbbiakban, sem arra, hogy a továbbiakban is eljátsszuk mindazt, amihez békeidőben még volt türelmünk, és amit akkor még saját férfiasságunkat önmagunkban elnyomva eljátszottunk a női emancipációval kapcsolatban.

És hogy ezzel a feministákkal való párbeszéd a mi részünkről örökre véget is ért, és feminista nőknek innentől mindörökre kuss van. Mert a feminizmusnak innentől vége van.

Hunn
A Csipet az én “kis”lányom, aki ha a pesti utcán sír a csúzlid csőszájféke előtt, akkor semmi nem fogja megkülönböztetni a 31Anna nick sírásától.
(legfeljebb az hogy ő nem 31 hanem 19Anna, mert 2002 -es születésű.. és Anna)

Szeretem látni hogy lenézett páriából valakivé tudtál emelkedni, és a lelassult emelkedésed ellenére is végigolvasom a nagylélegzetű hozzászólásaidat is.
Nem erőltetem rád a társaságom, fejlődj/tanulj a saját módszered szerint – de ne taníts rosszat.
Ne legyél rossz példa.
Nem fogsz ezen a szinten maradni.. és elég jó leszel idővel ahhoz, hogy szégyellnéd a mai indulataid diktálta hozzászólásaidat.

Mire megírtam a kommentemet, Se-se, addigra már szöget ütött a fejembe a becenév miatt, hogy mi van, hogyha nem is a feleségedről hanem a lányodról írtál, de akkor már késő volt, és nem akartam az egészet újra fogalmazni.

Senki sem akarja bántani a leánykádat, legkevésbé én. Kívánom neki, hogy ő már a bevezetendő, jóindulatúan szexista Patriarchátus jelentette biztonságot élvezhesse egész felnőtt életében.

Nos, szóval mi lenne, ha ahelyett, hogy engem meg a hozzám hasonlókat próbálná a társadalom fegyelmezni és kordában tartani, helyette első körben inkább felszámolnánk a feminizmust, és felállítanánk egy patriarchális rendet? Máris sokkal kevesebben lennének befeszülve. Mert a feminizmus és következményei szülik az indulatot, nem más.

Vagy úgy mondom, hogy téged személyesen is motiváljalak: számoljuk fel a feminizmust és következményeit, a nők védelmében, akiket szeretünk: anyáink, feleségeink, lányaink védelmében!!!

Ez már csak azért is sürgős lenne, mert pont a minap láttam Budapest utcáin egy, az M2-es metrópótló buszon kezdődő és a villamoson folytatódó, light-os incel ámokfutást, ami még nem végződött tragédiával, bár a busz és a villamos között az utcán emberek még nem, de útbaeső objektumok le lettek zúzva a srác által…

Onnan tudtam egyből, hogy mit látok, hogy végig hallgattam, amit a csávó mond, minden témába vágott, és akár én is mondhattam volna, mondatról mondatra, szóról szóra….

Egyedül abban bíztam, hogy a srácnak nincs fegyvere, mert ha lett volna és előveszi, akkor nem lett volna időm megmagyarázni, hogy engem legyen szíves és ne lőjön le, mert eltérően az utastársaktól, én nem a normie-k közé tartozom, egy cipőben járunk… Azt viszont kifejezetten vicces volt látni, ahogy felszállt a villamosra, és a nők úgy spricceltek lefele egy idő után, mintha ciánoztak volna, lol…

És ez pont olyan volt, amit pár éve megjósoltam, hogy lesz előbb-utóbb Budapest utcáin is, de a nagy számok törvénye alapján azt nem gondoltam volna, hogy pont én leszek tanúja, és főleg azt nem gondoltam, hogy a saját életem filmjében nem én leszek az, aki nekiáll roncsizni.

