A mai modern, nőközpontú, feminista társadalomban a férfi test, mint olyan, nem számít értéknek. Ez persze nem teljesen újkeletű dolog, hiszen a férfiak teste mindig is fogyóeszköz volt, lásd például a háborúkat… Ami viszont újdonság, az a feminizmus által képviselt és hirdetett, nyílt férfiellenesség. Nyíltan ki van mondva, hogy a mai világban a nőknek – elvileg – nincs már semmi szükségük sem a férfiakra.

A szabadjára engedett és támogatott hipergámia miatt a férfiak 80%-a eleve láthatatlan a nők számára… A testük és pláne a szexualitásuk nem számít értéknek. Sőt, már magát a létezésüket is kifejezetten tehernek, zavaró tényezőnek tekinti a női hipergámia. Semmi sem dühíti jobban a modern, hipergám, feminista nőket, mint hogy a társadalom normális működéséhez – elvileg – figyelembe kell(ene) venni ezen férfiak létezését és igényeit is…
Sőt, a hipergám, emancipált nők mostanában már azon is felháborodnak, hogy ezeknek a férfiaknak is joguk van megszólítani őket és egyáltalán külön engedélykérés nélkül is beszélni hozzájuk… De sok helyen már a rájuk nézést (“male gaze”) is problémának akarják beállítani… Ezért a hipergám, feminista nők igyekeznek a törvényhozást olyan irányba befolyásolni, hogy ezeknek a jelenségeknek “szexuális zaklatás”, illetve “nem kívánt szexuális érdeklődés” címén a minél közelebbi (disztópikus) jövőben lehetőleg elejét vegyék.
A lelki egészségünkről ne is beszéljünk… – “Mondjuk el őszintén, hogy mit gondolunk, ne nyomjuk el magunkban az érzelmeinket hanem osszuk meg azokat a nőkkel, és felejtsük el azt, hogy ‘a fiúk nem sírnak’ és nyugodtan sírjunk is”… – Aztán ha mindezt ha csak egyszer az életben véletlenül meg is tesszük, akkor azonnal és egy életre megtanuljuk, hogy a nők mindezt egy percig sem gondolták komolyan. És ilyet soha többet nem teszünk, ha jót akarunk magunknak…
A mai modern, nőközpontú, feminista társadalomban a férfiak teste nem érték, a férfiak lelke nem érték, a férfiak testi-lelki egészsége nem érték. Miért akarnánk hát azt férfiként megőrizni? Hogy minél tovább élhessünk ebben a nőközpontú, férfiellenes, feminista társadalomban???
Kösz, nem. Inkább égetjük mindkét végén a gyertyát… Én legalábbis feltétlenül.
Megértésedet kérem, Hunn. A felhasználók a lap szabályzata értelmében a hozzászólások beküldésévvel, közzétételével a Férfihang.hu-ra testálják a hozzászólás esetleges további felhasználásának jogát. Ezzel a joggal rendelkezve úgy döntöttem, hogy ennek az írásnak helye van a hozzászólás mezőn kívül a címlapon is. – Köszönjük!
Felhasználói jogaidat “kontributor”-ra állítottam, ami azt jelenti, hogy magad is a rendszerben rögzíthetsz, beküldhetsz, javasolhatsz a szerkesztőknek további szövegeket elbírálásra és döntésük szerinti megjelentetésre, ha kedved van hozzá.
Egyetértek, ennek szerintem is itt a helye! :-]
Kifejezetten megtiszteltetésnek veszem, hogy a hozzászólásomat értékesnek, és szélesebb körben is megosztásra érdemesnek találtátok.
Erről eszembe jutott egy harminc éve velem megtörtént eset. Egy váll sérülés már hetek ota kínzott és a háziorvosom javasolta menjek el az ortopédiára.
A papírjaim beadása után kb. három órát ültem a soromra várva mikor az asszisztensnő kijött és visszaadta a papirjaimat miközben kedvesen és mosolyogva közölte velem…
“A doktornő ötven év alatti férfiak mozgásszervi problémájával nem foglalkozik.”
