A nők kevesebb pénzt kapnak ugyanazért a munkáért - erre a régi feminista hazugságra hivatkozva hirdetett "akciót" egy közösségi irodákat üzemeltető budapesti vállalkozás. Március 8-án a nemzetközi nőnap alkalmából a férfiaknak 19%-al többet kellett fizetniük minden szolgáltatásért, mint a nőknek. Azért éppen ennyivel, mert a statisztikák egyfajta olvasata szerint ekkora a férfiak és nők bruttó keresetének különbsége Magyarországon. Az ügyben a Férfihang Civil Társaság hatósági eljárást kezdeményezett nemi diszkrimináció gyakorlata miatt.
A vállakozás a Facebook- oldalán hirdette meg az akciót, ahol azt is elárulták, mire kívánják fordítani a többletet: “Minden így befolyó extra bevételt a KAPTÁR megduplázza, és a Patent Egyesületnek adományozzuk a munkájuk támogatásaként.” – Ugyan ki mást is támogatnának az így keresett pénzzel, mint egy radikális feminista, férfi- és családgyűlölő szervezetet. Ráadásul a Telex is beszámolt a Magyarországon szerencsére még nem mindennapos kezdeményezésről, így joggal feltételezhetnénk, hogy szép summát sikerült összehozniuk. Nos, nem így történt. A cég ugyanis azt írja másnapi bejegyzésében, hogy “a KAPTÁR hozzájárulásával együtt 70.000ft gyűlt tegnap össze”. Ez azt jelenti, hogy mintegy 35 ezer forintnyi többletet realizálhattak azoktól a férfiaktól, akik vagy nem tudtak az akcióról, vagy nem foglalkoztak vele, netán egyetértettek a plusz összeg kifizetésével.
A közösségi oldalon tett bejegyzések alatti hozzászólásokban jópáran rámutattak a kezdeményezés diszkriminatív voltára. Többen megjegyezték, hogy emiatt a továbbiakban nem fogják igénybe venni a cég szolgáltatásait, illetve aki eddig nem volt ügyfelük, az pedig nem is kíván az lenni a továbbiakban sem. Volt, aki azt vetette a szolgáltató szemére, hogy amennyiben támogatni szeretne egy ügyet, azt tegye meg inkább a saját zsebéből, egy hozzászóló pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy “Ma a férfiak várható életkora csak pár évvel van a nyugdíjkorhatár után, a nők viszont nyolc évvel élnek többet. Kijelenthetjük tehát, hogy egész életünkben azért teszünk félre, hogy az ő öreg éveik jól teljenek.” A cég részéről az érdemi válasz az esetek többségében elmaradt, vagy kimerült abban a frázisban, hogy mivel a nők ugyanabban a beosztásban kevesebbet kapnak, továbbá az üvegplafon miatt nem tudnak érvényesülni, így megérdemlik a támogatást. Itt a Férfihangon is többször írtunk már az ilyen állítások hazug voltáról, de az újak kedvéért vegyük át röviden, a feminista propagandával szemben mi is a valóság.
Statisztikák szerint a férfiak bruttó átlagkeresete magasabb, mint a nőké, ez tény. A KSH adatai szerint ez 2020- ban 15.9%- os különbségben mutatkozott meg, míg az Eurostadt 19%-ban határozza meg a különbözetet. Azonban maga a KSH hívja fel a figyelmet arra, hogy a bérkülönbség mögött
a foglalkoztatási jellemzők eltérései is meghúzódnak, többek között a foglalkozás jellege, a munkáltató ágazata, az életkor, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, a munkatapasztalat hossza és a teljesített munkaóra szerinti összetétel eltérései is.
Szintén a KSH adatai támasztják alá azt a hétköznapokban is könnyen megfigyelhető jelenséget, hogy a férfiak nem csak más munkakörökben dolgoznak, mint a nők, de a férfiak több munkaórát dolgoznak, többet túlóráznak és kevesebbet hiányoznak a munkahelyükről, míg a részmunkaidős állásokat javarészt nők töltik be. Könnyen belátható tehát, hogy a férfiak többletkeresete nem holmi megkülönböztetésen, hanem valós többletteljesítményen alapul. Semmiképpen sem várhatjuk, hogy az eltérő foglalkoztatási körülmények és munkaidő ellenére a nők átlagfizetése ugyanannyi legyen, mint a férfiaké. Ezt kizárólag a realitásérzék teljes hiányában szenvedő feminista szervezetek megmondóasszonyai gondolhatják így.
Az az állítás, miszerint a nőknek ugyanazért a munkáért kevesebb pénzt fizetnek, lényegében egy hangzatos feminista hazugság. Talán mondanunk sem kellene; ha a nők valóban elvégeznék ugyanazt a munkát kevesebb pénzért, minden cég csakis nőket akarna alkalmazni. Ez azonban láthatóan nincsen így, és ennek oka nyilvánvalóan nem a vállalkozások financiális hozzá nem értése, hanem az a tapasztalat, hogy a munkák jó részénél megéri férfiakat alkalmazni, mert némiképp több fizetésért sokkal többet hajlandóak teljesíteni, ahogyan korábban már láttuk.
Vizsgáljuk meg röviden a munkaerőpiac egyes területeit. Az vitán felül áll, hogy a közalkalmazottak bértábla szerint kapják a fizetésüket, melynek mértékét többek között a végzettség(ek), a szolgálati idő és a pontos beosztás befolyásolják, a dolgozó neme azonban nem. Itt sem beszélhetünk tehát nemi diszkriminációról. A sok száz, vagy akár több ezer munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatoknál ugyanez a helyzet, remélhetően senki sem gondolja azt, hogy például a Tesco több pénzt fizet egy kasszásnak csak azért, mert férfi. A versenyszéfára területén pedig, főleg a középvezetői és annál magasabb beosztásokban béralku van, azaz mindenki annyit keres, amennyit ki tud harcolni magának és amennyit a munkája ér a cégnek. Ez utóbbiban, az alkudozásban a férfiak nyilvánvalóan jobbak, agresszívabb és kompetitívebb viselkedésük, valamint a szociális nyomás eredményeképpen – ugyanis láss csodát, a nők még mindig olyan férfit akarnak maguknak, aki többet keres, mint ők.
A legfontosabb azonban azt leszögezni, hogy az esetleges munkabér- különbség megítélése és “rendezése” nem egy magáncég feladata, aki így az önbíráskodás cselekményét is nyilvánvalóan elkövette, ha nem is a megszokott jogi értelemben.
Az eset kapcsán az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordultunk. Kifejezetten érdekes lesz látni, hogy a Hivatal hogyan fog viszonyulni az esethez, mennyi idő után kapunk érdemi választ és elmarasztalják-e a diszkriminatív kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozást. Amint ezekre a kérdésekre válaszokat kapunk, természetesen közöljük egy újabb írás keretein belül.
De jó, mikor elnyomó vagyok, de közben valamiért az összes élősködő az én megszerzett jövedelmemre pályázik. A legnagyobb maffia még mindig az állam, és ebben a kényszerű szocializmusban is csak annyi jót látok jelenleg, hogy saját magát omlasztja majd össze.
Te jó ég, most szakadj rám! Aki egy ilyen “szolgáltatásért” pénzt ad… Egy telefon, max. kettő és ingyen szerzek egy tárgyalót, országosan, egy teljes napra is akár. Azér’ lúdtalpaséknak szerencsére nem dől be az életképes vállalkozók zöme. Ezek tipikusan az álmodozó csodavárók vámszedői… Arról nem is szólva, hogy egy sereg ingyenes közösségi tér is van.
Ez a bérdiffi-hiszti meg nagyjából úgy jön ki, hogy találomra megkérdeznek pár embert az utcán. Ha elsőre nem tetsző az eredmény, akkor addig mennek amíg végül kijön a matek. Nekik. De természetesen ennek semmi köze a valós átlagokhoz, munkakörökhöz és végzettségekhez.