Most viszont megjósolom, hogy ha ez a jelenség találkozik azzal, hogy a térség destabilizálódik és az Ukrajnában tömegesen a civileknek kiosztott fegyverekből nem kevés átcsúszik a határon, akkor komoly gondok lesznek… De persze akkor is több értelme lesz majd a feminizmust felszámolni, mint próbálni fegyelmezni és kordában tartani a – most már fegyveres – elégedetleneket…

Hunn
A 18.-án 07 55 – kor föltett kérdésedre van elfogult és elfogulatlan válasz is – mit szeretnél? :-)

Mert az elfogult válasz téged támogat – de nem hat a valóságra.
Az elfogulatlan válaszban viszont van kellemetlen rész is.

Ha már így felcsigáztál, Se-se, akkor őszintén érdekelne mindkét válasz. Az elfogult is, meg az elfogulatlan is.

Hunn
Bocsex, most egy számgép nélküli éjszakai szolgálat következik – holnap déltájban érek vissza.

Hunn
Az elfogult válaszom egyetért veled.
Te is tudod, én is tudom – csak csinálni kéne és a kezdeti döccenők után menne ez olajozottan ahogyan mindíg is szokott a történelem folyamán

Az elfogulatlan válaszba a józan belátóképességen fölül az általánosnormálishétköznapi viselkedést is bele kell venni. Akik a választásokon résztvesznek, azoknak mindüknek tetszenie kell a kormányprogramnak – különben kormányválság lesz. Tehát nem csak a józan észnek kell megfelelni.
A józan ész kénytelen meghajolni a létszám előtt. És kész.
Mit csinálsz, ha többen akarják megőrizni a gordiuszi csomót, mint ahányan megoldani azt? (várod NagySándort)

Az önzetlen jószándékod sajnos nem elég, hogy országosan is jól működjenek a dolgok. Túl sok a hibás lélek, és bármiből ki tudnak magyarázni bármi mást.
A kommunista párt is jószándékkal kezdte a pályafutását. Aztán a hatalomgyakorlás sokféle kátrányba és tollba forgatta bele.
Ugyanígy a te pátriárka elképzelésed is beszennyeződne a hatalomtól. Ha te és én csinálnánk, akkor is, mert az ellenségeinktől átragadt szenny is arra ragadna rá.
A hatalomgyakorlás egyéni szinten sem díszmenet – közösségi szinten meg kifejezetten nehéz és hálátlan szerepkör.

Tehát az elfogulatlan válaszom az, hogy ne akard sok ember életét egyszerre jobbá tenni.
Amit jól megtehetsz, az az hogy tanítsd meg a fiad a te tapasztalataidra.
Ne túl korán, mert elrontod – amikor az első nője rúgja ki, akkor mesélj neki arról hogy a nők nemolyanok mint ahogyan gondolta eddíg.

Nekem eddíg bevált ez a módszer.

Sem az elfogult, sem az elfogulatlan válaszodba nem tudok belekötni, Se-se.

Aláírom, hogy talán nem nekem kéne feltétlenül megmondjam és előírjam, hogy hogyan éljen mindenki más az egész országban vagy az egész világon, amikor még a saját életemet sem tudtam rendbe rakni. Vagy a saját szobámat, ahogy Jordan Peterson mondaná…

Ami a társadalmat illeti, ezután is valószínűleg pont ugyanannyi beleszólásom lesz össztársadalmi szinten a dolgok menetébe, mint eddig. Eddig sem rajtam múlt, hogy feminizmusban éltünk, és szerintem ezután sem rajtam fog múlni. Ha véletlenül kiderülne, hogy mégiscsak rajtam múlik, akkor már most megígérhetem, hogy 24 órán belül vége lesz a feminizmusnak, mint a botnak.

