Tételenként válaszolom meg a cikket, ami amúgy nem túl hosszú.
A #HereToBeHeard kezdeményezés öt legfontosabb témája szerint a nők nagyobb döntéshozatali jogkört és főként a munkában és magánéletben betöltött szerepeikkel kapcsolatos sztereotípiák lebontását tartják a legfontosabbnak a nemek közötti egyenlőség felé vezető úton. Többek között ezt tárta fel az a globális tanulmány, amelyben 88 országból több mint 10 000 nőt kérdeztek meg, fajra, korra, vallásra, egészségügyi állapotra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélkül.
Egyszerűen nem hiszem el, hogy mindig ugyanazzal a mantrával jönnek elő. Több hatalom, nagyobb szabadság. De hölgyeim - ez már mind megvan. Abszolút adott a lehetősége, hogy egy nő karriert építsen, vagy családot vállaljon (utóbbié nehezebb út) a politikában részt vehet, és végigjárhatja ugyanazt a szamárlétrát, amit egy férfi. Sem törvényi, sem szokásjogi akadálya nincsen ennek. Csak felejtsük el, hogy mindent a társadalomnak kell készen adnia bármelyik nő számára. Van felelősségük a saját sorsukk alakulásában. Tessék ezt felvállalni!
A tanulmányt egy olyan időszakban végezték, amikor a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek a koronavírus-járvány hatásai miatt még nagyobbá váltak.A Világgazdasági Fórum szerint jelenleg 136 évre lenne szükség ahhoz, hogy elérjük a férfiak és nők közötti egyenlőséget, ami több mint egyharmados növekedést jelent a világjárvány előtti időszakhoz képest. Mi az a #HereToBeHeard? A Mars globális kampánya, amely az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok Ötödik Céljának támogatásával a nemek közötti egyenlőtlenségek elleni változásra ösztönöz. A kampány része a Full Potential elnevezésű, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos Mars cselekvési platformnak, amelynek célja a nők szerepének erősítése és a nemek közötti egyenlőtlenségek megszüntetése a munkahelyeken, azokban a közösségeken, ahonnan a vállalat az alapanyagokat szerzi be, valamint a reklámjaik létrehozásának módjában. A kutatásban azt kérték a résztvevő nőktől, fogalmazzák meg, szerintük mit kell tenni egy olyan környezetért, amelyben nemtől függetlenül mindenki egyenlő, nyolc kulcsfontosságú területet tárt fel.
A nők a leggyakrabban azt állították, hogy véget kell vetni a rendszerszintű megkülönböztetésnek és azoknak a káros nemi sztereotípiáknak, amelyek gyengébbnek és alacsonyabb rendűnek bélyegzik őket a férfiakkal szemben.
Na most a nők gyengébbek, fizikailag mindenképpen, lelkileg embere válogatja, de vész esetén könnyebben összeomlanak, mint egy férfi. Általában, ezért sem szeretnek pl a tűzoltók bevetésre nővel menni. Még rá is akkor figyelniük kell, és a helyzet a lángoló házban amúgy sem könnyű.
Ezt a választ a nők 80 százaléka adta a feltett kérdésre, miszerint: Minek kell változnia ahhoz, hogy még több nő kiaknázhassa a benne rejlő lehetőségeket? A nők a karrier területén is egyenlőtlenséget érzékelnek – sok országban alacsonyabb díjazást kapnak ugyanazért a munkáért, igazságtalan bérezéssel és az ún. üvegplafon jelenséggel is szembe kell szállniuk, ami abban gátolja meg őket, hogy a férfiakhoz hasonlóan ők is bekerülhessenek a legmagasabb szakmai pozíciókba.
Az alacsonyabb díjazásra kérek konkrét példákat. Ez így, általánosan kimondva csak egy humbug. Bizonyíthatatlan, vagy ostoba módszerekkel lehet úgy tenni, mintha igaz lenne. Pl. a férfiak összes keresetét összehasonlítani a tanulmányok, eltelt szolgálati idő, túlórák, szakmai tapasztalat figyelembe vétele nélkül a nőkével. Ha pedig van üvegplafon, akkor arra konkrétan rámutatva kell tenni ellene, nem csak úgy kijelenteni, hogy ez az oka, hogy megrekedtem. Sok tehetségtelen nő okolja nkább a környezetét a bukása miatt, és nem gyakoroll kellő önkritikát.
