Ádám László írása
„A szerelem veszélyesebb, mint a gyűlölet. Mert előfordulhat, hogy a kiszemelt hölgy igent mond.”
(a Szerző)
Jellemzők és megítélés
A szkizoid személy – legtöbbször férfi – befelé forduló és érzékeny. Rendszerint gazdag képzeletvilággal bír, és nem ritkán tehetséges.
Nyitottságot előnyben részesítő társadalmunk gyakran különcként kezeli. Olykor „őrültnek” minősíti a kóros és a nem kóros szkizoidot egyaránt – és jobbára a lángészt is.
Példák és kulturális utalások
Férfiembernek ajánlott megnézni az „Idegen a cowboyok között” (The Big Country) című filmet.
A főhős, Gregory Peck szerepe szerint – és a valóságban is – szkizoid alkatú férfiú. A maga útját járja, és nem érzi szükségét, hogy férfiasságát hangsúlyozza:
„Mert vannak dolgok, amit egy férfi magának bizonyít, és nem másoknak.”
Ismertebb szkizoid személyek: Isaac Asimov, Charles Darwin és Albert Einstein.
Introvertált, autisztikus vagy szkizoid?
A szkizoidokat a „hétköznapi” befelé fordulóktól megkülönbözteti a szakadás (szkhiszma): belső világuk és a kifelé mutatott kép különbözik, szétválik.
A szkizoid vonásokkal is felruházott autisztikusok nem képesek felismerni, mit érez a másik ember. A szkizoid azonban – olykor látnoki módon – képes ráhangolódni mások érzéseire.
Képes másokról gondoskodni, ám szüksége van személyes térre, egyedüllétre, hogy időről időre feltöltődhessen.
Tulajdonságaik
-
Eredetiek, függetlenek, hozzáértők.
-
Bíznak képességeikben.
-
Nem akarnak mások felett uralkodni, és nem vágynak különbnek látszani.
-
Kerülik a képmutatást.
-
Véleményüket világosan, megalkuvás nélkül fogalmazzák meg.
-
Éles megfigyelők, független gondolkodók.
-
Megoldhatatlannak látszó kérdésekkel, lehetetlen dolgokkal szeretnek foglalkozni.
-
Tudatosan vállalják a kívülálló, különc szerepét.
Külső és belső világuk
Hűvösnek, közönyösnek, megközelíthetetlennek, szenvedélymentesnek tűnnek.
Belső világukat nem fedik fel, érzéseiket nem osztják meg másokkal.
Szeretnének közel kerülni másokhoz, de félnek az érzelmi elárasztottságtól. A világ végéről, elpusztításáról álmodozhatnak, de viselkedésükben békeszeretők és türelmesek maradnak.
Gyakran gyűrik le őket erős érzelmek – düh, félelem, szégyen, szomorúság, vágyakozás –, ilyenkor visszahúzódnak belső képzeletvilágukba.
Gondolkodásmódjuk
Nemigen élnek lelki elhárító mechanizmusokkal:
„Hogyan bolondíthatják el magukat mások ilyen könnyen, amikor a sors zord tényei tagadhatatlanok?”
Képesek érzelmeiket is elfogulatlan vizsgálat tárgyává tenni. Az elidegenedés érzése részben abból fakad, hogy meglátásaikban mások nem osztoznak.
Alkotókészség
A szkizoidok legfigyelemreméltóbb sajátossága az alkotókészség.
Fogékonyak minden újra: elméletalkotók, kutatók, művészek soraikból kerülnek ki. Járatlan utakat keresve bizonyítják egyediségüket és sajátos látásmódjukat.
Csendben, csinnadratta nélkül formálják világunkat. Bár vágynak a hatásra, inkább elviselik a mellőzést, mint a hírnevet.
A személyiségvonások kialakulása
A szkizoid alkat kialakulását gyakran érzelmi elhanyagolásnak tulajdonítják.
Ha a szülő közönyös vagy elutasító, a gyermek érzelmileg leválik róla. Elhatározza, hogy többé nem lesz kiszolgáltatott. Csak magában bízik.
Már kisgyermekként rendkívül érzékenyek: érintésre, fényre, hangra összerezzennek, és olvasni tudják mások érzéseit.
Fokozott éberségük képessé teszi őket a gyors alkalmazkodásra és a fenyegető helyzetek elkerülésére.
Erősségeik és gyengeségeik
Erősségeik:
-
Nagyfokú önállóság és önellátás.
-
Belső erőforrásokra támaszkodás.
-
Képesek rálátni saját viselkedésükre.
