Richard Rohr ferences rendi pap írt először erről az egyik férfikönyvében, hogy amikor terjesztjük a kereszténységet, akkor vállalnunk kell a sebezhetőséget és nyitottnak kell lennünk, mások véleményére, ha ez elítélő, vagy elutasító, esetleg bántó is. Azóta megtanultam, hogy ez minden gondolat terjesztőjére igaz.
Andrea Mantegna: Saint Sebastian c. festménye
Férfiigazságokat terjesztek, a férfiáldozatokért állok ki az utcára, a férfiak életét kutatom. Egyszer egy feminista szemléletű írónő, aki a Blikkben azért szerepelt, mert náluk ő a családfő, elismert, hogy hitelesen képviselem az ügyet, az ügyemet, az ügyünket.
Meggyőződésem, hogy azért kaptam ezt az elismerést tőle, mert sértődés nélkül tudtam kezelni a többi haladár és emancipált nő reakcióját arra a tényre, hogy férfimozgalmár vagyok. Volt aki ugratni kezdett, hogy biztos a macsóság a menő nekem, volt aki közölte, hogy miután beleolvasott a férfiakról szóló könyvembe, a sarokba vágta dühében, más “csak” elfogadta ajándékba és aztán nem teljesítette egyetlen kérésemet, hogy írjon róla pár sort a Facebook oldalán.
Meglep amikor mások másképp állnak a férfimozgalomhoz, mint a bizalom érzésével, de ezt is meg tudom érteni. A világ is és mi, mozgalmárok is tehetünk erről. Meg hát ilyen az Élet. Sokfélék vagyunk, sokféle nézőponttal.
Szimpátiát kelteni az iránt, amit képviselünk viszont meggyőződésem szerint csak úgy lehet, ha el tudjuk fogadni a nemtetszést, a kritikát is. Nem kell egyetérteni, és nincs igazuk azoknak sem, akik ösztönösen úgy vélik, hogy a másik személy, a kívülálló hitelesebben formál róluk véleményt, mint ők sajátmaguk. Nem kell mindent elhinni, amit mások mondanak rólunk. Hiszen a másik ember véleménye sem tiszta, szűrőkön megy keresztül, amelyek anélkül torzítanak a valóságon, hogy azt észrevenné, belátná. Ám mégis – fogadni kell tudni a másik személyét úgy, amint van. Ekkor, ebben az elfogadásban érezhet rá arra, hogy nem vagyok, vagyunk ellenségesek vele, nem akarunk lenyomni semmit a torkán.
Egy alkalommal egy, a férjétől sokszorosan sebzett nővel beszélgettem a férfimozgalomról. Bántónak érezte, hogy ilyen egyáltalán van, hiszen benne az a kép erősödött meg, hogy a férfiak kényurak, azt tesznek amit akarnak, nincsenek tekintettel másokra, főleg nem az érzéseikre. Rögtön úgy vélte, én biztosan ezt az attitűdöt akarom erősíteni a világban. Annyira jutottam vele, hogy elmondhatta a még mindig érzett haragját és megbántottságát. Azzal búcsúzhattam tőle, hogy egy férfimozgalmár is megértheti őt, a sebzett nőt, bár ő elítéli zsigerből azt, amit én képviselek (mert nem ismeri és nem is akarja megismerni, a megismerés túl fájó emlékeket szabadít fel benne).
Meg kell tudniuk másoknak érintenie minket lelki értelemben.
Persze van helye az óvatosságnak, amikor valaki csak támadási felületet keres rajtunk, nem kell ezt kiszolgálni. A legtöbb ember azonban jól reagál a nyitottságra és közelebb kerülhet ezáltal ahhoz, amit képviselünk. Ez pedig szerintem a következő: a férfiak alapvetően jók, értékesek, és építik a világot, benne a családjukkal; szeretetet és nem múlandó sikert akarnak elsősorban, és szívesen hoznak áldozatot mindazokért, akiket a sajátjaikként fogadnak el.
Hosszú menetelés ez a kulturán keresztül, a kapcsolatokon és a közbeszéd formálásán át, de megéri, mert férfiak és nők élete válik végül teljesebbé így.
Az emberek egyik legnagyobb hibája, valóban a zsigeri elutasítás. ( férfi-női véleményekre, világlátásra stb gondolok). Az emberek nagyon nem egyformák és anno Righeirának volt egy nagyon jó mondása itt a FH-on ( volt több is, de erre kristály tisztán emlékszem) , miszerint különböző emberek ugyanazon dologra , eseményre különbözőképp reagálnak, különböző viselkedést vált ki belőlük.
A másik hiba az általánosítás, azt hiszem mi nők ebben rosszabbul teljesítünk( bár van azért férfi általánosító is bőven) , egyszeri, vagy néhány rossz tapasztalat olyan szinten ég bele ( ez Elek szóhasználata) a nők lelkébe, elméjébe, hogy egyszerűen képtelenek szabadulni valahol saját fogságukból , “vakok lesznek” a többségre és teljesen ez a megnyomorított tudat vezeti az egész életüket, magyarul a nyitottság szűnik meg bennük. ( minden férfi hazug, minden férfi disznó, minden férfi erőszakos stb, ami bőven túlzás, mert a többségük nem az természetesen).
Megvallom őszintén ezzel nem tudom mit lehetne kezdeni, első körben talán meghallgatni őket, ahogyan Zoli is tette. Az elvesztett bizalmat csak nagyon apránként lehet visszaszerezni és ez mindkét oldalra igaz és ez soha nem fog működni erőszkosan. Nem lehet erőszakkal rátukmálni a véleményedet senkire , ez már nem fog menni.
Számomra sosem jelentett gondot elfogadni , ha valakinek egy adott témában más a véleménye, tapasztalata , cserébe csak annyit várok el, hogy az enyémet is tartsa tiszteletben .( ebben viszont a férfiak szuperálnak kevésbé:)).
Valóban el kell tudni fogadni, ha valaki másképp gondolkodik valamiről, ez a párbeszéd alapja. ( nyilván nem erőszak, bűnözés, lelki-testi terror, pedofília , alkoholizmus és hasonlókra gondolok, amivel más emberek egészségét, biztonságát veszélyezteti valaki).
A kulcs talán a meghallgatás, a másik nézőpont megértése ( még ha nekünk más is a tapasztalatunk, véleményünk, mivel az a másik illető viszont így élte meg) és nem a vak, zsigeri elutasítás.
És amikor ti “disznólkodtok” az, hogy jön le pszichésen az említetteknél?! Azonkívül, hogy az “más”. Ez esetben is férfi a “disznó”, csak másképp?! :)))) “Tehát azért történt, mert “elhanyagolt” vagy “erőszakos” esetleg “tutyimutyi” stb és különben is a “szerelemnek” nem lehet parancsolni. :)))”
Mindkét nem remekül ért saját bűneinek elbagatellizálásához , saját felelősségük kisebbítéséhez, ebben a nők sem különbek, ezt aláírom. Mindig van valami , amiért saját bűnünk nem olyan súlyos és magyarázható :). Ez is egy tipikus emberi vonás sajnos. ( tapasztalatom alapján ez sem nem specifikus, ezt az emberek többsége csinálja)
Hát a mintám (nyilván itt sem reprezentatív) de “disznolkodó” férfi ismerőseim közül egy sem magyarázza a bizonyítványt, elmondja, hogy nem bír a f.val és kell a változatosság, “pacekba’ “.
Női félremenő ismijeimtől jött kizárólag ez a valódi “áldozathibáztatás” :D/cigányos hárítás.Hogy a férje (vagy akivel “hivatalos” kapcsolatban van) a hibás azért, hogy ő félrekefélt (és ahogy nálatok szokott lenni általában) egyben “robbantotta” is a kapcsolatot.
Én meg azt tapasztaltam (korábban ), hogy a férfi lehazudja a csillagokat is az égről, ” hát a saját szemednek hiszel, nem nekem ?” felszólalással kb, be nem vallana semmit, tagad az utolsó pillanatig…( lehet neked, mint férfi társának felvállalja az igazat egyenesen). A női ismerőseid meg úgy vélik neked, mint férfinak magyarázniuk kell a ” bizonyítványt”. A barátnőiknek lehet ők sem magyarázkodnak :)
Ezt ide akartam, első hír ami szembe jött, egy őszinte nő:)
https://nlc.hu/sztarok/20230925/pataki-agi-a-hazassagarol-ha-a-mostani-ferjem-megunnam-akkor-is-valtanek/
Ez nem őszinte nő, hanem egy gyerekszinten álló vén kurva. Unalmas, tehát lecseréli.
Fel kéne nőni végre, főleg 72 évesen.
Hát persze hogy az, de attól még nem képmutató, legalább megmondja egyenesen, hogy ő ilyen…( amúgy milyen érzés lehetett olvasni a férjének-még ha oda is vetette, hogy persze jelenleg minden szuper- ezt az egészet? Bár van egy olyan érzésem, hogy ezt kicsit a ” tartsd bizonytalanság jegyében ” művelte inkább).