Viszont nagy reményeket fűzök a nemrég elindult világháborúhoz, mert Alexander Dugin cikkeket olvasok a Katheon-on*, és ő állítólag Putyin egyik legkomolyabb tanácsadója. Ő azt mondja, nem szó szerint idézve, hogy a ma mindenkire ráerőszakolt nyugati “woke” bal-liberális kulturális, gazdasági és katonai hegemónia ellen megy a háború, nem az ukrán nép ellen.

https://katehon.com/en/article/end-history-has-never-happened-and-never-russian-war-liberal-order

Komolyan mondom, ha Putyin nem a világzsidóságnak akart volna benyalni és az ő áldásukat kikérni azzal, hogy “nácitalanítási akciónak” nevezi az ukrajnai beavatkozást, hanem ezt jelenti be helyette, akkor nem az ukrán idegenlégióba, hanem az oroszokhoz akarnának beállni harcolni a fehér, keresztény, hetero férfiak. És nem húszezren, hanem milliószámra.

De így vagy úgy, már meggyengült az NWO totális világuralma, amely a feminizmust is ránk kényszerítette eddig 1989 után. Ha megszűnik a monopóliumuk a tudatipar felett, és nem lesz már mögötte a korábbi fegyveres fenyegetés és gazdasági erő, akkor a feminizmus is mehet a levesbe.

Már alig várom.

*Arról nem is beszélve, hogy az egyik cikkben az oroszok feldobták Ukrajna esetleges felosztásának és Kárpátalja Magyarországhoz való visszatérésének lehetőségét is…

https://katehon.com/en/article/whom-may-go-territories-ukraine

Hunn
Ne szabadkozz a véleményed miatt.
Már jó régen volt, mikor az indexes asztalomhoz áthívtam egy kedves ellenségemet, és szájkaratéztunk hogy mi a törvényes, és mi az etikus és mi a jó példa. Azzal a gondolattal tudtam bemattolni, amit neked biztatásképpen állítanék :
Nem csak egy bűntelen üldözheti a bűnöst.
Te is észreveheted és szóvá is teheted a hibát, én is észrevehetem és szóvá tehetem az erkölcstelenséget..
Szóval ne szabadkozz.

Illetve ha elfogadod, akkor ne is reménykedj.
(javulásban)
Olyan dolgokban amik még nincsenek, azokban egyáltalán ne – amik meg már megszülettek, azokban is csak azt reméld hogy a javulás maradandó lesz .
Inkább az egyéni boldogságodat határozd meg, és találd meg a hozzá vezető utat.

Reagálnék a kommented második felére is, Se-se.

A minap ismét ráakadtam egy régi Jordan Peterson-videóra, gondolom a mestert nem kell bemutatni senkinek, amiben ha jól emlékszem Jung munkásságából, és a saját élettapasztalatából merítve arról beszélt, hogy a férfi lelkének része a “shadow”, aminek a szó aszerinti fordítása “árnyék”, de fordítsuk ezt inkább “a lélek sötét oldalának”, mert az sokkal költőibb.

A mester arról beszélt a videóban, hogy a modern férfinak is fel kell magában ismernie, hogy ő bizony nem egy ártalmatlan lény, hogy ő is veszélyesnek született, és ahhoz, hogy igazán produktív tagja lehessen a társadalomnak, integrálnia kell magában ezt a sötét oldalt (“integrating the shadow”) is.

És innentől jön az én gondolatom. A feminista társadalomban el kell nyomnunk magunkban a férfiasságot, és ez duplán érvényes a lélek sötét oldalára, mely a férfiasság része. Nincs lehetőség megélni és integrálni, mert a feminista rendben már eleve virtuális értelemben ki vagyunk herélve.

Ahhoz, hogy a jelenlegi feminista rend egyáltalán működhessen, nekünk úgy kell elnyomni magunkban a férfiasságunkat, és annak részeként az árnyékot, mintha nem is lenne, hogy tudomást sem veszünk a létezéséről.

És ha jobban belegondolunk, a legsértőbb számunkra, modern férfiak számára nem az, ha mondjuk a nők nem találnak minket rendkívül szexinek. Na, bumm. Hanem az, hogy ezek már teljesen ártalmatlannak néznek és gondolnak minket, és úgy is viselkednek velünk, mintha ténylegesen, már eleve azok lennénk!

