Vámos – Tuba Anita már fiatalon tudta, hogy az egészségügyben akar dolgozni és mások segítésére akarja szánni az idejét. Ez maximálisan sikerült is neki, és ma már mentális segítéssel, coach – ként életvezetési tanácsadással is szolgál.
Tapasztalata, hogy az önsegítés iránti igény a nőkben magasabb, leginkább ők keresik meg őt, de néhány férfi is „betéved“ már hozzá, reméljük, minél többen, hiszen a segítségre az erősebb nem tagjainak is szüksége van, csak nehezebben látják ezt – egyelőre – be.
Anitának több története is van arról, hogy a segítséget kérők milyen gyakran, mint egy kvázi anyához fordulnak hozzá. Több mint húsz évig katonaegészségügyben dolgozott, férfiak között, most gyerekorvosi praxisban dolgozik, és az édesanyák gyakran keresik őt akkor is, ha nekik van magukkal gondjuk, vagy csak bíztatást szeretnének, egy lelki vállonveregetést, hogy jól teszik a dolgukat.
Anitának már gyerekkorában is több fiú barátja volt, mint lány, így a férfikörnyezetben való munka nem jelentett gondot. A katonaságnál is és jelenleg a mentősök között is (ahol szintén dolgozik) jól megérteti magát a férfiakkal.
Sok rendkívüli férfi él a világban szerinte. Udvariasak, jól teljesítenek a munkában, szeretik a családjukat: sok jót lehet róluk mondani. Általában is probléma a magyar társadalomban, hogy túlságosan a rosszra figyelünk, felnagyítjuk azt, miközben a jó és természetesnek ható mellett pedig elmegyünk. Jobb a világ, mint hisszük – régi tapasztalata ez Anitának.
Lelki segítőként úgy látja, a férfiak a nőkhöz képest koncentráltabbak, nem annyira a régmúltból kezdik a problémákat elmondani, illetve kevésbbé csaponganak. Nehezebben nyílnak meg, nincsen annyira megszokva, hogy elmondhatják a problémáikat, „panaszkodhatnak“.
Nagyon büszke Anita egyik férfi barátjára, akit a mások megsegítésének az útján, hogy mint professzionális segítő tudjon dolgozni, ő indította el. Mai napig nagyon jó a kapcsolatuk, gyakran beszélgetnek.
Olyan esete is volt, amikor a pár mindkét tagjával foglalkozott, mert mint szakembernek nem okozott gondot mindkét nem helyébe beleélni, beleérezni magát. Tud azonosulni mind a nőkkel, mind a férfiakkal.
Egyik érdekes esettanulmánya Anitának egy fiatal párról szól, akik a huszas éveikben járnak. Mint kiderült: a férfit erősen motiválta az, hogy anyagilag eltartsa a családot, amiért sokat tanult és dolgozott. A párjának viszont ez másként jött le, és erőteljesen (saját szavaival élve: követelőzően) kifejezésre juttatta, ő mit szeretne. Itt a kommunikáción kellett javítani, és közösen feltárni, ki mit szeretne, merre haladjon a kapcsolatuk. Ez sikerült is, a férfi már nem jár Anitához, ő úgy érzi sínre került, a nő még egyéb nyitott kérdések miatt kéri Anita segítségét, de mint pár, jól vannak.
Anita észrevétele a párkapcsolatokban, hogy sok férfi úgy érzi, hogy neki kell lenni a család anyagi eltartójának, míg sok hölgy inkább azt szeretné, hogy a kötődés a gyerekekhez, illetve egymással épülne ki jobban. Azonban ez nagyon sokszor lekommunikálva sincsen. Nem tudatosodik a párokban.
Sok probléma forrása, hogy a valódi igényeiket is nehezen tárják fel egymás előtt, illetve konfliktushelyzetben az erőszakmentes kommunikáció is hiányzik. (Ne a másikat hibáztassuk, hanem a saját érzéseinkről beszéljünk.)
A párnak közösen kellene eldönteni, mi a fontos, miért küzdenek első sorban. Ne alakuljon ki az, hogy a férfi sosincs otthon, de a pénz amit hoz, meg milyen jó. Közösen válasszanak: több idő együtt, vagy több anyagi javuk legyen.
Sajnálatos tény, hogy sok egyébként meglévő apa sincsen eléggé jelen a családjában: nem lát a gyerek férfimintát. Pl. apa kiviszi a szemetet, füvet nyír, sövényt vág, stb. Hogyan ér anyához, hogyan öleli, simítja meg a kezét, ad puszit.
Észre kell venni, hogy nem a pénz a minden, ami ugyan kell, de milyen áron? Fontos végiggondolni, mit érdemes beáldozni érte. Értékrendi és kommunikációs problémák vannak a családokban, mondja ezt Tuba Anita.
Női részről tipikus hiba, hogy sokszor nem mondja ki, mi a baj, hanem a férfitól várja el, hogy az kitalálja. Pedig sok férfi örül neki, ha képbe van téve ezzel kapcsolatban. Szintén előfordul, hogy a párok olyasmit várnak egymástól, amire a másik nem képes. Fontos egymást is megismerni, miben erős / gyenge a társam, és miben én? Mihez kell már külső segítség, szakember? Jó, ha szabadon, a képességeinknek megfelelően választhatunk az otthoni feladatok közül, pl. főzhet a férfi és szerelhet a nő. Nem szégyen eltérni a megszokott társadalmi kategóriáktól, elvárásoktól.
Szintén előfordul, hogy olyan tevékenységeket is megteszünk, amiket nem szeretünk (nők pl. fűnyírást) és nem beszéljük meg, hogy hogyan változtathatnánk rajta, inkább csapkodunk, veszekszünk. Indulatból kommunikálunk. Pedig nagyon harmonikusan élhetünk együtt, ha tudjuk mit várhatunk egymástól, és eszerint is cselekszünk.
Érintőlegesen beszélt Anita a szexről is, bár ez nem szakterülete. Tény, hogy több törődés, figyelem kell a nőknek ehhez, akár a szexuális együttléttől függetlenül is. Illetve a férfiaknak sem megy ez csettintésre, bár könnyebben ráhangolhatók.
Anita szerint mélyen igaz az az állítás, hogy a mai világ nagyon hajtós, betáblázott mind a férfiak, mind a nők számára. Igaz, hogy a magánéletünket gyakran abba a két – három órába kell besűríteni, ami esténként jut egymásra. Nagyon oda kell figyelni erre az időre és tudatosan bánni vele. Személyes megfigyelése, hogy az internet által nyújtott elérhetőséggel nagyon sokan visszaélnek. Pl. este tíz óra után is ráírnak, vagy vasárnap is keresik. Ezzel tovább szűkítve a magánéletre szánható időt.
Arra a kérdésre, hogy régebben jobban egymásra nyitottak – e az emberek, beszélgettek, spontán társasági életet éltek, Anita válasza az, hogy ez azért ma is tetten érhető. A vidéki emberek amúgy jobban élnek ezzel a lehetőséggel, gyakrabban összejárnak. Nagyobb városokban ez kevésbé jellemző. Előfordul, hogy a liftben is idegen arcok veszik az embert körbe, míg falun ha kijön a mentő, a szomszéd érdeklődik, hogy rendbe lesz – e minden, és akkor majd ő megeteti addig a kutyát, míg a gazdát vissza nem hozzák.
Van igény az emberekben egymás társaságára, de valahogy itt is könnyebben elhisszük, hogy a világ rosszabb, mint régen, és csak magunkra számíthatunk. De ez nincs így, a valóság nem ez. Persze mindez attól is függ, kinek van igénye a társaságra. Egyéne válogatja milyen tapasztalatokra teszünk szert. Anita autósok közt is tapasztalja, hogy elengedik egymást, intenek egymásnak, csak sokan a negatív hírekre érzékenyebbek, pedig nyitott szemmel rá lehet jönni, hogy szebb a világ, mint sokszor hisszük.
Ajánlott csak úgy lenni időnként és nyitott szemmel figyelni, mi is van körülöttünk. Akkor nem tud úgy behálózni az, amit el akarnak velünk hitetni, és kevésbé leszünk kiszolgáltatva a mainstream megmondó embereknek.