Ha egy nő ma azt mondja egy férfinek: téged és csak téged szeretlek egyedül ezen a világon attól még egy férfinek sem szabad azt gondolnia ,hogy ez holnap délutánra nem fordul az ellentettjére vagy teljes közönybe.Ha viszont egy férfi félrekefél azt többnyire egyszerű egészségügyi okból teszi és továbbra is ugyan úgy szereti a feleségét és a családját mint addig.
Nekem ugyan nem pont esetem de sokaknak az .Mindig lesz neki választék.
Mondjuk az első mondato, ami egy viccnek az alapja, ott is női szereplő szájába van adva a vonatkozó mondat “valamiért” :P:)))
Egyébként valóban hibásan, mert ha félremegy egy férfi az esetek többségében ösztön irányította dolog, attól továbbra is szereti a feleségét és a családját. Ezért hazudozik össze-vissza, hogy megtarthassa őket.
Nőnél viszont ez egy végleges valami.
(Kivételek mindkét nemnél előfordulhatnak persze.)
De 2 eme életmódot folytató férfi ismerősöm imádja a feleségét/gyermekei anyját. Viszont nem bír a farkával. Ezért is hazudozik a feleségének és a kurváknak össze-vissza.
Már előttem leírtad…
” A megcsalással csak a női méltóságunk sérül, de a hazugsággal az emberi is”
Nem, elsősorban nem azért hazudozik, hogy megtarthassa a feleségét, hanem hogy önfelmentés keretében letagadhassa a bűnét. És nem, nem imádja a feleségét az, aki össze-vissza hazudozva csalja, ez megint egy önfelmentés és a poligámia csak ugyanannyira ösztönös, mint a hipergámia, ezzel az erővel egy nő is hivatkozhat erre. Azért vagyunk emberek , hogy az ösztöneinket kordában tartsuk. Aki erre képtelen, az nem alkalmas normális párkapcsolatra, az ne alapítson családot. Ha esküt tesz és gyereket vállal, akkor vállalja ennek minden pozitív és negatív hozamát ( ez Tóth Gabikára is vonatkozik :))
Felejtsétek már el, hogy egy nőt úgy kell szeretni, ahogy nektek jó és megfelel ( és nők, felejtsétek már el, hogy egy férfi arra vágyik, amire egy nő és úgy kell szeretni ahogy nektek megfelel).
Tökmindegy, hogy a te férfi agyadban az a megcsalás csak egy numera és semmit nem jelent, ha a feleséged számára egy árulás, veszély más nő teherbe ejtésére, más nő( férjedre) igény tartására, nemi betegségekre, veszély, hogy inkább vagy egy másik nővel , hogy neki mondasz édes hazugságokat, neki udvarolsz stb. Tökmindegy , hogy neked mit jelent, az számít , hogy a NEKI mit jelent, mert ezek érzelmek. ( ez nőkre is vonatkozik)
Magyarul azzal “vígasztalni” egy nőt, hogy nem jelentett semmit, meg csak egy fizikális cucc volt, teljesen felesleges, mert neki ez egy árulás. Ha nem így érez és csak legyint, akkor bizony nem szeret igazán. Az igaz szerelem önző és ezt bizony nagy kedvencetek E. Vilar írta meg, csak ezt a részét kevésbé idézitek :)
Ebből, amit itt leírtál, kedves tomgal, számomra úgy tűnik, hogy ti – azaz a mai nők – teljesen el vagytok tévedve a házassággal kapcsolatban!
Ad egy: ma a házasság már nem ugyanazt jelenti, mint régen! Ma már régóta a házasság 2.0 van, feminista törvényi és feminista társadalmi keretek között! Egyszerűen NEM várhatjátok el a régi, templomi eskünek megfelelő viselkedést a férfiaktól, ha ti magatok már rég a modern, emancipált nő szerepében tetszelegtek!
Ad kettő: maguk a feminista nők harcolták ki a “no fault divorce” lehetőségét! Azaz lehet egy férfi a világ legcsodálatosabb és legjobb és leghűségesebb férje és nagyszerű apja a közös gyermeknek, ez mind semmit sem számít: minden ok és magyarázat nélkül el lehet válni tőle. És a nők tömegesen élnek is ezzel, a válások 80%-át a nők kezdeményezik. Akkor pontosan milyen motivációja is marad egy férfinak arra, hogy hűséges, jó férj legyen? Miért adjon bele mindent a kapcsolatba? Minek?
Ad három: a nők ma már nem szüzen, és nem tizenéves koruk végén/huszonéves koruk elején mennek férjhez. Hanem miután már úgymond “kiélték magukat” és úgy érzik, hogy ideje megállapodni. A férfiaknál viszont krisztusi (azaz 33-35 éves) korban kezdődik az a fajta szexuális élet, ami a nőknél 13 éves koruktól 33-35 éves korukig tart. Tehát egy modern, emancipált szexuális életet élő mai nő egy férfitól annak max. 53-55 éves korában várhat először hűséget…
Kezdjük ott kedves Hunn, hogy én magam sem vagyok már “mai nő” abban az értelemben, ahogyan te érted.
Aztán, az írásom a hazudozásra, tetteink felvállalására, és nem utolsó sorban szavunk adására, eskünk tételére vonatkozott, aminek semmi köze ahhoz, hogy házasság 2.00, 3.00, vagy 4.00. Az adott szó és ígéret független kortól és nemtől. Vagy van becsülete valakinek, vagy nincs. Olyan nem létezik, hogy kicsit van, meg olykor van.
Nekem semmi bajom azzal, ha megegyezéses alapon a felek úgy álapodnak meg ahogy. Én nem tudnék így élni, de ez az ő döntésük. Nekem azzal sincs bajom, ha egy nő annyira szubmisszív, hogy elfogadja, hogy neki nem szabad , de a férje félreléphet ( attól még rohadtul fájni fog neki, ha nem fáj : nem szereti).
Nekem azzal van bajom , ha valaki hűség esküt tesz, aztán össze-vissza hazudozik és nem állja a szavát. Az egy becstelen ember. Pont.( nemtől függetlenül).
A válásokat már 40%-ban férfiak és ” csak” 60%-ban nők kezdeményezik UK-ben, USA-ban 30-70, nálunk 33-67% a legutóbbi adatok alapján, sehol nem 80%.
( és sok esetben azért kezdeményezik, mert megcsalták őket, sokszor alkoholizmus és ebből adódó agresszív viselkedés, a teljes érzelmi és/vagy fizikai elhanyagolás, pénzügyek. Előfordul megunás, hipergámia, de jóval kevesebb esetben, mint
gondolnátok).
https://www.bien.hu/ezek-leggyakoribb-valookok-ugyvedek-
szerint/
https://www.google.com/amp/s/nlc.hu/csalad/20140723
/valook/amp/
És a megcsalás / internet kombó egyre tör előre : ( ügyvédi
vélemény)
” Az ügyvédek szerint mostanában igen gyakori jelenség, hogy válóokként emlegetik a közösségi oldalak használatát, amely aztán hűtlenséghez vezetett.”
Hunn
Zdravo Hunn, lehet hogy a hivatalos Ferfihang-álláspont a tiéd, de a maszek véleményem is azért csak itt van ám :
Ad 1 :A házasság nem a feminizmus elvárása, hanem a pináé.
És én azért a bizonyos pináért minden csalódásom ellenére is bele fogok ugrani a következő házasságomba, mert hülye lennék kihagyni egy új esélyt a nagy családra.
A vér szerint is tuttibiztos hogy az enyém, saját, nagy családomra..
Ad 2 : mijalófax az a nofaultdivorce – pláne ha meg is mondod utána magyarul hogy nem kell a közös megegyezés a váláshoz.
Erre az adkettes kérdésedre én a maszek azt írnám hogy azért adok bele mindent a leendő házasságomba, hogy elvárhassam hogy ne legyenek zebracsíkok az én kiscsikóimon.
Ad 3 : ezzel viszont tökéletesen egyetértek, a szívemből szóltál
tomgal
Szia Vivi, fogadd csak el hogy az a férfi aki idetalált és eljutott az írásig – az azért hazudozik otthon, mert meg akarja tartani a szeretteit. Lehet hogy nem imádja a feleségét, de biztos hogy ő fontosabb neki mint a “más főztje” stabilan.
Tapasztalatból csak a női gondolkozásról állíthatsz tényeket.
Hallani elhiszem hogy hallottál már a férfias észjárásról is, de nem vagy férfi hogy tényként állíthasd hogy mit miért csinálunk mi.
ÉS..
..és köszönöm, de nem felejtem el hogy hogyan kell egy nőt férfi módjára szeretni.
Neked elhiszem hogy lehetne másképpen is – de azt a módot rád hagyom hogy kipróbáld és elmeséld hogy mire vezet. Aztán lehet hogy ezt-azt beemelek az én megoldásaim közé is.. hátha tőlem is elfogadják a nők.
Amit a numera fontosságáról/nemfontosságáról írsz, az se nekünk való tudás. Mert én már elfogadhatóan tudok hazudni a témában ahhoz hogy akár a te sas-szemed mögötti érzelmeket is megtévesszem.
