Borisz
8 megosztás

Játsszunk házasságosdit!

– Kitaláltam egy tök jó játékot! Csináljuk azt, hogy te elmész dolgozni, én otthon maradok. Amíg nem vagy otthon, azt csinálok a lakással, amit akarok, és veszek majd bele mindenfélét a te pénzedből. Ingyen lakom nálad, nem fizetek lakbért, és ezt majd úgy indokoljuk meg, hogy “együtt” lakunk, egy lakásban, ami igazából a tiéd, de mostantól már azt mondjuk rá, hogy “a miénk”, mintha beleadtam volna én is néhány tízmilliót.

A kajáért se fizetek, van otthon minden, és ha valami nincs, azt majd te hozol nekem, én csak elküldöm a bevásárlólistát, te szépen elmész az idődből és a pénzedből bevásárolni, és ingyen házhoz szállítod. Amit hazahoztál, az onnantól az enyém, majd én kitalálom, hogy mi lesz a vacsora. Ezt nem úgy hívjuk, hogy én ingyen eszem, hanem hogy “főzök rád”. Ugyanígy a “mosok rád” meg azt jelenti, hogy te veszel egy mosógépet, veszel bele mosószert, fizeted az áramot, fizeted a javítást, ha elromlik, én pedig időnként megnyomom rajta a gombot, és ezzel az én cuccaim is mindig tiszták lesznek. Olcsóbb, mint a Bubbles. Szárítósat vegyél lécci, a faszom akar teregetni, ha nem szárítós, akkor add oda valakinek és vegyél egy másikat. Ne nyafogjál, hogy drága, erre van a félretett pénz, persze nem az, amit magamnak lopkodtam össze a tiédből, hanem amit minden hónapban elvettem spórolás címszó alatt! A nők jobban be tudják osztani a pénzt, és kuss.

Ó igen, mosogatógép is kell, mert a koszos edényt ugye te csak otthagyod az asztalon, holott kérhetném azt is, hogy mosd el, mert azt is megtennéd, mer szeretsz. De nem, hanem inkább vegyél még egy gépet, ami megcsinálja helyettem azt, amiért nekem utána hálás vagy. Ja, és porszívó is kéne, de akkor már lécci hadd ne én tologassam, én erre nem érek rá, olyan kell, ami magától körbemegy! A drágábbik, mert vettem a pénzedből ilyen nagy bolyhos szőnyeget a lakásodba, amiben mindig elakad, szóval ne valami filléres szart hozzál nekem haza, amelyiket utána kéthavonta javítani kell. Ha meg igen, akkor lécci intézd, én ezekbe nem akarok beleszólni, ezek ilyen pasidolgok. Én addig olvasgatni akarok.

Apropó, melyik az én szobám? Mármint amikor itthon vagy, mert egyébként az egész lakás az én szobám. Hol a gardrób? Melyik az a 16 négyzetméter, ahol a ruháimat tarthatom? Kurva sok ruhám van, te vetted nekem, csak nem emlékszel, mert nem voltál ott. Alap, hogy van egy kártyám a számládhoz, ugye most viccelsz? Te elveszed tőlem a karrieremet, én feláldozom érted a mindennapjaimat, hát még jó hogy a te pénzedből élek. És ideje lenne, ha az államnak is bejelentenénk mindezt, mert igaz ugyan, hogy az együttélésre is odaadják nekem a fél lakást, ha nagyon verem az asztalt, de mégiscsak jobb, ha az egészet megkapom és te kiköltözöl. Az autódat meg már régóta kinéztem magamnak. Ne hisztizz, majd veszel másikat, te egész nap dolgozol, neked könnyű!

Ja, és meg ne szólalj, hogy neked meleg étel kell mindig, amikor hazajössz, meg főleg amikor a szexre gondolsz, akkor nagyon vigyázz a szádra, mert az, hogy együtt vagyunk, semmire nem jogosít fel! Én egy független, erős nő vagyok. Majd ha én is akarom, akkor csinálhatjuk azt, ami mindkettőnknek jó, és akkor azt megköszönheted nekem, és imádhatsz cserébe, mert én óriási áldozatot hoztam érted. Miközben nekem ugye ingyen volt a dugás. Igen, ez ilyen. Nem értem, mi a baj, ha egyszer nekem ez így jó. Ha meguntam, arról majd tudni fogsz, ne aggódj. Na, akarod ezt?

– Öööööö…… igen.