Amit viszont erővel elnyomnak, az keresi az utat, hogy a felszínre törhessen… Ez igaz a férfiasságra is, nem véletlenül jött létre a manoszféra, nem véletlenül indult el a maszkulinitás új reneszánsza.

És a bennünk lévő, kollektíve elnyomott férfiasság és kollektív árnyék, amiről tudomást sem vettünk, ugyanúgy kereste és keresi a kitörés útját: nem véletlenül fogadta a világ ugyanolyan lelkesedéssel a Covid után az új világháborút, mint annak idején az elsőt, és nem véletlenül özönlenek a feminista nyugati világból Ukrajnába az önkéntesek…

És én, amikor az interneten, a “Hunn” nick-név alatt, anonim módon megnyilvánulok, leggyakrabban ez a bennem is meglévő “shadow”, a bennem is meglévő sötét oldal beszél… És legtöbbször a másokban is ugyanígy meglévő sötét oldalhoz, az ő “shadow”-jukhoz szól.

Amit a kommentjeimet olvasó férfiak vagy felismernek, ha más nem tudat alatt, és ezért szoktak adott esetben egyetérteni velem. Vagy pedig felismerik de elutasítják, mert nem szeretnének szembesülni a saját árnyékukkal és tudomást venni a létezéséről, a másokéról pedig mégannyira sem, és helyette inkább bolondnak nyilvánítanak engem… A kommentjeimet olvasó feminista nők fejében pedig szimplán megszólal a vészcsengő. :)

Természetesen az én lelkem sem csak a sötét oldalából áll, és az hogy a hétköznapokon nem feltétlenül manifesztálódik tettekben, az kurvára nem a véletlen, hanem nagyon is tudatos döntés eredménye… Mert ugyan a szerves részem az árnyék, de azért nem csak ennyi vagyok.

Hát ez a nagy helyzet.

Hunn
Az ösztönszintünk nem a feminizmus miatt van korlátozva, hanem a kultúremberi mivoltunk miatt. Az általános kultúrkincsünk tesz bennünket felsőbbrendűvé az ösztönlényeknél.
És mindegy.. mindegy hogy az ösztönlények jobban nedvesítenek némely értéktelen ösztönbugyit. Hidd el nekem, hogy négy kultúremberkét nevelni teljesen más élmény, mint négy ösztönemberkét.
(hármat, kettőt.. mindegy)
Tehát ne irigyeld annyira a sötét árnyékokkal terhelt férfiak sikereit.

Pillanat, Se-se, nem azt állítottam, hogy a feminizmus miatt nyomjuk el magunkban a sötét oldalt. Azt, ahogy te is mondod, kultúremberi mivoltunk miatt tesszük.

Illetve, jobban belegondolva,: egy normális, patriarchális társadalomban kultúremberi voltunk miatt a sötét oldalt integráljuk, hogy hasznos tagjai lehessünk a társadalomnak.

Oké, mégiscsak azt állítom, hogy a feminizmusban csak elnyomjuk a sötét oldalt, és nem integráljuk, és ez rossz.

Szóval azt állítom, hogy a feminizmus miatt a férfiasságot nyomjuk el magunkban, és a férfiasságnak része a sötét oldal is. Ezáltal az eleve elnyomott sötét oldalra még egy plusz, dupla nyomás nehezedik, és mivel a férfiasságot elnyomva nem tudjuk integrálni, a sötét oldal annál inkább ki akar törni.

Hunn
De a jólneveltségünk anyai aprómunka eredménye.
Apáink a legfontosabb határokat vésték kőbe elénk – azok a határok az állatot választották el az embertől.
Anyáink a kultúrembert választották el bennünk az ösztönembertől. Az hogy jól vagy rosszul, az más téma.
Nem mi magunk tettük magunkat ősemberből kultúremberré.