Nagyon helyesen gondolta a fiatal férfi hogy ő feladata (többek között) az anyagi stabilitást biztosítani a családjának. És igen, a férfi nem tud majd a nő körül pörögni, a gyerekekkel annyi időt tölt el majd amennyit tud, sokszor túlórázni fog, és hát bizony heti pár órában kielégíti az énidő igényét is hogy ne zavarodjon meg a meló és család közti 0-24 ingázásban. Nem fog éjszakánként rendszeresen anyuka helyett felkelni a csecsemőt ellátni, mert neki a munkájában kell másnap teljesíteni.
A nő a partner kiválasztója, a párkapcsolat gondozója. Ha nem jó a párkapcsolat az extrém eseteket kivéve a nő hibája, mert vagy nem képes azt megfelelően gondozni vagy eleve rossz férfit választott ki.
A probléma az ilyen terápiákkal hogy nőknek való. A férfiaknak gondjaik vannak, a nőknek panaszaik. A gondokat az adott személy képes problémához fűződő szakember segítségével megoldani nem terepauta. A panaszokat meg elég ha valaki meghallgatja megértéssel, ezért a nők hajlandók kisebb vagyonokat is kifizetni. A férfi pénzéből.
Teljesen igazad van.
Számomra az egész akkor vált hiteltelenné mikor azt olvastam, hogy olyan esete is volt mikor a pár mindkét tagjával foglalkozott.
Ha azt feltételezem, hogy egy pár szakemberhez fordúl akkor ez egy alapvető dolog. Viszont itt sem volt kifejezve, hogy egyidőben foglalkozott mindkettőjükkel hatszemközt. Mert másként a kommunikáció nem fejleszthető a felek között. Már meg se akarom kérdezni, hogy egyénileg még is mi olyanba tudna segíteni amiben egy pszichológus ne tudna. Szerintem mutogatni lehetne mint a világ nyolcadik csodáját, az egyetlen nő a földön aki azonosulni tud egy férfival és annak gondjaival. Bár félek nem sokan hinnék ezt el.
Nem csak azért van kevés férfi ügyfele mert inkább a nők panaszkodnak hanem azért is mert ha egy férfinak bármi gondja van jól tudja, hogy abban egy nő nem tud vagy ami még gyakoribb nem akar segíteni. Ellenben viszont plusz problémákat okozhat.
Nő nem tud azonosulni férfiakkal. Legegyszerűbb dolog hogy ahhoz heréket kellene növesztenie és együtt élni annak megfelelő időközönkénti ürítési késztetésével, és ennek kontrolljával és motivációjával a nőkkel való viszonyulás terén. Ha azonosulni tudna a férfival akkor azt tanácsolná a hülyepicsa kuncsaftjainak hogy kiadós szopással fogadják a párjukat otthon, bő nyállal közben finoman a golyóit dögönyözve amíg az utolsó cseppig ki nem üríti a tartalmat. Ezen felül tegyen időnként kedves gesztusokat, pl. kaját készít elő este, elkészíti a kedvenc desszertjét…
Természetesen ezt már leírni is min. nőelnyomás, és a hülyepicsa kuncsaftok sem ilyen tanácsért fizetnek a faszi pénzével, hanem panaszvödörnek, ill. manipulációs stratégiákért. A férfi helyzetébe élve magát a hülyepicsát nem küldheti el az anyjába mert belőle származik a bevétele, a legprofitálóbb megoldás minél hosszabb ideig terápián tartani a nőt, bónuszként a férfit is bevonni.
Ha a nő kapcsolati terápiára megy, és még rosszabb esetben téged is be akar vonni csak egy megoldás van, menekülj. Ha nincs kölök ami összeköt, szó nélkül csomagolni, és faarccal távozni ill. kidobni a hülyepicsát.
Már több portálon is panaszkodtak férfiak akik profi házassági tanácsadóhoz jártak a feleségükkel, hogy a “szakember” picsák minden hibát a férfiaknak róttak fel.
Hiba ha sokat dolgozol a családért.
Hiba ha nem keresel eleget.
Hiba ha nem vagy otthon és nincs időd a gyerekekre és a házimunkára.
De lehetne még sorolni. A nők úgy panaszkodnak és úgy azonosulnak egy másik nő panaszaival, hogy közben azt sem tudják mivel van bajuk és mit is akarnak.
Egyre inkább meg vagyok győződve arról, hogy az a nő számít statisztikai hibaszázaléknak, aki jól tud HÁZASSÁGRA férfit választani. Ehelyett inkább olyanok mellett kötnek ki mindig, akiken anyáskodni kell, akiket “meg kell javítani”. Az anyasági ösztön szerintem felülír bennük minden mást, de házastársnak nem gyereket szeretne választani az ember fia, hogy az működjön is. Ezért csinálta ezt régen a szülő, amióta pedig kizárólag a nő kezében van ennek a joga, azóta keresztet vethetünk a családokra. Nem véletlen, hogy sok magával rendben lévő, tényleg igényes férfin átnéz a legtöbb nő, mert mindig az instabil energiák korbácsolják fel az ösztöneiket. Ahány életképtelen/ problémás férfit ismerek, a nőszerzéssel szinte egyiknek sem volt baja. Az más kérdés, hogy ezek a dolgok meg működőképes kapcsolattá nemigen fejlődtek.
Egyetértek, szerintem is egyre nagyobb a baj ezen a téren, mert nincs az a korábbi generációs tudásbázis, az a háttér, amit “régen”… nem is volt olyan rég… az anyák (akár apák is) átadtak a lányaiknak ezen a téren. Ma már ilyen nincs. Ez is probléma. :-[
Baromság. Nem a “tudásbázis” hiánya a probléma, hanem az, hogy szabadjára lett engedve nő, mindenféle értelemben. Nincs az a “kommunikáció”, ami visszakényszerítené a szellemet a palackba.
Pontosan annyit ér, mint amennyire le lehet szoktatni az oroszlánt a húsevésről…….
Nos, a férfiak 75-80 %-a nős, ( vagy volt nős) és/vagy élettársi kapcsolatot létesít(ett). Ha az a nő a ” statisztikai hibaszázalék”, aki jól választ, akkor gyakorlatilag leéletképtelenezted, problémásoztad a férfiak több mint 50%-át :) Én azért nem gondolom, hogy a férfiak ennyire tömegesen gázak lennének.
De igen, pontosan ez a helyzet. A nőnek nincs esze a választáshoz a férfi pedig az esetek többségében nem tudja meg különböztetni a kangörcsöt a szerelemtől. Nem szeretnék nagyképűnek tűnni ezért töredelmesen bevallóm, hogy a házasságom előtt két ilyen hosszabb (2 éves) együtt élős kapcsolatom is volt ahol nem vettem észre, hogy nem engem hálózott be a nő hanem csak a farkamat.
Nem véletlen, mármint a férfi részéről, hiszen genetikailag kódolva van, hogy képes megszeretni azt, akivel dug, míg a nő (csak) azzal dug, akit képes “megszeretni”:)
Nem, nem az 50 százalékukat. Inkább olyan 99-et. Nem akarom védeni egyik felet sem, mert két tényezős a probléma, nőként az ufó mentalitásommal a mai férfiaktól ugyanúgy rosszul lennék. De, mindenki eléggé gáz. Ehhez elég csak azt megnézni, hányan vallják a házasság konjugális értelmezését magukénak. A szigorú vallásos töredékszázalékon kívül nem fogsz ilyen csoporot találni, ergo a ma házasodók szinte kivétel nélkül szerencsejátékoznak. Az sem zavarja öket, ha segget csinálnak a szájukból, és a nagy holtomiglan-holtodiglan inkább 8 év múlva válás lesz. Mindent meghatároz ezen kívül a tücsökszemlélet a társadalomban, dolgozni, felhalmozni, alkotni valami magán túlmutatót már szinte senki nem akar és nem is tudna, legyünk őszinték. A társadalom ebben a stádiumban halott ügy, de az emberek jelentős része még semmit nem fog fel ebből. Szóval van baj a toronyban mindenhol.
Ilyen a természete, a deviáns, az átlagtól eltérő az, ami felizgatja.
A civilizált együttélés nagyrészt pedig az ösztönkésztetések akaratlagos legátlását jelenti. :)
Ezt csak egy cselekvőképes személyen lehet számonkérni, egy felügyeletre szoruló lényen (gyereken) nem, még akkor sem, ha úgy teszünk, mintha felnőttként lehetne kezelni őket……. és ennek semmi köze az intelligenciához, legalábbis abban az értelemben, hogy a magas IQ szint nem teszi őket “alkalmasabbá”, csak épp jobban tudnak mímelni, lásd Vivi-t.