Aki meg nullkilométeres férfi a témában, az úgyis azt fogja mondani a feleségének amit érez.
Őszintén és igazán.
(és az AZ, hogy a félrenézés nem számít)
Szia Se-se, én még mindig csak annyit állítok, hogyha egy ember megígér valakinek valamit mélyen a szemébe nézve, oltár, vagy anyakönyvezető előtt, akkor tartsa be a szavát. Nem az a lényeg igazán, hogy miért hazudsz, mi motivál, hanem az, hogy megszeged az ígéretedet, esküdet, fogadalmadat. Innentől megbízhatatlan vagy, alapjaiban rombolod le a teljes bizalmat, elköteleződést ( és ebben az esetben mindegy, hogy nőről, vagy férfiról beszélünk).
Ha esküt tesz a legjobb barátod, hogy segít, ott lesz, megadja, megcsinálja stb és nem teszi – saját hibájából- mi lesz a véleményed róla ? Miben különbözik ez ? Férfinak tett ígéret szent, nőnek nem ? ( ez már megint az “olykor becsületes ” vagyok esete) .
Mint mondtam, ha nem teszel ígéretet, vagy ha megállapodtok kölcsönösen, akkor nem becstelen a dolog. Ha megígéred ( de közben csuriban van ujjad) , tudod, hogy hazudsz és “ügyeskedni” fogsz, az becstelen és úgy gondolom ennek megítélése nem szubjektív dolog.
Ha ígéretedet megszegve hazudozol, akkor bizony magadat mentegeted vele, senki mást.( és ebben benne lehet az is, hogy meg akarod tartani a családodat, mert NEKED jó velük. És a másiknak vajon jó ez e így…?)
( még annyi, hogy Bagira két “feleségét imádó”, de össze-vissza otthon hazudozó férfit említett, akik nem írogatnak ide , tehát ők nem jutottak el idáig és nem tartoznak ide. Egyébkén ha az ennyire ösztönösen poligám férfiakat felmentjük, akkor az ösztönösen hipergám nőket is fel kéne, nem ? Amúgy ígyis lenne igazágos , minél poligámabb egy férfi, annál hipergámabb nő járjon neki :))
Ui: ” a félrenézés nem számít”. Neki. De ki tudja hanyadszor említem, tökmindegy, hogy neki nem számít, mert a kapcsolat szempontjából az számít, hogy a MÁSIK hogyan érez tőle, neki számít -e.
Nem szoktam magyar slágereket idézgetni, de ez telitalálat , a nők többsége így érez:
“Szép szavak, csak szép szavak
Mondhatsz bármit, ha mást mutat
Rólad a tapasztalat
Szőttük együtt a a terveket
De a legjobb rész most elveszett
Hogy értsem meg, ha te sem érted
Nekem ez a kis botlás
Valami egészen más
Ne akarj, ne remélj, ne hazudjál
Odavan a csendélet
Fáj, de ez nem lényeg
A levegő nehezebb szavaidnál
Sose lesz ugyanaz már…”
tomgal
Fantasztikus elméd van, neked nem elég csak úgy visszanyesni valamicske válaszféleséget.
Egyetértek az ígéret szentségével, és nem tudom elég jól mentegetni a pillanatnyi hevületet vagy az eltelt huszonegykét évet. DE
Tényleg el kell döntenünk hogy kik is vagyunk mi magunk – a valamikori kijelentésünk, vagy a pillanatnyi érdekeink.
És huszonévesen ha el is döntöttük, azt ötvenen fölül betartanunk .. hm.. a legjobbfajta személyiség-teszt amit csak el tudok képzelni.
A dalszöveg tényleg jó, de hidd csak el hogy nem AZT eredményezi hogy kősziklák leszünk.
Még a férfias önbecsülés miatt sem
Bocsex, mennem kell szerelni a rozsdáimat, este majd jövök tovább kardozni.
Nem kardozom én kedves Se-se, tisztában vagyok azzal, hogy ebben a témában merőben eltérően ítélik meg a dolgokat a férfiak és a nők, én csak az eszmecserélés és kommunikáció, másik meghallgatására, megértésére való törekvés jegyében írtam, amit írtam, ugyanis erről szól a cikk :)
Én csak elmesélem mit érez, hogyan éli meg ezt egy nő. És jelzem, hogy egy lényegtelennek gondolt, meggondolatlan lépésnek bizony komoly következményei lehetnek.
Ugyanakkor maximálisan átérzem ( talán épp azért mert utálom a hazudozást és a csalást), hogy mit érezhet egy férfi , ha kiderül, hogy nem ő gyermekének vérszerinti apja. Az a nő 3x-osan követi el a csalás bűnét, aki ezt tudatosan megteszi, mert hazudik a férjének, a gyerekének és ( esélyesen) a gyerek vérszerinti apjának. Tökmindegy, hogy a nő szerint ez nem akkora dolog és neki csak az a lényeg, hogy legyen apja a gyereknek és szeressék egymást, mert a férfiak 99%-nak igenis nem mindegy, nagyon számít, hogy az ő vére-e.
Ettől még lehet kiváló apja, szeretheti nagyon nevelőapaként nem saját vérszerinti gyerekét, csak erről tudnia kell, az ő beleegyezésével becsületes a dolog ( ezt csak azért írtam le , hogy részemről ez kétirányú, az ígéret, eskü megtartása hazudozás elítélése nök irányába ugyanúgy játszik)
Most én is megyek, pár napig szerencsére olyan helyen pihenek, ahol nem ( vagy alig van) térerő…
kidumálta..
..hááát nem kidumálta..?
:-)))
tomgal
Pihenj nagyon jót, megérdemled. A húgomdruszád most ment vissza a közös munkahelyetekre, majd ő helyettesít.
Sziaszia!
A “zeszmecserebere” és a másik felünk elfelejteni vágyása zavartalanul folytatódik, megértés csak akkor van ha alakul hozzávaló hangulat.
Köszi, jó volt…
Eskü nem értelek, tomgal.
Először elmeséled, mit érez, hogyan éli meg ezt a dolgot egy nő.
Amiből pontosan kiderül, hogy ahogy a nő megéli és amit érez, annak semmi köze a valósághoz és semmi köze a férfihez, csupán a nők képzeletbeli világához meg ahhoz, ahogy a nők a férfiakat – tévesen – elképzelik. És nyilvánvalóvá teszed, hogy semmi jó nem sülhet ki a dologból, előre be vannak lengetve az úgymond komoly következmények…
Majd csodálkozol, hogy mindennek ismeretében a férfiak nem rohannak a nőkhöz gyónni???
Ennek legalább a női logika szerint van valami értelme? Mert férfiszemszögből nézve az égegyadta világon semmi…
Különben is: a nő nekem nem lelki társam hogy lelkem minden rezdülését ismerje…
Persze, hogy nem érted Hunn, mert nem is akarod érteni. Nem tudom, hogy tudatosan csinálod, vagy tényleg ennyire nem tudsz szöveget értelmezni, de hol írtam én, hogy csodálkozom, hogy nem rohannak a férfiak “gyónni”. Hol írtam én, hogy az az elvárás, hogyha megtették valljanak be mindent ? Sehol, mivel szó nem volt erről, idéznéd, hogy mely sorok engedtek erre a következtetni?
Én AZT írtam, hogy előre egyezzenek meg, előre fektessék le a szabályokat. Viszont, ha az előre történő megegyezés, ígéret, eskü az, hogy hűség, akkor tartsák magukat is ahhoz, mint minden ígéret esetében elvárható. Magyarul meg se történjen, amit ” meg kéne gyónni”.
Én ismerek ilyen férfit, aki kijelentette, hogy nem tud ígéretet tenni ezügyben, ha így is jó a nőnek, akkor szívesen szorosabbra fűzné a kapcsolatot. Ez egyenes, fair dolog.
Az , hogy ígérgetek össze-vissza, aztán persze nem tartom be, becstelen. Női és férfi részről is.
Valaki cáfolja már meg, hogy erkölcsileg miért nem becstelen, ha az adott szavamat megszegem ?!( és pláne ha előre tudom, hogy meg fogom szegni, ezzel megtévesztve az illetőt az még plusz egy ocsmány dolog).
Mi létezik csak a nők fejében Hunn? A veszélye, hogy felcsinál mást, hogy összeszed valami nemi betegséget ( bizony, az össze-visszakúrogatással lehet a legjobban ezt megtenni ) , hogy a férfi testileg/lelkileg/anyagilag másra szánja idejét, pénzét, energiáit és nem a családjára ?
Hány ismert emberről hallottunk , aki ” csak” egy, vagy több félrekettyintésböl felcsinált mást…
Pl.Darnyi Tamás el is vált az amúgy szuper kedves , gyönyörű családot létrehozó feleségétől , mert itthon ( Miamiban és itthon is van úszóiskolája, van amikor több hétig, hónapig is itthon van), épp kapuzárási pánikjában meghúzott egy ( jóval fiatalabb) ribancot, aki furamód egyből teherbe is esett.