A tanulmány egyértelműen azt mutatja, hogy a nők előtt még mindig vannak olyan akadályok, amelyek megakadályozzák, hogy teljes mértékben kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket. A tanulmányt készítő cég kihangsúlyozta, ők aktívan fellépnek annak érdekében, hogy egyenlő karrierlehetőségeket biztosítsanak a férfiak és a nők számára. Büszkék arra, hogy a közép-európai vezetői csapat 9 tagjából 4 nő, ami annak az eredménye, hogy hosszú távon olyan munkakörnyezetet teremtettek, ahol nemtől függetlenül mindenki boldogulhat – kommentálta a felmérés eredményeit a cég közép-európai vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója, Zuzana Losakova.
Mindenki tehet azért, hogy javuljon a helyzet A tanulmány arra is rámutatott, hogya férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek megszüntetéséhez széles körű rendszerszintű változásokra van szükség a munkáltatók, a kormányok és a közösségek, valamint a férfiak hozzáállása terén.
Ha mindenki tehet érte, akkor a nők is, akiknek fel kéne ismerniük, hogy ők a sorsuk kovácsa, és ha szabadon akarnak élni, ne a férfiakat abajgassák, hogy tolják előre a kis popsijukat. Tessék végigjárni a szamárlétrát, mint azt akárhány férfinak is végig kell. Rendszerszinten gondolkozzanak másként a nők és ismerjék el és fel a saját felelősségüket, erejüket. Tegyenek a sikerért, és ne a sült galambot várják a férfiaktól, pl. kvóták formájában.
A válaszadók 71 százaléka szerint a férfiak kulcsszerepet játszanak, mivel ők az egyik legfőbb akadálya annak, hogy a nők teljes mértékben kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket.
Azért ezt tessék konkrét példákkal bizonyítani is. Nagyon begyöpösödött szokás ez már, hogy a férfiak lettek a bűnbakok. Ha egy nőnek valami nem megy, akkor ő nem lusta, tehetségtelen, nem kellően okos, á, nem. A férfi az oka, hát persze. Sudribunkó mind. Mekkora vaskos szexista előítélet ez már megint! Vaskos, ordénáré szavakkal tudnám csak kifejezni.
Ugyanakkor sok nő a férfiakat is fontos szövetségeseknek tartja a nemek közötti egyenlőség elérésére irányuló erőfeszítésekben.
A tanulmány az egyenlőtlenségek mérséklésére vonatkozó ajánlások között említi például egy olyan kultúra megteremtését, amelyben a nők magabiztosan önmaguk lehetnek, ahelyett, hogy a szakmai sikereikhez vezető úton a férfiakat kellene utánozniuk. A rugalmas munkaidő-beosztás, az állam által mindkét nem számára biztosított egyenlő szülői szabadság, valamint a nemi alapú erőszak megelőzése és felszámolása szintén magától értetődő kellene legyen.
Nem látom be a sikerhez miért és milyen külön utakat kellene biztosítani a nőknek. Gondolom a teljesen igazságtalan kvótákra gondolt a mű szerzője. A sikernek egy biztos receptje van, és ez nemtelen. Tanulni, tisztességesen dolgozni, kérni a fizetésemelést és a ranglétrán való előrejutást. 100% helyett 110%-ot adni, és akkor a főnök egy idő múlva tudni fogja, ki az ő embere. Ez azonban akár napi 11-13 órányi munkát is jelenthet, és a legtöbb nő erre nem hajlandó/nem képes. Attól függ, milyen munkakörről van szó. Ennyi az igazság. Ha sikereket akarnak a nők, pláne valódi sikereket, akkor önneveléssel és felelősségük vállalásával kezdjék. Aztán dolgozzanak keményen, és erre mutassanak is rá időnként. Innentől fogva már csak az idő kérdése, mikor jutnak fel a csúcsra. Nem mindent készen várni, és nem mindent a férfiaktól. Önállótlan, gyenge, elkényeztetett és kényes libuskák maradnak csak, ha a feministákra hallgatnak, akik mindenhova néznek, csak önmagukba nem. Nem lehet állandóan férficsecseken csüngeni. Ennyi.