Egyetértek a cikkel, szerintem is a legfőbb gond az őszinte kommunikáció hiánya sok-sok esetben. Ezt viszont meg lehet tanulni, ezért én kívánom mindenkinek, hogy aki Őt választja, annak sikeres legyen ez a tanulás és jobbá tegye a további életét!
Magam is egyetértek azzal, hogy az őszinte kommunikáció az alapja a jó családi dinamikák alapjának. Én itt nem választanám szét a férfit, meg a nőt, szerintem az őszinteség és az őszinte kommunikáció MINDEGYIKÜKÉ kell, hogy legyen.
:-]
Ugyanitt: Áldott Békés Karácsonyt kívánok és valódi pihenést/feltöltődést mindenkinek!
Baromság. Nem tudom, hogy mióta lett szent grál az “őszinte kommunikáció” és hogy ki és mit ért alatta, de az biztos, hogy szövegeléssel nem lehet sem érzelmet kicsiholni, sem elnyomni, kényszeríteni pedig pláne nem lehet.
Ezek nélkül pedig csak szájtépés marad minden “megbeszélés”, mert azon kívül, hogy mindkét fél közli a saját feltételeit, és megegyeznek abban, hogy milyen jót beszélgettek, attól a lényegi dolgok kurvára nem fognak változni.
És lehet hogy nem akkor, de 1,2-3 x nap, hónap, év múlva úgy is “annyi lesz” ezeknek a “kapcsolatoknak”.
Bár, ha kommunikáció alatt azt (is) értjük, hogy pl. agyonverték a kikapós menyecskét, akkor abban néha lehet ráció:)
Értem én a naivitás és a teljes bluepilles elhülyülés ezen fokát, de még mindig zavaró……
Ja, az “őszinte kommunikáció” egy férfinél akkor játszik, ha a nő szerelmes belé, akkor mindegy hogy mit és hogyan mond.
Ha már a nő nem szereti, akkor megbaszhatja szó szerint bármilyen “kommunikációval”, mert javítani már nem fog tudni rajta, de rontani igen.
Mindig is a két fél relatív “szintkülönbsége” a döntő, illetve az, hogy a nőnek milyen reális alternatívái vannak, és mi mennyit ér meg neki.
A többi az csak szarság mind, mese habbal.
Te kurvára el vagy varázsolva, vagy olyan rusnya a nőd, hogy te vagy neki a főnyeremény, ha mégsem, akkor meg te is biztosan rá fogsz baszni, ha ezeket a baromságokat tolod:)
Egy idő után már a magasságod sem lesz elég, ha ilyen bamba maradsz.
Az “őszinte kommunikáció” egetverő női BS, általában annak hiányát hántorgatják fel, természetesen minden racionális alap nélkül, csak ugye valahol mindig kell egy támadási pontot keresni, még ha órási kamu is az.
Őszintén szólva az a férfi aki ma egy párkapcsolatban őszinte a partneréhez egy kötöznivaló bolond.
Ennek pedig az a legfőbb oka, hogy egy nő csak olyan véleményt vagy tényt tud elfogadni amivel egyetért, ha a partnere mást mond akkor az felér egy világháborúval. Persze a nők ezen eszetlen-ösztönszintű viselkedését is lehet kezelni de a sok férfiakkal szembeni nőket védő törvények mellett erre már a férfiak zöme képtelen.
Valljuk be végre, hogy a két nem vitakultúrája alapjaiban eltérő.
A nők sosem érvelnek csak mellébeszélnek, hazudoznak, hibáztatnak, hisztiznek vergődnek vagy épp tányért dobálnak,
A férfiak ezzel szemben érvelnek majd emelt hangon érvelnek majd pedig ököllel érvelnek.
Ha ezt a két eltérő vitamódot egymással szembe állítjuk akkor annak mindig a nő a vesztese. Nem a férfiakat kellene büntetni azért mert férfiak hanem a nőkkel kellene megértetni, hogy önmagának árt ha nem képes időben leállni.
Egy értelmes, párkapcsolatra alkalmas nő elfogad ellenvéleményt, érveket, belátó. Más kérdés hogy sok nő nem ilyen, mert egész életében ki volt nyalva a picsája, nem kellett alkalmazkodnia, nem kellett konszenzusokat, kompromisszumokat kötnie. Nem kellett semmit tennie hogy párkapcsolat küszöbére lépjen csak léteznie.
Az ilyen nő nem képes hosszútávon párkapcsolatot fenntartani, vagy macskákkal végzi, vagy egy elbaszott kapcsolatban, ami kizárólag miatta elbaszott.
Pontosan erről szól ma a házasságok nagy része.
A férfi vagy megtanulja kezelni a nőt vagy otthagyja a nőt vagy meghunyászkodik a nő előtt.
Sajnos az első eset a legritkább.
Egy elbaszott nőt nem lehet megtanulni kezelni, mert nem is kezelhető. Szimpla beletörődés történik az esetek többségében, nagyon ritka az amikor a faszi kipenderíti a feleségét, aki ezt megtenné eleve nem vette volna el a hülyepicsát.
Ezzel nem értek egyet de ellent se mondok mivel a magam részéről is inkább kiléptem a sikertelen kapcsolatból.
Azonban a legtöbb nő elméje élete végéi gyerekes és formálható marad így van esély egy elbaszott nő helyrehozására is. Persze az más kérdés ér e a nő annyit amennyi energiát bele kell fektetni.
Fenét.
Helyrehozni nem lehet, maximum behódol, ha arra érdemest talál és annak is megfelel.
Nem.
Nem tudsz elbaszott nőt megjavítani és nem is akarsz, kínlódjon vele valami mazochista. Elbaszott férfit sem lehet megjavítani, szóval ez nem nemfüggő. Csak nőknél jóval több az elbaszott, csak kevésbé feltűnőek mint a férfiak, mert azok csövesek vagy sitten ingáznak többségében.
Az első lehetőség illúzió, a mai nők egyáltalán nem jönnek össze tartós elköteleződésre olyan férfival, aki tud bánni velük. Azokkal csak dugni járnak legfeljebb.
Azért nem mert az a férfi nem akar velük elköteleződni. Így hát keresnek egy balekot akinek a nyakán lehet élősködni.
Ez is sokszor megvan, de mint mondtam, aki normális is mellé (nem drogfüggő, üvöltöző elmebeteg, viszi valamire az életben stb.) , azon kapcsolat szempontjából szerintem rengetegszer átnéznek. Ez nem csak saját meglátás, egész sok ehhez hasonló tapasztalás van még az éterben. Akihez viszont kapcsolódnának önként, ott kivétel nélkül sok probléma és instabil energia van. Ahogy írtam, ezek hatnak az ösztöneikre. Vonzódni enélkül is tudnak ahhoz, aki jól néz ki és erőt sugároz, de csak a nő miatt ott több nem lesz belőle.
Mert az a kitartó balek. Akin átnéznek ezek az elbaszott nők azok felé soha nem voltak érzelmileg elköteleződve, egy percig sem.
Nem értek egyet azért, mert pont hogy a baleknak egy ponton túl bérelt helye van harmadosztályon. Az más kérdés, hogy annál feljebb sosem juthat.
Én egyébként nem igazán értem, Szergejről már nem rémlik, de mit érdekelnek ennyire titeket ” az elbaszott nők”, miért panaszkodtok rájuk? Csakszi, Rokapapa, Ijk mind családos , elméletileg jó házasságban élő ( legalábbis itt ez volt reklámozva), többgyerekes családapák vagytok, ezek szerint a feleségeitek jól választottak, nem ? Adam, aki még hozzászólt az önéletrajzi írásaiban mindig szépen, elismeréssel, boldogan írt a feleségéről. 5 hozzászólóból 4 embernek semmi panasza nem lehet akkor, hisz a feleségeitek a megfelelő embert választották. Mit érdekelnek mások elbaszott házasságai, miért kell panaszkodni titeket nem érintő elbaszott nők miatt ? Hisz nektek örülni kéne inkább , hogy nektek nem ilyen nők jutottak, nem ? ( most Szergej nem rémlik, de azt hiszem ő nem nős, őt értem).