Mondjuk az igaz, hogy az általános kultúrszintünkből könnyengyorsan tudunk leadni, és lassannehezen tudunk emelni is rajta.
De hogy a sötét oldalunk jó helyen lenne a kultúremberi mivoltunkban?
Nem tudom a valóságban elképzelni.
Tudod sok jólöltözött bunkót látok ahhoz, hogy ne akarjak bármilyen sötétségem árán sikeres lenni.

Szó sincs bunkó viselkedésről, Se-se.

Arról van szó, hogy a férfinak fel kell ismernie, hogy nem ártalmatlan lénynek született, aki még ha akarna se tudna még a légynek sem ártani. Hanem férfinak, vadásznak, gyilkosnak, harcosnak született. Képes az erőszakra, tud veszélyes lenni.

Ezen genetikusan meglévő ösztönöknek, vagyis a sötét oldalnak integrálása a személyiségbe biztosítja, hogy az ember meg tudja védeni saját magát és a szeretteit, a közösségét is, ha kell.

Talán mondanom sem kell, hogy ezáltal a sötét oldal integrálása nem csak, hogy jó helyen van kultúremberi mivoltunkban, hanem hatalmas előnyt jelent minden társadalom számára. Régen sem véletlenül tanultak az úriemberek vívni.

A sötét oldal sikeres integrálása tehát azt jelenti, hogy az illető nem azért nem veszélyes embertársaira, mert eleve ártalmatlan. Hanem azért, mert úgy döntött, mert így helyes. Viszont ha kell, tud veszélyes is lenni.

Ehhez képest a feminista világban, ahol kiherélik a férfiakat, és megpróbálják már eleve ártalmatlannak nevelni őket, ez a sötét oldal nem kerül integrálásra. A férfiasság elnyomásán keresztül a sötét oldalt is csak elnyomják integrálás helyett, és ez után a nők úgy viselkednek velünk, mintha már tényleg teljesen ártalmatlanok lennénk.

Aztán meg csodálkoznak, ha kitör.

Hunn
Azt hogy képes vagyok ölni, még a sorkatonai szolgálat alatt ki kellett tapasztalnom magamban. Illetve mondd el kérlek, hogy hol a határ neked ahonnan már gyilkosságnak érzed az elpusztítást.
(mert a szúnyogot elpusztítja az ember, de a gyerek fehéregerét már megvédi a szomszéd macskáktól)

Képes az erőszakra.. hm.. az erőszak milyen esetben pozitív?
Mert az erőszak nem a rohamozási képesség a túlsó lövészárok felé, hanem a “vegyük már el a másét” -ra való képesség.

Ami a nők veszélymentesítési erőszakosságát illeti.. hm.. szerintem amit tehetünk, arról szól a Harcosok klubja című film.

Na, vajon miért nem vállalkozom, kedves 31Anna? Azért nem, mert a női hipergámiát támogató feminista rendszerben egy férfi számára erre már nincs motiváció, mert nem maradt semmi értelme.

Hogy miért? Mert ha nem vagy a hipergámia által jó pasinak kinevezve, akkor kenheted a hajadra a vállalkozással megkeresett pénzedet, vagyonodat. Onnantól vagy azt kapod a nőktől, hogy mit is képzelsz te már magadról, csak azért mert pénzed van, vagy azt, hogy kinéznek maguknak, hogy na ez a csávó pont jó lesz divorce rape-re és a fele vagyona elvételére, a feminista államhatalom támogatásával. Nap mint nap látjuk erre a példákat.

Most ezért vállalkozzak? Hát vállalkozzon nektek, hajtson és gürizzen nektek éveken keresztül egy sikeres vállalkozás érdekében a halál! Azért, hogy ha sikerül, akkor ezt kapja az ember? Hát hülyének néztek minket, bazmeg?

Nem. MGTOW, biztos hallottad már ezt a szót. Annyit csinálunk, amiből még elvagyunk. Nem teszünk bele időt és energiát a feminista társadalmatokban való aktív részvételbe. Csak a szigorú minimumot. Lehet, hogy ez önsorsrontás, de már tényleg ennyire nem akarunk részt venni a ti feminista társadalmatokban.