Akkor a nőknél még 1887 van? Érdekes! Szóltak nekik erről? Mert különös, hogy közben a kolléganőim fele, max. 4-5 éves kocsikkal járnak be és felsőkategóriás mobilokat taperolnak munkaidő alatt (természetesen). Nagyker-raktári munkáról beszélünk, nem az Államkincstárról… Szóval ez a téma tényleg okafogyott és ordas nagy hazugságokra “épül”.
Azért részben igaza van az ensz-nek.
Tényleg fontos, hogy erősítsük a nők szerepét a háztartás, a szülés és a gyereknevelés területein.
Ha nem így teszünk hamarosan és elsőként a fehér ember fog kipusztulni.
A nők még mindig sokkal többet foglakoznak a háztartással és a gyermeknevekléssel, tehát inkább a férfiak szerepét kellene erősíteni. Vagy talán ők nem akarnak a gyerekükkel, családjukkal kapcsolatps teendőkben részt venni?
Látom még mindig nem vagy képben.
Elég nehéz lenne a férfiaknak több időt áldozni a családra mikor még a nők fizetésének a feléért is nekik kell megdolgozniuk.
Azon nők fizetéséért akik b@sznak szülni és ha mégis szülnek b@sznak nevelni.
Mikor fogod már fel végre, hogy az a rendszer ahol férfiak és nők is dolgoznak működésképtelen és egy nagy ugrás a kihalás felé.
Bár lehet az a bajod, hogy a férfiak nem szülnek elég gyereket.
Te nem vagy képben! :) Savanyú a szőlő! :D
A kedve Szerző próbálkozzon meg a következőkkel. Állásinterjún mondja el, hogy a feleségével két gyermeket terveznek, de a szoptatás letelte után apaként ő szeretne otthon maradni mindkét gyerekkel. Ha a gyerekek betegek lesznek majd, akkor is elsősorban ő fog otthon maradni, mert a feleségének fontos munkája van. Számítson arra is a munkáltató, hogy nem tud majd rugalmas munkaidőben dolgozni, nemigen tud majd túlórát vállalni esténként és hétvégén, nem tud üzleti úton részt venni, továbbképzésre menni is aggályos, stb. stb. mert neki legkésőbb 17 órára érte kell majd menni a gyerekért az óvodába, bölcsődébe, iskolába. Ekkor nézze meg a kedves Szerző, mekkora eséllyel veszik fel, bíznak rá fontos projekteket, nevezik ki vezetőnek, srb, stb. Pedig egy nőre eleve így tekintenek a munkáltatók, még mielőtt egyáltalán megszólalna.
Ki tudja? Lehet ez a jövő. A Modern Férfipoltikáért Mozgalom sokat tesz érte, hogy az apák többert maradjanak otthon. A Szerzőnek sincsen ellenére ez.
A,ennyiben a férfiak is hajlandóak lesznek vállalni az egzisztenciális, munkaerőpiaci hátrányokat, és lesz igényük a gyerekük gondozására, lehet, hogy ez lesz a jövő.
Kicsit rejtett rosszindulatot vélek felfedezni a mondandódban. A férfiak nem önző jókedvükben nem elégednek meg azzal és nem vállalják azt, amit írsz. A családjuk miatt, hogy legyen lakásra, háztartási gépekre és a gyereknek szükséges dolgokra.
Ha “hajlandóak” lennénk, abban a pillanatban adná be a mai totálisan elkurvult nő a válópert. Hagyjuk az állandó hazug női kamudumát annácska, valahogy nem rendes könyvtáros fiúkat látok sok nővel/gyerekekkel, úgy hogy pofa súlyba. És a munkahelyen, ha bevágnám, hogy én is otthon szeretnék maradni a gyerekkel, nemcsak, nem vennének fel, hanem ki is röhögnének.
