Szerintem igen, legalábbis megfigyelhető egyfajta negatív üzenetváltás a médiában, a szórakoztatóiparban, valamint a közéletben. Ezek pedig képesek leszivárogni a magánélet szintjére is. Ettől függetlenül úgy látom, vannak olyan szegmensei a társadalomnak, olyan résztvevői, akik amúgy pont az ellenkezőjét tapasztalják meg: nagyszerűen működik a párkapcsolatuk, vagy éppen sikeresek az ismerkedés terén. Nézőpontom valamennyire óhatatlanul szubjektív.
De maradva a közélet szintjén, az internetet és közösségi médiát is ideértve, nagyon sok adok-kapok zajlik férfiak és nők között. Ez a feminizmussal kezdődött, az eleinte minden kétséget kizáróan jogos igények kihangosításával, pl. a szüfrazsett mozgalommal. Tényleg jogos igény, hogy a nők felnőtt emberekként éljék az életüket, használva megszerzett kompetenciáikat (szavazhassanak, dolgozhassanak, tanulhassanak, szabadon párt választhassanak, stb.).
Viszont „jó politikusként“ a feministák semmit nem szoktak megköszönni, amit a társadalom (főleg a férfiak) megadtak nekik, viszont egyre újabb és újabb követeléssel állnak elő napjainkig, és egyre szélsőségesebb hangnemben – már ami a hangadókat illeti.
Mi ebben a nők felelőssége? Nem szólalnak fel a férfiak védelmében, nem hangoztatják – már aki ezt tapasztalja -, hogy köszöni szépen, eléggé egyenlő a férfiakkal, jó ez így. Hallgatólagosan sajnos hozzájárulnak a közösségi szintű férfizaklatáshoz, ami a társadalomban zajlik. Ld. pl. Barbie film, ahol csak éretlen, lenézett és bugyuta férfiakat látni. Nyugatról egyre árad felénk a „more me, less you“ feminista filozófiája, ami ténylegesen rombolja a férfiak bizalmát a nők felé.
Ugyanakkor a közösségi médiában és az interneten egyre jobban szerveződnek a férfiak és sértődöttségüknek hangot adnak. Ez pedig a nők bizalmát rombolhatja a férfiak felé, hiszen a várt pozitív megerősítés helyett (elfogadunk, bátorítunk benneteket új szerepeitekben is) negatív férfiérzésekkel, attitűdökkel kell szembesülniük.
A férfiak közül sokan tényleg önvizsgálatot tartottak a rájuk zúduló kritika hatására és megváltoztak, ám ennek semmilyen elismerését nem tapasztalják főleg a társadalmi életben. Ez növeli a nőkkel szembeni frusztrációt, hiszen a közélet és a magánélet közti határvonal egyre jobban elmosódni látszik kulturánkban. (Rengetegen coming outolnak a legkülönbözőbb témákban, ez már trenddé vált.) Tudattalanul, alig felismerten ezt a viszonyulást a médiában a magánélet színterén is a nők sajátjának tulajdoníthatják a férfinem képviselői. Holott sokszor nincsen így!
Egyelőre a média, a hivatalos, csak az úriember férfi képét hajlandó közvetíteni, a megoldó, a mindent elnéző és elhordozó félistent, aki minden körülmények között szilárdan áll és megoldja a társadalom, különösen a nők kihangosított problémáit. Eközben férfitársait cserben hagyja, akik nem az élet napos oldalán rekedtek. Úgy viszonyulnak férfitársaikhoz, pl. a kormányzó elit tagjai, hogy én bírom, neked is kell. Jobban gyámolítják a nőket – patriarchális nővédő ösztöneikből is következően, meg hát a női lobbi erősebb, hangosabb, bejáratottabb – mint leszakadó férfitársaikat.
Eközben a börtönök tele vannak férfiakkal, a hajléktalanok zöme férfi akárcsak az öngyilkosok zöme is. A fiúk kevésbbé képesek beilleszkedni pl. az oktatás rendjébe és nem is tudnak olyan jól teljesíteni, mint a lányok. A társadalmi mozgásterük a felemelkedésre romlik, míg a lányoké javul. Utóbbi örömteli tény, előbbi elszomorító.