Pl. én sem panaszkodom engem nem verő, engem nem lehurrogó , nem kihasználó, engem nem megcsaló férfiak miatt. Szeretem a férjemet, aki nem tökéletes, távolról sem , ahogyan én sem, de hálás vagyok a sorsnak, Jóistennek, hogy van nekem. Hogy egységet alkotunk, tudunk együtt nevetni, együtt sírni, együtt átvészelni , együtt örülni. Miért nem lehet örülni annak ami/aki van ? Tényleg nem értem ezt a panaszáradatot és ekézést…
Szerintem valamit beneztel, nem panaszkodtam, csak véleményt írtam a cikkel kapcsolatban.
De meglehetősen annak tűnt. Én azt olvastam, hogy akkor most szidjuk a nőket. Mire alapozod ezeket a kijelentéseket:
“Az “őszinte kommunikáció” egetverő női BS, általában annak hiányát hántorgatják fel, természetesen minden racionális alap nélkül, csak ugye valahol mindig kell egy támadási pontot keresni, még ha órási kamu is az.”
“Egy értelmes, párkapcsolatra alkalmas nő elfogad ellenvéleményt, érveket, belátó. Más kérdés hogy sok nő nem ilyen, mert egész életében ki volt nyalva a picsája, nem kellett alkalmazkodnia, nem kellett konszenzusokat, kompromisszumokat kötnie. Nem kellett semmit tennie hogy párkapcsolat küszöbére lépjen csak léteznie.
Az ilyen nő nem képes hosszútávon párkapcsolatot fenntartani, vagy macskákkal végzi, vagy egy elbaszott kapcsolatban, ami kizárólag miatta elbaszott.” ( nincs kizárólag miatta elbaszott kapcsolat, mert még a kevésbé hibás fél is hibázik a kapcsolatban, nem is keveset, én is hibáztam sz első házasságomban)
” Csak nőknél jóval több az elbaszott, csak kevésbé feltűnőek mint a férfiak, mert azok csövesek vagy sitten ingáznak többségében.”
Ez bizony panaszkodásnak tűnt, szidjuk a ( sokkal több) elbaszott nőt, akik kizárólagosan hibásak.
Lehet nem ezt akartad mondani, de bizony ez így jött le.
Nők egy jelentős hányada elkényeztetett hulyepicsa. Ha megkérdezned a feleségem ő is egyetért.
Már többször is jelezve lett:
Az, hogy neked “minek tűnik”, vagy “azt olvastad”, az a te szubjektív, egyben “női vevői” vakságod, vagy, ha úgy jobban tetszik, akkor a “női ösztönöd” fals interpretációja.
Mert nem képes az érzelmi szemüvegedet levenni, és ha már azon keresztül nézed, akkor az meg felülírja a “lényegi részeket”, és ha már érzelmi szarrá sikerült “alakítanod”, akkor már a “saját terepeden vagy” , és ott nehéz téged “legyőzni”.
Ez egy ösztönös, tipikus női fícsör/tulajdonság/késztetés, evolúciós örökség és túlélést garantáló automatizmus.
Paradox, de hidd el, hogy nem hibáztál, csak épp a lényegedet adtad:) Persze, utólag úgy tűnik, csakhogy ez max a kognitív disszonancia oldásán kívül semmire nem jó:)
Amikor azt mondjuk, hogy a (geci) oroszlán felfalja az (édibédi) gazella kölyköt, az sem az oroszlán szidása, hanem egy valós tény, még akkor is, ha te ebbe “jó-rossz” dimenziókat, “panaszt”, meg hasonlókat látsz bele.
A nő legatavisztikusabb ösztönreakciója pontosan egyezik az infantilis gyerekével, azonnal hazudni, tagadni, és átírni a valóságot, relativizálni és ha már sikerült “érzelmi” síkra terelni, ott már ő a nyerő, mert elég csak elsírnia magát, hogy “bántják” és azonnal védelembe részesül, paradox módon a “bántótól” is, nemhogy egy kívülállótól.
Te ezt még megcsavarod azzal, hogy “logikusan érvelsz”, vagyis próbálod az érzelmeidet “férfiak számára érthető nyelvre lefordítani”, ami a legnagyobb hiba, mert nem ezt igénylik egy nőtől, legyen az bármennyire okos is:)
Nem vagy képes kibújni a bőrödből, ha úgy tetszik “tipik nő” vagy te is, csak épp kifinomultabban és rafináltabban csinálod, és én meg vagyok győződve róla, hogy téged a jó szándék vezérel, de épphogy a pokolba vivő utat kövezed ezzel:), ez nem bántás, csak épp egy objektív megállapítás.
Soha nem a két nem “szembe-állításáról” van szó, amibe te szeretnéd belerángatni, mert akkor ugye “hazai terepen harcolhatsz”, hiszen a végén mindig az infantilizmus győz, vagy így, vagy úgy:)
Azt értsd meg, hogy kurva mindegy, hogy ez “neked, hogy jön le”, mert ez nem rólad szól és nem neked szól, és nem kell a sisterhood-ot eljátszanod minden alkalommal, személyes megtámadás címén.
Te itt vagy, de valójában nem tudod megtagadni magad, és ha hiszed, ha nem, nem segítesz, mert (kivéve az elbaszott buzi szerencsétleneket) nem empátiára/megértésre/ölelésre van szüksége a Férfinak, hanem módszerre/receptre, amit te sem vagy képes megadni neki:)
Amit te itt csinálsz, az kontraproduktív:)
Talán Meske volt eddig az, aki képes volt legjobban érzékelni a “határokat” és furcsa módon, de “kizárni a nemét”, te erre képtelen vagy.
És ha ez nem sikerül, akkor csak kárt okozol, tetszik vagy sem.
Kedves Tomgal!
Megértem a felvetésedet de te magad adtad meg a választ arra amit nem értesz.
Pontosan erről van szó, gyerekeink vannak és nem mindegy mi vár rájuk ha kirepülnek.
Legyen ez a “panasz” egyben egy figyelmeztetés is minden szülőnek akinek fia van de azoknak is akiknek lányuk van. Nem mindegy a nevelés minősége mert az egész életükre hatással lesz.
Az utolsó bekezdéseddel egyetértek, ez nagy igazság.
Én eddig is biztos voltam, vagyis abban, hogy egy nő képtelen ezt megérteni:)
Épp erről szól ez a rusnya “tanácsadó” körüli bullshit “ekézése”.
Senki nem panaszkodott tudtommal, csak épp összegeztünk pár objektív dolgot.
Mi ez a faszság, de tényleg?
És ettől el kellene ájulnunk?
Zoli is ömlengett a legutóbbi dagadt nőjéről és?
Az, hogy te az objektív valóságot nem vagy képes érzékelni és a te “női” szemüvegeden keresztül ez “panasznak” tűnik, az a te privát dolgod, de a ha kérhetlek, hagyj ki ebből a “terápiás kísérletből”:)
Ha képes vagy felfogni, hogy nem panaszkodunk, még akkor sem, ha erre neked nincs fogalmad, akkor azt is értsd meg, hogy a nők nem “elbaszottak”, hanem AWALT és nincs “jó” meg “rossz”, elbaszott és kevésbé elbaszott, hanem mindegyik, genetikailag ilyen, te is, csak épp szocializáció, kedvező, vagy épp kedvezőtlen körülmények, kinézet, és intelligencia kérdése, azon kívül, hogy a hipergámia és a mai kor “keretein” belül mit mikor és hogyan engednek meg maguknak.
Vagyis mindegyik “kurva”, csak épp lehetőség, kényszer és helyrajzi kérdés, hogy ez mennyire ütközik ki belőle:)
És igen, mielőtt kérdeznéd, ez alól senki nem kivétel, sem a lányom, se az anyám, se a feleségem:)
Nem vagyunk nők és e miatt nem is érzékeljük azt, hogy “nekünk örülni kéne”.
Ez nem egy szerencsejáték, mint hamupipőke esetében, hogy “kifogtuk a herceget”.
Bárhogy is próbálkozol, nem tudsz kibújni a női bőrödből és igen, megvannak korlátaid és a vakfoltjaid.
Ha panaszkodnál, akkor is leszarnánk:)
És nem fogod fel, hogy mi nem ezt tesszük.
Nem véletlen, hogy nőknek nincs helye ott, ahol férfiak beszélnek.
