Toplak Zoltán
20 megosztás

A valódi egyenlőség nevében: Sára története

Mi itt, a Férfihangon Férfiak vagyunk és fair playt játszunk, ha az néha nehéz is. Ócska, patriarchális találmány, de mi ragaszkodunk hozzá. Ennek és a valódi egyenlőség nevében következzen Sára története. Kacifántos történet, az igaz.

 

Sára energikus, okos nő és szereti a fantasy szerepjátékot. Azért ilyen nem sok nő van, aki rajong a szerepjátékért. Talán ma már ő is bánja, ezt nem tudom. A volt férjével, aki bántalmazóként lépett fel vele szemben, ugyanis ez hozta össze.

A közös szenvedély ismeretséget, a kellő időben szerelmet hozott. Nagyon szép volt az elején minden – ugye sokunknak ismerős helyzet? Bár Ödön nehezen kötelezte el magát, de egy szakítás után – Sára úgy látta, nem lépnek túl a csak randizgatáson – végül döntött: megkérte Sára kezét. Még mindig jól mentek a dolgok, talán kivéve, hogy Sára anyósa rengeteget volt náluk, és igazi magánéletük alig alakult ki, de ettől eltekintve Ödön nagyon rendes volt, nagyon jól viselkedett Sára értékrendje szerint. Szerették egymást.

Ami megváltoztatta Ödönt, az a gyermek érkezése volt. A szex-szel indult a dolog. Sára hetekig nem volt alkalmas a közösülésre (szülés utáni természetes „mellékhatás“) Ödönnek viszont voltak szexuális igényei, úgyhogy egyfajta „térdre babám“ hozzállással kellett Sárának kezelnie a helyzetet. Ő ezt megtette, de a szexuális életük lassan – lassan ilyen három perces egyoldalú akciókra szűkült. Amikor idővel Sára jelezte, hogy egészséges nőként igényei neki is lennének, és bár a behatolás még nem megy, azért Ödönnek volnának lehetőségei – mindez süket fülekre talált.

Kincső, a gyermek megfoganása – nem volt még tervbe véve – Ödön szerint csak Sára felelőssége, mert a foganáskor azt mondta neki „ne hagyd abba”. Ödön puskája pedig elsült.

Egyébként, hogy mennyire szép volt ekkor még minden, a lánykérés egy olasz városban történt, harangok zúgása közben. Ödönnek van érzéke a romantikához.

Kincső születésekor anyós persze produkálta magát, ledorongolta Sárát, hogy órákkal a császáros szülés után miért nincsen teje, valamint belekötött abba, hogy milyen sapka van Kincső fején. Szó szerint, mintha lenne jelentősége annak, hogy a folyosón a látogatási idő rövid tartamára milyen sapkában van a gyerek. Mintha egy frissen szült anyával így kellene bánni.

A kórház után az anyós látogatásai viszont zaklatás szintre emelkedtek, Sára egyszer megszámolta, két hét alatt 32-szer látogatta meg őket. Ödön szerint ez teljesen rendben volt.

Ödön ekkor kezdte szóban abuzálni Sárát. Elcserélték őt a kórházban, gyerekről hallott már ilyet, de anyáról még nem – mondogatta pl. Ödön. Elkezdte negatívan és rendszeresen minősíteni a nőt. Ödön ösztönzésére a szexuális problémákat orvoslandó, (a behatolást még mindig nem engedte a szervezete) nőgyógyászhoz ment Sára, a harmadik orvos mondta, hogy párterápia javallott, mert fizikailag minden rendben van.

Ödön viszont minden probléma megbeszélése elől meghátrált, bezárult és nem reagált. „Én ugyanúgy szeretlek, mint eddig“ – volt a válasza.

Sára azt érezte Ödönnél és a kapcsolatukban is talán az a gond, hogy Ödön nem tud lelkileg leválni a szüleiről. Elkezdte forszírozni, hogy költözzenek messzebb tőlük.

A szex továbbra sem ment, Ödön azzal kényszerítette ki az egyoldalú orális szexet, hogy akkor megoldja máshol, nem hiszi el, hogy kurvát kell házasként fizetnie, stb.

