Volt rá energiánk – Lesz rá energiánk? – Ötödik rész

Teller Ede már a hatvanas években figyelmeztetett arra, hogy a magas szén-dioxid-kibocsátás felmelegedést fog okozni. Ez akkoriban csak olyan érdekes professzorosdinak tűnt. A bolygó – nem csak ez a bolygó, az összes, amelyiknek légköre van – klímáját, légkördinamikáját elképesztően bonyolult folyamatok alakítják, amit én nem értek. Vannak, akik azt mondják, ők értik, ezek lényegében hazudnak. [...]

Grillezzünk lányokat. – Avagy: a boszorkányperek rövid kultúrtörténete

A középkori Európa, majd az Újvilág elmaradhatatlan kulturális hagyományainak egyike a boszorkányégetés. Ki a boszorkány? A vasorrú bábának nem ártott valóban bábának lenni, bár ez nem volt megkerülhetetlen feltétel, összességében mégis elmondhatjuk, hogy leggyakrabban bábák, füvesasszonyok kerültek a vádlottak padjára. A középkori népi gyógyászat, és a kor biológiai, fiziológiai, kémiai, és pszichológiai ismeretek nagy részét [...]

„Sine Cerere et Baccho friget Venus” – Na jó, de mégis miért fáznak folyton a nők?

Akinek volt szerencséje együtt élni vagy tevékenykedni nőnemű emberekkel – azaz mindenkinek, akit anya szült, és nem egy fiúkollégiumban nőtt fel, ahonnan az útja egyenesen egy férfiszerzetesrendbe vezetett – az tudja, hogy „a nők üzemeltetésének számos problematikus és költséges sajátossága van, és rendeltetésszerű működtetésüknek több ismert technikai-műszaki érdekessége is akad”, történetesen például az, hogy általában – [...]

Volt rá energiánk – Lesz rá energiánk? – Negyedik rész

Büdösben még senki nem fagyott meg… – mondta a Brachiosaurus nagyot szellentve – avagy változik-e a klíma, és ha nem, akkor miért mégis? – Kezdjük rögtön egy nagy közhellyel: „a Föld klímája időről időre nagymértékben változik, a földtörténeti korokban számos alkalommal volt ennél sokkal melegebb vagy sokkal hidegebb”. – Jól hangzik, csak ez nagy hülyeség, [...]

Volt rá energiánk – Lesz rá energiánk? – Harmadik rész

A világon a kitermelt fosszilis energiahordozók 97%-át elégetjük, csak csekély mennyiségükből gyártunk műanyagot, oldószereket, festékeket, kenőanyagot, robbanóanyagot, ragasztót, rúzst, körömlakkot, tampont meg análsíkosítót. Energiatermelés – ha eltekintünk olyan kisebb volumenű dolgoktól, mint lakásfűtés, kohászkodás meg szalonnasütés – alapvetően villamosenergia-termelést és közlekedési eszközök hajtását jelenti. Az előbbiben a fosszilis energia viszonylag könnyen nélkülözhető technikailag, mióta van [...]

Volt rá energiánk – Lesz rá energiánk? – Második rész

Talán feltűnt az olvasónak, hogy az előző fejezetben csak mindenféle érceket, fémeket, porcelánt, fűszereket, parfümöket, jószagú szenteket emlegettünk, energiahordozóról, olajról, szénről szó sem esett. Miért? Talán ekkor még nem ismerték? Talán nem kellettek? Nos, dehogynem ismerték, ismerik mindkettőt ősidők óta, csak nem nézték őket sokra, nem tartották jelentős anyagnak, nem kellettek. Avva’ a fekete kőve’ [...]

Volt rá energiánk – Lesz rá energiánk? – Első rész

Gondolatok a nyersanyag-, és energiaéhségről, a megújuló energetikáról, a klímaváltozásról, az ökorettegésről és a „globális felmelegedés hiszti”-ről… – Jelen cikknek nem feltett szándéka, hogy egzakt, forrásokkal és számsorokkal sűrűn terhelt tudományos dolgozatként szolgáljon. Aki akarja, a benne leírt tényeket a legvégén megadott és egyéb irodalmi forrásokból ellenőrizheti. Persze, bizton azt sem állítom, hogy mindenben tökéletesen igazam [...]

Nekünk hugyoztak – környezeti ösztrogéneket – és azt isszuk (Hatodik rész)

A cikksorozat lezárásaként a férfiegészségről, a férfiasság és azzal együtt társadalmunk jövőjéről szeretnék néhány gondolatot megosztani. Ugyanazok a testi elváltozások, melyek a magas ösztrogénbevitel esetén a nőket sújtják, a férfiakra is sok esetben másfajta következményekkel járnak. Persze, az ösztrogénhatás pszichés hatásai – a fáradékonyság, a szellemi tompulás, döntésképtelenség, defenzív viselkedés – nagyon is jelentkezhetnek, ahogy [...]

Nekünk hugyoztak – környezeti ösztrogéneket – és azt isszuk (Ötödik rész)

Tisztáznunk szükséges, hogy mindazok a folyamatok, merről írok, nem vezethetőek le egyetlen okból. Semmiképpen sem lenne helyes a mélyreható és sokrétű fiziológiai, és különösen társadalmi történések mögött egyetlen okot – a környezeti ösztrogénszennyezést – sejteni, különösen nem kizárólagos célpontként felemelni. Tisztában kell lenni azzal, hogy mindezek mögött összetett okok állnak, melyek egy része kémiai, biokémiai – [...]

