Férfihang.hu
0 megosztás

„Ha már nem működik, akkor el kell engedni”

class="xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs x126k92a">
Egy Facebook bejegyzés margójára.
A hűtlenséggel kapcsolatos bejegyzésemhez sokféle kommentet írtatok. A legtöbben elolvastátok a cikket és azzal kapcsolatban, jobbára támogatólag írtatok. Voltak, akik vitatkoztak, mások filozofáltak. Ez mind OK.
De volt néhány olyan megjegyzés is, amely arról szólt, hogy ha már nem működik úgy az a házasság, ahogyan valamikor megálmodtuk, akkor nyitottnak kell lenni és elfogadni az új lehetőségeket. Bocsi, tényleg nem akarok ítélkezőn hangozni, de ez maga a nettó marhaság!
Mielőtt lehurrogsz egy kommentben, hadd fejtsem ki, hogy miért.
– Ha valaki elindít egy vállalkozást és szembesül akadályokkal, ha nem talál megfelelő alkalmazottakat, vagy cserbenhagyta a beszállító, esetleg elszámolta magát és többet kellett a NAV-nak utalnia, ezért kevesebbet tudott visszaforgatni, akkor azt mondod neki, hogy „Fel a fejjel, menni fog!” vagy azt, hogy ha nem működik úgy, ahogyan szerette volna, akkor engedje el?
– Ha egy sportolónak rossz szezonja van és nem sikerültek neki a versenyek úgy, ahogyan szerette volna, ha elkedvetlenedik és kétségek gyötrik, akkor arra buzdítod, hogy pihenjen egy kicsit, aztán a következő szezonban újult erővel még többet tegyen bele, vagy hagyja abba és engedje kárba veszni azt a rengeteg munkát, amit már eddig is beletett, hiszen ha valami nem működik, akkor el kell engedni?
– Ha egy családtagod vezetni tanul és összezavarja, hogy egyszerre mennyi mindenre kell figyelni, ha harmadszor is meghúzzák a KRESZ vizsgán, akkor mit mondasz neki? Bátorítod, hogy tanuljon még többet és veselkedjen neki újra, vagy azt mondod, hogy ami nem működik, azt el kell engedni?
– Ha mindezekre a példákra az első javaslatot választottad, akkor miért lenne a házasság kivétel az elv alól?
Jobb, ha már az elején tudomásul vesszük: Minden házasságban lesznek bukkanók. Minden házasságban átlagosan 2 év után lecseng az a felfűtött érzelmekkel átszőtt időszak, amit limerenciának is szokás hívni és beköszönt egy nyugodtabb, alacsonyabb hőfokú szakasz. Ha minden limerencia lecsengés után új családot alapítanánk, akkor a világ összes pszichológusa sem győzné azt a sok sérült gyereket, akit produkálnánk.
A jelenség egyébként statisztikailag is megragadható: Az első házasságkötések 45-50%-a végződik válással (országonként változó arányban, de nagyságrendileg ekörül). Azután minden többedik házasságkötésnél 10-10%-al nő ez a szám. A második házasságkötésnél tehát már 60% körül van az arány és így tovább. Ha az első próbálkozásban nem tanuljuk meg működtetni a kapcsolatot és tartóssá tenni a szeretetet, akkor ezt a deficitet visszük magunkkal tovább minden következő kapcsolatba.
Persze egyéni eltérések lehetnek, de a nagy átlagnál ez történik.
„Ha ilyen törékeny a házasság, akkor inkább bele se vágok.” – mondhatod ezek után. Rossz következtetés! Az elköteleződés nélküli kapcsolatoknál még rosszabb az arány. Ezek 2-5x bomlékonyabbak még a házasságnál is.
Így tehát egy megoldás marad, ha igazán komolyan gondolod a dolgot: Megtanulni jó társnak lenni és egy elkötelezett, folyamatosan fejlődő kapcsolatban odatenni magunkat, a legjobbat kihozni magunkból és tanulni a kapcsolatot működtetni. Napról napra.

Post Author: Férfihang.hu

Férfihang.hu
f Facebook
0 megosztás