Toplak Zoltán
0 megosztás

A vadon és a férfilélek – miért éhezünk kalandra?

A férfi lelke mélyén mindig ott zúg egy vad folyó: a szabadság, a kaland és a szenvedély utáni vágy. Gyerekkorunkban még tudjuk ezt: kalózok, lovagok, felfedezők és harcosok akarunk lenni. Álmodunk arról, hogy meghódítjuk a hegyet, legyőzzük a sárkányt, megmentjük a bajba jutottakat, vagy egyszerűen csak elindulunk, és megkeressük, kik is vagyunk valójában.

De valahol az út során a vad lelket megszelídítik. Az iskola, a társadalom, az egyház és sokszor a család is azt tanítja: „Ne hangoskodj, ne kockáztass, legyél jó fiú. Illeszkedj be.” John Eldredge a Wild at Heart című könyvében így ír erről: a modern társadalom „jó embereket” nevel – fegyelmezett, udvarias, kiszámítható férfiakat –, de közben a lényeg vész el. A tűz. A szenvedély. A vadon.

A férfi szíve három dolgot keres

Eldredge szerint a férfi szíve három alapvető dolgot vágyik átélni:

  1. Egy nagy kalandot, amit érdemes megélni.
    Nem pusztán munkát, nem pusztán feladatlistát. Hanem olyat, ami próbára tesz, amiért kockáztatni kell, amihez bátorság kell.

  2. Egy szépséget, akit meg lehet hódítani.
    Nem birtoklásról van szó, hanem arról, hogy a férfi lelke vágyik arra, hogy egy nő szépsége inspirálja, és hogy hűséggel és bátorsággal viszonozza azt.

  3. Egy csatát, amit meg kell vívni.
    A férfi lényege harcos. Nem feltétlenül fegyverrel a kézben, hanem igazságért, családért, hitért, közösségért való kiállásban.

E három nélkül a férfi lelke kiég. És itt jön a modern világ tragédiája: elvettük a férfiaktól a csatát, a kalandot és a szépségért való küzdelmet. Maradt helyette a monoton hétköznap, az irodai szék, a képernyő előtti órák, és a társadalmi elvárás, hogy legyünk „rendesen szelídek”.

Mi történik, ha a vad szív bezárul?

Ha a férfi szívének vad erejét elnyomják, az nem szűnik meg létezni – csak torz formában tör elő. Nem véletlen a szenvedélybetegek, a függők, az erőszakos kitörések vagy épp a depressziós férfiak számának növekedése.

Egy elnyomott férfi keresi a szenvedélyt, de ha nem találja meg a helyét az életben – a kalandot, a harcot, a küldetést –, akkor pótlékokhoz nyúl. Alkohol, drog, pornográfia, szerencsejáték, munkamánia. Minden olyan dolog, ami egy pillanatra megadja az illúzióját annak, hogy él. De ez csak árnyéka annak a vadonbeli tűznek, amit a férfi szíve igazán keres.

A vadon Isten ajándéka

Érdemes észrevenni: maga a Biblia is tele van vad férfiakkal. Mózes a pusztában találja meg a küldetését. Dávid nem a palotában, hanem a harcmezőn válik királlyá. Jézus sem a templom falai közt maradt, hanem bejárta a hegyeket, tavakat, falvakat – mindig úton volt, mindig harcban, mindig kihívásban.

A vadon tehát nem a civilizáció ellentéte, hanem Isten ajándéka. Az a tér, ahol a férfi megszabadul a láncoktól, és újra felfedezi: mire teremtették.

Mit tehetünk mi, modern férfiak?

Nem kell mindenkinek vadászexpedícióra indulnia Afrikába vagy hegyet mászni a Himalájában. A vad szív újraélesztése apró, de tudatos lépésekkel kezdődik:

  • Merj kilépni a komfortzónából. Menj el egy túrára, kezdj új sportot, tanulj meg valami újat.

  • Keress valódi kihívást. Olyat, amiben ott a kockázat, és nem tudod előre, sikerül-e.

  • Ápolj testvéri közösséget. A férfi nem magányos farkasnak született. Kellenek társak, akikkel együtt vívod a csatát.

  • Vállalj felelősséget. Családért, barátokért, hitedért. A vad szív akkor teljes, ha van, amiért érdemes harcolni.

Vissza a vadonba

A férfi lelke soha nem lesz elégedett a puszta jólneveltséggel. Jó emberekre szükség van, de nem elég, ha csupán szabályokat követünk. Szükség van szenvedélyre, bátorságra, kockázatra és harcra.

A kérdés az, hogy mi – a modern férfiak – hajlandók vagyunk-e újra visszatérni a vadonba. Nem azért, hogy szétromboljuk a társadalmat, hanem hogy újra életet leheljünk belé. Mert amikor a férfi lelke szabad, kalandra éhes és harcos, akkor a családja, közössége és egész társadalma erősebbé válik.

A vadon tehát nem mögöttünk van, hanem bennünk. Ideje kinyitni a szívünket, és újra rálépni arra az útra, amit Isten férfiként ránk bízott.



Te mikor érezted utoljára, hogy élsz – hogy benne vagy egy igazi kalandban? És mit teszel ma azért, hogy a férfiszíved újra szabad legyen?

Post Author: Toplak Zoltán

Toplak Zoltán
Lassan ötvenes, kétgyermekes apuka vagyok. Nagyon fontos nekem a férfimozgalmi tevékenység és a keresztény hit. Egy férfiközösség szervezője vagyok, igyekszünk megélni és kivinni a világba egészséges férfiszellemet. Személyes tapasztalatom az, hogy ez sok küzdelemmel és mély fájdalommal jár. De a végeredmény magáért beszél - megéri. ;-) eposzegy@gmail.com - on személyesen el lehet érni. Kommenteket ritkán olvasok.
f Facebook
0 megosztás


olvasói vélemény eddig. - Szólj hozzá te is! Minden hang számít!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
  Feliratkozás  
Visszajelzés