Az elhidegülés jelensége nem új keletű, már jó évtizeddel ezelőtt is olvashattam női magazinban, hogy a szebbik nem inkább folytasson leszbikus gyakorlatot, mert a férfiak képtelenek kielégíteni a nők érzelmi igényeit, míg egy másik nő ezt ösztönből tudja. Eléggé lelombozó üzenet ez nekünk, férfiaknak, hogy akkor miért is tanulunk meg táncolni, közbeszólás nélkül meghallgatni, indok nélkül megölelni, ha ez ennyire észrevétlen marad a másik fél számára? És az átlag nő, elolvassa ezeket az üzeneteket és sajnos néma marad, nem emeli fel szavát, hogy kiálljon a férfiak mellett.
Mi lehet a megoldás? A kölcsönös kinyilvánítása annak, hogy a két nem tagjai igenelik, elfogadják egymást és bátran hangot adnak a párkapcsolaton belül és kívül (a köz előtt is), hogy értékelik, becsülik, szeretik egymást. Türelmesen, tisztelettel megtanulni kritizálni, ha az ilyen hangnem nem is hoz annyi lájkot és kattintást (írom ezt némileg önkritikusan is.)
Sokkal több pozitív, megerősítő energiára van szükség a társadalmunkban, hogy ismét bízni tudjunk egymásban. Propagálni kell a családot, mint azt az alapvető teret, ahol legbensőbb érzelmi és szexuális igényeink kielégülnek és azt a módot is, ahogyan ez megtörténik. Sikeres családoktól kell eltanulni a titkot és hirdetni valamint gyakorlattá tenni. Nagyon mély igény van mindkét nemben a másikra, annak támogatására, erejére, talán ezért sem tudta ezt még teljesen eltemetni a korszellem.
Nehéz bizalmat építeni egy roncstelepen! Találkozik a zakkant, zugivó tancinéni meg a “szoccalkesz” gépész és ez az eredmény. Ebből család? Mit sem ér!
Aztán meg látjuk, hogy mi lett belőle:)
A max 15%-nyi , “arra érdemesnek ítéltek” jogai kiterjesztésre kerültek arra érdemtelenekre is……..
Egyrészt a feministák nem (csak) nők, és így meg értelmetlen, hogy a manginák mit és kinek köszöngethessenek, ha meg a feministák alatt csak nőket (akár azok egy részét) érted, akkor is tévedésben vagy, hiszen minden nő feminista addig, amíg haszna származik belőle.
A gyerekek valójában azért köszönnek meg valamit, mert arra nevelték/szocializálták és nem azért mert “átérzik annak a súlyát” és/vagy tényleg hálásak. A nők “gyermeki létéről” elég sok klasszikus és modern leírás és napi bizonyíték létezik, így meg pláne értelmetlen elvárni tőlük olyant, ami számukra nem természetes.
Valójában semmi, mert mi a felelőssége egy gyereknek?
Na, pontosan annyi…….
Miért tennék?
Ti tényleg nem vagytok képesek a saját nyomorotokon kívül érzékelni a világot, ennyi év, tapasztalat után is ilyen vakon vagytok? Ideje lenne már végre felfognotok, hogy ők nem úgy látják a világot ahogyan egy férfi, hiába tűnik annak, vagy hazudják/hazudjátok magatoknak is……..
Másként működnek, tetszik vagy sem, amiért lehet kárhoztatni, felelősségre vonni, és még időnként “idomítani” is egy (ténylegesen) férfi által, ha elég hatalmad van fölötte és nincs “menekülési lehetősége”, pontosan úgy, mint egy gyereknek, de ennyi, kifújt…….