Gratulálunk hozzá és mellesleg magasról leszarjuk a te privát örömeidet:)
És minden elbaszott buzi privát örömét is leszarjuk, mert nem éljük át, nem vagyunk “empaták” és nem okoz örömet nekünk az, ha valaki “boldog”.
Hidd el, hogy nem irigylünk ezért, bár nem is örülünk neki, mert magasról leszarjuk:)
A barinőid, ha vannak azok tercelnek majd ezekhez az örömeidhez, de minket hidegen hagy, és mivel irreleváns, nem értjük, hogy ezt minek hozod ide?
Mert te kurvára nem értesz semmit, még akkor sem, ha meg vagy győződve róla, hogy igen, és nem , nem tehetsz róla, így vagy összerakva, még akkor is, ha te ezt nem hiszed el.
Erre számítottam :)
Akkor (már megint) “nyertél”, nem?:)DDDD
Ez nem egy párbaj…
Akár hiszed, akár nem távolról sem ez számít a legjobban számomra. Szerintem az kontraproduktív ( és itt elsősorban nem rád gondolok), ha telitorokból ” geci nőzünk / férfiakozunk, sokkal több szar nő / férfi van , minden nő gyengeelméjű/ minden férfi erőszaktevő stb. Semmi értelme ennek sem férfi, sem női oldalról, egyszerűen nem visz előre, megoldásra, hogy 100x-ra leírjuk, hogy a nők ilyen-meg olyan szarok.
És bizony nem nemi, hanem általános emberi jellemző , hogy a saját közvetlen környezetünkből hozzuk a példáinkat, illetve tapasztalati úton nyilatkozunk egy témában , magyarul jelenlegi, esetleg múltbéli néhány kapcsolat alapján. Ezért mondtam, hogy panaszkodás, mert bizony ezeket az esereket, ami alapján nyilatkoztok, nem az újságban olvassátok, hanem a saját ” sérelmeitek”. Viszont az kevés egy általánosításra és bizony ugye mindig a geci nők ” tehetnek róla”, fel sem merül ( egyesekben) , hogy együtt ” tehetnek róla” és érte is. Nem fura, hogy mi , akik ezt hangoztatjuk, hogy az őszinteség, közös megoldások, kompromisszumok pártján állók ( pl Adam) vagyunk elégedettek a kapcsolatunkkal ? Mi nem szidjuk teli torokból a férfiakat/ nőket ?
( előbb utóbb tudom elromlik, majd pofára ejtenek minket is, stb…:))
Szóval összegezve , az, hogy te, vagy bárki Ijk, Rokapapa, Szergej stb kinyilatkoztat valamit, állít valamit ( hisz ti sem értetek egyet lásd fentebb) az egy egyéni szubjektív vélemény, kinyilatkoztatás, az attól még nem lesz általánosan, globálisan igazság. Attól, hogy számodra minden nő AWALT és ” “villanykapcsolós” ez csak a te cinikus meggyőződésed , mert te ezt tapasztaltad. Az, hogy Rokapapa szerint minden nő gyengébb mentálisan mint egy férfi , az az ő meggyőződése , mert ezt tapasztalja közvetlen környezetében, Ijk-nak ( ha valós a 2 kisgyerek ) akkor baromira hiányzik a szex , ( és ezért írja le a szopásos példáját-amivel semmi gond nincs, ha átérezni nem is tudom, de megértem ).
Ez nem egy bonyolult pszichológiai kérdés, azért itt több éve olvasok és tudom ki hányszor írta le, hogy Awalt, villanykapcsoló, gyengeelméjű, mentálisan gyengébb, Ijk sem most először írt szexuális frusztrációról , szóval mindenki ismételgeti a mantráját, amit tapasztal. ( nekem is megvan persze, Bokros csomag, szociopata, mert megtapasztaltam és ezek fájó emlékek). De ilyen kevés egyéni tapasztalásból kiindulni és anblok leilyenezni/ olyanazni nőket, férfiakat hülyeség és ha valami, akkor ez kontraproduktív.
Az a gond hogy nem tudod megérteni hogy nem a nőket szarozzuk, hanem milyen “red flagek’ vannak hogy nem párkapcsolati alapanyag az adott nő. Ilyen pl. jelen esetben a terápia, amikor vagy képtelen belátni hogy rossz férfit választott vagy nem képes a párkapcsolatát menedzselni.
Ez rendben van, csak nem ezt írtad le :)
Na, ne vicceljünk már, hiszen azon kívül hogy nem érted a férfiakat, a volt férjedtől elszenvedett sérelmek traumák megértése, feldolgozása, újraírása az, amiért itt vagy, ezen belül: a “sisterhood”, a “te is érsz annyit”, a relativizálás, a “mindenhol van jó-rossz”, “nem a nem hanem az ember számít” etc. mantrák bizony a saját “igazad” és harcod megvívásáról szól.
És ilyenkor mindig megerősödsz, hogy megint igazad van:)
Miközben erről szó sincs. Épp ez a lényeg, hogy ezeket te teszed hozzá, meg a balek, elbaszott BluePilles nyomorultak.
Mindkét nemnek megvannak a késztetései, szerepei, predesztinációi, ösztönei és ezek se nem jók, se nem rosszak.
A nők nem gecik, hanem kurvák, már a nőstény majmok eladják a pinájukat egy banánért, az emberi nemnél sincs másként, csak épp az “áron megy a vita”.
Ez egy evolúciós eredmény, szubmisszívek, megalkuvók, erősebbet, magasabb státuszút, deviánsat, védelmet keresők. Ettől nem gecik, még akkor sem, ha 70-80%-nyi bétát leszarják és csak “kihasználják” azok ösztöneit.Biológiailag értékesebbek, ennyi.
Ugyanígy a férfiak is agresszívek, erőszakosak, és kb az 5%-kuk megengedheti magának, hogy bármelyik nőt kapcarongyként használjon, hiszen úton-útfélen felajánlkoznak nekik, ők meg nem hülyék, hogy ez ne használják ki.
A maradék meg szeretne ebbe az állapotba lenni, de nem adatott meg neki, a 70% -meg végképp csak ágyútöltelék marad, akármivel is próbálkozik.
Ezek tények, ha tetszik, ha nem.
Értsd már meg, hogy nem azok, de amíg te ezt így fordítod le magadban és így értelmezel és ezzel a szalmabábbal hadakozol, addig nem releváns semmi, amit ezzel kapcsolatosan állítasz.
Az anekdotikus érvelésnek nulla az értéke, érvelési hiba.
Csakhogy ez a téma szempontjából irreleváns, pontosan annyira, amennyire sérelmes az az antilop anyucinak, hogy felfalják az édibédi kölykét……
Nem, ezerszer is leírom, a nők nem gecik és nem tehetnek róla, hogy ilyenek, ez evolúciós eredmény és valamilyen módon predesztinált, főleg ha hosszabb időtávot és tipikus viselkedést veszünk figyelembe, a (ritka) kivételek léte nem töri meg a szabály érvényességét. Egyúttal nem is lehet e miatt relativálni, egyenlősíteni, vagy egyformán értékelni.
Nem furcsa az, hogy ti ketten, akik a földi mennyországban szürcsölitek az ambróziát, állandóan a pokolra jártok?:) Talán hetvenkedni?:)
Téged már pofánvert az élet, de mindig húzogatod a bajszát:), ő meg majd megtapasztalja, ne félj.:)
Egy pillanatra képzeld már el, hogy nem attól lesz valami
“általánosan igaz, vagy globális igazság”, mert x liba így vélekedik, hanem azok akkor is azok, ha x liba x – féle képen vélekedik.
Ez nem egy “szavazás” eredménye.
Édes szívem, ez egy rajtam kívülálló, objektív tény, és fogd már fel, hogy a tapasztalataink csak igazolják a törvényt, nem a tapasztalataink alkotják azt.
Ugye képes vagy felfogni azt az egyszerű dolgot, hogy megcserélted az okot az okozattal?
A tapasztalatok csak alátámasztják, megerősítik, de nem azok hozzák létre a törvényt? Mert a törvény önmagában létezik, tapasztalástól függetlenül is?:)
Mert liba vagy:) Vakfoltod van, ennyi ésszel mégsem vagy képes kilépni az árnyékodból és elengedni az érzelmi viszonyulásodat:) Tökéletes példája vagy annak, hogy ahogy Karinthy írta, hol a liba, hol az angyal az a szárnyas lény, ami időnként benned felül kerekedik:)
Ez nem ezó, meg psziho, meg hasonló kérdés, hanem TÉNYKÉRDÉS, hablaty és mindenféle cafrang nélkül.