Szóval mi létezik csak a fejünkben ? Nekem elég valóságosnak tűnt az a gombásfertőzés , amit összeszedtem az (ex) férjemtől és csak egy erős antibiotikum kúra árán tudtam megszabadulni tőle, de ismerek olyan nőt, aki olyan nemi betegséget kapott el a férjétől, hogy soha többé nem lehetett gyereke…a második férjével örökbe fogadtak végül.
Szóval nem, nem csak a nők
képzeletbeli világához tartoznak ezek a félelmek és eshetőségek.
Ezek jogos alappal bíró dolgok, még ha neked ” csak ” egy kettyintés és számodra alaptalan, egy nő mindig át fogja látni a veszélyeket,( legalábbis egy bizonyos IQ fölött) mert neki nem áll meg az ész, ha ” feláll”, inkább viszket…
Mint ti nők általában, úgy te is, kedves tomgal, abból a téves feltételezésből indultok ki, hogy mintha attól, hogy a fizikai testünk egy földrajzi területen tartózkodik veletek és beszélünk is hozzátok, attól már mi, férfiak, automatikusan részei is lettünk a ti globális feminista világotoknak és társadalmatoknak…
Úgy csináltok, mintha ma csak pár apróbetűs eltérés lenne a férfiak és nők között mindig is létezett társadalmi szerződésben a feminizmus ún. “eredményeinek” hatására, melyekhez mi férfiak nyugodtan alkalmazkodhatnánk és érthetetlen, hogy miért nem tesszük ezt lelkesen. Mintha kurvára nem is arról lenne szó, hogy a feminizmussal a nők már rég FELRÚGTÁK ezt a társadalmi szerződést, miközben tőlünk, férfiaktól továbbra is azt követelik hogy tartsuk be mintha mi sem történt volna!
Hát NEM!
Nemi egyenlőség van, tehát nem az asszonyaink vagytok, hanem emancipált nők: innentől nem tartozunk nektek SEMMIVEL! Nincs új társadalmi szerződés a régi helyében életbe léptetve! Nem tartozunk nektek a kényelmetek és biztonságotok megteremtésével. Nem tartozunk nektek sem hűséggel, sem igazmondással.
Nem tartozunk nektek SEMMIVEL! És őszintén remélem, hogy a nemi egyenlőség tudata kárpótol benneteket ezért.
Semmi gond, ha te így érzed, a te életed, a te döntésed. ( csak ezt közölni kéne azzal is, aki esetleg párkapcsolatba lépne veled ) Good luck !
Én olyan embert választottam másodjára, akivel erkölcsileg is hasonlóan gondolkodunk és bizony átbeszéltük ezeket a dolgokat alaposan.
És továbbra is csak annyit állítok, hogy az adott szó kötelez – függetlenül attól, hogy azonos, vagy ellenkező neműnek teszi az ember.
Ez számomra egy olyan erkölcsi axióma, ami nem megkérdőjelezhető.
Nézd, tomgal: jelen pillanatban az átlag modern, emancipált, feminista nő mindössze két dolgot tud egy férfinak az életben nyújtani.
Ez a két dolog pedig a következő: 1. szex, 2. gyerekszülés.
Ezen két dolgon túl nem tudnak, és nem is akarnak, és valószínűleg már ha akarnának sem tudnának semmi többet nyújtani. (Mert már az anyjuk is ugyanekkora feminista nulla volt, aki nem akart és nem tudott semmit sem nyújtani az apjuknak. És a mai nők az anyjuktól tanultak meg úgymond nőnek lenni…)
Ha az igazmondás a mai férfi számára azzal a kockázattal jár, hogy még ezt a maradék két, minimális dolgot sem fogja megkapni a továbbiakban a nőtől, akkor kurvára semmi értelme igazat mondania.
És – könyörgöm – HÁT TE MAGAD ÍROD fentebb, HOGY (idézlek szó szerint):
“Tökmindegy, hogy a te férfi agyadban az a megcsalás csak egy numera és semmit nem jelent, ha a feleséged számára egy árulás, veszély más nő teherbe ejtésére, más nő( férjedre) igény tartására, nemi betegségekre, veszély, hogy inkább vagy egy másik nővel , hogy neki mondasz édes hazugságokat, neki udvarolsz stb. Tökmindegy , hogy neked mit jelent, az számít , hogy a NEKI mit jelent, mert ezek érzelmek. ( ez nőkre is vonatkozik)
Magyarul azzal “vígasztalni” egy nőt, hogy nem jelentett semmit, meg csak egy fizikális cucc volt, teljesen felesleges, mert neki ez egy árulás.”
Mi a fasznak mondjak el valamit egy nőnek, amiről már előre tudom, hiszen TE MAGAD IS MEGMONDTAD, hogy azt a nő árulásnak fogja venni, függetlenül attól, hogy az a részemről A VALÓSÁGBAN NEM AZ? Minek beszéljek akkor??? Teljesen értelmetlen dolog lenne, teljesen felesleges dolog lenne tehát elmondani.
“Mi a fasznak mondjak el valamit egy nőnek, amiről már előre tudom, hiszen TE MAGAD IS MEGMONDTAD, hogy azt a nő árulásnak fogja venni, függetlenül attól, hogy az a részemről…”
Mert úgy fair ?( becsületes) Esetleg, mert nem hazudozással indítasz egy kapcsolatot így? Mert találhatsz olyan nőt, aki nyitott, a “nyitott kapcsolatra “?
Talán azért, hogy ne ess pofára, amikor lapátra tesznek, mert egyszer úgyis kiderül….?
De mint mondtam, mindenki úgy dönt, ahogy saját maga akar. Csak akkor mindenki vállalja tetteinek következményeit is.
Egyébként már itt a ” szép új világ” , pár évtized ( század ) és okafogyottá válik ez is. ( ami igen szomorú) :
https://piacesprofit.hu/cikkek/tarsadalom/semmi-szukseg-nincs-ferfira-egy-ujradefinialt-csaladmodellben.html
A család és a szex sokak életében nem a ‘csak” kategória, hanem nagyon fontos dolog. Igen sok párkapcsolatban élő férfi él körülötted, kérdezd me tőlük, miért jobb nekik így élni, mint egyedülállóként.
Mellesleg szerinted egy átlag férfi mit tud nyújtani egy nőnek? Többet, mint a nő a férfinek?
Mellesleg ha egy nő lép félre, ami neki semmit nem jelent adott esetben, csak egy görbe estét, a férje számára ez nem árulás?
A mai világban egy átlag férfi sokkal többet tud nyújtani – és sokkal többet is nyújt – egy nőnek, mint amit egy mai modern, emancipált, feminista nő nyújtani tudna egy férfinak!
És azért írom így, feltételes módban, hogy “nyújtani tudna”, mert a valóságban egy mai modern, emancipált, feminista nő nem nyújt a férfinak szinte semmit…
Mi az a sokkal több, amit egy férfi nyújtani tud szerinted?
Igen sok férfi van, akinek családja, felesége van. Szerintük ezek szerint megéri.
A férfi továbbra is nyújt mindent, ami a klasszikus férfi szerep szerint a feladata, kedves 31Anna.
A modern, emancipált nő ezzel szemben csak max. két dolgot nyújt a férfinak:
1. pinát, és 2. a gyermekszülést. (Bár a kettő közül már a második pont is olyan, hogy vagy lázadnak ellene, vagy halogatják, vagy az abortuszt preferálják…)
Lehet, hogy vannak a férfiak közül még páran, akik belementek a Házasság 2.0-ba, de egyre kevesebben vannak ilyenek. Férfi szempontból nincs ugyanis értelme.
Tehát mi az a sokkal több, amit nyújt szerinted a férfi? Fel tudsz sorolni néhány dolgot?
Hunn
Ne menj bele.
Nem azért kérdez téged hogy tanulhasson, hanem azért hogy kioktathasson.
Hagyd, hadd kérdezzen ..
Szerintem bőven elég lesz, ha csak az alapokat felsorolom. Mert már abból is látszanak az arányok, hogy egy férfi mennyivel többet nyújt, ha összehasonlítjuk azzal, amit a fentiekben írtam arról, hogy mit nyújt a modern, emacipált nő a férfinak…
S hogy mik ezek az alapok? “Provide and protect”, ahogy az angolszászok mondják…
A biztonságot és a védelmet elsősorban a társadalom nyújtja az embereknek. Nőnek és férfinak egyaránt. A nő megszüli, gondozza, neveli a gyerekedet, te meg megvéded, ha jön az oroszlán, meg a mérges szomszéd? Amíg nem tud dolgozni a kicsi miatt, hajlandó vagy adni nekik a pénzedből? Szerintem nem mondható, hogy ez sokkal több a férfi részéről. Az érzelmi biztonság nyújtása pedig kölcsönös.
A biztonságot és a védelmet a társadalom nyújtja, mi?
És kikből is áll az a híres társadalom? A társadalom a férfiakból és a nőkből áll.
Ezek közül milyen biztonságot és védelmet is nyújt a társadalom női része, akár a férfiaknak, akár saját magának? ‘
Hát az égegyadta világon semmilyet.