Azt nem bírjátok felfogni a beszűkült agyatokkal, hogy a “férfiak védelmében” fogalom nem létezik a számukra:
– a férfi egyik legfőbb “princípiuma” az, hogy VÉDELMEZŐ,
– ha már védelemre szorul, akkor már nem (igazán) férfi, csak egy elcseszett, elveszett, “értéktelen” hím, ha úgy tetszik, akkor (genetikailag) “sérült egyed”, aki biztosa nem alkalmas neki “párnak” max (ki)szolgáló szárazbarátnak…
– ha netán még a nők védelmére szorulna, vagy azért siránkozik, akkor az már a legalja, tulajdonképpen ez értelmezhetetlen számukra, ez már valójában a lenéző undor kategóriája………
Dehát akivel “egyenlő”, az számára nem férfi:), azon csak átnéz, ha úgy tetszik, akkor abban ő csak a (számára) “hasznos hülyék” egyikét látja……
Amíg nem vagytok képesek különválasztani és megérteni azt az egyszerű dolgot, hogy nem minden hímnemű (csak azoknak kb20-max 30%-a) “férfi” a szemükben”, a többi pedig kuli, akiket nem tekintenek férfinak, csak átnéznek rajtuk, mint az üvegen…….
És nem azért, mert szemetek, gonoszak, rosszindulatúak, etc, etc, hanem azért, mert így születtek,
nem tehetnek róla, hogy így látják a világot, ha a szocializáció, meg “nevelés” hatására esetleg meg is erőszakolják a saját ösztöneiket, egy idő után úgyis “felébrednek” és ha van lehetőségük, akkor tipliznek, vagy kirúgják az alkalmatlan(ná váló) hímet….
Ti tényleg még mindig ott tartotok, hogy nem olvastátok el a “kötelező alapirodalmat” , ami itt (is) fellelhető?
Vagy, ha mégis, akkor nem értettétek? Nem hiszitek el a tapasztalataitok ellenére?Vagy talán tényleg képtelenek vagytok kilépni a balek béta blue-pilles nyomorotokból?, hiszen nem véletlenül tartotok ott, ahol……..
Te egyre lejjebb süllyedsz, de komolyan, milyen “férfizaklatásról” hadoválsz, honnan van ez az újabb rinya? Tisztában vagy egyáltalán a zaklatás fogalmával?
Eddig még nem esett le, hogy a rinya a nők és a buzik “fegyvere” és egy hím részéről kontraproduktív még egy gyerek szemében is?
Ha ilyen szarokat képesek vagytok megnézni, az már önmagában egy komoly tünet.
Az, hogy még ezekre mutogatva rinyáljatok, hogy “rombolja a bizalmatokat a nők felé” – azok felé a nők felé, akik átnéznek rajtatok mint az üvegen, és akiknek soha nem fogtok férfiként “számításba jönni”, max szobatiszta, farokcsóváló kutyuliként, akik a jutalomfalatra várva csillogó szemekkel körülrajongják őket – hát, ez már a szánnivaló kategóriát is alulmúlja…..
Ja, tünciztek meg rinyáltok, hátha megsajnál valaki, de csak értetlenséggel és max undorral szembesültök és még mindig képtelenek vagytok nemhogy felfogni, de érzékelni sem a valóságot, a saját légváraitokon belül……
Édes faszom:), egy picsának elég ha csinál egy faszbuk/insta profilt és kirak valami filterezett szart, százával lájkolják a nyálcsorgató mangina társaid:)
Minél inkább “megerősíted”, annál inkább kiesel a látóköréből:)
Az agyi rokkantságotok ezen kritikán aluli szintje valamikor még zavart, de lassan már szórakoztat:)
Azért kis cuncimókus, mert a béta-balek az béta-balek marad, akármit is “változzon” szerinte, max erőszakos “zaklatóvá ” avanzsálódik, mert próbál “alfa szerepkörbe tetszelegni”, balek-bétaként, és ezt bizony már a nők nem tolerálják:)
Emiatt sírva alszanak ma el nők milliói…………..
Cicám, ezt hívják férfinak…….
Korábban sem lehetett “másnak nőt szerezni” és ez nem változott azóta sem……., a balek-bétát nem lehet “felemelni”, akárhogy rinyáltok, még magatoknak sem sikerül , nemhogy másnak……
Bizony, mert ha nem akkor csak egy punci vagy……., azt pedig csak megdugni lehet…….
Ugye, azért ilyenkor felsejlik a “valódi értéketek”?
Tulajdonképpen azért rinyáltok, mert a valós értéketeken kezelnek??????
Ez ráadásul még pluszban egy nagy szégyen is, de te szerinted ez mire lenne “érv”?
Ennek példájára:
A börtönökben lévő férfiak 70-a cigány.
Na und?