Végül a költözést Sára kényszerítette ki, hogy vagy ő megy a gyerekkel, vagy hárman mennek messzebb a folyton rajtuk csüngő nagyszülőktől. Remélte, az új körülmények között Ödön jobban magára talál, és ettől a házaséletük is jobb lesz.

Ödön engedett, de folyton Sárát hibáztatta ezért a lépésért. A beszélgetéseik felszínesekké váltak, Ödön a mélyebb beszélgetéseket hárította. Viszont elkezdte Sárát megfélemlíterni a testi fellépésével. Fölé tornyosult, olyan lendülettel közelített felé, mintha félre akarná söpörni, később pedig közvetlen közelről, az intim szférájába tolakodva, őt szó szerint sarokba szorítva mondta a magáét. Agresszíven.

Tárgyakat és a falakat ütötte és többször előfordult, hogy Kincsőt a térdére fektetve, annak meztelen fenekét elverte. Ebből bejelentés is lett, mert a gyereken nyoma maradt a verésnek. A gyejó kiszállt, Sára pedig a kiemeléstől félve összezárt Ödönnel, és védte kifelé a „becsületüket“.

Sára életében eljött az idő, hogy dolgozni kezdett ismét – eddig Ödön kérésére otthon maradt, ő tartotta el őket.

Az álcájuk védelme érdekében nem írok pontos időket, de közeledünk a jelenhez, már a Covid után járunk.

Sára dolgozott – és meglepődve tapasztalta, hogy a munkahelyén értékelik, megbecsülik és elismerik. Értékes embernek élhette meg magát. A kontraszt az otthoni élet és a munkahely között élessé vált. Sára ekkor döntötte el: feladja, és válni akar.

A lavina ezzel megindult otthon.

Ödön a gyerekkel elkezdett nagyon közeli kapcsolatot kialakítani. Nagyon közelit. A kilenc éves gyereket rendszeresen megfürdette, megtörölte, cirógatva elaltatta, Kincső ekkor már kiskamasz korban volt.

Sárát illetően Ödön már úgymond az élő fába is belekötött. Folyamatosan hibáztatta és minden a terhére volt, amit a nő tett. Ráadásul elkezdte a gyereket Sára ellen nevelni. A külsejétől kezdve mindent kritizált rajta a gyerek előtt, és szinte mindenért Sárát tette felelőssé. A főzéstől kezdve a takarításon át mindenért.

Kincső elkezdett haragudni az anyjára, mert úgy érezte, Sára önző módon a családi életüket szét akarja rombolni. Ödön is érvelt, de a külsőségekbe kapaszkodva – van szép házuk, szép gyerekük, ne rontsák el. Nem látta, hogy a külsőségeken kívül másuk sincs.

Sára is elmondta Ödönnek, hogy szeretne élni, boldognak lenni és megbecsültnek érezni magát. Ebből Ödönnek annyi ment át, hogy Sára elengedte a gyereknevelést és a háztartást. Látványosan nekiállt mosni, főzni, hangosan emlegetve, hogy Sára lustasága miatt ezt is neki kell megtennie. Holott a felesége csak segítséget igényelt, nem pedig szerepcserét.

A gyerek teljesen Sára ellen fordult. Tiszteletlen volt, sértegette Sárát. Őszre Kincső folyamatosan azt játszotta, hogy neki félnie kell az anyjától, mert az bántalmazza. A valóságban viszont ő bántalmazta az anyját – és már tettlegesen is! Beszélgetni egyáltalán nem lehetett vele.

Négyszemköt viszont Kincső teljesen normális volt, pl. amikor Sára iskolába vitte. Az ellennevelés tipikus jelei mutatkoztak nála.

 

Ödön feljelentette Sárát, hogy tettlegesen és verbálisan bántalmazza Kincsőt, még „bizonyítékot“ is gyártottak hozzá Kincsővel. A gyerekvédelem védelembevétel miatt ki is jött – Ödön nem gondolta végig mivel jár a tette. Kincső füle hallatára kijelentette Ödön, hogy a gyerekvédelem Sárát fogja eltakarítani otthonról, nem pedig Kincsőt veszik ki a családból. Bár Kincső az apja hatása alatt volt, de erre azért nagyon felhördült és számon kérte Ödönt, mi is történt valójában: az apja vak bosszúvágyában tényleg őt is beáldozta volna?