Magyarul minden kétséget kizárólag megállapítottuk, hogy a biztonságot és a védelmet bizony a férfiak biztosítják a nőknek…
Most párkapcsolatról beszélünk. Tehát szerinted Pisti, az asztalos azt nyújta a feleségének, hogy más férfiak katonák meg rendőrök. Nem tűnik sokkal többnek, mint amennyit a felesége nyújt neki. Szerinted ha egy nő elválik a férjétől, egyedül kevésbé van biztonságban?
A férfiak kis hányadának az a munkája, hogy védi a hazát, az állampolgárok biztonságát. A többi férfi ugyanúgy bolti elárusító meg fodrász, mint Mari néni. Ők is a rendőrségre, tűzoltóságra szaladnak, ha baj van. A biztonság őrzői pedig minden másban a társadalom többi tagjának a munkájára szorulnak. Mindenkire szükség van, nemcsak a rettenthetetlen, egyenruhás marcona férfiakra. Akiknek a biztonságára kicsi korukban az anyukájuk vigyázott, hogy ne dugják az ujjukat a konnektorba.
Én még eddigi életem során olyanról nem hallottam, hogy a rendőrök megvédtek volna bárkit is bármitől… Csak olyanról hallottam, hogy a rendőrök kinyomozták és elfogták a tettest. Ami dícséretes, csak sajnos szükség van valamire hozzá: mégpedig egy elkövetett bűntényre, amitől a rendőrök bizony nem védték meg az áldozatot…
Szóval igen: ha Pisti, az asztalos felesége bűnözők céltáblájává vált, akkor vagy ott van Pisti és megvédi őt, vagy pedig az asszony bűncselekmény áldozata lesz. (És mivel a lovagiasság már rég halott, mert a feminista nők megölték, ezért ha Pisti, az asztalos felesége hangosan segítségért kiált, akkor vagy Pisti, az asztalos siet a segítségére és védi meg őt, vagy senki sem…)
Szóval ez sokkal több, mint amit a felesége nyújt neki. Ha betörnek hozzájuk, nem a felesége fog kimenni a hálószobából bézbólütővel a kezében, az életét és a testi épségét kockáztatva, hogy megnézze mi volt az a furcsa zaj, hanem Pist, az asztalos…
És igen: ha egy nő elválik a férjétől, akkor egyedül kevéssé van biztonságban. És ha gyerekeik is vannak, akkor a válás után a gyerekeik is sokkal kevésbé vannak biztonságban…
Nem, a világ nem egy biztonságos hely, hanem a világot mi, férfiak tesszük biztonságossá a nők, a gyermekek és az idősek számára… És nem pusztán a rendőrök, mert ahogy azt Fülig Jimmy is megmondta: nem lehet minden pofon mellé rendőrt állítani…
Már hogyne védenének meg a rendőrök. A jelenlétük akadályoz meg egy csomó bűncselekményt.
Az, hogy ott vannak , járőröznek, hívhatók. Az, hogy tartanak ( a legtöbben) attól, hogy a cselekményeiknek jogi következménye lehet. Ugyan már, mindenki ismeri azt a tényt is, hogyha egy rendőrautót észlelnek az autósok, mindenki baromira elkezdi betartani a kreszt, feltűnően lassabban, udvariasabban kezdünk el közlekedni.
Ezen kívül üsd már be a google-ba csak azt, hogy szabadnapos rendőr, vagy rendőr megakadályozta…ha még nem hallottál ilyenről, ott találhatsz bőven.
Egyébként Pistinek meg kötelessége megvédeni a családját, mivel a gyerek(ek)ről, róla is, a háztartásról is a felesége gondoskodik túlnyomó részben az év 365 napján. Neki meg lehet egy életben 1-2 alkalommal kell kimenni azzal a baseball ütővel körülnézni, de lehet 1x sem.
Magyarországon a háztartások túlnyomó többségében még mindig a nők gondoskodnak a család szükségleteiről, az, hogy ezt tagadod , még nem fog változtatni a tényen, hogy ez így van. Kérdezd meg a családos kollégáidat, ismerőseidet…
Én rengeteg olyan családot ismerek, ahol a feleség konkrétan nem csinál semmit, hanem a férfi viszi a háztartást (nyavalygás nélkül) és olyat is, ahol férfi állandóan túlórázik, úgyhogy a feleség rendeli az ebédet vagy rittyent össze valamit öt perc alatt…
Én egy ilyen családot sem ismerek. Mindenesetre nem ez az általános.
Ezt egyből gondoltuk Tina, hogy te rengeteg ilyen családot ismersz.
Én konkrétan egyet és 50x több olyat , ahol a nő viszi a hátán az egész, vagy a háztartás 70-80%-át, munka mellett! Ezért írtam, hogy túlnyomó többségeben.
Hát igen, sajnos már nincsenek igazi nők, akik el tudnának vinni normálisan egy háztartást. A fiatal lányok egy palacsintát nem tudnak összerakni. Amúgy meg nem értem, mi ez a láthatatlan munka körüli női hiszti, be kell rakni a tányért a mosogatógépbe, a ruhát a mosógépbe, egy héten egyszer felmosni és felporszívózni, de már ezért megy a vinnyogás. Persze ezt is felesbe akarnák csinálni, mert nem tudnak mit kezdeni az unalmukkal. Én sosem értettem, mi olyan nagy dolog a háztartás vezetésében, bármit meg tudok csinálni, és nem jelent kihívást. De női oldalról biztos más. A nőknek ideje lenne végre felnőni, nem az emancikártyát mutogatni, akkor talán komolyan is vennénk őket.
Egy nő biztonsága nem attól függ, hogy hány kiló izom van a kedves férjeurán, hanem attól, hogy milyen a társadalom általános közbiztonsága. A napjuk felét/harmadát töltik csak együtt a párok, nem áll testőrként a kedves férj 0-24-ben a felesége mellett. Ráadásul ha egynél több az esetleges támadó, annyit ér el a kedves férj, hogy őt verik bele az aszfaltba először, és esélytelen, hogy megvédje a feleségét. Bűnügy esetén a férfiak is szépen elballagna a rendőrségre, a törvény erejében bíznak, mert egyedül nagyjából semmire sem mennek. Te magad is leírtad emlékezetem szerint, hogy majd ha háború lesz, és megborul a közrend, hogyan fogsz erőszakolni és ölni. És most ebbéli nemes szándékodban a büntetéstől való félelem akadályoz meg. Így vannak ezzel sokan mások is. Ha nincs melletted egy rendőr, akkor is tudod, hogy jobb, ha nem bűnözöl, mert utolér a büntetés
.
Pisti, az asztalos nem Rambo, és még ha 190 cm-es izomkolosszus, akkor sem tud mit kezdeni, ha többen megtámadják az otthonát, feleségét. Legfeljebb őt verik meg elsőnek. Mellesleg a legtöbb ember életében soha nem fordul elő, hogy bemegy hozzá egy betörő. Ha Pisti annyit nyújt a feleségének, hogy arról álmodozik, milyen irgalmatlan bátor lesz, ha esetleg egyszer az életben bemegy hozzájuk a betörő, az igen karcsú ahhoz képest, amit az asszony nyújt neki.
Egy egyedülálló nő nem szenved el több bűncselekményt, mint egy házas. Nincs olyan, hogy egy nő azért akarna férjhez menni, mert fél a bűnözőktől, és majd őt a férje megvédi. Ellenben egy nőnek statiszkiailag arra van nagyobb esélye, hogy a saját párja veri vagy öli meg, nem idegen férfiak.
Manapság az emberek többsége úgy éli le az életét, hogy soha nem támadták meg, és soha nem kellett valódi veszélytől megvédenie senkit. A férfiak pedig egyedül magukat sem tudják megvédeni, hanem gond esetén a rendőrséghez, a bíróságra fordulnak,.. Ahol egyébként egyre több a nő.
Igaz, nem lehet minden pofon mellé rendőrt állítani, de vannak olyan törvények, büntetések, amelyek a legtöbb embert visszatartják a pofozkodástól.
A társadalom általános közbiztonsága pedig mitől függ? Nem a rendőrök számától. Hanem attól, hogy a fiatal férfiak nagy többsége megtartja-e “a király békéjét”, vagy sem.
A társadalmi szerződés pedig eredetileg arról szólt, hogy ha férfiként hozod a nemi szerepedet, akkor jó esélyed van rá, hogy megélhetést és párt találj, ezért nincs értelme megbontanod a békét.
Na, pontosan ezt a társadalmi szerződést rúgták fel, tépték szét és köpték le a feministák! A végeredmény csakis az erőszak eszkalálódása lehet… Ami már itt is van!
Bizony: az, hogy a III. Világháború küszöbén állunk, az a társadalmi tudatalatti szintjén az elmebeteg feminizmusra való reakció kivetülése a mindennapi valóságra.
Ugyanúgy, ahogy az első és a második világháború is lekövette a feminizmus hullámait.