Több fehéret a börtönökbe? Több nőt a börtönökbe?Több hajléktalan nőt? Több öngyilkos nőt?
Mivel lehetne “kiegyenlíteni”?
Rábasztak, az evolúció nem jótékonysági intézmény, még akkor sem, ha próbáljuk átbaszni:)
Geci Pareto, de tényleg:)
Maradjunk a “ténynél”:), az “örömteli” az majd 40 éves koruk után derül ki:)
A saját – női magazinok- régóta tartó felméréseik szerint kb 50%-nak nincs és nem is nagyon lesz orgazmusa, amelyiknek meg viszket a pinája, az meg megtalálja legalább egy kósza numerára azt, akire aztán ráfogható, hogy miért lett alfa özvegy, a szerencsésebbek valamely felső kategóriás fickó első nőjévé, a többi pedig megalkuszik és marakodik a maradék koncon…….
Ja, az oroszlán bizony felfalja az édi-bédi gazella gidát, hiába facsarodik el a szív……
Az átlag nő nem olvassa el, ha esetleg igen, akkor meg nem érti, de, ha esetleg mégis, akkor sajnálja, de magas ívből tesz rá, hiszen ez (tényleg) nem az ő problémája és minél erőszakosabban próbálod az arcába tolni, annál kontraproduktív és visszataszítóbb lesz számára, még akkor is, ha te ezt képtelen vagy felfogni………
Nedves álmaidban……..
Ha még nem esett volna le, itt nincs , nem volt és nem is lesz “egyenlőség” (és értsen mindenki azt, amit ez alatt akar:), nincs “egyenlő esély”, nem lehet gondolattal/logikával az érzelmekre/ösztönökre hatni.
Az ember (is) ösztönlény, bármit is hazudjon másnak, vagy magának, az evolúciós, szelekciós tényezők léteznek, és minél könnyebben elérhetőek az erőforrások, a biztonságos és hosszú élet kockázatai mivel ennyire alacsonyak, amikor a nő nincs szó szerint kiszolgáltatva, amikor döntési lehetősége van, és gyakorlatilag korlátlan “büntetlensége”, amikor ő dönt, akkor ennek ez a következménye.
Lényegtelen, pontosan annyit ér, mint a körúton, félmeztelenül koszosan dolgozó fickó “füttye”/beszólása/ámulata/csodálata/dicsérete etc egy arra elhaladó csinos lány/nő esetében……..
Ja, coelho, müllerpéter meg a hasonló szarságok, a meditáció, bevonzás, pozitív gondolkodás, ima, könyörgés , rinya stb. ……, ezek eddig is használtak és ezután is fognak…….., Oh, Wait……
Ja, meg tüncizni mellette. az az előbb kimaradt:)
Ja, valahogy meg kellene erőszakolni a Pareto elvet………..
Ja, a korszellem, gondolom Kínába is az van, mert ott sem akaródzik a(nnak a kevés) nő(k)nek sem “igába hajtani a fejüket”, mikor végre “szabadok” és egyedül is minőségibb életük lehet, mint bármelyik férfi “feleségeként”………..:)
U.I.
Legalább saját magad olvasd és, ha képes vagy rá, akkor értelmezd is:
A férfiak szociobiológiai törvényei:
– A férfiak kollektíven soha nem fognak szembemenni semmivel ami látszólag támogatja a nőket és gyermekeiket. Egyszerűen a “Védd a nőt” (és utódait) törvénye mindennél erősebb a férfipszichében. A kritikus gondolkodásnál is. A nyilvánvaló tények ismereténél is. Nagyon fontos, hogy elég, ha látszólag támogatja ez a bizonyos bármi a nőket. Ha ténylegesen árt nekik, ennek nagyon kevés férfi fog utánamenni és gondolni.
– A férfiak támadni fogják azokat – különösen férfitársaikat – akik nem értenek egyet az első törvénnyel és ennek hangot is adnak. Ha azt látják, érzékelik, hogy férfitársuk ártani akar a nőknek, vagy csak nem támogatja őket (hátat fordít nekik és vélt vagy valós igényeiknek) azt támadni fogják, akár fizikailag is.