A nők szemében pedig egy síró férfi pont annyira férfiatlan mint a házimunkát végző.
A magam részéről pont ezért kifogásolom mikor a férfi megy GYES-re a gyerekkel.
Kicsit olyan, mintha merő sértődöttségből hátat fordítanánk még önmagunknak is. A valódi érdekeinknek. Az egészségünket megőrizni szerintem jogos önérdek. Őrizzük meg egymásért, önmagunkért. Fogjunk össze mi, férfiak a céljainkért. Egymásért legyünk fontosak, ne ezért a nőközpontú világért. A másikért és önmagunkért talán még tehetünk valamit. Nem?
Természetesen, mindenki átlátja, hogy a lelki és testi egészség megóvása önérdek és önvédelem… Hunn írása nyilván nem problémamegoldási minta, viszont nagyon jól feltárja a férfiak egyik csoportjának tanácstalanságát, “elveszettségét”. Mindezt ráadásul szembetűnő irodalmi tehetséggel jeleníti meg…
Be kell valljam, hogy kicsit továbbgondolva a dolgot, magam is arra a következtetésre jutottam, hogy ha mi nem törődünk saját magunkkal, akkor ezt senki nem fogja megtenni helyettünk…
Fura, de régen, nagyanyáink-dédnagyanyáink korában, anno még az asszonyok törődtek az emberük egészségével. Igaz, ez még azelőtt volt, hogy a tévé megmondta volna a nőknek, hogy el vannak nyomva…
Ebből is látszik, hogy milyen nem kívánt (vagy esetleg nagyon is szándékos?) következményei vannak annak az ordas hazugságnak, amire a feminizmus épül: a történelmi “nőelnyomásnak”… Hiszen miért is törődnének az elnyomottak a gonosz elnyomók egészségével? Pontosabban azok egészségével, akik jelenleg ugyan nem nyomhatják el őket – kizárólag a feminizmusnak köszönhetően – de ha a feminizmus nem lenne, akkor bizony tutira elnyomnák a nőket? Ugye?
“A szabadjára engedett és támogatott hipergámia miatt a férfiak 80%-a eleve láthatatlan a nők számára… A testük és pláne a szexualitásuk nem számít értéknek.”
Szomorú igazság főleg a második mondat.
Mivel továbbra is makacs tényként kezelitek ezt a 80%-ot, megint leírom, hogy a 15 éven! felüli férfi lakosság 60%-a nős, kb 10% élettársi kapcsolatban, 10% elvált státuszban van, 4-5 % özvegy. ( ez néha ide-oda mozog pár százalékot nyilván, de nem jelentősen) . Tehát a férfi lakosság több mint 80%-a látható, hisz hozzámentek egyszer minimum. Az más kérdés, hogy milyen az a nő, de sem a férfiak, sem a nők többsége, nem topmodell. Tehát lehet, hogy neked szexuálisan sokkal jobban bejönnek a 6+os nők, de ilyen nem fog jutni, mert te magad sem vagy 6+-os…
Ettől még vágyaid lehetnek, de ha te nem vagy vonzó a neked tetsző nőknek, az nem a nők hibája. A vágy vagy megvan, vagy nincs. Ez nem megy parancsra. Megint más kérdés, hogy ezt női részről hogy kezelik és az elutasítást milyen formában közlik. Az is más kérdés, hogy kapcsolaton belül mennyire elégedett egy férfi a szexuális életükkel, de azért ezen lehet javítani, ha mindketten akarják. De ez a 80% “láthatatlan” semmiképp nem igaz, még ha ti így érzitek is.
Az meg a nők saját hibája, “tragédiája”, hogy a legtöbben felfele választanak és vannak akik nem alkusznak, inkább egyedül maradnak. De kényszeríteni ezt nem lehet, te sem feküdnél össze egy neked nem tetsző, benned vágyat nem keltő nővel, ugye ?