Az a bizonyos társadalmi szerződés sohasem tudott volna átalakulni, megváltozni az emberek többségének az egyetértése, beleegyezése nélkül. Ha ez csak néhány feminista lázálma lett volna, nem sikerült volna a társadalomban ilyen mélyreható változást elérni. A feminizmus alapvető társadalmi igény mentén született meg és változott folyamatosan.
A társadalom közbiztonságát igencsak meghatározza a törvényi, környezet, a rendőrök száma, a végrehajtó hatalom szerkezete, stb. A fiatal férfiak lázadása? :) Ezen az alapon a vizionálhatnánk a fiatal nők lázadását is, akik nem hajlandók megszülni, gondozni a gyerekeiket. A fiatal férfiak tanulhatnak, dolgozhatnak, párt kereshetnek maguknak tehetségük szerint,
A világháborúkat gazdasági és politikai érdekek mozgatták, nem az hogy nők járhattak egyetemre, szavazhattak, és immár képesek voltak eltartani saját magukat.
Onnan indultunk ki, hogy szerinted egy párkapcsolatban a férfiak adnak jóval többet, mint a nők. Egy dolgot tudtál felhozni érvként, a biztonságot. Nos, egy egyedülálló nőt semmivel nem ér több atrocitás, mint egy férjezettet. Valóban kölcsönösen sokat adhatnak egy házasságban egymásnak a párok. De ebben a te általad emlegetett biztonság gyakorlatilag semmit nem jelent.
Azzal azért vitatkoznék, hogy semmit nem jelent, én nem becsülném le, ha az ember párja képes adott körülmények között megvédeni a családját, de nyilván ennek is vannak korlátai.Tud egy férfi biztonságérzetet adni , pl. ha nagyritkán hosszúzom, azért jó érzés , ha elém jönnek, meg azért van egy-két helyzet, amikor jól jön az ember mellett egy férfi- mondom ezt úgy, hogy én nem vagyok egy elveszett lélek, gyámolítandó virágszál- de én inkább úgy fogalmaznék, hogy minimum egálban van az egymás iránt tanusított gondoskodás. Nyilván erről csak az tud relevánsan kommentelni, aki él/élt hosszabb párkapcsolatban. Hunn saját elmondása alapján nem.
Jelenleg a társadalmi szerződés nem az emberek beleegyezésén, hanem média által kialakított, mesterséges konszenzuson alapul. Nem valós.
A fiatal nők, hogy nem akarnak szülni, azt nem vizionáljuk, hiszen naponta erről ugatnak a feministák.
A világháborúkat illetően arról beszéltem, hogy a társadalmi TUDATALATTI szintjén mi mozgatta a dolgokat.
Az általam említett biztonság pedig még mindig több, mint az a nagy büdös semmi, amit a mai, emancipált, feminista nők nyújtanak a férfiaknak.
“Az a bizonyos társadalmi szerződés sohasem tudott volna átalakulni, megváltozni az emberek többségének az egyetértése, beleegyezése nélkül. Ha ez csak néhány feminista lázálma lett volna, nem sikerült volna a társadalomban ilyen mélyreható változást elérni. A feminizmus alapvető társadalmi igény mentén született meg és változott folyamatosan.”
Semmiféle társadalmi igény nem volt, ezt csak a zsidó bankárok erőltették hogy megduplázzák a bérrabszolgák számát.
Igen, a világháborúk egyértelműen a feminizmus “vívmányai”, véletlenül sem a világ újra felosztásáról, a nyersanyagban gazdag területek megszerzéséről, a világuralmi vezető pozíció megszerzéséről, vagy antagonisztikus vallási, etnikai konfliktusokról szólnak.
A gyengébbek kedvéért megismétlem, ezúttal immár harmadszor is: a világháborúkkal kapcsolatban a társadalmi TUDATALATTIRÓL, arról a PSZICHOLÓGIAI TÉNYEZŐRŐL beszélek, ami képessé tette – és a következő világháborúban is képessé fogja tenni – a férfiakat arra, hogy tömegesen legyilkolják egymást.
Mert az átlag férfiak alap beállítódása még ma sem teszi lehetővé, hogy az elmebeteg feminizmus okozta kibírhatatlan belső feszültséget, az elmebeteg feminizmus által kiváltott gyilkos agressziót a nőkön vezessék le.
Ez is azt bizonyítja,hogy a két nem igen is nem egyforma.Még minket is befolyásol az a hülye media…(persze minket csak nagyon kicsit)
Az a baj, common man, hogy a média úgy működik, hogy hiába gondolja azt egy férfi, hogy racionalitással és analitikus gondolkodással ki tudja szűrni a hazugságokat, mert ez csak a felszín. A nyílt hazugság ugyanis pusztán csak a legfelsőbb szintje csupán annak, ami történik.
Mert a média úgy manipulál, amikor az emberi agy médiatartalmat fogyaszt, hogy a különböző gondolatokat mesterségesen kiváltott érzelmekhez és hangulatokhoz csatolja, és ez ellen a tudatalatti képtelen védekezni. Mert nem tudatos szinten történik a dolog.
A befolyásolást emiatt csakis egyféleképpen lehet elkerülni: ha nem kapcsolja be a készüléket az ember fia…
Azért ne emeld őket mindenhatóvá……Meg hát van férfi megérzés is..Ettől függetlenül keveset “fogyasztok” jobbára megfigyelés céllal.
dr warren Ferrellel értek egyet, hogy nem lehet cél a férfinézőpontok egyoldalú erősítése – bár ez is fontos – a cél elérni: mindenki egy picit bújjon a másik bőrébe. És rögtön lehet kezdeni a jó példával, utána pedig ajánlani ezt a másik félnek is, mint a megoldás egyetlen jó első lépését.
Off: kicsit most lehet akadozni fognak a cikkek, mert több magánéleti problémám egyszerre jelentkezett, és energia ezeket megoldani, azt pedig sajna a Férfimozgalomtól kell elvennem. Szeretném szinten tartani a lapot, de most kicsit nehezebb.
Ezt sajnálattal hallom, az erő legyen Veled !
A másik meghallgatása jó kezdet lehet.
Na, én például ezért nem lennék alkalmas bármiféle férfimozgalom képviselőjének a nagy nyilvánosság előtt, pláne a tömegmédiában…
Én ugyanis gyűlölöm a feministákat és a feminizmust. Az egyik dolog, amit a legjobban gyűlölök bennük az az, amikor úgy tesznek, mintha a mai világban nem is ők gyakorolnák a hatalmat, hanem a képzeletbeli nőelnyomó Patriarchátus…
Meg amikor úgy csinálnak, mintha – pusztán azért, mert testünkben egy helyen tartózkodunk velük – ebből következően mi is részei lennénk a tetves feminista társadalmuknak. Pedig NEM. Lélekben már semmi közünk hozzájuk.
Abban is őszintén hiszek, hogy nem a kiegyezésre kell törekedni a feminizmussal. Nem az elfogadásukat, nem a megértésüket, nem az egyetértésüket kell keresni… Hanem a feminizmust gyökerestül ki kell irtani. Ha kell, akkor akár az összes nő akarata ellenére is.
A beszélgetés ideje szerintem úgy 15-20 évvel ezelőtt lehetett volna. De az a vonat már elment, azok az idők elmúltak, nem voltak kíváncsiak ránk. A feministákkal már rég nincs mit megbeszélni…
Hunn
Nem mehetsz szembe a társadalommal, mert kiiktat.
És egy élet munkája mire csak valamennyire is magad mellé állítod az egész társadalom egy részét, hogy ne számíts kiiktatandónak. (gyuribácsinak is krrvasok pénze és ideje ment rá mire így sikerült kiforgatnia a világot a sarkaiból)
És el kell ismernünk hogy a világ valami kegyetlenül nehézkes és fordulásképtelen. Amíg el nem kezdenek nagy létszámban meghalni az emberek körülöttünk, addíg eszünkben sincsen megváltozni. A kovidgyilkosságok óta azt is tudjuk hogy milyen az amikor hullanak az emberek – mert az nemolyanvolt.
Szóval : a patriachátusra való ugatást próbáld méltósággal elviselni, halld inkább a teliholdra való vonyításnak.
Ne gyűlölj.. sőt : ne mondd hogy gyűlölsz, mert a gyűlölet az a gyengébb haragja az erősebb felé – és te az erősebb kéne hogy legyél.
Az hogy valaki ÚGY csinál mintha te is része lennél az ő feminista társadalmának, miért érdekel téged? Miért veszed egyáltalán észre?
Nem. Tényleg nem szabad kiegyezésre törekedni a feminizmussal.
Egy-két hónapja olvastam valahol, hogy nem a gonoszság és a rosszindulat a veszélyes, hanem a társadalom buta elfogadókészsége a gonosz szándékokkal szemben.
És nem a logikus elme és nem a segítő jó szándék változtatja meg a buta elfogadókészséget.
Egy dolog viszont szent meggyőződésem, Se-se: mégpedig az, hogy semmi keresnivalónk a tömegmédiában. (A többes számot úgy értem, hogy a különféle anti-feminista, reakciós férfimozgalmakhoz tartozó férfiaknak.)