-
Tanulékonyak, együttműködőek, elhivatottak, műveltek, sokoldalúak.
Gyengeségeik:
-
Nehezen védenek meg saját érdeket.
-
Nehezükre esik nemet mondani.
-
Félnek, hogy elveszítik előnyös képüket.
-
Vonzák az élősködőket, kizsákmányolókat és a rászorulókat.
Megnéztem a filmet, a The big country-t. Tetszett. Férfias férfiak, ideál számba menő nőies nők… jó film, tudtak ezek a régiek. 13 évvel a második világháború után.
Egyetértek! Ma talán az a legnagyobb baj, hogy a filmekkel – legalábbis nyugaton – nem a szórakoztatás, vagy egy szép mondanivaló kifejtése a cél, hanem valamilyen, rendszerint politikai ideológia szétkürtölése. Ez teljesen egyértelműen a filmek történetére és értékére is rávetül, ezért van az, hogy készül majdnem több száz film évente (meg is lepődtem mikor olvastam) és mégis alig készül értékelhető…
A mostani nagy költségvetésű nyugati filmeket már szinte teljesen ignorálom.
Sőt új filmeket nem is nézek, az utóbbi időben teljesen visszafordultam a 2010, de inkább 2000-es évek előtti munkákhoz. Ott is mellé lehet nyúlni, de kisebb eséllyel, ha az ember informálódik. :-]
A cikket meg köszönöm szépen, jó kis gondolatindító.
Én azoktól (vagyis szinte mindtől) a filmektől tudok a falnak szaladni az idegtől amelyekben nők alpári, embertelen viselkedését próbálják normálisnak bemutatni, vagy amelyekben nők fél kézzel vernek le férfiakat.
Sajnos a nők ezt el is hiszik és képesek felvenni az alpári stílust amelyre a férfi csak erővel tud reagálni, vagy egyszerűen azt hiszik ők is erősek és rátámadnak a férfira. Mindkét esetben sírás és nők elleni erőszak kikiáltása a következmény. A jogot pedig nem érdekli, hogy a nő kiprovokálta vagy, hogy a nő volt a támadó.
Ha eljut a dolog a jogig, mert ismerek olyan nőt, aki szintén bevette ezt a bárkit leverhet ha eljárt önvédelmi kurzusra… Aztán rossz arcokkal keveredett össze és már nincs köztünk. :-[
Az utóbbi időben egyre több TV adó tűzte műsorára a régi Magyar “Linda” sorozatot. Abban is csak azt látni, hogy minden férfi gyenge és persze buta, szemben a főhősnővel aki okos, határozott, talpraesett és természetesen félkézzel veri le a férfiakat. A nyolcvanas években adták le először a sorozatot és akkor a főszereplő “Görbe Nóra” nyíltan a nyilvánosság előtt elmondta a lényeget: Egy nőnek semmi esélye sincs egy férfival szemben, lehet akármilyen jól képzett harcművész. A küzdősportok azért jók a nőknek mert stresszes helyzetekben is segít elkerülni a pánikot plusz jó kondíciót ad, és ezek segítenek a nőnek a menekülésben.
Azóta már nem szórakoztatni akarnak az ilyesmivel, hanem “agymosni”. Ezért szólalt meg anno a főszereplőnő, most meg ezért van némaság. És mindig jön a sírás-rívás, amikor a valóság végül pofán veri őket…
Pont ezt látom a mai világunkban. Az apa éjjel nappal dolgozik míg az anya akkor se foglalkozik a gyerekével ha van rá ideje.
Már harminc éve annak, hogy a közétkeztetésben dolgoztam és már akkor panaszkodtak az óvodai dolgozók, hogy többségében olyan gyerekek vannak ott egész nyáron akiknek az anyjuk nem is dolgozik. Bedobják a gyerekeket az óvodába majd elmennek strandra, bulizni, vásárolni, bármit csinálni csak a gyerekkel ne keljen foglalkozni.
Aztán csodálkozunk azon, hogy az így nevelkedett gyerekek mennyire magányos, magába forduló felnőttek lesznek, vagy épp mennyire nem lesznek képesek uralkodni magukon. Valójában két véglet közül fog majd a gyermek az egyikbe sodródni. A mai felnőtt társadalom nagy részénél ez már most is jól látható.
Tökéletesen magamra ismertem egy pontot leszámítva. :)
Egyáltalán nem félek attól, hogy elveszítem az előnyös képet. Teljesen hidegen, hagy ki milyennek lát, vagy épp mit gondol rólam.