Nekünk hugyoztak – környezeti ösztrogéneket – és azt isszuk (Negyedik rész)

A madarak, a hüllők és a kétéltűek kissé másképpen adják elő a nemi dimorfitás kérdését, a genetikai háttere is más, mint az emlősök esetén. Ilyen szempontból azok vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben, akik vízben élnek, és nemi fejlődési irányuk könnyen befolyásolható, azaz a kétéltűek, azon belül is a gőték és a békák (mert a szalamandrák általában [...]

Májnémiz Bond – Blek Bond

Nem olyan régen megtudtuk, hogy a James Bond közismert és ma már emblematikus figurája – gondoljunk is bármit a tulajdonképpen kissé bárgyú hidegháborús történetről, Bond ma már nemcsak őfelsége 007-es ügynöke, hanem az emberiség közös kulturális ikonja – következő megformálója nemes egyszerűséggel egy (egyébként néger) nő lesz. Az már csak hab a tortán (vagy inkább [...]

Nekünk hugyoztak – környezeti ösztrogéneket – és azt isszuk (Harmadik rész)

A cikk előző két része a következő linkeken olvasható: Első rész – Második rész. – Folytassuk most azzal a kérdéssel, hogy ha valami úgy hormon, ahogy van, mégis, miért készítenek a gyógyszeripar szereplői nem-szteroid szerkezetű, de ösztrogénhatású vegyületeket? A válasz nagyon kézenfekvő és egyszerű: pénzért. Széles tömegek gondolják úgy, hogy a gyógyszeripar profitéhes és gonosz, mintha például [...]

Nekünk hugyoztak – környezeti ösztrogéneket – és azt isszuk (Második rész)

A bevezetőt követően (amely erre a linkre kattintva olvasható) környezetünk ösztrogénhatású szennyezőiről kell szót ejtenünk. Vágjunk is a közepébe, mint a harcias sebész: egyszer régen, mikor még szex előtt a férfiak borotválkoztak, 1992-ben egy dán kutatás – E. Carlsen és N. E. Skakkebæk – hívta fel talán először szélesebb körben a figyelmet arra – amit egyébként [...]

Jegyzet az abortuszszabályozásról

Gondolatkísérletként képzeljünk el egy országot, ahol az a törvény, hogy tilos lopni, azaz más tulajdonát elvenni. Ez eddig nem rendkívüli, a legtöbb országban – vagy tán mindegyikben – ez a törvény. Csakhogy van a törvénynek egy olyan kitétele, hogy tilos ugyan lopni, de bárki mehet lopni délután öt és este fél hét között, ha arra [...]

Homoszexualitás és nők a hadseregben – avagy – miért ne fűzze össze a szerelem a bajtársakat? – Harmadik, befejező rész

1945 után a világ hadseregei elsősorban a katonák nemi igényeit olyan ódon elégítették ki, hogy a katonák erre szabad kezet kaptak… na nem úgy, illetve úgy is, ha valakinek más nem jött össze… – azaz még sorkatonák esetén is alapvetően lehetőséget biztosítottak a körletelhagyásra, a háborúkat pedig vagy rövidre tervezték, vagy ha tovább tartott (pl. Vietnam) [...]

Homoszexualitás és nők a hadseregben – avagy – miért ne fűzze össze a szerelem a bajtársakat? – Első rész

Elöljáróban: A homoszexualitást, mint (mentális) betegséget, az amerikai pszichátriai társaság nem olyan régen, természetesen erős politikai nyomásra, törölte a betegségek listájáról. Tudvalévő azonban, ahogy hiába tiltják be hatalmi szóval az analfabétizmust, a szegénységet vagy a hajléktalanságot, vagy teszik kötelező alaptörvényben a keresztény kultúrát, attól a valóság még nem fogja olvasni a paragrafusokat, és a betegségek [...]

Homoszexualitás és nők a hadseregben – avagy – miért ne fűzze össze a szerelem a bajtársakat? – Második rész

A katonák szexuális igényeit nem lehet kikapcsolni, a legnagyobb hiba arról tudomást sem venni, ami például annyira jellemző volt az egykori néphadsereg sorállományát illetően. A hormonálisan egészséges fiatal férfiak ugyanis kanosak, ha tetszik, ha nem. Erre elméletileg „jó módszer„ lenne a tömeges kasztráció, de a gyakorlatban ez nem igazán vált be, annak ellenére, hogy érdekes [...]

Gyűjtögetünk, tehát vagyunk

„Igen, nálunk is vót’ Bartók Béla út elvtárs. Gyűjteni vót’ a Bartók Béla út elvtárs. Gyüttek barna bőrkabátban, géppisztollyal, mindent elvittek. Gyűjtöttek. Ja, az nem a Bartók vót’. Most jelenti a TASSZ. A Bartók az népdalt gyűjtött, az Isten ággya’ meg.” (Hofi Géza) Hogy mi a különbség, mind kulturális, mint mentális, mint szellemi téren, azon géppisztolyos [...]

Ehj, családon belüli erőszak – Emlékezzünk a tiszazugi méregkeverő asszonyok áldozataira

Novemberben centenáriumát ünnepelhetjük a Nagy Háború végének. Századik évfordulójához érkeztünk 1918 véres és dicstelen októberének és annak a bizonyos november tizenegyedikének, amely közel egy évszázadra beégette magát az emberek elméjébe, míg a 9/11 fel nem váltotta. Egy olyan értelmetlen és oktalan európai vérontásról kell megemlékeznünk, amely minden vonatkozásban meghatározza a mai Európa nem éppen szívderítő [...]

Cikkajánló

Bejelentkezés

Regisztráció | Elveszett jelzó?