Az ilyen hangulatkeltő, uszító ártányokat, meg pertársaságot alkotva izomból kellene a helyükre tenni!!
Sokat fanyalogtam, az agyon módosítgatott MT. a munkavállalókra nézve egyre szenyább “újításain”.
De rá kellett jönnöm, hogy a magukat sérthetetlennek gondoló lógós, táppénzbajnok stb. haszontalanoktól csak így bír ma megválni a munkáltató. Tudnék példákat is de péntek este nem kínlódnék inkább… Béke!
Ez tényleg diszkriminatív és mocskos “akció” volt a Kaptár részéről ( csupa agyilag zombi dolgozik ott úgy tűnik :)).
A cikk többi részével is egyetértek, annyit hozzáfűznék, hogy gyermekesek esetében nem igazán van választása a nőknek, mert Magyarországon sem a munkehelyek, sem a társadalmi szokások és elvárások nem tolerálják a gyermekek betegsége során előforduló kényszerű táppénzt férfiak esetében. Egyedül meg nem hagyhatod az óvodást, kisiskolást. ( ilyen kis korban sok esetben nagyszülők is dolgoznak, távol élnek, nem élnek, fizikailag alkalmatlanok , stb).
Magyarországon én soha, sehol nem tapasztaltam, hogy ugyanazon munkáért, ugyanazon végzettséggel és munkaviszonnyal többet kapna bármelyik nem.
Vagyis valójában nem a férfit-nőt, hanem a gyermeket diszkriminálják!
Sajnos addig, amíg a Kormány nem válik maga is a valódi egyenlőség és a családok képviselőjévé, nem várhatjuk, hogy az ilyen kezdeményezések elmaradjanak. Ugyanígy a szexistának kikiáltott “ma a csajoknak ingyen belépő” kocsmák működése is aggályos. Véleményem szerint vannak körök, akiknek érdekükben áll a társadalmi feszültség fenntartása, más hasznos hülyék meg agymosottan tapsolnak ennek…
Amíg a társadalom nem veszi észre, amit biológusként évek, sőt évtizede mondogatok, nevezetesen, hogy a két nem azért tér el egymástól, hogy ki tudják egészíteni egymást, nem pedig azért, hogy versenyezzenek és lenyomják egymást, addig nem lesz változás.
Munkahelyemen a hallgatóimmal nagyon érdekes beszélgetéseink szoktak megesni a témában. Bizonyos esetekben tényleg ki lehet mutatni +/- elhajlást egyesek részére, de általában ezek nem a nemtől függenek, hanem hogy ki kinek a kicsodája. Az ilyen egyenlőtlenségek szerintem sokkal károsabbak, mint amit ez a kaptár-izé (zombikkal is gondolom) zászlajára tűzött. Eleve taszít és irritál, ha akárhol akármiben kijelentik előre, ha csak nők, vagy csak férfiak. Ilyeneken nem is veszek részt, mert elítélem.
Vegyük észre, hogy a feminizmus egy anarchista-liberális szószék lett. Ahonnan anno elindultak (szavazati jog a nőknek, egyenlő bánásmód a munkahelyen) nagyrészt megvalósultak. Törekedni kell rá, hogy az eredmények meg is maradjanak, de az, hogy a semmiért mindent oda ezeknek a kék hajú vérszívóknak, már sok! Ezzel a valódi nőknek ártanak a legtöbbet.
A végére néhány költői kérdés:
– Miért annak tapsolnak a feministák, hogy a transzneműek a nők között versenyeznek és nem a sajátjaikkal (pl. direkt transzneműeknek létrehozott versenyeken)?
– Miért csak addig tart az abortuszvita pro és kontra, amíg a gyermek megszületik/meggyilkolják? Miért nem foglalkoznak a nőkkel/anyákkal utána is? Olyankor hol vannak a feministák?