Tudom, hogy ez meghaladja a képességeidet, ennek az értelmezése, de nem tehetek mást:), mint újra leírom:), bár semmi értelme, mert nem vagy képes felfogni.
Baszki, tényleg, ki tudsz lépni abból, hogy az érzelmeiden keresztül láss?
Mindig megerősítesz benne, hogy tényleg képtelen vagy felfogni, hogy mi miről beszélünk:) És tényleg Meske volt itt eddig az egyetlen, aki képes volt kilépni az árnyékából, hihetetlen, de inkább szomorú és egyben kontraproduktív………
Nem vagyok családos, és nagyon úgy tűnik, hogy ebben a tücsök mentalitású országban nem is leszek. Sem más olyan helyen, ahol elrohasztották a házasság szentségét és értéktelenné tették az emberi kapcsolatokat és közösségeket. A nyugati civilizáció igencsak a ciklusa végét járja, nem fogom helyben megvárni, hogy rám dőljön. 2030 előtt szeretném elhagyni Európát, de legjobb esetben már 4 év múlva sem leszek itt, ahogy a helyzetem áll.
Megkérdezhetem , hogy érted ezt a ” tud bánni velük”-et?
Hogy kell ” bánni ” egy nővel?
Mert szerintem nagyon különböző nők és férfiak vannak saját nemükön belül is. ( találkozom eléggel), van akivel határozottnak kell lenni, valakivel igen diplomatikusnak és okosnak, van akit meg kell nyugtatni, van akire rá kell hagyni, aztán úgy alakítani ahogy valóban jó. Pl.soha, semmilyen körülmények között engem nem lehet meggyőzni azzal , ha erőből, ” mert én vagyok a férfi” alapon akar valaki dönteni. Viszont nagyon nyitott vagyok az észérvekre. Ha logikusan levezeti valaki , akkor meg lehet győzni. A kompromisszumkészség pedig mindkét fél részéről kívánatos , enélkül nem megy, nem müködőképes egy párkapcsolat hosszabb távon.
Nem igazán értelek. Amit itt leírtál az a véresszájú feministák fixa ideája.
Gondolom azért vizionáltok mindig erejét fitogtató férfit mert fizikailag és mentálisan is gyengék vagytok de agresszíven próbáltok erőt mutatni.
Talán ismered a “tisztelet” jelentését, ha az megvan nem kell erő. Természetesen minden nő esetében más kell a tisztelet kivivásához és ez bizony azt is jelenti, hogy tudni kell bánni a nővel. Minden nővel másként, vagyis megkell tanúlni ezt is az életünkben előforduló minden nő esetében újra és újra.
De ez nem lehetetlen hisz nincs olyan nő aki ne vágyna legalább részben egy klasszikus értelemben vett férfira csak ezt maguknak sem ismerik be. Ez is olyan mint a női kommunikáció, nekünk kell kitalálni mire bukik a nő.
A kompromisszum egy kapcsolatban sosem működik mert egy nő esetében a kompromisszum azt jelenti, hogy az van amit ő akar és semmi más.
Az a férfi aki bármiféle kompromisszumba bele megy egy nővel szemben azonnal elveszti a tiszteletet. Tehet egy férfi engedményeket vagy hozhat olyan döntéseket ami kedvez a nőnek de a kompromisszum a viták/veszekedések melegágya.
Ráadásul egy “okos” nőnek nincs is szüksége kompromisszumokra.
Egy férfi a véleményét és a döntéseit az eszével hozza meg de a szíve ezt felül tudja írni. A férfi szíve meg hiába van kőből ha a női kedvességgel szemben védtelen. Emiatt egy férfit egy nő nagyon könnyen tud legalább részben írányítani, illetve tudott a feminizmus előtt. Ma már a legtöbb nő kompromisszumokat akar ami méreg egy kapcsolatban.
Sok férfi erőből akar dönteni, parancsoló stílusban. Nap mint nap tapasztalom, látom. És én bizony tapasztalatok alapján nyilatkozom. Ez sokszor odáig fajul, hogy a létező legostobább döntéshez ragaszkodik ( ami időben, anyagilag, végkifejlet szempontjából) a legrosszabb, mert képtelen beismerni, hogy hibázott, rossz döntést hozott. Még akkor is, ha racionális alapokon már ott hátul, mélyen tudja , hogy a makacs módon ragaszkodott döntés rossz , de a büszkeség felülírja. Erről beszélek. ( természetesen nem minden férfi, de úgy fele-fele a tippem).
Persze, hogy kedvességgel, hízelgéssel, szex-szel ki lehet ” zsarolni”, húzni egy férfiból azt amit az ember szeretne ( én ezt egyébként úgy csinálom, hogy kedvesen, nyugodtan szépen megkérem , minden esetben elmagyarázva, hogy erre miért van szükség(em) , de ez mindig őszinte kommunikáció). Szóval meddig kedvesség, mikortól manipuláció ?!
Und?
A döntésben az a szép, hogy nemcsak a felelősség, de a felelősségre való vonás és vonhatóság terhét is magában hordozza.
Ráadásul a férfi nagyobb százalékban nyújt stabilitás és kiszámíthatóságot mint a nő.
Lehet, hogy adott esetben egy nő okosabb, vagy képzettebb, de ennek ellenére/vagy épp, ezzel együtt is alkalmasabb egy férfi, mert kisebb kockázatot jelent, mint egy nő.
Még akkor is, ha az a férfi történetesen egy hisztipicsa, vagy “erőből dönteni akaró”, ugyanis, ezek ellenére is STABILABB és KISZÁMíTHATÓBB, TRANSZPARENSEBB, ezzel együtt kisebb kockázat, mint egy nő.
Lószart, te az érzelmeid alapján nyilatkozol, és ahhoz keresel megerősítést.
Pontosan, mert ember és gyarló.
És még mindezek ellenére is sokkal jobb választás, mint egy nő, az előbb felsoroltak miatt.
Szóval egy alkalmatlan férfinek, ha fellehető, akkor mindig egy alkalmasabb férfi az alternatívája, soha nem egy (legyen akár csúcs-szuper) nő.
Én meg arról, hogy a nő nem alternatívája a férfinek. Max vészhelyzetben, rövid távon és férfi híján.
A kérdés helyesen úgy hangzik, hogy:
Mikor nem manipuláció, és amikor nem, akkor miért igen?
Ha fontos egy döntés, akkor baromira nem érdekel, hogy kié a felelősség és kit kell ,lehet utána hibáztatni. Kizárólag az eredmény érdekel, az , hogy megoldódjon és jól.
Egy alkalmatlan férfi sokkal több kárt tud okozni, ha rábíznak egy döntést , mint egy átlagosan alkalmas nő:élő példa folyik a munkahelyemen , ultra gáz van egy alkalmatlan férfi miatt. Nem, távolról sem érzelmek vezérelnek, munkahelyen én ” férfi üzemmódban” vagyok és nem érdekel, hogy emiatt nem látnak ott ” nőiesnek” , mert nem is kell, teljesen irreleváns. Nagyon eredményorientált vagyok ilyen téren. Milliószor elmondtam, hogy a munkahely nem kisállatsimogató, lelkisegélyszolgálat és egyebek. Baromira leszarom a széplelkűek sirámait. Ha valaki elcseszett valamit vállalja a felelősséget és még ne ő legyen megsértődve ha ezért felelősségre is vonják.
És ki szerint rossz döntés, szerinted vagy a vezetés szerint? Vagy épp egy vezetőről van szó?
Sokszor a rossz döntés is jobb mint a semmilyen döntés. Rossz döntések sorozata pedig végzetes, pl. a vállalkozás csődbe megy. Ha ilyen lejtőn érzed a munkahelyet akkor le kell lépni.
Nem ismerem az adott férfi(akat) akik erőből döntenek. Lehet hogy idióták, de lehet hogy a te női aspektusoddal rossz döntés, gazdaságilag pedig megfelelő.