Ui: te meg próbálj lakást kivenni egyedülálló férfiként, nah az tényleg kemény menet lesz.
Ui2: Továbbiakban én is Adam kiváló hsz-hez csatlakoznék.
Vagy megunjuk a pofátlankodásotokat/élősködéseteket mind ezt állandó hisztivel megfűszerezve és itt is arab világ lesz direkt vagy indirekt. :D
Állásinterjún mondja el, hogy a feleségével
Elég ez az egy mondat is ahhoz, hogy sehol ne alkalmazzanak egy férfit. Köszönet amiért pont te világitasz rá arra mekkora lemaradásban vannak a férfiak.
De ezzel a lemaradással nem is lenne gond ha a nők elvégeznék a saját dolgukat.
Csakhogy ezt a mondatot nagyon-nagyon kevés férfi mondja ki. Egy ilyen mondattal pont annyi esélye van/nincs egy nőnek, mint egy férfinak.
Tőlem kisgyerekes anyuka vette el a munkát, akinek a másfél éves gyereke állandóan beteg…
Mondjuk ilyen is csak a munkaadó suttyósága miatt lehetséges! :-[
Azt látom, hogy megy a vagdalkozás a kommentekben is, de azt senki se mondta ki még, hogy miért is folyik a küzdelem itt most nő és férfi között?
Megmondom, hogy szerintem mi a pálya! Azért, mert:
a) A mostani fura, egyszerre kommunista és egyszerre kapitalista európai rendszer lehetővé teszi, hogy a munkaadó kvázi rabszolgaként tekintsen az alkalmazottaira. Ezért nem számít annak családja, élete. Nem szükséges, hogy élete legyen a munkavállalónak, mert a vállalatnak csak az az érdeke, hogy a munkavállaló minél többet dolgozzon minél kevesebbért. Ide tartunk. A fizetés merő illúzió. A szabadság szintén. Mert minden pénz végül a munkáltatókhoz kerül vissza, még az állami pénzek is, pedig nem keveset adózunk (a magas adók miértje is megérne egy-két cikket).
Emellett nézzük már meg, hogy miért is kell elzavarni, vagy fel nem venni egy munkavállalót pusztán azért, mert gyermekei lesznek és kevesebbet tud dolgozni? Ha addig meg voltak vele elégedve, akkor a profitot visszatérte után is termelni fogja. Ha meg nem voltak megelégedve, miért nem zavarták el korábban? Ebből miért marad ki az állam? Neki kéne a polgárok érdekeit védeni, akik béréből maga az állam is fenntartásra kerül!
A történelem során láttuk, hogy ha nincs regula, a cégek gátlástalanul dolgoztatják a kisgyermekeket is, éhbérért, vagy annyiért se, napi 16-18 órában is ha kell. Nem volt az olyan régen ám! És az agyon-vissza ajnározott nyugati óriáscégek ezt továbbra is csinálják, csak nem a mi szemünk előtt, hanem Ázsiában, Dél-Amerikában, meg Afrikában.
Ezzel párhuzamosan folyamatosan elérik, hogy itt is mindenki a túlórákban gondolkodjon, illetve azon, hogy ne kelljen kivennie a betegszabit, sőt most már sokan a rendes szabit is inkább ledolgozzák pénzért. Mert valahogy soha sehol nem merül fel a kérdés, hogy miért fizetnek oly keveset a munkáért? Ugyanazért a munkáért, amiért akár csak 15-20 évvel ezelőtt is reál értéken a tripláját kapta a dolgozó? Aztán etetnek itt bennünket N+1 számú járvánnyal, amit ők maguk generálnak, meg háborúkat, válságokat, hogy még tovább növekedjen a hatalmuk felettünk.