– Miért mindig az anarcho-baloldallal vannak szövetségben a feministák? A jobboldali feministákat miért üldözik?
– Miért lesz valaki attól antifeminista, hogy nem feminista?
Asszem ennyi elég lesz.
A jelenlegi rendszerben biztosan, de úgy általában sem érdemes semmilyen kormányra számítani. A politikusok érdekei homlokegyenest ellenkeznek a mieinkkel. Hatalmon maradáshoz kőkemény lobbizás és a potyautasok megvásárlása és kitartása kell. Mivel a szocializmus ennek a létformának kedvez, mindig ezek vannak túlsúlyban, és legtöbbször a dolog sajnos akkor áll csak meg, amikor végképp sikerült minden tartalékot felélni.
Pedig pont ezek a transzneműek mutatják meg, hogy a nők mennyivel gyengébbek/lassabbak…
Szerintem ha elfogadják, hogy n+1 számú dzsender van, akkor legyen n+1 számú verseny is, ne csak a wc-k legyenek n+1 számúak! :-D
Ne haragudj, Adam Bogomolov, de muszáj megkérdeznem: pontosan miért is kellene törekedni rá – pláne férfiként – hogy a feminizmus eddigi, úgynevezett eredményei meg is maradjanak??? Hiszen a mai, elmebeteg feminizmus nem más, mint elkerülhetetlen és logikus következménye, töretlen folytatása a feminizmus korábbi hullámainak!!!
Egyébként azért az anarcho-baloldallal vannak szövetségben a feministák, mert már a feminizmus legelső hulláma is a Kommunista Kiáltvány megjelenésével egyidőben indult, mint a marxizmus női leágazása. A “nőknek a férfiak általi, történelmi elnyomatásának” az elmélete, mint olyan, konkrétan Engels egyik művében került a világon legeslegelőször megfogalmazásra. Korábban soha, senki sem gondolt ilyesmit a nemek kapcsolatáról. Se nő, se férfi. Ezt a pusztító gondolatot, ezt a pusztító felfogást anno a marxisták kezdték el terjeszteni, előtte nem létezett a társadalomban.
És hogy miért lesz valaki attól antifeminista, hogy nem feminista? Ez is a híres szektás kommunista, “aki nincs velünk az ellenünk van”-felfogásból fakad.
Tulajdonképpen egyetértünk, csak máshogy fogalmazzuk meg. Én az amolyan “asszonyállatozás” , meg hasonló lealacsonyítások és dehumanizálások ellen értem, hogy vannak olyan dolgok, amiket el kell fogadni a “feminizmusból, vagy akárhonnan is jön. Úgy értem, hogy ezt bűnként értékelem, ilyet ember emberre ne mondjon!! Azt minősíti, aki így beszél…
A magam részéről mindig is a teljes egyenlőség híve voltam. Ma azt látjuk, hogy férfiként egy csomó területen hátrány ér. Ugyanakkor az nem megoldás, ha visszafordulunk, vagy inkább jobb kifejezés lenne az elfordulunk egy olyan irányba, ahol lenézzük/megvetjük/elnyomjuk a másikat, mert más van a lába között. Ez csak további elégedetlenséget szül. Ezt meg kell állítani! Ugyanígy nem szabad szemellenzővel járni, meg kell látnunk, hogy előfordulhatnak esetek, amikor nőket ér hátrány nemük miatt. Hogy melyikből mennyi van, vagy az arány mennyire hajlik el a férfiak felé, most ebben az esetben nem lényeges, mert MINDET fel kellene számolni!
Az a gondolatom, hogy sok olyan dolog van, amit a nők (és/vagy az őket támogató férfiak) elértek és jól van az úgy! Pl. a szavazati jog, a munkához és egészséghez, vagy a tanuláshoz való egyenlő jog. Nem látok kivetnivalót abban, hogy egy nő karriert válasszon, ha azt akar. Hogy ne akarjon gyermeket, ha nem érzi alkalmasnak magát rá. Hogy ne legyen mindenáron a konyhába kényszerítve. Hogy elismerjék – anyagilag is – ha valamit jól csinál (igen, szerintem az anyaság nagyon fontos dolog, azt is el kell ismerni, meg az apaságot is!!). Ugyanezt megfordítva is be kellene tartatni: a feministák fogadják el, ha van olyan nő, aki nem gyárigazgató akar lenni!