– Nincsen határa annak, hogy milyen messzire hajlandók elmenni a férfiak annak, hogy eleget tegyenek az első vagy a második törvénynek. Nem számít, ha elvesztik a jövedelmüket, börtönbe zárják őket, elidegenítik tőlük a gyerekeiket. Mindazoknak akik szóvá teszik mindezt, annyi válaszuk, hogy nőjjenek fel, legyenek Férfiak, vagy egyszerűen csak fogják be.
– A férfiakból semmilyen kollektív választ sem vált ki az, ha kormányzatilag, illetve szervezetten nyomás alatt tartják őket, támadják őket. Ha nem ülhetnek gyerek mellé a repülőgépeken, mert Jajj, mi lesz akkor! – ez is rendben van. Igazságtalan törvényeket szavaznak meg velük szemben a nők és gyerekek érdekére hivatkozva? Persze, mi sem természetesebb…
A nők négy törvénye:
– A nők kollektíven nem fognak tiltakozni semmi ellen, ami látszólag támogatja őket, mint csoportot. Legyen ez bármilyen igazságtalan másokkal (kifejezetten pl. a férfiakkal) szemben, el fogják fogadni és fellépnek bárkivel szemben, aki ennek jogosságát vitatja. Saját nőtársaikkal szemben kifejezetten, akik árulók és a női nem ellenségeivel (a hagyományos gondolkodású – értsd: patriarchális, elnyomó – férfiakkal) kollaborálók. Ez akkor is igaz, ha ezek az intézkedések valójában nem tesznek nekik jót – főleg hosszútávon.
– Az előbb jeleztem, de itt ismét, mert ez külön törvény: a nők kifejezetten fel fognak lépni és támadják, különösen is megszégyenítik azon nőtársaikat – de a férfiakat is – akik tiltakoznak azok ellen az intézkedések ellen, amelyek nem tesznek jót a nőknek, illetve amelyek kifejezetten igazságtalanok másokkal szemben. A nők számára a nők az elsők és – az utolsók is. Vagyis csak ők számítanak.
– A nőknél nincsen határa, hogy meddig mennek el az első két törvény megvalósítása érdekében. Akár saját gyermekeiknek is ártanak, teszik tönkre pszichésen, vagy a férfit, akit egykor “szerelmem” – nek hívtak.
– A nők kollektíven fognak panaszkodni, lázadni és magukat áldozatnak beállítani, bármi is történik velük mint csoporttal. Lehetnek akármilyen kiváltságaik, élhetnek a csúcson, még mindig lesz valami amit kizsarolhatnának maguknak másokból – manapság főleg a férfiakból – de általánosságban is belőlük. A férfiak szintén ezt teszik – a nők érdekében és nem a sajátjukéban! Szintén felemelik a szavukat – a nők vélt és valós érdekeiért.
Forrás: https://www.ferfihang.hu/2024/06/08/a-szociobiologia-nem-hazudik-paul-elam-nyoman/
Én az előttem szólóktól árnyaltabban , de tőlem telhetően teljesen őszintén fogok nyilatkozni, persze nem tehetem minden nő nevében, de én így gondolom, ezt tapasztalom.
Előszöris rakjuk rendbe a százalékokat :)
Kb. a férfiak 30%-a top kategóriás egy átlag nő szemében. Ezek azok a férfiak, akiknek azonnal igent mondanak, gyereket vállalnak stb.
Aztán jön egy nagyobb 40%-nyi elmegy kategória, akikkel azért megalkuvás árán, de hajlandóak házasságra, gyerekvállalásra adni a fejüket. Ennek is van egy felsőbb 20% és egy alsóbb 20%-a.
És van kb egy 30% , akivel semmi áron. Sajnos nekik nagyon kevés esélyük van ebből a ” táborból” kitörni. A népesség nyilvántartó által fellelhető adatok is ezt bizonyítják, ugyanis a férfiak kb
70%-nak van gyermeke. ( ebben nyilván vannak kakukktojások, de a 30%-ban van olyan férfi, aki azt hiszi nincs gyermeke, pedig van, mert nem alacsony státusza miatt nincs hivatalosan, hanem mert nem akart, nem vállalt).
Ez a “nők emeljük fel szavunkat a férfiak érdekében”, alapvetően jogos igény, de az élet, a nemi szerepek valóban nem így működnek.