Sára több mint 20 kilót fogyott, kihányt mindent. Majdnem kisétált az autóbusz elé,olyan fáradt volt és ekkor feladta. Azt mondta Ödönnek: „fizess ki, te nyertél, tiéd a gyerek.“ Kiutálták az otthonából. Természetesen gyakorlatilag nem mondott le a gyerekről, de akkor ezt kimondta.

Ödön gázlángozni is elkezdett, vagyis próbálta megingatni Sára józan eszét és emlékezetében való hitét. Sára is kezdte hinni, Ödön megjegyzéseiből (aki titokban felvételeket készített róla, és innen tudott nagyon sokmindent Sáráról, amit úgy adott elő, mintha Sára mondta volna el ezeket neki) hogy megbolondult.

Átköltözött az anyukájához, és megpróbálta még azt, hogy egy hetet vele legyen Kincső, egy hetet az apjával, de Ödön folyamatosan zavarta az együtt töltött időt, a telefonhívásaival, ráadásul Kincső ennek hatására az idő lejárta előtt hazament.

Ugyanez karácsonykor is megismétlődött. Ödön megzsarolta Sárát, hogy jöjjön vissza, és legyen „jó kislány“, vagy nem láthatja a lányát.

Közben az eljárás során Kincsőt kiemelték az anyósékhoz, és felügyelt kapcsolattartásra ítélték Sárát.

Ekkor történt az első pozitív változás Kincső viselkedésében: a kapcsolattartáson örömmel vett részt, és nem bántalmazta az anyját. Sára rettegve készült a kapcsolattartásra, a legrosszabbra számított, és ez pont 180 fokkal az ellenkezője volt.

Kincső az anyóséknál volt elhelyezve, ahol feltűnt neki, hogy a nagyapa pont olyan bántalmazón viselkedik, mint az apja. Ezt meg is jegyezte kapcsolattartáson, ami után felmerült, hogy anyának és lányának egyaránt pszichológus kellene. Persze anyósék hallani sem akartak róla.

Öt alkalom után megállapították – sok apával ellentétben, ahol évekig nem vizsgálják ezt felül(!) – hogy nincs értelme a felügyelt kapcsolattartásnak, mert anya és lánya között minden rendben van. Hétvégén a szülők váltva elvihették a gyermeket, illetve Sára élete is rendeződött, saját albérlete lett és pszichikaliag is kezdett talpra állni. Egyenrangú párkapcsolatot alakított ki, majd hazagondozták a kislányt és elindult a váltott gondoskodás.

 

Most Kincső számára indult el a pokol. Lelkileg és fizikailag őt kezdte Ödön bántalmazni. Őt kritizálta, fölé tornyosult, levette a szobája ajtaját, egy alkalommal leragasztotta a száját és kezét, és nézte mosolyogva.

Közben megállapították Sára egy őszinte megjegyzése alapján, hogy ő befolyásolja a gyereket az apja ellen, és megindult egy új védelembevételi eljárás. Sára arra gondolt, újfent pszichológus segítsége kell Kincsőnek, amit Ödön természetesen nem támogatott.

A kezelések során felmerült, hogy Ödön gyakorlatilag szexuálisan abuzálja Kincsőt, ezért a szakszolgálat fel is jelentette őt. Sára ekkor érezte úgy, hogy az apa-lánya viszonyt nem csak ő látta betegesnek, hanem az tényleg az. Ezután derült ki sok részlet, pl. a ragasztószalagos eset is.

Sára ekkor döntött úgy, hogy a hetes váltott kapcsolattartásnak vége. Mivel apa ebbe nem ment bele, ezért Sára beadta a távoltartási végzést Ödön ellen. Ezt nem ítélték meg. Viszont Kincső korábbi rajongása az apja iránt félelembe fordult át. Ekkor a bírónő is azt támogatta, hogy másfajta kapcsolattartási módot kell találni, mert jelenleg Kincső fél az apjától. Ödön ismét ellenállt, nem értve meg, hogy mennyire maga ellen dolgozik Kincsőnél ezzel a megfélemlítő, leuraló magatartásával.