Távolról sem kapisgálod, nem egy ember, hanem több ember, férfiak-nők ítélete ez. Elbaszott beosztások , nemi- farok indíttatású rossz döntések, szakmai és emberi alkalmatlanság, a jövő év a leváltásával kezdődik , mert tarthatatlan, csak mivel bólogató János, a osztvezető nőnek megfelel, de túlléptünk rajta, az igazgató ( még CEO alatt épp) viszont egy normális , alkalmas ( férfi) .
Vagyis egy hülyepicsától bűzlik az egész:)
Gratula:)
Kis adalék:
Lehet már írtam, de a Gallup, ha jól emlékszem, 2012 óta minden évben rendszeresen felméri talán 120 országban és 20 millió megkérdezettel, hogy 10 vezető állásúból mennyi az az arány, ami jó vezető.
Tizedszázaléknyi eltéréssel a következő eredmény jön ki évről évre, stabilan:
10-ból egy a valódi , jó vezető, 2 javítható/képezhető, hogy azzá váljon, 7 pedig csapnivaló és semmit nem lehet velük kezdeni.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem cserélődik le ez a 7 alkalmatlan?
Az én válaszom az, hogy ez a 7 azért van ott, és azért is marad ott, mert rendelkezik 2 tulajdonság , a feltétel nélküli lojalitás és a gátlástalanság megfelelő “optimális kombinációjával”.
A vicc az, hogy bármilyen hierarchikus szervezetet, rendszert, pártot, céget stb nézünk, mindenhol ez a “siker kulcsa”.
Ez sem jó, vagy rossz dolog, hanem egy objektív tény.
Így működnek ezek a rendszerek a leghatékonyabban, ez van.
Visszatérve a nőkre.
Hormon és érzelem vezérelt, kiszámíthatatlanok, vezetői pozícióba elvesztik a nőiességüket és belecsúnyúlnak a férfi skillek gyakorlásába.
És igen, te sem vagy kivétel, kívülről hozhatod te a női jegyeket, de épp te ecsetelted, hogy belülről hogyan viselkedsz. az minden ,csak nem női skill/ficsör:)
Attól, hogy el tudsz játszani különböző szerepeket, attól egyrészt nem válsz jobbá, csak épp elveszíted a lényegedet.
Minél öregebb leszel, arányaiban annál több tesztoszteron lesz a szervezetedbe és annál férfiasabb leszel:)
Persze, ezzel párhuzamosan nő a kefélési vágyad is, szóval win-win a férjed számára, ha ő meg elég férfias:)
Akkor minden oké , win-win :)
Én jól elvagyok a “szerepeimmel”, hidd el. Csöppet sem bánom, hogy a munkalyemen férfias skilljeim és viselkedésem van, mert ez a hatékony. Egyszerűen tényleg nem érdekel, hogy ez tetszik-e bárkinek, mert nem akarok ismerkedni, bárkit felszedni, tehát lényegtelen a nőiesség az adott helyzetben és pozícióban. Azt sem bánom, ha tartanak tőlem kicsit az újak, beosztottak, mert fegyelmet csak így lehet tartani. És megvallom az is hidegen hagy , hogy emiatt szeretnek-e. Általában pont ezekért a tulajdonságokért vagy szeretnek, vagy nem. Aki leszarom, lusta, elkésik, nincs kötelességtudata az nagyon nem :)
A Gallupot már írtad, de én is ismétlem magam, soha nem állítottam, hogy több, vagy ugyanannyi jó női főnök van, szerintem is többségében a férfiak jobb főnökök, de azt továbbra is állítom , hogy jobb egy átlagos, pláne jó női főnök, mint egy teljesen alkalmatlan férfi. Mert a bőrünkre megy, ezt így nehéz megérteni kívülről, de a mi esetünkben nagyon súlyos következménye lehet egy elcseszett beosztásnak, alkalmatlan dolgozók ( farok indíttatású) megtartásának.
A különböző vélemények ellenére én mindenkinek boldog karácsonyt kívánok ! ( a következő (szabad)napokon, jönnek a nőies szerepeim, díszítgetés, sütés-főzés , takarítás:))
A Gallup szerint nem:), vagyis nincs nemi adat erre vonatkozóan:)
Mindegy, mit állítasz, mert a női főnök se nem nő, se nem főnök. Egy főnök pedig férfi, vagy akként kell működnie, nemtől függetlenül.
A főnök/vezető, és mindegy, hogy jó vagy rossz, minden esetben férfi/férfias tulajdonságokat/skilleket igényelnek.
A megoldás pofon egyszerű:, nincs nő, nincs farok-indíttatás……:)
Igen és nincs bevétel, meg szerződés teljesítés, mert 3/4 részben nők jönnek el a munkakörbe dolgozni…szerintem egyszerűbb 1 db középvezetőt lecserélni ( tökmindegy , hogy nőre, vagy férfira, csak ne a farka vezérelje – egyébként a 220 kg-os kollégámról van szó, aki nem kap nőt).
Ja, pontosan így van ezzel a Tesco közepén a földön hisztiző 5 éve kislány is, aki azt üvölti, hogy “akajom….”
Csakhogy kurvára keverd a fogalmakat, ugyanis egy alkalmatlan férfinak az ellenpólusa az alkalmas férfi és nem az alkalmas nő:)
És nem, nem jó a nő vezetőnek, mert nem odavaló, pontosan olyan, mint a buzi seggében a pávatoll, toleráljuk, de attól még nem rendeltetésszerű.
Csakhogy ez nem úgy működik, hogy mint egy kabátot felveszem, leteszem, mivel a csöcseidet , a sminkedet, a pinádat etc, nem tudod “levetni”, még ha burkába járnál sem tudnád elfedni a nemi jellegedet, és ha azzal ellentétesen/férfiasan viselkedsz, az ellentmondást és zavart eredményez.
De, mivel képes vagy rá, jó színésznőként eljátszod.
Pontosan, ezért nem valók oda nők, ennél már csak az a borzasztóbb, ha egy nő férfiként próbál viselkedni, azon kívül hogy anakronisztikus, még riasztó is.
Tetszik, vagy sem, de ez az attitűd a nők megjelenésével kezdődött és tőlük tanulták el a töketlen balekok is.
Az itteni nyomorult mozgalmárok eltanulták a gyerek/áldozatpóz szerepet és azt hiszik, hogy ez működni fog akkor is, ha farkuk van……, nem, nem fog…….
“Ja, pontosan így van ezzel a Tesco közepén a földön hisztiző 5 éve kislány is, aki azt üvölti, hogy “akajom….””
Nemrég találtam quorán, hogy milyen jellemzők vannak a nőtöbbletes munkahelyeken. Tominak pont ellent mond, ugyanis a felelősséghárítás, kirekesztés, folyamatos hátbatámadás és így tovább, mond fel voltak sorolva. A nő az nő marad.
“Csakhogy kurvára keverd a fogalmakat, ugyanis egy alkalmatlan férfinak az ellenpólusa az alkalmas férfi és nem az alkalmas nő:)”
Na ez annyira telibe ment. De nem csak rá, hanem a 90%-ukra is jellemző ez a tévesztés. Nincs olyan a szülésen kívül (és a hozzá tartozó néhány biológiai folyamaton kívül) olyan, amit egy férfi ne tudna elvégezni. Ellenben fordítva viszont néhány extrém kivétellel temérdek van.
“És nem, nem jó a nő vezetőnek, mert nem odavaló, pontosan olyan, mint a buzi seggében a pávatoll, toleráljuk, de attól még nem rendeltetésszerű.”
Szintén tűpontos. Természetellenes, nőtolós, beteg társadalmi állapot. Üres fej nem vezethet egy komoly gépezetet. Mit tudna amúgy is mutatni a nő a férfinak? Miért kellene követnie a férfinak a nőt? Gyakorlatilag az egész modern világot a férfiak építették fel, szóval nem értem, hogy juthat ilyen az “eszükbe”? Női vezető :D
“De, mivel képes vagy rá, jó színésznőként eljátszod.”