És ha a nő szót kicseréled férfire, máris látod, hogy miért mondogatom, hogy egyenlőség-párti vagyok.
Az alábbiakban látom a jogos igazságosság megvalósításának első lépését:
– Meg kell semmisíteni az anarcho-kommunista feminizmust (véleményem szerint több verziója is van a feminizmusnak, sőt eretnekséget mondok/írok, szerintem nem mindegyik iránya káros)! De ez nagyon sokat árt a valódi egyenlőségnek, a nemek közti szeretetnek és leginkább maguknak a nőknek…
– Helyre kell állítani a jogi egyenlőséget minden ember között (nem, vallás, stb. ne számítson)!
– El kell fogadnunk, hogy bár egyenlőek vagyunk, nem vagyunk egyformák!
– Nem szabad korlátozni azokat, akik a hagyományos nemi szerepekben kívánnak élni, pláne úgy nem, ha mindketten szabad akaratukból teszik azt!
– Meg kell erősíteni a fiúk oktatását, és már az alacsonyabb oktatási szinteken el kell kezdeni őket és a lányokat is a nekik megfelelő (úgy fogalmaznék, hogy a kirívó képességeiknek megfelelő) készségek fejlesztésében. Ez nem feltétlenül nemspecifikus. Visszahoznám a háztartási ismereteket, mert a fiatalok egy sárga csekket se tudnak befizetni, nem hogy egy villanykapcsolót megjavítani otthon, vagy megfőzni egy bablevest…
– Minden létező fórumon szembe kell szállni azokkal a hangokkal, amelyek a valódi egyenlőséget valósan, vagy akár csak potenciálisan is veszélyeztetik (isztambuli egyezmény ugye…)! Ezek ellen fel kell lépni.
– Amit a legfontosabbnak tartok: létre kellene hozni olyan egyesületeket és szervezeteket, amelyek egyenlő módon képviselik a férfiakat és a nőket is, ahol sorsközösségeket alkothatnak!
Napestig folytathatnám. A lényeg ugyanaz, a mostani feminizmus (XXI. századi) 80-90%-a teljesen káros, ha tegnap betiltották volna, már akkor is késő lenne… A maradék 10%-ból 5 % mérsékelten toxikus. A “fölét” meg, ami hiába nyitott a párbeszédre és még konstruktív is, már nem halljuk meg a sok hőzöngő kék hajú felforgató vérszívótól…
Magyarul: az ingyen élést tiltanám be, illetve annak államosított támogatását…
Egyetértek Hunnal, a férfiaknak minek is kellene támogatniuk bármit is, ami saját maguk ellen van? Ráadásul úgy, hogy saját magukat bilincselik meg, nem pedig női kényszerítés miatt. Így az ember csak állat, aki a szaporodás reménye, hatalom látszata (ez ismerős) miatt tesz dolgokat. Egy ostoba állat lesz így, nem pedig nők szemében kívánatos harcos. A szexista férfiak amúgy is vonzóbbak a nők számára, mint a csillagokat lehozó pitypanglovagok. A nők követelik az elnyomást, a vezetést, és büntetik a férfit, amíg az nem képes végre ezt az egyetlen vágyukat teljesíteni.
“Én az amolyan “asszonyállatozás” , meg hasonló lealacsonyítások és dehumanizálások ellen értem”
Szerinted a nők egyenrangúnak tekintik a férfiakat? Dehogy. Pont úgy kevesebbnek, gyengébbnek, és a dehumanizálás pedig részükről aztán még durvább. Mert ők a férfiak által megteremtett biztonságból mocskolják azokat, akiknek mindent köszönhetnek. A nők csak megfordítják az igazságot, és meggyalázzák azt. Másra nem is futhatná tőlük.