– Te mekkora balfasz vagy, jóságos isten. Na mindegy, hát félre fogok kúrni melletted egy bántalmazóval, de ehhez egyrészt semmi közöd, másrészt ne csodálkozz, az egészet te okoztad, mert balfasz vagy. Itt írd alá.

– Oké, tessék.

– Jól van. Nem baj, ha én most elhízom?

– Nem, persze, csak nyugodtan.

– Tadamm!… Tessék. Mostantól ilyennek kell elfogadnod.

– Hú, ez durva. Muszáj volt ennyire?

– Mivan, így már nem is kívánsz? Úristen, de ciki, már fel se áll a saját feleségedre? Na én elválok. Pakold össze a cuccaidat. Csak nem képzeled, hogy együtt fogok élni egy olyan pasival, aki meg se dug rendesen?

– Jó, de mit fogsz csinálni egyedül, pénz nélkül? Hát nem értesz semmihez…

– Hahaha! “Pénz nélkül”? Hát egyrészt téged is lehúzlak, másrészt itt a lakás, az autó, a tárgyak, amiket magamnak vettem a pénzedből, de tudod mit, inkább fogok valami balekot, aki itt akar lakni nálam, és cserébe mindent fizet. És legalább megdug.

– Hát jó, ezt megnyerted.

– Valójában nem. Én itt áldozat vagyok, mert neked adtam a legjobb 20 évemet.

– Úristen, tényleg. Lécci ne haragudj.

– Á, hagyjad. Megszoktam, hogy minden férfi egy mocskos élősködő…

Post Author: Borisz

Borisz
Informatikus, amatőr újságíró, lélekbúvár, párkapcsolati tanácsadó. Szabadidejében kifejezetten szeret utazni, ezért évek óta ki se mozdul a városból, és nézi, hogy mikor lesz szabadideje. Megrögzött ateista. Nőtlen, de nagyon szereti a nőket, minden látszat ellenére.
f Facebook
8 megosztás


10
olvasói vélemény eddig. - Szólj hozzá te is! Minden hang számít!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
2 Egyéni hozzászólás
8 Válasz hozzászólás
13 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
5 Hozzászólások szerzői
BelaSzergej55Adam BogomolovtomgalSe - se Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Se - se
Újságíró
Se - se

Szeretem amikor Borisz-cikk kerül olvasásra.
Garantált a szórakozás, a tanulság – és az egymással is egyetértő kommentek.

Köszönöm, most sem csalódtam.
:-)

tomgal
Olvasó
tomgal

Nagyon jó kis utópia, jót mosolyogtam rajta. Természetesen létezik ilyen , van ilyen nő és kapcsolat, ahogyan van olyan is, ahol a nő tartja el/ ki a férfit.
Azért az ugye megvan, hogy az aktív (15-65 év) lakosságot tekintve a férfiak 79, a nők 70%-a dolgozik. És ebben már benne vannak a nők 40-el 60 körül nyugdíjba vonult nők tízezrei. Mindössze 9% -al több a férfi dolgozó…ebből a választhatóan , választottan htb nő alig pár, 4-5 %. Ebből még lejön a normális családi leosztásban és munkamegosztásban dolgozó htb nők száma…

Nos, igen ritka példát olvashattunk, persze ha ilyen ritka szatírának készült, akkor annak remekmű.

Amúgy meg milyen férfi(?) az ilyen, aki hagyja, hogy így kihasználják, sőt tevékenyen közreműködik egy ilyen kapcsolat fenntartásában ?

Adam Bogomolov
Újságíró

Szerintem is jó írás volt. A magam részéről sajnálom, hogy ennyire kevés a háztartásbeli nő. Az én gyerekkoromban ez még természetes volt. Mindig tiszta ruhában mentünk iskolába, kifaragott ceruzákkal és volt meleg étel, süti. Házink is rendben volt, tanultak velünk. Tágabb családban ugyanígy. Sőt az egész faluban majdnem mindenhol. Ahol máshogy volt, már pletyó alapját képezte. Nekünk még emellé egy több ezer négyzetméteres kertünk is volt. Azt is gondozta Anyánk. Apánk meg dolgozott kora hajnaltól késő estig.