Feltételezem az lenne bizonyos embereknek tetsző, ha kötelezően elosztanák a nőket , minden önrendelkezési jog nélkül…hát ez nem fog megtörténni. Sőt, régen sem igazán történt meg, mert az apák próbálták ( a közhiedelemmel ellentétben, persze voltak nyilván ritka kirívó kivételek) a legjobb partyt, a legjobb elérhető férfit megszerezni a lányuknak.
Nagyon régi probléma, hogy a férfiak és a nők szexuális igényei drasztikusan eltérőek. És ha ez nem lenne elég, a modernitással, a feminista nőfelszabadulással, a szinglisedésssel, a szégyen nélküli punk-frigiditással, a női önkénnyel folyamatosan csak egyre távolabb konvergálnak egymástól.
Úgy ráérzésre, életérzésre azt mondanám, hogy ha a szexpiacon a férfiak igénye és szexkultúrája 10, akkor a nőké kb 1.
Nagyon helyénvaló és nagyon jó, hogy rávilágítasz, hogy nem lehet a férfiak szexuális elégedetlenségének és frusztrációjának problémáját valamiféle szubkulturális jelenségként, “incel problémaként” értelmezni ha egyszer a férfiak jelentős része igenis talál magához hasonló adottságokkal rendelkező partnert… Viszont az mégis tény marad, hogy a férfiak jelentős tömegei elégedetlenek a szex mennyiségével és minőségével. És itt jön akkor képbe, hogy szerintem például az sem szexuális boldogság, hogy “legalább életében egyszer kiválasztották” és ennek az lett az eredménye, hogy valamiféle igénytelen, elhízott frigid picsa nagy könyörgések árán havonta vagy évente egyszer szexelt vele, de az is borzalmas volt…
Szerintem női oldalról meg az a fő dráma, hogy nők jelentős tömegei hiszik el önmaguknak és a nőmédiának, hogy az ő szexuális igény nélküliségük és igénytelenségük kellene hogy a mérce legyen, és nekik mindenféle szexuális teljesítmény nélkül is járna minimum egy herceg és egy fehér ló alanyi jogon… de bezzeg a “sok szemét pasi mind csak azt akarja”… – Mert mégis mit képzelnek, mit kellene akarniuk?
“de az is borzalmas volt”
Ha már felállt rá, akkor annyira borzalmas nem lehetett mer akkor fel se áll, ha meg felállt kit érdekel hogy nem volt hatalmas lovaglás, a lényeg a baszás az megvolt kész. Aki elélvez az ne sírjon.
Szerintem ő simán, és hidd el, hogy még sok minden más megalkuvó, szégyenteljes, totális logikátlanságokra is képes, amelyeknek jobb is, hogy nincs publicitása. :D
De hogy ne csak Zolit csesztessem: hidd csak el, a férfiak általában nagyon is hajlandóak lejjebb adni a “fotómodell alkat és babaarc” féle elvárásokból. Férfiak milliói próbálnak rendszeresen erekciót kicsikarni magukból mindenféle rissz-rossz csajok boldoggá tétele érdekében. És elképzelheted, hogy ez sokkal nagyobb igyekezetet és bravúrt igényel, mint csak úgy passzívan aláfeküdni valakinek, aki nem annyira hoz lázba. :) És ezeknek a férfiaknak a bajuk még csak nem is az, hogy ilyen megalkuvásra kényszerülnek, hanem az, hogy még ezek a csajok is hálátlanul önteltek, önzőek, szex- és szerelmi kultúra nélküliek…
Vivi és itt megint visszajutottunk a szokásos relativizáláshoz. Tudod rohadtul nem mindegy, hogy valakinek a moslékért is fizetnie kell vagy az a baja a világgal, hogy nem kap michelin csillagos kaját ingyen.