“Ugyanakkor az nem megoldás, ha visszafordulunk, vagy inkább jobb kifejezés lenne az elfordulunk egy olyan irányba, ahol lenézzük/megvetjük/elnyomjuk a másikat, mert más van a lába között. ”
Jó lelked van, de ezt kihasználják. Pedig pont ez a megoldás. Vedd észre, hogy ilyenkor nincs lehetőség a kooperációra, hanem két ellentétes irányú erőnek kell versenyeznie. Nővel nem lehet kooperálni, pont ahogy a gyerekkel sem. Mert nem férfi, nem felnőtt, és ezért ilyet nem tud. Ha a nő nemek harcát akar, akkor meg kell adni. Erre jó a háború, dumálni bármit lehet, itt viszont objektív módon látszik is, hogy mennyi igaz abból.
“Ez csak további elégedetlenséget szül”
A nőnek nem jó a szabadság, tényleg nem látod? Minél több joga van, annál inkább válik vérespofájú diktátorrá, ahol szolgaként tekint a férfiakra. Minél több van neki, annál többet követel. És szerinted melyik ember ne akarna többet, mint amije van? Szerinted én nem akarnék többet? De pontosan tudom, hogy pontosan ott vagyok, amire a környezetemben képes voltam. Egy férfi ezt fel tudja fogni, de a nő és a gyerek nem. Mint mikor a gyerek nem érti, hogy miért nem kaphatja meg a dolgokat, mikor ott van a szülő tárcájába a pénz. Mert másra kell, és minden drága, ami benne van, az meg kevés. De a nőnek amúgy is az a biológiai célja, hogy a legjobb partnert szerezze, amelyiket csak lehet, hogy az utód biztonságban lehessen. De persze a saját biztonsága és igényei a legfontosabbak. A nőknek nincs múltja, se jövője, mindig a jelenben élnek, önös érdekből döntenek és cselekednek, ezért nincsen semmi, amit maguk építettek volna fel. Nem pedig azért, mert nem volt hagyva nekik…
“Hogy melyikből mennyi van, vagy az arány mennyire hajlik el a férfiak felé, most ebben az esetben nem lényeges, mert MINDET fel kellene számolni!”
Nem lehet, a szabályok miatt épülhetnek ki a redszerek, ha ezektől eltekintesz, jelen esetben a társadalomban, akkor annak össze kell omlania. Ha egy nő a betolt “vezető”, akkor egy alkalmasabb férfi elől veszi el a helyet. Ha szavazhat, akkor egy logikusan meghozott szavazatot érvénytelenít. A gyerekek akkor miért nem szavazhatnak? Ha már a nők is, akkor a gyerek miért nem? És az állatok? Van mit felszámolni, igazad van, de egyszerűbb lenne már atomot ledobni, és akkor nem lenne semmiféle társadalmi korlát. Ez az egyetlen mód akkor.
“Nem látok kivetnivalót abban, hogy egy nő karriert válasszon, ha azt akar.”
Jó, én sem látok benne kivetnivalót, de akkor fair verseny legyen, ne pedig egyoldalúan agyonbiztosított látszat, amiben igazi a díj. Ha harc, akkor mindenki üssön akkorát, amekkorát tud.
“Ugyanezt megfordítva is be kellene tartatni: a feministák fogadják el, ha van olyan nő, aki nem gyárigazgató akar lenni!”
A feministák hidd el, hogy elfogadnák egy pillanat alatt, ha egy atyai pofont végre kaphatnának. Egyenlőség sosem lehet, mert nem egyformán tesz a közösbe férfi és nő. Ezt a helyzetet tisztázni kell, mert egy katyvasz. És ennek csak egyetlen módja van. A szédült, érzelmeitől vezérelt nő pedig az igaz szóból nem ért, csak az idomításból. Mint az állat.