Hétvégén meg együtt voltak a kertben. Mikor nőttünk, már mi is. :-]
Nem mondom, hogy ez így tökéletes volt, de az ellenkezőjét se. Aztán miután nagyobbak lettünk és Anyám is dolgozni ment, már semmi se volt többé ugyanolyan. Még a Karácsony se. Mert hiányzott valami otthonról, ami addig megvolt. Nem a hangulatra gondolok. Nehezen lehet megfogalmazni. De mind érezzük azóta is, hogy az a valami hiányzik és nincs már.

Nem is tudják a legtöbben, hogy mekkora nagy kincs az idő, amit a szülők a gyerekekkel tölthetnek. Olyan idő, amit ha egyszer elvesztenek, soha többé nem kapják vissza! Belőlünk testvéreimmel a szülői példa és gondoskodás faragott embert. Az lenne a legjobb, ha megint érne annyit egy ember munkája, hogy el tudjon tartani belőle egy családot. Amíg ez nincs így, addig apának-anyának dolgoznia kell, a gyerekeket meg neveli az ideológiai fertő. Édesanyák mondták nekem, akiknek dolgozni kellett menni, hogy úgy érzik, a gyerekek nevelése és fejlődése teljesen kicsúszott a kezükből. Mindenki érzi, hogy ez rossz. Mégis ezt ünneplik. Ahelyett, hogy olyan feltételek lennének, amelyek lehetővé teszik a szabad választást. Mert ez most nem az, bele vannak kényszerítve, hogy dolgozzanak, különben felkopik az álluk…

Churchill után szabadon: én is csak annak a statisztikának hiszek, amit én magam hamisítottam! :-D

tomgal
Olvasó
tomgal

Igen, egyet is értek, hogy a gyerekeknek és a családnak is mindenképp az lenne kedvező, ha az édesanyák otthon lehetnének, vagy legalább többet otthon lehetnének ( részmunkaidő). Én a 70-es években voltam kisgyerek és a kb 32 fős osztályból egyetlen anyuka engedhette meg magának , hogy htb legyen ( csapatvezető vájár volt az apuka , akkoriban a bányászok nagyon jól kerestek). Irigyeltük is Ibikét, akit az anyukája mindig finom ebéddel várt és akinek soha nem kellett napközisnek lenni. Szóval régen sem volt annyira megszokott a htb anyuka, (1948 utántól) persze ez függött nagyon attól is, hogy az ország melyik részén élt a család. Nagyobb városban ritkább volt, vidéken gyakoribb, főleg ahol volt háztáji, kiskert stb.

Én nem hiszem, hogy a nők többsége ünnepli a 2 műszakot, a reggeltől estig robotolást és a nők többségének nem ” karrierje ” van, hanem melóhelye és ami a legkevésbé van, az választása.

Adam Bogomolov
Újságíró

Igen szerintem is nagyon rossz, hogy mindenki munkába van kényszerítve, pedig az voltaképp más ember hasznának kergetése. A család meg szépen “elmúlik” közben.

Bela
Olvasó
Bela

Ez már a múlt… Teljesen máshogy néz ki ma egy háztartás, teljesen más az életmód. Kiskert? Hol? A városi családi házaknál gyep van, haszonállat helyett kutya. Falun szintén. A lakásban mosógép, mosogatógép, robotporszívó dolgozik az ember helyett. A kajarendelés csúcsra van járatva, bármennyire is drága… Gyerek? 1, max 2 születik, a bölcsőde, óvoda kötelező, ott elvannak.
Szóval, mit csinálna ma, 2024-ben egy háztartásbeli? Szétunná az agyát, olvasná a wmn-t, regisztrálna a tinderre.
Jelenlegi körülmények között ezt felejtsük el!

Szergej55
Olvasó
Szergej55

Ha lenne 3 gyerek, mindjárt több a teendő, mosógép ide vagy oda.

Adam Bogomolov
Újságíró

Mi is hárman vagyunk tesók. :-]
És amilyen “állatok” voltunk, volt is mosás utánunk bőven! :-D

Adam Bogomolov
Újságíró

Amúgy igen. Teljesen igaz, hogy ma már a falu is szinte város. Ezt így végig se gondoltam, amikor leírtam a kommentemet. Ettől függetlenül még nem lenne rossz, hogy ha ez az álmom valóra tudna válni a háztartásbeli anyukákkal kapcsolatban. :-]

Szergej55
Olvasó
Szergej55

Én még nagyobb államot szeretnék és azt, hogy jólétbe adóztassuk végre magunkat. Ha így folytatjuk, a végén a gyerekmunkát is visszahozhatjuk, hogy a porontyok ne haljanak éhen…