Pl. Én készséggel elismerem , hogy a Nők40 diszkriminatív és jogos, hogy a férfiaknak is járjon, de nem fogok kimenni tüntetni, vagy csak azért nem elmenni nyugdíjba, ha tehetem , hogy ezzel ” példát mutassak”, mert annyit dolgoztam, túlóráztam, elhasználódtam az elmúlt 35 évben, hogy keptelen lennék rá.
Valóban él a fejében a nőknek egy ” a Férfi védelmező, problémamegoldó ” szerepkör, ami nagyon régre nyúlik vissza , evolúciós szinten nem lehet ezen változtatni. És ez még a legönállóbb, legtalpraesettebb nőknél is jelen van. Én annak tartom magam, az átlag nőtől sokkal könnyebben hozok döntést, racionálisabban gondolkodom, de utálom, ha tényleg mindig, mindent nekem kell megoldani , elintézni, pláne ami a másik ember saját ” dolga”.
Úgy gondolom valós és jogos az igény, hogy az ember mikrokörnyezetében támogatást, segítséget, megértést kapjon, magyarul saját feleség, lány, szülő, testvér szinten. Sok esetben ez meg is valósul, viszont a nők soha nem lesznek képesek kollektíven kiállni, támogatni a férfiakat, mert elég nekik saját mindennapi nyűgjük, családukról való gondoskodás, valóban nem értik és sajnos nem érdekli őket egy random férfi, férfiak sorsa. Lehet, ha konkrét ügyben találkoznak egy ilyen sorssal meghallgatják, empatikusan egyetértenek, de nem fognak utcára vonulni, felemelni a hangjukat. Soha. Egyszerűen fel sem merül bennük, hogy a férfiaknak lehetnek olyan gondjaik, problémáik, amelyekre a nők kollektív segítségére van szükség.
Vivi:
Első körben köszönöm, hogy leírtad:)
Én úgy véltem mindig is, hogy te az általam említett 15%-ba tartozol :)
Az én tapasztalataim alapján, “10-11 játékosból általában 1,de max 2 csatár van”, és az élet többi területén is mindig “beáll” ez az arány. Valószínű azért, mert általában ez a leghatékonyabb egy közös cél-nyerés elérése érdekében. Persze, az egyik területen lévő “hierarchia” nem biztos , hogy a többiben is érvényes, de azért a dominancia, kockázatvállalás, a testi és szellemi adottságok és az illetőben lévő potenciálok általában ezt az arányt determinálják.
Én úgy vélem, hogy a ténylegesen “Top kategória” az valójában 1-5% ők azok, akik “bármikor, bárkit röptében is”.
A “bárki”ebben az esetben a nők “alsó 80%”-át jelentik, hiszen a felső 20%-nak azért vannak (jobb:) válogatási lehetőségeik:)
Nem vonom kétségbe, hogy így látod és el is hiszem hogy te tényleg így látod, ezzel együtt úgy vélem, hogy te olyan körökben mozogsz, ahol felülreprezentált a felső 20-30% és abból vonod le, a te szempontodból őszintén a következtetéseket és a rád vonatkoztatott arányokat.
Az “elmegy kategória” az szerintem ma már sokkal szűkebb, inkább 20%-nyi, amiből 10% képes feljebb tornázni magát, az alsó 10 meg “aláhull”.
Ezek kevés kivételtől(1-10%) eltekintve nem statikus pozíciók/kategóriák, hanem
“dinamikusak”, vagyis az irigyeltek alsó kétharmadának (20%) azért nap mint nap tenni kell azért, hogy megmaradjon azokon a “felsőbb” szinteken.
Aláhullni mindig könnyű, felkerülni sok munka és áldozat.
Abban egyetértek, hogy az elmegy kategória olyan 40%-nyi még olyan 25-30 éves korig, de utána nagyon nagy a lemorzsolódás, aki addig “nem tud villantani” az nagyon lemarad, ráadásul ekkor már a felsőbb (a fiatalabbakhoz képest “sikeresebb”) korosztály is megteheti, hogy “lefele vadászik” és így egyre gyérül ez a réteg.