Az a baj, hogy szépek a gondolataid, alaposan kitervelted, de nem veszed figyelembe, hogy pont azokat véded vele, akiknek ez az egész köszönhető. Férfi részről itt valóban van látszata annak, amiről írsz. Tanulhatnak a nők, szavazhatnak, tölthetnek be jó pozíciókat, milliárd ösztöndíj van, ami csak nekik van fenntartva, a nőnap konkrétan egy egész napos, országos banzáj, míg a férfinap egy említésre se méltó semmi. Látod, mi teszünk ebbe, a nők meg értéktelen és haszontalan parazitákká váltak, és lezüllesztették a társadalmunkat. Azon kéne gondolkozni, hogy hogyan fogják ezt mind visszatörleszteni, mert erre nem képesek, csak fogyasztani. Elfeledni nem szabad, hogy mit tettek az esélyükkel, ami ingyen meg volt nekik adva. A probléma pont a nők védelme és integrálása, ha kell nekik, oldják meg ők, de akkor készüljenek fel, hogy minden, amire képesek, ehhez kevés lesz.
Te is ugyanazt mondod, amit én. Kétoldalú, egyenlőségen alapuló társadalmat szeretnénk. Én mindössze annyit hangoztatok, hogy ez van az én zászlómon is. Elítélem akár a férfiak, akár a nők elnyomását akármilyen módon. Természetesen azért vagyok ezen az oldalon jelen, mert úgy érzem, hogy a férfiakat nagyságrendekkel több atrocitás éri (főleg jogi oldalról). Ettől függetlenül azonban nem fogok nőgyűlölő lenni, mert az se fair. Annyi a bűnöm, hogy azt mondom ki, hogy amit a nők elértek, tartsák meg, de cserébe mi férfiak is kérjük ugyanazt. Sőt nem is kérem, inkább követelem. És addig örüljenek, amíg csak szóban/írásban…
DE!
Nem úgy tekintem az egyenlőséget, hogy pl. mindkét fél százezer pénzt dob a közösbe, vagy felosztják a munkaórát otthon, ezt ne is keverjük ide. Ez alapból két ember dinamikája egy házasságban (mással nekem senki ne jöjjön ilyen mindenféle dzsenderekkel, meg együttélési formákkal), kár másnak beleszólni kívülről. Ez mérnökösködés. A biológia nem tűri meg az ilyet. A nyugat is ebbe bukik bele éppen a szemünk előtt.
Az utolsó bekezdésre reagálva: pontosan azt hangoztatom, hogy nem azáltal lesz megbecsült a férfinap, mert mondjuk nem vesszük figyelembe a nőnapot. Hanem úgy, ha olyan nőkkel is közösséget vállalunk, akik igenis megünneplik a valódi férfinapot! És ez minden másra is igaz. Ha nem kezeled partnerként a nőket, akkor nem tudod elvárni, hogy magukévá tegyék az értékrendedet. Pedig itt éppen erről van szó.
Ha ilyen vitákba belemész, csak a feministák hazai terepére lépsz, ahol hátránnyal indulsz.
A manginák más kérdések, mindig is voltak és lesznek is. Szerintem a nők hasznos hülyéi. Velük végképp nincs egy valódi férfinak semmi dolga.
Szerk: mivel egyetértünk, adtam egy pluszt!
Köszönöm a pluszt, én meg az emberségedet ismerem el!
“Elítélem akár a férfiak, akár a nők elnyomását akármilyen módon.”
De hogy érted, hogy akármilyen módú elnyomást elítélsz? Mi számít elnyomásnak?? Te tán nem Vagy elnyomva?? Én nem vagyok?? Mindenki el van nyomva, ennek csak a mértéke különbözik. A definíció, amit találtam, magába foglalja az erőszakot. De én úgy értelmezem, hogy bármilyen igény, amely külső ok miatt nem tud teljesülni, az elnyomás. Továbbá, ha az én igényem az, hogy hatalmam lehessen, hogy másokat terrorizálhassak (mint pl az akasztanivaló feministák), akkor másnak elvileg kötelessége lenne ezzel szembeszállni. Voltak a történelmi nagyok, akiknek ez ment, másnak pedig nem. Ez mind a környezeten, és a készségeken múlott. Ha ezt valaki nem tudja elérni, az kizárólag azért van, mert a környezete erősebb, mint ő maga, és nem méltó a hatalomra. Esetünkben a nők, akik mindig, mindenhol háttérbe voltak szorulva. A férfiak is mindig, mindehol el voltak nyomva, a fizikai törvényektől a társadalmi szabályokig. De nem kikapcsolták a gravitációt, hanem úgy alkalmazták a szabályokat, hogy mégis tudjunk repülni. Ennyi az egész.
“Ettől függetlenül azonban nem fogok nőgyűlölő lenni, mert az se fair.”
Nőgyűlölő férfi nem mondom, hogy nem létezik, de olyan kevés lehet, hogy össze lehetne könnyen számolni őket. A férfi keresi a női társaságot, ingyen megad neki, mert boldoggá teszi, ha a nő boldog. Ez sokszor elég (de abszurd módon a legnehezebb is elérnie) egy férfinak. Megvetni egyes tipikusan női tulajdonságokat viszont nem nőgyűlölet. A női férfigyűlöletben sem hiszek, ez mind csak csodálat, elismerés és irigység furcsán megfogalmazott elegye.
“nem azáltal lesz megbecsült a férfinap”
Tudom, de kifejező. Az, hogy a nőnap mennyire ünnepelt, szintén nem a nőkön múlik, hanem a férfiakon.
“Ha nem kezeled partnerként a nőket, akkor nem tudod elvárni, hogy magukévá tegyék az értékrendedet.”
Ha veszekedtél már valaha nővel… Tudhatod, hogy a legkevésbé követik a logikai követelményeket. Ha a nőt magad mellé helyezed, akkor ott annyi. Korán megtanultam. Ami logikus is, mert ha melletted van a nő, akkor mit tudsz neki adni, amit maga ne tudna elérni? Hiába már az, hogy magad mellé emeled, egy olyan dolog, amit sosem tudott volna elérni, de ez a nőnél nem számít. Ha melletted van, akkor felmászik rajtad, majd lecserél. Biztonságot akar, felnézni a férfira, nem pedig egy bólogatós szolgát. Addig tart a jó kapcsolat, amíg a nő felnéz, csodálhat, tisztelhet. Erre konkrét, tömeges példát is tudok ám hozni: mai feminista, férfigyalázó és mocskoló társadalom. Pedig csak követelik, hogy felnézhessenek ránk.
“Ha ilyen vitákba belemész, csak a feministák hazai terepére lépsz, ahol hátránnyal indulsz.”
Nem hiszem, hisz nincs feminista terep, mert semmit sem foglaltak/tartanak fenn önerőből. Nekik csak annyi van, amennyit kaptak, és annyi marad, amennyit hagynak. Papírzacskó a szélben.
Nem akartam hosszúra, de pár kérdésem lenne még: ha a szüleidtől örökölsz, pedig mondjuk semmit se tettél érte, akkor másnak is járna belőle, akinek semmi köze a családhoz? (nem személyeskedés, csak elméleti)
Ha a férfiak építették fel a világot, akkor nem jogos, hogy a férfiak tartsák is meg maguknak? Ugyanis ez nem véletlen.
Azért, mert a férfiak olyat adtak és adnak, amit a társadalom használhat, annak kisajátítása nem pont olyan erőszak, mint mondjuk ha a nő lenne arra kötelezve, hogy ezekért a szolgáltatásokért cserébe a saját testét adja mindenkinek, akinek igénye lenne rá? Csak mert a nő magán kívül többnyire képtelen bármilyen egyéb értéket felmutatni?
Maximálisan egyetértek veled. Ennek a hozzáállásnak van értelme , létjogosultsága és esélye.