Véleményem szerint ezért van az, hogy probléma lehet egy gyermek érkezése a családba, mert létfenntartási problémákat idézhet elő. Erről csak a profitéhség tehet, semmi más! De nézzük már meg, hogy a f*rkukat lógató igazgatók-igazgatónők milyen ruhákban járnak, milyen kocsikkal, meg hol nyaralnak, milyen házban élnek, stb. Aztán nézzük meg, hogy a dolgozók milyen körülmények között vannak melóhelyen, meg otthon is. Nos, szerintem aránytalan a bérezés a cégeken belül. És illúzió, hogy sok munkával előre lehet haladni. Van persze egy-két szép példa, de nem ez az általános. Ennyi. Vak, aki ezt nem látja…
b) Megint nem úgy közelítjük meg a kérdést, hogy megkérdezzük a férfit és a nőt is, hogy mit akar/szeretne. Őszintén le kéne ülni és megbeszélni. Ha ez nem történik meg, akármelyik fél hibájából, akkor veszett fejsze nyele az egész.
Az, hogy több férfi, vagy nő nem nyitott a megbeszélésre, már csak a tünet. Miért jutottunk idáig? De ha már itt vagyunk, miért nem tudunk visszatekinteni és megállni? Azt mondani, hogy jól van, próbáljuk meg a megbeszélést. Észérvek mentén, nem indulatból és haragból.
Mit szeretne a nő? Ha dolgozni akar, legyen hozzá joga. Azért ne lehessen elküldeni, mert gyermeket vállal.
Mit szeretne a férfi? Ha dolgozni akar, legyen hozzá joga. Azért ne kelljen tripla munkát vállalnia, mert gyermeket vállal és az egyik fizu kiesését pótolni kell.
MIÉRT VAN AZ, HOGY MÉG A MINDENT MEGSEMMISÍTŐ VILÁGHÁBORÚK UTÁNI ÉVTIZEDEKBEN IS MEG LEHETETT ÉLNI EGY 6-8 FŐS CSALÁDNAK EGY FIZUBÓL, MÍG MA KÉT FŐÁLLÁS ÉS TOVÁBBI 1-2 MELLÉKÁLLÁS/FŐ SE ELÉG EHHEZ?????
A kiáltva írt mondatomon a hangsúly.
Az, hogy mindenféle mendemondákkal, meg feszültségkeltéssel egymás ellen hangolják a férfit és a nőt, csak azt érik el, hogy ne a lényeggel foglalkozzunk!
Barátaim! Áldozatok vagytok mind! A nagyok gazdasági érdekeinek kiszolgálói lettünk! Már a rómaiak megmondták és nem tanulunk belőle: Divide et impera! Oszd meg és uralkodj. Amíg a férfi és a nő ilyeneken, mint a 24.hu nyilvánvalóan politikai megrendelésre készült cikkjén marakodnak, addig a fenti kérdések nem hangzanak el. Ezért megoldás se lesz, rohanunk tovább a rabszolga-végbe. És már a pofánkba röhögve csinálják a korrupciót Brüsszelben is. Mert megtehetik. Mert én is csak itt teszem fel a kérdést, nem megyek Brüsszelbe. Férfi-nő, lmbtq, vallások, stb. Állandó harc, vagy ahogy Leninék mondták, a permanens forradalom. Mindig legyen valami, hogy a népen ne a lényegre figyeljenek.
Pedig a nőnek és a férfinak egymás kezét fogva, egyetértésben kellene ezeket feltenni az illetékeseknek!
Gondolkodjunk el ezen!
ÉBRESZTŐ!
Köszönöm!
A. B.
Maximálisan egyetértek !
Már többször bizonyítottad, hogy te egy értelmes, az orrától távolabb is látni tudó ember vagy, ezt szuperül összefoglaltad.
Köszönöm szépen! :-]
Köszönet az elemzésért Tökéletesen egyetértek
Neked is köszönöm! :-]
Mondjuk az igények is változtak, Adam. Net, mobil, lapos tv, laptop, autó, akár kettő is, ma már alap. Ez is sokat nyom a latban, hogy mi mindennel csábítanak vásárlásra, nagymamámék szinte kenyérért jártak csak a boltba, mindent megtermeltek maguk .