Ha így tekintjük, akkor igen, még ezelőtt, 20-30 éve a 40%-nyi “esélyesből” szerencsés esetben nagy százalékuk apa lett, mielőtt lecsúszott/kidobták/otthagyták volna.
Ma már, amikor 35, vagy a fölé tolódik a nők szülési “kedve”, bizony, ennek a valamikori “potenciális” 40%nak a 80-90%-a kihull, mire gyereke lehetne………
Az incelek “szaporodási ütemét” tekintve, ez egyre csökkenő tendenciát mutat, ami kb 30 éve kezdődött és mára rohamosan nő, vagyis, ha a jelenlegi , csak a mostani 40-évesekig nézzük a férfiakat és azt, hogy ebből hánynak van gyereke, kétlem, hogy a mostani 40 vagy az alatti férfiak 30%-nál többnek lenne utóda……
Én úgy vélem, hogy nem jogos:), túl bőkezűen vannak osztva a “jogok”, sajnálatos módon ma már többnyire teljesítmény nélkül……., hiba, aminek megisszuk majd bőven a levét…….
Pl. egy degeneráltnak, főleg értelmi fogyatékosnak nincs “joga” utódot nemzeni……….., még akkor sem , ha a szülei megengedhetik maguknak ezt a perverziót…….., mint ahogy egyes valamikori, degenerált királyi sarjakkal megtörtént ez a történelemben……
Az, de ez benne is van, vagyis ez “jutalom” lenne a szülő nőknek, eredetileg ez is lett volna a cél, de nem lehetett a nem szülőket kizárni, mert akkor lett volna nagy purparlé:), ha meg nem követelik meg a munkát, akkor csak a cigányokat jutalmazták volna vele:)
Szóval lett egy ilyen “öszvér” megoldás, aminek csak annyi az értelme, hogy a férfiak vinnyognak, hogy ők “kimaradtak”:)
Annyiban igazuk van, hogy akik nem szültek, azok ne kaphassák ezt meg, de hát akkor ebből megint csak nagyobb cirkusz lenne:)
És mond, mire fel?:)
Komolyan kérdem, a “szent egyenlőség” nevében?Vagy miért?
No, pont ezért nem tüntetnek az alfahímek a balek-béták “jogaiért”, ahogyan a topmodellek sem tüntetnek azért, hogy rusnya nőknek is lehessen bredpitjük stb……
És te még azt meg is tudnád oldani, de min 85%-a a nőknek nem:)
Ezt olyanoknak mondod, akiknek nincs és nem is nagyon lesz rá esélyük arra, hogy legyen szexpartnerük, és azért abban talán egyetértünk, hogy pont a hiányzó feleséget, annak ez irányú “törődését” nem igazán tudja pótolni a lány, szülő, testvér, hacsak nem “betegek” mindannyian:)……..
A többivel tökéletesen egyetértek…….
Én innen vettem az adatokat, itt a 49 éves férfiak esetében 25% -os a gyermektelenség, azaz 75%-uknak van gyermeke, én ezt inkább lefele kerekítettem, mert sajnos valóban a tendencia is erre hajlik, bár az életkor kitolódása még szignifikánsabb, illetve egyértelműen léteznek sajnos százalékosan nehezen megbecsülhető mértékben kakukktojások , ahol esetleg ugye nem a hivatalos apától van a gyerek.
Az évi 10.000 hivatalosan apa nélkül született gyermek pedig elképesztő arány. Nem tudom, hogy ebből hány lett volna elabortálva, ha a férfin múlik, vagy hány gyerekről nincs fogalma sem a vérszerinti apának, tényleg lövésem sincs, de mindkét opció igen lesújtó mindkét nemre nézve.
“A huszonéves férfiak mindössze tizedének van gyermeke, miközben a nőknél 21 százalék ez az arány. Bár a férfiak életkorának növekedésével a gyermektelenség is ritkább, a 40-49 éves férfiaknak még mindig a negyede gyermektelen. ”
https://g7.hu/elet/20181111/evi-tizezer-gyermek-szuletik-apa-nelkul-magyarorszagon/
Ja:
“és jogos, hogy a férfiaknak is járjon,
És mond, mire fel?:)
Komolyan kérdem, a “szent egyenlőség” nevében?Vagy miért?”