,, A szabadjára engedett és támogatott hipergámia ” – ez a mondat engem megfogott, azt ugye azert tudjuk, h mi engedtük ezt szabadjára ? Ha megnézzük az arabokat, ők miért nem engedik ? Lehet, hogy ők pontosan tudták ill tudják, hogy mi lesz ha ők is szabadjára engedik ezt ? Nem a hipergám jellemmel van szerintem a baj, hiszen egy ferfi is lehet hipergám az élet más teruleten vagy akar nők terén is, inkabb talan az h e ,,szabadságjog” hova fajulhat el és nem feltetlen a jo iranyba. Szerintem ez az ami zavar egy ideig sokakat. Mert valljuk be ha a top 1 % vagy es minden csaj megorul erted mindent eldob erted lazan, akkor mar nem annyira zavaro a hipergamia… Ha viszont onnan lecsuszol es megismered a masik oldalt, maris hihetetlen zavaro lesz.
Szal szerintem a modern vilagban a szellem mar kint van a palackbol, de a hasznunkra is valhat pont a cikk cime vilagit ra erre.
Talan ez az a szellem ami jobbat , tobbet hozhat ki belolunk, hiszen ,,igy” ,,naturban” nem annyira kellunk, oke de akkor van idom a lelkemet es a testemet is apolni, ahelyett h csaladot tartsak el.
Okey akkor van idom eddzeni, a csakrarendszeremet kitisztitani egy spiritualis gyakorlattal, elmenni masszazsra, vagany ruhakat venni , uj autot venni stb.
Ja és annyi h a végén azt mondani, ha bejön egy szépség az életemben, h bocsi de miattad ebből nem engedek.
Vegsosoron ez egy valasz, és hogy ez jo vagy rossz mindenki szabadon eldöntheti , na csumi!
Nem mi, hanem a feminista zsidók.
Ma aki benne van a top1-ben az mind nyomorék, szóval a nők rettentő buták.
Edzeni minek, úgyis a férgek esznek meg, csakra kamu, a többi is.
Mik azok a vagány ruhák?
Új autó mind telecsippelt ócska fos, aki új autót vesz az debil.
A női hipergámia, mint olyan, alapvető női tulajdonságként megváltoztathatatlan és megkerülhetetlen tényező. Megváltoztatni nem lehet. Panaszkodni rá lehet, csak teljesen felesleges időpocsékolás.
Én elsősorban a női hipergámia és a női szexuális stratégiák kifejezetten állami támogatását nehezményezem. A feminista törvényeket. Ahogy például a válóok nélküli válásra (no fault divorce) a nőket incentivizálva az állam alájátszik az “alfa fux – béta bux” női szexuális stratégiának… Vagy például ott van a legújabb, a “nem kívánt szexuális érdeklődést” büntetni kívánó törvénykezés nyugaton, amitől félek, hogy előbb-utóbb kis hazánkba is be fog szivárogni…
Ha a semlegesség helyett már mindenképp szerepet akar vállalni az állam a férfi-női viszonyok szabályozásában, akkor az a feminista elképzelések megvalósítása helyett legyen inkább a hipergámia klasszikus, patriarchális korlátozása.
Ne az legyen már a létezésünk fő célja, hogy bármi áron biztosítsuk a nők egyenjogúságát és totális szabadságát. Hanem tekintsük fő célunknak a társadalom fennmaradását, reprodukcióját, és normális működését. Ezen kereteken belül határozzuk meg, hogy mi a férfiak és nők közötti társadalmi szerződés lényege.
Mert ez a társadalmi szerződés nem szólhat arról, hogy mindent a nőknek, a férfiak kárára….
A hímek naiv része rendületlenül hisz abban, hogy a női baromságok a női igények korlátlan kielégítésével majd egyszercsak csodálatosan és egyik napról a másikra eltűnnek. Nekik csupa rossz hírem van, de egyre többen ébredünk fel.
Meg kell fordítani a dolgot, akik hírességekre buknak azokat állami terrorral hajléktalanokhoz kell kényszeríteni.