Nem kell jó színésznőnek lennie. Csak mivel egy olyan kreált környezetben lehet, ahol játszhatja a macsót büntetés nélkül, ezért azt hiszi, hogy lekvár. Nálunk is volt pár ilyen szőke nagyszájú, műmacsó hárpia, idősebbek, magasabb fokozatban nálam, de amikor úgy szóltam, akkor elszállt a férfiasságuk. Már elegem volt az ostobaságukból, pl az egyik akkor bosszantott fel, amikor nem tudta, hogy 6×8 helyre elfér kb 36 ember. Nem tudta fejben kiszámolni, és lefagyott, az idő pedig pörgött. Bár számolásban amúgy sem jók, 1 számjegyű számok összeadása, szorzása is sokuknak problémát okoz. Szóval ilyen vezetők tényleg csak egy tébolyult világban lehetnek, 0 történelemmel. De amikor igazán férfinak kéne lenni, akkor előjön a nő, ez ellen sem tehetnek semmit, mert ösztönlények.
“Pontosan, ezért nem valók oda nők, ennél már csak az a borzasztóbb, ha egy nő férfiként próbál viselkedni, azon kívül hogy anakronisztikus, még riasztó is.”
Igen, pl amikor Egyiptomban pár éve többnyire ukrán meg orosz női karattyot lehetett hallani, strandolgattak, kávézgattak, a férjeik és gyerekeik pedig mehettek harcolni. Akkor megmutathatták volna, hogy gyerekek helyett igazi, egyenértékű férfiak.
“Az itteni nyomorult mozgalmárok eltanulták a gyerek/áldozatpóz szerepet és azt hiszik, hogy ez működni fog akkor is, ha farkuk van”
Nem ez a baj, messze nem. Az a baj, hogy nem ismerik a problémát. Úgy akarnak “egyenlők” lenni a nőkkel, hogy közben ugyanúgy védik őket, bétáskodnak, még harcolnának is értük, hogy lovagként tetszeleghessenek egyszer a nők szemében. Úgy akarnak harcolni a férfi jogokért, hogy közben védik a nőket, pl Flórián, jingjang, és még lehetne sorolni.
Én azért nem becsülném le őket ennyire.
Minimális IQ-val azért ha valaki ezen az oldalon hajlandó a sok bulvárszar között megkeresni lényegi dolgokat és venni a fáradságot, hogy elolvassa, az egy bizonyos idő után felfogja a valóság tényeit, hacsak nem retardált teljesen.
Ennek az oldalnak épp ez a legnagyobb erénye, hogy a “férfi-lét-fájdalmainak” :) szinte minden aspektusára megvan a konkrét magyarázata a sok bulvár szar közt eltemetve:)
De, ismerik, csak visszavágynak a BluPill-es álomvilágukba és úgy szeretnének kefélni, hogy közben szüzek maradhassanak:)
Mégcsak nem is ez a legnagyobb hibájuk, hiszen pl. egy 1-5% ba tartozó “csúcsalfa” ezt is megteheti, büntetlenül, semmi retorzió nélkül, vagyis “szabad kártyája van”, mármint a nőkkel szemben.
Viszont azok nem igazán járnak erre:), akik meg igen, azok meg a női “skillek” és “fícsörök”, pl áldozatszerepben való fetrengés, sajnáltatás, meg hasonló “érzelmi koldulás”-tól remélik azt, hogy “észreveszik őket a nők”.
Az nem tudatosul bennük, hogy egyrészt ez a szerep már “foglalt” a gyerekek és nők által, másrészt ez mindig, kivétel nélkül önkasztrációt jelent.
Mert arra rájöttek, hogy nyomokban sem fellelhető bennük ( max jó esetben maszkulin nemi jegyeken kívül) a férfiasság csíráinak a lényegi elemei sem, így nem maradt már számukra más út, mint addig óbégatni, míg a nagyon rusnyák valamelyikét hátha képesek lesznek leakasztani, miközben álmodoznak a minőségibbekről.
Tévedés, a nők mentális gyengesége pszichológiai tény!
Mi is az aminek az elviselésében, feldolgozásában a nők sokkal gyengébbek:
Felelősség, döntéskényszer, stressz, munka, hatalom.
Ezeken a területeken mutatkozik meg látványosan a női nem gyengesége. Persze nem csak a nemi alapon gyengék ezen a területen az emberek.
Igen, bizonyára vannak ilyenek de ezt úgy leírni mint látom és tapasztalom erőteljes túlzás.
A párkapcsolatok kilencven százalékában a nők hordják a nadrágot így elég nehéz lehet az általad leírtakat nap mint nap látni és tapasztalni. Ráadásul pont a nőknél lehet jól megfigyelni az agressziót mert csak ők érzik magukat érinthetetlennek.
Nincs határ. A nők akarat érvényesítésének egyetlen módja a manipuláció mióta csak ember él a földön. Háborúk törtek ki, csaták dőltek el vagy épp békék születtek hatalommal bíró férfiak nők általi manipulálásával.
Csak a modern kor idiotizmusa az, hogy szabadon belepofázhatnak a nők mindenbe. Már régebben is kommenteltem erről. A férfi olyan volt régen amint egy kávéfőzőben a szűrő, csak azon női gondolatokat engedte át a társadalom felé amiket hasznosnak vélt míg a rengeteg női baromságot bent tartotta a családban mint kávéfőzőben a zaccot.
Pont ez az egyik olyan pont ahol jól megmutatkozik, hogy a feminizmus nem a nőkért hanem ellenük van. Manapság viták és veszekedések zajlanak napokon át ami hatalmas stressz. Majd ha a nő nagy nehezen sikerrel jár övé a felelősség és a hatalom. Kapásból három olyan tényező amit a nők nem tudnak elviselni. Miközben ezt régen maximum egy óra alatt elérhette a nő a férfinál a stressz, a hatalom, és a felelősség terhe nélkül is. Jó esetben még örömét is lelve benne.
Ami a család vezetését illeti lehet azt mondani, hogy annak kell vezetni aki a leginkább alkalmas rá. Ez igaz is de attól még egy nő nem lesz rá alkalmas és ha még is alkalmasabb a férfinál akkor rosszul választott párt.
A társadalmunkat igyekszenek homogenizálni (egyneművé változtatni). Mindent ami férfias démonizálnak miközben a nőket férfias tulajdonságok és munkák felvállalására ösztönzik.
A nők egyre inkább el férfiasodnak míg a férfiak a saját társadalmi talpon maradásuk érdekében el nőiesednek.
Ettől persze a férfiak alkalmatlanná válnak egy család vezetésére viszont a nők ettől se fognak alkalmassá válni.
Ott a pont, de ezt nem bírja felfogni….., hiszen ő is képes rá, vagy ha nem, akkor ismer olyan másik libát, mi több, libákat, akik igen:).
Egy családban a vezető szerep vagy a férfié vagy a gyerekeiknek is olyan képet mutatnak aminek hatására meginog a nemi identitásuk.
Csakhogy ez egy jottányit sem fog változtatni sem az érzelmein, sem az ösztönein, szóval kurvára lényegtelen. Mert hiába fogja fel esetlegesen ésszel, ha a tettei nem változnak semmit.
Ez csak erősít ezeken, de nem OK!
Vagyis nem ettől ilyennek, hanem anélkül is azok, de most meg szabad kártyájuk van, hogy BÜNTETLENÜL azok lehessenek.
Pontosan. Az hogy megszületett, önmagában érték, ami 16-25-ig van virágkorában és onnan kezdődik a hanyatlása.
Mert olyan mint a gyerek, felügyeletre, korlátokra, keretekre és védelemre van szüksége, saját maga ellen is.
A női egyenjogúsággal vége lett az őszinte kommunikáció maradványainak is, persze a hanyatlás sokkal régebben kezdődött.
A régi kommunikációnak volt értéke és súlya ezért ha két férfi valamire a kezét adta egymásnak akkor az többet ért mint ma bármilyen írásos szerződés.
De mióta már a nőkkel is kezet “kell” fogni már a szerződések se érnek semmit.
Neked is viszont kívánom Adam !
És ne aggódj, vannak nők, akik értékelik az őszinte kommunikációt , lehet, hogy nem a többség, de ezt igen nehéz megítélni.
Egy biztos , én nagyon szeretem a te ” naivitásodat” , bírom az, elfogadó, megértő, konszenzusra hajló természetedet. Szerintem te egy boldog párkapcsolatban élsz és kívánom, hogy ez maradjon is így !
Köszönöm! Egy napon talán többen lesznek azok, akik ugyanígy, vagy hasonlóan gondolkodnak! :-]
Egyébként a párkapcsolati dolgot eltaláltad, sok éve boldogok vagyunk és ennek két pillére van: nincsenek szerepek, csak feladatok, illetve őszinteség. :-]