És hogy miért?
Azért, mert a tömegmédia direkt arra van kitalálva, hogy egy álvalóságot építsen fel a fejekben. (Leginkább ideákat, gondolatokat kötnek benne pozitív vagy érzelmekhez és hangulatokhoz, az elérendő társadalom-mérnöki céloknak megfelelően). Téves világképet sugároznak az emberek tudatába és tudatalattijába, hogy ezáltal az emberek téves alapokról kiindulva téves következtetéseket vonjanak le, melyek alapján téves döntéseket hozzanak, és ezáltal -ha cselekszenek egyáltalán – akkor is eredménytelenül cselekedjenek.
És lehetőleg emiatt elbasszák az életüket.
Ugyanis már maga az, hogy gyermekkorunktól kezdve képernyőket bámulunk azt eredményezi, hogy legtöbbször szinte már csak passzív nézői, és nem aktív cselekvői vagyunk az életnek, ebbe természetesen beleértve a saját életünket is… Aki szerencsés közülünk, az még ismerhetett olyan generációt (a nagyszülőkét vagy a dédszülőkét), akik anno még nem képernyők előtt nőttek fel. Hatalmas különbséget jelentett ez emberi minőségben is.
Akivel szembekerül valaki a mieink közül a tömegmédiában, az az ellenfél – vagy mondjuk ki nyíltan: az az ellenség – egy olyan profi lesz, aki ezt a szakmát tanulta, akit erre a munkára képeztek ki, míg a mieink egytől-egyig csupán jó szándékú amatőrök. Semmilyen célunkat nem érhetjük el a tömegmédián keresztül, hiszen a mi céljaink keresztezik az övékét, azok pont ellentétesek. Nem fognak olyat hibázni, hogy mi objektívan elmondhassuk a mondanivalónkat, hogy kiderüljön, hogy teljesen normális férfiak vagyunk, és a józan paraszti ész szerint ráadásul még igazunk is van… Nem fogják megengedi, hogy ezáltal – az ő szubverzív, pusztító szándékaik ellenére – pozitívan befolyásoljuk mások életét.
Nem, a mi helyünk kizárólag az alternatív kommunikációs felületeken van: elsősorban az internetnek azon a részén, ahol még szólásszabadság van. Figyeljük meg a nemzetközi példákat: például sem az ISIS, sem a Talibán nem a tömegmédiában, nem a tévéhíradókban meg nem a betelefonálós, beszélgetős stúdióműsorokban győzte meg a tisztelt publikumot arról, hogy csatlakozzanak hozzájuk…
Hanem az interneten. A tömegmédia amúgy is már réges rég hitelét vesztette. Miért törekednénk hát oda bekerülni?
Hunn
Helyes a bőgés, oroszlán : szerintem sem a tömegeket kell elérnünk hanem az egyéneket.
Szerintem semmi dolgunk az álmokkal feltöltődő korosztály elméje körül, mi a nőkről szóló álmaikban csalódott férfiak vagyunk.
Hunn! Nagyrészt egyetértek. A tömegmédiát azonban nem csak a félretájékoztatásra lehetne használni, szomorú, hogy az évtizedekkel előtti minőség azért már sehol sincsen. A lehetőséged megvan arra, hogy olyan csatornákat válassz, akár tv-n, akár youtube, tiktok, stb, ahol azt kaphatod, amire szükséged van, vagy neadjIsten még az igazságot is mutatja be. Nem véletlen, hogy nincs értelmes párbeszéd az antifeminizmus-feminizmus között. Ha 1-2 ilyen videóra rákeresel, akkor egyből érteni fogod, hogy nem véletlen. Egyrészt azért, mert ahol nincsenek megkötések, nem egy “ne legyen igazságtalanság, jogokat a férfiaknak de azért a nőknek is jó legyen” lovagok úgy mondják meg a véleményüket, hogy a lehető legkevésbé érdekli őket, hogy szegény nőnek hogyan csorbul az egója, ott bizony egyértelmű a férfi-női mentális teljesítmény. Mivel ezt a politika és a gazdaság sem akarja, ezért egyszerűbb ellehetetleníteni a kétirányú kommunikációt. Másrészt pedig nem csak ez a mértéktelenül nagy eltérés látható ilyenkor, hanem mellé még olyan problémákkal is szembesülhetnek ilyenkor a férfiak, hogy milyen hatások érik őket, ami már annyira beléjük van sulykolva, hogy észre sem veszik, hogy szabdalják őket. Ráadásul az is látszik, hogy a mocskos, önző női egó milyen elvárásokat támaszt (és élvez is) a férfiak felé. Szóval a feminizmus annyira életképtelen (pont, mint a nők 99%-a) önmagában, férfi támogatórendszer és szimpátia nélkül, hogy muszáj minden platformot megragadni az agresszív népszerűsítéséhez, az ellenvéleményeket meg irtani, ahogy csak lehet.
De vannak olyan csatornák, amelyeket érdemes nézni, pl Ben Shapiro, Jordan Peterson, vagy Peadl Davis. Ezek után már dobálja a hasonló tartalmakat az algoritmus. Pearl itt a legérdekesebb, mert nő létére elég keményen odaszól a tyukoknak, ami nekik persze nem tetszik. Modernkori Esther Vilar. Fantasztikus látni, hogy oly sok buta nő között is akad azért értelmes, férfiasabb gondolkodású, egyén, aki képes átlátni a dolgokat. Sok videója van, amiben azt mondja, hogy férfiak nélkül a modern világ sehol se lenne, összeomlana napok alatt. Vagy hogy a nők bekönyörgik magukat a férfiak által épített munkahelyekre, politikába, médiába, utána pedig elkezdik megszabni, hogy hogyan viselkedjenek a férfiak. Amit azért eddig is tudtunk, de így, ilyen formában nem nagyon hallani ezt máshonnan, pedig teljesen egyértelmű. Szóval van választék, csak akkor válassz jól. Az ignorálás nem jó döntés, tudni kell, hogy honnan támadnak, máshonnan pedig nem fogod tudni.
“A tömegmédia amúgy is már réges rég hitelét vesztette. Miért törekednénk hát oda bekerülni?”
De sokan nem is tudják, hogy folyamatosan lopnak tőlük, ártanak nekik, és azt hiszik, hogy fiú/férfiként tényleg bűnösök. Nem egy ismerősömet, barátomat elrángatta a tulajdona a barbie szennyre, és végig kellett néznie. Sőt, valamelyiknek még tetszett is. Édes Istenem, hol tart a világ??
Szerintem, Miklós1, egy lépést hátralépve és úgy nézve a dolgot, a tömegmédia en bloc egy PSYWAR projekt, aminek az a célja, hogy az ellenség – ezek vagyunk mi – fejében egy olyan torz, téves, hamis kép éljen a világról és az emberekről (férfiakról és nőkről egyaránt) melynek alapján téves, eredménytelen, és rossz döntéseket hozunk a saját életünkkel kapcsolatban.
“Az egyik dolog, amit a legjobban gyűlölök bennük az az, amikor úgy tesznek, mintha a mai világban nem is ők gyakorolnák a hatalmat, hanem a képzeletbeli nőelnyomó Patriarchátus”
Neked ez ellentmondásos, idő volt nekem is, mire felfogtam, hogy a nő döntései mögött ne a logikát keresd, hanem az érzelmet. A nő “agyában” simán benne van az, hogy dirigál, de mellette el is van nyomva. Mert sosem fogja magán elemezni, hisz mindig ott van más, mint bűnbak. Nincsenek negatív következményei a tetteinek, mindig van kifogása. Hiába próbálod megmagyarázni egy nőnek, hogy nincs elnyomva, már akkor elkezd szó szerint hisztizni, vergődni, pletykálni rólad, ahogy tud, keresztbe tesz, stb. Mindig a számikra ingyen rendelkezésre álló kapcsolati hálójukat használják, hogy elérjék a céljukat, és hogy az egykor jól működő rendszereket a saját kis szarkupacukká tudják alakítani. De nem a nő a hibás, a férfi emelte fel őket az állatok szintjéről, de állatok maradtak. Azokat kellene elővenni, akik férfi létükre lemondanak kötelességeikről, és alárendelik magukat az alárendelteknek. Szégyen.
“ebből következően mi is részei lennénk a tetves feminista társadalmuknak. Pedig NEM. Lélekben már semmi közünk hozzájuk.”
Pedig 0 ellenállással, sőt, hátszéllel tolják előre őket a férfiak, akiket meg utána elárulnak ezek. Ha háború van, először menekülnek, ha süllyed a hajó, először mentik ki őket, élvezik a támogatásokat, és cserébe még le is néznek.