Sára meg akarta beszélni, az ügyvédeket is bevonva, Ödönnel a dolgot. Egyoldalú kezdeményezés maradt.

Végül két heti hétvégét és köztes időben egy napot ítélt a bírónő Ödönnek. Sára most így áll a helyzethez: Ödön láthassa, nevelhesse a gyerekét, de intim helyzetbe (fürdés, alvás, stb.) ne kerülhessen Kincsővel. Ezek az ő szexuális tartalmú leuraló késztetéseit beaktiválhatják.

Amúgy megállapították, hogy Ödön nem szexuálisan abuzál, hanem nem tiszteli Kincső határait, és ezeket sérti meg folyamatosan, amikor olyan helyzetbe kerülnek és Ödön biztonságban érzi magát.

Sára nagy hangsúlyt tesz rá, hogy náluk asszertíven kommunikáljanak, kifejezhesse a vágyait és az érzéseit Kincső. Tudatosan törekszenek az érzelmi védelemre és összetartásra.

Ma itt tartanak. Ödön és Sára viszonya romokban, Kincső nemegyszer testi tünetekkel jön haza az apjától, másfél óráig zuhanyzik esetleg az anyjához visszaérkezés után, száját belülről kirágja, ekcémás lett a teste.

Nincs könnyű gyerekkora, de Sára és új párja segítik és támogatják, pszichológushoz is elviszik, és biztosítják számára a bántalmazásmentes otthont és támogató légkört.

Post Author: Toplak Zoltán

Toplak Zoltán
Lassan ötvenes, kétgyermekes apuka vagyok. Nagyon fontos nekem a férfimozgalmi tevékenység és a keresztény hit. Egy férfiközösség szervezője vagyok, igyekszünk megélni és kivinni a világba egészséges férfiszellemet. Személyes tapasztalatom az, hogy ez sok küzdelemmel és mély fájdalommal jár. De a végeredmény magáért beszél - megéri. ;-) eposzegy@gmail.com - on személyesen el lehet érni. Kommenteket ritkán olvasok.
f Facebook
20 megosztás


3
olvasói vélemény eddig. - Szólj hozzá te is! Minden hang számít!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
2 Egyéni hozzászólás
1 Válasz hozzászólás
12 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
3 Hozzászólások szerzői
schwarzwaldSzergej55Se - se Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Se - se
Újságíró
Se - se

Te kurvaéélet..
..ez aztán a nehezen feldolgozható helyzet egy a nőkről szóló álmaiban csalódott hímneműnek.
Egy jó helyen levő idevalósinak..

Mert egy egészséges lelkű kezdő aki boldogan akar élni (jóban/rosszban, egészségben/betegségben, míg a halál el nem választ) – az végig sem olvassa ezt az írást, mert nem hiszi hogy ez őrá is várni fog.
Aki képes ilyenre, az ide sem olvas – vagy tudja hogy ő Ödönnél ügyesebb.

De mi… a jó helyen levő idevalósiak.
Mi ki se válasszuk a mi Sáránkat, hogy nehogy Ödönné alakuljunk mellette?
Vagy feministává neveljük magunk mellett hogy nehogy Ödönné alakulhassunk mellette?
Vagy brómot írassunk fel magunknak a szülés után, nehogy Ödönné legyen muszáj változnunk mellette?

Mit szeretnél cikkíró, mi változzon meg – és kikben?

Szergej55
Olvasó
Szergej55

Guba a gubához, suba a subához, tartja a népi bölcsesség. Aki ilyen emberrel azt mondja, hogy szívesen találkozik egynél többször, összefekszik vele és még hozzá is megy, nem tudom, ki normálishoz passzolna egyébként. Az Ödönök és Sárák megérdemlik egymást, ti normálisat próbáljatok találni akkor is, ha tűt a szénakazalban az esélye.

schwarzwald
Olvasó
schwarzwald

Ez így van!