Sok éve kering az interneten egy megsárgult régi fénykép, amelyet mindig azzal a kommentárral adtak közre, hogy a kép egy régen elfeledett karácsonyi tradíciót örökíti meg. Attól függően, hogy mely országban terjedt el éppen a mém, különböző módon írták le azt a bizonyos elfeledett népszokást.
Spanyolországban, ahol a gőzerővel terjedő agyament feminizmus sikeresen tartja rettegésben a társadalmat az “éppenhogycsak legyőzött patriarchátus” rémképével, úgy interpretálták a képet, hogy „korábban egy abszurd, megalázó rituálé terjedt el a gazdag rétegek között: az év végén a nő letérdelt férje előtt és bocsánatot kért az egész évben elkövetett hibáiért”.
Oroszországban, ahol valószínűleg a patriarchátus még kellően öntelt magabiztossággal tartja magát, úgy kommentálták a képet, hogy az “Oroszországban és más európai országokban ismert karácsonyi népszokás arról szólt, hogy a nők egy úgynevezett “fehér táncra” térden állva kérték fel férjeiket”.
Az igazán mély és őszinte ideáktól áthatott patriarchális értelmezés a kínai interpretációban csúcsosodik ki; szerintük a fotó azt ábrázolja, hogy “Angliában a nők így fejezték ki mély elköteleződésüket a házasságuk iránt és adták tanúbizonyságát asszonyi törekvéseiknek”.
Belgiumban csak egy “száz évvel ezelőtti furcsa bulit” véltek belelátni a fotóba.
Az International Fact-Checking Network, vagyis a nemzetköz tényellenőrző hálózat nemrégen megvizsgálta a mémekben terjedő állítások igazságtartalmát és kimondta a verdiktet: a leglelkiismeretesebb kutatás ellenére sem lelhető fel semmiféle karácsonyi tradíció, amely során a nők térdenállva bocsánatért esedeztek volna férjeik előtt vagy ilyen módon kérték volna táncra őket. – Szóval az már biztos: nem azért térdelnek a csajok.
Mifelénk nem terjedt el soha ez a mém. – Lehet, már annyira eltunyultunk, hogy immár a fantáziánk is kevés hozzá, hogy kitaláljuk milyen indokkal térdepeltethettük volna le asszonyainkat egy rég elfeledett, vagy jobb híján csak elképzelt karácsonyi népszokásban? – Bevallom, nekem mély és őszinte igényem volna bármely fentiekben leírt női szubmisszióra… – és még volnának további ötleteim is.
Szkíta lovasnomádoknál (így nálunk a kereszténység felvételéig) voltak a nők a világon a messze legjobb helyzetben, sajnos. És így az ilyen szokások sem terjedhettek el.
Eleve az egynejűseg szkíta találmány ezt terjedt el a görögök közvetítésével a mediterránumban majd a keltáknál. A germánok, szlávok viszont a kereszténység felvételeig maradtak többnejűek ezért voltak legsikeresebbek európa meghódításába, “belakásába”. A folyamatosan felesleges férfitömeg miatt.
Mi szkíták a legelőké, illetve csak harc öröméért indultunk háborúba Nem az élettérért, ezért lettünk a végén az elsőkből az utolsók.
Sőt a lovasnomád népeknél sokszor a nők is hadba vonultak a férfiakkal (innen ered a görög amazon legenda). A lovasíjász azaz a nem a közelharcra épülő harcmodor miatt megtehették, hiszen így nem “jött ki” a férfiak nagyobb testi ereje.
Aki kicsit is figyelmesebben megnézi a képet, az láthatja, hogy ez valami poén-játék része. ( Ki tudja leghamarabb kikönyörögni a férjétől, hogy szólaljon meg, állítsa föl-a nőt, nem mást). A férfiak zöme vigyorog, mosolyog és látszik az egyik nőn is, sőt kettőn is, ugyan csak picit félprofilból, hogy szintén mosolyognak. A falon ugyan van ( akár) vallásra utaló kép, de ha ez egy komoly vallási rituálé lenne, nem lenne ilyen jókedvű a hangulat.
Személyes meggyőződésem, hogy ember ember előtt ne térdeljen le. Csak Isten előtt térdelünk. Férfi se térdeljen le ( hülye amcsi szokás szerint) lánykéréskor sem. Ennyi büszkeség és tartás legyen már benne mindenkiben. ( kivételt képeznek bizonyos fizikális tevékenységek, de ott nem a megalázkodásról szól a történet, hanem így a legegyszerűbben kivitelezhető, nem csak szexre gondolok, hanem például beteg ápolása, öltöztetése.) A tiszteletet ki lehet fejezni nagyon sokféleképpen , nem kell hozzá letérdelni. Egy normális férfi ezt nem is várja el, normális nő sem.
Lehet, hogy poén, valószínű, de semmit nem tudunk ezek szerint a képről, ami alapján ez nem bevett szokás volt (tehát ritkán, vagy mindössze csak egyszer történt ez). A lényeg amúgy sem ez, hanem valami sokkal aggasztóbb. Végre egy bizonyíték lehetne arról a híres, évszázados vagy ezredes elnyomásról, és ezek is csak rosszindulatú tippek. Ellenben női példát megállás nélkül lehetne hozni. “Double standard”. Rohadt egy társadalom ez.
Másik részről, hogy senki ne térdeljen a másik előtt. Itt megint a kettősmérce. Nekem semmi bajom azzal, hogy férfi letérdel a nő előtt. Illetve térdelt, manapság már nem érdemlik meg a nők. Férfi részről ez csak egy gesztus a nő felé, hogy mindig az érdekét fogja nézni, és mindent megtesz, hogy ne essen baja. Ez csak egy ajánlat, de nem hatalom, amivel a nő bír a férfi felett. Szép, ha a nő igazi, nem pedig egy modern parazita.
Ha azonban egy nő térdel egy férfi előtt, vagy férfi férfi előtt, na, ott már értelmezhető a hatalom.
Az orális szexet is ide tudnám hozni. Ha férfi csinálja nővel, akkor az mindössze csak egy jó időtöltés, nincs változás a státuszban. Fordítva, női részről ez pedig alárendeltséget, de olyat, amiről nem beszélünk, nem mondjuk ki. Mert ez a férfi státuszát már jelzi. Nem csak ez, de ez is mutatja azt.
“Ennyi büszkeség és tartás legyen már benne mindenkiben.”
Csakhogy nincs se büszkeség, se tartás, mert nincs hatalomról szó se ilyen szituációban. Letérdeléskor tehát nem is veszlik el. Mint írtam, ez egy gesztus, nem pedig kényszer. Szép equalizálós példa, de alapjában rossz. Ha te adsz a hajléktalannak egy kis aprót, akkor tán ő lesz így az adót begyűjtő királyod? Nem, dehogy. Ellenben, ha a király enni ad neked, azért van, mert hatalma van, ha te adsz a királynak, az azért van, mert adnod kell. De a király az király marad, nem változik semmi.
Nekem ez a kép egyfajta korai trollkodásnak tűnik szem előtt tartva a nők férfiaktól való függőségét.
Jobbról balra nézve egy folyamatábrát is kilehet venni.
Tehát az első térdelő nő jobbról kérleli a férfit, a második könyörög neki, a harmadik leginkább kacérkodni próbál, a negyedik egyfajta behódolás (úgy lesz ahogy akarod) némi sértődéssel magatartás míg az ötödik már inkább örömteli köszönet.
Jobban belegondolva ezen a folyamaton megy végig minden nő ha valamit akar egy férfitól. Az meg már a férfiakon múlik ki melyik szakaszban adja be a derekát.