“Abban is őszintén hiszek, hogy nem a kiegyezésre kell törekedni a feminizmussal. Nem az elfogadásukat, nem a megértésüket, nem az egyetértésüket kell keresni”
Persze, hogy nem, egyrészt mert nem vagyunk egyenlőek. Másrészt pedig, erre van a hatalom. Nem kell azt szégyellni, hogy a buta és gyönge nőknek nem jutott, attól még nem etikátlan használni. Miért is mondhatná meg a nő, hogy hogyan kell a játékot játszani? Örüljön, ha egyáltalán beleegyezési jog jutott neki, ez is egy olyan szolgáltatás a férfi társadalom részéről, amit önmagában se tudna a nő megfizetni, akármit is tettek le eddig az asztalra.
“Hanem a feminizmust gyökerestül ki kell irtani. Ha kell, akkor akár az összes nő akarata ellenére is.”
Igen, irtani kell, de ha a nő már csak érzékeli, hogy az eddigi játékuk már nem fog menni, először bedobják még a mesterségesen felépített látszathatalmukat, megpróbálnak rádijeszteni, de annyi is volt, ha az nem ér el sikert. Annyira szánalmas. De az szánalmasabb, aki a nők kegyeit továbbra is keresve “párbeszédet” akar velük, hátha… Amúgy meg, pont nem számít, hogy tetszik a nőnek, vagy sem, az nem egy fizikai erő, a telepátiát meg hagyjuk már.
“A feministákkal már rég nincs mit megbeszélni…”
Nem, de férfibörtönökbe igencsak be lehetnének tessékelve, ott terjeszthetnék az igét. Hirtelen nem lenne egy feminista se, nem lennének olyan függetlenek meg erősek azok a kislányok.
A tetves feminista társadalomban dolgozol, tőle kapod a fzetésed, amiből eszel és laksz. Használod a táesadalom szolgáltatásait, az általa készített tárgyakat, eszközöket. Észrevette valaki már, hogy te tulajdonképpen nem vagy része a tárasadalomnak? Ha nem, ez csak álmodozás.
Nekem ugyan nem ad semmit ez a tetves feminista társadalom, kedves 31Anna!
Én ugyanis nem nő vagyok.
Még a szőrös seggem lyukáról a mobilommal készített fotókat sem tudom eladni az OnlyFans-en, ahogy azt a mai, emancipált nők szokták, hogy aztán azzal dicsekedjek a társaságban, hogy mekkora zseniális női vállalkozó és üzletasszony vagyok (persze anélkül, hogy a részletekbe különösebben belemennék)…
Nekem mindenért dolgoznom kell, nekem semmit sem adnak csak úgy.
És ez a tetves feminista társadalom nyugodtan megköszönheti nekem, hogy elmegyek dolgozni… És a tetves feminista társadalom kurvára jobban is teszi, mégpedig a saját, jól felfogott érdekében, ha ad rendes munkát és normális megélhetést… Mert én ugyan nem némi aprót kéregetnék az irodaházakból ebédidőben vagy munkaidő végén kiskosztümben előbukkanó, magassarkúban kitipegő karrierista roastie picsáktól abban az esetben, ha valaha is munkanélküli hajléktalanná válnék…
Hanem kirabolnám őket.
És ha a feminista őrület ugyanúgy fokozódni fog továbbra is az elkövetkező évtized során, mint ahogy eddig, akkor szerintem egyre többen leszünk így ezzel…
Ha saját bevallásod szerint is rendes munkát és normális megélhetést ad neked a társadalom, olyan nagyon nem vonultál ki.
A nők igen kicsi százaléka árulja a szőrös segglyukáról készült fényképet. Erős túlzás, amit írsz.
A nők azért kapnak kedvezményeket, mert a tanulnak, dolgoznak, de emellett a szülés, illetve a gyermeknevelés oroszlánrésze is rájuk hárul, ami a társadalom megmaradása szempontjából az egyik legfontosabb dolog. Fogadj örökbe egy csecsemőt, és mindjárt részesülhetsz a kedvezmények jó részében. Aztán meglátod, ezek a kedvezmények mennyiben kompenzálják azt, hogy kiesel a munkából, megbízhatatlan munkaerőnek számítasz a gyereked miatt, stb, stb.
Gondoltam, hogy nem fogod érteni…
Attól, hogy helyileg esetleg ugyanott tartózkodom mint ti, attól még nem biztos, hogy ott is vagyok mellettetek.
Amúgy egyre inkább annak a híve vagyok, hogy a szexen kívül semmi dolgunk egy modern, emancipált, feminista nővel. Ha teherbe esik, nevelje fel egyedül a gyereket, mégpedig a saját maga által megkeresett pénzéből. Semmi közünk hozzájuk. Éljék le a teljes életüket egyedül, ahogy csak akarják. Természetesen teljes egyenjogúságban…
Dehogynem értem. Álmodozol. A cselekvő kivonulás az lenne, ha egy puszta közepén élnél, és önellátó lennél.
A legtöbb férfit azért érdekel a saját gyereke sorsa. De ha nem, ne tessenek csodálkozni azon, hogy aki felneveli a gyerekét, és ezért hajlandó vállalni az egzisztenciális hátrányokat, kedvezményt kap. Ugyanis a gyerekeknél aligha van fontosabb társadalmi érték.
Így van, igaza van ennek a feminista öregasszonynak. Fontos társadalmi érték a CSOK-os semmirekellő szarházi léhűtőknek (nők és és az a pár százalék lapátállú köcsög) ingyentízmilliókat állami erőszakkal odaadni a béták adójából. Az ingatlanárak nyolc év alatti megháromszorozása is fontos társadalmi érték.
Kedves Vénlegény! :)
Ha édesanyád csecsemőkorodban, kisgyerekkorodban nem azt választotta volna, hogy “léhűt”, azaz 0-24-ben vigyáz rád, gondoz téged, hanem elmegy a te olvasatodban sokkal fontosabb munkahelyre, hogy adót fizethessen, ma nemigen lennél itt. Igen sok munkaórát beleölt abba, hogy őt léhűtőnek nevezhesd.
Adót nemcsak a béták fizetnek, hanem az alfák is meg azok a nők is, akik nem épp a kisgyereküket gondozzák otthon. Az ő adójukat is odaadják azoknak, akik vállalják, hogy a saját egzisztenciájukat, munkájukat háttérbe szorítva gyereket nevelnek. Ha ez szerinted könnyebb, neked is azt javaslom, fogadj örökbe egy gyereket, és te is otthon maradhatsz nevelni és te is kapsz kedvezményeket.
Szerinted nem fontos társadalmi érdek a gyerekek felnevelése?
Nem álmodozom, kedves 31Anna. Tudod mit? Be is bizonyítom, ha te is benne vagy. (És előre szólok: ez nem személyre szól. Bármelyik modern, emancipált, feminista nőért ugyanezt tenném hasonló helyzetben…)
Szóval menjünk el együtt este valamelyik nyugat-európai nagyváros (Párizs? Brüsszel? a választást rád bízom) no-go zónájának egyik hírhedt sötét sikátorába, ahol nőként nagyon erősen ki vagy téve a fegyveres rablás és a nemi erőszak kockázatának…
Te majd előre mész, én pedig jó pár méterre lemaradok. Légy csábosan, kihívóan öltözve, tedd minden megfigyelő számára egyértelművé hogy jelentősebb összeg van nálad, és hogy a környéken nem ismerős idegen, viszont kellőképpen ittas vagy…
És amikor megtámadnak, azonnal kiálts hozzám segítségért!!!
És figyeld meg, hogy a segítségedre sietek-e, vagy sem…
Nem sietsz a segítségemre, mert addigra téged kirabolnak, és véresre verve fekszel a kövezeten.
Mellesleg a fenti szituáció hányszor történt meg veled? Nem csak álmodozol róla esetleg?
Engem? Nem valószínű… Tudod mi az, hogy “street smarts”? Akinek van esze, az el tudja kerülni az ilyen szitukat. (Neked nincs, mert akkor eleve nem írkálnál ide.) És miért is álmodoznék én arról, hogy bűncselekmény áldozattá váljak??? (Ez újabb nyilvánvaló példa arra, hogy semmi eszed sincsen.)
Okoskodhatsz egy no-go zónában. Semmivel nem vagy ott jobb helyzetben, mint egy nő. Magadat sem tudod megvédeni, ha többen megtámadnak, nemhogy mást.
Mire én odaérek, addigra a srácok már rég el lesznek foglalva veled… Ráadásul én drogos csövesnek fogok öltözni, akinél látványosan nincs pénz, viszont akinek a keze a zsebében egyértelműen valamilyen önvédelmi eszközt markol… Csináljuk meg, én vállalom a kockázatot.
Álmodozol. :) Merthogy csövest még soha nem vertek meg.
Mellesleg ha ilyen nagy álcázásra van szükséged, merthogy ez neked a “védelem”, esélytelen lenne, hogy meg tudnál védeni a egy nőt a srácoktól. .
Ha nem esett volna le, pont az a lényeg, hogy eszem ágában sincs megvédeni egyetlen nőt sem, semmitől. Ugyanis feminista egyenjogúság van, mi férfiak nem tartozunk nektek már a biztonságotokkal. Úgyhogy lelkiismeretfurdalás nélkül végignézem, bármi negatív is történjék egy nővel… Aztán hazamegyek, megkajálok, és egy jót alszom.