Igazából úgy gondolom, hogy aki becsülettel ledolgozott 40 évet ( és túlórákkal, extra napokkal együtt jóval többet is akár), az mehessen el nyugdíjba, függetlenül attól, hogy férfi, vagy nő. Kapja mondjuk csak a 90%-át, és a tényleges nyugdíjkorhatár elérése előtt ne dolgozhasson mellette, magyarul ne azért menjen el 40 év után, mert így a nyugdíjjal és esélyesen ugyanazon melóval több pénzt keres.
Azt hiszem Olaszországban van ilyesmi ,42 ledolgozott év után elmehetnek a férfiak és a nök is.
Férfiként, ha 16 évesen kezdte, és egy évet sem hagyott ki, akkor 56 évesen, ez így ok.
Ha már 3 év főiskolával, akkor csak 61 évesen, és ugye nem volt akkor év-vesztes, mert ha igen, ebben az esetben 62, illetve 5 éves egyetemi végzettséggel 63. évben, év-vesztesen meg 64. évben…………
Hát……….
Sokan végeznek egyetemet meló mellett, nem diákmunkát, hanem normál munkát. Ha 20 évesen elkezd dolgozni valaki , akkor azért 60 évesen nem rossz.
Magyarország lakosságának 25%-a diplomás ( és ennek is egy bizonyos százaléka dolgozik már 18-20 éves kora óta), a többség, 75% ( oké van aki sosem dolgozik) 65-70 % elkezd dolgozni 18-20 között.
A 65 éves korhatárhoz képest az 58-60 nem rossz. Én már alig várom az 58-at:D, persze csak emiatt.
UI: plusz azt hiszem nem az egyetemi végzettséget igénylő munkák esetében akarják a legtöbben a 40 év utáni nyugdíjat. ( mondjuk orvosok, jogászok, mérnökök ritkábban, pedagógusoknál változó )
UI: Mondjuk a születési adatokat tekintve, az egész utópisztikus , ez is tény. Ha mindenki elmenne 40 év után , abba belerokkanna a gazdaság.
Persze, hogy el. De hát az élet mindig is úgy működött, hogy amire nincs igazán szükség, az elkezd nem működni, aztán teljesen szétesik. Nyugdíj = nincs szülő felé irányuló gondoskodás. Segély = nincs egymás felé gondoskodás. Állami oktatási rendszer = szülő-gyerek közötti kapcsolat koporsójába egy szép nagy szeg. Válásipar beindulása = nincs szükség többé higgadtságra és átgondolt döntésre, ha az ember ilyen szoros szövetségre lép valakivel, ha nem működik, akkor jön a következő (ami szintén nemigen működik majd stb.). A példákat napestig lehetne sorolni, de az a helyzet, hogy az évtizedek alatt szinte minden felelősségünket, tehát jogunkat feladtuk. Az emberek jó részének komfortzónán belülibb dolog aranykalitkában élni, ami mellett látszólag nem szorul arra, hogy saját életét a kezébe vegye. Elég csak megnézni a sok cél nélküli befásult, kövér, testi-lelki-szellemi roncsból álló népességünket. A fogkrém pedig nem megy vissza már a tubusba, nagy bajnak kell történnie ahhoz, hogy ez változzon.
Na akkor cifrázzuk! Én közel az ötvenhez amit látok, az az, hogy az ifjak érdeklődnek még egymás iránt. Az értelmesebbek még terveznek is. Zömük. Pánikolni lehet de miért és minek? Anno húztam egy határt, hogy meddig vagyok hajlandó a totális újrakezdésnek. Kicsúsztam ebből, már nem kell. Megismertem jó pár ilyen “nénit” is, hát köszönöm, nekem már ez is bőven elég. Látom a viselkedést. 5-ből négy legombolna mindent az exéről. Egy mondta azt, hogy talán nem kellene-e az apának is némi életteret hagyni… Olyan lehurrogás volt a reakció, hogy a fal adta a …. Kurva nagy mázlim van, hogy én ebből kimaradtam. Részben. Sok felkészítő év köszönt mindenkire! Nem utólag kell picsogni!
Jó kis gondolatébresztgető cikk, köszönet érte! :-]