A szociobiológia nem hazudik – Paul Elam nyomán

Paul Elam a szerzője a Men.Women.Relationships című könyvnek, melyben bemutatja többek között a férfiak és nők kapcsolatának társadalmi szintű szociobiológiai törvényeit is. Nyolc törvényt sorol fel, melyre a feminista központú kormányok is építenek. 

A férfiak szociobiológiai törvényei:

1. A férfiak kollektíven soha nem fognak szembemenni semmivel ami látszólag támogatja a nőket és gyermekeiket. Egyszerűen a “Védd a nőt” (és utódait) törvénye mindennél erősebb a férfipszichében. A kritikus gondolkodásnál is. A nyilvánvaló tények ismereténél is. Nagyon fontos, hogy elég, ha látszólag támogatja ez a bizonyos bármi a nőket. Ha ténylegesen árt nekik, ennek nagyon kevés férfi fog utánamenni és gondolni.
2. A férfiak támadni fogják azokat – különösen férfitársaikat – akik nem értenek egyet az első törvénnyel és ennek hangot is adnak. Ha azt látják, érzékelik, hogy férfitársuk ártani akar a nőknek, vagy csak nem támogatja őket (hátat fordít nekik és vélt vagy valós igényeiknek) azt támadni fogják, akár fizikailag is.
3. Nincsen határa annak, hogy milyen messzire hajlandók elmenni a férfiak annak, hogy eleget tegyenek az első vagy a második törvénynek. Nem számít, ha elvesztik a jövedelmüket, börtönbe zárják őket, elidegenítik tőlük a gyerekeiket. Mindazoknak akik szóvá teszik mindezt, annyi válaszuk, hogy nőjjenek fel, legyenek Férfiak, vagy egyszerűen csak fogják be.
4. A férfiakból semmilyen kollektív választ sem vált ki az, ha kormányzatilag, illetve szervezetten nyomás alatt tartják őket, támadják őket. Ha nem ülhetnek gyerek mellé a repülőgépeken, mert Jajj, mi lesz akkor! – ez is rendben van. Igazságtalan törvényeket szavaznak meg velük szemben a nők és gyerekek érdekére hivatkozva? Persze, mi sem természetesebb…

A nők négy törvénye:

1. A nők kollektíven nem fognak tiltakozni semmi ellen, ami látszólag támogatja őket, mint csoportot. Legyen ez bármilyen igazságtalan másokkal (kifejezetten pl. a férfiakkal) szemben, el fogják fogadni és fellépnek bárkivel szemben, aki ennek jogosságát vitatja. Saját nőtársaikkal szemben kifejezetten, akik árulók és a női nem ellenségeivel (a hagyományos gondolkodású – értsd: patriarchális, elnyomó – férfiakkal) kollaborálók. Ez akkor is igaz, ha ezek az intézkedések valójában nem tesznek nekik jót – főleg hosszútávon.
2. Az előbb jeleztem, de itt ismét, mert ez külön törvény: a nők kifejezetten fel fognak lépni és támadják, különösen is megszégyenítik azon nőtársaikat – de a férfiakat is – akik tiltakoznak azok ellen az intézkedések ellen, amelyek nem tesznek jót a nőknek, illetve amelyek kifejezetten igazságtalanok másokkal szemben. A nők számára a nők az elsők és – az utolsók is. Vagyis csak ők számítanak.
3. A nőknél nincsen határa, hogy meddig mennek el az első két törvény megvalósítása érdekében. Akár saját gyermekeiknek is ártanak, teszik tönkre pszichésen, vagy a férfit, akit egykor “szerelmem” – nek hívtak.
4. A nők kollektíven fognak panaszkodni, lázadni és magukat áldozatnak beállítani, bármi is történik velük mint csoporttal. Lehetnek akármilyen kiváltságaik, élhetnek a csúcson, még mindig lesz valami amit kizsarolhatnának maguknak másokból – manapság főleg a férfiakból – de általánosságban is belőlük. A férfiak szintén ezt teszik – a nők érdekében és nem a sajátjukéban! Szintén felemelik a szavukat – a nők vélt és valós érdekeiért.

Nos ez a szociobiológia nyolc törvénye, ami férfiakra és nőkre érvényes kollektíven a nőkkel kapcsolatban.

Paul Elam egyébként résztvevője lesz az idén augusztusban Budapesten, Augusztus 10-11-én megrendezendő MRA konferenciának is.

Erről bemutatkozó videó itt: