Ehj, családon belüli erőszak – Emlékezzünk a tiszazugi méregkeverő asszonyok áldozataira

Novemberben centenáriumát ünnepelhetjük a Nagy Háború végének. Századik évfordulójához érkeztünk 1918 véres és dicstelen októberének és annak a bizonyos november tizenegyedikének, amely közel egy évszázadra beégette magát az emberek elméjébe, míg a 9/11 fel nem váltotta. Egy olyan értelmetlen és oktalan európai vérontásról kell megemlékeznünk, amely minden vonatkozásban meghatározza a mai Európa nem éppen szívderítő [...]

A mosónők korán halnak. És az olajmunkás férfiak? (2.)

Sose feledjük: ami globálisan környezetszennyezés, az lokálisan munkásirtás! Környezetvédelem és munkaegészségügy kéz a kézben jár – vagy nem jár. Japán 1945 után pörgette fel igazán iparát, és ne feledjük, hogy kezdetben ők is lesajnált bóvligyárosok voltak, mint ma Kína. Az olcsó munkaerővel és az olcsó dömpingtemeléssel versenyeztek, és nem nézték az árát. Japánnak azzal sikerült beleírnia [...]

A mosónők korán halnak. És az olajmunkás férfiak? (1.)

A közelmúltban megjelent rövid cikkemben ígértem, hogy pár szóval megemlékezhetünk arról a köztudott tényről is, hogy a férfiak átlagélettartama miért is lényegesen alacsonyabb a nőkénél. Természetesen messze-messze nem kívánok foglalkozni ennek minden összetevőjével, hiszen ez egy rendkívül komplex téma, hanem csak annak egyetlen szeletkéjével, amelyről sem a média, sem a politikus, sem a közgondolkodás nem [...]

Miért imádják a nők a műkörmöket?

Nem létezik olyan férfi a világon, aki ne találná vérmérséklettől függően gusztustalannak és idegesítőnek, vagy egyszerűen csak totálisan érdektelennek, hogy egy macának hány centivel lóg túl a körme az ujjbegyén. Akárcsak az, hogy tud hidegrázást keltő hangon kopácsolni vele, és milyen svarovski-kristályok, kisvirágok, gyöngyházbigyók, csecsebecsék és cuki hülyeségek vannak miniatűrben ráfestve körmére, alig több munkaórában, [...]

Progresszívék megunhatatlanja: az alapjövedelem (3.)

Apám gyakran mondotta, hogy a hetvenes években a diósgyőri kohászatban volt olyan ember, akinek az volt a napi munkája, hogy ált egy lapáttal és egy hordó, a húsiparból hozott marhafaggyú mellett, és mikor a hengerészmester füttyentett, egy lapát kenőfaggyút dobott a hengerműgép félméteres tengelyének csapágyára. Ma már ez a munkakör – nem létezik. Bocsánat: és [...]

Progresszívék megunhatatlanja: az alapjövedelem (2.)

Mit is mond az alapjövedelem? A polgárokat cseréljük le segélyesekre. Az olcsó ostobaságokat hangoztatók – tekintettel arra, hogy a kommunizmust, mint alapötletet eléggé nehéz erkölcsi, etikai tényezőkkel indokolni (bár ezt is meg szokták próbálni…), ezt „észérvekkel” és „gazdasági és társadalmi racionalitással” szokták megpróbálni. A nóta a következő: robotizáció, az automatizáció előrehaladása során az ipari és [...]

Progresszívék megunhatatlanja: az alapjövedelem (1.)

Választási kampányok idején világszerte – már, ahol többpártrendszer van – minden másképpen történik. Egy kicsit a szokásosnál is jobban kizökken a józan ész. Kormánypárti politikusok ilyenkor nemzetiszínű szalagokat vágnak át (a választópolgárok helyett), míg ellenzéki politikusok a szokottnál is nagyobb lendülettel ígérgetnek: jövő húsvétra megígérik a feltámadást is. Bármit. Akármit. Határ a csillagos ég, ahogy [...]

Valóban jó dolog a sorkatonaság? (6.) – befejező rész

Egy felbomló, értékvesztett, általános kulturális nívóját tekintve egyre romló társadalom számára a fegyveres honvédelem és annak minden állampolgár számára történő kötelezővé tétele, amelyet nem a törvény szava, hanem az állampolgár öntudata tesz számára nem külső és belső paranccsá – bocsánat, de nem működik. Maga a sorkatonai rendszer pedig már az elmúlt rendszerben is súlyos visszásságokkal [...]

Valóban jó dolog a sorkatonaság? (5.) – a másik megölésének képessége

Amerikai harci tapasztalatok szerint az újoncok kétharmada a harctéri szolgálat első két hónapjában megsebesül, elesik, vagy egyéb oknál fogva kiválik a szolgálatból. A polgárháborúban, mikor északon bevezették a sorszolgálatot, volt olyan lehetőség, hogy aki gondoskodott helyette bevonuló önkéntesről, vagy egyszerűen lefizetett 300 dollárt – ami akkor jelentős összeg volt –, annak nem kell bevonulnia, a [...]

Valóban jó dolog a sorkatonaság? (4.) – avagy csak golyófogónak jó?

Európa különböző csataterein már a kora középkorban bebizonyosodott, amely a Szentföldön a XII-XIII. században szintén, hogy mekkora fölényben van a fejlett testpáncélzatú nehézfegyverzetű lovag bármely ellenfelével szemben. A lovagi hadsereget a kézi tűzfegyverek megjelenéséig, melyekkel már a XV. században közelről át lehetett lőni bármilyen acélpáncélt, amelyet testen viseltek, nagyon ritkán, speciális körülmények között (pl. svájci [...]

Mikor kedvez végre a férfiaknak is az állam?

Olyan adatokat látva, amelyek a férfiak felének 65 éves kor előtti elhalálozásáról szólnak, már régen komolyabban el kellett volna gondolkodni a férfiak ijesztő egészségi állapotáról. Ennek okainak részletes vizsgálata messzire vezethetne, de azt mindenképpen tudhatjuk, hogy az önpusztító életvitel mellett igen jelentős tényező még a hatvanas, hetvenes, részben nyolcvanas évek munkaegészségügyének és munkabiztonságának mai szemmel nézve [...]

Valóban jó dolog a sorkatonaság? (3.) – Róma sem tudott mindenkit besorozni

Julius Caesar, a történelem első igaz népirtója maga is leírja, hogy hat légióval – ez szövetségesekkel együtt kb. 40 ezer fős sereget jelentett – másfél millió gall harcost győzött le, persze, csak akkor, mikor Asterixék éppen nem értek rá. Ez igaz, és szépen hangzik, de a nagy Caesar nagyvonalúan átsiklik azon „apróság” felett, hogy nemhogy [...]

Valóban jó dolog a sorkatonaság? (2.)

Háborúkat nem népek vívnak, hanem hatalmi centrumok, és a háborúkat nem népek, hanem hatalomtechnikusok érdekei és céljai váltanak ki. Más kérdés, hogy a háború eredményes megvívásához az ezt végrehajtó apparátust motiválni kell, amelynek számos módja ismeretes, de a tapasztalatok szerint a felvillantott zsákmány lehetősége korántsem olyan jó ösztönző a „vagy ők vagy mi” a puszta [...]

Valóban jó dolog a sorkatonaság? (1.)

Mikor a szó legszorosabb értelmében, fizikai valójában a közterületen, vagy csak elméletben, gondolatban, de vizisikló-vállú, nyegle, tizenhét évesen már aggastyán módjára görnyedt, egyik szeme sír, másik szeme haj, nehezen meghatározható nemi identitású fiatalokat lát egy idősebb korosztályhoz tartozó személy, különösen, ha ezen idősebb korosztályúak többen vannak, és meg is tudják tárgyalni a kérdést, szinte törvényszerű [...]

És mi is van a poligámiával? (3.)

A feminista logika „nem tud mit kezdeni” a poligámia intézményével sem, mivel alapvetően bevándorláspárti, idegenpárti, ezért az idegenek kultúrájának és életvitelének mindennemű kritikája elvi, marxista alapon távol áll tőle. A nyugati feminista ideológia, és ez bármikor fejére olvasható kritikája, tételesen „csak” európai viszonyokkal foglalkozik, a feministát teljes mértékben hidegen hagyja az iszlám világban a nők [...]

És mi is van a poligámiával? (2.)

Hogy megértsük a poligámia lényegét, meg kell vizsgálnunk, hogyan is valósult az meg a múltban. Spártában a férfi csak 30 éves korában házasodhatott – hogy a srácok egymással mit partiztak táboron belül addig, azt inkább hagyjuk, de nyilván nem volt véletlen, hogy a menyasszonyok haját lenyírták, és páncélba öltöztették őket a nászéjszakára –, ami gyakorlatilag [...]

És mi is van a poligámiával? (1.)

Isten, aki a liberálisok szemében nem létezik, másoknál pedig „természet” álnéven ténykedik, nem hebehurgya módon alkotta meg jelen univerzumunkat a Planck-tér kitöltésére, azaz a világ jól tervezettsége még apró léptékekben is igen meggyőző. Egy ilyen meggyőző apróság, hogy az emberi faj szaporodása (és minden más ivarosan szaporodó állaté és protisztáé is) optimalizálva van. A fejlett emlősöké [...]

Cikkajánló

Bejelentkezés

Regisztráció | Elveszett jelzó?