Teljesen igazad is van. A probléma az, hogy mindent IS egyszerre akar az ember. Ha időben ez el lenne osztva, akkor nem kéne annyi kiadással számolni. Az emberek elkényelmesedtek és túl nagy lábon élnek. Erre jön rá, hogy a szolgáltatások (villany, víz, gáz, stb.) ilyen-olyan okokból egyre drágul arányaiban. Meg úgy kb emiatt minden. Így megint csak ott tartunk, hogy egyesek rongyosra tömik pénzzel a pénztárcájukat, mi meg egyre nehezebben jövünk ki a bérünkből egyszerű halandók… :-D
Ebben igazad van Zoltán, tény, hogy lehetne szinte mindenütt húzni a nadrágszíjon, szinte mindenütt vannak felesleges, kényelmi kiadások, de az nem ér fel egy egész fizetéssel, illetve igencsak kínlódva, a legolcsóbb és leghitványabb kaját véve lehetne csak kikalkulálni, vagy még úgysem, ha van hitelük.
Azt se felejtsük el, hogy régebben, nagyanyáink idejében jóval kevesebben laktak lakásban, társasházban, ma Magyarország kb 60%- a- egyszer linkeltem, ilyesmire emlékszem- nem kerttel rendelkező lakóingatlanban lakik. Tehát nincs is lehetőségük megtermelni, csak megvenni tudják- drágán. És persze mondani sem kell, hogy a szegényebbek, épphogy hónapról hónapra bérből élők többsége lakásban lakik, sokszor albérletben. Ez egy 22-es csapdája. Kevés pénzből olyan helyen lehet házat venni, ahol nincs munka. Ahol van nagyobb fizetésre lehetőség, meg k drága az ingatlan.
Így van, élőpéldaként látható a mára Magyarországon is 4 betűből álló rendszám, 3-al már nem tudták megoldani a kiosztást.
Bár ez is egy spirál, mert az embert ebbe belekényszerítik, hiszen a tömegközlekedést nem fejlesztik, ahogy valódi kerepkárutakat sem építenek, ennek ellenére folyamatosan adják ki a lakóparkokra az építési engedélyeket a “zöld mezőkön”.
Ugyanezt tapasztalom én is. A legrosszabb ráadásul, hogy a zöld mezők beépítésével a földeket is elpazarolják, mert akkora kis zsebkendőnyi telkeket mérnek ki, hogy a faluból város lesz így. Hosszútávon aztán az emberek onnan is menekülni fognak, de már nem lesz hova.
Ha lenne hajlandóság a Kormány részéről a valódi problémák megoldására (sajnos van egy pár, mint a tömegközlekedés fejlesztése), akkor minden egész más lenne. Nem tudom, hogy ez csak nekem tűnik-e így, vagy tényleg nem történik semmi ezen a területen…
Karigeri is ezt csinálja Budapesten a “környezetvédelem” szellemében. 100m villamosvonalat/valódi (forgalomtól elkülönített) kerékpárútat nem építettek, ellenben hagyományos bolsevik szokással az emberek terrorizálásával akarják elérni az állítólagos célt (kerékpársávok, kitiltások stb)
viktorkáékat most nem akarom ragozni, ragoztuk eleget.
szerinte az építőipar a fejlődés záloga (most jóindulatú vagyok és elhiszem neki, hogy ezt komolyan gondolja) bár erre példa nincs a gazdaságtörténelemben, hogy kizarólag eme gazdasági szegmensen alapulva egy ország egyről-kettőre lépett.
viszont valóban ezen keresztül lehet a legkönnyebben/legfeltűnésmentesebben lopni. az hülyén veszi ki magát, ha egy vasútat félévente “felújítanak” (bár demszkyéknek anno sikerült ez a “bravúr” is 4-6al) de azt, hogy egy közútat újra burkolnak az annyira nem. pláne, ha ők építik a lakóparkot, ahova eme út vezet.
és ezzel nagyjából ki is veséztük az orbáni gazdaságpolitikát. :D
Inkább ezen területen SEM. “Adam”.